A tápcsatorna motoros- és szekréciós működése

Előnézet

A jegyzetről

Dr. Oláh András, Szunomár Szilvia: A tápcsatorna motoros- és szekréciós működése

Vásárlás (500 Ft)

Név

A tápcsatorna motoros- és szekréciós működése

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Élettan

Év

2015

Intézmény

Pécsi Tudományegyetem

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-04

Oldalak száma

Jelentem

Tápcsatorna funkciója: - aprító - keverŋ - tároló - továbbító - szekréciós - felszívó - kiválasztó/kiürítŋ - immunfunkció Létrehozó sejttípusok: - simaizomsejtek - immunsejtek - endokrin sejtek - kötŋszövet - hámsejtek A tápcsatorna motoros- és szekréciós mťködése DR. OLÁH András, SZUNOMÁR Szilvia A tápcsatorna elsŋdleges funkciója a bevitt táplálék elŋkészítése a felszívásra: - mechanikai ŋrlés - fizikai bontás - kémiai bontás és Motoros mťködés (motilitás) - továbbítás - továbbítás késleltetés (idŋleges tárolás) - gyomor-bél tartalom keverése - gyomor-bél tartalom ŋrlése A tápcsatorna izomzata (1) száj harántcsíkolt izom központi idegrendszer idegzi be és mťködteti anus simaizom Pťködtetése: - enterális idegrendszer - vegetatív idegrendszer - végrehajtó apparátus saját ritmusgenerálása harántcsíkolt izom A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A tápcsatorna izomzata (2) A tápcsatorna ritmusgeneráló elemei a Cajal-féle intestinalis sejtek: - közösen fejlŋdnek a simaizomsejtekkel - alig tartalmaznak kontraktilis elemeket - membránpotenciáljukat képesek ritmikusan változtatni – lassú hullámok - spontán depolarizációs hullámok tevŋdnek át késéssel az érintkezŋ simaizomsejtekre - enterális idegrendszer effektorneuronjainak ingerületét közvetíti a simaizmokhoz Szájüreg anatómiája Rágás feladata: a szájba vett táplálékot darabolja és nyállal keveri össze Szervei: - fogak – tejfogak – 20 db (1 quadránsban: 2 metszŋ-, 1 szem-, 2 kisörlŋfog, 3 nagyörlŋfog - maradandó – 32 db 32 3 2 1 2 3 2 1 2 2 1 2 3 2 1 2 3 - arcizmok, rágóizmok, nyelv többirányú forgatómozgása (n. hypoglossus, n. facialis, n. glossopharyngeus, n. trigeminus) Egyszerre felvett táplálék térfogata: 5 – 15 ml Rágás Harapóerŋ – fogfelszínek nagyságától függ Rágás – ritmusos folyamat rágóizmok – akaratlagos szabályozás - reflexes szabályozás Rágási ciklus idŋtartama – 600 – 800 ms Szerepe: - a falat bŋséges átitatása nyállal - a falat jó megrágása – nagy felszínt biztosít az emésztŋenzimeknek Nyál (1) 3 pár nagy nyálmirigy: - glandula parotis 25-35 % (serosus) - glandula submandibularis 60-70 % (mucinosus) - glandula sublingualis 3-5 % (mucinosus) - több kisebb nyálmirigy A nyál hipozmotikus folyadék. Nyál feladatai: - szájüreg nedvesen tartása- mutatja a szervezet hidráltsági állapotát A szájnyálkahártya szárazsága szomjúságérzetet kelt - öblíti a szájüreget- kimossa a szájüreg baktériumflóráját - artikulált beszédet biztosít - csecsemŋknél az ajakrés tömítése szopáskor A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Nyál (2) Összetevŋ Ca2+ kötŋ fehérje nagy HCO3- tartalom Élettani szerep Oldószer, nedvesíti a szájüreg falát, segíti a beszédet Védŋ bevonatot képez a fogakon A pH (7-8) beállítása ClImmunglobulin (IgA) Lysozym A nyálamiláz aktiválása Hozzájárul a nyál baktericid hatásához Baktericid, gátolja a fogszuvasodást Mucin Mucus Foszfát Nyálamiláz (ơ-amiláz) Mucus-képzés, csúszóssá teszi a falatot Bevonja a falatot, elŋsegíti a nyelést, segíti a pufferhatást pH-beállítás Keményítŋbontás Nyál-lipáz Zsírbontás Víz Nyál (3) A nyál elektrolitjei SH atlasz Szekréciós-visszaszívásos mechanizmus (1) Nyálmirigyek acinusainak két sejttípusa: Naponta 0,5-1,5 l nyál képzŋdik Stimulációtól függŋen 0,1-4 ml/perc serosus sejtek: - nagy mennyiségť izozmotikus elektrolitoldatot választanak el - szekrétuma fehérjéket tartalmaz A nyálképzŋdés helye az acinus mucinosus sejtek: - mucint választanak ki - kisebb térfogatú folyadékot termel Az acinosus sejtek elektrolitoldatot és fehérjét választanak el - a kivezetŋcsövek visszaszívják és kicserélik az elektrolitokat itt képzŋdik az elsŋdleges nyál Keletkezésében Na+-K+- pumpa mťködéséhez kapcsolt transzcelluláris másodlagosan aktív Cl- szekréció - paracelluláris Na+ - paracelluláris és aquaporin csatornákon keresztüli H2O transzport Szekréciós-visszaszívásos mechanizmus A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szekréciós-visszaszívásos mechanizmus (2) Szekréciós-visszaszívásos mechanizmus (3) Serosus sejtekbŋl: ơ-amiláz, prolinban gazdag glikoprotein szecernálódik - A kivezetŋcsövecskék sejtjei K+ kiválasztanak – nyál K+ koncentrációja nŋ - HCO3- szecernálódik Mucinosus sejtekbŋl: - mucin szecernálódik A kivezetŋcsövek hámsejtjei csak csökkentik az elsŋdleges primer szekrétum térfogatát. A nyálelválasztás intenzitását az acinussejtek határozzák meg. A kivezetŋcsövekben történŋ áthaladáskor a nyál összetétele módosul. - Na+ - és Cl- reabszorpció történik az interstitiumba – víz nem kíséri idegi szabályozás alatt áll a nyál hipozmotikussá válik - a kivezetŋcsövecskék Na+ visszaszívó kapacitása a Na+-nak csak kis hányadát képes visszaszívni - intracelluláris Ca2+ koncentráció emelkedik nagy mennyiségť g savós nyál elválasztása - mucinban gazdag, nagy viszkozitású, magas fehérjetartalmú nyál elválasztása Paraszimpatikus M3 típusú receptorok közvetítik Szimpatikus ß2-receptorok közvetítik A nyáltermelés kiváltása SH Atlasz - az ingerlés növeli a nyálmirigyek vérellátását is (bradykinin szabadul fel) A nyálelválasztás reflexfolyamat eredménye: • feltétlen: - szájüreg ízérzŋ- és mechanoreceptorai - orrüreg nyálkahártyájának receptorai - rágás - hányásközpont ingerülete • feltételes: - tányérok, evŋeszközök zörgése A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A nyáltermelés szabályozás az acinusokban Nyál kialakulása SH Atlasz Nyelés (1) A nyelŋcsŋ és funkcionális zónái A táplálék megrágása és a nyállal történŋ keveredése után a nyelv lenyelhetŋ falatot képez. Szájüreg garat nyelŋcsŋ Fonyó A. Fonyó A. gyomor az izomösszehúzódások nyomáshullámokat generálnak proximális szakasz disztális szakasz craniocaudális nyomáskülönbség a falat/korty továbbítása A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Nyelés (3) Nyelés (3) Indításnál a szájüreg tartalma az oropharynx mechanoreceptoraihoz nyomódik. hangrés bezárul állkapocs lezárul a nyelvcsont és a gégefŋ f felemelkedik lágyszájpad felemelkedik gégefedŋ teljesen elzárja a légcsövet elzárja az orrgarat felé vezetŋ utat a garat alsó záróizmai elernyednek a falat hátrahajlítja a gégefedŋt a nyelv a falatot a nyelŋcsŋbe nyomja a nyelv által kifejtett nyomás hatására a falat továbbjut a garatba f ismét süllyed gégefŋ légzés gátlódik légzés Nyelés (3) Nyelés (4) A nyúltvelŋben koordinálódik az oropharingeális fázis harántcsíkolt izmok szigorúan rendezett, egyforma összehúzódásai. A m. cricipharingeus képezi a garat és a nyelŋcsŋ közötti átmenetet. Nyelésszünetben: Az elsŋ izom összehúzódását néhány ms-os latenciaidŋvel követi a többi ellazulási/összehúzódási ciklusa. - m. cricipharingeus - m. cricoarytenoideus nyomás emelkedik craniocaudális irányba haladva az összehúzódás egyre késŋbb következik be oropharingeális fázis idŋtartama 0,6-1s tónusösszehúzódása adja a felsŋ oesophagussphinctert ellazulását váltja ki a garatba jutott falat/korty (mechanoreceptorok ingerlése) a falat/korty továbbhalad a nyelŋcsŋbe (0,5-1s) sphincter 1s-ra erŋsen összehúzódik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Nyelés (5) nyomás emelkedik reflux akadályozott Nyelŋcsŋ: - 6-8 cm, vázizom - átmeneti zóna, a kétféle izomzat keveredik - 10-12 cm, simaizom Nyelés alatt oesophagusperisztaltika halad lefelé. - 3-5 cm/s gyťUťszerť kontrakciós hullám - az összehúzódás területén emelkedik az intraluminalis nyomás - egy perisztaltikus hullám 7s-ig tart - az egész nyelŋcsŋben a falat 10 s alatt jut a gyomorba Nyelés (7) Nyelés (6) Alsó oesophagussphincter - simaizom megvastagodás - NO 5-10 s elernyedést okoz a nyelés után már 2-3 s után - az elernyedés után összehúzódás ez akadályozza a gastrooesophagealis refluxot Primer perisztaltika: A falat a garatban való megjelenése indítja el A nyelés mechanizmusa SH Atlasz Szekunder perisztaltika: ha a falat a nyelŋcsŋben valahol visszamarad, errŋl a helyrŋl az afferens végzŋdések izgatása révén újabb perisztaltika indul el • Nyelés alatt a gyomor proximális része ellazul. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Nyelés (8) Központi idegrendszeri koordináció A nyelés és a légzés biztonságos szétválasztását a központi idegrendszer végzi. A szájtartalom légutakba törtnŋ bejutását megakadályozza: - reflexes gátlás alá kerülnek a belégzésért felelŋs agytörzsi neuroncsoportok nyelés alatt légzésszünet - hangszalagok izmai összehúzódnak gégébe így a garat tartalma nem jut a - gége felemelkedik, így a gégefedŋ eltereli a falatot/kortyot a gégebemenettŋl Hányás (1) A hányás (vomitus, emesis) védekezési folyamat, reflexválasz, amely során a gyomor-bél tartalom távozik a szájon keresztül. - gyomor - duodenum - vékonybél további szakaszából Ok: - minŋségileg és mennyiségileg nem megfelelŋ táplálék - mérgezŋ anyagok, gyógyszerek - fertŋ]ŋ mikroorganizmusok - gyomor túlzott feszítése, túltelŋdés - gyomor károsodása (pl.: alkohol) - kellemetlen szagok - kellemetlen látványok, képzetek Hányás (2) Hányás (3) - garatnyálkahártya érintése - egyensúlyszerv ingerlése (repülés, tengeri betegség) - várandósság - erŋs fájdalom (peritóneumból, uterusból, húgyhólyagból kiinduló erŋs ingerület, heréket ért fájdalmas trauma) - sugárterhelés - agynyomás fokozódás - bizonyos pszichés folyamatok A hányás megelŋzi, hogy az ártalmas gyomor-bél tartalom végigjusson az emésztŋcsatornán. SH Atlasz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Hányás (4) A hányást autonóm idegrendszeri tünetek elŋzik meg: - szabálytalan vagy szapora szívmťködés - sápadtság - verejtékezés - fokozott nyálszekréció Ezt kíséri a szubjektív rosszullét a hányinger. Folyamatosan megy át az öklendezés fázisából az expulzió (hányás) szakaszába. Hányás (5) Hányási ciklus (1) vékonybél szakaszon kontrakciós gyťUť alakul ki – antiperisztaltikus hullám a gyomor felé duodenumot elérve – az összehúzódik a béltartalom a gyomorba jut – ezzel egyidŋben zárul a hangrés emiatt az intrathoracalis nyomás az atmoszférás alá csökken hasfalizmok összehúzódása növeli az intraabdominalis nyomást a gyomor és a nyelŋcsŋ között nyomáskülönbség alakul ki Hányás (6) Hányási ciklus (2) gyomorban a corpus és az antrum között kontrakciós gyťUť jelenik meg így a gyomortartalom a nyelŋcsŋ corpusába kerül az alsó oesophagussphincteren keresztül a felsŋ oesophagussphincter zárt glottis nyílik a nyelŋcsŋtartalom visszajut a gyomorba Hányás (7) Hányási ciklus (3) A ciklus ismétlŋdik, majd a ciklus tetŋfokán: a mellťri nyomás pozitív lesz a hasizmok összehúzódnak megnyílik a felsŋ nyelŋcsŋsphincter a nyelŋcsŋtartalom a szájon keresztül a külvilágba jut A maradék tartalmat egy szekunder perisztaltika visszajuttatja a gyomorba A hányás után a vagus tónus fokozása miatt bradycardia alakulhat ki. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Hányás (8) A hányás folyamata a nyúltvelŋ 3 egymáshoz közeli sejtcsoportjában koordinálódnak: 1. „hányási központ” ingerlésével, öklendezés nélküli azonnali expulziót vált ki „centrális eredetť hányás” 2. Az elŋ]ŋhöz közeli zóna expulzió nélküli öklendezést hoz létre Gyomor motoros mťködése (1) A gyomor motorika 3-as funkciója: - lenyelt táplálék befogadása és tárolása - a táplálék felaprózása, gyomornedvvel való keverése - a gyomortartalom kis adagokba való továbbítása a duodenumba 3. „kemoreceptor trigger zóna” a neuronjai vérben vagy cerebrospinális folyadékban jelen lévŋ specifikus kémiai anyagokra érzékenyek Gyomor motoros mťködése (2) Proximális gyomor (1) A gyomor telŋdése A nyelŋcsŋ-gyomor határán kezdŋdik A gyomor fundusa és a corpus felsŋ harmada Körkörös és hosszanti lefutású simaizom és ferde izom is Ez a szakasz fogadja be és tárolja az érkezŋ táplálékot A simaizomsejtek membránpotenciálja stabil Az idŋben elsŋ reflexet a nyelŋcsŋ tágulása váltja ki. Receptív relaxáció: a táplálék még el sem éri a gyomrot, amikor már a proximális szakasz ellazul Adaptív relaxáció: a gyomorba érkezŋ táplálék SH Atlasz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A gyomormotilitás mťködési zónái és ritmusgenerátor-régió elhelyezkedése Fonyó A. Gyomor motoros mťködése (3) Proximális gyomor (2) Továbbító funkció: - ürüléssel párhuzamosan helyreáll a tónusa - a lumenben fokozódó nyomás a gyomortartalmat a disztális gyomorba juttatja Disztális gyomor (1) A sejtek nyugalmi membránpotenciálja a duodenum felé haladva negatívabb A nagygörbület mentén (corpus felsŋ és középsŋ harmadának határa) 3/min frekvenciájú periodikus depolarizálódás jelentkezik, bazális elektromos ritmus (BER)= lassú hullám Gyomor motoros mťködése (4) Disztális gyomor (2) Cajal-féle intestinális sejtekben keletkezik és tevŋdik át a simaizomsejtekre, a pylorus irányába terjed a depolarizálódás ritmusgeneráló (pacemaker) potenciálnak felel meg az antrum területén akciós potenciálok jelennek meg a depolarizálódás alatt az akciós potenciálokat fázisos izomösszehúzódás követi, ezek sorozata az alapja a disztális gyomor ŋrlŋ és továbbító mťködésének a ritmusgenerátor környékén a perisztaltika még gyenge a körkörös izomzat kontrakciói erŋteljesek a perisztaltikus hullámok f déseket okoznak mély, gyťUť alakú befť]ŋ befť]ŋdéseket Gyomor motoros mťködése (5) Ŋrlŋ mťködés (1) Az antrum és a vele funkcionális egységet képezŋ pylorussphincterizomzat összerendezett összehúzódásainak következménye. a pyloruscsatorna nyitott, 1 mm-nél kisebb átmérŋMť szemcséket enged át az antrum perisztaltikája néhány ml-nyi tartalmat juttat át a nyitott pyloruscsatornán pylorusizomzat összehúzódik pylorus zár az antrum perisztaltikája ekkor még csak az antrum közepéhez ér el A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Gyomor motoros mťködése (6) Ŋrlŋ mťködés (2) antrum összehúzódása a zárt pylorus ellenében próbálja átjuttatni a gyomortartalmat a gyomortartalom irányt változtat visszaáramlik a corpus felé a nyíró erŋk széttördelik a nagyobb szemcséket Gyomor motoros mťködése (7) A gyomor ürülése Meghatározója a gyomrot követŋ bélszakaszok kiinduló negatív visszacsatolás A vékonybélben jelentkezŋ kínálatot hangolja össze a rendelkezésre álló lebontó és felszívó kapacitással Negatív szabályozás jelzŋi: - béltartalom (chymus) ozmotikus koncentrációja - savi vegyhatása - zsírsavak - monoszacharidok - aminosavak: triptofán, fenil-alanin, glutaminsav, arginin, cisztedin Gyomorürülés késleltetése: - kemoreceptorok által közvetített reflexek - ozmoreceptorok Gyomormotilitást befolyásoló tényezŋk Koncentrációja Gyomor szekréciós mťködése (1) Corpus - sósav - intrinsic faktor - pepszinogén - mucin kisebb része - HCO3- egy része Antrum -HCO3A szekréció szabályozó régiója ~ 3 l gyomornedv/nap SH Atlasz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A gyomornyálkahártya szekréciós zónái Fonyó A. Gyomor szekréciós mťködése (2) A gyomormirigyek a corpus nyálkahártyájának mélyén helyezkednek el. Felületi sejtek a gyomormirigyek ún. nyaki régiójában találhatók. A felületi sejtek alatt a proliferáló sejtállomány található Felfelé terjeszkedve: újraképezik a mucinozus sejteket közelében: parakrin D-sejtek szomatosztatint termelnek gátolja a funkciójukat és a sósavelválasztást A gyomor szekréciós mťködését befolyásoló tényezŋk SH Atlasz Lefelé terjeszkedve: Belŋlük képzŋdnek: fŋsejtek - ffŋ sejtek - fedŋsejtek - enterochromaffin típusú sejtek (ECL-sejtek) A proliferáció és differenciálódás irányát a gasztrin szabályozza. A gyomormirigy szerkezete Fonyó A. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A gyomor nyálkahártyájában található endokrin/parakrin sejttípusok A gyomornedv (1) Fonyó A. Savi vegyhatású - a maximális HCl szekréció 1 pH-ra változtatja - a bejutó táplálék kb. 1,8-4 értékre emeli Tartalmaz: - ionok: Na+, Cl-, H+, HCO3- proteolitikus enzimek (pepszinek) - kis mennyiségť lipáz - glikoproteinek (mucin, intrinsic faktor) A gyomornedv (2) A gyomornedv (3) A savi vegyhatás szerepe: - pepszinogének átalakítása enzimekké, illetve az enzimhatáshoz szükséges optimális pH érték biztosítása - a bejutott táplálék kémiai bontása, a bekerült fehérjék erŋsen savi környezetben denaturálódnak ŋrlŋ funkció - mikroorganizmusokkal szembeni védelem, a magas baktericid hatású kivételt képez a Helicobacter pylori H+ koncentráció A gyomornedv izozmotikus folyadék, a corpus és az antrum sejtek szekrétumainak változó arányú keveréke. A gyomornedv H+ koncentrációja a fedŋsejtek és az ECL-sejtek szekréciójának arányát tükrözik. A H+ koncentráció maximum 70-80 mmol/l. Fedŋsejtek által elválasztott „tiszta” primer szekrétum 150 mmol/l H+ koncentrációjú. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A gyomornedv (5) A gyomornedv (4) A fedŋsejtek luminalis membránja a sejtplazmába mélyen benyúló canalicularis rendszert képez, amely a lumen felé nyitott. A koncentrációgrádienst a H+-K+-pumpa alakítja ki. - H+ kerül a canaliculus lumenébe - K+ jut a sejtbe a H+-K+-pumpa mťködéséhez szabad SH-csoportokra van szükség a sósav bejutása a mirigyek lumenébe Stimulált fedŋsejtek canaluculusainak H+ koncentrációja 150 mmol/l kb. 0,8 pH Sejtplazma H+ koncentrációja 100 nmol/l kb. 7,1 pH A canalicularis membrán transzportrendszere kb. milliószoros H+ koncentráció grádiens létrehozására képes. SH reagensek gátolják – erŋsen savi környezetben válnak reakcióképessé Cl- -ok a luminalis membrán Cl- csatornáin keresztül jutnak a canaliculusokba A pumpa által felvett K+-ok a canalicularis membrán K+ csatornáján jutnak a lumenbe így a H+-K+-pumpa folyamatosan mťködhet A gyomornedv (6) A fedŋsejt HCl-szekréciója a H+-okat (H+-K+-pumpa) a sejten belüli H2O disszociációja adja Fonyó A. A sejten belüli OH- maradnak (alkalikus pH) OH- közömbösítése szénsavanhidratáz (CA) hatására HCO3- képez reagálva CO2-dal a HCO3- a Cl- / HCO3- kicserélŋ karrier révén Cl- jutnak a sejtbe az interstitiumból intracellularis HCO3- jut az vér felé interstitiumba távozik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A HCl szekréció szabályozása A gyomornedv (7) SH SHAtlasz Atlasz A „nyugvó” fedŋsejtekben a H+-K+-pumpa inaktív, a sejten belüli endosomák membránjában helyezkedik el aktiválódik exocytosissal áthelyezŋdik a canalicularis membránba funkcióképessé válik A folyamat reverzibilis (membránkörforgás). A gyomornedv (8) A gyomornedv (9) Fedŋsejtek szekréciójának aktiválása: • postganglionaris vagusvégzŋdésekbŋl M3 típusú acetilkolin (ACh)receptorok A savelválasztás szabályozásának leglényegesebb tényezŋje a hisztamin. • környezŋ ECL-sejtekbŋl H2 típusú hisztamin-receptorok Az ECL-sejtek hisztaminszekréciójáért a vérárammal hozzájuk kerülŋ gasztrin és az idegvégzŋdésekbŋl felszabaduló PACAP elnevezésť peptid felelŋs. • vérbŋl CCK2 (gasztrin)-receptorok A savszekréció gátlása a fedŋsejtekben lévŋ szomatosztatin-receptorok felŋl történhet. A prosztaglandinok csökkentik a HCl-szekréciót, mely az ECL-sejtek gátlásán alapul. A fedŋsejtek mťködését az idŋegység alatt elválasztott H+-ok mennyisége jellemzi. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A fedŋsejtek aktivitása fiziológiás agonistákkal Fonyó A. Táplálékfelvétel-savelválasztás (1) Cephalikus szakasz: • az étkezést kísérŋ teljes savszekréció 1/3 -1/4-e esik erre a szakaszra. • a szagló- és ízérzŋreceptorokból kiinduló szekretomotoros reflex illetve ízléses ételek képzete vagy róluk való beszéd is kiválthatja. • posztganglionális rostok célsejt végzŋdései: 1. fedŋsejteken 2. gasztrin szekréciót okoznak 3. ECL-sejteken keresztül PACAP szabadul fel Táplálékfelvétel-savelválasztás (2) Táplálékfelvétel-savelválasztás (3) Gasztrikus szakasz: • a teljes savszekréció több, mint fele esik erre a fázisra A G-sejtek gátló szabályozója a parakrin D-sejtek, amelyek szomatosztatint választanak el. • ingere a gyomorba jutó táplálék fokozásán keresztül hat A gyomor lumene felŋli negatív visszacsatolás: gasztrin a gyomorba jutó táplálék mechanikusan tágítja a gyomrot mechanoreceptorok ingerlésével reflexes gasztrinelválasztást hoz létre a G-sejtek gasztrinelválasztásának Autonóm idegrendszer transzmittere a gasztrint felszabadító peptid (GRP) közvetlen kémiai ingerlése a G-sejtek folyamatosan érzékelik a gyomortartalom kémiai összetételét sósav lumenbe kerül szomatosztatin gátolja a G-sejtet A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu G-sejtek gasztrinszekréciójának aktiváló és gátló szabályozása Fonyó A. Táplálékfelvétel-savelválasztás (4) Intesztinális szakasz: • meghosszabbítja a szekréció idŋtartamát • Szabályozása: - A bél felŋl ható szekréciót csökkentŋ negatív ingerek közül a legjelentŋsebb a zsírfogyasztás. • A savszekréció csökken, ha 10 C atomnál hosszabb láncú zsírsavakat, vagy ezeket tartalmazó monogliceridek jelennek meg a vékonybél felsŋ szakaszán • CCK hatására (CCK1-receptorok) fokozódik a szomatosztatin elválasztás A sósavszekréció idŋbeli lefolyása Fonyó A. )ŋsejtek szekréciós mťködése A fŋsejtek ffŋsejtek a gyomornyálkahártyamirigyek mélyén, a fedŋsejtek mellett helyezkednek el. Funkciójuk: - proteolitikus proenzimek keverékének, a pepszinogéneknek szintézise és szekréciója táplálékfelvétellel szinkronizált - lipáz termelése pepszinogének granulomokból exocytosissal kerülnek ki a sejtbŋl lumenben az aktiválódásukat a H+-ok indítják meg • 7 pH-n stabilak a gyomorban – ezen a pH-n a bélben inaktiválódnak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu )ŋsejtek aktiválása idegi kolinerg beidegzés muszkarinos acetilkolinreceptorok által hormonális HCl tovább fokozza a pepszinogének elválasztását gasztrin közvetett hatása a savszekréció fokozásán keresztül Hasnyálmirigy külsŋ szekréciós mťködése (1) Exocrin 90% hiányában: maldigestio Endocrin 10% nagy tartalékkapacitása van emésztési zavar 90% feletti pusztulása esetén jelentkezhet Hasnyálmirigy külsŋ szekréciós mťködése (2) Szekvenciális szekréciós modell (1) Az acinussejtek fehérjéket koncentráltan, kevés folyadékban választják el. a mirigy kivezetŋcsövecskéinek hámsejtjei a primer szekrétumot hígítják fel A kivezetŋcsövecskék hámsejtjei, melyek szekréciója határozza meg a szekrétum végsŋ térfogatát izozmotikus oldatot választanak el. • Na+ és K+ koncentrációja megegyezik a plazmáéval • HCO3- tartalma 140 mmol/l is elérheti • napi mennyisége 200-700 ml Hasnyálmirigy külsŋ szekréciós mťködése (3) Szekvenciális szekréciós modell (2) Exocrin pancreas: ơ-amiláz - trigliceridlipáz - észterázok - ribonukleáz - dezoxiribonukleáz - tripszinogén - kimotripszinogén - proelasztáz inaktív - profoszfolipáz proenzimek - kolipáz - tripszininhibitor - CCK-szekréciót szabályozó peptid nem enzimtermészetť szabályozó fehérjék A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Hasnyálmirigy külsŋ szekréciós mťködése (4) Szekvenciális szekréciós modell (3) A pancreasnedv fehérjéi Fonyó A. A hasnyálmirigy proenzimei (agresszív peptidázok illetve foszfolipázok), ha idŋ elŋtt aktiválódnak, még a pancreas területén, ebben az esetben súlyosan károsítanák a szövetet. Ezt megakadályozó enzim: tripszininhibitor protein enteropeptidáz hatására (nyálkahártyasejtek kefeszegélyében) Tripszinogén tripszin (aktív proteáz) aktiválja a proenzimeket Hasnyálmirigy külsŋ szekréciós mťködése (5) Szekvenciális szekréciós modell (4) Hasnyálmirigy külsŋ szekréciós mťködése (6) Szekvenciális szekréciós modell (5) Az acinus minden enzim és proenzim szintézisére és szekréciójára képes. A folyadékszekréció mechanizmusában a Cl- a másodlagosan aktív transzporttal a Cl- csatornákon keresztül kerül a lumenbe. acinussejtek szekréciója Hormonális szabályozás Idegi szabályozás vasovagalis reflex CCK (kolecisztokinin) n. vagus Iŋ transzmittere: acetilkolin közvetlenül is stimulálja az (M3 ACh-receptorokon) acinussejteket Szekretin - fokozza a hatásosságát A szekrétum exocytosissal jut lumenbe. duodenumban <3,5 pH – Qŋ a szekretin koncentrációja VIP: a szekrécióval kapcsolatos vasodilatációt okoz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Pancreasnedv – táplálkozás (1) A pancreasnedv elválasztását a táplálékfelvétel indítja be és tartja fenn. A hasnyálmirigynek jelentŋs szekréciós és tartalékkapacitása van. szekréció intenzitása = táplálék fehérjetartalma Szekréciós szakaszok: - cephalicus - gastricus idŋben átfedik egymást - intestinalis Pancreasnedv – táplálkozás (3) Gastricus fázis Pancreasnedv – táplálkozás (2) Cephalicus szakasz Kiváltása: - látási ingerek - szaglási ingerek - ízlelési ingerek - szájüregbŋl kiinduló mechanikai ingerek - táplálékfelvétel maga Enzimszekréció elindítója: - reflexes kolinerg ingerületek a sósav a duodenumba kerül szekretin elválasztás HCO3- Enzimszekréció megszüntetése: - antikolinerg hatóanyagok Pancreasnedv – táplálkozás (4) Intestinalis szakasz Szekréciót fenntartják a vékonybélbŋl kiinduló kémiai ingerek. gyomor tágulása vasovagalis reflex CCK-felszabadulás fokozódik az enzimszekréció és annak térfogata reflexfolyamat CCK –t elválasztó sejtek a duodenumban és a vékonybél felsŋ szakaszán helyezkednek el. A CCK elválasztás legfontosabb szabályozója a béltartalom összetétele. Fokozza: - aminosavak megindítja és fenntartja - hosszú C láncú zsírsavak a pancreas enzimszekrécióját A vér CCK szintje a táplálékfelvételt követŋen az éhgyomri érték 5-10 x-ére emelkedik. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A máj szekréciós és exkréciós mťködése (1) Az 1500 g tömegť máj naponta kb. 600 ml epét választ ki. Az epeelválasztása kettŋs funkciójú: • szekréciós funkció: epesavas sók és foszfolipidek szintézise és kiválasztása (lipidek bontása, felszívása) • exkréciós funkció: egyes anyagcserevég-és köztes termékek, idegen anyagok eltávolítása: - bilirubin - koleszterin - egyes hormonátalakulási termékek - átalakított mérgezŋ anyagok - gyógyszerek - nehézfémek A hepatocyták szerkezete (1) Módosult hámsejtek. Elhelyezkedésük: az a. hepatika és a v. portae ágainak összefolyásából kialakult sinusoidok között A sinusoid és a májsejtek membránja közötti endothelium diskontinuus, azaz a makromolekulákat átengedi bejutnak a hepatocytákkal közvetlenül érintkezŋ Disse-térbe (pericellularis tér) A máj szekréciós és exkréciós mťködése (2) Az epe szekréciójában két sejttípus vesz részt: 1. hepatocyták (60%): a máj parenchymasejtjei epesavas sókat, koleszterint, foszfolipideket, bilirubint, idegen anyagokat választ ki a canaliculusba 2. cholangiocyták (40%): a canaliculusokat követŋ epecsatornácskák hámsejtjei HCO3- választanak ki terméke hozzáadódik a primer szekrétumhoz Szekrécióját szabályozza: - szekretin - VIP A hepatocyták szerkezete (2) A hepatocyták basolaterális membránja érintkezik: - a szomszédos hepatocytákkal - sinusoidokkal (sinusiodalis membrán) Az egymás melletti hepatocyták 1-1 epecanaliculust fognak közre, ez a membránszakasz (luminalis) a canalicularis membrán aktin filamentumok szabályozzák a tágasságát a hepatocyták közvetlenül érintkeznek a vérplazma fehérjéivel A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A hepatocyták szerkezete (3) A hepatocyták szerkezete (4) Fonyó A. A szomszédos májsejtek közötti mechanikai kapcsolatot az intercelluláris junkciók biztosítják Szelektív barrier: elválasztja a sinusiodokban lévŋ vért az epecanaliculusok tartalmától Ha ez a kapcsolat áteresztŋvé válik az epe összes alkotórésze: - epesavas sók visszadiffundál a vérbe - bilirubin pl.: epeút elzáródás esetén – epeutakban megemelkedik a nyomás A hepatocyták funkciója (1) a vérben molekulák Az epeszekrécióban szereplŋ transzporterek Fonyó A. szekréció sinusoidalis membrán transzporterei Na+ kotranszporter/ Na+-tól független transzporter canalicularis membrán transzporterei canaluculusok lumene A canalicularis transzporterek többsége az ABC transzportcsaládba, a multidrog transzporterek közé tartozik, ATP függŋ. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A máj kiválasztó funkciója Az epe (1) Az epe fizikai-kémiai szempontból nem valódi oldat. SH Atlasz Az epe egyes alkotórészei (koleszterin, foszfolipidek, epesavas sók) micellákká asszociálódnak. Micella: amfipatikus molekulák aggregátumai - belsŋ mag: a molekula hidrofób része - külsŋ oldal: hidrofil pólusok, vizes fázissal érintkeznek Micella képzŋdés: ha az amfipatikus anyag koncentrációja meghaladja az ún. kritikus micelláris koncentrációt Az epe izozmotikus szekrétum. a micellaképzŋdés csökkenti az ozmotikus aktivitását Az epeképzŋdés SH Atlasz Az epe (2) Májban: primer epesav: naponta a máj 0,6 g –ot képez - kólsav - kenodezoxikólsav a széklettel távozik, ezt a hepatocyták de novo szintézise pótolja A szintézist a hepatocytákba visszakerülŋ epesavak negatív visszacsatolással szabályozzák: gátlódik a koleszterin epesav átalakulás Az epesavakat és a belŋlük képzŋGŋ epesavas sókat a hepatocyták koleszterinbŋl (hidrófób) szintetizálják: - kólsav - kenodezoxikólsav Az OH csoportok számának emelkedésével az epesavak hidrofil jellege növekszik. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az epesavas sók enterohepatikus keringése Az enterohepatikus keringés az epeszekréció pozitív visszacsatolású szabályozó tényezŋje. vena portae máj 1. vér hepatocytákba az epesavas sók a sinusoidok vérében albuminhoz vannak kötve közvetlenül érintkezik a sinusoidalis membránnal a komplex disszociál epesavas sók/epesavak transzporttal jutnak (Na+ kotranszpoerter vagy Na+-tól független) a hepatocytákban 2. hepatocytán belüli átalakulás és transzport az epesavak visszaalakulnak konjugált származékokká 3. az epesavas sók kiválasztása a canaliculus lumenébe intracelluláris fehérjékhez kötŋdve szállítódnak a celluláris membrán ABC transzportereihez Az epehólyag és az epeutak motilitása Epe epekapillárisok epe kivezetŋcsövecskék májvezeték (ductus hepaticus) interdigestív szakaszban ductus cysticus epehólyag (vesica fellea) epehólyag vezeték közös epevezeték (ductus choledochus) duodenum Az epe (6) Az epe tápláléknak megfelelŋen szakaszosan ürül a duodenumba, az epeszekréció idŋben nem egyenletes. A hepatocyták az epesavak/epesavas sók nagy részét felveszik a portális vérbŋl. Az albuminhoz nem kötött része a vese glomerolusaiban filtrálódik és a tubulusban visszaszívódik. A hepatocyták epeelválasztásának 1/3-a független az epesavas sóktól. epesavas sótól független epeszekréció A pancreasnedv és az epe duodenumba kerülése SH Atlasz benyílása Oddi-sphincter Az epehólyag izomzata étkezések között ellazul, paraszimpatikus beidegzés általi VIP felszabadításával. Telŋdés alatt az epének a májban kiválasztott alkotórészei koncentrálódnak. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az epeürülés szabályozása (1) Az epeürülés szabályozása (2) Az Oddi-sphincter éhgyomri állapotban tónusos összehúzódott állapotban van. Az epeürülést meghatározza: - epehólyag izomzatának összehúzódása - Oddi-sphincter ellazulása f tényezŋje: A epehólyag ürülésének fŋ - CCK felszabadulása simaizmokon n. vagus afferensein CCK-receptorokon vasovagalis reflex kiváltása Az epeürülés elindítója: - zsírtartalmú táplálék fogyasztása - Oddi-spinchter ellazulása: Az ürülés az ingert követŋ 1-2 perc alatt megkezdŋdik, a tárolt epe térfogatának fele 10-20 perc alatt hagyja el az epehólyagot. Az epeáramlás iránya az éhgyomri állapotban Idegi n. vagus Humoralis CCK VIP felszabadulás Az epeáramlás iránya az étkezést követŋ állapotban Fonyó A. Fonyó A. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az emésztŋcsatorna anatómiai felépítése (1) Az emésztŋcsatorna anatómiai felépítése (2) Csŋrendszer - fala több rétegbŋl áll 1. Nyálkahártya – tunica mucosa - epithelium - lamina propria - muscularis mucosae - mirigysejtek – mucin, enzimek, ionok - mikrobolyhos epithelsejtek – felszívódás 2. Nyálkahártya alatti réteg – tela submucosa - laza kötŋszövetes réteg – ér és ideghálózat - mirigyek – pl.: duodenum területén Ángyán L. Az emésztŋcsatorna anatómiai felépítése (3) 3. Izomréteg – tunica muscularis mucosae - külsŋ hosszanti réteg - belsŋ körkörös réteg 4. Savós hártya alatti réteg – tunica subserosa - vékony kötŋszövet 5. Savós hártya – tunica serosa - vékony kötŋszövet - rögzít a hasfalhoz - vér, nyirokerek és idegek vannak benne A vékonybél felépítése SH Atlasz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Vékonybél motoros mťködése (1) Vékonybélmozgások (1) A béltartalom (chymus) keverését a szegmentáló mozgások biztosítják hosszanti simaizom: nincs spontán ritmusképzése összehúzódás kolinerg beidegzésť muszkarin receptorainak száma nagy ahol a chymus éppen jelen van csak a körkörös simaizmok vesznek részt körkörös simaizom: funkcionális syncytiumot alkot sejtjeit réskapcsolatok kötik össze elektromos ritmusáért a Cajal-féle intestinalis sejtek a felelŋsek perisztaltikus mozgás: fiziológiás ingere a béltartalom feszítŋ mozgása: - nyálkahártyát érintŋ mechanikai - kémiai - ozmotikus inger Az inger megindítója a vékonybél saját primer afferenseinek ingerülete, amely megindítja a motoros programot, Cajal féle intestinális sejtek A vékonybél szegmentáló mozgása Fonyó A. Vékonybélmozgások (2) A körkörös simaizmok néhány cm-ként rövid idŋszakokra gyťUťszerťen összehúzódnak, míg a gyťUťk közötti szakaszok ellazultan maradnak Rövid idŋ múlva az elŋbbi kontrakciós gyťUťk ellazulnak szerepe NO Az elŋ]ŋleg ellazult szakaszokon kontrakció jelenik meg. A biztosítja, hogy a chymus mind orális és aborális irányba keveset mozdul el enterocytákkal való érintkezés, késleltetés A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A vékonybélperisztaltika idegi szabályozása A vékonybél perisztaltikája (1) SH Atlasz A vékonybél perisztaltikája (2) Az inger helyétŋl orálisan a körkörös izomban rövid idŋszakra chymus lejjebb kerül gyťUťszerť összehúzódás jelenik meg Fonyó A. A vékonybél perisztaltikája (2) SH Atlasz acetilkolin, tachikinin játszik szerepet Az inger helyétŋl análisan ellazulás történik A körös izommal együtt a hosszanti izom is összehúzódik Chymus néhány cm-rel lejebb kerül A perisztaltikus hullámok egymást követik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Vékonybélmozgások (3) Vékonybélmozgások (4) A perisztaltika fiziológiásan csak anális irányba terjed kóros körülmények között antiperisztaltika léphet fel Az izomösszehúzódások a bélbolyhokba terjedŋ simaizomréteggel megrövidíti a bolyhokat a centrális nyirokerek tartalmát kipréseli a bolyhokból A gyomor-bél rendszerben két, egymástól eltérŋ jellegť motoros aktivitás figyelhetŋ meg: - táplálékfelvétellel kapcsolatos digesztív motilitás - két táplálkozás közötti chymusmentes állapot, interdigesztív fázis motoros ciklusa A migráló mikroelektromos komplex (MMC) 90-120 perces idŋközönként éjjel és nappal is 6-10 percig tartó, körkörös izomzat intenzív összehúzódási hullámot hoz létre. A motoros aktivitással helyi szekréciós aktivitás is jelentkezik. Vékonybélmozgások (5) MMC „motoros csend” A vékonybél szekréciós mťködése (1) MMC… Fonyó A. Az MMC az ileocaecalis határon elhal. A gyomorban az MMC összehúzódások elzárják az antrum lumenét pyloruselzáródás nélkül. Az MMC-nek tisztító funkciója van: a gyomor-és vékonybélürülést eredményez baktériumok egy része enterocyták: celluláris lebontásra és felszívásra specializált hámsejtek - folyamatosan leválnak a bolyhokról és helyüket ŋssejtekbŋl differenciálódó sejtek foglalják el, ez 4-7 nap eltávozik a MMC kiváltása: motilin (vékonybél nyálkahártyájából felszabaduló hormon) A táplálékfelvétel megszünteti az MMC-t. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A vékonybél szekréciós mťködése (2) A vékonybél szekréciós mťködése (3) Fonyó A. Fonyó A. ŋssejtek: proliferáló sejtállomány - villusok felé migrál - differenciálódó sejtpopulációt hoz létre - felszívódó enterocyták - nyákot elválasztó kehelysejtek - enteroendokrin/parakrin sejtek cryptasejtek: szekréciós mťködést végez - Na+- K+-2Cl- kotranszporter - bázis felé haladva Paneth-féle sejtek alakulnak ki, immunvédelmében játszanak szerepet A hám bemélyedéseket hoz létre: Lieberkühn-crypta A vékonybél szekréciós mťködése (4) A bélnedv izotoniás NaCl és NaHCO3- oldatnak felel meg. Mennyisége: 1l/nap A táplálékfelvételt követŋen intenzív szekréció indul meg szerepe: - a bélben lévŋ chymus hígítása A bélnedv nagy része a vékonybélben, kisebb része a vastagbélben szívódik vissza. A vékonybél szekréciós mťködése (5) A cryptasejtek szekréciója hasonló mechanizmusú, mint a nyálmirigyeké. - másodlagos aktív Cl- transzport - hajtóereje a Na+ elektrokémiai grádiense A cryptasejtek Cl- szekrécióját a táplálkozással összefüggŋ események irányítják: - a béltartalom mechanikai és kémiai hatása A duodenumban Cl-/HCO3- kicserélŋ transzport is mťködik - Cl- kerül be a sejtbe - HCO3- lép ki a lumenbe A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A vékonybél szekréciós mťködése (6) A vastagbél motoros mťködése (1) szabályozás enterochromaffin sejtek enterális idegrendszer 5HT-felszabadulás szekréciót fokozó reflexet indítja el a szomatosztatin gátolja a szekréciót Cl- M3-receptorokon Ca2+ felszabadulást indikál 1. nagy mennyiségť (kb. 1l/nap) víz és elektrolit felszívása 2. a funkcionális jelentŋségť baktériumflóra életének biztosítása 3. meg nem emésztett vagy fel nem szívódott béltartalom (széklet, faeces) rendezett, alkalomszerť kiürítése a külvilágba idegvégzŋdésekbŋl ACh és VIP szabadul fel Cl- szekréció A vastagbél motoros mťködése (2) A kezdeti szakaszán a legnagyobb a késleltetés, akár több nap is lehet. A vastagbél motoros mťködése (3) Több, egymást követŋ étkezésbŋl származó fel nem szívódott béltartalom keveredik. A motilitási mintázatok folyamatosan és lassan továbbítják a béltartalmat A végbél és az anuscsatorna kivételével 3 párhuzamosan futó csíkba (taeniae coli) szedŋGŋ hosszanti simaizom található. Tömegperisztaltika: a béltartalom 1/3-át gyorsan áttolja a következŋ szakaszba - elŋtte az érintett szakasz haustrációi eltťnnek (körkörös izomzat ellazul) - a következŋ szakasz teljes egészében összehúzódik és disztális irányba továbbítja a béltartalmat A végbél és az anus területén a simaizomréteg egyenletesen oszlik el. A colon körkörös izomzatában jelentkezik erŋs, hosszantartó összehúzódás. A behúzódásokat haustratiónak nevezzük, amelynek helyén a körkörös simaizomzat megvastagodott. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A vastagbél funkcionális szakaszai (1) 1. vakbél (caecum) teljes felszálló vastagbél (colon ascendens) haránt vastagbél kezdeti szakasza (colon transzversum) – ritmuskeltŋ zóna A vastagbél funkcionális szakaszai (2) 2. disztális haránt vastagbél leszálló vastagbél (colon descendens) Az ileumból szakaszosan átjutó béltartalmat néhány erŋteljes, gyors összehúzódás anális irányba továbbítja. - itt nincs antiperisztaltika - idŋleges tónusos kontrakciós gyťUťk jelennek meg, anális irányba mozognak 3. Antiperisztaltika: a harántvastagbél kezdeti szakaszán kontrakciós gyťUťk jelentkeznek orális irányba a vakbélig tartanak néhány percig tart 10-15 perces szünetekkel szigmabél (colon sigmoideum) végbél (rectum) - több cm-re kiterjedŋ erŋteljes, tónusos kontrakciók lassan analis irányba mozdítják el a béltartalmat Az ileocaecalis billentyť fiziológiásan megakadályozza , hogy a béltartalom visszajusson az ileumba A vastagbélmozgások szabályozása (1) Proximális szakasz mozgásának megindítását a Cajal-féle intestinalis sejtek végzik Vastagbél-motilitás SH Atlasz A ritmusgeneráló zóna a körkörös izomban található, nélkülözhetetlen a továbbító funkcióhoz Enterális idegrendszer gátló elemei A colon motilitását fokozz: CCK A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A vastagbélmozgások szabályozása (2) rectum funkciója: a benne összegyťlt emésztetlen tartalmat megfelelŋ alkalommal a külvilágba kerülhessen Zárás biztosítása: 1. belsŋ anussphincter: - a végbél körkörös simaizmának megvastagodása nyugalomban tónusos, miogén összehúzódásban van - szimpatikus impulzusok a sphincter zárva tartásában fontos szerepet játszanak A vastagbélmozgások szabályozása (3) 2. külsŋ anussphincter: - a belsŋt körülvevŋ harántcsíkolt izomgyťUť összehúzódása a sacralis motoneuronokból jövŋ beidegzéstŋl függ - székelési aktus alatt központi gátlás függeszti fel Kettŋs sphincterrel lezárt végbél szakasz az anuscsatorna Mindkét sphincternek saját idegi szabályozása van székletürítéskor együttesen függesztŋdik fel végbél telŋdése belsŋ sphincter reflexes ellazulása eközben a külsŋ sphincter neurogén tónusa fokozódik Az anus zárása és a defekáció Széklet összetétele SH Atlasz SH Atlasz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szekréció a vastagbélben (1) Szekréció a vastagbélben (2) Az ileocaecalis billentyťn billentyť y n naponta kb. 1,5 l folyadék éri el a vastagbelet, de ebbŋl kb. 0,2 l távozik a colonban a felszívó és szekréciós folyamatok mennyiségileg eltérnek a különbözŋ szakaszokban A folyadék- és elektrolitfelszívás alapja a basolaterális membrán Na+-K+ pumpája által létrehozott Na+ grádiens. A vastagbélben nincsenek bélbolyhok. Cl- szekréció Megtalálható a benne a felületet hengerhámsejtek mélybe terjedŋ ezekben mucint elválasztó kehelysejtek vannak cryptái felszínhez közeli sejtekben: aldoszteron szabályozza Na+-csatorna elektromos potenciálkülönbség a + lumen és az interstitium Na felszívás között Élettartamuk: 4-8 nap Proliferáción és differenciálódáson mennek keresztül. Szekréció a vastagbélben (3) A Cl- szekrécióhoz: 1. K+ csatornákon keresztül K+ szekréció társul mélyen ülŋ sejtekben: Na+- K+-2Cl- kotranszporter Szekréció a vastagbélben (4) 2. Cl-/HCO3- cseretranszport útján HCO3- szekréció folyik Na+/H+ aldoszteron szabályozza K+szekréció - luminalis membrán Na+/H+ kicserélŋ karrier növeli a lumenben a H+ koncentrációt - a H+ a H+/K+ karrier cseréli ki intracelluláris K+-okra luminalis folyadék Cl- cseréli - a luminalis membrán K+csatornái H+ kilépés sejten belüli OH marad OH + CO2 - K+elektromos grádiense mentén lépnek ki a lumenbe HCO3- A vastagbél lumenében a K+ koncentráció magas, a vegyhatás alkalikus. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Na+ és víz felszívódás a bélben Víz- és elektrolitfelszívódás SH Atlasz SH Atlasz Szekréció a vastagbélben (5) colon epithelsejtjeinek szekrécióját fokozza: - VIP - ACh - hisztamin - szerotonin - leukotriének helyileg felszabaduló - PGE2 - adenozin szekrécióját gátolja: - szomatosztatin A székletürítés idegrendszeri koordinációja (1) Székletürítést kiváltó inger: - végbél falának feszülése, amit a béltartalom megjelenése vált ki A mechanoreceptorok nagy része az anuscsatornában foglal helyet. Ha az ingert nem követi székletürítés, az érzet megszťnik. A székletürítést a KIR valamennyi szintje és a vastagbél enterális idegrendszere együttesen koordinálja. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu