Állatszervezettan

Előnézet

A jegyzetről

Állatszervezettan zh-ra segítőkérdések kidolgozva (4, 5, 6)

Vásárlás (500 Ft)

Név

Állatszervezettan

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Állatszervezettan

Év

2018

Szak

Biológia

Intézmény

Szegedi Tudományegyetem

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-04

Oldalak száma

Jelentem

IDEGRENDSZER TÖRZSFEJLŐDÉSE Jellemezze a rovarok központi idegrendszerét! Felépítése a rovaroknál két párhuzamos, a fejtől a hasi oldalon hátrafelé húzódó, szelvényenként rendezett ganglionláncból áll. A ganglionokat egymás között hosszirányban a konnektívumok, keresztirányban a kommisszúrák kötik össze. Agyuk a fejben a garat felett található és többé-kevébé, három részből áll: protocerebrum, deuterocerebrum és tritocerebrum. A protocerebrum (előagy) képezi az agy fő ganglion tömegét. Tartalmazza az acron (archicerebrum) és (talán) egy csáp előtti (praeantennalis) szelvény ganglionpárját is. Oldalt a lobi optici, a látó lapok, középen az ocellákhoz (homlokszemek) vezető nyúlványok és az ún. gombatestek (közöttük van a pars intercerebralis) találhatók. A deuterocerebrum (középagy) az antennához kapcsolódó funkciók központja. A motorikus neuronok mellett érző neuronok (az antenna szaglólapjaihoz vezető idegek) is találhatók itt. A tritocerebrum (hátsó agy) egy fontos öszszekötő központ az idegrendszeren belül, a garat feletti és a garat alatti dúcok között. Hasonlítsa össze a gyűrűsférgek és a csigák idegrendszerét! Féreg: A gyűrűsférgek törzsébe tartozó állatok központi idegrendszerét egy pár dorsalisan elhelyezkedő agydúc (ggl. cerebrale), a ventralis helyzetű garatalatti dúc (ggl. suboesophageale), valamint a kettőt összekötő garat körüli idegtörzsek és a garatalatti dúcból kiinduló hasdúclánc képezi. Ezek együttesen alkotják a garatideggyűrűt. Feladatuk az elülső szelvények beidegzése (itt találhatók a legfontosabb érzékszervek és a száj). Innen indul a hasdúclánc Csiga: A puhatestűek (Mollusca) idegrendszere szintén dúcidegrendszer: benne páros dúcok alakulnak ki, amelyeket hosszanti idegkötegek kötnek össze. Alapvetően mindkét rendszert ismétlődő dúcpárok sorozata alkotja, ám a puhatestűeknél a dúcok száma jóval kevesebb, s ezek az agy- és a pofadúc kivételével garatalatti dúccá egyesülnek Definiálja az alábbi fogalmakat: ggl. cerebrale: agydúc, működése a többi dúc, így az egész idegrendszer tevékenysége szempontjából meghatározó, a központi idegrendszerben található pl gyűrűsférgeknél, náluk 1 pár dorzális elhelyezkedésű van. Az agydúc, a garatalatti dúc és az őket összekötő garatkörüli idegtörzsek együttesen alkotják a garatideggyűrűt. Ízeltlábúaknál a szemeket és a csápokat idegzi be, s a fej szemeket és csápokat hordozó szelvényeinek fuzionált dúcpárjaiból jön létre. Rákoknál az első három embrionális dúcpár összeolvadásából alakul ki, ezért a kifejlett rák agydúca három fő részből áll: előagy, középagy, utóagy. garatideggyűrű: például a fonálférgeknek és a földigilisztáknak is van, a központi idegrendszerük része. Az agydúc, a garatalatti dúc és az őket összekötő garatkörüli idegtörzsek együttesen alkotják a garatideggyűrűt. Feladatuk az elülső szelvények beidegzése (itt találhatók a legfontosabb érzékszervek és a száj). Innen indul a hasdúclánc. intumescentia cervicalis: a gerincvelő nyaki szakaszának a megvastagodása, található ilyen az ágyéki szakaszon is, azért alakul ki, mert az alsó és felső végtagokat ezek a szakaszok idegzik be, ezért több idegsejtet és rostot tartalmaznak. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu intumescentia lumbalis: a gerincvelő ágyéki szakaszának a megvastagodása, található ilyen a nyaki szakaszon is, , azért alakul ki, mert az alsó és felső végtagokat ezek a szakaszok idegzik be, ezért több idegsejtet és rostot tartalmaznak. Mauthner-féle óriásneuron: ezek nagy és könnyen azonosítható neuronok pl halakban és kétéltűkben, felelős egy nagyon gyors menekülési reflexért (c-start válasz, A C-start egy nagyon gyors fellángolás vagy menekülési reflex, amelyet a halak és a kétéltűek alkalmaznak.) A Mauthner-sejtek tehát a leggyorsabb motor-neuronok, amelyek reagálnak az ingerre. ggl. suboesophagale: garatalatti dúc, pl földigilisztánál, rovaroknál. A gyűrűsférgek törzsébe tartozó állatok központi idegrendszerében található, a garatideggyűrű (ggl suboesophageale) része. Feladata az elülső szelvények beidegzése, belőle indul ki a hasdúclánc. Ízeltlábúaknál pl a szájszerveket idegzi be. tectum opticum: látótető, A csontoshalak középagyában is van, félgömb alakú, oldalsó helyzetű testek képezik. Másik nevük kettős ikertest. A látótetők előtt két kis tojás formájú testecske figyelhető meg, ezek a nagyagy ”féltekéi”. Röviden definiálja a kefalizáció fogalmát és jelentőségét az idegrendszer törzsfejlődésében! Legrövidebben azt mondhatnám, hogy az evolúció során növekszik a nagyagy központi idegrendszeren belüli aránya, kialakul a fej, melyben az idegrendszer központosulni fog, kialakul a KIR.. A folyamat egy határon túli kiteljesedése nyomán alakul ki a fej (cephalon) és abban az agydúc vagy az agyvelő. Azért jó, mert… hát mert passz, gondolom nem lennék ilyen menő, ha nem lenne. :/ Viszont ennyi páwa csicska sem futkozna a plázákban. Jellemezze a halak központi idegrendszerét! A központi idegrendszer részei az agyvelő (cerebrum) és a gerincvelő (medulla spinalis). A gerincvelő halakban az agytól viszonylag független működésre képes szerv. Az agyirtott (decerebrált) ponty pl. normális testtartásban képes úszni, vegetatív működései is alig szenvednek zavart. A nyúltvelő (medulla oblongata) az agyvelő kaudális része. Fontos, végső végrehajtó területe az agyi eredetű mozgató utasításoknak. Két részét kell egkülönböztetnünk: a kaudális, ún. zárt részt és az előtte fekvő nyílt részt. A kisagy (cerebellum) az agyvelő legfontosabb mozgáskoordináló része. Dorzális nézetben meglehetősen nagy. A kisagy a fenéklakó, növényevő halfajokban egészen kicsi, a gyorsmozgású ragadozókban viszont igen nagy lehet. A középagy (mesencephalon) a csontoshalak legfontosabb érző (szenzoros) és mozgató (motoros) központja, egyben az agy legnagyobb tömegű része. Köztiagyuk meglehetősen fejletelen. 3 részre osztható, epitalamusz, talamusz, hipotalamusz. Az előagy (telencephalon) halakban az agy legkisebb része. Jellemezze a madarak kisagyát! A kisagy (cerebellum) – a repülés és a két lábon való járás miatt – nagy tömegű, fejlett. Madarakban hatalmas kisagyat találunk, melynek fejlettsége a repüléssel és a két lábon járással kapcsolatos. Mindkét funkció bonyolult perifériás érzékelô- és továbbítórendszert, nagyobb teljesítményû mozgatórendszert és tökéletesebb koordinációs szervet igényel. A kisagykéreg szövettani felépítése, rétegzôdése alapvetõen nem tér el a többi gerincesétôl, de barázdáltsága, tagoltsága, a kisagykéreg felszíne amazokéhoz képest lényegesen nagyobb, csakúgy, mint a cerebellum tömege. A fehérállományában a hüllôkéhez képest fejlettebb és tagoltabb magrendszert találunk. A kisagy a többi agyrészhez a 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu kisagykaroknak nevezett rostkötegekkel kapcsolódik. Jellemezze a halak kisagyát! A kisagy (cerebellum) az agyvelő legfontosabb mozgáskoordináló része. Dorzális nézetben meglehetősen nagy, enyhén hátrahajló, széles alapú duzzanat a nyúltvelő előtt és fölött. Ezt a felemelkedő részt a kisagy testének nevezzük. A kisagy másik része egy középagytető alá benyomuló páros kitűrődés, amely a középagyi kamrába nyomul be. A kisagy testébe a gerincvelő felől érkeznek érző pályák. A legtöbb rostot az egyensúlyérző területekből kapja, ahol eredendően az oldalvonal-szerv és a belsőfül érzetei integrálódnak. A kisagy mozgató elemei speciálisan gátló neuronok, tehát gerincvelői szinten csak azoknak a közép- és nyúltagyi motoros neuronoknak a serkentő hatása érvényesül, amelyeket a kisagy aktuálisan nem gátol. A kisagy a fenéklakó, növényevő halfajokban egészen kicsi, a gyorsmozgású ragadozókban viszont igen nagy lehet. Az egyik kisagyfél irtását követően az állat – a kezdeti teljes bénulás feloldódása után – csak az ép kisagyfél felé, körkörös irányban tud úszni. A kisagy teljes irtásakor a hal nem képes térbeli helyzetét érzékelni, többnyire hassal felfelé fordulva, a víz felszínén görcsös mozdulatokkal vergődik. Hány pár agyidege van egy halnak, egy madárnak és egy embernek? Ha párra gondol, akkor lehet, hogy csak a fele, meg kell kérdezni óra elején. Halaknak 10 agyideg, a 10. a bolygóideg→ a testet hálózza be. Hüllők agyidegeinek száma 12. Madár, ember 12 agyideg. Rajzoljon le egy garatideggyűrűt és nevezze meg a részeit! Melyik állatcsoportokban fordul elő? Fonálférgek, gyűrűsférgek, puhatestűek, ízeltlábúakban. Röviden jellemezze: Neocortex: Az agykéreg legfejlettebb része a neocortex, más néven isocortex (magyarul új agykéreg), ami a természetes kiválasztódás folyamatának utolsó szakaszában jelent meg főleg a homloklebenyben. Endokrin rendszer Sorolja fel a(z) 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • • • • hipotalamuszban termelődő hormonokat (rövidítés nem elég!!!): Tireoliberin (TRH) Gonadoliberin (GnRH) Melanoliberin (MRF) Melanosztatin (MIF) Prolaktoliberin (PRF) Prolaktosztatin (PIF) dopamin oxitocin szomatosztatin adenohipofízis (agyalapi mirigy elülső lebenye) hormonjait (rövidítés nem elég!!!) Az adenohipofízis fehérje, illetve glikoproteid hormonok termelődnek. Többségük valamely másik belsőelválasztású mirigyre fejti ki hatását • • • • • • tireotróp hormon (TSH) (- pajzsmirigy-serkentő hormon) adrenokortikotróp hormone : (- mellékvesekéreg-serkentő hormon) (ACTH) Gonadotrop hormonok o follikulus stimuláló hormon (FSH) (- tüszőserkentő hormon) o luteinizáló hormon (LH) (sárgatestserkentő hormon) növekedési hormon (hGH/STH) prolaktin/laktotróp hormon (PRL/LTH) (- tejelválasztást serkentő hormon) melanocita stimuláló hormon (MSH) neurohipofízis (agyalapi mirigy hátulsó lebenye) hormonjait (rövidítés nem elég!!!) A neurohipofízis nem termel hormont, csak a hipotalamusz hormonjait tárolja. -antidiuretikus hormon ( vazopresszin ) (csökkenti a vizeletürítést) -oxitocin. (szüléskor serkenti a méh simaizmának összehúzódását,) Mellékvesekéreg rétegeit és a bennük termelődő hormonokat! Rétegei: -zona glomerulosa: -mineralokortikodok, aldoszteron (só- és vízháztartást szabályozzák) -zona fasciculate: -glükokortikoidok, kortizol (a szénhidrát-anyagcserét szabályozzák) -zona reticularis: -glükokortikoidok, androgének Mellékvesevelő hormonjait és azok fő funkcióit! Adrenalin: csak a mellékvesevelőből, szívfrekvencia nől, szívüsszehúzódások mértéke nől, májban okozott glikogenolízis, zsírszövetben fokozott lipolízis, légutak, pupillák tágulnak. Noradrenalin a szív koszorúereit tágítja, a többi eret szűkíti Növekedésre ható hormonokat Inzulin, hGH, nemihormonok, máj: szomatomedineket termel, amik serkentőleg hatnak a növekedésre. 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Androgén hormonok legfőbb hatásait Férfi nemi hormonok. Az androgén hormonok szabályozzák a férfiak spermiumtermelését, libidóját és nemzőképességét. Serdülőkorban ezek a hormonok befolyásolják a férfiak nemi érését és a másodlagos nemi jelleg kialakulását, ezenkívül biztosítják az izomzat megfelelő fejlődését és a csontozat egészséges állapotát. Még a pillanatnyi hangulat vagy a teljesítőképesség is függ e hormonoktól. A női testben az androgének mint az ösztrogéntermelés kémiai közvetítőanyagai működnek, és túlzott termelődésük olyan problémákat okozhat, mit az aknés bőr Az összes tanult hormontermelő szerv tanult hormonját fel kell tudni sorolni és legalább néhány szóval jellemezni a hormon hatását! - máj: szomatomedineket termel, növekedésre serkentő hatás - gyomor: gasztrint termel, ami fokozza a gyomornedv, az epe és a hasnyál termelődését, és fokozza a vékonybél perisztaltikáját - vékonybél: enterogasztrint termel, ami gátolja a gyomornedvtermelést és a gyomorperisztaltikát szekretint termel, ami serkenti a hasnyál termelődését pankreozimint termel, ami serkenti az epeürülést az epehólyagból villikinint termel, ami fokozza a bélbolyhok felszívó tevékenységét - vese: renint termel, ami szabályozza a vese kisartériáinak vérnyomását - tobozmirigy: az agyban található belső elválasztású mirigy melatonint termel, ami szabályozza a napi ritmust, megszabja az alvás minőségét, erősíti az immunrendszert, lassítja az öregedést, a hormon éjjel termelődik, az öregkor felé egyre kevesebb Definiálja az alábbi fogalmakat: neurohormon- vannak olyan speciális idegsejtek (neuroszekréciós sejtek), amelyek olyan jelmolekulákat (neurohormonokat) termelnek, amelyek a keringési rendszeren keresztül érik el célsejtjeiket. A neurohormonok speciálisan vaszkularizált területeken, az un. neurohemális szerveken keresztül lépnek be a szisztémás keringésbe. A vér útján jutnak el a hormontermelő szervekhez, s szabályozzák (serkentik, vagy gátolják) azok működését. hormon eminentia medianum- neurohemális szervként funkcionál. A hipotalamusz kis méretű neuroszekréciós sejtjeinek axonjai az eminentia medianum területéig érnek és itt ürítik a keringési rendszerbe a neurohormonokat. endokrin jelátvitel- : a belső elválasztású mirigyekben termelt hormonok vérárammal jutnak el a célsejtekhez, hosszú utat tesznek meg a hírvivő molekulák (pl. a hasnyálmirigy ß sejtjei által termelt inzulin a véráramba kerül, így jut el távoli izom, zsír, ill. májsejtekbe, ahol majd kifejti hatását) parakrin jelátvitel- a hírvivő molekulák a szekréciós sejt közelében maradnak, nem kerülnek be a véráramba, legtöbbször a sejtközötti állomány közvetítésével jutnak el a célsejthez, lényegesen rövidebb távolságot tesznek meg, mint a véráram közvetítésével „szállított” hírvivők (pl. a hasnyálmirigy által termelt szomatosztatin hormon lokálisan hat). mineralokortikoid szteroid hormone- A szteroid hormonok szintézise koleszterinből történik. A szteroid hormonokat a máj vízoldékony epesavakká és epefestékekké bontja. Az epefestékek a vesén keresztül kiürülnek, míg az epesavak visszakerülve a duodenumban fontos szerepet játszanak a zsírok emésztésében.. A vérben fehérjéhez kötve keringenek. 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu glükokortikoid- A mellékvesekéreg középső rétegében( zona fasciculate) található szteroidhormon. Szénhidrát- és zsíranyagcserére hat, növeli a zsírsavak, glükóz metabolikus felhasználhatóságát máj- és izomszövet glikogénraktározása, vérglükóz-szint fenntartása 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 1. Rajzoljon le egy unipoláris/bipoláris/pszeudounipoláris/multipoláris neuron! Nevezze meg a részeit! És írjon egy példát az előfordulására! Előfordulásuk: Multipoláris neuronok a motorneuronok a gerincvelő elülső szarvában. unipoláris neuronok: A gerinctelenek érzőneuronjaik pszeudounipoláris neuronok: gerinces állatok érzőneuronjai Bipoláris neuronok a retinában. 2. Jellemezze röviden Szenzoros neuron: az érzékszervekben, izmokban, a bőrben és az ízületekben lévő speciális sejtek a receptorok, ezek érzékelik a fizikai és kémiai változásokat, majd ezeket átalakítják idegimpulzusokká. interneuron: minden olyan neuron, amelynek a sejtje, axonja és dendritje teljesen a központi idegrendszerben van, különösen olyan, amely impulzusokat közvetít egy motoros neuron és egy szenzoros neuron között. motoneuron: a központi idegrendszerből kiinduló, a válaszreakciókért felelős neuron, amelyből a végrehajtószervekbe megy az ingerület. mielinizáció: az idegrostok szigetelése. A mielinizációért a központban az oligodendrogliák, míg a periférián a Schwann-sejtek felelősek. A Schwann-sejtek és a perifériás axonok együtt növekednek és fejlődnek. A fejlődés során minden perifériás axon kapcsolatba lép a Schwann-sejtekkel, de nem mind körül jön létre mielinhüvely. dura mater: gerincvelőt borító hártya pia mater: gerincvelőt borító hártya arachnoidea: gerincvelőt borító hártya endoneurium: lazarostos kötőszövet rácsrostokkal, minden egyes idegrost körül perineurium: minden egyes fasciculus körül lapos, myofilamentumokat tartalmazó, hámszerű sejtek helyezkednek el egy vagy több rétegben (1-10). A sejtek egymással „tight junction”-nel kapcsolódnak és diffúziós gátat képeznek. Funkciója az ideg védelme. epineurium: tömött rostos kötőszövet az egész ideg körül erekkel. Funkció: mechanikai védelem, és az ideg táplálása. vena umbilicalis: Köldökvéna. Az így felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) áramlik vissza a magzatba. arteria umbilicalis: A köldökzsinór két artériája (arteria umbilicalis) a magzati belső csípőverőerekből (arteria iliaca interna) ered. A köldökzsinóron keresztül a méhlepény magzati bolyhaiban egészen hajszálerekig elágazódik. A benne lévő vér itt - a bolyhok határrétegein keresztül - salakanyagait leadja, ugyanakkor az anyai vérből oxigént és tápanyagokat vesz fel. Az így felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) áramlik vissza a magzatba. lympha: nyirok, színtelen testnedv, A nyirokkeringés egyrészt kiegészíti a vénás keringést a szövetközötti folyadék elvezetésében, másrészt a nyirokerek útjába iktatott szűrők – a nyirokcsomók – és az egész nyirokrendszer részeként fontos alkotórészei a szervezet védekezőrendszerének. Purkinje-sejt: A Purkinje sejtek nagyok, egyetlen rétegben helyezkednek el. Dendritjeik benyúlnak a molekuláris rétegben bőségesen elágazódnak. Finomabb ágaikat rövid, vastag dendrittövisek borítják. Ezek synapsisokat képeznek a szemcsesejtek axonjaival (parallel rostokkal). A Purkinje sejt alapján eredő axon áthalad a szemcsés rétegen, és a fehérállományban lévő kisagyi magvak egyikében synapsist képezve végződik. piramis-sejt: Piramissejt: Az agykéregben (nagyagykéreg) legnagyobb számban megtalálható sejttípus. Jellegzetes sejttestjének háromszög alakja és kettõs nyúlványrendszere. Fiziológiai hatását tekintve serkentõ sejt. axon: Különböző hosszúságú és elágazódású lehetA perykarionból kúp vagy dombszerű kiboltosulással (axon eredési domb) ered, ezen a területen, valamint az egész axonban hiányzik a Nissl-anyag. Az axont 3 szakaszra oszthatjuk: kezdeti vagy iniciális szakasz, oldalágakat (kolalterálisokat) is kibocsátó fő lefutási szakasz, és végelágazás vagy terminális. Az axon párhuzamosan futó mikrotubulusokat és neurofilamentumokat, mitokondriumokat és vezikulákat tartalmaz. Az axonális transzport 2 irányú: - anterográd: sejttest→terminális, (kinezinek) retrograde: terminális→sejttest, (dineinek) dendrit: Citoplazmájának szerkezete megegyezik a perykarionéval, benne durva felszínű endoplazmás reticulum található. A dendritek a sejttest receptorfelületét hivatottak növelni (pl a kisagyi Purkinje sejtek perykarionjai kb 200mikronégyzetméter felületűek, dendritekkel azonban 20.000 um2. A dendritek felületét nem csak faágszerű elágazódásaik, hanem az ún. dendrittüskék is növelik, melyek kb 2um hosszú bunkószerű kiemelkedések a dendrite felületén. A dendrittüskék meghatározóak a tanulási és memóriafolyamatokban. dendrittüske: lsd.: dendrit axonális transzport: Az axonban zajló transzport 2 irányú, anterográd és retrograde. Az anterográd transzportnál a perykariontól a terminális felé, kinezinek segítségével, a retrográdnál fordítva és dineinek segítségével történik a transzport. A sebessége 2 éle lehet: - Gyors: 50-400 mm/nap; főként vezikulák, mitokondriumok szállítása; axon közepén, mikrotubulusok mentén, motoros molekulák segítségével Lassú: 0,2-8 mm/nap; főként citoszkeletális komponensek szállítása; nyúlvány szélén, citoplazmaáramlás révén asztrocita: Megkülönböztetünk plazmás és rostos asztrocitát. Az asztrocita elnevezést a sejttestből csillag alakban kiinduló gazdag nyúlványrendszerüktől kapták. A plazmás asztrocita a szürkeállományban, a rostos a fehárállományban gyakori. Mindkét típus citoplazmánya organellumszegény, elektronmikroszkópos vizsgálattal üresnek hat. Fő nyúlványainak vége kiszélesedik, az idegszövet külső felszínén végződik. Itt a sok gliatalp mozaikszerűen összefekszik és egységes réteget képez. A kliatalpakból álló, az ereket körülvevő folyamatos réteg képezi a vér-agy gátat. Az asztrociták nyúlványai mindenütt kitöltik a közpnti idegrendszer sejtjei és rostjai közötti teret. A sejtközötti tér kb 20nm, ennek határát 50%-ban asztrociták képezik. Tehát ezek a sejtek meghatározóak jellegűek a sejtközötti tér összetételének kialakításában. oligondendrocita: A központi idegrendszerben található, mielinizációért felel, sok közeli axon egyes szakaszait borítja. A nyúlványai lapátszerűen kiszélesednek, idegnyúlványok köré tekerednek és ezzel a központi idegrendszerben a myelin-hüvely szegmentumait hozzák létre. Citoplazmájuk sötét festődésű→ sok polyriboszóma és DER. Az oligodendroglia lapátszerű nyúlványaival tekeredik rá az axonra, sejtteste nem vesz részt az axon szigetelésében. szatellita sejt: A perifériás idegdúcok gliasejtjei, az idegsejtek testét veszik körül. Az ún. miogén (izmot létrehozó) szatellita sejtek a kifejlett vázizom bazális laminája alatt találhatók, az izomrost mellett. A szatellita sejtek normális esetben mitotikusan inaktívak, de a születés utáni növekedés és izomregenerálódás igényének megfelelően osztódást indítanak el, és prekurzor sejteket hoznak létre. enteroglia: A periférián található. A bélidegrendszer ganglionjaiban lévő enterogliasejtek felépítésükben és működésükben nagyon hasonlítanak a központi idegrendszer asztrogliasejtjeire. Schwann-sejt: A periférián található, mielinizációért felel. A perifériás idegrendszerben a legáltalánosabban elterjedt gliasejttípus a Schwann-sejt, ami a perifériás idegek táplálásában, valamint a környezettől való elszigetelésében, mielinizációjában játszik fontos szerepetA Schwann-sejtek és a perifériás axonok együtt növekednek és fejlődnek. Egy Schwann-sejt egy axon körül hoz létre mielinhüvelyt. A fejlődés során minden perifériás axon kapcsolatba lép a Schwann-sejtekkel, de nem mind körül jön létre mielinhüvely. A nem mielinizált axonok (többen) egy Schwann-sejt sejttestével kerülenk kapcsolatba, ezen a helyen a Schwann-sejt membránja betüremkedik. A perifériás idegrendszerben nincs teljesen csupasz axon, legalább egy Schwann-sejtes borítás minden axonon megfigyelhető. szaltatórikus ingerületvezetés: Szaltatórikus vezetés során az információ „ugrálva” terjed egyik pontról a másikra. A kitüntetett pontokon kívül a többi rész nem vesz részt a vezetésben, ezek szigetelést (mielinizáció) kapnak. Más néven ugráló. A ranvier féle befűződéseknek köszönhetően az ingerület Ranvier befűződésről Ranvier befűződésre terjed. Mielinált axonon figyelhető meg. Gyorsabb ingerületvezetés. Ranvier-féle befűződés: A mielinhüvely nem folyamatos az axon teljes hosszában, hanem 1-2 mm-es egységekből tevődik össze. A kis egységek közötti tér a Ranvier-féle befűződés. Itt találhatók a feszültségfüggő ioncsatornák, így ezeknek meghatározó szerepük van az ingerület terjedésében. A befüződéseknek köszönhetően az ingerület szaltatórikusan – Ranvier-befűződésről Ranvier-befűződésre terjed. axon kollaterális: Az axon száma általában sejtenként egy, ez azonban gyakran (közel az eredés helyéhez) elágazik és kollaterálisokat ad, amelyeken párhuzamosan futhat az adott információ. interoceptor: Belső érzékelő idegvégződés. A test belső állapotáról szolgáltat információt. exteroceptor: Külső érzékelő idegvégződés. A külvilágból érkező információt, ingert veszi fel és továbbítja. (pl hidegmeleg stb.) 3. Sorolja fel a központi/környéki idegrendszer gliasejt típusait és röviden jellemezze ezeket! Gliasejtek a központban: • • • astroglia-lezárják az IR külső felszínét, illetve a behatoló erek felszínét is – egységes réteget alakítanak ki oligodendroglia-mielinizál mikroglia-fagocitálni képes, immunfunkcióval rendelkező sejt Gliasejtek a periférián: • • • Schwann-sejt-– mielinizáció – vagy csak egy mielinizált axont borít vagy több, nem mielinált axont ölel össze Szatellita sejt-a perifériás idegdúcok gliasejtjei Enteroglia- 4. Milyen citoszkeletális elemek fordulnak elő egy neuronban? Mi ezek szerepe? Neurofilamentum: monomerjeik 10 nm Ø filamentumokat hoznak létre, idegsejtek alakjának meghat.ban van szerepe, neuronok alakját stabilizálja, flexibilis karokkal rendelkeznek – egymáshoz kapcsolódnak, így a filamentumok meghatározott távolságban helyezkednek el egymáshoz képest. Mikrotubulusok: a hozzájuk kapcsolódó fehérjékkel vezikulákat, sejtszervecskéket szállítanak. A párhuzamosan futó mikrotubulus kötegek biztosítják az axonális transzportfolyamatokat. 5. Rajzolja le az elsődleges, másodlagos agyhólyagokat, nevezze meg ezeket és a belőlük kialakuló struktúrákat! Kialakuló stuktúrák: Telencephalon ( végagy) : • • • Hippocampus Cerebrum ( nagyagy) Szaglóhám ( ? ) Diencephalon ( köztiagy): • • • • Retina Epitalamusz Hipotalamusz Talamusz Mesencephalon ( középagy): • középagy Myencephalon : • nyúltagy proprioceptor: ???? wat???? reflexive: ???? wat???? 7. nevezze meg latinul: Középagy: Mesencephalon köztiagy: Diencephalon híd: Pons kisagy: Cerebellum nyúltvelő:Medulla oblongata gerincvelő: Medulla spinalis hátsó gyöki ganglion: Ganglion sensorium nervi spinalis gerincvelői ideg: Nervus spinalis 8. Soroljon fel 2 neurotranszmittert! acetilkolin, dopamin, szerotonin, noradrenalin 9. Rajzoljon le egy elektromos szinapszist, nevezzen meg rajta legalább 5 struktúrát! 10. Rajzoljon le egy kémiai szinapszist, nevezzen meg rajta legalább 7 struktúrát! 11. Rajzolja le az emlős gerincvelő keresztmetszeti képét és nevezzen meg rajta 5 struktúrát! IDEGRENDSZER SZERVEZŐDÉSE Sorolja fel, milyen kötőszövetes hártyák borítják az agyat és az idegeket! Agy: Pia mater (legbelső), Arachnoidea (vékony hálószerű), Dura mater (külső rostos) Ideget: Endoneurin (az axont), Perineurin (endoneurinokat), Epineurin (perineurinokat) Sorolja fel a központi idegrendszer 7 fő részét! -Nagyagy, kívül agykéreg - cerebrum -köztiagy - diencephalon -középagy - mesencephalon -híd - pons -nyúltvelő - medulla oblongata -kisagy - cerebellum -gerincvelő - medulla spinalis Jellemezzen és rajzoljon le egy gerincvelői dúcot! A gerincvelő 2 oldalán, a csigolyák közötti résekben dúcok sorakoznak, belsejükben érzőneuronok sejttestei találhatók. Ezek az érzőneuronok kétnyúlványúak. Egyik nyulványuk az ingerfelvétel helyétől a dúcban található sejt felé szállítja az ingerületet, másik nyúlványuk pedig tovább a gerincvelő felé. A csigolyaközti dúcból a gerincvelőbe futó idegrostok a hátsó gyökeret alkotják. A hátsó ágak végig megmaradnak szelvényezettnek, azaz mind a mély hátizmokat mozgatóan, mind a bőrt érzően szelvényezetten idegzik be. Az elülső ágak viselkedése ettől eltérő. Csak ott maradnak meg szelvényezetten, ahol ezt az anatómiai viszonyok kikényszerítik. Ilyenek a bordák, és az általuk határolt bordaközök. Rajzolja le a gerincvelő keresztmetszeti képét és nevezzen meg rajta legalább 8 struktúrát! Rajzzal illusztrálja, hogy hogyan változik a szürke és fehérállomány aránya az egyes gerincvelői szegmentumokban, s magyarázza meg ennek az okát! Az agyhoz közelebbi területeken több rost lép ki és be, ezért itt több a fehérállomány, míg az agytól távolodva a ki és belépő rostok mennyisége csökken, így a szürkeállomány aránya nagyobb. A végtagok fokozott innervációja miatt kialakul a cervikális és lumbális megvastagodás. Rajzolja le a gerincvelői ideg szerveződését, nevezze meg az egyes alkotórészeket! Definiálja az alábbi fogalmakat: elülső szarv: Az emberi gerincvelő szürkeállományáan helyezkedik el, izommotoneuronok találhatóak benne. A kilépő axonjai alkotják a gerincvelői ideg elülső gyökerét (ventrális ág), információi az izmokhoz továbbítódnak. (szomatomotoros magvak) oldalsó szarv: Az emberi gerincvelő szürkeállományában az elülső és hátsó szarv között helyezkedik el. Benne a szimpatikus idegrendszer preganglionális interneuronjai találhatók. (autonóm efferens magvak). hátsó szarv: Az emberi gerincvelő szürkeállományában található, benne érző neuronok vannak.Ezeknek az axonjai alkotják a gerincvelői ideg hátsó, érző gyökerét. (Dorzális ág). Afferens szenzoros információ (szomatoszenzoros magvak) canalis centralis: A gerincvelő közepén, a szürkeállományban található, másnéven a központi csatorna, ebben található a cerebrospinalis folyadék. Rexed-féle laminák: 10 db van, további dorzo-ventrális szegregációt biztosítanak a neuronok számára. 1-2: ide érkeznek a fájdalom információk, 1-6: hátsó szarvi területen van, 7: intermedier zóna, 8: azokat a neuronokat is tartalmazza, melyek a vázizmok beidegzésével kapcsolatosak, 9: primer motoros neuronok, mellső szarv, 10: a canolis centralis körül szerveződik. primer szenzoros neuron: elsődleges érző neuronok, ingerfelvétel a perifériából a központba, ilyenek a pszeudounipoláris sejtek. (pl hátsógyöki ganglion) primer motoneuron: elsődleges mozgató neuronok, központból választ visz az izmokhoz,ilyenek a multipoláris sejtek (pl miramis, purkinje) reflexív: Az idegszövet működési egysége. Kialakításához három, funkcionálisan különböző neuronra van szükség: érző neuronok ( reflexív afferens szára), motoros neuron (reflexív efferens szára), interneuronok ( afferens-efferensek közti kapcsolatokhoz) neuromuszkuláris junkció: Speciális ideg-izom kapcsolat, melyet egy különleges szinapszis, a motoros véglemez biztosít. Az izomrost membránján dombszerű kiemelkedés van, ezen a membrán kesztyűszerűen betüremkedik, ebbe fognak a végelágazódások illeszkedni. interneuron: Közvetíthetnek szenzoros és motoros információkat is, így kapcsolatok kialakításában nagyon fontos. Lehetnek: helyi interneuronok (sok nyúlvány, az axonnak sok kollaterálisa van), projekciós interneuronok ( hosszú axon, az információ hosszan vezetődik) Írja le, melyik agykamra, melyik idegrendszeri területen található az agyban! Az agykamrák az agy üregeinek származékai, amelyek egymásal, a gerinccsatornával és a pókhálóhártya alatti térrel is összeköttetésben vannak. 1-2: ventriculus lateralis (telencephalon) - agyvelő 3: ventriculus tertius (diencephalon) – hipotalamusz 4: ventriculus quartus (rhombencephalon) – nyúltagy, nyúltvelő Rajzoljon le egy neuromuszkuláris junkciót és nevezze meg a részeit! Definiálja a: motoros egység fogalmát: Egy motorneuron és az általa innervált izomrostok alkotják a motoros egységet. A motoneuron axonja a terminálison elágazik, ezek külön-külön izomrostokat innerválnak (idegeznek be) sulcus limitans fogalmát: A velőcső dorzális és ventrális részét választja szét. A velőcső dorzális részén kialakul a tetőlemez, ventrális részén pedig az alaplemez. A dorzális rész feletti ektoderma BMP-t termel→tetőlemez veszi át ezt a funkciót. A ventrális rész alatti gerinchúr SHH jelet termel→alaplemez veszi át ezt a funkciót. SZENZOROS-MOTOROS RENDSZER SZERVEZŐDÉSE Sorolja fel a szenzoros stimulusoknak azt a négy alaptulajdonságát, amelyeket az érző rendszerek feldolgoznak! -Modalitás/Inger ninősége: a stimulus által közvetített energia (pl. tapintás, fájdalom) -Térbeli elhelyezkedés/hely: ahol a stimulus képes elindítani egy folyamatot, a modalitás aktiválja a felületet. -Intenzitás: a primer érző neuron tüzelési mintázata. - Időtartam, Időbeli lefolyás: mennyi ideig marad fenn a tüzelési mintázat. Sorolja fel azokat a modalitásokat, amelyeket a szomatoszenzoros rendszer dolgoz fel! A szomatoszenzoros rendszer azokról az ingerekről nyújt információkat, amelyek érintkezésbe kerülnek a test felszínével vagy a testnyílások nyálkahártyájával, valamint tájékoztat a végtagok helyzetéről, a bőrt és néhány belsős szervet érő károsító ingerekről, bőrt érő hőhatásokról. Exteroceptorok (külvilág ingereinek felvétele), interoceptorok(szervezet belső ingereinek felvétele), proprioceptorok(testhelyzet, mozgatószervek érzékelése) Sorolja fel azokat a modalitásokat, amelyeket a specializált érzékszervek dolgoznak fel! -Látás- valódi idegsejtek -Szaglás- szaglóhámsejtek (primer érzékhámsejt) -ízlelés- nyelvben az ízlelősejtek -Belső fülben szőrsejtek. Egy rajz segítségével definiálja a receptív mező fogalmát. Egy primer érzőneuron axonterminálisa és az általa innervált bőrterület/felület. Stimulus helyének meghatározásakor fontos. Ezen a mezőn érzékelt ingereket továbbítja a neuron. Mi a dermatóma? Hány törzsi dermatómája van az embernek? Az a bőrfelület, amit egy hátsó gyöki ganglion, illetve egy agyideg érző ganglionja innervál. A dermatómok szomatotópiás rendben helyezkednek el, de köztük átfedés lehet. 31 db van. A szenzoros információk beérkezése szigorú topográfiai rendben történik! A gerincvelői szegmentum érző perifériás vetülete a dermatóma, a gerincvelői szegmentum érző idegeinek bőrbeidegzési területe. Röviden jellemezze az alábbi fogalmakat: Interoceptor: szomatoszenzoros rendszer receptora, mely a belső szervekből érkező információkat érzékeli. exteroceptor: szomatoszenzoros rendszer receptora, melyek a külvilág ingereit érzékelik proprioceptor: szomatoszenzoros rendszer receptora, mely az ín és izomorsóból érkező információkat érzékeli. Nevezzen meg egy felszállópályát, nevezzen meg egy leszállópályát! Honnan hová tart? Mi a fő funkciója? 1. felszálló pálya: Tr. spino-reticularis, ggl. spinale-tól a hálózatos állomány mediális részébe. Agytörzs és diencephalon tónusos akitválása. 2. leszálló pálya: Tractus tectospinalis, mesencephalontól Medulla spinalis: IX. lamina-ához. Fej, ill. törzs elfordítása a fényingert követve. Nevezzen meg egy extrapiramidális pályát! Tractus vestibulospinalis Jellemezze röviden: Corpus genculatum laterale: a látópálya átkapcsolási központ a talamuszban. Ez fogadja a retinából induló szenzoros látóideget. Talamusz: Az agy középvonalában levő harmadik agykamra két oldalát határolja, 2 félből áll, ovális alakú terület. Oldalsó felszínénél belső toknak nevezett, idegrostokból álló köteg található. A talamuszban több rész különíthető el. Ezekben vannak azoknak az érzőinformációknak az átkapcsolási helyei, amelyek a központi idegrendszer agyon kívüli részeiről az agykéreg felé haladnak. Diencephalon: A köztiagy (diencephalon) a középaggyal ellentétben, majdnem teljesen két különálló félre szétvált agyvelőrész. Két fele csak néhány helyen függ össze egymással. Meglehetősen rejtett helyzetű, elölről, felülről és oldalról a hemispheriumok borítják be, hátrafelé a középagyban folytatódik. Sensoros homunculus: A test nyomási, tapintási, hő és fájdalomingereit szállító felszálló pályák itt végződnek, ezek az érzetek itt válnak tudatossá. A sensoros homunculus mutatja az egyes testtájak érzeteinek reprezentációját. Motoros humunculus: A szenzoros cortexhez hasonlóan itt is szomatotópiáról beszélhetünk. azaz minél precízebb, finom mozgásra képes a terület annál több neuron idegzi be,így a motoros kéregben annál nagyobb méretű az adott test felület leképezése. Agytörzs: Részei nyúltvelő (medulla oblongata), híd (pons), középagy (mesencephalon), belső szerkezete meglehetősen összetett. A nyúltvelő caudalis részében a szürke- és fehérállomány még a gerincvelőre jellemző tagolódást mutat, de oralis irányban haladva ez a szerkezet megváltozik. Az agytörzs pályarendszerei a gerincvelőben és a nyúltvelő caudalis részében még egységes központi szürkeállományt feldarabolják, magokra, magoszlopokra tagolják. Nyúltvelő: Nyúltvelő (medulla oblongata) Csonkakúp idomú, felfelé vastagodó agyrész, amely a foramen magnum szintjében éles határ nélkül folytatódik a gerincvelőbe. A nyúltvelő elülső felszíne a koponyaalap clivusának alsó része fölött, azzal párhuzamosan helyezkedik el, de vele közvetlenül nem érintkezik. A piramis pályák zöme itt található. Híd: A híd (pons) az agytörzs középső része, a koponyaalap clivusának felső kétharmada fölött helyezkedik el. Ventralis oldalról valóban régi kőhídra emlékeztető alakú, amely a dorsolateralis irányba kinyúló hídkarokkal együtt a kisagy két hemispheriuma között feszül ki. A ventralis felszín középvonalában sekély barázda húzódik. középagy: A középagy (mesencephalon) az agytörzs elülső része. A középagy a gerincvelőn kívül a központi idegrendszernek egyetlen olyan része, melyben az eredeti velőcső fala minden irányban aránylag erősen megvastagodott. Oldalsó felszíne sima, háromszög alakú. Közvetlenül alatta fut el a középagy állományába ágyazva a hallórendszerhez tartozó playa. Sorolja fel a nagyagykéreg/kisagykéreg rétegeit! Milyen sejtek fordulnak elő bennük? Kisagykéreg: -Stratum granulosum – szemcsesejtek rétege→szemcse sejtek, golgi sejtek -Stratum ganglionare – Purkinje sejtek rétege / ganglionáris réteg→purkinje sejtek - Stratum moleculare – molekuláris réteg→csillag sejtek (a purkinje sejteket gátolják), kosársejtek Nagyagykéreg: -Felületes réteg -Külső szemcsesejtes réteg→kis pyramidális sejtek és csillagsejtek -Külső piramissejt réteg→főleg pyramidális sejtek -Belső szemcsesejtes réteg -Belső piramissejt réteg -Plexiform réteg Sorolja fel a retinában található neuronok típusait! -Amakrin sejtek -Bipoláris sejtek -Horizontális sejtek -Ganglionsejtek -Pálcikasejtek -Csap sejtek