Autószerelő OKJ (54 525 02) kidolgozott szóbeli tételek 2022

Előnézet

A jegyzetről

Vásárlás (500 Ft)

Név

Autószerelő OKJ (54 525 02) kidolgozott szóbeli tételek 2022

Típus

Szakmai

Tantárgy

Egyéb

Év

2022

0 letöltés

Szerző

tmurvai

Létrehozva

2022-02-09

Oldalak száma

230

Jelentem

54 525 02 Autószerelő Kidolgozott szóbeli tételek 2022 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 01A Magyarázza meg és definiálja a négyütemű benzinmotor alábbi jellemzőit!      Elméleti és valóságos körfolyamat Effektív teljesítmény meghatározása A négyütemű motor hatásfokai A fajlagos fogyasztás és légviszony Teljes terhelési jelleggörbe Kulcsszavak, fogalmak:  Elméleti körfolyamat  Valóságos indikátordiagram  Furat, löket, lökettérfogat, sűrítő térfogat, sűrítési viszony  Indikált középnyomás, effektív középnyomás, súrlódási középnyomás  Termikus, jósági, indikált, mechanikai és effektív hatásfok  A motor teljes terhelési jelleggörbéje (nyomaték, teljesítmény, fajlagos fogyasz- tás) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az Otto‐motor körfolyamata, vagy más néven indikátordiagram a munkavégző közeg nyomásának változása a munkatérben egy munkafolyamaton belül, a munkatér térfogatváltozásának vagy a forgattyústengely szögelfordulásának függvényében. Tehát a motor működését szemlélteti nyomás‐ és térfogatváltozások szerint. Az Otto-motor elméleti körfolyamata V (m 3 ) V 1-2 adiabatikus sűrítés 2-3 hőközlés állandó térfogaton 3-4 adiabatikus terjeszkedés 4-1 hőelvonás állandó térfogaton Az elméleti körfolyamat szerint a sűrítés és terjeszkedés adiabatikusan történik, azaz, a hengerben lévő gázok úgy sűrítődnek vagy terjeszkednek, hogy ezközben nem történik hőátadás (nem melegítjük, és nem vonunk el hőt tőle). Illetve, a hőközlési (begyújtás) és hőelvonási (hűlés) szakaszokat állandó térfogat mellett mutatja be. Az Otto‐motor valóságos körfolyamata P. bar [\~ 1 1 1 \ 40 ... 70 bar "1 2500 •e 3 350 ... 450 •e Valosagos V. dm 3 5 ~ r-'L--------- --,· ~ ~:=~===------.. .;;'-=·= FHP AHP 0 A valóságos munkafolyamat számos tényező miatt eltér az elméleti körfolyamatoktól. Ezek a tényezők a következők: A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 1. Töltet csere veszteségek (áramlási veszteségek be- és kiáramláskor) 2. A kompresszió és az expanzió nem adiabatikus valójában, történik hőátadás a. A kompresszió görbe először laposabb, majd meredekebb a hő leadás, illetve a hő felvétel miatt, b. Az expanzió görbe meredekebb a hő leadás miatt (pl. hengerfalnak) 3. Gázveszteségek Az eltérések az alábbi okokra vezethetők vissza:  friss töltet a hengerbejutáskor felmelegszik és a nyomása csökken  a tüzelőanyag nem tökéletesen ég el  az égés és lehűlés sem állandó térfogaton megy végbe valójában  a gáz és a falak között hőcsere van, pl. a kompresszió kezdetén a friss töltet átlag hőmérséklete alacsonyabb, mint fal hőmérséklete, így hőt vesz fel a falaktól  a be és a kiáramláskor áramlási veszteségek vannak: a hengerben nem csak tiszta töltet van, hanem az előző munkafolyamatból visszamaradó gáz is,  a dugattyúgyűrűknél gázveszteség keletkezik Motorok hatásfokai A motorok hatásfokait legegyszerűbben blokkvázlat alapján lehet szemléltetni. Bevezetett teljesítmény pbe =B ·Hu Alapvető Termikus hatásfok veszteségek pelm TJi=p be A tökéletes motor teljesítménye Indikált veszteségek Indikált hatásfok pelm = Tlt · pbe Motorikus veszteségek i - Tli - pi Jósági fok TJ - i-----,. P. _!_ pbe =TJ, · Tlj TJ · - J pelm Indikált teljesítmény pi = TJi · pbe Mechanikai veszteségek Mechanikai hatásfok Tlm pe =~ 1 Effektív teljesítmény Pe=TJe·Pbe pe =TJ, ·TJj ·TJm .pbe t _l MOTOR --------- ----------------------------------------------r-----------Hajtómű hatásfok 1 Hajtómű veszteségek : i--------, - pk 1 1 Tlh - 1 r-----------1 pe 1 1 Kerék teljesítmény : ------------1 1 pk =TJh ·Pe 1 l JÁRMŰ 1 - - - - - - - - - - - _, A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Termikus hatásfok: A termikus hatásfok az elméleti teljesítmény és a bevezetett hő teljesítmény viszonya Jósági fok: A jósági fok az indikált teljesítmény és az ideális gép teljesítményének hányadosa. Azt mutatja meg, milyen közel van a valódi körfolyamat az ideális körfolyamathoz Indikált hatásfok: Az indikált hatásfokot az indikált teljesítmény és a tüzelőanyaggal bevitt hő teljesítmény viszonya fejezi ki Mechanikai hatásfok: Az effektív és az indikált teljesítmény viszonya. Effektív hatásfok: Az effektív teljesítmény és a tüzelőanyaggal bevitt hő teljesítmény viszonya Effektív teljesítmény (Pe) a motor effektív teljesítménye a motor főtengelyéről ténylegesen levehető teljesítmény, amely már nem foglalja magában a motor mechanikai veszteségeit és a segédberendezések hajtásához szükséges teljesítményt. Belsőégésű motorok teljes terheléses jelleggörbéi az adott fordulatszámokhoz tartozó maximális, azaz, nem leszabályozott paraméterinek változása a fordulatszám függvényében. Ezek a paraméterek a nyomaték (M), fajlagos fogyasztás (b e ) és effektív teljesítmény (Pe)  0-nmin. között: A lendkerék nem tárol elég energiát a közegcsere folyamat fent tartására, rossz keverékképzés és nagy a hőveszteség,  nmin.-nM max. (nbe min) között: Javul a keverékképzés, nő a töltési fok, csökken a hőveszteség (csökken a munkafolyamat időtartama),  nM max. (nbe min) - nPe max. között: Csökken a töltési fok, áramlási íl be min. vesztségek nőnek, romlik a keverékképzés (csökken az idő) és növekszik a mechanikai veszteség  íl pe max. n nPe max. – nmax között nPe max.-nál és nagyobb fordulatszámok esetén a veszteség (áramlási, surlódási) növekmény jelentősebb, mint a fordulatszám szám növekedés hatása a teljesítményre, ezért elkezd csökkenni a teljesítmény A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Fajlagos fogyasztás A motor altal időegyseg alatt (t) elfogyasztott tuzelőanyag mennyisege (mt) vagy energiatartalma Légviszony A benzin/levegő keverési arány, λ (lambdával jelöljük) Fajlagos fogyasztás és légviszony: A fajlagos fogyasztás a levegő és a tüzelőanyag arányával, azaz a légviszonnyal fordítottan arányos. Hidegindításhoz általában dús keverék szükséges, azaz olyan keverék, ahol a sztöchiometrikus keverési arányhoz (1:14,7) képest nagyobb a tüzelőanyag mennyisége, hiszen a motor alkatrészei hidegek és ezeken lecsapódik a tüzelőanyag egy része. Üzem közben a szegényebb keverék is elegendő az egyenletes és gazdaságos működéshez. λ < 0.7 Túl dús keverék, nem képes gyulladásra λ < 1 Dúsabb keverék, nagy teljesítmény, nagy fogyasztás λ = 1 Sztöchiometrikus keverési arány, tökéletes égés λ > 1 Szegényebb keverék, kisebb a teljesítmény, kisebb a fogyasztás, viszont gazdaságosabb üzem, és kevesebb károsanyagkibocsátás λ > 1.25 Túl szegény keverék, nem képes gyulladásra A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 01B Csoportosítsa a gépjármű elektromos berendezéseit energetikai szempontból és sorolja fel a hálózat általános jellemzőit! Kulcsszavak, fogalmak:  Egyvezetékes rendszer  Kisfeszültségű hálózat  Sok tekintetben szabványosított villamos hálózat  Szélsőséges üzemi körülmények  Környezetállósági követelmények  Rázásállóság  Sósköd-állóság  Klímaállósági kulcsszám A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az elektromos berendezéseket energetikailag három csoportba sorolhatjuk: energiatárolók, energiaellátó berendezés és fogyasztók. Energiatároló: A gépjárművek villamosenergia-tárolója az akkumulátor. E berendezés járó motor esetén általában fogyasztóként működik, s kémiai energia formájában villamos energiát tárol. Áramforrásként akkor üzemel, ha az energiaellátó nem képes energialeadásra (pl. a motor áll, tehát a generátor villamos energiát nem állít elő) vagy ha szélsőséges terhelési állapot alakul ki (pl. alacsony fordulat mellett sok villamos fogyasztót kapcsolunk be.) Energiaellátó berendezés: Váltakozó áramú generátort alkalmaznak a villamos energia előállítására. E forgógépek a járműmotor által előállított mechanikai energia egy részét alakítják át villamos energiává. Mivel a generátorokat a gépjárműmotor hajtja, tehát annak fordulatszáma változik és az energiaellátó berendezés villamos terhelése sem állandó, ezért feszültségszabályozó egységet kell alkalmaznunk a hálózat feszültségének közel állandó értéken tartására. A szabályzókat újabban beépítik a generátorokba. Fogyasztók: A jármű különböző pontjain található kis és nagy teljesítményű fogyasztók egymással párhuzamosan kapcsolva működnek, és csatlakoznak a villamos hálózatra. A gépkocsi villamos hálózata Egyvezetékes rendszer: Elsősorban vezetéktakarékossági okokból kézenfekvő, hogy s hálózatot úgy alakítsuk ki, hogy az áramforrások (generátor és akkumulátor) egyik polaritású kivezetését –Európában általában a negatívot – a járműtesthez csatlakoztassuk. A másikat – általában a pozitív polaritásút – szigetelt kábellel vezetjük a szintén testhez kapcsolódó fogyasztókhoz. Mivel a fogyasztók áramköre rendszerint annak házán keresztül zárul – úgymond házon keresztül kap testet, a fogyasztónak karosszériához vagy motorhoz fémesen kell csatlakoznia. Az újabb gépkocsikon az üzem-és közlekedésbiztonság szempontjából elsődleges villamos berendezéseket (pl. ABS vezérlését) kettő, sőt többvezetékesként alakítják ki. Ilyenkor mindkét polaritást szigetelten vezetik, s a járműtest lehet a biztonsági áthidaló. A villamos hálózat feszültségei Az üzemi feszültség: 6, 12 vagy 24 V a villamos hálózat névleges feszültsége. A jármű valóságos üzemében, haladás közben a rendszer ennél nagyobb feszültséggel működik, ezt nevezzük üzemi feszültségnek. A kettő közötti különbség magyarázata, hogy a 12 V névleges feszültségű akkumulátort üzem (menet) közben kb. 14 V feszültséggel kell tölteni. Ezt a feszültséget a generátor állítja elő és szolgáltatja az akkumulátornak, így a teljes hálózatnak is. Ezért az üzemi feszültségek: 7, 14 vagy 28 V a korábbi sorrendnek megfelelően. Csatlakozók, kapcsolók, relék kialakításai A közúti járművek vezetékhálózatát alapvetően kétféle követelményrendszernek megfelelő vezetékből építik fel. Miután a rendszer nagy része törpefeszültségről üzemel, és néhány jeladó jelvezetékét kivéve nem igényel árnyékolt összekapcsolást, a legtöbb vezető árnyékolás nélküli, kisfeszültségű, műanyag szigetelésű sodrott vörösréz kábel. A gyújtóberendezés szekunderköri elemeit árnyékolt vagy árnyékolatlan nagyfeszültségű, ún. gyújtókábelek kötik össze. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Kapcsolók és jelfogók: Az áramkörök nyitását és zárását külön e célra kifejlesztett kapcsolóelemek végzik. E szerkezetek nyitott helyzetükben igen nagy – gyakorlatilag végtelen- ellenállásúak, zárt állapotukban közel nulla ellenállásként kell viselkedjenek. A hálózat túlterhelés- és zárlatvédelmét ellátó rendszerelemek Túláram elleni védelem – biztosítók: A villamos hálózat áramvezetői a túláramtól a megengedett üzemi hőmérséklet fölé melegszenek, s ekkor fennáll a kör sérülésének veszélye, meggyulladhat a vezeték szigetelőanyaga, s attól az egész jármű is. Az üzemhibákból vagy téves csatlakoztatásból létrejövő tartós túláram elkerülése érdekében a hálózat áramköreinek jelentős hányadát olvadóbiztosítékkal látják el. Hibakeresési módszerek: A hibakeresés gyorsasága és biztonsága szempontjából fontos, hogy a szerelő rendelkezzen a járműről megfelelő dokumentációval, kábelezési tervvel, kapcsolási vagy összekapcsolási vázlattal, valamint az alkatrészek legfontosabb mérhető jellemzőivel. A hálózathibák behatárolásához elengedhetetlenül fontos egy megfelelő méréshatárú mérőműszer (multiméter), amellyel legalább feszültség, áramerősség és ellenállás mérhető. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 02A Magyarázza el a négyütemű benzinmotor négy főegységének és járulékos segédberendezéseinek feladatát, igénybevételét, szerkezeti változatait!  Motorház  Forgattyús hajtómű  Motorvezérlés  Keverékképző rendszer  Segédberendezések Kulcsszavak, fogalmak:  Hengerfej, hengerfejfedél  Henger, hengertömb  Forgattyúház, olajteknő  Dugattyú, dugattyúcsapszeg  Hajtórúd, forgattyús tengely, csapágyazás  Szelepek és tartozékai  Vezérműtengely, vezérműlánc, fogasszíj  Befecskendező rendszer, szívórendszer  Gyújtórendszer  Hűtőrendszer  Kenőrendszer A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Motorház A motorház funkcionálisan négy fő szerkezeti részre osztható:     hengerfej hengertömb forgattyúház olajteknő Léghűtéses motorok esetében ezen szerkezeti elemek mindegyike külön darabból készül. A vízhűtéses motoroknál a hengertömböt és a forgattyúházat legtöbbször egy darabból készítik. A hengertömböt felülről a hengerfej, alulról pedig az olajteknő zárja le. A forgattyúház konstrukciós jellemzői A forgattyúház feladata, hogy átvegye a forgattyús mechanizmusra ható tehetetlenségi- és gázerőket, valamit továbbítsa azokat. Az öntvényben kialakított olajcsatornákon a kenési helyekre vezeti a kenőanyagot, továbbá összefogja a motor üzemeltetéséhez szükséges segédberendezéseket. Míg a kisebb mechanikai terhelésű benzinüzemű Otto-motoroknál elterjedten alkalmaznak ötvözött alumínium öntvényeket, addig a nagyobb terhelésű Dieselmotorok esetében a motorházakat általában öntöttvasból készítik. A hengertömbök esetében fontos követelmény a hengerfuratok kopásállósága. Elterjedt módszer a hengerperselyek alkalmazása. Ennek lényege, hogy a hengerekben kialakított furatokba kopásálló anyagból készített hengerperselyeket illesztenek. Ez az eljárás leegyszerűsíti a motorok javíthatóságát, hiszen a károsodott futófelület esetén a javítás könnyen megoldható a hengerperselyek cseréjével. A hengerek konstrukciójában fontos követelmény, hogy minden egyes hengert külön-külön körülvevő hűtővízteret kell kiképezni. A hőelvezetést biztosító hűtőfolyadékot általában oldalirányból vezetik a hengereket körülvevő hűtővíztérbe, ahonnan a felmelegedett hűtővíz a hengerfej irányába áramlik tovább. Hengerfej A hengereket felülről a hengerfej zárja le. A hengertömbhöz hasonlóan a hengerfej is a terheléstől függően alumínium-ötvözetből (Otto-motor) vagy öntöttvasból készülhet. A sűrítőtérbe torkollik a gyújtógyertya nyílása, valamit a szívó- és kipufogó-csatorna. A hengerfej öntvénye igen bonyolult, vékonyfalú, igényes konstrukció, mivel helyet kell biztosítani a szívó és kipufogó-csatornáknak, a hűtést szolgáló víztereknek, illetve olajcsatornáknak. A hengertömb és a hengerfej között megfelelő tömítést kell alkalmazni. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A hengerfej tartalmazza a szívó- és kipufogó-csatornákat, a szelepeket (szeleprugóval, rugótányérral, esetleg szelepforgató berendezéssel), szelepvezetőket, szelepülékeket, furatokat, vezérműtengelyt, Otto-motor esetében a gyújtógyertyát, Diesel-motor esetében a befecskendező fúvókát, közvetett égésterű motorok esetében az előkamrát, vagy örvénykamrát. Forgattyús mechanizmus A forgattyús mechanizmus feladata, hogy a hengerben az alsó- és felső holtpont között változó irányú és sebességű mozgást végző dugattyúra ható gázerőt lehetőleg egyenletes szögsebességgel forgatónyomatékká alakítsa át. Az alternáló mozgás forgómozgássá történő átalakítása a dugattyú, a hajtórúd, és a forgattyú feladata. A forgattyúk egy közös tengelyen, a forgattyús tengelyen vannak kialakítva, amely a forgatónyomatékot vezeti tovább a tengelykapcsoló, ill. a sebességváltó felé. Mivel a tengelyen ébredő nyomaték, illetve a tengely szögsebessége egyenlőtlen, szükség van lendkerékre. _, • t • <fu;attyU 2 • hajl6rűc 3 • fOtf>ll1t>'ÚS JJeng~ly 4 • lenféu,a,pí'6 I • 6 • letlcnte.ek ' Forgattyús mechanizmus elemei Forgattyús tengely A dugattyúk mozgása váltakozó irányú, egyenes vonalú mozgását a forgattyús tengely alakítja át forgómozgássá. A forgattyús tengelyen az egyes dugattyú-hajtórúd csoporthoz kapcsolt forgattyúkat egymáshoz képest olyan „elékelési szöggel” elforgatva alakítják ki, hogy lehetőleg azonos gyújtásszög-értékek jöjjenek létre. A forgattyús tengely a motorházban kialakított csapágyakban forog. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A nagysorozatú gyártásban előállított motoroknál túlnyomó többségben siklócsapágyakat alkalmaznak. A csap- és a csapágy közé vezetett kenőolaj egy olyan vékony, teherviselő réteget alkot, amely egy bizonyos határfordulatszám felett megszünteti az együttműködő alkatrészek közötti közvetlen fémes érintkezést. Ezáltal csökkennek a súrlódási veszteségek és a kisebb felületi igénybevétel miatt csökkenő kopással, azaz hosszabb élettartammal számolhatunk. A főtengelyt kovácsolják, ritkábban öntik, majd a tengelyvégeket és a fő- és forgattyús csapokat méretre munkálják, köszörülik. Hajtórúd A hajtórúd a dugattyút és a forgattyús tengelyt köti össze, így húzó- és nyomóerőket ad át. 10. ábra Osztott hajtórúd A szár két végén a dugattyúcsapszeghez csatlakozó hajtórúdszem, ill. a forgattyúcsaphoz csatlakozó hajtórúdfej található. A csapágyfedelet nagyszilárdságú csavarokkal rögzítik a szár végén kialakított fejrészhez. Dugattyú A dugattyú a hozzátartozó dugattyúgyűrűkkel és a dugattyúcsapszeggel a motor egyik legkritikusabb alkatrésze. A gázok nyomását fogja fel és továbbítja a forgattyúmű többi részének, érintkezik a munkaközegben kialakuló lángfronttal, extrém hőhatásnak és mechanikai igénybevételnek van kitéve, ezenkívül egyenesbe vezeti a hajtórúd felső részét. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A dugattyúgyűrűk megvezetésére a gyűrűhornyok szolgálnak. Otto motoroknál általában 23, Diesel-motoroknál 3-4 gyűrűt alkalmaznak. A felső dugattyúgyűrűk elsődleges feladata a tömítés, ezen kívül a gáznyomások mellett biztosítania szükséges a gáztér jó hatásfokú tömítését, mindezt különböző fordulatszámmal és terheléssel üzemelő motorban. Fontos a gyűrűk és a hengerfal között egy vékony kenőolajréteg kialakítása. Ezt a kompresszió gyűrűk alatt elhelyezett olajgyűrűk biztosítják. A gyűrűk fontos feladata továbbá a hővezetés. A dugattyútetőt érő hőterhelés csökkentése érdekében a dugattyúból a hőt tovább kell vezetni, tehát a hűtött hengerfallal érintkeznek, így adják át a szükséges hőmennyiséget. Töltetcsere vezérlés A négyütemű motorok esetében az égésfolyamathoz szükséges oxigénben dús friss levegőnek a hengerbe juttatásához, majd az égéstermékek eltávolításához a hengerfejben kiképzett beömlő- és kiömlő csatornák keresztmetszetét a motor működési fázisának megfelelő ütemben szabaddá kell tenni, illetve le kell zárni. Vl1'Hffl(ilff1Qfff loimb<I• Ull'nUl Helep(lltll 1. ábra Töltetcsere vezérlés elemei egy hengerfejen Ezt a feladatot a kúpos tömítő felülettel ellátott kör alakú szelepekkel oldják meg, melyeket a töltetcsere-vezérlés működtet. A dugattyú a friss töltetet a beömlő- vagy szívócsatornán keresztül beszívja, majd a kipufogószelep által szabaddá tett kiömlő- vagy kipufogó csatornán keresztül a hengerből kitolja. A motor maximális teljesítménye attól függ, hogy a töltetcsere során milyen mértékben sikerül a hengert friss töltettel kitölteni, hiszen ez határozza meg, hogy ütemenként milyen mennyiségű tüzelőanyag elégetésére elegendő oxigén áll rendelkezésre. A szelepek működtetése a szelepvezérlés feladata, ezek működését vezérlő bütykökkel oldják meg, vezérmű- vagy bütykös tengely kialakításával. A bütykös tengely a forgattyús tengelyről kapja a hajtást, így biztosítható a dugattyúmozgással A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu szinkron szelepműködtetés. A motor szerelésekor úgynevezett szelephézag értéket kell állítani, hogy a felmelegedett motor esetében a szelepek rendesen zárjanak. Keverékképzés A jó hatásfokú égés feltétele, hogy a tüzelőanyagot és a levegőt egyenletesen elkeverjük, azaz olyan keveréket hozzunk létre, ahol a levegőben a tüzelőanyag mindenütt azonos koncentrációban fordul elő. A létrehozott keverék alapvető jellemzője a keverési arány (K), ami a motorba bejutó levegő és a hozzáadott tüzelőanyag tömegáramának hányadosát jelenti. Keverékképzés és égés a benzinüzemű motorokban Az Otto-motor hengerében az égés folyamán a benzin kémiai energiája hőenergiává, majd mechanikai munkává alakul. Mivel a benzin égéséhez oxigén szükséges, az Otto-motor ennek megfelelően benzin-levegő keverékkel üzemel. A benzinüzemű motorokat külső keverékképzésű, külső szikragyújtású motorként jellemezhetjük, ez azt jelenti, hogy a benzin-levegő keveréket a munkatéren kívül, a szívócsőnek egy arra alkalmas helyén hozzuk létre. Régebbi konstrukciójú motorok esetén a karburátorban, korszerű motoroknál pedig a befecskendező rendszer segítségével. Karburátor A légtorokba jutó levegőt az ott felgyorsuló levegőáram magával ragadja, a benzint apró cseppekre porlasztja, így hozva létre a motor működéséhez szükséges keveréket. Elektronikus benzin-befecskendezés Az elektronikusan vezérelt befecskendező berendezésnél a tüzelőanyag elektromágnessel működtetett befecskendező szelepből jut a szívócsőbe, majd innen a motor hengerébe. Megkülönböztetünk kisnyomású, szívócső-befecskendezésű és nagynyomású, közvetlen befecskendezéses rendszereket, ahol a benzin befecskendezése direkt módon a motor hengerébe történik. Segédberendezések A motor működéséhez szükség van néhány olyan kiegészítő funkcióra, melyeket a segédberendezések biztosítanak. Gyújtóberendezés A tüzelőanyag-levegő keveréket valamennyi benzinmotorban külső energiával, a gyújtórendszerben létrehozott villamos ívvel gyújtják meg. Az ívnek minden működési állapotban a megfelelő pillanatban kell meggyújtani a tüzelőanyag-levegő keveréket. Ehhez a 6, ill. 12 V-os akkumulátorfeszültség segítségével 6000….24000 V-os gyújtófeszültséget kell előállítania, hogy a gyújtógyertyák elektródái között ív jöhessen létre. A gyújtás időpontját a mindenkori fordulatszámnak és terhelésnek megfelelően úgy kell változtatni, hogy a kipufogógázban lehetőleg kevés káros anyag legyen. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Kenőolaj-ellátó rendszer A motor olyan szerkezeti elemeket tartalmaz, melyek üzem közben egymással érintkeznek, egymáson elcsúsznak, legördülnek, vagy éppen egymáshoz ütköznek. Az ebből adódó felületi károsodások csökkentése és a súrlódási veszteségek minimalizálása céljából az érintkező felületek közé kenőolajat kell juttatni. tinomszúrö 2. ábra Kenőolaj-ellátó rendszer Ezt a feladatot a kenőrendszer látja el. A fentiek mellett a kenőolaj fontos feladata még a tömítés (pl. a dugattyúgyűrűk és a hengerfal között), a hűtés (pl. csapágyak vagy a hűtött dugattyúk esetében) és a motorban alkalmazott szűrőkkel együttműködve a motor belsejének tisztántartása. Motorok hűtése A belsőégésű motorok hűtését annak érdekében szükséges biztosítani, hogy a motor alkatrészeinek hőmérséklete ne haladja meg azt a határt, amely fölött az egyes alkatrészek meghibásodásával kellene számolni. Ezért elsősorban az égésteret határoló alkatrészek felől (henger, dugattyú és hengerfej) meghatározott mennyiségű hő elvezetése válik szükségessé. s 1 2 hÜIÖIOmb Q) .......,.., © -- _. ® © ! oi,J"'" ~yetilhó e 1'6i.'lily Yffllill.ilot 3. ábra Túlnyomásos hűtőrendszer A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Folyadékhűtés esetében egy zárt hűtőrendszerben szivattyúval keringetett hűtőfolyadékkal történik a hő elvezetése. Legtöbbször túlnyomásos hűtést alkalmaznak. Ez egy olyan zárt rendszer, amelynek fontos eleme a kiegyenlítő tartály, amelyet a hűtőfolyadék csak részben tölt meg. Ez a tartály biztosítja, hogy a hőmérsékletnövekedés hatására táguló folyadék ne feszítse szét a rendszer elemeit. A rendszerbe biztonsági szelepeket is beépítenek. Szűrők A motor alapvetően egy nyitott tribológiai rendszer, ahol szennyezők bekerülésével is számolni kell, illetve a rendszerben működő alkatrészek kopását is figyelembe kell venni, ennek elkerülése úgy lehetséges, ha megfelelő szűrők alkalmazásával megakadályozzuk a szennyezők motorba kerülését (levegőszűrő, tüzelőanyag-szűrő, kenőolajszűrő). Levegőszűrők A motorba beszívott levegőt mindig meg kell szűrni, mivel a hengerbe jutó por a hengerek, dugattyúk és dugattyúgyűrűk gyors kopását okozza. Levegőszűrőként személygépkocsikban és haszongépjárművekben is egyaránt papírszűrőt alkalmaznak. Olajszűrők Biztosítja, hogy a kenési helyekre csak szennyezés-mentes kenőanyag juthasson. Korszerű motorokban elsősorban papírszűrőket alkalmaznak. Ezeket a szűrőket speciális műgyantával impregnálják, hogy a kenőolaj vagy az olajba jutó tüzelőanyag a viszonylag nagy nyomás és hőmérséklet ellenére se károsítsa azokat. Személygépkocsikban a leggyakrabban szűrőpatronokat alkalmaznak, amelyek egy megkerülő szelepet tartalmaznak. A megkerülő szelep gondoskodik arról, hogy a sűrűbb olaj eljusson a kenési helyekre. Mivel ez az olajmennyiség a szűrő után közvetlenül az olajtartályba folyik vissza, ezért nincs szükség biztonsági szelep alkalmazására. Kipufogórendszer A kipufogó és az azzal kapcsolatban álló alkatrészek feladata az autó motorjából származó égéstermékeket a lehető legkisebb mértékben káros módon a szabadba kivezetni, illetve, a motor működése során keletkező robbanások hanghatását csökkenti. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 02B Mutassa be a gépjármű villamos hálózatának és azok alkatrészeinek ábrázolási lehetőségeit! Kulcsszavak, fogalmak: Látszati kép Egyszerűsített vetületi képpel történő ábrázolás Működési vázlat Kapcsolási vázlat Szerkezeti vázlat Helyettesítő kapcsolás Kábelezési terv Összekapcsolási vázlat A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 8 1. ÁLTALÁNOS ISMERETEK A szabvány szerint a villamos rajz olyan szerkesztési dokumentáció, ami rajzjelekkel (grafikus formában, esetleg beágyazott szöveggel kiegészítve) ábrázolja az objektum alkotórészeit és a közöttük lévő kapcsolatot. Az objektum a leírt termék, berendezés, készülék, egység, hálózat, létesítmény stb. gyűjtőfoalm. objektum részegy é gekből épül fel, amelyeket elemek alkotnak. Minden Az elem az objektum azon legyszrűb része, amelynek önálló funkciója és rajzjele van, és további önálló funkciójú részekre már nen bontható. A részegység az egy szerkezetbe foglalt elemek összessége. A villamos berendezések különbző csoportokba sorolhatók, és az egyes csoportok esetén más és más ábrázolási módszerek érvényesülnek. Alkalmazás szempontjából a villamos berendezések a követző lehetnek: • erősáamúk (energetikaiak), • gyengeáramúak (információátviteliek) és • komplexek (erősés gyengeáramú részeket egyaránt tartalmazók). A működteésr használt feszültségszint alapján a berendezések a övetkző lehetnek: • nagyfeszültségüek (1000 V-nál nagyob feszültégű veztők is tartalmazók), • kisfeszültségüek (50 V-nál nagyobb, de 1000 V-nál kisebb feszültégű veztők tartalmazók) és • törpefeszültségüek (csak 50 V-nál kisebb feszültégű veztők tartalmazók). A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 9 2. A VILLAMOS RAJZOK FAJTÁI A villamos rajzok az egyes elemek egymáshoz való csatlakoztatása szempontjából az egy-, vagy többvonalas kapcsolási rajz csoportba sorolhatók. A többvonalas kapcsolási rajz az egyes csatlakozási pontokat önálló vonallal köti össze (2.1. ábra). füleg a berendezés szerelésénél, karbantartásánál használható. Hátránya, hogy teljesen egyértlmű, Előnye, , az e tőség hogy összetett berendezések esetén az egyes vezetékek követése nehézkes, nagy a hibale ábra rendkívül „kusza". AO Al A2 A3 BO Bl B2 B3 SM L2 L3 I~ L e so SI S2 S3 co b) a) 2.1. ábra. Példa többvonalas kapcsolási rajzra a) négybites összeadó; b) villamos motor bekötése összekapcsoló hátránya a , g é s ő h n i k e t á rajz a vezetéket egyetlen vonallal ábrázol. Az egyvonalas ábrázolás nehézkesebb hibakeresés (a 2.1.ábrán az összehasonlíthatóság érdekében a 2.2. ábra rajzai egyvonalas ábrázolással is láthatók). A:z egyvonalas kapcsolási rajz több, egymással funkcionális vagy logikai kapcsolatban lévő előny AO - A3 ---IA B0-B3 ---tB SM e s e 3 3 L _,...,'-----.,''-- S0-S3 co ---<C a) b) 2.2. ábra. Példa egyvonalas kapcsolási rajzra a) négybites összeadó; b) villamos motor bekötése lehetnek: A villamos rajzok más felosztás szerint a követző • funkcionálisak és • topologikusak. A funkcionális rajzokon az egyes elemek (alkatrészek, részegységek) szimbólumai úgy helyezkednek legyen. Funkcionális rajz pl. a szokásos funkcionális kapcsolat felismrhtő el, hogy a köztük lévő kapcsolási rajz. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A 10 VILLAMOS RAJZOK FAJTÁI A topologikus rajzokon az egyes elemek (alkatrészek, részegységek) szimbólumai úgy helyezkedne k el, hogy az egymáshoz viszonyított rajzbeli helyzetük megfelel az elem tényleges fizikai elhelyezésén ek. Ilyen topologikus rajz pl. egy erősáamú nyomvonalra jz, vagy egy épület villamos hálózatának rajza. Az objektumra (berendezésre) vonatkozó információk különbző rajzfajtákkal adhatók meg, amelyek a berendezésnek a felhasználás célja szerinti lényeges tulajdonságait emelik ki, és egy- vagy többvonalas ábrázolásúak lehetnek. A villamos ipar egyes területein - az ábrázolni kívánt berndzésktől, folyamatoktól fügően - más-más rajzfajtákat részesítenek előnyb. Általános szabály, hogy a rajz az adott szinten szükséges összes információt (és csak azt) világos, jól értheő módon tartalmazza. Ennek érdekében az egyes rajzfajták kevrhtő, ill. megengedett új rajzfajták, rajzjelek bevezetése is, ha az a megértést segíti. A rajzokon a kiveztő kapcsokat fel kell tüntetni, ha könnyebbé teszi a rajz értelmezését. A villamos rajzi ábrázolás alapszabálya, hogy az egyes elemeket, részegységek et mindig árammentes, alapállapotú helyzetben kell ábrázolni (pl. a kapcsolókat alapállapotban, a jelfogókat árammentes állapotban stb.). A fó rajzfajták a követző: tömbvázlat, elvi rajz, általános kapcsolási vázlat (kapcsolási rajz), méretezési részletrajz, elvi huzalozási (kábelezési) rajz, általános kapcsolási vázlat, bekötési rajz, elrendezési rajz, szerelési rajz, állapotdiagram, időagrm , nyomtatott áramköri (NYÁK-, fólia-) rajz, beültetési (szerelési) rajz. 2.1. A fő rajzfajták Tömbvázlat Az objektum fó részeit négyszögekk el (téglalapokkal) jelölve megadja az egyes részek rendeltetését és egymáshoz való kapcsolódását (2.3. ábra). Az egyes részekjellem zöit a téglalapban, szöveges formában tartalmazza. Az egyes részek sorrendje a jel- vagy energiaáramlás irányát követi, és általában felürő lefelé vagy balról jobbra olvasható. A tömbvázlato t az objektum általános felépítésének bemutatására használjuk. Feszültségosztó Mintavevö ND átalakító Kijelző Vezérlő a) egység 2.3. ábra. Példa tömbvázlatra a) digitális feszültégmrő A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A 11 FÖ RAJZFAITÁK • KI Központi vezérlés b) Hengennü 2.3. ábra folytatása. Példa tömbvázlatra b) hengrmű Elvi rajz helyett Lényegében a tömbvázlat speciális változata, amelyben a négyszögek (és a beléjük írt jelmzők) elemét minden berendezés a ismertetö, elvét i s é d ö k ű m objektum Az szabványos rajzjeleket alkalmazunk. az részletesebb, és azok kapcsolatát tartalmazó egyvonalas rajz (2.4. ábra). Az elvi rajz a tömbvázlatnál rajz. egyes funkcionális egységeket szimbolikusan jelöő -W1 L1 L2 L3 b) a) rádióveő-készül; 2.4. ábra. Példa elvi rajzra b) aszinkronmotor fordulatszámszabály ozása frekvenciaváltóval Általános kapcsolási vázlat (kapcsolási rajz) Az objektumban vagy annak egyes részeiben lezajló folyamatokat rajzjelekkel leíró rajz, amelyen vázlat az objektum elméleti (ideális) (2.5. ábra). A működési a berendezés működése végiköethő hatásokat. írja le, és nem veszi figyelembe a megvalósítást, ill. az annak során felépő működést A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A 12 VILLAMOS RAJZOK FAJTÁI Cs <>-1 9 a) -Ur L1 L2 L3 ~;0~~~---t-+--,........F~:~ V2~W1~-, y b) 2.5. ábra. Példa kapcsolási vázlatra b) villamos motor csillag-delta átkapcsolása a) elektronikus feszültégmrő; Méretezési részletrajz Az objektum funkcionális részeinek és azok jelmzőink elemzéséhez, méretezéséhez, tervezéséhez készített részletrajz vagy vázlat (2.6. ábra). A méretezési részletrajz általában a méretezéshez szükséges adatokkal kiegészített kapcsolási rajz. Ez a kapcsolási rajz a szükséges információkkal kiegészített szokásos rajzjelekböl (az ún. tervjl e kből) áll (2.7. ábra). 4000 10000kVA n a e I_--.1752 36000 +- 600 .Q +b , Xr =0,15.Q 1_ _ . d 600 · 7,752 10000kVA E =6 °/o 36000 .Q r v=O, 25Q/krn Xv=Q36SVkm 35kV a) Xv= 0,362/ km b) a) 2.6. ábra. Példa méretezési részletrajzra il es ztőransfomá; b) erőművi részlet A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A L+ L +12V/6W R,~ 1 MQ 13 FÖ RAJZFAJTÁK R, 1 MQ ~ ab 0.5 W, ;ndokdószegény kivitel b) a) cb3x400V 3kW M - e) 2.7. ábra. Rajzjelek és a tervjelek b) beépített ellenállás; e) villamos motor a) jelzőámpa; Elvi huzalozási (kábelezési) rajz Az objektumot alkotó részegységek csatlakozásait, a vezetékeket, kábeleket, vezeték-, ill. kábelkötegeket és azok csatlakoztatási pontjait megadó rajz (2.8. ábra). b) a) a) távbeszélő-kü; 2.8. ábra. Példa elvi huzalozási rajzra b) villamos motor bekötése Általános kapcsolási vázlat kapcsolatokat bemutató rajz (2.9. A részegységek elemeit és az üzemeltetés helyén a köztük lévő háztartási villamos és főleg használ, rajzjeleket szabványos részben) csak ábra). Általában nem (vagy így. készülnek rajzai készülékek, ill. szórakoztató elektronikai berendezések A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A 14 VILLAMOS RAJZOK FAJTÁI A kapcsoló bekötése: rtr~ 1 2 3 F 220V 2.9. ábra. Példa általános kapcsolási vázlatra (vilanytűzhe )12}k N 'F R 2201380V ~ (két fázis+ nulla) bekötése) Bekötési rajz Az objektum külső csatlakozásainak rajza (2.10. ábra). ! 1 L1 L2 L3...~...___,___._,......_ 1 2 3 ~-_,_.....,__._,......_..,.... i 1 a) b) 2.10. ábra. Példa bekötési rajzra a) gépkocsi indítómotorja; b) villamos motor bekötése Elrendezési rajz Az objektumot alkotó elemek vagy részegységek viszonylagos elhelyezését mutató, szükség esetén a villamos kapcsolatokat is tartalmazó rajz (2.11. ábra). Gyakran egyesítik a szerelési rajzzal, mint pl. a 2.11.b) ábra esetén. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A FŐ RAJZFAJTÁK 15 1. 2. J.4 TZ ~21 TH21 ,.c:::~===~,-,=:!====~,,.c===;=::.....TZ~16 aa.s R G 10 R•n -s20w,, ... 1:1• -515 S31 i!J,ll · S21 1'1•11 l!IJ -S321!J,>r 523 'mf · !~r :mf @l ~ ::l:====l::'.~=i====K 1 l E:iJ jcHAAACTEASlllHEI ' S331:1• w,ll G•EE• BLur -522 -500 -s01 tOO POI ®l ,~, ~ - s02 -503 - so~ P01 PD'l ] l'll, ® @ 0 0 rn @ a) f -J ~-J ® @ TZ~21 TZ~16 b) 2.11. ábra. Példa elrendezési rajzra a) egy szabályozórendszer kártyája; b) betáplálás Szerelési rajz Az objektum elemeinek vagy részegységeinek elhelyezkedését meghatározó, szükség esetén a villamos kapcsolatokat is tartalmazó rajz 2.12. ábra). 2.12. ábra. Példa szerelési rajzra (lakásvilágítás) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A 16 VILLAMOS RAJZOK FAJTÁI Állapotdiagram Irányítási rendszer vagy áramkör egyes működési állapotait, azok sorrendjét és az állapotváltások feltételeit tartalmazó diagram vagy esetleg táblázat (2.13. ábra). Az állapotdiagram általában a vázlat kiegészítése, és főleg a sorrendi digitális rendszerek, ill. tömbvázlat, elvi rajz vagy működési leírásához szükséges információkat tartalmazza. számítógépes rendszerek működésne 2.13. ábra. Példa állapotdiagramra ldőiagrm Az objektum egyes elemeinek, il1 részegységeinek, valamint azok jeleinek a digitális és számítógépes rendszerek leírásában van jelntőség diagram. Főleg időben viszonyait leíró (2.14. ábra). T3 T1 1/0 M clm stabil adat stabil DO- D7 WR 2.14. ábra. Példa időagrm Nyomtatott áramköri (NYÁK-, fólia-) rajz Jellegzetesen gyengeáramú berendezéseknél alkalmazzák a nyomtatott áramköri (NYÁK) technológiát. A nyomtatott áramkörök korábban (és prototípus vagy egyedi gyártás esetén még néha ma is) állíthatók elő. A korszeű nyomtatott huzalozású manuálisan, újabban számítógépes tervzőndsl és a rajz az egyes rétegek veztői tartalmazza. rendszerek töbréegűk, A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A FŐ RAJZFAITÁK 17 A nyomtatott áramköri kártyák rajzi dokumentációja • a mesterrajzból (fóliarajzból), • a furatozási rajzból, • a kivágási (bemetszési) rajzból, • a felirati rajzból és • a beültetési rajzból áll. A mesterrajz a veztő fóliacsíkok méretarányos rajza. A furatozási rajz az alkatrészek szereléséhez szükséges furatok helyét, a kivágási rajz a kártya beépítéséhez, ill. nagyobb szerelvények elhelyezéséhez szükséges kivágásokat meghatározó rajz ( ez utóbbi két rajz helyett a korszeű számítógépes tervezőrendsk már közvetlenül a CNC megmunkálógépek programját állítják elő), a felirati rajz a kártyára szitanyomással felkrüő szimbólumok, feliratok rajza. A 2.15. ábrán manuálisan és számítógépes tervzőndsl előáíto fóliarajzok láthatók. A beültetési rajz a veztőfóliá tartalmazó oldallal átellenes oldal rajza, amelyen egyszrűít körvonalrajzzal vagy rajzjelekkel szemléltetik az egyes alkatrészek elhelyezését és kivezetéseik kapcsolódási pontjait (2.16. ábra). A beültetési rajz sok esetben szimbolikusan tartalmazza a. veztőfóliáka is, és szükégerűn tükörképe a fóliarajznak. + l. y X 2.15. ábra. Példa NYÁK-rajzra a) számítógépes tervzőndsl előáítva A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 18 A VILLAMOS RAJZOK FAJTÁI l 0 ....---10-----------0 Forrasztási old a 1 2.15. ábra folytatása. Példa NYÁK-rajzra b) manuálisan előáítva X y .1 + 2.16. ábra. Példa nyomtatott áramkör beültetési rajzára A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A KÜLÖNFÉLE RAJZFAJTÁK KAPCSOLATA 19 2.2. A különféle rajzfajták kapcsolata Az előzkbn használnak. felsoroltakon kívül egyes szakterületeken speciális rajzfajtákat (dokumentációkat) is Ha az objektum (villamos berendezés) minden tulajdonsága nem adható meg az ismertetett rajzfajtákkal, akkor más rajzfajták is létrehozhatók, ill. gyakori, hogy az egyes rajzfajtákat kombinálják (pl. elrendezési és szerelési rajz, kapcsolási és tervrajz stb.). Egy objektum leírására általában több rajzfajtát használunk, amelyek az elkészítésük sorrendjében és az egymáshoz való kapcsolatukban is hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes rajzfajták kapcsolatát és elkészítésük sorrendjét, ill. felhasználási területét a 2.1. táblázatban tekinthetjük át. 2.1. táblázat A rajzfajták keletkezése és kapcsolata. A rajz keletkezése, A rajz fajtája A készítéséhez használt felhasználása rajzfajták 1. Tömbvázlat Tervezés 2. Elvi rajz Tömbvázlat vázlat) 3. Kapcsolási rajz (működési Tömbvázlat, elvi rajz 4. Méretezési részletrajz Kapcsolási rajz Gyártás, kivitelezés 5. Elvi huzalozási (kábelezési) rajz A tervezési fázisban 6. Általános kapcsolási vázlat készült dokumentumok 7. Bekötési rajz 8. Elrendezési rajz 9. Szerelési rajz 10. Állapotdiagram 11. Időiagrm 12. Nyomtatott áramköri rajzok A tervezési és gyártási fázisban használt Beállítás, elnőrzés, üzemeltetés, javítás dokumentumok, szükség szerint Elenőrz kérdések 1. Mi a különbség az egyvonalas és többvonalas kapcsolási rajz között? 2. Mi a különbség a topologikus és funkcionális rajz között? 3. Mit ábrázol a tömbvázlat és az elvi rajz? Miben különböznek? 4. Milyen információkat tartalmaz a kapcsolási rajz? 5. Milyen kiegészítő infom1ációkat tartalmaz a méretezési részletrajz? 6. Hol használják az általános kapcsolási vázlatot? 7. Milyen típusú rajz a szerelési rajz? 8. Milyen rajzikból áll a nyomtatott áramkörök rajzdokumentációja? 9. Mit jelent a rajzok hierarchikus rendszere? A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 03A Mutassa be a négyütemű dízelmotor működését az alábbi szempontok alapján!     Indikátordiagramja és munkafolyamata Keverékképzés típusai Az égéstér kialakításai és azok sajátossága Szerkezeti kialakítás sajátosságai Kulcsszavak, fogalmak:            Indikátordiagram Öngyulladás, kompresszió gyújtás Belső keverékképzés Légfelesleg Hőfelesleg Füsthatár Gyulladási késedelem Közvetett befecskendezés Közvetlen befecskendezés Térfogati keverékképzés Hártyás keverékképzés A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A dízelmotor felépítése különbözik a benzinmotorétól, mert más a működési elve. A dízelmotornak elsősorban a nagyobb sűrítéssel járó nagyobb igénybevétel (nagyobb sűrítési végnyomás, nagyobb égési végnyomás és magasabb hőmérséklet) miatt kell erősebb szerkezetűnek lennie a benzinmotornál. NÉGYÜTEMŰ DÍZELMOTOR MŰKÖDÉSE: A dízelmotor égési folyamata lényegesen eltér a benzinmotorétól. A dízelmotor csak levegőt szív be, amit nagymértékben sűrít Ha ebbe a magas hőmérsékletű levegőbe befecskendezünk gázolajat az magától meggyullad. Innen kapta a nevét, hogy öngyulladós motor. Nem csak az égési folyamat más, hanem az üzemanyag is. Dízelmotornál a gyulladás spontán történik az üzemanyag égéstérbe való befecskendezésének pillanatában. Ehhez több feltétel egyidejű jelenléte szükséges: - - A levegő hőmérséklete a befecskendezés pillanatában magas kell hogy legyen, amit a motor által létrehozott sűrítés által lehet elérni. - - A gázolajat nagy nyomás mellett kell befecskendezni (130 és 1000 bár között) ahhoz, hogy olyan porlasztást érhessünk el, amely az üzemanyag öngyulladását és teljes elégését eredményezi. A gázolaj nagy forráspontú, könnyen gyulladó anyag. Ez is egy négyütemű motor, csak a négy ütemben más dolgok játszódnak le. 1. ütem : szívás A dugattyú a felsőholdpontról az alsóholdpont felé mozog. A hengerben térfogatnövekedés jön létre ami nyomáscsökkenéssel jár és ennek hatására a nyitott szívószelepen keresztül levegő áramlik a hengertérbe. A levegőt felmelegíti a forró hengerfal, a szelepek és a dugattyú. A diesel-motor mindig levegőfelesleggel működik, hogy a gázolaj tökéletesen füst nélkül égjen el. 4. ábra. Szívás A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 2. ütem - sűrítés A felfelé mozgó dugattyú a szelepek zárt állapotában sűríti a levegőt (teljes töltet). A jellegzetes sűrítési arány 14...24. Ez a nagy, 30...55 bar nyomásra való sűrítés a levegőt 700...900 °Cra melegíti (kompressziós hő). A sűrítési ütem vége felé (20...30°-kal a felső holtpont előtt) finoman porlasztva fecskendezi be a tüzelőanyagot a fúvóka (a befecskendezés vége kb. 20° a felső holtpont előtt, de legkésőbb 2° a felső holtpont után). 5. ábra. Sűrítés A befecskendezőszivattyú szállításának kezdete és a befecskendezés tényleges kezdete között a szükséges nyomás kialakulása, a befecskendező-vezeték tágulása és a mozgó alkatrészek tömegtehetetlensége következtében meghatározott, rövid idő telik el, ez a befecskendezési késedelem (3...5°), amelyet általában a forgattyús tengely elfordulási szögével adnak meg. 6. ábra. Sűrítés II. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A dízelmotorban úgy történik a befecskendezés, hogy a tüzelőanyag nagyobbik része csak akkor jut a hengerbe, ha az előbb befecskendezett hányada már meggyulladt. A befecskendezés pillanatától az öngyulladásig eltelt idő a