Bevezetés a nyelvtudományba

Előnézet

A jegyzetről

Első féléves Bevezetés a nyelvtudományba tárgy teljesen kidolgozva, átláthatóan!

Vásárlás (900 Ft)

Név

Bevezetés a nyelvtudományba

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom

Tanterület

Bölcsészettudományok, Nyelvtan

Év

2022

Intézmény

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

0 letöltés

Szerző

veronikapolcz2002

Létrehozva

2022-01-09

Oldalak száma

Jelentem

Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv a kommunikáció eszköze Egyed1  Jelzés  Egyed2       Egyed1 = információ forrás Jelzés = üzenet Egyed2 = címzett Állatvilágban is előforduló jelzések: veszély jelzése, territórium kijelölése, dominancia tisztázása Hallható, látható jelzések, szagingerek Hang előnyei: sötétben is érzékelhető, kevesebb energiát igényel Egy faj kommunikációja elsősorban valamelyik csatoránán alapul, de más csatornák is szerepet játszanak Állatok vs. Emberek      Nem a törzsfejlődéssel függ össze  életforma Csoportos élőlények  erősebb kommunikáció Kakukk  egyetlen hívójel Méhek  “tánc”, célja a táplálékszerzés o Kifejezik a lelőhely gazdagságát, távolságát, irányát Cerkófmajom  különböző veszélynél más hangjel, hagmintázat Emberi nyelv önállósága      Az állatok a múlt és a jövő információit nem tudják átadni, nem tudnak kérdezni, hazudni Az ember szabadon alkalmazza amit tud Cerkófajom  ha nem lát veszélyt, nem tud jelezni Az ember cselekvésének célja is van Az állat cselekvésének oka van, célja nincs Cél elgondolása egy jövőbeli, nem létező helyzet, tényállás abrázolását feltételezi -> az állatok ne képesek rá Csak az emebri nyelv alkalmas múlt, jelen és jövő idejű valóságos és képzelt helyzetek ábrázolására. Munka: céltudatos tevékenység, kommunikáció nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem lenne tárgyi, szellemi kultúra Állatvilágból való kiemelkedés  emberi nyelv kialakulása Az emberi nyelv jelei nem motiváltak, hanem önkényesek. Minnden közösségnek megvan a maga rendszere, hogy mit, hogyan nevez. Végtelen számú közlést tudunk létrehozni  Véges számú elemkészlettel hogy lehetséges? A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 1. Az állati jelzés nem bontható fel -> az emberi igen Minden jelzés (mondat) kisebb, önálló jelentésű egységekből (morfémákból) van összeállítva. Eek is szerkesztettek, vagyis tovább bonthatók fonémákra. Fonéma -> Morféma -> Jelzés 2. Az állatok kommunikációs rendszere zárt, nem kombinálható. Az emberi nyelv nyitott rendszer, kombinálható, kettős tagolású. Véges elem -> Végtelen jelzés Mi segíthette a nyelv kialakulását?       Agyméret - megnőtt az asszociatív és a finom mozgásokért felelős terület Hangképző rendszer fejlődése - hangképző szervek és finom mozgások akaratlagos agyi ellenőrzése Hangváltozások észlelése - későbbi kategoriális hangészlelés alapja (p-b közti különbség) Kategorizáció (osztályokba sorolás) fejlődése Társas kapcsolatok többrétűvé válása Testi kommunikáció fejlődése Emberi nyelv     100 000 éve jelent meg Afrika Északi részén 50 000 éve indult meg a vándorlás Kis-Ázsia felé Emiatt a nyelvek szétváltak -> megsokszorozódott Jelenlej kb 7000 hangzó és 150 jelnyelv van Mitől nyelv egy nyelv?   Besorolás szempontjai o Közös kulturális hagyomáány o Nemzeti nyelvként való elismerés Kölcsönös érthetőség kevésbé számottevő o Pl. Német erősen különböző változatai  Nyelvjárások  társadalompolitikai tényeken alapul A nyelvtudomány története        Kr. e. 432: Platóm <-> Kratülosz - nyelvészeti vita, nyelv eredete, jelentése, természete Kr. e. 100: első rendszeres görög nyelvtan, Dionüszosz Kr. u. 2. század: Apollóniosz Düszkólosz, mondattan, hangsúly az írott nyelven = koiné Róma: Cicero a stílusról, Quintilianus a nyelvhasználatról India: írásbeliség, szent szövegek tanulmányozása, Pänini - szanszkrit nyelvtan (Kr.e 600-300 között) Nyelvi univerzalizmus = egység a nyelvek között Nyelvi univerzálék = a nyelvek nem különböznek tetszőleges módon A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu         Középkor - elkezdődött a bibliafordítás -> helyesírási, nyelvtani, szókészleti problémákat vetett fel Reneszánsz - nemzeti nyelvek leírása, írásrendszerek megteremtése 20. Század - Európa - strukturalizmus 19-20. Század - Saussure o A nyelv egysége a jel  jelölő-elölt önkényes kapcsolataként határozható meg o Langue - önálló nyelvi rendszer o Diakron - történeti kutatás o Szinkrónia - a nyelv egyidejű állapota o Parole - történetileg változó beszéd Amerika - számos nyelv leírása, deskriptív = leíró nyelvészet Noam Chomskey (1928-) o Cél: formális nyelvek matematikai elméletét természetes nyelveken alkalmazni o Mondatszerkezet felbontása frázisokra Generatív nyelvtan o A nyelv nem más, mint betűsorok halmaza, a nyelvtan olyan szabályrendszer, ami azt a halmazt generálja. Innátizmus: az embernek vannka veelszületett képességei -> mentális szerv -> nyelvek tanulása (LAD) Fonetika és fonológia   Fonetika: beszéd hangtana, hangzó beszéd vizsgálata Fonológia: nyelv hangtana, a beszédhangoknak a nyelvi rendszerben elfoglalt helyét, szerepét vizsgálja Fonetika területei 1. Artikulációs fonetika – hangok születését vizsgálja 2. Percepciós fonetika – hangok észlelésének, azonosításának folyamatát vizsgálja 3. Akusztikus fonetika – hangok fizikai szerkezetét , a hangot alkotó rezgések tulajdonságait vizsgálja 4. Neurofonetika – az idegi változásokat vizsgálja (beszéd közben) A hang 1. Zenei hang - szabályos, ritmikus, zöngés beszédhangok 2. Zörej - nem szabályosan mozgó hangforrás által keltett hang, aperiodikus szerkezet Tulajdonságai 1. 2. 3. 4. Frekvencia = rezgés gyorsasága Herz = az 1 sec alatt lezajló rezgésperiódusok száma Infrahang = emberi hallástartomány alatt Utrahang = emmberi hallástartomány fölött A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Emberi hallástartomány 20 és 20 000 Hz között van. A hang intenzitását decibelskálán mérjük. Beszédhangok képzése 1. Szubglottális a. Tüdő-légcső, levegő biztosításaa b. Élettani légzés nem egyenlő a beszédlégzéssel c. A levegő ármlása folyamatos -> pulmonikus hangok 2. Glottális a. Gégében végbemenő b. Levegő áramlásának befolyásolása a hangszalagokkal c. Hangszalagállások: zárat vagy rést alkotnak d. Hangszalagok mozgása rezgésbe hozza a levegőt -> zönge hangok 3. Szupraglottális a. Toldalékcső: szerepe az artikuláció b. Garatüreg: aktív artikulátor (faringális hangok) c. A levegő a száj- és/vagy az orrüregen távozhat Fonéma fogalma A fonémák a nyelv legkisebb tagolási egységei. Nem nyelvi jelek, de jelmegkülönböztetők. Pl. g/k jelmegkülönböztetés -> gép, kép Kettős tagolás = a nyelvben minden közlést jelekre oszthatunk, ezek viszont jelentés nélküli elemekre bonthatók (fonémák -> morfémák) Morfológia A szavak belső szerkezetét, nyelvtani tulajdonságaikat és viszonyaikat vizsgáljaa. Kiegészíti a szintaxist, ami a szavak magasbb nyelvtani egységekbe való szerveződését vizsgálja. Legkisebb elemek a morfok, beszédben/írásban azonosítható konkrét egységek. (nem szótag) Morfémák = a nyelv legkisebb, jelentéssel bíró egységei Allomorfok = a morfémák környezettől függő változatai Egyalakúság = morféma – olvas (allo)morf – olvasta, olvassa Többalakúság esetén a változás 3 típusra különíthető el:   funkciótlan szabad alternáció: az allomorfok szabadon felcserélhetők (zsemlét, zsömlét, zsemlyét) funkciótlan kötött alternáció: környezettől függően választjuk, kiegészítő eloszlásban állnak -> komplimentáris disztribúció (szirommal, szirmot) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu  funkciós kötött alternáció: alaki eltéréshez társuló jelentésbeli különbség ( pl. van E/3, vagy-ok E/1, vagy E/2, vagy-unk T/1 – olvas-na, olvas-ná  jelentésbeli különbség) Formai csoportosítás 1. Toldalékolás = affixáció a. két morf között szekvenciális viszony áll fenn és formailag könnyen elhatárolhatók b. tő és toldalék elhelyezkedése alapján 3 típusa van I. szuffixáció: ház-unk-ban II. prefixáció: leg-rövidebb III. infixáció: tő belsejébe! – sulat = ír  sumulat = írt 2. Fúzió – egymásba olvadnak a morfémák a. pl. tegyél – tégy, foot – feet, mouse – mice 3. Szuppletivizmus a. egy tőmorféma változatainak hangalakja teljesen független egymástól b. pl. sok – több, jön – gyere, go – went 4. Reduplikáció a. a tő egy részének ismétlése b. pl. latin – mordeo =harapok  momordi = haraptam 5. Csonkolás a. valamilyen fonológiai anyag eltűnik a tőből b. pl. francia – mauvais (hímnem)  mauvaise (nőnem) ez volt előbb! 6. Kliticizálás a. köztes kategórijú morf, toldaléknál önállóbb, szavaknál kevésbé b. pl. Magyar -e krédőelem  nem szó mert korlátozott szintaktikai környezetben fordul fordulhat elő  nem toldalék, kb bármilyen szófajú és alakú szó után állhat 7. Templátumok = templatikus morfológiáról akkor beszélünk, amikor valamilyen morfémát a szegmentumok főbb típusainak sematikus elrendezései valósítanak meg a. pl. arab morfológia jelentős része, hangutánzó szavakból épített igék  rezeg – rezzen, zizeg – zizzen  folyamatos jelentésű: CVC(C)+V[g]  mozzanatos jelentésű: CVCC+V[n] 8. Konverzió = alaki változás nélkül változik meg egy szó szófaja a. pl. könyvet olvasó lány/ lelkes olvasó 9. Szóösszetétel = két lexéma összekapcsolása a. pl. anyacsavar, rendőrparancsnok-helyettes I. kompozícionális jelentés – tudjuk mit jelent az új szó (betonút, társkeresés) II. nem kompozícionális – nem tudjuk kitalálni z új szó jelentését (közhely) III. szervetlen összetétel – nincs grammatikai kapcsolat (hiszekegy, mindenki) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu IV. szerves összetétel – (hólapát, hátizsák) Morfológia funkciói 1. Deriváció = szóképzés a. lexémákat alakít más lexémákká b. formai, jelentéstani viszonyt létesít önálló lexémák között pl. kert – kertész 2. Inflexió = ragozás a. lexémákból előállítja azok nyelvtani alakjait b. mondatszerkezet megköveteli, hiánya a mondatot rosszul formálttá teszi! c. pl. egyeztetés – személyragok, esetadás – esetragok d. jel, rag megkülönböztetés csak a Magyar hagyományban avn jelen Inflexió szintaxis megköveteli szófajt nem tud változtatni tőtől távolabb rendszeres jelentés, előfordulás kisebb fonológiai változatosság Deriváció szintaxis nem követeli meg szófajt tud változtatni tőhöz közelebb megjósolhatatlan jelentés, előfordulás nagyobb fonológiai változatosság Szó fogalma = a nyelv elemkészletének része, szókészleti egység Szóelőfordulás = a szavak tényleges megjelenése a nyelvhasználatban A szó viszonylagos egység, köztes szinten van a morféma és a mondat szintjei között. Szintaxis = mondattan Azt vizsgálja, hogy egy adott nyelvben milyen szabályok szerint kapcsoljuk a szavakat szószerkezetté, majd mondatokká. Szabályokkal, megszorításokkla minden lehetséges, helyes mondat megszerkeszthető. Mondat    legnagyobb nyelvi egység közlés legkisebb egysége a nyelv központi kategóriája A mondat összetvős szerkezete – a szavak nem tetszőleges módon szerveződnek I. II. a szavak között összefüggési viszonyok vannak Szilveszter megtalálta Csőrikét  Szilveszter megtalálta a mindig ügyesen elrejtőző kanárit. a mondat egyes részei helyettesíthetők a. az egymással helyettesíthető elemek szintaktikailag egyenértékűek b. azonos az eloszlásuk, ugyan abban a környezetben jelennke meg Ma a metrón csoport/kifejezés/frázis jött velem szembe. főnévi csoport = NP = noun phrase A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu III. a mondat egyes részei együtt mozgathatók a. piros és sárga virágok nyílnak a kertben Belső szerkezet Tele van a kert sok virággal. virággal = fej, fő elem, mondattani tulajdonságokat söntően befolyásoló elem, alaptag sok = bővítmény, a fejhez rendelhető szavak sok virággal = frázis, szószerkezet, a fejhez tartozó legnagyobb kifejezés   a mondat összetevőinke is van egy belső összetevője a fej mellett 2 féle bővítmény állhat a frázisban o vonzat – a fej megköveteli a jelenlétét o adjunktum – nem kötelező elemek Összetevős szerkezet Szerkezeti kétértelműség  idős [férfiak és asszonyok] VAGY [idős férfiak] és asszonyok Összetevős elemzés  grammatikailag helyes ≠ jelentéstanilag értelmes S NP NP A A Colorless green VP N ideas V Adv sleep furiously. Információs szerkezet: tükrözi, hogy a nyelvi információ hogyan illeszkedik a diskurzus szerkezetébe Tagolási típusai   topik – predikátum tagolás fókusz – háttértagolás Topik Beszélő, hallgató által ismert vagy létezőnke feltételezett individuum (személy, dolog, csoport) megnevezésére szolgál. Logikai alany, melyről a predikátum állítást tesz predikátum = logikai állítmány Az autómat topik megkarcolta egy kerékpáros predikátum A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Topik jellemzői a magyarban    mindig a mondat elején áll megnevezettjének léteznie kell a beszélgetés univerzumában hangsulytalan o kivétel: kontrasztív topik ( sajátos emelkedő dallam) pl: Jánosnak nem adnám kölcsön az autómat. Fókusz predikátumon belül kitüntetett pozícióba mozgatják azt az összetevőt, amely pl. új információt hordoz Kimerítően igaz az adott összetevő jelöltjére. Szembenállást fejez ki más összetvőkhöz képest. predikátum A városban Xavér topik fókusz nyerte a választásokat. háttér A nyelvek különböző eszközötkkel jelölik a fókuszt: angol – hangsúly, magyar – mozgatás + hangsúly Egyes nyelvekben máshol van a prominens pozíció – magyarban közvetlenül az ige előtt – ige-igekötő sorrend Szemantika, pragmatika = a nyelvi kefejezés jelentésének vizsgálata Szemantika: a jelentésnek a beszédehelyzettől független aspektusait vizsgálja Pragmatika: a nyelvnek különböző kontextusokban való használatát vizsgálja A határ nem mindig egyértelmű. Szószemantika: a szavak jelentése Mondatszemantika: szavaknál nagyobb egységek jelentése A kettő összefügg. A szavak a mondatban nyerik el teljes jelentésüket. A szavak közötti jelentésrelációk is csak mondatszinten érvényesülnek. Szószemantika 2 szintje   alulspecifikált ( hiányos) alapjelentés kontextus alapján specifikált jelentés Vág ige  mondatban különböző jelentéselemekkel egészülhet ki 1. Strukturális szemantika – szavak jelentése közötti kapcsolat, illetve különbség szemantikai jegyekkel fejezhető ki Cél: szavak közötti jelentés-összefüggések felderítése A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Leggyakoribb jelentésviszonyok: o szinonímia o hiponímia, hiperonímia – alá- és fölérendeltséget fejez ki kutya – állat hiponímiája, állat – kutya hiperonímiája o kontradikció – ellentmondás. két lexikai elem kizárja egymást beteg   egészséges o antonímia – ellentmondás, de van köztes tartomány magas   alacsony 2. Kognitív szemantika – nyelv és gondolkodás szoros kapcsolatából indul ki  nyelvet befolyásolja ahogy a világot észleljük Kategorizáció: állat kutya puli vizsla macska sziámi bengáli Központi kérdése a metafora vizsgálata pl. nemzet-ember metafora. Igekötős igék jelentéseiben is vannak metaforák: kigondol Mondatszemantika    magyarban fókusz szemantikája a fókuszttartalmazó mondatokban a háttér előfeltételezett fókuszpozícióba mozgatott számnevek pontosan x lesz Kétértelműség    szótári kétértelműség nyúl – állat, nyúl – valahova szerkezeti kétértelműség Nem helyeslem a misszionáriusok főzését. szótári és szerkezeti kétértelműseg Nyomom követed. Pragmatika      a pragmatikai jelentés nem független a beszélőtől nyelvhasználat tanulmányozása, stratégiái, sikeres kommunikáció leírása mondani annyi, mint cselekedni o lokúciós aktus: megnyilatkozás tartalma o illókúciós aktus: a cselekvés, amit a beszélőnek szándékában áll elvégezni o perlokúciós aktus: a hallgatóságban kiváltott hatásokat jelöli a leíró nyelvtan 3 fő modalitása, 3 alapvető illókuciós erővel társítható: állítás, kérdezés, parancsolás/kérés direkt beszédaktus: mondattípus és illokúciós erő között egyenes megfelelés van A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu  indirekt beszédaktus: a megfelelés közvetett, pl. kérdő mondatot használunk kérésre  Ide tudnád adni a sót? Társalgási maximál: néha csak azért tudunk értelmezni egy megnyilatkozást, mert feltételezzük, hogy a másik együttműködően próbál kommunikálni Együttműködési alapelv 1. 2. 3. 4. mennyiség maximái: informativitás mértéke minőség maximái: tartalom igazsága relevancia maximái: témáhpz való viszony mód maximái: tömörség, rendezettség, egyértelműség A maximák megsértése társalgási implikatúrákhoz vezet. Az implikatúrák olyan mögöttes közlések, melyeket a beszélők nem mondanak ki, de odaértenek. A nyelvek osztályozása 1. Genetikai osztályozás – rokonsági kapcsolatok szerint 2. Tipológiai osztályozás – szerkezeti típus szerint 3. Areális osztályozás – földrajzi szempont   Korai írásos emlékek  probléma: kései, pl. Haalotti beszéd és könyörgés 1292-1295 Rekonstrukció történeti és összehasonlító módszerek Történeti - 1-1 nyelv történeti változásait követi {Egy eljárás Összehasonlító – a rokonnak vélt nyelveket, nyelvcsoportokat vonja be Nyelvrokonság    közös ős  rokonnyelvek nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság rokonnyelvek ugyan abból az alapnyelvből váltak szét o beszélőcsoportok eltávolodtak, nyelvi és társadalmi kölcsönhatás meglazult, megszűnt o a távolság nem túl nagy, az érintkezés nem szűnt meg, a leénynyelvek hasonlóak maradtak  felismerhető rokoni kapcsolat  kölcsönös érthetőség  pl. szláv, germán, latin nyelvek o régen szétvált, kapcsolat nélküli leánynyelvek  nem értik egymást  a rokonság csak tudományos módszerekkel állapítható meg  pl. uráli nyelvek A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu    rekonstruálni lehetaz ősnyelvet – alapnyelv/proto-nyelv pl. rokonnyelvek szavainak összegyűjtésével nagy jelentőség: alapszókészlet  névmás, számnév, testrészek o legkevésbé fogékonyak a változásra o pl. román – nepot = unokaöcs angol – nephew, német – Neffe o rekonstruált indoeurópai tő 153 nyelvcsalád o 1. Niger-Kongói nyelvcsalás – 1551 nyelv o 2. Ausztronéz – 1257 nyelv o 3. Közép-Új-Guineai – 481 nyelv o 4. Sino-Tibeti – 457 nyelv o 5. Indoeurópai – 446 nyelv  legszélesebb körben elterjedt  Föld lakosságának fele beszéli  anyanyelvi beszélők számát összesítő listán az első 20 közül 12 o 25. Uráli nyelvcsalád – 38 nyelv  finnugor ág  szamojéd ág Létezik egyetlen közös ősnyelv? a) monogenezis-elmélet – 1 ősnyelv b) poligenezis-elmélet – több ősnyelv c) kevert elmélet – volt több ősnyelv, de a ma beszélt nyelvnek 1 közös őse van Nyelvcsalád-modell problémái    a fejlődés fázisai nem mindig tisztán elkülöníthetők családfa nem alkalmas az elágazást követően kialakult kapcsolatok ábrázolására egyes nyelvek egy családhoz sem tartoznak pl. közvetítő- és keveréknyelvek Tipológiai osztályozás    nyelvi szerkezet típusai alapján csoportosít különböző nyelvek szerkezete is lehet azonos pl. magyar-hindi alapszórendje azonos többféle szemmpontú csoportosítás is lehetséges pl. hangrendszer, alapszórend alapján Kezdetei  Friedrich Schlegel 1772-1829 morfológiai jellemzők: a) flexiós nyelvek b) flexió nélküli nyelvek 3 nyelvi alaptípus: A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 1) Izoláló (elszigetelő) nyelvek többség 1 szótagú nem változik az alapjuk, nem kapnak ragokat mondatbeli viszonyt kötött szórend fejez ki tőszóknak zenei hangsúlyuk van  jelentés megkülönböztető nyelv pl. kínai, vietnami 2) Agglutináló (ragasztó) nyelvek ragok, képzők – meghatározzák a jelentést zenei hangsúly ritka nyelvek 2/3-a uráli nyelvek, mongol, japán  inkorporáló = bekebelező nyelvek 1 szóalak alkot mondatszintű egységet  pl eszkimó 3) Flektáló (hajlító) nyelvek tőhangzó változása + rag, képzős  angol: sing, samg, sung ritka a zenei hangsúly indogermán, afroázsiai nyelvcsalád Szórend tipológia V = ige S = alany O = tárgy { sorrendje Logikailag 6 lehetséges sorrend létezik. SVO – a tehenek esznek füvet SOV – a tehenek füet esznek VSO – esznek a tehenek füvet } algol, finn hindi, török leggyakoribb arab, walesi VOS – esznek füvet a tehenek malagaszi OSV – füvet a tehenek esznek kabardi OVS – füvet esznek a tehenek hixkary Az alapszórendet a nevek sorrendje is tökrözi SOV – vezeéknév elöl  Kim Jong-un, Fodor István patronimikon: apa nevéből képzett családnév is a nyelv szórendjére utal VSO – gyermeke x-nek  skót – MacAllister = fia Allisternek SOV – x gyermeke  örmény – Hacsaturian = Hacsaturi gyermeke A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu SVO – x gyermeke  norvég – Johansen = Johan fia Nyelvi univerzálék feltárása    } rendelkezik mássalhangzókkal minden nyelvre igaz megkülönbözteti az igét és a közös vonás – a nyelvek egyformán komplexek főnevet Nyelvek érintkezése     egy sem létezik vákuumban legelszigeteltebb nyelveknre is hatást gyakorolnak a környező nyelvek érintkezés formái  szókölcsönzés (oka: kereskedelem, kétnyelvűség) eltolódás – 1 nyelv beszélői generációk során másik nyelvre váltanak át  mélyebb hatás 1 földrajzi terület nyelvei genetikai kapcsolaton kívül közös jegyeket hordoznak  Sprachbund pl. balkáni sprachbund: görög, bolgár, bolgár, albán Történeti/Diakrón nyelvészet   célja a nyelvváltozás szükséges - korábbi állapotok rekonstruálása - származási kapcsolatok feltérképezése - nyelvérintkezés és nyelvkeveredés kutatása Nyelvváltozás     állandóan változó társadalom és beszélők kommunikatív funkció dinamikus szinkrónia konvenciók, közmegegyezéses szokások Főbb típusai 1. nyelvváltozatok közötti csere  például szleng 2. nyelvek közötti csere (más nyelvből kölcsönzés)  például szókölcsönzés a. idegen szó: beszélők idegennek érzik b. jövevényszó: széles körben elterjedt kölcsönszó 3. innováció: beszélő alternatívát használ alternatívák sokáig együtt élnek, majd a. az innovatív változat eltűnik b. az innovatív változat kiszorítja elődjét A nyelvváltozás mindig fokozatos! A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Hangváltozások   két fő irány o leníció: gyengülés  páldául: hodu  had, utu  út o fortíció: erősödés  például: latin schola  olasz scuola  spanyol escuela hangtörtvények Alaktani változások   morfologizálódás (hangtani megfelelés  alaktani megfelelés o terem-et  term-et; de perem-et nem lett perm-et analógia  egyesülés felé vezet o hangkivető igék változása: söpreni – söpörni Mondatszerkezeti vátozások  Két típus o egybeolvadás: többtagú szerkezet  kevesebb tagú  világ bele > világba  grammatikalizáció: tartalmas szó grammatikai elemmé válik o elkülönülés: kevesebb tagú szerkezet  többtagú  körülírás: magyarban fog segédige (jövő idő) a korábbi -and/-end helyett Jelentésbeli változások    egyetemes tendenciák metaforikus kifejezés grammatikalizáció > jelentéskiüresedés (pl.: magyar fog, angol will) Magyar nyelv történetének korszakai Uráli nyelvcsaládig vezethető vissza. ugor egység kora Kr.e. 3000-től 2000-ig ősmagyar ómagyar kor középmagyar kor újmagyar kor mai magyar kor Kr.u.500-ig korai ; 500-896-ig kései 896-1526 1526-1772 1772-1920 1920-napjainkig Nyelvemlékes kor előtti nyelvtörténet   történeti összehasonlító módszer (uráli, finnugor, ugor) azonosságok és szabályos, ismétlődő eltérések keresése o páldául: rendszeres hangmegfelelés (ami magyarban ’f’, rokon nyelvekben ’p’)  magyar: fon fal(ige) fél(ige) fül mordvin: ponapal pel’e pil’e A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu o -e kérdőszót mindhárom ugor nyelv megőrizte Nyelvemlékek írott szövegek szórványemlékek (főként személynevek, helynevek) o adománylevelekben, alapítólevelekben, birtokösszeírásokban, bírói ítéletekben található személy- és földrajzi nevek o közneveket, köznévi szókapcsolatokat is magukba foglalnak 1. Halotti beszéd és könyörés (12. századi, 1195 körüli másolatból ismert) 2. Ómagyar Mária-siralom (13. századi, 1300 körüli másolatból ismert)       ómagyar kor forrásanyaga: 50 magyar nyelvű kódex o első fennmaradt magyar nyelvű kódex: Jókai-kódex első fennmaradt világi tárgyú nyelvemlékeink o Szabács viadala (1476) – históriás ének o Soproni virágének (1490) – szerelmes vers nyelvjárások o például: bizonyos köznyelvi szavak j hangjának (gója, hej) magyar jövevényszavak o például: város románban oras  ómagyar v nem labiodentális, hanem bilabiális A nyelvek belső változatossága Nyelvváltozatok: olyan egymástól eltérő nyelvi rendszerek amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet A nyelv rétegződése a nyelvet használó közösség tagolódásával függ össze. Területi nyelvváltozat – horizontális tagolás Nyelvjárás = dialektus: egy adott nyelv azon változata amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos, dialektológia Társadalmi nyelvváltozat – vertikális tagolás Társadalmi-gazdasági csoportosulásokra jellemző nyelvváltozatok Szociolektus = társadalmi nyelvjárás Köznyelvi változatok – írott és nyelvi változatok A nyelvi rétegek nem különülnek el mereven egymástól, hatnak egymásra, egyes ember nyelvhasználatában összefonódnak. Idiolektus: egyéni nyelvváltozat A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Minden anyanyelvi beszélő több nyelvváltozatot használ a kommunikáció körülményeitől függően. Standard nyelvváltozat Standard/irodalmi nyelv - egy nyelvközösség kodifikált nyelv változata A magyar standard az északkeleti régió nyelvváltozataira épül. Dialektus A többi dialektustól és köznyelvtől is megkülönböztetik. Jellemzői: o területi kötöttség o standardizáltság hiánya o korlátozott kommunikációs érvényesség Magyar nyelvjárások o területileg kevésbé tagolt o különbségek: hangtan, szókincs o csángó a legkevésbé érthető, legjobban elszigetelt Nyelvjárási jelenségek 1) Szókincs a. valódi tájszók – himpér = málna b. jelentésbeli tájszók – bogár = légy legritkább c. alaki tájszók – csollány = cslán  leggyakoribb 2) Hangtan a. Nem mindegyik nyelvjárásban van meg mindegyik köznyelvi fonéma b. pl. palóc  köznyelvi a helyet illabiálus á c. Vannak olyan fonémák, melyek köznyelvben ismeretlenek A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 3) Alaktan a. ó – a, ő – e gyakori a nyelvjárásokban  cipő- cipejek b. D-DNY-Dunántúl – birtoktöbbesítő jel + -k többessz. jele  ökrejinkek c. bizonyos ragok némely nyelvjárásban hangrendileg nem illeszkednek  székho, kertná, krumplire 4) Mondattan a. É-K-I nyelvjárások – folyamatosság érzékeltetése  öregek beszélték ezt elfele b. el kell menjek  erdélyi magyaar nyelvhasználat Nyelvjárás-kontinuum A távolság növekedésével egyre inkább különböznek a nyelvjárások. Regionális köznyelviség Köznyelvi szerepkörű, de nyelvjárási vonásokat mutató, sajátos, köztes nyelvhasználat. Központjai nyelvjárási alapú vidéki közép- és nagyvárosok: Szombathely, Győr Társadalmi nyelvváltozatok o o o o o o o társadalmi osztály vallás etnikum nem szaknyelvek hobbinyelvek szleng Szociolingvisztikai kutatások Helyiek máshogy ejtették a diftongusokat  megkülönböztették magukat a turistáktól Anyanyelv elsajátítás Folyamata o Fejlődő gyerekek esetén  gyors és sikeres o nem igényel explicit tanítást  nem hasznosítják a gyerekek a javításokat o alig befolyásolja az input minősége  hibás nyelvhasználat, halló szülők siket gyermekei o menete, üteme az elsajátítandó nyevtől független Kutatása o szisztematikus kutatás: William és Clara Stern 20. század  fejlődési törvényszerűségeket figyeltek meg, gyermek nyelvalkotó készsége o hibák típusai: kenyért, lót = szabályalkotás, ablakcsukó = redőny o adatbázisok építése A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Kísérletes vizsgálatok: Jean Paige a nyelvi és kognitív fejlődés párhuzamait vizsgálta különféle feladatokkal o o o o o cumiszopás sebességének mérése EEG agyi képalkotó eljárások szemmozgás követés játék bábuval – igazságérték- megítélés Nyelvfejlődés szakaszai 1) Nyelv-előtti szakasz – egyéves korig a. beszédészlelés: csecsemők érzékenyek a nyelvi input prozódiai tulajdonságaira  kinyerik a szóalakokat a beszédfolyamból b. 1 éves korig univerzális fonetikusok  képesek bármely fonémapár megkülönböztetésére c. gőgicsélés, gagyogás 2) Egyszavas szakasz – másfél éves korig a. szó első produkciója b. egy szó egy egész mondatot is képviselhet c. gyarapodó receptív és expresszív szókincs d. egyszerő kérdésekre válaszolnak 3) Telegrafikus szakasz – 2 éves korig a. 2-3 szavas mondatok b. funkciószavak, ragok hiánya c. szótárrobbanás – gyorsan nő a szókincs 4) Korai nyelvtani szakasz – 2 és fél éves korig a. nyelvtani elemek megjelenése b. sok hiba 5) Fejlett nyelvtani szakasz – 6 éves korig a. szintaxis kialakulása b. hibák eltűnése c. felnőttektől csak szókincsben és pragmatikai szabályok ismeretében tér el Szótanulás kihívásai o o o o o szavak jelentését társalgási helyzetből kell kiszűrni  referenciális bizonytalanság kölcsönös kizárás elve  új név új tárgyra irányul osztenzív jelzések: rámutatás, dajkanyelv, szemkontaktus morféma használat korán megjelenik kivételes alakok elsajátítási mintázata U-alakú fejlődési görbével ábrázolható Segíti-e a gyerekeket valamilyen velünk született (innát) nyelvi tudás?   igen  innátizmus nem  funkcionalizmus A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Noam Chomskey – generatív nyelvelmélet   univerzális, velünk született stratégiák  nyelvelsajátító készülék: LAD érvek az innátizmus mellet: o a gyermek végtelen számú, sosem hallott mondat produkciójára és megértésére képes o nyelvek grammatikájában számos olyan elvont elv érvényesül, amely környezettől hallott beszédben nem észlelhető, nem is megkülönböztethető o sok empirikus érv: pl. tempó o nyelv elsajátítása kritikus periódusmenetet mutat  pubertás kor előtt el kell kezdeni az anyanyelv elsajátítását - farkasgyermekek Michael Tomasello – funkcionalista álláspont    nyelvtanulás egy általános emberi tanulási folyamat csak általános képességek, tanulási mechanizmusok lehetnke velünk születettek o szimbólum-manipuláció o hipotézisalkotás o általánosítás o input statisztikai tesztelése gyermek nyelvi fejlődését segíti a környezettel való szociális interakció   számítógép Két- és többnyelvűség Többnyelvűség világszerte természetes életforma. A világ országainak többségében 1 hivatalos nyelvet ismernek el.  különböző nyelveket beszélő lakosság területileg is elkülönül Miért alakul ki?       politikai okos természeti csapások gazdasági okok: munkalehetőség vallási okok kulturális okok oktatás Együttélés formái    egy ország lakosságának többsége kétnyelvű elenyésző kisebbség beszéli a hivatalostól eltérő nyelvet hosszú történelmi együttélés eredménye Megőrzés – egy nyelv erős küldő befolyás ellenére is tartka magát Nyelvváltás – a nyelv beszélői esszimilálódnak a domináns kultúrához A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Nyelvhalál – nyelv teljes eltűnése Kétnyelvűség definíciói a) maximalista – mindkét nyelv anyanyelvi szintű ismerete  probléma: a két nyelv ismerete nem egyforma b) holisztikus megközelítés – a kétnyelvű beszélő egyedi nyelvhasználatot fejleszt ki A kétnyelvű személy külön vagy együtt használ 2 nyelvet különböző célokra, az élet különböző területein, más emberekkel. A kétnyelvűek kommunikációs képességét csak a teljes nyelvkészletének tükrében ítélhetjük meg. Kétnyelvű nyelvelsajátítás o hasonló korban o hasonló mintázatot követ o sikeres elsajátítás: ingerek megfelelő feldolgozása+ különválasztása, 2 nyelv elkülönítése ritmus alapján, prelexikális szinten sikeresen különböztetik meg a nyelveket o hátrányok: kétnyelvűek alacsonyabb eredményt értek el az IQ teszten  oka: nincs megfelelő nyelvi ismeret a tesztelés nyelvén o előnyök: kognitív flexibilitás, metalingvisztikai tudatosság, szelektív figyelem jó képessége, analógiás gondolkodás, kreativitás Nyelvkeverés: 2 vagy több nyelv váltakozó használata egy diskurzuson belül Nyelvváltás/kódváltás: kétnyelvű vagy kétdialektusú beszélők esetén használt terminus Közvetítőnyelvek:   Pidzsin o olyan nyelvi rendszer, amelyet közös nyelvi háttérrel nem rendelkező csoportok fejlesztenek ki o kizárólag érintkezési nyelv  egy nyelv egyszerűsítésével alakul ki  2 nyelv keveredéséből jön létre o nem élnek sokáig  ha nem következik be kreol lesz Kreol o nő a funciója o gazdagodik a szókincse o beszédtempó felgyorsul Jelnyelvek   természetes nyelvek, spontán keletkeznek  minden siket közösségnek saját nyelve van saját nyelvtan + szókincs A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu   van kapcsolata a hangzó nyelvekkel tér- vizuális modalitásban fejeződnek ki o közösségi konvención alapuló szókincs o kettős tagoltság o produktivitás o szintaxis o lateralizáció: bal agyféltekei dominancia Elnevezése    hangzó nyelvi elnevezés szavainak kezdőbetűi alapján  HSL, ASL süket, süketnéma kifejezés sértő siket közösség nyelve a jelnyelv, beszélői a jelelők Jelnyelv ≠ jelelt hangzó nyelv Jelelt hangzó nyelv = jelnyelv és hangzó nyelv sajátos keveredése, nem teljes értékű Jelelők     nem hallássérülés függvénye anyanyelvi jelelők – születésétől fogva tanulja a jelnyelvet bimodális bilingvizmus = hangzó- és jelnyelvi kétnyelvűség integrált oktatás problémái Száma o ≈150 jelnyelv o különféle nyelvcsaládokba sorolhatók o nem ugyanúgy csoportosulnak, mint a hnagzó nyelvek  Amerikai nem hasonlít a britre Nemzetközi jelnyelv: Gestuno / ISL      mesterséges nemzetközi keveréknyelv ikonicitás nemzetközi rendezvények eszköze Szerkezete 1) 2) 3) 4) kézforma . kezek által felvett forma hely – jel helye mozgás – kezek mozgása orientáció – tenyér, ujjak merre mutatnak Jelnyelvi paramétereknek is jelemegkülönböztető szerepe van. Arc, fej, felsőtest mozgása is szerepet kap. Jellemző az egyidejűség. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Ujjábécé     írott betűk reprezentálása minden betű külön jel használatának gyakorisága eltérő tulajdonneveknél, ha egy hangző nyelvi kifejezésnek nincs jelnyelvi megfelelője Elsajátítása   hasonló a hangzó nyelv elsajátításához  szakaszok, időrend, tipikus hibák szülőktől  dajkajelelés Magyar jelnyelv ≈9000 siket beszélő HSL ≠ jelelt magyar (SH) 7 siket iskola: BP, Debrecen, Sopron, Kaposvár.. kétfajta ujjábécé: 1) daktil 2) fonomimikai abc Magyar jelnyelvi törvény, 2009 – gyógypedagógiai intézményeknek biztosítania kell a bilingvális oktatást Pölcz Veronika, 2022 Kép forrása https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.nkp.hu%2Ftankonyv %2Fmagyar_nyelv_12%2Flecke_02_013&psig=AOvVaw1ax9MuxHdTBFID106UxLnN&ust=16 41840735424000&source=images&cd=vfe&ved=0CAsQjRxqFwoTCLiC2MGrpfUCFQAAAAAd AAAAABAD A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu