Biogeográfia vizsga

Előnézet

A jegyzetről

Biogeográfia kidolgozott vizsgára

Vásárlás (500 Ft)

Név

Biogeográfia vizsga

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Biogeográfia

Év

2018

Szak

Biológia

Intézmény

Szegedi Tudományegyetem

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-06

Oldalak száma

Jelentem

BIOGEOGRÁFIA 1. A biogeográfia fogalma, tárgya, felosztása. A biogeográfia tágabb értelemben az élőlények tanulmányozása térben és időben, szűkebben az élőlények Földön való elterjedésének és az erre ható tényezőknek a vizsgálata. Felosztása tárgy szerint: növényföldrajz, állatföldrajz, emberföldrajz. Cél szerint: területi v. regionális biogeográfia, történeti biogeográfia, oknyomozó biogeográfia és elméleti biogeográfia. 2. A biogeográfia történetének mérföldkövei. Tudományként a 18. sz. közepén jelent meg. Uralkodó nézet a teremtéshit. Linné, Buffon: ökológiai biogeográfia kezdete. 18. századi expedíciókon diverzitási grádiens felfedezése, szigetbiogeográfiai megfigyelések: James Cook, Joseph Banks, Johann Reinhold Forster Georg Forster. Alexander von Humboldt: A növényföldrajz megalapítója. Augustin de Candolle: Terjedés – gátak. Kompetíció, mint limitáló faktor. ’Endemikus’ jelző használata (20 régiót különít el); Fajpárok Európa és ÉAmerika növényzetében; Bipoláris elterjedés. Negatívum: nem készített elterjedési térképeket. Charles Darwin: A tulajdonságok nem állandóak. Galapagos – pintyek, fosszíliák nagyobb mérete. A magyarázat az újdonság: Változatok – kompetíció természetes szelekció. A mechanizmus hiányzik. Adolf Engler: Az első növényzeti világtérkép. 4 flórarégió, jellemzi növénycsaládok, „ősi óceáni flóra”. Alfred Russel Wallace: A 19. sz. legnagyobb zoogeográfusa. Emlősök alapján alkotott rendszer. Darwintól függetlenül jött rá a természetes szelekció általi evolúcióra. Joseph Hooker: A Glossopteris flóra elterjedése. A déli kontinensek és India valamikor egy kontinens volt. Alfred Wegener: 1912: A kontinensvándorlás elmélete. Magyarázó mechanizmus hiányában nem fogadták el. Leon Croiza: „Pan biogeográfia.” Általánosított elterjedési határvonalak. Harry Hess: Tektonikus lemezek mozgása. D-Amerika és Afrika eltávolodása. Cesare Emiliani: A paleoceanográfia megalapítója. 1958: az elmúlt 700ezer év hőmérsékleti görbéjét készítette el. Az ökológiai biogeográfia fejlődése: De Candolle: 3 fiziológiai növénytípus (megatherm, mesotherm, microtherm) 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Hermann Wagner: Vegetációtípusok elsi kategorizálása (10) (tundra, sivatag, gyep, tűlevelű erdő, esőerdő) 20. század: ökofiziológia fejlidése. Stressz, mint limitáló faktor. Christen Raunkiaer: Növényi életformák: növekedési pont magassága szerint. Egyéves növények külön kategória (mag) Egyéb adaptációk: örökzöldek – lombhullatók, gyökértípusok, szimbionta nitrogénkötés, stb. Az életformatípusok helyébe a funkcionális típusok léptek. Frederic Clements: A „közösség” (community). Közösség – egyedi organizmus. Henry Gleason: Individualisztikus hipotézis. A közösség hasonló ökológiai toleranciával rendelkező fajok véletlenszerű együttese. Henry Cowles: a szukcesszió és klimax elméletének kidolgozója Howard és Eugene Odum: az ökoszisztéma-koncepció kidolgozói. Skálafüggetlen. A tenger biogeográfiája: James Dana: felszíni vizek zonális beosztása Edward Forbes: 5 mélységi zóna és 25 fauna-provincia Sven Ekman. Első szintézis. 7 klimatikus zóna (sekélytengeri meder). Indiai óceán és a Csendes óceán nyugati rész faunája egységes.Csendes óceán keleti rész és az atlanti fauna egységes. Jack Briggs: 23 állatföldrajzi régió endemizmusok alapján. Alan Longhurst: tengeri plankton mintázatának változása. Ötvözte a fizikai jellegeket, az évi periodicitást a plankton mozgásával és szaporodásával. Szigetbiogeográfia: Philip Darlington: nagyobb sziget – nagyobb egyedszám és fajszám. Robert MacArthur és Edward Wilson: The Theory of Island Biogeography. 3. A biodiverzitás szintjei. Fajszámbecslési módszerek. Biodiverzitás: minden élő, ami jelenleg a Földön létezik. A megjelenési formák sokfélesége különböző szinteken jelenik meg. Egy fajon, vagy populáción belül megfigyelhető a nagyfokú genetikai változatosság. Életközösségeken belül fellépő fajdiverzitás. Populációk, és/vagy közösségek tér-időbeli mintázatainak, kölcsönhatásainak és az általuk létrehozott struktúrák sokfélesége behatárolja az ökológiai diverzitást. Erwin módszere a fajszámbecslésre: Panamában egy fafaj egyedeit insecticid-köddel kezelte évi 3 alkalommal. A lehullott rovarokat meghatározta, kb 955 féle rovarfajt állapított meg. Ez 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu alapján megbecsülte, hogy 50ezer trópusi fára kiterjesztve a fajszám 30 millió is lehet. Erwin mintái nem értek el csökkenési pontot, így a fajszám akár 50 millió is lehet. Egyéb módszerek: Egymástól függő fajok (gazda-parazita); Testméret – fajszám összefüggésen alapuló becslés: Becsült fajszám: 10 – 50 millió Következtetés: a lineáris modell nem alkalmas a fajszámbecslésre. Stork and Gaston becslése: Feltételezték, hogy a brit fauna (jól ismert) adatai másutt is érvényesek. 67 pillangófaj és 22 ezer rovarfaj él Nagy-Britanniában. A világon 15-22 ezer pillangófaj él. Tehát a Földön a rovarfajok száma 4,9 – 6,6 millió. Weiblen, G.: A rovarok nem növényfajokra, hanem genusokra, vagy családokra specializálódnak! New Guinea esőerdeiben történt a vizsgálat. Eredmény: 4,8 – 6 millió rovarfaj élhet a Földön. 4. Diverzitási grádiensek és magyarázatuk. Az Egyenlítőtől távolodva csökken a fajsűrűség – trópusok az evolúciós centrumok, hisz klimatikus stressz pl. jégkorszak kevésbé érte ezeket a területeket. Magassági eloszlás a fészkelő madarak és emlősök fajmegoszlása figyelhető meg. Békák fajmegoszlása – táplálék fontossága, követi a rovarok eloszlását. Fecskefarkú lepkék – egyenlítő mentén terjedtek el. Fák fajgazdagsága – evapotranspiráció jelentősége, növény-produktivitás, biomassza eloszlása – egyenlítő körül. Rapaport szabály: a magasabb szélességi körök élőlényei szélesebb elterjedésűek. Ok: a jégkorszakok kiválogatták a fajokat + szezonális változások szélesebb toleranciát igényelnek. Kivétel: levéltetvek (4000 faj) – kisebb a diverzitás a trópuson - tápnövény-lokalizáció - szél általi szállítás - magas növényfajszám, de alacsony denzitás (a trópusokon). 5. Biodiverzitási forró pontok. 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A Föld 25 „legforróbb” pontja (legtöbb élőlénycsoport egy helyen): K-Amerika, Kuba, Argentína, Földközi-tenger partvidéke, Fülöp-sz. (Ázsiai szigetek nagy része), stb… 1. A trópusok evolúciós centrumok (fosszilis növényminták megerősítik) 2. A trópusi területek kevésbé szenvedtek klimatikus stresszektől A földfelszín 1,32%-a tartozik ide, a szárazföldi fajok 50%-a megtalálható itt. Az emberek 20%-a él itt. Természetvédelmi problémák. Bizonyított emberi hatás. Viktória tó – Cichlidae halak (500 faj). Rapaport szabály: egyenlítőhöz közelebbi fajok areaja kevésbé kiterjedt => trópusi fajoknak keskenyebb, specializáltabb niche. - kedvezőtlen évszak hiánya - parazitanyomás: gátolja, hogy bizonyos populációk mások rovására túlzottan elszaporodjanak - önmegtermékenyítés aránya kisebb - összes növényfaj kétharmada trópusi, madarak 30%-a - korallzátonyok: nagy produktivitás, fajai szélesebb elterjedésűek, mint a trópusi erdők fajai - teljes földi fajszám: jelenleg 1,5 milliót ismerünk, fele rovar - újonnan felfedezett társulások: föld alatt a földkéregben, tengerfenék, trópusi esőerdők lombsátra. 6. A diverzitás időbeli változása. Diverzitás az időben pl. Szukcesszió, szerkezeti komplexitás növekedése (pl. trópusi esőerdőben egy fa pusztulása utáni szukcesszió, felhagyott/még meg nem hódított területen). 10-100 éves skála. Először pionír, majd K-stratégista fajok, alacsonyabb, majd magasabb rendű élőlények egyre komplexebb és stabilabb közösséget alakítanak ki. Szétterjedés és elterjedés. A szétterjedést befolyásoló tényezők. A szétterjedés módjai. Szétterjedés és megtelepedés= adott faj elterjedése (adott pillanatbeli állapot) az elterjedési terület a földrajzi leképezése. Szétterjedést befolyásoló tényezők: Külső: akadályok: fizikai: vizek, hegyek, homok, stb. ökológiai: megélhetést gátolják klíma táplálék élőhely más élőlények; 7. 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Belső: genetikai (anatómiai, élettani, viselkedési, szaporodási, stb.) sajátságok. A szétterjedés módjai: - Aktív helyváltoztatás: ált. nem cél, csak következmény a szétterjedés (de pl. termeszek!) - Passzív: segédeszköz útján Anemochor: szél által Hidrochor: víz által Biochor: exozoikus endozoikus exofitikus endofitikus forézis: tudatos szállíttatás Antropochor: ember által Anthropochor terjedés: véletlen: burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) gyapjasollós rák (Eriocheir sinensis) tudatos-véletlen: gyapjaslepke Amerikába 1896-ban tudatos: haszonállatok, hobbiállatok, üregi nyúl Ausztráliába, ÚjZélandba 44 emlős (22 maradt meg), 130 madár (24 maradt meg), 37 hal (12 maradt meg) 8. Elterjedési típusok példákkal. - Folyamatos (folytonos area). - Asteraceae (fészekvirágzatúak): egy sikeres család, 22 ezer faj, trópusi, szubtrópusi, hegyvidékek, szemiarid klíma. - Diszjunkt area: pl. evolúciós reliktumok (magnoliák) pl. klimatikus reliktumok pl. valamikori folyamatos élőhely feldarabolódása. - Senecio genus: 1250 faj (sok hatékony gyom) Dendrosenecio subgenus (11 faj). Dendrosenecio fajok elterjedése K-Afrika magas hegyeiben; - A pálmák elterjedése a világon. Mérsékelt övi pálmák Trachycarpus nanus Serenoa (fűrészpálma) - Szitakötők elterjedési mintázata: - Enallagma cyathigerum (kéksávos légivadász): Eurytop. Circumborealis elterjedés; 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - Sympetrum sanquineum (alföldi szitakötő): Stenotop faj. Csak állóvizekben él, ahol Typha latifolia és Equisetum fajok nőnek; - Anax imperator (óriás szitakötő): Mediterrán és szubtrópusi faj, jó repülési képességgel. - Evolúciós reliktumok: - Magnoliák (liliomfák) - Diszjunkt elterjedés két centrummal. - Valamikori övszerű elterjedés, de a fák kiszorították őket. - Liriodendron (tulipánfa) fajok eloszlása - Klimatikus reliktumok: Tetracanthella arctica (Jégkorszaki reliktum) Artemisia norvegica (üröm) elterjedése: utolsó jégkorszak alatt volt elterjedt. További példák: -Lepus timidus (Lepus americanus) (havasi nyúl): Circumboreális elterjedés, de az Alpokban is él. -Arbutus unedo (nyugati szamócafa – Ericaceae) (Európában postglaciális reliktum). Mediterrán eredet, de Írországban is van. - Gorilla gorilla elterjedése. (Növényzeti mintázatváltozás) 9. Elterjedési formák. - teljes (kozmopolita): mind az 5 kontinensen él (vándorpatkány); - sarkkörüli (cirkumpolaris) (sarki róka, pingvinek); - kétsarki (bipoláris) (sarki csér) ; - egyenlítőkörüli (cirkumtropikus) ; - mérsékeltövi (amfitropikus) ; - déli félgömbi (erszényesek) ; - boreo-montán (boreo-alpin): sarkvidék + magashegy; - partmenti (litorális) (szöcskerákok) ; - folyómenti (fluviatilis) ; - szigetszerű (inzuláris) ; - helyettesítő (vikariáló) (európai hód – kanadai hód); Konkrét (pl. állatföldrajzi) területekhez való kötődés alapján is kategorizálhatók. 10. Endemizmusok. Csak egy bizonyos, behatárolt területen élő fajok. Az endemizmusok arányát befolyásoló tényezők: - izoláció kora és foka - klimatikus stabilitás 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - Paleoendemizmus (fosszilis endemizmus): Cuatro Cienegas (Mexikó), 40 ezer éve stabil; - Neoendemizmusok (még nem terjedtek szét) pl. Kalifornia: - Aquilegia spp. - Clarkia spp. 11. Az elterjedést limitáló tényezők 1.: Környezeti grádiensek, fizikai tényezők, fotoszintetikus rendszerek. Az elterjedést limitáló tényező: mindaz, ami nehezebbé teszi egy faj életét, növekedését vagy szaporodását. - Fizikai tényezők: - hőmérséklet, - fény, a fény napi és szezonális fluktuációja - O2 és CO2 koncentráció - nedvesség, talajkémia - nyomás (mélytengerek!) - víz sótartalma (ionegyensúly). - Biotikus tényezők: kompetíció, ragadozás, táplálékforrás jelenléte. - Környezeti grádiensek: Corynephorus canescens (ezüstperje) elterjedése: alacsony hőmérséklet limitálja a virágzást. Sayornis phoebe (szürke légykapótirannusz): Téli elterjedés határa. - Fotoszintetikus rendszerek: 1. C3 : a fotoszintézis első terméke 3 szénatomos cukor 2. C4 : a CO2 átmenetileg egy 4 szénatomos molekulában fixálódik A C4 előnye: magas fényintenzitásnál - hatékonyabb CO2 gyűjtés - sztómák rövidebb nyitvatartása - sekély vizekben, mikor a CO2 diffúziója csökken 3. CAM (Crassulaceae Acid Metabolism): előzőhöz hasonló, csak az anatómiai komplexitás nincs meg. Az előnyök-hátrányok kiegyenlítődése: A 45-ös szélességi körnél. Amphipoda fajok elterjedése a sókoncentráció függvényében. 12. Az elterjedést limitáló tényezõk 2.: Fajok közti interakciók. Az elterjedést limitáló tényező: mindaz, ami nehezebbé teszi egy faj életét, növekedését vagy szaporodását. Fajok közti interakciók: - növényevő rovarok – tápnövények (fegyverkezési verseny) 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - parazita – gazda - kompetitív kizárás Chthamalus stellatus fajt a kompetíció szorítja a magasabb helyekre a Balanus balanoides előfordulási helyétől. A kompetíció csökkentése - Források más napszakban történő kihasználása (baglyok – nappali ragadozók) - Források más évszakban történő kihasználása (erdei aljnövényzet – fák lombja) - Forrásfelosztás (evolúciós skálán); - Microhabitat-specializáció; - Táplálkozási viselkedés megváltozása: Pl. Gasterosteus fajok Brit Kolumbiában kis tavakban izolálódtak 12 ezer éve. 1 faj van: generalista 2 faj: specializáció fenéken, vagy nyílt vízben táplálkozásra. Pl.: „Legelési szukcesszió” (K-Afrika): Nedves évszakban: együtt legel Thomson gazella, zebra, bivaly, topi, gnu. Száraz évszak elején vándorolni kezdenek a nedvesebb helyekre: 1. Bivaly: a nagy, öreg, kovasavas füveket is eszi. 2. Zebra: eredményesen emészti a kis fehérjetartalmú füveket. Ezek a nagy növényevők alkalmassá teszik a területet a kisebb legelő állatok számára. 3. Topi és gnú, de földrajzilag más helyeken! - topi: a Serengeti ÉNY-i részén növő füvekhez alkalmazkodott - gnú: a Serengeti DK-i részén növő füvekhez; 4. Thomson gazella: kétszikűeket preferálja Pl.: mikrohabitathoz való alkalmazkodásra: gulipán, flamingó, Széki lile, Bütykös ásólúd. Pl.: Elkülönülés a táplálkozási viselkedésben (fajon belül): csigaforgató; A ragadozó további ragadozók betelepülését akadályozhatja: Psyllina Manorina melanophrys (harangozó mézmadár); A ragadozók csökkenthetik a zsákmányok közötti kompetíciót: - Pisaster ochraceus (ragadozó egy 15 fajú közösségben, É-Amerika, Csendes óceán) 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Eltávolítva: Néhány hónap: kacslábú rákok elterj. Egy év után: 8 kagylófaj maradt; - Strongylocentrotus purpuratus (algaevő): Eltávolítása után: - kezdetben az algafajok száma 6-tal nőtt. - 2-3 év után csak 2 algafaj maradt. 13. Migráció. Migráció: Az eloszlási mintázat a szezonális változásokkal összhangban változik meg. - A rénszarvas vándorlása nyáron É-Amerikában - Nagy lilik (Anser albifrons) migrációs útvonalai - A sarki csér vándorlási útvonalai. 14. A fajkeletkezés okai és módjai. A változatok oka: genetikai → gének - allélok - mutáció Izolált populációban 2 mód új tulajdonság létrejöttére: 1. új mutációk 2. új allélkombinációk Az előnyös tulajdonság fokozatosan felszaporodik. Kis populáció: kisebb genetikai változatosság, kevésbé jó alkalmazkodás, nagyobb esély a kihalásra. A genetikai rendszer stabilitást és plaszticitást egyaránt biztosít. Egy fajból két faj keletkezésének lehetséges magyarázatai: - Vikariancia: monofiletikus testvércsoportok tagjai allopatrikus elterjedésűek (különböző kontinensek hasonló jellegű biomjaiban). - Ha az elterjedési területek határosak: parapatrikus elterjedés. - Álvikariancia: ökológiai hasonmások helyettesítik egymást, amelyek nem rokon fajok. - Ökológiai vikariancia: szünpatrikus elterjedés, de ökológiai szükségleteikben a fajpárok tagjai eltérnek. Poliploidia (a fajkeletkezés egy másik módja): A sejtmag teljes kromoszómakészlete megduplázódik. Jelentősége az önmegtermékenyítő fajoknál van: Turbellaria, Lumbricidae, növények. Az összes növényfaj több, mint 1/3-a így jött létre (zab, gyapot, banán, kávé, cukornád, gyomok). 15. Az emberi faj megjelenése és környezeti hatásai. Pleisztocén: -klimatikus instabilitás -kihalások, új fajok kialakulása 9 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu -Primates evolúció Az emberi faj szétterjedésének hatásai: - Megafauna kihalás (É-Amerikában 55 nagyemlős faj halt ki az utolsó jégkorszak végére.) - Háziasítás (domesztikáció), növény-és állatfajok első háziasítása: - A modern kenyérbúza evolúciója; - Holocén alatt a mezőgazdaság elterjedése az európai kontinensen; - Paraziták által okozott emberi betegségek biogeográfiája: Afrikai őst fertőző paraziták: - Ascaris - bélgiliszta - Entamoeba histolytica – vérhas amőba - Necator sp. – bányaféreg Rovar-átvivőkkel: - maláriaszúnyog – malária (Plasmodium spp) - Aedes spp. (szúnyog) - sárgaláz - elefántkór - Phlebotomus sp. (púposszúnyog) – leishmaniázis - Chrysops sp. (picsik) – folyó-vakság (Onchocerca) - Glossina sp. (légy) – álomkór (Trypanosoma) - A helyhez kötöttség (vadászó-gyűjtögető életmód után) és az állatok közelsége új betegségek terjedését segítette: - Taenia spp. (galandférgek) - himlő, tuberkulózis (szarvasmarháéhoz hasonló) - Tífusz (patkány) - Nagyobb emberi populációk alapot adtak a járványoknak: É-Amerikában nem jellemzi az állatok háziasítása, D-Amerikában csak a láma a háziállat, Afrikában és Ausztráliában nincs háziasított nagyemlős. - Az eurázsiai bevándorlók által bevitt fertőzések hatása: - É-Amerikában az őslakosok 95%-a halt meg - Peruban és Mexikóban 50%-uk - Betegség, mint vándorlási gát: A mai Elefántcsontpart valamikor a „Fehér ember temetője” nevet viselte. - A korai emberi kultúrák környezeti hatásai: - Mezőgazdaság előtti idők: erdőirtás és égetés (pl. É-Európában a gímszarvas nagyobb produktivitását eredményezte) - Mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan az erdőirtások nőttek. Hatásuk: fajösszetétel változása - Az eredeti erdőállományok változása 400 év alatt az Egyesült Államokban: gyakorlatilag megszűntek az erdők. 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 16. A globális változások várható biogeográfiai következményei. Az ember tevékenységének eredményei: - természetes vegetáció megszüntetése - termesztett növények elterjesztése - állattartás - A Föld felületének sugárzási egyensúlya megváltozott - A városok hatása: - Energiaelnyelők; - A hőmérséklet akár 4 fokkal is magasabb. Hőmérséklet különbségek csökkennek. 0,27ºC/100 év a globális felmelegedéshez való hozzájárulás - CO2-növekedés az atmoszférában (üvegház hatás). - A felmelegedés hatása: - nő a hurrikánok gyakorisága és ereje (Csendes óceán); - Antarktisz jegének olvadása és széttöredezése (tengerszint 1990 és 2100 közt 20 cm-rel nő); - Nő az árvizek gyakorisága; - A tengeráramlatok megszakadhatnak. - A Nitrogén növekedésének hatása: - Főleg a kevés nitrogénhez alkalmazkodott növényeket tartalmazó ökoszisztémákban okoz változásokat. - Pl.: Hollandiában a hangafüves puszták visszaszorulása Svédországban a Calamagrostis lapponica túlnőtte a jellegzetes tundranövényzetet - A vizek N-tartalmának növekedése eutrofizációhoz vezet. - Mérsékelt övi erdőkben más elemek válnak limitáló faktorrá (Mg); - A kén növekedésének hatása: Főleg a mikrobiális közösséget befolyásolja (fungicid) (Slerakódás az atmoszférából (Svédország) ); - Az ózon hatása: - sztratoszférában UV elleni védelem - talajközelben ártalmas a növényekre és állatokra - Ércbányászat hatása: Jelenleg: évi 80 millió tonna réz, 30 millió tonna ólom, 65 millió tonna cink; Eredmény: fajkárosítás, terület-tönkretétel, szennyező anyag termelés; - Növekvő széndioxid koncentráció; - a C3-as növények elterjedési területe nő (gyorsabban nőnek); 11 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - a hőmérsékletnövekedés a C4-es növényeknek kedvez (kompenzálódhat a hatás). - Élőhelyvesztés és vadászat: Pl.: 173 emlős vizsgálatából kiderült, hogy a legnagyobb csökkenés ott volt, ahol az emberi populáció a legmagasabb. (DK-Ázsia, India). Pl.: Afrikában a veszteség legnagyobb a Szahara területén, ahol kicsi a népsűrűség, de intenzív a vadászat. - Túlhalászat: Pl.: Atlanti tőkehal (Gadus morrhua), 1968-ban még 800 ezer tonnát halásztak, 1992-re összeomlott a halállomány. Az ipari halászat a halak biomasszáját 15 éven belül 80%-kal csökkentette. - Sok fajnál kombinálódik az élőhely vesztés, klímaváltozás, szennyezés, genetikai változás, stb. Pl.: Rana pipiens (leopárdbéka) É-Amerika (Az atrazin (herbicid) károsítja a béka gonádjait, a hímek nőstényekké válnak.) 17. Milyen típusú szigeteket ismer, és ezek hogyan alakultak ki? A szigetek típusai: (1) Kontinens-fragmentek : - Tektonikus folyamatok - Emelkedő tengerszint (2) Vulkanikus szigetek íve: - Óceáni réteg alámerül - Vulkanikus zóna alakul - Az ív mozog (3) „Forró pontok” vulkanikus szigetei: - Időszakos tengeri vulkánok alakítják ki. - A sziget elmozdul, helyén új sziget jelenik meg. 18. Mi jellemző a különböző típusú szigetek élővilágára? (1) Kontinens-fragmentek : - Biótája a kontinensről származik. - Független evolúció - Kihalások (2) Vulkanikus szigetek íve és (3) „Forró pontok” vulkanikus szigetei: - Az eredeti fajok transz-óceánikus terjedéssel érkeznek. - Ökológiai és evolúciós változások - Szigetek közti terjedés → „archipelago speciáció” 19. A különböző jellegű élőlények hogyan népesítik be a szigeteket (példákkal)? Kolonizáció. Terjedés széllel vagy vízzel. 12 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - Zöld leguán, Karib-tengeri szigetek,1995 szeptember (2 hurrikán), Guadeloupe szigetéről Anguilla szigetére kerültek (250km, kb. 1hónap); - Terjedés a vízzel (tengerparti növények): Kókuszpálma termése; - Széllel terjedő növények; - Állatokkal terjedő növények. - Tűlevelű fák és virágos növények genusai - Hawaii szgt. 20. Az izoláció foka hogyan befolyásolja a szigetek biótáját? Az izoláció mértéke(foka): Tűlevelű fák és virágos növények teljes és endemikus genusai (Hawaii szgt.). Szigetméret – diverzitás (genusszám) összefüggés: S=C·Az • S: fajszám • A: sziget területe • Z: meredekség • C: fajra, területre vonatkozó állandó 21. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a populációk léte a szigeteken? Hátrányok - Túlélés a szigeteken kockázatosabb, mint a kontinensen, mert - katasztrófa után a visszatérés nehezebb, - Az élőhelyi feltételek különböznek a kontinensekétől (az adaptáció nem könnyű), - Kicsi genetikai változatosság (nagyobb érzékenység), - Kis létszámú populációk, nagyobb kihalási valószínűség. Előnyök - Kisebb klimatikus változások (óceán hatása), - A fajok védettek a kontinensen sikeres új fajoktól, - A kis fajszám csökkenti a kompetíciót (hangyaevő gébics). - A paraziták, ragadozók hiánya előnyös, - Egyedszámuk kisebb a zsákmányénál. 22. A szigetbiogeográfia elmélete és kritikája. A szigetbiogeográfia elmélete: MacArthur és Wilson, 1967; A szigetméret és izoláltság hatása az egyensúlyi fajszámra; Kritikai észrevételek a szigetbiogeográfia elméletével kapcsolatban: • A fajokat egyenértékűnek tekinti • Helyi fajkeletkezés is lehet • Fontos lehet a sziget topográfiája • Figyelembe kell venni a szukcessziót • Több kolonizációs forrás is lehet • A szigetnagyság a kolonizációra is hat. 13 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az egyensúlyi fajszám kritikája, Diamond, 1968, Kaliforniai Channel-szigetek: 1917-ben és 1968-ban a madárfajszám hasonló, de a fajok kicserélődése 2060%-os. Kritika, Lynch & Johnson: Figyelembe kellett volna venni a közben történt változásokat, mint vadászat, peszticidek, stb. 23. A Rakata sziget története – Miért tanulságos a sziget hosszú távú vizsgálata? Krakatau vulkánjának kitörése, 1883 augusztusában: A Rakata sziget története 1883-ban Krakatau vulkán kitört (az eredeti sziget nagy része eltűnt, egy kis maradványát, az ’új’ szigetet figyelték meg, Anak Krakatau). a forró hamu betemette, a hamuban cianobacik, melyek vékony filmréteget képeztek a felszínen, így a talaj meg tudta kötni a vizet, meg tudtak települni az alacsonyabb, majd magasabb rendű fajok, a kolonizáció gyorsult (az elsőként érkező fajok táplálékul, lakhelyül szolgáltak a következőknek), megjelentek a madarak, stb. (elsősorban a fűfélék jelentek meg, 25 évvel később erdők, 35 év után a lombkoronaszint zárult) Azért tanulságos, mert figyelemmel lehet kísérni, hogyan, mennyi idő alatt, milyen lépéseken keresztül alakul ki a területre jellemző záró társulás.. 24. Az adaptív radiáció lehetőségei a szigeteken (példákkal). Adaptív radiáció lehetőségei (Endemizmusok alakulhatnak ki): - Gyapjasmadarak- Hawaii szigetek + Ázsia; - Endemikus fafajok - St. Helena szigetén (Eredet: Compositae); - Bölcsőszájú halak afrikai tavakban: Tanganyika-tó: 37 genus, 126 faja Malawi tó: 20 genus, 196 faja 25. Az élőlények elterjedésének gátjai – jelentőségük az elterjedési mintázatokban. A terjedés gátjai: • Óceánok, tengerek – szárazföldi állatok számára; • Hegyláncok; • Sivatagok; Új területek meghódítása: • képes a közbenső akadályok leküzdésére • képes alkalmazkodni az eltérő klimatikus körülményekhez • az új területen képes megküzdeni a kompetítorokkal • vándorlási képesség. 14 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 26. Mi a lemez tektonika, és hogyan befolyásolja a kontinensek klímáját? A Föld felszínét hét nagy és több kisebb kőzetlemezre osztjuk, melyek folyamatosan mozognak, úsznak a magmán, távolodnak, közelednek, elcsúsznak. A kőzetburok felépítése, mozgásfolyamatai csak a lemezek révén magyarázhatók. A kőzetlemezek távolodásánál, ütközésénél, alábukásánál mélytengeri árkok, óceáni hátságok és magashegységek keletkeznek. Tehát a kőzetburok nem egységes, összefüggő héj, hanem több egymás melletti, egymáshoz képest mozgó lemezből áll. Hosszú távú, lassú változásokat idéz elő. Klímaváltozások okai: 1, tengeráramlások megváltozása 2,hegységképződés: a csapadékot szállító légtömegeket nem engedik tovább a hegyek, medencesivatagok alakulnak ki pl.: Dél-Amerikában 27. Mik a kontinensvándorlás geológiai bizonyítékai? A kontinensvándorlás bizonyítékai: - Kőzetek korának és típusának egyezése; - D-Amerika és Ny-Afrika geológiai hasonlóságai; - Az Atlanti óceánt körülvevő kontinensek partvonalainak egyezése; - A fő óceánok aljzatán lévő hátságok; - Pólusvándorlás: paleomágnesesség (kőzetek mágneses mezőinek a pólusokkal bezárt szöge) - Paleomágnesesség alapján: a tengerfenék a hátságoktól elfelé tágul: kőzetek mágneses csíkjainak mintázata. - PALEOBIOGEOGRÁFIA. 28. Hogyan változott a kontinensek mintázata a paleozoikumtól máig? Kréta 140 millió éve: 2 szuperkontinens, Laurázsia távolodik Gondwana-tól É.D.-i irányban; Kréta 105 millió éve: Euramerika+Ázsiamerika (Európa, É.-Amerika és Ázsia); Kréta 90 millió éve: D-Amerika leválik Afrikáról; Eocén 40 millió éve: Európa + Ázsia + India Antarktiszról leválik Ausztrália. 29. Milyen volt az élőlények elterjedési mintázata a devonban, a karbonban és a permben? Karbon-perm: Növényzet elterjedési mintázata. Gerincesek eloszlása a Krétában. Fosszilis tengeri faunák, táguló óceán széleinek fejlődése. É- és D- 15 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Amerika emlős fosszíliái a két kontinens kapcsolódásának ideje. Beltengerek keletkezése, helyzete. Devon: Elkezdődik a D-kínai vulkanizmus, tart a triászig. Karbon: Tengerszint csökken, szén oxidációs foka csökken. Perm: szén oxidációs foka a perm végén maximumon, a tengerszinté a minimumon. Szibéria: bazaltvulkanizmus. Anoxikus események. Végén kezdődik a zátonyok épülése. 30. A Pangaea élõvilága. A perm idején valamennyi szárazföld, kivéve Kelet-Ázsia egyes részei, a Pangea nevű szuperkontinensben egyesült. A Pangea az Egyenlítőn feküdt és kiterjeszkedett a sarkok felé, ami megszabta a nagy áramlatok útját a Panthalassza ősóceánba. A nagy kontinenstömbök szélsőségesen változó hőmérsékleti viszonyokat (kontinentális éghajlat), illetve időszakos esőzéseket (monszun) teremtenek. A Pangea belső vidékein elterjedtek lehettek a sivatagok. A száraz viszonyok a nyitvatermőknek kedveztek a harasztokkal szemben, hiszen az előzők magjait burkolat védte az utóbbiak spóráival szemben. A perm idején jelentek meg az első mai fák (fenyők, ginkgók, cikászok). A hőmérsékletet tekintve hűvösebb és melegebb periódusok váltakoztak, de az éghajlat szárazabbá válásának trendje végig fennmaradt a perm során. 31. Mik a kontinensvándorlás biológiai bizonyítékai? A kontinensvándorlást bizonyítja a különböző fajok elterjedésének mintázata: 1, Glossopteris: minden kontinensen: a fosszíliákból lehet arra következtetni, hogy melyik kontinens mikor vált le! 2,Lystrosaurus: édesvízi, kihalt (Afrika, India, Antarktisz) 3,Mesosaurus: D-Amerika, ill. D-Afrika 4, Cinognathus 5, a röpképtelen madarak elterjedése is bizonyíték (másodlagosan röpképtelenek: lapos lett a szegycsont, valaha röpképesek voltak) pl.: strucc, emu, kivi, kazuár a déli kontinenseken. 6, Nothofagus fajok: kb. 60 faj, Déli kontinenseken elterjedtek, Afrikában nem, mert az hamarabb vált le, mint a többi déli kontinens. 32. Milyen volt a Föld képe a Pleisztocén kori jégkorszak idején, és ennek milyen geológiai nyomai vannak? 16 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Harmadidőszak (65-2,5 millió éve): - Paleogén: Paleocén, Eocén, Oligocén; - Neogén: Miocén, Pliocén; Negyedidőszak (2,5 millió évtől): - Pleisztocén; - Holocén. Harmadidőszaktól negyedidőszakig tartó általános lehűlés; Pliocéntól gyors klimatikus változások. Glaciális, agyagos-kavicsos üledék. Periglaciális területek; Az Alpokban 4(6) eljegesedést állapítottak meg: (Biber) (Donau) Günz Mindel Riss Würm A nehéz oxigén-izotóp arányának változása a Csendes-óceánban; - Glaciális időszak: jég kiterjedt – hideg időszak eljegesedéssel; 33. Hogyan jellemezhető a Pleisztocén korszak klímája, és mivel igazolható? Pleisztocén korban erőteljes klimatikus kilengések voltak, a jég előre nyomult, ill. visszahúzódott. Glaciális (jég kiterjedt: hideg időszak eljegesedéssel) és interglaciális (jég visszavonult: meleg időszak) időszakok váltakozása. Az évi átl. hőm-ben 8-10C különbség. Az agyagos kavicsos rétegek között tőzeg (növényi produktum) voltak felmelegedési időszakok. Igazolás: Oxigén izotópok: a tengervízben 16-os (normál), 18-as 0,02%-ban van jelen. A víz párolog csapadék: A 18-as hamarabb visszahull, a jégsapkákig csak a 16-os jut el! Az óceánokban megnő a 18-as aránya eljegesedéskor a planktonikus állatok beépítik a szervezetükbe üledék. Minél magasabb a 18-as aránya az üledékben, annál magasabb volt a lehűlés. Alpokban kőzetek és fosszíliák alapján legalább 4 eljegesedés volt. Pollendiagram: melegebb időszak – több pollen – fosszilizálódik – növényzeti térkép – faunatérkép. 34. Mi jellemző az interglaciális és interstadiális időszakokra? Hogyan végezhetünk élőhely rekonstrukciót? - Interglaciális időszak: jég visszavonult – meleg időszak. Az évi átlaghőmérsékletben kb. 8-10ºC különbség. - Interstadiális időszak: jég visszahúzódik – hideg időszak. 17 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Időszakok közötti átmenetek: 1, Arktikus körülmények 2, szubarktikus tundra vegetáció 3, boreális erdő 4, lombhullató (ha nem elég hosszú az interglac. időszak nem alakul ki lombhullató erdő, interstadiális időszak) élőhely rekonstrukció: pollendiagram -> melegedés a biológiai produktum megnő a pollenek az üledékben jól megmaradnak a különböző T-ekről származó pollenekből következtethetünk az adott időszak vegetációjára, abból a faunára. 35. Milyen biológiai változások történtek a Pleisztocénben? Biológiai változások a pleisztocénben: Európa növényzeti övei a glaciális és interglaciális időszakokban; Fajkihalások Európában a jégkorszakban: Pterocaryasp.(szárnyasdió) Tsuga sp. (hemlokfenyő) Liriodendron sp. (tulipánfa) Fajdifferenciálódás a jégkorszak hatására (költözési szokások megváltozása): Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) Örvös légykapó (Ficedula albicollis) 36. Mi történt a jégkorszakban a trópusokon? (Pluviális klíma fogalma, bizonyítékai) - hűvösebb klíma - ingadozó csapadékmennyiség - szárazság Afrikában, Indiában, D-Amerikában - szárazgyepek, szavannák az erdők helyén - erdők csak a folyók, tavak mentén - a fragmentáció növeli a diverzitást. A gorilla (pl. Gorilla gorilla) populáció kettéválása a jégkorszak hatására Homoksivatagok az utolsó glaciálisban és ma: Száraz területek kiterjedése nőtt. Sok helyen löszborítás. Pluviális időszak: hűvösebb, esős időszak (pluviális tavak) a glaciális alatt, főleg a déli félgömbön. Pluviális időszakok: É-Amerika Ny-i felén: 10 és 25 ezer évvel ezelőtti periódusban Afrikában: 55 és 90 ezer évvel ezelőtti periódusban Sivatagi fogaspontyok (20 populáció, 4 faj) (Nevada) Corixa spp. – búvárpoloska fajok: Európában elterjedtek, de Afrikában csak néhány helyen élnek. 37. Milyen okokra vezethető vissza az eljegesedés? Az eljegesedés feltételei és okai: 18 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - A déli jégsapka 15 millió éve alakult ki (az Antarktisz a pólusba került); - Északon a kontinensvándorlás korlátozta a meleg áramlatokat. Eredmény: 3-5 millió éve kialakul a jégsapka; - A jég visszaveri a sugárzás nagy részét (80%). - Csökkent a Földön visszatartott energia. 38. Milyen következményekkel járt a tengerszint változása a jégkorszakban? A tengerszint változásának hatása az interglaciálisokban: - a félszigetek fokozatosan szigetté válnak (Pl.: Britannia, Ír sziget), - megszakadtak a szárazföldi kapcsolatok (Pl.: Szibéria-Alaszka) - a szigetek és a szárazföld flórái és faunái közötti különbség oka ez is lehet. 39. Hogyan függ össze a biomok globális elrendeződése az éghajlattal? Biotikus együttesek globális léptéken: biom szinten funkcionális csoportokat keresünk. Biomok (teljes életközösséggel) mai mintázatát részben az antropogén hatások is alakították. Összefüggés a: - Növényzeti övezetek - Magassági régiók; - Klimatikus viszonyok és - a biomok elrendeződése között. A földi légáramlások és a magas és alacsony nyomású területek eloszlása klb. évszakokban (pl. január, július). Az óceáni szállítószalag felelős a klíma eloszlásáért. 40. Mely adatokat tartalmazza a Walter-Lieth klímadiagram? 1 Ország, állomás koordinátái, tszf. magassága, város neve 2 A hőmérséklet ill. csapadékmérés időszakának hossza (év) 3 Éves átlaghőmérséklet és csapadékösszeg 4 Hőmérséklet görbe 5 Csapadékösszeg görbe 6 Fagypont alatti havi átlaghőmérsékletek 7 A legmelegebb hónap átlagos legmagassabb hőmérséklete 8 A leghidegebb hónap átlagos legalacsonyabb hőmérséklete. 41. Értelmezze az egyes klimatikus régiók klímadiagramját! - egyenlítői esőerdő - trópusi, nyári esik - szubtrópusi forró, száraz 19 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - mediterrán, téli esők - meleg-mérsékelt, humid - mérsékelt övi, humid - mérsékelt övi, arid - boreális - arktikus 30-20Cfok: trópusi: trópusi esőerdő, trópusi erdő, szavanna sivatag, 20-5: meleg hőm.: mérsékelt erdők, füves puszta, sivatag, 5-(-5): hideg hőm: Tajga, (5)-(-15): ászakialpesi: tundra Nap beesési szögéről kell magyarázni kicsit (hegy napos oldal, földgolyóra hogyan ez alap). Klimatikus régiók: egyenlítői esőerdők (forró mérsékelten esős, egyenletes), trópusi esőerdők (télen meleg, száraz, nyáron forró, esős). Szubtrópusi (száraz, forró), mediterrán (télen, forró, esős nyáron mérsékelt száraz), meleg mérsékelt, hideg mérsékelt (MO), boreális (télen: hideg, nyáron meleg egyenletes csapadék egész évben,: oroszo), arktikus (csapadékos hideg (átlaghőm 0fok alatt)). 42. Jellemezze a síkvidéki esőerdők zónájának élőhelyi és formáció viszonyait! Síkvidéki esőerdők zónája: • síkságokon, alacsony hegyvidékeken • 22-27 °C évi középhőmérséklet • legkedvezőbb helyeken örökzöld erdők • száraz évszak hosszabbodásával: időszakos erdők félig lombhullató erdők • több lombkorona szint. 43. Jellemezze a hegyi esőerdők és trópusi magashegységek zónájának élőhelyi és formáció viszonyait! Hegyi esőerdők zónája: • 1000 m fölött, 2500-3000 m magasságig • 15-22 °C középhőmérséklet • alacsonyabb erdők • „köderdő”. Magashegységek növényzete: • 3000 m fölött • kevesebb csapadék, éjjelente fagypont alatti hőmérséklet • bambuszdzsungel • törpeerdők (erikafélék) • üstökösfák. 20 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 44. Jellemezze a monszunerdők élőhelyi és formáció viszonyait! • alacsonyabb, egységesebb lombkoronaszint • kevesebb fafaj • száraz évszakban lombhullató • kevesebb epifiton, sok lián (Elő-Hátsó-India, Indonézia, Kelet-Afrika, Dél-Amerika) (Tectona grandis fafaj) 45. Jellemezze a szavannák és erdősszavannák élőhelyi és formáció viszonyait! Szavannák és erdisszavannák: • száraz évszak hosszabb az esősnél • nyílt, füves vegetációtípus • alacsony lombhullató fák ligetesen • szavannák fenntartója a rendszeres tőz • sivatagok felé tüskebozót. 46. Jellemezze a szubtrópusi erdők élőhelyi és formáció viszonyait! Szubtrópusi esőerdők: • legcsapadékosabb területeken • a trópusi esőerdőkre emlékeztetnek • egyszerűbb szerkezetűek és alacsonyabbak, • babérfélék (Lauraceae), örökzöld tölgyfajok (Quercus), Magnolia-félék, • Dél-Ausztráliában nyitvatermők (Araucaria, Agathis australis) • Amerika: a Magnoliaceae család tagjai, örökzöld tölgyek, mocsárciprus (Taxodium distichum) • Dél-Brazíliában Araucaria erdők díszlenek • mérsékelt övi elemekkel keverednek. Babérlombú erdők: • mérsékelt övi rokonság • mediterrán hegyvidékeken Prunus laurocerasus Rhododendron ponticum Laurus canariensis Buxus sempervirens var. arborea Keménylombú erdők: • mérsékelten meleg éghajlat • csapadék főleg az enyhén hűvös télen • nyár száraz, forró • növények levele kemény, fényes, örökzöld 21 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu (európai és afrikai Mediterráneum, Fokföld, Chile,Argentína, Kalifornia, D-NyAusztrália) (Quercus ilex) 47. Jellemezze a sivatagok és félsivatagok élõhelyi és formáció viszonyait! Sivatagok, félsivatagok: • szélsőséges hőmérséklet • nagy napi hőmérsékletingadozás • éves csapadékmennyiség sivatagokban 100 mm alatti, félsivatagokban 200 mm alatti. Sivatagok növényei: - efemer növények amerikai sivatagokban Datura-, Amaranthus és Solanum-fajok Dél-Afrikában az egyéves Mesembrianthemumok véres ujjak (Hydrodea sarcocalycantha) elő-ázsiai sivatagokban Artemisia-és Salsola-fajok - latens állapot Amerikában egyes páfrány-(Cheilanthes-) fajok és talajlakó Tillandsiák arab sivatag jerikói rózsája (Anastatica hierohuntica, Selaginella lepidophylla) mannazuzmó (Gyrophora esculenta) - szukkulens termet amerikai sivatagokban kaktuszfélék, Agave Afrikában egyes kutyatejfélék, aggófőfélék, Stapelia, Aloe - ablaknövények, pl. a "kavicskaktusz" néven közismert Lithops, zuzmók, algák, Welwitschia mirabilis. 48. Jellemezze a mérsékelt övi füves területek élõhelyi és formáció viszonyait! Füves puszták: • kontinentális éghajlat • 200-500 mm közötti éves csapadékösszeg • két kényszernyugalmi állapot • pázsitfüvek dominanciája • szárazságtűrés • sztyeppek • prérik • pampák • erdőssztyeppek (mérsékelt övi füves puszták) 22 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 49. Jellemezze a mérsékelt övi erdõk élõhelyi és formáció viszonyait! Lombos erdők: • viszonylagos tengerközelben • csapadék a fás vegetáció fenntartásához elegendő • télen lombhullatók – tölgyesek, bükkösök, Nothofagus-erdők, ligeterdők, láperdők – vízi növényzet, lápok, rétek, fenyérek, sziklák növényzete, homoki növényzet, sótűrő növényzet – magashegyi növényzet, - mérsékelt övi lombos erdők. 50. Jellemezze a sarkvidéki öv élőhelyi és formáció viszonyait! A sarkvidékek növényzete: • sarkköröktől a sarkok felé • havi középhőmérsékletek 10°C alatt • állandóan fagyott talaj • két évszak (sötét – világos) • nincs napszakos ritmus Erdőstundrák, tundrák • fajszám alacsony • törpülő fenyők, alacsony nyírek és füzek • tundrákon törpecserjék, zuzmók 51. Hasonlítsa össze a flórabirodalmak és faunabirodalmak földrajzi tagolódását! FAUNABIRODALMAK: - a biogeográfiai régiók elkülönülésének oka flóra és fauna függetlenedett fejlődése - az egyes régiók között bizonyos mértékű hasonlóság - a most különálló földrészek közötti hasonlóság a korábbi kapcsolatokból adódik - a zárvatermők hamarabb kezdtek szétterjedni, akkor a déli kontinensek még kapcsolatban voltak - az emlősök szétterjedéskor csak az északi kontinensek voltak együtt - az emlősök számára az óceánok-tengerek erős akadályt jelentenek a terjedésben - a nagy szétterjedés a meleg Eocénben, magas északi régiókban is 23 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - az Eocén/Miocén szétterjedés idején még széles átmeneti zónák lehettek a régiók között, amit a jégkorszakok szétszakítottak - északi féltekén É-D irányú vándorlás, amit akadályozott Eurázsiában a Földközi-tenger, az afrikai és ázsiai sivatagok és a Himalája - Amerikában a Panamai szűkület volt akadályozó - melegedéskor a visszafelé vándorlást akadályozták Az emlősök végső mintázata - az emlősök mindkét csoportja (méhlepényesek, erszényesek) eljutott Ázsiamerikából Dél-Amerikába a Kréta kor végén - a Kréta végén/Harmadkor elején Dél-Amerika és Afrika izolált volt, így saját emlős faunája alakult - India, Dél-kelet Ázsia és Afrika faunája hasonló volt a késői Kainozoikumban, de az eltéri klimatikus viszonyok és a sivatagok megjelenése a fauna divergenciáját okozta, ez vezetett az Orientális faunaterülethez - Ausztrália korán elkülönült - az északi félteke két földdarabjának faunája csak kissé tér el - egyetlen Holarktikus régió - a szárazföldi emlős rendek Miocén/Pliocén kori eloszlása a jelenkoritól némileg különbözik, mert az elefántok kihaltak az északi féltekéről a Pleisztocénben, és néhány foghíjas (tobzoska, hangyász) és erszényes eljutott Észak- Amerikába a panamai földhídon keresztül - 9 család Ausztrália kivételével mindenhova eljutott: cickányfélék mókusfélék hörcsögfélék nyúlfélék szarvasok medvefélék kutyafélék macskafélék menyétfélék - a szarvasmarhafélék Dél-Amerika és Ausztrália kivételével eljutottak mindenhova - a patkányfélék Észak-és Dél-Amerika kivételével mindenütt ott vannak → „vándorlók” A hat zoogeográfiai régió szárazföldi emlős családjainak kapcsolatai ma („vándorló” családok kivételével): a szárazföldi 90 emlős család 54%-a valahol endemikus, ebből 19 család a legsikeresebb rágcsáló rendből való. Szárazföldi emlős családok endemikusságának mai mértéke az egyes fauna régiókban - okok: izoláltság, klíma és ökológiai sokféleség. 24 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A lemeztektonika, evolúció és biogeográfia interakciója - a lófélék elterjedésének változása FLÓRABIRODALMAK: - a virágos növények családjainak az elterjedése nehezebben értelmezheti, mint az emlősöké - sokkal több virágos növény van: 300 család 12500 genus (100 emlős család és 1000 genus) - elterjedési mintázataik nagyon változatosak - sokkal jobbak az óceánokon való átterjedésben, mint az emlősök, egyetlen szél szállította mag elegendő lehet a sikeres megtelepedéshez, nem kell egy szaporodó pár - a legtöbb növénycsalád emiatt sokkal jobban elterjedt, mint az emlősök - a négy legelterjedtebb: fészkesvirágzatúak, pázsitfőfélék, pillangósok, sásfélék - a 302 zárvatermő családból 86 az egész világon megtalálható, további 28 pedig a boreális és antarktikus részek kivételével mindenütt - kevés fosszilis anyag van 52. A flóra és fauna régiók lehatárolásának alapjai és a két felosztás különbségének okai A különbségek okai: - a virágos növény családok korábban kezdtek kifejlődni és szétterjedni (Kréta – 120 M év) - a modern emlősök változékonysága és szétterjedése csak a harmadkor elején kezdődött (66-55 M év) - a kolonizáló emlősök minden kontinensen egyedi, endemikus csoportokká tudtak alakulni - foghíjasok, újvilági majmok, tengerimalacok Dél-Amerikában - elefántok, ormányoscickányok, szirtiborzok, földimalacok Afrikában - erszényesek Ausztráliában A különbségek okai: - az emlősök körében több kihalás történt, mint a virágos növények között