Gazdaságszociológia Jegyzet

A jegyzetről

Ebben a jegyzetben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságszociológia (7SO30NDV15B) kurzus jegyzete található gépelve, rendszerezve.

Az első negyedévben szó esik Polányiról, Granovetterről, Max Weberről, Schumpeterről, Jon Elsterről, Olsonról, Hirschmanról, míg a második negyedévben Colemanról, Bourdieuról, Ulinról, Portes-Sensenbrennerről, Putnamról és Gambettáról.

Kellemes tanulást kívánok:))

Vásárlás (600 Ft)

Név

Gazdaságszociológia Jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Gazdaságszociológia

Tanterület

Társadalomtudomány

Kurzus

Gazdaságszociológia

Év

2022

Szak

Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

0 letöltés

Szerző

nightfallwish

Létrehozva

2022-10-03

Oldalak száma

Jelentem

Gazdaságszociológia ( 7SO30NDV15B ) 2022/2023 1. Félév - Jegyzet Kiss Márta online előadásai alapján - -1A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 1.1. Bevezető előadás ● Gazdaságszociológia: a gazdaság területén zajló különböző típusú társadalmi cselekvéseket tárja fel, és magyarázza, azaz gazdasági jelenségekre alkalmazott szociológiai szemléletmód 1. Társadalmi beágyazottság a. Mely tényezők, és hogyan befolyásolják a gazdasági cselekvést? b. Változott-e a beágyazottság szerepe a különböző korokban? c. Milyen szerepe van a kapcsolatoknak? Mire jók az erős és gyenge kötéseink? 2. A gazdasági rendszerek kialakulása a. Hogyan alakult ki a kapitalizmus? b. Miért pont Európában alakult ki? c. Mi a kapcsolat a protestantizmus és a kapitalizmus között? d. Mi jellemzi az innovatív vállalkozókat? Milyen feltételek kellenek az innovációk létrejöttéhez? 3. Társadalmi intézmények a. Mit nevezünk társadalmi intézménynek és milyen típusai vannak? b. Mikor, miért vonulunk ki pl. egy termék piacáról, társadalmi intézményekből, miért tiltakozunk? c. Mik azok a társadalmi csapdahelyzetek? Miért nem működünk együtt a többiekkel? Mi a megoldás? 4. Társadalmi és kulturális erőforrások a. Mi az a társadalmi és kulturális tőke? Mire valók? b. Mire jók a kapcsolatok, vagy a bizonyítványok? c. Gátol, vagy erősít a kisebbségi lét? d. Hogyan alakul ki a hírnév? e. Tényleg a Bourdeux-i bor az egyik legjobb a világon? 5. A bizalom szerepe a gazdaságban a. Mi az összefüggés a bizalom és a gazdaság működése között? b. Miért együttműködőbbek egyes társadalmak, mint mások? Magyarország hol helyezkedik el a bizalmi skálán? c. Milyen összefüggés van a maffia és a bizalom között? 6. A kurzus során vizsgált tudományterületek és a főbb szereplők ○ A Gazdaság Társadalmi Beágyazottsága (Polányi K., M. Granovetter Alapján) ○ Gazdasági Rendszerek Kialakulása (M. Weber, J. A. Schumpeter Alapján) ○ Gazdasági Intézmények És Szereplők (J. Elster, M. Olson És A. Hirschman Alapján) ○ Társadalmi És Kulturális Erőforrások (J. Coleman, P. Bourdieu, A. Portes- J. Sensenbrenner, R. C. Ulin) ○ Bizalom Szerepe A Gazdaságban (D. Gambetta És R. D. Putnam Alapján) -2A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 7. A gazdaságszociológia korszakai Irányzatok Időszak Helyszín Szerzők Téma Klasszikus 1890 gazdaságszociológia 1930 - Németország kapitalizmus és a Marx, Sombart Simmel, generált problémák Bücher, Weber Franciaország ipari társadalom és a Durkheim Mauss, Simiand kohézió hiánya Halbwachs „Régi” 1950-es USA Rendszer-szemlélet/ gazdaságszociológia évek intézmény-szemlélet Parsons, Smelser, Polányi „Új” 1970-es USA, Európa kontextuális elemzés Granovetter DiMaggio gazdaságszociológia évektől White, Baker Zelizer ● Homo oeconomicus ↔homo sociologicus ○ Homo oeconomicus (közgazdaságtan emberképe): ■ önérdekkövetés ■ haszonmaximalizálás ■ döntések meghozatala racionális alapon ○ Homo sociologicus (szociológia emberképe): ■ döntéseket normák befolyásolják ■ normák hátterében értékek állnak ■ A normákat a szocializáció során sajátítjuk el ● Homo socio-oeconomicus ○ A gazdaságszociológia emberképe: ■ racionális döntés a választható alternatívákról ■ választható alternatívák halmazát behatárolja a társadalmi kontextus ■ Racionális döntéshozónak tartja-e magát? 1. Nagyon 2. Inkább igen 3. inkább nem 4. egyáltalán nem ● Racionális cselekvés 1. A cselekvők célokat követnek. 2. E célok a cselekvők felismert önérdekét tükrözik. 3. Tudatos döntéseket hozunk. 4. A cselekvők széleskörű információkkal rendelkeznek az alternatívákról és a következményekről. 5. A cselekvők képesek kialakítani preferenciasorrendjüket, mely stabil és konzisztens. 6. A cselekvők adott lehetőségek közül azt választják, mely a legnagyobb várható hasznossággal kecsegtet. ● Korlátozottan racionális cselekvés 1. Számítási korlátok. A cselekvők korlátozott számítási képességekkel rendelkeznek. 2. Bizonytalan és korlátozott információ. Szelektív és nem teljeskörű az alternatívák és a következmények feltárása. 3. Megelégedettség. A döntést meghozzák, amint találnak egy kielégítő alternatívát. 4. Ez nem szükségképpen optimális, pusztán eléri (vagy meghaladja) a döntéshozó aspirációs szintjének minimumát. 5. A döntés folyamatán, és nem pusztán az eredményén (kimenetelén) van a hangsúly. -3A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 1.2. A gazdaság társadalmi beágyazottsága I. ● Polányi Károly (1886-1964) ○ magyar származású, a gazdaságszociológia kiindulópontja ○ 1910-es évek: Szabadgondolat szerkesztője, szabadkőműves, Őszirózsás Forradalom aktív tagja ○ 1919 – 1933: Ausztriába menekült ⇒Bécsi Magyar Újság munkatársa ○ 1933 – Oxford, London ⇒szabadegyetemi oktató ○ II. Vh: Kanada ⇒NY, Columbia Egyetem oktatója ○ 1930-as évek: gazdasági világválság hatásai ○ laissez faire gazdaságpolitika válsága; polarizáció ○ Gazdasági determinizmus eszméje megkérdőjeleződik (18-19. sz.) ■ Piacgazdaság = gazdaság, amit csak a piaci árak irányítanak ■ Polányi cáfolja – ez csak a piacgazdaságra igaz, nem általános érvényű ■ Kapitalizmuskritika ■ Megoldás? ● Polányi Károly: A nagy átalakulás – elméleti keret ○ Általános elméleti keret és kategória rdsz az összes történelmi típus leírására →szubsztantív gazdaság fogalma ○ Minden társadalomnak van/volt gazdasága, de nem a piac irányította ○ „Gazdasági ember” ↔„kommunisztikus ember” ○ törzsi társadalmakban a közösség érdeke az elsődleges ○ cél a társadalmi kohézió; ○ normák szerepe nagy ● Polányi Károly – elméleti keret ○ A társadalmi kohéziót rítusok szentesítik (pl. Kula, Kwakiutl potlach) ■ önzetlenség ○ Az anyagi javak birtoklása nem gazdasági érdekből; ○ hiányzik: ■ a nyereség és haszon motívuma, ■ a fizetségért végzett munka elve, ■ a legkisebb erőfeszítés elve ● Polányi Károly: A gazdaság, mint intézményesített folyamat ○ Fő tétele: a gazdasági tevékenység beágyazott a társadalmi és kulturális környezetbe ○ I. Formális gazdaság (klasszikus közgazdaságtan): ■ ↓ Teljes leírást ad a gazdaságról (formális ökonómia) ■ Racionális cselekvés: a célokhoz megfelelő eszközöket választunk; ■ Kiindulópont: az eszközök elégtelenek = ritkasági posztulátum ● Az eszközök felhasználási módjai között választani kell! ■ A formális leírás csak a piaci rendszerekre igaz! ○ II. Szubsztantív (tapasztalati, empirikus) gazdaság: -4A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ■ A gazdasági cselekvők és intézmények beágyazottak a gazdasági és gazdaságon kívüli intézményekbe! ■ Szubsztantív gazdaság = az ember és környezete közti kölcsönhatás intézményesített folyamata ■ Egység + Stabilitás ⇒Intézményesülés ■ A részek összeállnak és újratermelődnek; Pl. hiedelmek, szokások joggá válnak; ■ a folyamatot strukturális sémák, intézményesült integrációs formák biztosítják ○ Integrációs formák: Redisztribúció, Reciprocitás, Árucsere ■ Nincs uralkodó séma, egymás mellett, együtt fordulnak elő, de egyik domináns ● Pl. archaikus társadalmakban reciprocitás+redisztribúció ● Modern társ.: árucsere de a reciprocitás is szerepet kaphat (pl. háborús időszakban) ■ Nem egyének közötti viszonyról, hanem intézményesült rendszerekről van szó ■ Reciprocitás ● Szimmetrikus csoportok között pl. rokonság ○ Nem feltétlenül duális, lehet kiterjesztett segítség viszonzása mástól ● De: struktúrába szerveződik a csere (pl. Trobriand szigetek) ● Alapja: presztízs! ● példa: Trobriand szigetek, kula kör ○ Malinowski Bronislaw (1884-1942) leírása alapján ■ lengyel antropológus ■ a „szociálantropológia atyja” ■ Trobriand szigeteken kutatott az I. Vh alatt ○ Kula rendszer: széles, zártkörű a szigetek és csoportok között (18 közösség, 1300 km) ■ Szoulava (nyaklánc) balra mozog ■ Mwali (karperec) jobbra mozog ○ Aki, vagy ami a kulába bekerül, ott is marad! ○ Nem lehet tárgyakat megtartani ○ Meghatározott partnerek között zajlik a csere ○ Morál és máglya szabályoz ○ Nincs pénzmozgás, nincs alku, spekuláció ○ Kula-kör: intézményesült gazdasági rendszer! Miért? ■ Reciprocitáson alapuló szimmetrikus intézmény- és társadalmi, gazdasági rendszer ■ Állandó kapcsolatok, szívességek, kötelezettségek ■ Kölcsönös bizalom és tisztesség szavatol; ■ Munkamegosztás, kötelezettségek teljesítése ■ Másodlagos cserekapcsolatok (pl. hajóépítés, kerámiák cseréje, stb.) ■ Redisztribúció - központ, központi hatalom kell hozzá ● javak begyűjtése és újraelosztása: Késő-Róma, társadalmak Szovjetunió, vadászó ■ Árucsere - árszabályozó piac keretében működik ● Polányi szerint kiágyazott (szemben 1-2) ○ a modern korra jellemző domináns forma -5A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 2.1. A gazdaság társadalmi beágyazottsága II. ● Polányi Károly: szubsztantív gazdaság - ismétlés ○ Általános elméleti keret és kategória rdsz az összes történelmi típus leírására →szubsztantív gazdaság fogalma ○ Minden társadalomnak van/volt gazdasága, de nem a piac irányította ○ „Gazdasági ember” ↔„kommunisztikus ember” ○ törzsi társadalmakban a közösség érdeke az elsődleges ○ cél a társadalmi kohézió; rítusok szentesítik ○ normák szerepe nagy, ○ anyagi javak birtoklása nem gazdasági érdekből ● Szociális gazdaság – szolidáris gazdaság - Csoba Judit – Frey Mária (2007) szövege alapján ○ párhuzam Polányi szubsztantív gazdaság fogalma és a szociális gazdaság között! ○ Kiindulópont : „Tökéletlen kapitalizmus” ⇒Mit jelent? ○ „Aki nem dolgozik….”??? ○ „munkaparadigma” ⇔munkanélküliség problémája ○ munkamegosztás ⇔a társadalmi szerveződés alapja ○ Mi történik, ha valaki elveszíti a munkáját? ○ A tartós munkanélküliség legfontosabb gazdasági hatásai: ■ jövedelem kiesés az érintett háztartásában, ■ fokozatos elszegényedés, ■ jövedelem kiesés a társadalombiztosítási és adóalapokban, ■ növekvő szükséglet a redisztributív juttatások iránt, ■ anyagi függőség, kiszolgáltatottság ■ a vásárlóerő fokozatos csökkenése, a belső piac szűkülése ■ egyenlőtlen jövedelmi viszonyok stabilizálódása ○ A tartós munkanélküliség legfontosabb társadalmi hatásai: ■ a személyiség átalakulása ■ a munka értékének csökkenése, ■ a független polgári lét a létbizonytalanság miatt semmivé válik, ■ morális válság kialakulása, ■ társadalmi zárványok kialakulása, társadalmi kirekesztődés ■ a társadalmi kohézió felszámolódása, a társadalom szétszakadása ■ generációkon átívelő szegénység ○ a munkanélküliség a társadalmi működés alapjait kérdőjelezi meg; ○ a kapitalista gazdaság lényege áll a hátterében: ■ a gazdaság célja nem a szükséglet kielégítés ■ profitbővülés = önmagáért való cél ■ munka ≠ társadalmi integráció alapja; ?Milyen alternatívák léteznek még? ○ rendszeren kívüli megoldást kínál a „szociális gazdaság” fogalma ○ Polányi: szubsztantív gazdaság fogalma (?) ■ ahol a gazdaság nem önmagáért való alrendszer ■ A közösség érdekei, a társadalmi integráció a fő cél ○ A „harmadik szektor” ’90-es években jelenik meg; ■ fontos eszmék: ■ társadalmi kohézió, ■ tartalmas munka, -6A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ○ ○ ○ ○ ○ ■ emberek önállósága, ■ egyéni identitás erősítése; ■ társadalmi tőke fontossága: közösségi normák, ■ becsületesség és lojalitás; ■ felelősségvállalás félúton a munka és a segélyezés között: ■ csupán a profitért nem éri meg szemben áll a homo oeconomicus-sal, ■ mint az archaikus társadalmakban (lásd Malinowksi) nem hiányzik az egyéni érdek →alárendelődik a közösségének zajlik profittermelés, de nem ez az elsődleges cél; a munka nem kényszer, hanem természetes állapot Szubsztantív gazdaság A gazdaság célja A szükségletek kielégítése, A gazdaság nem öncél Formális gazdaság A gazdaság növekedése A munka Motívumok, ösztönzők és célok sokrétűsége motivációja A munka funkciója A munka természetes létezési mód Csak a haszon és a növekedés A munka jellege A munka társadalmi tartalmának elsődlegessége A munka gazdasági tartalmának előtérbe helyezése A gazdaság függetlensége A gazdasági tevékenység nem önállósodott, társadalmi viszonyokkal átszövődik A gazdasági tevékenység önállósodik, önálló alrendszer Termelő-fogyasztó A termelő egyben fogyasztó is szerepek alakulása A termelő és a fogyasztó elválik A munka eszköz, ill. cél. A haszonelvűség jelenléte A számolás és a méltányosság érzése A számító gondolkodás és a jellemző nyereség számszerűsítése jellemző Értékrendszerek Közösségi érdekek előtérben A szolidaritás foka A közösség felelősségvállalása az Egyéni érdekek előtérben Növekvő individualizmus egyénért ○ becslések szerint az EU-ban a foglalkoztatottak 7,9%-a; Mo-on 3-4000 szervezet (2007) ○ Korlátok: ■ Homályos definíció ■ Társadalmi előítéletek ■ Soft indikátorok vs. pénzügyi haszon ■ Fizetőképes kereslet hiánya ■ Fenntarthatóság (?) -7A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 2.2. A gazdaság társadalmi beágyazottsága II. ● A beágyazottság problémája - Mark Granovetter szövegei alapján - Mark Granovetter (1943- ) ○ USA, Stanford University ○ „Új gazdaságszociológia képviselője” ○ A legidézettebb szociológus ○ „A gyenge kötések ereje” elmélet megalkotója ● Mark Granovetter: a beágyazottság problémája ○ Kiindulópontja: 1. a cselekvés mindig társadalmilag meghatározott 2. társadalmi intézmények társadalmilag megformáltak ○ Beágyazottság fogalma: a gazdasági tevékenység mennyire beágyazott a személyes kapcsolatokba, hálózatokba? ○ A beágyazottság fontos nemcsak a modernizáció előtt, hanem ma is! ⇒Polányival vitatkozik ○ A gazdasági jelenségek 3 szintje van: 1. Egyéni gazdasági cselekvés (M.Weber) 2. Gazdasági eredmények (pl. áru stabil ára, bérkülönbségek) 3. Gazdasági intézmények (kapitalizmus, iparágak) ■ Mind a 3 szintet befolyásolják: ● a cselekvők személyes kapcsolatai (relációs vonatkozás) ● a kapcsolatháló egésze (strukturális vonatkozás) ● mindegyikre hat az eltelt idő 1. Egyéni gazdasági cselekvés A) Relációs vonatkozás: közvetlen kapcsolat ● pl. munkás-felettes kapcsolat; ● befolyásol: a kapcsolat története + kölcsönös elvárások B) Strukturális vonatkozás : munkás – felettes – többiek ● Közvetettebb hatások: „tömegnyomás”, kiközösítéstől, pletykától félelem ● Pl. munkalassítás, taktikázás (Köllő J. 1981, Fazekas K. 1980, 1983) ● Fazekas (1980): szerszámkészítő műhely, teljesítménybérezés befolyásolása ■ Számít a kapcsolatok erőssége is: ● magas hálózati sűrűség → gyorsabb infó terjedés → nagyobb nyomásgyakorlás (A) ● alacsony sűrűség: infó elveszhet (B) ■ Az erős kapcsolatok nemcsak bizalomhoz, hanem normaszegéshez is vezethetnek ● a bűntársak sokszor barátok ● Mark Granovetter: A gyenge kötések ereje ○ Granovetter (1973): The Strength of Weak Ties c. műve ■ EK: barátok, rokonok; GYK: távolabbi ismerősök ■ Miben áll a GYK ereje? Miért jó? ○ GYK könnyebben lesz hídkötés ■ (3-6 közötti kapcsolat) ■ új infóhoz vezethet ⇔EK: zárt kör ■ Nagy eséllyel más körhöz, más típusú (státuszú) kapcsolathoz is elvezet -8A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ○ Integrál ■ szemben a zárt kapcsolathálóval, ami fragmentál ○ GYK ereje: info-tudásmegosztás, mobilitás, pl. álláskeresés ○ Későbbi vizsgálatok finomítják pl. Eriksen és Yancey (1980): ■ magasabb végzettségűeknél gyakrabban vezet jobb munkahelyhez a GYK ■ alacsonyabb végzettségűek gyakrabban használják az EK-ket ○ A GYK ereje akkor nyilvánul meg, ha híd szerepe van, és „magas” státuszú egyénekkel köt össze! ● Az erős kötések ereje (Granovetter, 1981) ○ Az erős kötés (EK) könnyebben elérhető ○ Jobban motiválja a segítségnyújtást; jellemző: ■ Pl. első munka megtalálásakor, munkanélküli időszakban ○ Szegényebb emberek inkább az EK-hez fordulnak ■ Pl. A, Lomnitz kutatásai Mexico nyomornegyedében ■ Saját gazdi rdsz – viszonosságon alapul (reciprocitás) ○ Gazdasági nyomásra adott válasz, de elszigetel! ● Mark Granovetter: a beágyazottság problémája 2. Gazdasági eredmények ■ Létrejönnek-e, és milyen formában a gazdasági eredmények és intézmények? ■ A kapcsolatok tartalmától és szerkezetétől függ (Pl. stabil árak kialakulása) ■ Kiindulópont: általános egyensúlyelmélet: ● Sokszereplős kompetitív piacon lesznek legstabilabbak az árak (?) ○ Baker kutatása (1984) ■ Értékpapír piac: zaj, széttöredezett hálózatok ● kis infóaramlás ● résztvevők nem látják át a piacot (korlátozott racionalitás) ● ha a csoportméret nő, az áringadozás is nő ● beágyazottság (ismerősökkel v. kereskedés →ragadós ár) 3. Gazdasági intézmények ■ Miért jöttek létre vállalatok? ● mert csökkentik a tranzakciós költségeket (Coase, 1937; Williamson, 1985) ● Granovetter (1985) vitatja: sokszor nem eredményesek a vállalatok ebben ■ Mik a korlátok? ■ Problémák: a) Túlzott beágyazottság (túlszocializált modell) ○ túl sok rokoni és baráti követelés – a vállalatok segélyszervezetekké válnak Pl. Bali, Malayzia, Thaiföld b) Bizalom hiánya is baj →egyéni profitmaximalizálás ○ (alulszocializált modell pl. Marokkó, Indonézia egyes közösségek) ■ Vannak sikeres vállalat létrehozók is (Pl. külföldön élő kínaiak) → ● megvan a bizalom, ● de világos családi, lakóhelyi stb. elkülönülés ↓ Meg kell vizsgálni a sikeres vállalkozó csoport szerkezetét -9A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 3.1. Gazdasági rendszerek II. ● J.A. Schumpeter (1883-1950): A gazdasági fejlődés alapjelensége (1912) ○ Mit nevezünk fejlődésnek? ■ Külső hatásoktól mentes változás ■ Gazdaság önmagától teremti ■ Spontán, lökésszerű ■ Súlyponteltolódás, egyensúlyzavar ○ Mit nem nevezünk fejlődésnek? ■ Külső adottságok változása ■ Lassú alkalmazkodási folyamat ■ Pl. népességnövekedésből adódó változás ○ Kiktől, honnan indul a fejlődés? ■ Általában a termelők, és nem a fogyasztók generálják a változásokat! ■ Fogyasztói igény változás = adottság (ízlés: adott) ○ Fejlődés-definíció: ■ új kombinációk megvalósítása, meglévő termelőeszközállomány alkalmazása ■ Mást előállítani, vagy ugyanazt másképp kombinálni újfajta ○ Milyen esetei, típusai vannak? - A fejlődés 5 esete: 1. Új javak vagy javak új minősége… ● Pl. telefonból okostelefon 2. Új, addig ismeretlen termelési/kereskedelmi eljárás… ● Pl. taylorizmus, futószalag (termelési) ● pl. webshopos értékesítés (kereskedelmi) 3. Új piac… 4. Új beszerzési forrás… 5. Új szervezet létrehozás ○ Az új kombinációk új vállalatokhoz kötődnek ■ „Teremtő rombolás” - az új kiszorítja a régit, elvonja a termelési eszközöket ○ Az új kombinációk megvalósítása nem a fel nem használt eszközök hasznosítása ■ Pl munkanélküliek, nem eladott nyersanyagok; ezek következmények (pl válság) ○ Vállalkozás: új kombinációk megvalósítása, az innováció színtere ○ Vállalkozó: új kombinációk végrehajtása a funkciója (Schumpeter) ○ Kornai J. (2010): a vállalkozó: ■ összehozza a szükséges elemeket, ■ megkeresi az alkalmazás helyét, ■ Irányítja a változtatás végrehajtását ■ A kapitalizmusban a sikeres vállalkozók karolják fel és terjesztik el az úttörő innovációkat ○ Schumpeter különbséget tesz a tőkések és a vállalkozók között ○ Akkor is lehet vállalkozó, ha nem önálló, pl. menedzser ○ Akkor is, ha nincs egy üzemmel sem tartós kapcsolatban ■ pl. alapító, finanszírozó, tanácsadó hagyományossal megegyezik hagyományos szemléletnél tágabb - 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ○ A menedzser, gyáros, nem automatikusan vállalkozó hagyományos szemléletnél szűkebb ○ Milyen a vállalkozó? ■ Nem a szükséglet-kielégítés a célja ■ kezdeményező, ■ kockázatvállaló, ■ előrelátó, ■ racionális, ■ egocentrikus ■ nem hedonista ■ újító, megtöri a hagyományokat ○ Mik a motivációi? 1. Saját birodalom alapítása ● „dinasztia”, társ-i. státusz szerzés ● Az anyagiakon túl posztmateriális értékek: 2. Hódítási törekvés ● harci ösztön, sikervágy, ● felsőbbrendűség, „sport” ● pénz = siker jele 3. Alkotás öröme ● változtat ● keresi a nehézséget ● kockáztat ○ Kornai János: Innováció és dinamizmus ■ A legtöbb innováció kapitalista országokban jött létre (SZU leutánozta) Kornai 87 innovációt vizsgált; ■ Az innovációt megelőzi az invenció; 1. Invenció (új gondolat): ált. kutató, felfedező mérnöktől származik 2. Innováció: gyakorlati bevezetés, gyártás, terjesztés ○ A kapitalizmusban ezt végzi a vállalkozó ○ Sokszor nem találkozik össze a két fél 3. Az első újítókat – úttörőket – általában követik több hullámban (követők) ■ Larry Page stanfordi PhD-hallgató, 1996 disszertáció: internetes keresés ■ Társul Sergey Brin-nel ■ Gazdag üzletember finanszírozza ■ Kidolgoznak egy keresőt (search engine) google.stanford.edu. ■ 2 szerepkör egyesítése: feltalálók (inventorok) és újítók (innovátorok) ■ A Google a világ egyik legnagyobb, leggazdagabb vállalata 450 000 szerverből álló hálózattal (2010) ○ Az innovációk létrejöttéhez kell: 1. decentralizáció 2. jutalom 3. verseny 4. szabad kísérletezés 5. szabad tőke 6. rugalmasság ○ Nem csak vállalkozások keretében jöhetnek létre innovációk, lásd. hadsereg, állam, nonprofit szervezetek; de az innovációk nagy része mégis a schumpeteri utat követi! (Kornai 2010) - 11 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 3.2. Gazdasági rendszerek I. ● Max Weber (1864-1920): ○ 20. század egyik legnagyobb társadalomtudósa (a szociológia egyik alapító atyja) ○ Hosszú kutatómunka: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904-1905) ○ Miért és hogyan alakult ki a kapitalizmus? Miért eltérő a kelet és nyugat fejlődési útja? ○ Hogyan függ össze a protestantizmus és a kapitalizmus? ● Max Weber: Gazdaságtörténet - A kapitalizmus fogalma és módszerei ○ Kapitalizmus: vállalkozások útján előállított javakkal fedezik a szükségletek zömét ○ Kapitalista üzem: cél a nyereség ■ rentabilitás a modern könyvvitel és mérleg által ellenőrizve (1608 Hollandia) ○ A mindennapi szükségletek kapitalista fedezése a nyugat sajátja (19. sz. 2. fele) ● Max Weber: A kapitalizmus 6 előfeltétele: 1. Dologi termelőeszköz: szabad rendelkezésű tulajdon (önálló magánvállalkozások) ■ föld, gépek, szerszámok 2. Szabad piac (nincsenek irracionális korlátok) ■ rendi természetűek vagy rendi monopóliumon alapulók 3. Racionális technika (kalkulálható, mechanikus) ■ Modern gyár: erőforrások egy kézben (18. sz) ■ Nincsenek természeti korlátok (vas, szén) - 1740-től faszén helyett szénkoksz ■ Gőzgép: Ø munkaerő természeti korlátok ■ Termelés és tudomány kapcsolata - mágia kiszorulása (pl. Kína vasútépítés) 4. Racionális jogrendszer (áttekinthető, kiszámítható) ■ Peres eljárások racionalizálása ■ Római jog ógermán peres eljárások (rituálé, mágia) ■ Racionális állam és jog szövetsége - Iskolázott hivatalnokok 5. Szabad munkaerő - személyükben szabadok, de ■ Gazdasági kényszer: mezőgazd. munkás + kisiparos a gyáriparba (19.sz. 2. fele) ■ munkások jogait 18.századtól kezdték szabályozni (I. György) 6. Gazdasági élet kommercializálódása ■ Vállalkozói részesedés formája: értékpapír ■ 19. században alakult ki, addig vásárok, börzék (áruk, minták jelenléte) ■ Értékpapír: tipizálható, sztenderdizálható, átruházható ■ Tőzsdével együtt spekuláció ∑: szükségletek fedezése kizárólag a piaci lehetőségekhez és rentabilitáshoz alkalmazkodjon ● Max Weber: A kapitalizmus válfajai: a) nem racionális kapitalizmus ■ Pl. Kína, India háborúk finanszírozására alakult kapitalizmus ● (robotmunka, kényszerszolgáltatások) ■ uzsorakapitalizmus (alkalmi, irracionális) ■ luxustermékek (pl. India, Kína: kényszerszolgáltatások) b) racionális kapitalizmus ■ nyugaton alakult ki; ■ piaci lehetőségekhez kapcsolódik ■ tömeges értékesítés és szükséglet kielégítés ● Max Weber: A kapitalizmus kialakulásának okai, feltételei ○ NEM OK: - 12 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ■ A népességrobbanás 18-19. század között (Marx) ● ellenpélda: Kína 18. sz. (60 millió →400 millió) ● kisparasztok száma nőtt, nincs elég munkás ■ A nemesfém beáramlás (Sombart) ● ellenpélda: India a Római Birodalom idején rádzsák gazdagodtak ● nem épült be a gazdaságba a vagyon: kereskedelmi kapitalizmus ○ A kapitalizmus kialakulásának külső feltételei: ■ földrajzi természetűek; pl. szállítmányozás; tenger, kikötő előny ● DE a kapitalizmus szárazföldi iparvárosokban született ■ Pl. Firenze ↔Genova ■ Háborús helyzet kedvez, de nem ok ■ Luxusszükségletek kedvez, de nem ok; Pl. Atelier-k Franciaországban ■ Nincs tömeges termelés ○ ∑: A kapitalizmus kialakulásához szükség volt még: ■ Racionális szellem, rac. életvitel internalizálása, rac. gazdasági ethosz ■ „varázstalanítás”: tradicionalizmus, mágikus sztereotípiák megszűnése ■ Kettős morál megszűnése: ● Befelé tradicionális kötöttségek (törzsi, vallási kötelékek) ● Kifelé gátlástalan érvényesülés (idegen=ellenség) ○ Kapitalizmushoz vezető út: tradicionalizmus megszűnése ■ a kalkulálhatóság behatol a tradicionális szervezetekbe - szabályozott gazdaság ■ a szerzés elve bekerül a gazdaságba, mérséklődik a szerzési ösztön ■ Lutheri reformáció: kettős morál megszűnése (tisztességes gazdasági viselkedés) reformáció szerepe a kapitalizmus kialakulásában ● A Weber: „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” alapján ○ Baxter, Richard (1615-1691) angol puritanizmus képviselője (kálvinizmusból nőtt ki) ■ Hivatás fogalmát kidolgozta ○ Munka= aszketikus eszköz „Dolgozz keményen hivatásodban!” („evilági aszkézis”) ○ Kötelező hinni saját kiválasztottságunkban (predesztináció) - jól végzett hivatás: jel ○ Gazdagság: súlyos veszély (megnyugvás); Kapzsiság: bűn (időfecsérlés: legsúlyosabb bűn) ○ Luther: vallási kötelezettség megmaradni az Isten által nekünk kijelölt helyen lelkiismeretes munkások, szegénységben tartás ○ Istenért kell dolgozni, nem „bűnös élvezetekért”! ○ DE: „Ha szegények akarunk lenni, olyan mintha betegek akarnánk lenni” ↔katolikus ○ Hivatás mérőszáma: erkölcsi fontosság, megtermelt javak mennyisége; jövedelmezőség ● Weber: Aszkézis és kapitalista szellem - Összegzés: ○ Leszűkült a fogyasztás (főként a luxus) ○ Tradicionális etika gátlásai megszűntek - nyereségvágy, felhalmozáshoz vezet ○ Polgári vállalkozó: Isten kegyelmével saját érdekeit követi; ○ Lelkiismeretes , dolgozni akaró munkások ○ A munka hivatásszerű végzése=norma lett, „polgári hivatásetika” ○ Gazdagság = hivatásszerűen végzett munka gyümölcse →KAPITALIZMUS SZELLEME ∑: A hivatáson alapuló racionális életvezetés, azaz a kapitalista életstílus, a keresztény aszkézis szelleméből született! ∑: Az egyház kapitalista beállítottságú egyéneket nevelt ● Modern ember: a pesszimista-realista világkép, a vallástalanság; „vaskorszak” - 13 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 4.1. Intézmények és gazdasági szereplők I. ● Jon Elster: A társadalmi intézmények ○ Mit nevezünk társadalmi intézménynek? ■ Szabályokat foganatosító mechanizmusok (J.Elster) ■ Centralizált, formális ⇔társadalmi normák ○ Melyek a legfontosabb társadalmi intézmények a gazdaságszociológiában? ■ Piac, hierarchia, alkotmány, alku, állam, háztartás, érdekvédelmi szervezetek, … ○ Meg kell érteni a tagok indítékait és lehetőségeit! ● Jon Elster: A társadalmi intézmények típusai ○ Magánintézmények (pl. vállalat, egyetem, egyház) ■ Eszközök: csoportból való kizárás, előléptetés ○ Közintézmények (pl.bíróság, adóhatóság, stb.) ■ Eszközök: adó, bírság, börtön, adókedvezmény ○ Intézmények kétarcúak: 1. felnagyított egyén 2. egyénekből áll, egyének hozzák létre (saját érdekek) ● Jon Elster: A társadalmi intézmények szerepe 1. Kényszerítés: pl. adó a cigarettára 2. Ösztönzés: pl. adókedvezmény a befektetés után 3. Lehetőség adás: házassági, szerződéskötési tv. 4. Korlátozás: válási tv, alkotmány (lehetőség is) 5. Alkukontextus megváltoztatása: pl. hatékonyságnövelő célú állami intézkedések (minimálbér, munkaórák meghatározása, stb.); ■ többféle kimenetel lehetséges ■ (kinek javul/romlik a helyzete?) ● Jon Elster: A társadalmi intézmények hatásai 1. Szándékolt, vagy 2. nem szándékolt hatások 2. A cselekvő a maga hasznát keresi, közben a többiekre is hatással van: pl. közvélemény kutatások a. Célellentétes hatás: pl. erdőirtás ↔erózió, munkafeltételek szabályozása ↔bizonytalanság ● A másodlagos következmény negatív; két eset: ○ másodlagos hatás nagyobb mint az elsődleges hatás ○ másodlagos hatás kisebb, de csökkenti az elsődleges hatását b. Pozitív kimenetelű nem szándékolt következmények is (Láthatatlan kéz) pl. házfestés ● Sokszor nem cselekvőket sújtja a nem szándékolt következmény; ○ pl. Kína: lánygyermekek megölése ○ Példa: agrártermelőket akarja a kormány jobb helyzetbe hozni; adóval sújtja a nem mezőgazdasági tevékenységeket; eredmény többféle lehet: 1. Tisztán hatékony: mindenkinek jobb (Pareto-hatékony) 2. Tisztán újraelosztó: célcsoport jobb helyzetbe kerül 3. Veszteség árán újraelosztó 4. A cél rovására újraelosztó 5. Tisztán pusztító: mindenkinek rosszabb ○ Hatás lehet: nem szándékolt vagy célellentétes, externáliák ○ Egyensúly: összhang van az emberek tervei között; nincsenek nem - 14 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ● Az intézmények ötféle hatása A) Eredeti állapot B) Az adó a kívánt eredménnyel járt → mezőgazdasági termelők jövedelme nőtt, ipari csökkent, összhaszon változatlan maradt C) Átcsoportosítás utáni jövedelme a mezőgazdaságiaknak nő, az ipariaké súlyosan csökken, aggregálva – veszteséges. D) Végső elosztás – mindkét fél veszít, az ipari sokat, a mg-i kevesebbet ● Jon Elster: A társadalmi intézmények és kollektív cselekvés ○ Kollektív cselekvési problémára megoldás lehet: ha az intézmények mindenkit jobb helyzetbe hoznak; ○ A kooperáció akkor valósul meg: ■ Ha a nem kooperálókat magas bírság sújtja ● Ha kicsi a bírság, két egyensúlyi pont lesz ■ Kooperálás akkor valósul meg, ha a) az emberek jól informáltak; b) együttműködők ○ De: az intézmények NEM cselekszenek úgy, mint az egyének (kivéve a diktatúrában) ■ Nincs akarata, csak az őt alkotó egyéneknek (önérdek) ○ Demokratikus intézményekben a népakarat ellentmondásos (körkörös preferenciák) ○ Megoldás lehet: ■ Racionális vita: de gyakran nincs idő dönteni ■ Intézményi tervezés: pl. menedzserek érdekeltté tétele; hivatalnok rotálása, intézmény felügyelete ● Probléma: rotálás – instabilitás; ki ellenőrzi az ellenőröket? ■ Társadalmi normák segíthetnek (pl. szavazás) ○ Intézmények=emberek interakciója egymással és az intézményen kívüliekkel ○ Az egyének indítékaival és lehetőségeivel kell magyaráznunk az interakciókat! - 15 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 4.2. Intézmények és gazdasági szereplők I. ● M. Olson: A kollektív cselekvés logikája - Mancur Olson (1932-1998) ○ Mit nevezünk kollektív cselekvésnek? ■ egy csoport (vagy szervezet) tagjainak közös érdekét igyekszik megvalósítani ○ Egy csoport tagjai mindig a közös érdek megvalósítására töreksznek? ■ Marx: igen ■ Olson: nem ○ Nagy létszámú csoportok nem cselekszenek a csoportérdeknek megfelelően! ○ Mi a közjószág? ■ Előnyökből nemcsak a létrehozók részesülnek, nem lehet senkit kizárni ■ Pl. Tiszta levegő, város, legelő, folyók, biztonságos környezet, érdekvédelem, stb. ○ Nagycsoportok ■ Szinte esélytelen a sikeres kollektív cselekvés ■ Nagyok a költségek, kicsi a haszon ■ Miért én?, POTYAUTAS-probléma ■ A csoportokat csak szelektív ösztönzők alkalmazása révén lehet mobilizálni közös érdekeik elérése érdekében ○ Közepes méretű csoportok ■ Kicsi az esély a sikeres kollektív cselekvésre; ■ Kollektív cselekvés akkor jön létre, ha a csoport kisebb csoportokra bomlik ● pl. nagyobb város kisebb lakókörzetre, lakóközösségekre ○ Kiscsoportok ■ sikeres kollektív cselekvés esélye magas, hatnak egymásra a tagok ■ valószínű, hogy lesz egy olyan csoporttag, aki magára vállalja a közjószág előteremtésének összköltségét ● mert: kevesebb költség, az egyén haszna nagyobb vagy: sokan bevonhatók ○ Szelektív ösztönző alapja: részt vett-e az egyén a kollektív jószág megszerzésében? ■ Típusai: a) Pozitív szelektív ösztönzők: ○ egyéni jutalmak, amelyeket a kollektív cselekvés résztvevői kapnak (pl. a szakszervezeti tagok kedvezményes üdülései) b) Negatív szelektív ösztönzők: ○ egyéni büntetések (szankciók), amelyek a potyautasokat sújtják ○ pl. adócsalás vagy fekete munka esetén kiszabott bírságok c) Társadalmi szelektív ösztönzők: ○ A potyautasok szankcionálása a csoport tagjai által ○ pl. elszigetelés vagy kizárás a csoportból ○ kis csoportokban működik igazán ○ Alkalmazását csökkenti a sokféleség (heterogenitás) ○ Milyen és mennyi kollektív jószágra van szükség? ○ Az átnevelés és szelektív toborzás eszközét használják ● A kollektív cselekvés paradoxona és feloldása - 3 klasszikus elmélet (pradoxon) ○ Olson (1965): kollektív cselekvés csapdája ○ Garrett Hardin (1968): A közlegelők tragédiája ■ Gazdák egyre növelik az állatok számát ■ Végül az egyéni hasznot meghaladja a túllegeltetés költsége; legelők leromlanak ○ Fogolydilemma (lásd. Pl. Campbell 1985) - 16 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ■ Két fogoly; vallomást próbálnak kicsikarni belőlük; büntetés mértéke attól függ, hogy egyik/másik/egyik sem/mindkettő vall ○ A 3 elméletben közös: 1) Mindegyikben megjelenik a potyautas probléma ● senkit sem lehet kizárni abból, amit a többiek létrehoztak 2) Megoldás pareto-suboptimális 3) Kollektív cselekvés csak kívülről kényszeríthető ki! ● A kollektív cselekvést feloldó magyarázatok ○ Axelrod-Hamilton (1981): a csapdahelyzet azért nem feloldható, mert az interakció nem ismétlődik →bizalmatlanság ○ Fogolydilemma interaktív változata: TIT for TAT ■ Úgy lépünk, ahogy a másik; trial and efforts ■ Kooperáció nyert (reciprocitás) ● A felek addig kooperálnak, amíg a másik is ● Büntetik a dezertálókat ● Megbocsátanak a provokáció után ● Egymás stratégiájához alkalmazkodnak ○ A lényeg: kapcsolat tartós legyen + szankcionálni kell a normaszegőket ○ Jon Elster (1989): ■ Normák: együttműködést javasolnak a fogolydilemma tipikus helyzetekben (potyázás elleni norma) ● Ha belső, interiorizált normákról van szó, nem kell külső kényszer ● Társadalom szankcionálja a non-konformitást ■ Koordináció lehet centralizált/decentralizált; külső/belső ● Decentralizált módszer jobb (ellenőrzés miatt) ● Ha nem működik, centralizált kell; ■ Megoldás: kölcsönösen előnyös kooperáció: ki kell jelölni, h ki kooperálhat; ■ Elster szerint általában nem önző indítékból jön létre a kooperáció ● E. Ostrom – kollektív cselekvés feloldása ○ Elinor Ostrom, közgazdász (1933-2012) ■ Indiana University, Arisona State University ■ 2009 – 1. női Nobel díjas közgazdász ■ „a gazdasági kormányzás, elsősorban a eredményeiért” közjavak elemzésében elért ● A kollektív cselekvést feloldó magyarázatok - Ostrom, E (1990): „Governing the Commons” ○ Önmagukat megszervező, belülről irányító, ellenőrző és szankcionáló csoportosulások (Common pool resources: CPR) ○ alkalmasak a kollektív javak előállítására és/vagy megőrzésére ○ CPR: halászati telepek, vízgyűjtő medencék, legeltető területek ○ Alanya, 1970-es évek, halászfalu: 1) a kontrollálatlan halászat 2) ellenségeskedés és heves konfliktusok; ● a halászok közötti verseny a jó helyekért megnövelte a termelés költségeit és a bizonytalanság szintjét ○ Igazságos rdsz kidolgozásába fogtak: halász helyek felosztása ○ sorsolás útján kiválasztották a halászok kiinduló pontját ■ szeptembertől januárig a halászok – a halak mozgásának irányában - 17 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ■ minden nap egy hellyel továbbléptek keletre, majd januártól nyugat felé visszaindultak Eredmény (több mint 10 év) ■ a termelői kapacitások optimalizálódtak, ■ egyenlő esélyek Felügyelet: polgármester és csendőr Monitoring és szabályok lefektetése: közösség; rotációban Ostrom szerint a rdsz. működéséhez szükséges: ■ a tagok megbízhatósága, közös múlt és jövő ■ kiterjedt normarendszer ■ kölcsönös függőségi viszony a tagok között ■ Robosztus intézményrendszerek ■ Folyamatos kommunikációs és interakció (fórum) ■ Kormányzati támogatás is kell Fogolydilemma: ■ ott, ahol a tagok elszigeteltek és bizalmatlanok; ■ magas a struktúra megváltoztatásának költségei A kölcsönösség normái által szabályozott környezetben annyi TT halmozódik fel, amivel megoldhatók a kollektív dilemmák! De nem mindig jön össze a közös cselekvés, a struktúrák megváltoztatása →ilyenkor külső beavatkozás kell; (pl. Sri Lanka farmerek, Mojave sivatag) - 18 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 5.1. Intézmények és gazdasági szereplők II. ● Albert Hirschman: Kivonulás, tiltakozás és hűség ○ 1915, Berlin - 2012 ○ Egyetem: Párizs, majd London School of Economics (doktori) ○ 1930’-as évek 2.fele: Spanyolország, Olaszország és Franciaország fasizmus elleni harc ○ 1941-ben az Egyesült Államokba emigrált; ○ 1952-1956: Kolumbia (Berkeley) ○ 1974: a társadalomtudomány professzora az Princetonban ○ „Hinding hands” elmélet megalkotója ○ Fő műve: Exit, Voice, and Loyalty (1970) ● Hirschman: Kivonulás és tiltakozás ○ Mi történik, ha egy intézmény teljesítménye hanyatlik? Mi történik, ha pl. egy vállalat/szervezet véletlenül hibázik? →Jóvá tehető-e? Hogyan? ○ A közgazdaságtan álláspontja: 1. A gazdasági aktorok racionálisak, racionalitásuk szintje állandó; ● Minőségromlás oka: A) D-S alakulása (ceteris paribus) B) Profitmax képesség rosszabb (ceteris paribus) 2. Ha egy vállalat megszűnik, új EF allokációk jönnek létre, „az erősebb győz” ∑: Nem törődik a véletlennel + a korrekciós mechanizmusokkal ○ Korrekciós mechanizmus = kompetitív piac (??) ○ Kiindulópont: vállalat teljesítménye hanyatlik →termék/szolgáltatás minősége romlik ○ A fogyasztók reakciói = kiigazító/korrekciós mechanizmusok ○ Hogyan fejezhetjük ki elégedetlenségünket? ■ Kivonulás opció (közvetett) ■ Tiltakozás opció (közvetlen) ○ Kivonulási opció ■ Keresleti fv: minőség „véletlenül” romlik (cet. par.: ár, költségek változatlanok) ■ fogyasztók kivonulnak, D ↓, árbevétel ↓ ■ A vállalatvezetés reakciófv-e: ki szeretné javítani a hibát, 3 lehetőség: 1. Kis árbevétel csökkenés – nincs korrekció 2. Közepes – termékminőség vissza az eredeti szintre 3. Nagy – nincs korrekció ■ 2 függvény kapcs: kereslet minőségrugalmassága →1. kicsi, 2. közepes, 3. nagy ■ közepes keresletrugalmasság az ideális; kellenek éber és tétlen fogyasztók is ■ Monopolisztikus verseny esetén hatékonyabb ● Visszajelzés közvetlen ⇔kompetitív piac (bolyongás, keresés) ● Politikai szervezetek esetében is (pártok közötti bolyongás) ○ Tiltakozási opció ■ A közgazdászok nem ismerik el piaci mechanizmusként ● politikai szerveződésekhez köthető ■ Önállóan vagy a kivonulással együtt fordul elő ■ A fogyasztók változtatni szeretnének (nem menekülnek) ■ Mikor hatékony a tiltakozás??? ■ egy pontig a tiltakozók számával egyenes arányban nő ■ Idő kell a vezetésnek a reakcióra ■ sem a túl kis mértékű, sem a túlzott tiltakozás nem segít; - 19 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ■ Korábban: éber állampolgár kell a demokráciában…(?) ■ = főleg akkor tiltakoznak, ha nem lehet kivonulni (reziduális kategória) ■ A tiltakozás annál nagyobb, minél rugalmatlanabb a kereslet és nincs lehetőség kivonulni ● pl. tiszta monopólium ■ ?? Honnan nem lehet/nehéz kilépni, kivonulni?? ■ Főleg a hűséges fogyasztók/állampolgárok tiltakoznak ● Hűség szerepe ~ védővám (feltétel: kivonulás lehetősége) ■ Monopólium v. fejlődő országokban jellemző nem lehet kivonulni (kicsi az áruválaszték) ○ Fáber Ágoston: a tiltakozás és kivonulás mint racionalitásparadoxon ■ Példák arra, amikor a kivonulás lehetősége beszűkíti a tiltakozást, a közvetlen visszacsatolás lehetőségét ■ A verseny káros hatásai ● Pl. magánóvoda/iskola rendszer: 1. gyerekek szelektív rendszerben tanulnak; visszahat a társadalmi szolidaritásra, integrációra; 2. a kivonulás azokat szívja el, akik leginkább tenni tudnának a rdsz jobbításán tiltakozással, visszajelzésekkel; ● Kivonulás a társadalomból, egy országból (hasonló mechanizmus) ■ kollektív tiltakozás paradoxon: nem tudhatom a többiek hogyan cselekszenek; konfrontációtól való félelem ↓ az egyén szintjén racionális cselekvés a kivonulás ↔kollektíve irracionális ○ Lengyel György: akciópotenciál, kivonulás, radikális tiltakozás ■ Akciópotenciál: cselekvési készség; helyzet javulását, v. romlás megakadályozását akarják elérni (egyének, szervezetek, stb.) ■ Akciópotenciál=kollektív érdekérvényesítés módjai, kitörési és boldogulási stratégiák ■ L.GY. Vizsgálata: egyének hogyan reagálnak romló körülményeikre? ● akciópotenciál ~ Hirschman (kivonulási és tiltakozási potenciál fogalmai) ● Kik vonulnak ki, kik tiltakoznak? ■ Kivonulás oka: anyagi körülmények romlása (lehet objektív és szubjektív életérzés is) ■ Kötöttségek és lehetőségek befolyásolnak (Dahrendorf) ■ Tiltakozás és kivonulás ● Mindkét forma: jelzés (romló körülmények) ● Különbség: ○ Kivonulás: személyes pozíció feladásával jár ○ Tiltakozás: pozícióját nem adja fel, a helyzet visszaállítására törekszik; ○ Kötöttségek és választási lehetőségek befolyásolnak (Dahrendorf) 1) munkaerő és tőkepiaci adottságok; 2) kulturális és társadalmi erőforrások; 3) demográfiai és primordinális tényezők 1. Munkerő-piaci pozíciók hatása az akciópotenciálra (1999) ■ Aktív népesség 30% élne a kivonulás lehetőségével; Inaktív népesség esetében: 1/6 (1999); gyengébb összefüggés a tiltakozással; ■ Jövedelem, vagyon és megtakarítás a kivonulást nem befolyásolja - 20 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu ■ Belső munkaerő-piaci készség (előrejutás lehetősége) összefügg a tiltakozási potenciállal (a kivonulással nem) ■ Tőkepiaci jelenlét nem mutatott összefüggést az akciópotenciállal 2. Kulturális és társadalmi erőforrások hatása – kivonulással szorosabb kapcsolat 2.1. Iskolai végzettség: ● max. ált. isk. végz. rendelkezők átlag alatti, többi átlag feletti akciópotenciál; 2.2. Kulturális erőforrások objektiválódott formái (főként a könyvek) ● erős kapcsolatot mutattak az akciópotenciállal 2.3. a) Személyes (családok, barátok, értékek, normák) és b) intézményekhez (szervezetek) kötődő tőkefajták esetében különbség ● barátok száma, vallás befolyásolja a kivonulást; ● szervezeti tagság a tiltakozást; ○ Demográfiai és primordinális tényezők ■ 45 év felett csökken a kivonulási és nő a tiltakozási hajlandóság ■ Nők jóval az átlag alatt élnének a radikális tiltakozás eszközeivel; ■ A rossz egészségi és mentális állapot erős korrelációt mutat a kivonulással, és szign. a kapcs. a tiltakozással is; ■ Lakosság ¼- e úgy érzi nem tudja a sorsát befolyásolni ○ Összefoglalás: ■ A kötöttségek kedvezőbb kombinációjával rendelkezők az átlagosnál nagyobb hajlandóságot mutatnak a kivonulásra és a radikális tiltakozásra is - 21 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 5.2. Első negyedéves anyag - Ismétlés ● 1. téma: beágyazottság (Polányi) ○ Mi a különbség a közgazdaságtan, a szociológia és a gazdaságszociológia emberképe között? Racionális cselekvés és korlátozott racionalitás elmélete (előadás) ○ Mit jelent Polányi szerint beágyazottság fogalma a gazdaságszociológiában? ○ Polányi szerint mit jelent a szubsztantív és a formális gazdaság fogalma? (részletes jellemzők - előadás) ○ Hogyan intézményesül a gazdaság? ○ Milyen intézményesülési formák vannak? Példák! ○ Mit jelent a kiterjesztett reciprocitás fogalma? Malinowski példái (kula – előadás) ○ a szociális gazdaság és a szubsztantív gazdaság párhuzam alapja (előadás) ● 1. téma: beágyazottság (Granovetter) ○ Mi a különbség Polányi és Granovetter „beágyazottság” értelmezése között? ○ Hogyan értelmezi, vizsgálj