Immunbiológia

Előnézet

A jegyzetről

Gál Nikolett, Dr. Oláh András, Prof Dr. Kovács L. Gábor: Immunbiológia

Vásárlás (500 Ft)

Név

Immunbiológia

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Élettan

Év

2015

Intézmény

Pécsi Tudományegyetem

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-04

Oldalak száma

Jelentem

Alapfogalmak I. Immunbiológia GÁL Nikolett, DR. OLÁH András, PROF. DR. KOVÁCS L. Gábor Alapfogalmak II. struktúrák: jelentŋs jjelentŋs része fertŋzést okozó Szervezetbe került struktúrák: patogén: egyben antigén, de nem minden antigén patogén pl.: vírusok, baktériumok, gombák, eukarióta paraziták, férgek Antigén: struktúrák (sejtek, molekulák), amelyeket a funkcionálisan érett adaptív immunrendszer felismer - sajátként felismert struktúrákat az immunrendszer „megtťri” – tolerancia - nem-sajátként felismert struktúrák immunválasz • antigén semlegesítése • fajlagos elpusztítása • szervezetbŋl való eltávolítása Immunitás: fertŋzések elleni védettség Immunrendszer alapfunkciója: különbséget tesz saját és nem-saját struktúrák között és azokra eltérŋ módon reagál • felismerŋ funkció • információkat továbbító • effektor ff k – végrehajtó, é h j ó pusztító íó Immunhomeosztázis: nem-saját és a szervezetben képzŋGŋ megváltozott-saját struktúrák felismerése és a kialakult immunválasz. Természetes (veleszületett) immunitás: a szervezet elsŋ immunológiai védelmi vonala, azonnal mťködésbe lépŋ eliminációs folyamatok jellemzik. Adaptív (szerzett) immunitás: több nap alatt kialakuló, a természetes immunitásra ráépülŋ, memóriát biztosító immunitás. Alapfogalmak III. Antitest (=ellenanyag=immunglobulin): feladata az effektor funkciók kiváltása és a felismerés. Immunkomplex: antigén+antitest Komplement: olyan anyag, ami az antitest mellett szükséges a kórokozó líziséhez. Citokinek (interleukinek): intercelluláris kapcsolatokat közvetítŋ glikoproteidek, melyek feladat az immunválasz folyamatában pl. az információ-továbbítás és az immunválasz szabályozása. APC: antigénprezentáló sejtek (pl. macrophag, macrophag dentritikus sejt) MHC (fŋ f hisztokompatibilitási génkomplex): ha az általa kódolt membránfehérjéhez kapcsolódva jelenik meg az antigén az APC felszínén, az antigén bemutatása megtörténik a Tsejteknek. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Alapfogalmak IV. Alapfogalmak IV. Elsŋdleges és másodlagos nyirokszervek Opszonizáció: antigének megjelölése opszoninokkal (pl. ellenanyag, komplement), ezáltal a fagocitózis elŋsegítése. Klónszelekció: antigén csak azzal a limfocitával lép kapcsolatba, amellyel fajlagosan kapcsolódni tud, tehát „szelektál” a sejtek között, majd a megfelelŋ limfociták osztódása indul meg. Gergely-Erdei Immunhomeosztázis Természetes (veleszületett/naív) immunitás Adaptív (szerzett/antigénre épülŋ) immunitás • struktúrákat, mintázatokat ismer fel – kórokozókon jelennek meg • „ráépült” a természetesre • • azonnal mťködésbe lépŋ eliminációs folyamatok a szervezetbe jutott patogének hatására csak napokkal késŋbb aktiválódik • d a szervezet elsŋ immunológiai védelmi vonala, s egyben az adaptív védekezés kezdeti lépései • nem saját struktúrákat str ktúrákat nagy nag a nem-saját fajlagossággal ismeri fel • nem vihetŋ át más egyedbe • átvihetŋ más egyedbe • nincs memória • immunológiai memóriát biztosít • sejtjei: monocyta, granulocyta, DC, NK, hízósejtek • sejtjei: T- és B-lymphocyta Immunhomeosztázis fenntartása – kórokozókkal szembeni védelem, megváltozott saját struktúrák elpusztítása genetikai kód állandóságának megŋrzése Gergely-Erdei A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Ŋssejt (1) Az immunrendszer sejtjei I. A csontvelŋben találhatók: Fehérvérsejtek Neutrofil granulocyta Eozinofil granulocyta Bazofil granulocyta Monocyta Lymphocyta (B- és T lymphocyta, NK-sejt) Dentritikus sejtek Hízósejtek Ŋssejt (2) Az ŋssejt 4 lehetséges átalakulása: • önreprodukciós ö d k ió ciklusba ikl b lé léphet, h további ábbi ŋssejteket ŋssejteket j k ké képezhet h • elkötelezŋdhet valamelyik fejlŋdési vonal (lymphoid vagy myeloerythroid) irányába és progenitorsejtet képez • programozott sejthalálnak (apoptózisnak) esik áldozatául • elhagyhatja addigi környezetét és belép a vérkeringésbe ŋssejtmozgósítás- vagy mobilizálás) • • • • Vérsejtképzŋ (haemopoetikus )sejtek Érésben lévŋ sejtek (legnagyobb mennyiségben) Érett vérsejtek Stroma sejtek (fibrobalstok, macrophagsejtek, endothelsejtek) Közvetlenül érintkeznek a fejlŋGŋ vérsejtekkel (sejt-sejt kapcsolat). A fizikai kontaktus információkat ad át a vérsejteknek. vérsejteknek A stromasejtek szekrétumai, a citokinek nélkülözhetetlenek a vérsejtek fejlŋdésében. Ŋssejt (3) LT-ŋssejt LT LTŋssejt ((„long-term”): long-term”): Korlátlan ideig, az egyed egész életében, hosszú távon képes önmagát reprodukálni. citokinek képesek megindítani ST-ŋssejt („short-term”): A LT bizonyos bi idŋ elteltével lt lté l átalakul át l k l olyan l jtté amely l csakk Az idŋ sejtté, korlátozott ideig, legfeljebb 8 hétig ŋrzi mg önreprodukciós képességét. elkötelez elkötelezŋ ŋdési és differenciálódási lépés Valamennyi elkötelezŋdési irreverzibilis. Mindkét ŋssejt multipotens, azaz minden sejtvonal keletkezhet belŋle. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Ŋssejt (4) Az immunrendszer sejtjei II. ST-ŋssejt j 2 lehetséges g úton differenciálódhat: Az ST-ŋssejt • lymphoid progenitorsejt T-sejt, B-sejt, NK-sejt • myeloerythroid progenitorsejt oligopotens granulocyta/monocyta progenitorsejt megakarocyta/erythroid progenitorsejt Minden progenitorsejt több citokin szabályozó hatása alatt áll. Humán ŋssejteket nagyobb mennyiségben a csontvelŋ mellett a születést követŋen a köldökzsínorból vett vérbŋl lehet nyerni. ifé iá vérben é b nagyon kis ki mennyiségben i é b állandóan áll dó jelen j l vannakk A perifériás az LT- és ST –ŋssejtek; ezek számát különbözŋ manipulációkkal jelentŋsen lehet fokozni. Fonyó A. Az immunrendszer sejtjei V. Az immunrendszer sejtjei III. Elsŋsorban a vérben és a nyirokrendszerben találhatóak – nem tömörülnek egyetlen szervbe Immunsejtek: fehérvérsejtek dendritikus sejtek nyirokszervekbe kerülhetnek hízósejtek Másodlagos v. perifériás ny.sz. Elsŋdleges v. központi ny.sz. - lymphocytak immunkompetens sejtté érnek Fonyó A. - lymphocytak kapcsolatba kerülnek az antigénekkel osztódnak memóriasejtté, effektor sejtté differenciálódnak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az immunrendszer sejtjei VI. Az immunrendszer sejtjei VII. A vér alakos elemei A fehérvérsejt fehérvérsejt-alakok alakok számaránya és funkciója: Fehérvérsejt-alak Összes fvs. %-a Neutrofil granulocyta 50-70 Eozinofil granulocyta 2-4 Bazofil granulocyta Monocyta Lymphocyta 0,5-1 4-8 25-40 Funkció Phagocytosis ( ik h ) (mikrophag) Allergiás reakciók Heparin és hisztamin termelés Phagocytosis (makrophag) Immunválasz Az immunrendszer sejtjei VIII. Neutrophil granulocyta Granulocytak - „gyulladásos” gyulladásos” sejtek – akut gyulladásos folyamatokban, folyamatokban a természetes immunitásban játszanak szerepet - elhalt szövetek és az opszonizált mikróbák eltakarítása neutrofil granulocytak - magjuk általában 3 lebenybŋl áll - plazmájukban festés után apró, lila szemcsék láthatóak - bakteriális fertŋzések elleni védelem opszonizált idegen anyagok fagocitózis útján történŋ történŋ elpusztítása - opszonizált, A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az immunrendszer sejtjei IX. Eozinofil granulocytak Eozinofil granulocytak - magjuk kétlebenyť - plazmájukban festés után nagy, élénkvörös szemcsék találhatóak - IgE-osztályba tartozó immunglobulinok termelését kiváltó paraziták elleni védekezésben fontosak - allergiás reakciók színhelyén felhalmozódva a gyulladás kialakulásában játszanak szerepet Az immunrendszer sejtjei X. Bazofil granulocytak Bazofil granulocytak - magjuk kevésbé lebenyezett - plazmájukban festés után nagy, kék szemcsék találhatóak - szöveti hízósejtek vérben keringŋ megfelelŋi A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az immunrendszer sejtjei XI. Monocyta I. Az immunrendszer sejtjei XII. - Monocyta II. Az immunrendszer sejtjei XIII. - Monocyta III. Az immunrendszer sejtjei XIV. - Monocyta IV. - patogének, idegen részecskék bekebelezése endolizoszómában degradálódnak bomlástermékek kiürülnek – exocitózis, képzŋGŋ peptidek az MHC-vel komplexet alkotnak sejtfelszínre jutnak feldolgozott antigén bemutatása „hivatásos” APC Fejlŋdésük - csontvelŋi ŋssejtbŋl származnak – mieloid progenitor sejt - monocyta elŋalak hagyja el a csontvelŋt és a vérbe jut – monocyta - különbözŋ szövetekben megtelepszenek macrophaggá érnek - kötŋszövet – histyocyta - központi idegrendszer – microglia - máj – Kupffer-sejt - tüdŋ – alveolaris macrophag - csontvelŋ sokmagvú podocytai – osteoclast nŋ Sejtek j mérete 5-10-szeresére n ŋ Különbözŋ receptorok expressziója Sejtek fagocita tevékenységeȹ Szolubilis faktorok termelése indul meg Lítikus enzimek termelése fokozódik Funkciójuk - természetes és szerzett immunitás kialakítása - kórokozók azonnali felismerése - különbözŋ részecskék, elpusztult sejtek, mikróbák azonnali bekebelezése - enzimeket, reaktív oxigénszármazékokat, nitrogén termékeket, lipid eredetť eredetť mediátorokat mediátorokat, citotoxicus peptideket – TNFơ TNFơ termelnek – kórokozók elpusztítása – eliminálása, fertŋzések terjedésének megakadályozása - adaptív immunválasz elindítói – antigénfeldolgozás, bemutatás - antigénspecifikus T-sejt klónok aktiválása - gyulladásos folyamatokban - tumorok elleni védekezésben vesznek - szövetek újraképzésében részt - kül. sejtek aktiválásában, funkcióik szabályozásában - effektor funkciók ellátásában A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A makrofágok fontosabb membránstruktúrái és antigénbemutató funkciója Makrofágok szerepe az immunfolyamatokban • Sejtek mérete nŋ (510x-es) • Receptorok expressziója • Fagocita-tevékenység g y g • Szolubilis faktorok termelése • Lítikus enzimek termelése Gergely-Erdei Az immunrendszer sejtjei XV. Gergely-Erdei Lymphocytak Lymphocytak - immunválasz nagyfokú fajlagosságát és az immunológiai memóriát biztosítják - sejtmembránstruktúrájuk – antigének specifikus felismerése - központi nyirokszervekben képzŋdnek - három ffŋ ŋ csoportba sorolhatóak: - B-sejtek - T-sejtek - természetes ölŋsejtek–NK-sejtek A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az immunrendszer sejtjei XVI. A B- és T-lymphocyták ontogenesisének közös vonásai Saját és nem-saját felismerésének képessége Effektor sejtek Immunológiai memória, immunológiai tolerancia Képzŋdésük nem fejezŋdik be a magzati élet lezárulásával, utána is folyamatos Fejlŋdésük nyirokszervekben indul Fejl j ŋdésük a központi p y B- és T-lymphocyták Érés – nyirokszervekben - antigénfelismerŋ receptorok jelennek meg a felszínükön kezdetleges felismerŋ receptor végleges antigénfelismer antigénfelismerŋ ŋ receptor B-sejt B sejt – BCR T-sejt – TCR antigénnel való kölcsönhatás után jeleket továbbítanak a sejtbe Az immunrendszer sejtjei XVII. B-lymphocytak - a keringésben lévŋ lévŋ lymphocytak 5-15 5 15 %-a % a B-sejt B sejt - fejlŋdésük a magzati májban majd a csontvelŋben indul meg – bursa ekvivalens szövetek - sejtmembránjukon az antigén fajlagos felismerésére képes immunoglobulin-molekula g jjelenik megg - a csontvelŋEŋl kivándorolva a másodlagos nyirokszervekbe kerülnek - érett sejtek felszínén MHCII molekula is jelen van – megkötött, majd bekebelezett antigének feldolgozása, bemutatása T-sejteknek hatására - antigénnel való fajlagos kapcsolódás aktiválódnak - limfokinek - ellenanyag termelŋ plazmasejtekké differenciálódnak Az immunrendszer sejtjei XVIII. B-sejtek aktiválása T-dependens (TD) és Tindependens (TI) antigének által Fehérjeantigének önmagukban nem váltanak ki ellenanyag-termelést ellenanyag termelést T-sejtek szükségesek T-sejtektŋl függŋ=TD – T- dependens antigének - B-sejt osztódásához, differenciálódásához 2 jel szükséges kötŋdés 1 antigén 1. ti é kötŋ köt ŋdés dé a sejtfelszíni jtf l í i IIg-molekulához l k láh 2. T-helper sejtek+citokinek Nem fehérjetermészetť antigének (pl.: poliszacharidok, lipidek) ellenanyag-termelés ll lé ki kiváltása ál á T T-sejtektŋ j k ŋl fü független=TI l TI – T-sejtektŋl T – independens antigének - B-sejtek aktiválása Gergely-Erdei A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az immunrendszer sejtjei XIX. Az immunrendszer sejtjei XX. T-lymphocytak - az összes lymphocyta 75 %-a T-lymphocyta - elŋalakjaik a csontvelŋben képzŋdnek, majd onnan a thymusba vándorolnak – immunkompetens sejtté érnek – antigén fajlagos felismerésére képes receptor jelenik meg a felszínükön - nem termelnek ellenanyagokat - az antigént az APC-k közvetítésével ismerik fel A citotoxikus (Tc) és a helper T-limfociták (Th) MHC-függŋ antigénfelismerése közötti különbségek Gergely-Erdei TH-sejtek h áá hatására - APC ffelszínén l í é lévŋ lé ŋ MHCII-antigén-komplex MHCII i é k l aktiválódnak - limfokinek - közvetlenül és közvetve – általuk termelt limfokinek útján macrophagokat, B- ill. T-sejteket aktiválnak – humoralis, cellularis immunválasz - gyulladásos folyamatokat is aktiválnak TC-sejtek - MHCI-antigén-komplex hatására aktiválódnak - limfokinek - célsejt pusztulását eredményezik TS-sejtek - az immunválasz leállításában játszanak szerepet Az immunrendszer sejtjei XXI. T-sejtek aktiválódása Naiv T-sejtek aktiválódásához 2 független stimulus szükséges 1 stimulus=1 1. stimulus=1. szignál - naív T-sejt APC-vel találkozhat a perifériás nyirokszervekben adhéziós molekulák révén laza kapcsolat alakulhat ki - ffajlagos jl ffelismerés li é hiá hiányában áb a kkapcsolat l t megszťnik, megszťťnik, ik T-sejt T jt elhagyja a nyirokszervet - MHC-peptid komplexeket a TCR felismeri aktivációs jeleket továbbít a T-sejt felé 2. stimulus=2. szignál - APC és T-sejt között kostimulációs kapcsolat alakul ki klonális osztódás ez a stimulus A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A T-sejt aktiválásában szerepet játszó kapcsolatok Az immunrendszer sejtjei XXII. NK-sejtek - az összes ö llymphocyta h 55-15 15 % %-a NK NK-sejt j - antigénkötŋ sejtmembrán-receptoruk nincs – null-sejtek - ellenanyagfüggŋ citotoxikus reakciók=ADCC – útján idézik elŋ a célsejtek oldódását Dendritikus sejtek - DC - éretlen DC-k patogének, antigének felvételére specializálódtak – legtöbb szerv kötŋszöveti állományában jelen vannak - patogén/antigén felvétel után a legközelebbi nyirokcsomóba vándorolnak – antigénbemutató sejtté érnek - érett DC-k specifikus immunválasz beindításában játszanak szerepet - hivatásos APC-k Gergely-Erdei Citokinek I. Az immunrendszer sejtjei XXIII. Hízósejtek - csontvelŋi sejtekbŋl származnak, de a keringésben nincsenek jelen - természetes és adaptív immunválaszban vesznek részt - allergiás ll iá reakciók k iók ffŋ ŋ effektor ff k sejtjei jj i Lymphocyták lymphokinek interleukinek=citokinek Monocyták monokinek y Kis molekulatömegť glikoproteidek Citokin-receptorokhoz kötŋdve fejtik ki hatásukat - autokrin hatás - visszahat a termelŋ sejtre - pparakrin k hhatás – a termelŋ ssejt j közvetlen v b lévŋ lévvŋ ssejtre j hat közelében - endokrin hatás – a szervezet egy távoli pontján hat Intercellularis kapcsolatokat közvetítenek Információtovábbításban jelentŋs szerepük van Immunválasz szabályozása - szabályozzák az immunválasz intenzitását, tartamát, befolyásolják a termelŋGŋ ellenanyagok mennyiségét és más citokinek termelŋdését A különféle citokinek a hemopoézis során az egyes sejtalakok kialakulását stimulálják. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az IL-1 autokrin, parakrin és endokrin hatása Citokinek II. IL-1 - aktivált macrophagok termelik hozzákötŋdik a macrophag membránjában lévŋ IL-1 receptorhoz aktiválja a sejtet: - növeli citotoxikus aktivitását autokrin hatás képzŋdését - monokinek képz p ŋdését macrophaggal kölcsönhatásba kerülŋ T-sejteket aktiválja – parakrin hatás távoli szervek sejtjeire, agysejtekre hat – endokrin hatás Gergely-Erdei A TNFơ, az IL-1 és az IL-6 fŋ fŋbb f bb funkciói, átfedŋ biológiai hatása Gergely-Erdei Gergely-Erdei A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az immunválasz kialakulása I. A szervezetbe jutó patogének természetes immunrendszer sejtjeivel és humoralis komponenseivel találkoznak napokkal késŋbb aktiválódik az adaptív immunrendszer, mely az antigénre nézve: • fajlagos - specifikus • klonális - azok a lymphocyták vesznek benne részt, amelyek membránjában jelen van az adott antigént felismer ŋ receptor felismerŋ Az adaptív immunválasz fázisai: 1. Afferens – kezdeti, felismerési 2. Centrális – központi p 3. Efferens – végrehajtó Az adaptív immunitás II. 1. Antigén felismerése patogént, antigént fagocitózis v. pinocitózis útján az APC-k veszik fel enzimek lebontják (feldolgozás=„processing”) A T-sejtek az antigén determináns részét ismerik fel, ha az a Iŋ hisztokompatibilitási génkomplex (=MHC) által kódolt membránfehérjéhez kapcsolódva jelenik meg az APC felszínén • segítŋ í ŋ T-sejteknek T j k k – TH • citotoxikus T-sejteknek - TC Az adaptív immunitás III. 2. Centrális fázis TH-sejtek aktiválódnak – citokinek felszabadulása T-, B-sejtek aktiválódnak, proliferálódnak, effektor sejtekké differenciálódnak prezentálják álják az antigént i é az APC-k 3. Effektor fázis: T-effektor sejt közvetlenül elpusztítják a kórokozókat, tumorsejteket sejtközvetített – cellularis immunválasz B-effektor sejtek – plazmasejtek immunglobulinokat termelnek effektor-mechanizmusokat aktiválnak antigén+immunglobulin=immunkomplex opszonizáció: ó antigén megjelölése T-effektor sejt B-effektor sejt komplement rendszer aktiválása ellenanyagfüggŋ – humoralis immunválasz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az adaptív immunválasz kialakulása Az immunválasz kialakulása Gergely-Erdei Gergely-Erdei Antigének I. Mindazok a struktúrák (sejtek, molekulák), amelyeket az immunrendszer felismer. Változások a meghatározásban: az érett immunrendszer által felismert antigének immunválaszt és toleranciát is indukálhatnak Antigének jelentŋs része nem eredeti formájában, hanem APC-k által feldolgozva fejti ki hatását Antigénvoltot nemcsak a fizikai, biológiai, kémiai tulajdonságok, hanem a recipiens szervezet is meghatározza Antigének II. Tulajdonságai j g Immunogenitás: immunválaszt kiváltó képesség effektor sejtek, ellenanyagok képzŋdése antigén=immunogén Tolerogenitás: immunológiai válaszképtelenséget kiváltó képesség Antigenitás: képesség, mely által fajlagos reakcióba tud lépni az ellenanyaggal, immunsejtekkel minden anitgén két részbŋl áll - felismerést biztosító receptorokat hordozó lymphocytak - antigén feldolgozó, bemutató APC-k A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Antigének III. Hordozó rész=karrier Antigén-determinans csoport(ok)=haptén(ek)=epitóp(ok) k B-sejt receptor és az ellenanyag a haptént a hordozó felületén és szolubilis formában is felismeri T-sejt receptor a hordozórészbŋl származó peptidek MHCmolekulákkal alkotott komplexét ismeri fel iimmungenitáshoz i á h az egész é antigénre i é szükség ük é van többféle Egy antigén felületén több haptén helyezkedhet el specifitású lymphocyta, ellenanyag képzŋdése indul meg Nagy molekulatömegť anyagok jó immunogének Kis molekulatömeg molekulatömegť gyakran nem alkalmasak gť anyagok y g gy immunválasz kialakítására=haptének hordozóhoz kapcsolódnak immunogénné válnak Haptén n: önmagában nem, csak megfelel megfelelŋ ŋ hordozóhoz kapcsolva immunogén, de specifikus reakcióképességgel rendelkezik Antitestek/Immunglobulinok I. Az antigén felépítése Gergely-Erdei Az Ig-molekulák általános szerkezeti felépítése Ellenanyagok=antitestek Doménstruktúrájuk van – polipeptidláncokból épül fel - felismerés - effektorfunkciók kiváltása B-sejt plazmasejt ellenanyag termelés, antigén elpusztítását, eltakarítását végzŋ effektor funkciók aktiválása S k tük 4 polipeptidláncból Szerkezetük: p lip ptidlá ból álló, álló hetrodimer h t di egység é - 2 könnyť polipeptidlánc– Light chain-L-lánc - 2 nehéz polipeptidlánc – Heavy chain-H-lánc - egy-egy H-lánchoz egy-egy L-lánc kötŋdik, két H-lánc pedig egymáshoz kapcsolódik - aminosavak – ismétl ismétlŋGŋ ŋGŋ homológ szakaszok – Ig-domének Ig domének Nehézláncok alapján: 5 osztály: IgA, IgD, IgE, IgG, IgM ƪ és lambda ƫ) ƫ Könnyťláncok alapján: 2 típus: kappa ƪ) Gergely-Erdei A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Antitestek/Immunglobulinok II. IgG mennyiségť) - ellenanyagok 75 %-a % a (legnagyobb mennyiségť mennyiség ť) - pl.: antibakteriális ellenanyagok, számos vírusellenes antitest, inkomplett hemagglutininek - átjut az emberi placentán – anyai ellenanyagokkal látja el a magzatot - négy alosztálya van: IgG1, IgG2, IgG3, IgG4 IgM - 5 négyláncos IgM-monomerbŋl felépülŋ pentamer molekula – legnagyobb molekulatömegť - újszülöttekben elŋször indul meg a képzŋdésük - pl.: p természetes ellenanyagok, y g , reumafaktorok zöme,, komplett p izohemagglutininek, hideg agglutininek - monomer formája – B-sejtekhez kötŋdik antigénkötŋ receptorkomplex felismerŋ része Antitestek/Immunglobulinok IV. Aktivált B-sejtek Antitestek/Immunglobulinok III. IgA - vérben monomer alakban fordul elŋ - váladékokban dimer, trimer, tetramer - J-láncot, szekretoros komponenset tartalmaz - két alosztálya van - nyál, könny, kolostrum, bélnedv fontos alkotóeleme – nyálkahártya-védelem IgD - monomer - érett B-sejt felszínén felületi antigénként van jelen - antigénnek a sejtfelszínhez való kötŋdésében van szerepe IgE - receptorokhoz kötŋdik sejtfelszíni struktúra - monomer - paraziták elleni védekezés, allergiás folyamatok aktiválása Az ellenanyagok általános funkciói (2) ellenanyag-termelés antigénhez kötŋdnek - neutralizáció – közömbösítik a toxikus hatást, gátolják á lják a fertŋ]ŋ ffertŋ]ŋképességet ŋ]ŋké képességet é - opszonizáció - NK-sejtek citotoxicitásának - hízósejtek aktivizálása Gergely-Erdei A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Opszonizáció és receptor közvetített fagocitózis I. Macrophagok: - makromolekulák - nem opszonizált baktériumok Fagocitózis: - ellenanyagokkal és/vagy komplement-komponensekkel fedett – opszonizált részecskék - intenzívebb v bb Opszonizáció és receptor közvetített fagocitózis II. bekebelezése antigén – macrophag lizoszómáiban degradálódik - bomlástermékek kiürülnek a sejtbŋl - receptorok újra expresszióra kerülnek Gergely-Erdei A klónszelekció elve I. Érett lymphocytak – „ŋrjárat” a nyirokszervek között Szervezetbe kerülŋ antigén a behatoláshoz legközelebbi nyirokcsomóban halmozódik fel Véráramba jutó idegen anyagok a lépben halmozódnak fel másodlagos nyirokszervek – lymphocyta – antigén kapcsolat osztódnak – azonos antigénkötŋ receptormolekulákat hordozó lymphocytak klónjai alakulnak ki A klónszelekció elve II. Minden lymphocyta csak egy adott determináns – epitóp felismerésére képes receptort hordoz Antigén csak azzal a sejttel lép kapcsolatba, amely antigéncsoportjával fajlagosan kapcsolódni tud „szelektál” szelektál” a sejtek között megfelelŋ lymphocytak osztódása indul meg – klonális szelekció, klonális osztódás és differenciálódás Effektor-, memóriasejt Klónszelekció folyamata A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A limfocitaklónok szelekciója Gergely-Erdei Lymphoid szervek és szövetek I. Nyirokrendszer - tokkal körülvett szervek - lymphoid l h id szövet ö - nyirokerek rendszere Elsŋdleges=primer v. központi - csontvelŋ l - thymus • lymphocyták keletkezési helye – saját struktúra felismerésének képessége • IgI ill ill. T T-sejt jt receptorgének t é k átrendezŋdése antigénkötŋ receptorok repertoárja alakul ki Másodlagos=szekunder v. v perifériás - lép, nyirokcsomók, Eŋ Eŋrrel asszociált immunsejtek hálózata-SALT, nyálkahártyával asszociált nyirokszövetekMALT – - légzŋ zŋrendszerrel kapcsolt lymphoid szövet tlégzŋrendszerrel szövetBALT - bélrendszerrel asszociált nyirokszövett GALT – mandulák, féregnyúlvány, Peyer-plakkok - antigén „kiszťrése” - lymphocyta-antigén kapcsolat helye - specifikus immunválasz lezajlása Limfocitapopulációk effektor funkciói Gergely-Erdei Lymphoid szervek és szövetek II. Gergely-Erdei A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A gyulladás folyamata Fiziológiás „eseménysorozat” szöveti sérülés, trauma v. fertŋzés után - célja: - szöveti ártalom elszigetelése - fertŋ]ŋ elpusztítása f ŋ]ŋ ágens á l íá - esetleges szöveti károsodások helyreállítása Tünetei: Pír – rubor – hajszálerek helyi tágulása idézi elŋ Duzzadás – tumor – kapilláris átjárhatóság folyadékkiáramlás, szöveti duzzadás Meleg – calor – hajszálerek helyi tágulása idézi elŋ Fájdalom – dolor Funkció F k ió ká károsodása dá – functio f i laesa l –G Galenus l é á l – értágulat, kapilláris átjárhatóság , phagocytak idézik elŋ A heveny gyulladás I. Macrophag eredetť citokinek szerepe: - fertŋ]ŋ fertŋ]ŋ ágensek macrophagokkal lépnek kapcsolatba monokinek szabadulnak fel pl.: Interleukin-1 – IL-1, IL-6, IL-8, IL-12, TNFơ – legnagyobb jelentŋsége van a gyulladás kialakulásában ki l k lá áb Kemotaktikus anyagok: - kemokinek – fertŋzés hatására képzŋdnek ơ-kemokinek ơ-kemokinek kemokinek – neutrophil granulocytákat Ƣ-kemokinek – monocytákat T-sejtek megjelenése a gyulladásos sejtgyülemben A heveny gyulladás II. Lipidmediátorok: monocytákból macrophagokból macrophagokból, neutrophil garnulocytákból garnulocytákból, - monocytákból, hízósejtekbŋl származnak (membránfoszfolipid lebomlása leukotriének, prosztaglandinok, thrombocytaaktiváló faktor – PAF) Leukotriének: - simaizmok összehúzódása - kemotaktikus hatás Prosztaglandinok: - erek áteresztŋképességét, átmérŋjét - neurtophil sejtek kemotaxisát PAF: - thrombocyták aktiválása - eozinophil granulocyták kemotaxisát - neutrophil, eozinophil sejtek aktiválása vonzzanak a helyszínre A heveny gyulladás III. Akut-fázis-fehérjék aktiválódása: - IL-1,, IL-6 – citokinek Lázkeltŋ (endogén pirogén) hatás - magas hŋmérséklet nem kedvez a kórokozóknak - hŋemelkedés megvédi a gazdaszervezetet a TNFơ károsító hatásaitól Összehangolják a fertŋzés leküzdésében szerepet játszó folyamatokat - IL-6 - akut-fázis-fehérjék májsejtekbŋl való felszabadítása - C-reaktív protein – CRP – opszonizálja a kórokozókat, komplementrendszert aktivál – kórokozó lízise - mannózkötŋt lektin - MBL A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A heveny gyulladás IV. Citokinek leukocitózist okozó hatása: - csontvelŋEŋl áramlanak ki - erek falához lazán tapadók szabadulnak fel Egyéb gyulladásos mediátorok: n: értágulat, érfal átjárhatóság növelése - hisztamin - kinin n: hisztaminhoz hasonló hatás - bradikinin n: lokális fájdalmat is okoz - nitrogén-monoxid – NO – endothelsejtekre hat Gergely-Erdei Memóriasejtek kialakulása B-sejtek ellenanyagot termelŋ plazmasejtekké alakulnak hosszú életť memóriasejtek lesznek: - nagy affinitású ellenanyag-termelés képessége - nyugvó sejtek A memória B-sejtek kialakulása Gergely-Erdei T-sejtek effektor sejtek kis számban memóriasejtek lesznek: - limfokintermelŋ képesség - kis mennyiségben osztódó sejtek - nagy mennyiségben nyugvó sejtek Antigénnel szembeni hyperaktivitás jellemzŋ rájuk Túlélésüket biztosítja: - specifikus antigén állandó jelenléte (kórokozók egyes fehérjéi) - antigéntŋl független bystandard mechanizmusok (környezetben elŋforduló kórokozókkal való találkozás) - B- és T-sejt populációk közötti kommunikáció A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Primer és szekunder humoralis immunválasz I. 1. Primer immunválasz j alakítják j ki – antigénnel g - B-sejtek mégg nem találkozott,, nem aktiválódott, felszíni IgM-et hordozó sejtek - ellenannyag-termelés – IgM koncentráció nŋ - ellenanyag-termelŋ sejtek kialakulásához 7-14 nap szükséges 2. Má dl immunválasz i ál Másodlagos - gyorsabban alakul ki - IgG koncentráció nŋ - immunológiai memória és memóriasejtek aktiválódása indítja be Primer és szekunder humoralis immunválasz II. klónjaik stimulálódnak Gergely-Erdei IgG, IgA, IgE termelés Komplementrendszer I. Komplement: - olyan anyag, ami az antitest mellett szükséges a kórokozó líziséhez á protein i és é glikoprotein lik i komplex k l rendszere d - számos Komplementrendszer: - vérben, testnedvekben inaktív állapotban lévŋ, egymást láncreakcióban aktiváló faktorok, kaszkádot szabályozó molekulák, megkötŋ receptorok egyes komponensek aktivációs fragmentumait megkötŋ összessége - aktiválódása: - klasszikus úton: IgG és IgM-tartalmú immunkomplexek hatására úton: mikroorganizmusok, g , molekulák - alternatív úton: hatására - lektinindukált úton: szénhidrátmolekulával reagáló mannózkötŋ lektin és az ahhoz kötŋGŋ enzimek hatására Komplementrendszer II. A membránkárosító komplex (MAC) kialakulása I. Különféle komplementek aktiválódása A folyamat során a MAC hidrofób lesz membránba süllyed lízist okoz a célsejtnél pórusok jönnek létre – a sejt elveszti osmoticus stabilitását, elektrolitok áramlanak ki, víz áramlik be tovább folytatódik a lízis A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Komplementrendszer II. A membránkárosító komplex (MAC) kialakulása II. Az idiotípushálózat szerepe az immunfolyamatok szabályozásában I. Ellenanyag y g molekula variábilis része kettŋs kettŋs funkciót tölt be: - hordozza az antigénkötŋ helyet – paratop-epitóp felismerésére alkalmas - egyedi molekulára jellemzŋ determinánst – idiotópot tartalmaz az ellenanyag-molekula idiotípusát határozza meg is idiotípus-specifikus az ellenanyag ll i immunogén i é idi í ifik ellenanyagok termelését indukálhatja Gergely-Erdei Az immun- és a neuroendokrin rendszer kapcsolata I. Az immun- és a neuroendokrin rendszer kapcsolata II. Egymás mťködését kölcsönösen befolyásolják - kp. k idegrendszer id d aktivált microglia sejtek, asztrocyták MHC termékeket, adhéziós molekulákat, koreceptorokat fejeznek ki, citokineket termelnek lokális immunfolyamatok szabályozása - vegetatív t tí idegrendszer id d elsŋdleges és másodlagos nyirokszerveket idegez be - periarterioláris hüvely-PALS közvetlen kapcsolat idegsejtek, T-lymphocyták, interdigitáló dendritikus sejtek között - immunrendszer sejtjei neuroendokrin mediátorok felismerésére alkalmas receptorokat is hordoznak Exogén opiátok, endogén opioid peptidek hatása az immunrendszerre - morfium: immunszuppresszív hatás közvetve a kp útján, közvetlenül az kp. idegrendszer útján immunsejtekre gyakorolva fejti ki hatását - opioidok: - citokinként viselkednek - immunsejtek is termelik - autokrin, parakrin, endokrin hatással is bírnak - immunreagáló hatásukat perifériás mononukleáris sejteken, gliasejteken és a sejtekben lévŋ nagy affinitású receptorokon keresztül fejtik ki - NK-sejtek citolitikus aktivitását befolyásolják - lymphocyták mitogénre adott proliferatív válaszát befolyásolják - akutan a szimpatikus idegrendszer közvetítésével - hosszabb ideig hatva a hypothalamus-hypophysis-mellékvese rendszeren keresztül fejtik ki hatásukat - az immunrendszerre ható opioidok szerkezetileg azonosan vagy hasonlóak az idegrendszerre hatókhoz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az immun- és a neuroendokrin rendszer kapcsolata III. Stresszhelyzetben kialakuló neuroendokrin válasz immunfolyamatokra gyakorolt hatása hypophysis ACTH Stressz Szimpatikus idegr. Mellékvese aktiváció - acetilkolin - adrenalin - noradrenalin zona fasciculata glükokortokiodok neuroendokrin mediátorok: növekedési hormon, prolaktin, endorfin, enkefalin Az immun- és a neuroendokrin rendszer kapcsolata IV. Glükokortikoidok immunszuppresszív hatása - APC-k közvetítésével - különbözŋ citokinek képzŋdését befolyásolják - sejtfelszíni molekulák expresszióját befolyásolják tényezŋk mťködését Pszichés tényezŋ zŋk befolyásolhatják az immunrendszer m ť ťködését - pl.: rák, AIDS – immunfolyamatok károsodtak Humorális immunválaszz kondicionálható - feltételes reflexszel kiváltható Serkentik v. gátolják az immunrendszert Az immun- és a neuroendokrin rendszer kapcsolata V. Neuroendokrin mediátorok hatása az immunrendszerre Mediátor Az immunrendszer válasza Hatás hidrokortizon ellenanyag-termelés, NK-aktivitás, citokintermelés adrenalin limfocitaproliferáció mitogén hatásra acetilkolin limfociták és makrofágok száma a csontvelŋben ß-endorfin ellenanyag-termelés, ellenanyag-termelés makrofág- és T-sejt-aktiváció / enkefalin T-sejt-aktiválás / prolaktin makrofág-aktiválás, IL-2-termelés növekedési hormon ellenanyag-termelés, makrofág-aktiválás, IL-2 melanotonin MRL, ellenanyag-termelés ACTH citokintermelés, NK-aktiválás, ellenanyag-termelés, makrofágaktiválás nemi hormonok limfocitatranszformáció, MRL Az immun- és a neuroendokrin rendszer kapcsolata V. / / G Gergely-Erdei l Ed i Gergely-Erdei A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu I-es típusú v. azonnali túlérzékenység allergiás reakció I. I-es típusú v. azonnali túlérzékenység - allergiás reakció II. A reakció hatásmechanizmusa I. A már szenzibilizált szervezet allergénnel (allergiát kiváltó antigén) történŋ találkozása után azonnal bekövetkezik - hízósejtekhez és bazofil leukocytákhoz kötött IgE jelenik meg – fontos szerepük van Allergiás reakciót váltanak ki szŋr, - pl.: füvek-, fák pollenje, atkafélék, állati sz szŋ ŋr, penészgomba-spórák, ízeltlábúak méreganyaga, gyógyszerek, táplálékok – tojás, halfélék stb. - ételallergia – erŋsen glikolizált fehérjék váltják ki - gyógyszerallergiát – kémiai anyagok váltják ki, amelyek a szervezet saját fehérjéihez kötŋdnek Allergia: megváltozott reaktivitása All Allergia i : a gazdaszervezet d ál k i i á egy adott d áágenssell való ló második v. többszöri találkozás során - szénanátha-allergia rhinitis, pollenallergia, tüdŋaszthma Atópia: allergiára való hajlam Allergén bejutása a szervezetbe – leggyakrabban nyálkahártyán keresztül I-es típusú v. azonnali túlérzékenység - allergiás reakció III. A reakció hatásmechanizmusa II. I-es típusú v. azonnali túlérzékenység - allergiás reakció IV. A reakció hatásmechanizmusa III. APC-k felveszik, feldolgozzák T-sejteknek bemutatják TH2-sejtekké differenciálódnak IL-4, IL-13 termelés Antigénspecifikus B-sejtekre hatnak Allergénnel reagáló IgE antitestek termelése Hízósejtekhez, bazophil leukocytákhoz kötŋdnek Granulumok tartalmának kiürülése – hisztamin, egyéb mediátorok pl.: izom, ideg és más sejtekhez kötŋdnek Allergiás reakció tünetei: könnyezés, tüsszögés, viszketés, bŋr kivörösödése, duzzanat Túlérzékenységi reakciók azonnal lejátszódó eseményei Túlérzékenységi reakciók késŋi fázisú reakciója-LPR - 2-8 órával az azonnali reakció után - több napig is eltart - gyulladási folyamat, melyet a hízósejtek és a bazophil granulocytak újonnan szintetizált mediátorai indítanak el - aktivált v hízósejtek s j – citokin termeléss – IL-3,, IL-4,, IL-5, 5, IL-6,, TNFơ TNF N ơ– kemotaktikus és gyulladáskeltŋ citokinek szövetkárosító folyamatokat sejteket toboroznak a helyszínre indítanak el - eozinophil granulocyták – bázikus fehérjéket tartalmaznak szövetkárosító és parazitákra toxikus hatásúak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az azonnali típusú túlérzékenységi reakció kialakulásának mechanizmusa II-es típusú túlérzékenységi reakció I. IgG és IgM molekulák idézik elŋ - autoantitestek, idegen anyag ellen termelŋdnek - saját struktúrákkal keresztreagáló ellenanyagok Antigén: - célsejt membránkomponense - sejthez kötŋGŋ antigén (gyógyszer v. bomlásterméke) A célsejthez kötŋGŋ ellenanyagok - komplementrendszer aktiválása targetsejt elpusztul - ADCC kiváltása Célsejtek eliminálást okozó folyamatok - transzfúziós reakció - újszülöttek hemolítikus betegsége Gergely-Erdei II-es típusú túlérzékenységi reakció III. II-es típusú túlérzékenységi reakció II. Transzfúziós reakció nem megfelelŋ donorból származó – inkompatibilis – vér átömlesztésekor: Recipiens szervezetében a donor vörösvértestjeivel reagáló antitest van Újszülöttek hemolítikus betegsége magzat vörösvértestjei immunizálják az anya szervezetét – leggyakrabban Rh(D) antigének esetén Rh(D)-antigének Rh(D)-negatív anya – Rh(D)-pozitív magzat Szüléskor átjutnak a magzat Rh(D)-antigénjei Immunrendszer a donor vörösvértestjeit idegennek ismeri fel Ellenanyaggal válaszol – normál bélflóra mikroorganizmuasai hatására termelik Intravaszkuláris hemolízis Lázas állapot, hemoglobin jelenik a meg a vizeletben IgG-ellenanyag termelése indul meg az anyában 2. terhesség során átjut az IgG a placentán Rh(D)-pozitív magzat vörösvértestjeit károsítja megelŋzés: anya szervezetébe juttatott anti-Rh(D) ellenanyag – „Rh profilaxis” – az anya vérkeringésébe jutó inkompatibilis vörösvértesteket eliminálja A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A II-es típusú, ellenanyag-közvetített túlérzékenységi reakciók mechanizmusa Újszülöttek hemolitikus betegségének kialakulása Gergely-Erdei SH Élettan III-as típusú túlérzékenységi reakció I. „szérumbetegség” – immunkomplex betegség ellenanyag képzŋdés képz képzŋ ŋdés megindulásakor nagy mennyiségť mennyiséggť antigén van a keringésben antigéntúlsúlyban oldódó immunkomplexek keletkeznek nem eliminálódnak lerakódnak a szervezet különbözŋ pontjain pl.: erek falában komplementrendszer aktiválása gyulladás, szövetkárosító folyamatok Reakció jele: - necrózis - neutrophil granulocyták infiltrációja az érintett szövetbe - ellenanyag molekulák szövetroncsolás helyén - komplementaktivációs termékek III-as típusú túlérzékenységi reakció II. Autoimmun betegségben - kimutatható az antigén-antitest komplex - pl.: SLE-systemas lopus erythematosus, polyarteritis nodosa-több artériát egyidejťleg érintŋ gyulladás, reumatoid artritis-izületek gyulladása Immunkomplexek lerakódását befolyásolja: - komplex mérete: - közepesek – nem eliminálódnak - kicsik- kevésbé rakódnak le - nagyok – fagocitózis útján lebomlanak eltakarítás: vörösvértest, macrophag, granulocyta di ik i faktorok: f kt k ahol h l a plazma l lt filt á iój történik tö té ik – -h hemodinamikai ultrafiltrációja kedvez a lerakódásnak pl.: veseglomerulusok kapillárisai A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Tüszŋs mandulagyulladás – Tonsillitis follicularis I. Immunkomplexek által okozott szövetkárosodás A garat nyirokszövetének és a manduláknak bakteriális eredetť, gyulladásos, megnagyobbodással járó lázas megbetegedése Oka: Streptococcus pyogenes Streptococcus utóbetegségek alakulhatnak ki: - reumás láz - heveny vesegyulladás - immunmechanizmus útján alakulnak ki - streptococcus ellen a szervezet ellenanyagot g termel ellenanyag+antigén kóros összekapcsolódása, kicsapódása carditis, polyarthritis, glomerulonephritis Gergely-Erdei Tüszŋs mandulagyulladás – Tonsillitis follicularis II. Febris rheumatica - reumás szívgyulladásként nyilvánul meg leggyakrabban - szerzett billentyťhibák leggyakoribb oka - a streptococcus fertŋzés 2-3 héttel elŋzi meg 1. Szív szívgyulladás rétegét - a szív í mindhárom i dhá ét ét érintheti é i th ti - szívbillentyťkön szívbillentyť y kön szemölcsszerť felrakódásokat okoz zsugorodik, deformálódik nem zárja tökéletesen a szájadékot Izületek polyarthritis rheumatica - nagyizületek i ül k fájdalmassá, fájd l á dduzzadttá, d á pirossá i á válnak ál k - pár nap múlva adott izület gyulladása csökken más izület gyulladása alakul ki 1. %ŋ %ŋr Eŋrelváltozások – bbŋr Eŋ ŋŋr alatti reumás csomók Tüszŋs mandulagyulladás – Tonsillitis follicularis III. Glomerulonephritis acuta - vese kétoldali, nem gennyes, gyulladásos megbetegedése - az immunfolyamat a glomerulusokat károsítja - a streptococcus fertŋzés 1-3 héttel elŋzi meg - hármas tünetegyüttes jellemzi: - oedema – szemhéjakon, arcon, kézen - hypertonia – elsŋsorban a dyastoles érték emelkedik - kóros vizelet – mennyisége , fehérjét, vörösvértestet ö ö é t t t ttartalmaz t l A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu IV-es típusú túlérzékenységi reakció I. Késŋi típusú hypersensitivitási reakció-DTH N ellenanyagok, Nem ll k h hanem aktivált k i ál sejtek j k kö közvetítik í ik pl.: kontakt hiperszenzitivitás, tuberkulin típusú reakció, granulóma kialakulását kísérŋ reakció Antigén a szenzibilizált TH1-sejteket aktiválja IV-es típusú túlérzékenységi reakció II. citokinek – IL-2, IFNƣ, TNFƢ szabadulnak fel macrophagokat vonzzanak a helyszínre lí ik enzimek lítikus i k jjutnakk a kö környezetbe b Intracelluláris paraziták, baktériumok elleni védekezés - TH1-sejtek 1 sejtek macrophagok aktiválása fokozott fagocyta tulajdonság, enzimtermelés fertŋzött sejt elpusztítása, kórokozó eliminálása ha nem mťködik jól – krónikus DTH reakciót idéz elŋ granulóma képzŋdik - macrophagokból h kból kialakuló ki l k ló óriássejteket ó iá j k tartalmaz - aktivált TH1-sejteket enzimek szabadulnak fel szövetroncsolás szövetroncsolás pl.: Mycobacterium laprae – bŋrben okozott léziók Mycobacterium tuberculosis – tüdŋben okozott roncsolás Granulóma kialakulása és szerkezete Immunhiányos állapotok I. Immunhiányos állapot – immundeficiens állapot - immunrendszer sejtjeinek - sejtfelszíni molekuláinak - immunrendszer mťködését szabályozó komponenseknek Hiánya, nem megfelelŋ Pťködése csökkent ökk t védekezŋ védekezŋképesség éd k ŋképesség ké é Gergely-Erdei Oka: hemopoetikus ŋssejtek T és/vagy B-sejtek phagocyták komplementrendszerek k l d k Elsŋdleges v. öröklött immunhiányos állapot Veleszületett vagy szerzett zavara Másodlagos v. szerzett immunhiányos állapot A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Immunhiányos állapotok II. Elsŋdleges v. öröklött immunhiányos állapot Az immunrendszer mťködése szempontjából fontos gén hiánya vagy hibás mťködése. Pl.: DiGeorge-szindróma, Hiper IgE (Jób) szindróma, Súlyos kombinált immundeficienciák , Meztelen lymphocyta szindrómák, Wiscott-Aldrich-szindróma, Ataxia telangiectasia, Cartilage-hair hypoplasia, Xkromoszómához kapcsolt limfoproliferatív kórkép, X-kromoszómához kapcsolt (Bruton-féle) agammaglobulinémia , Variábilis hipogammaglobulinémiák Irodalom GERGELY János, ERDEI Anna: Immunbiológia Másodlagos v. szerzett immunhiányos állapot Bakteriális v. vírusfertŋzések, rossz táplálkozás, p egyes gy betegségek g g kezelése (citosztatikus ( gyógyszerek, sugárterápia) következményeként alakulhat ki. Pl.: AIDS Humoralis immunválasz hiánya v. csökkent mťködése ť esetén extracellularis bakteriális fertŋzések gyakori elŋfordulásához vezet Cellularis immunválasz érintettsége esetén vírus v. intracellularis mikróbák által okozott visszatérŋ infekciók kialakulásához vezet A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu