Izomműködés

Előnézet

A jegyzetről

Szunomár Szilvia, Gál Nikolett, Dr. Oláh András, Prof Dr. Kovács L. Gábor: Izomműködés

Vásárlás (500 Ft)

Név

Izomműködés

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Élettan

Év

2015

Intézmény

Pécsi Tudományegyetem

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-04

Oldalak száma

Jelentem

nem ne em akaratlagos akar ak kar a at a lagos és akaratlagos mozgások kivitelezése kivitelezé zéése Emberi szervezet IIzommťködés zommťk ködés SZUNOMÁR SZ ZUNOM NOMÁR ÁR R Szilvia, GÁL GÁL Nikolett, Nikolett, DR. OLÁH András, PROF. PROF ROF OF F. DR. DR. KOVÁCS CS L. L Gábor b Szívizom Sz zívvizzom o Simaizom Simaizzom Harántcsíkolt Hará Ha r ntcsíkolt izom kb. 200 g testtömeg 10 % te %-a - Testtömeg 45 %-a felép píttés ée szív felépítése belsŋ szervek be testtartás ás,, lokomóci ás ció ci testtartás, lokomóció izommťködés: megfeszülés izom mmťkö ödé dés: é meg gfe fesszülés + megrövidülés mozgató mozgat attó id ideg hozza mťködésbe az izmot A kötŋszövet kötŋszövet szerepe az izommťködésben Kötŋszöveti Kö ötŋszöveti lemez – epimysium epimy myysi sium um mozgató mozgat tó id iideg eg sérülés paralysis nem, vagy alig használt izom atrophia A kötŋszövet kötŋszövet szerepe az izommťködésben izommťködésb ben (2) Án ngyyán L. L Ángyán L.... Véko Vé kony ko n abb kötŋszöveti ny kötŋszövetti sövény sö y – perimysium peri riimy mysium Vékonyabb izo zo zom om ál áállományát lományát nya yaaláábo bokr kraa osztja kr Az izom nyalábokra külö kü l nbözzŋ számú lö száámú és nagyságú izomsejtek izo z ms m ej ejte tekk te különbözŋ fino fi nom no m hüvely hü end en domysium veszi körül – szorosan szo zoro r san hozzáfekszik hozz zzáf zz á ekkszikk finom – endomysium a szarkolemmához A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az Az iizom zom szerkezeti felépítése (1) A kötŋszövet jelentŋsége (1) nyugalmi Iz Izom o n om nyu yuga yu gaalm mi feszülésének fe fenntartása nyugalmi hossz: kiindulva ny nyug y gal almi m h ossz:: az izom azon hosszúsága, os hosszúság ága, ág a, ame aamelybŋl mely me lybŋl ki ly iin i du d lv lvaa a kontrakció kont ko n raakc nt k ió ó a llegnagyobb eggnagyobb egna na na izomfesz izomfeszülés szzül szül ülés és kkifejtésére ifejtésééree képes ekvilibrium ek kvi vililliibr briu iiuum hossz: hos hos o sz: a szervezetbŋl kivett k ve ki vett tt izom izom hossza hosssza za ha nyújtjuk az izmot izmot, t, ak akko akkor kor általában ko n az ekv ekvilibrium kvilililib kv i rium hossz 2-3ib szorosánál szakad szaka kad ka d el Mechan han nikai védelem véd delem Mechanikai gy yors orrs éss erŋs erŋs fesz zít ítés é vagy nyújtás esetén védii azz izmot az gyors feszítés elszzak a ad adáástól elszakadástól Az Az izom izom szerkezeti felépítése (2)) A kötŋszövet jelentŋsége (2) Erŋátvitel biztosítása Er E ŋátvi áttvi vite tell bi te bizt zttossíttás á a – inak ccsonthártyához cson cs son o th hár árty t áh ty hoz o kkapcsolódnak, ap pcs csolódnak, valamint behato to oln lnak ak a ccsontok son so ntok behatolnak az ín sohase sohasem ccsatornácskáiba cs attorná nács csskááib ibaa seem szakad szak sz akad ak ad le a cs ccsontról, on ntrról ól,, inkább elszakad ínnal in nká kább ább els lsza ls zaaka k d azz iizomrost, z mrost, vagy a csontból zo cson cs ontb t ól kitörik tb kitö örik az ínn ör nal kapcsolódó terület kapc cso soló l dó ló dó tter errüülllet e et Kötŋszövetbe áágyazottan gyaz gy azzottta t n lé llépnek pnek be a ne neu neurovaszkuláris urov o asszkul u áriss hílu híluson uso son az idegek és az eerek rek hossztengelyével párhuzamosan izom mh ossz ossz os szte t ngel elyé el yéve yé v l párh r uz rh u am amosan futó ér transz transzverzális zve verrzál rzállis arterio arteriola ola izomsejt h hossztengelyével párhuzamos kapilláriss – hajtťszerťen haj ajttťsz aj szer erťťen er kanyarulatos elrendezŋdés soráán sem szakadnak szakkad dnakk izommťködés során el az erek A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az akciós potenciál (2) Az akciós potenciál (1) izomsejtet membránjában Ha aazz iz Ha izom om o mse s jt jtet tett ingereljük, akkor megváltozik a m embr bránjában az vezetŋképessége membránpotenciál iionok io ono n k ve no eze z tŋkkéépe pessége és a membránpotenc nciá nc iáll iá akciós potenciál eredményez p po t nc te n iáál alakul aallakkul ul kkii – kontrakciót eredm dmén dm énye én yezz ye Akciós potenciál Ak kci c ós ós p otten e ci c ál közben lejátszódó lejááts tszó zód zó dó események: eseméény nyek: - a nyugalmi nyuuga galm lmii (negatív) lm ( egatív) membránpotenciál (n m mbránp me pot oten enci en ciáál csökken ci csökkken – depolarizáció membránpotenc nciá nc iáll el iá eléri l és meghaladja megh hala hala ha ladj djaa a kü dj kküszöbpotenciált szöbpotenciált – - a membránpotenciál Na+- csatornák megnŋ Naa+- vez csatorn nák aaktiválódnak kttiv ivál álód ál ódn ód nak – megn nŋ a N vvezetŋképesség ezet ez etŋ et ŋké képe pess pe sség ss ég – membránpotenciál membrá ránp rá npot np otenciál ot ál pozitív p poz o itív le llesz sz (overshoot-túllövés) (overshoo ot-tú túlllövés)) tú + + - a Na N - vezetŋképesség vezet ettŋké k pesség ég ccsökken, sökkken, a K - vezetŋképesség sö vezzetŋké kéépess képe pess pe s ég nŋ nŋ – nyugalmi nyug ny u allmi mi membránpotenciál memb brán br ánpotenciál helyreállítása – repolarizáció reepo p larizáci ciió ció - a megnŋtt meg m e nŋtt K+- vezetŋképesség miatt – hiperpolarizáció eg hipe perp pe polarizác áció ác ió alakulhat alakkul ulha h t ki (a Na+-K+-ATPáz pumpa is okozhatja okoz o haatj t a – 3 Na Na+-t cserél cseré r l + 2 K -ért -éért cserébe) SH Atlasz. Az izomsejt (1) Az Az izomsejt beidegzése (1) se ssejthártya jthá jt h rtya há rttya – sz szar szarkolemma: arko ar kole l mma: - izomsejt nyugalmi feszül le feszülésének ülés ül é én és nekk beállítása - parancsjel tovább bbít bb ítás ít ásaa azz izo ás iizom zom ko zo kontraktilis továbbítása apparátusáho hozz ho apparátusához my myop op plaassm ma: a ssejtplazma ejtp ej tp pla lazma myoplasma: Szarkole lemm le mmaa mm Szarkolemma Keszty tyyťuj tyť u js jszerťť betüremke keedééseek – T-tubulus Kesztyťujjszerť betüremkedések Izomse ejt b bel elseejé el j ben – sza sszarkoplazmatikus z rk rkop kop oplazmatikus re eticu culu cu lum lu m – L-tu tubu bulu bu lus lu Izomsejt belsejében reticulum L-tubulus T-tubulu Tus közelében k kitágulnak, vakon o végzŋdnek v ekk T-tubulus Terminalis ciszterna + T-tubu b luss T-tubulus Triád Ángyán L.. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A motoros véglemez (2) A motoros véglemez (1) Atlasz. SH A SH tllas tlas a z. Ángyán L.. L.. Az izomsejt (2) Ángyán L.. Az izomsejt (3) SH HA tlas tl asz. as z Atlasz. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az izomsejt (4) Ko K ont ntrakt ktililis is egysége eggysség é e – miofibrillum Kontraktilis -1Ƭ Ƭm m át átmé átmérŋMť, mérrŋM ŋMťť, szubcellularis szuubcellularis struktúra sz csíko cs olt l sá ságg: miofibrillum mio ofi fb brrillum szerkezeti eg egys ység ys égéén ég ének ek, a - csíkoltság: egységének, s arrko sz kome m rn nek azz ismétlŋdése szarkomernek A szarkomer – össz zet etet ettt struktúra, ett összetett - kontrakciós ffeh fehérjék: ehér eh érjéék: ér k - mi mio miozin ozin - aktin ak in akt n - modulator mod odulat ator at or fehérjék: fehérj rjjékk: - tropomiozin - troponin-komplex Az izomsejt (4) Aktin: Ak A kti t n: n nagy F-aktin formájában -n agg y ré rrésze észze FF akktiin fo ormájában van jelen - aazz aak kttiinm n ol olek ekkuullán o lyan domének vannak,, amelyek amely lyek specifikusan spe peeci cifi fiku fi kusa ku saan aktinmolekulán olyan képesek miozinfejhez, kapcsolódni ké épe peseek a m ioz o in oz nfe fejh jjh hez, mint aktinkötŋ ŋ ffehérjéhez ehér eh érjé ér jéhe jé éhe hezz kapcs solódni ló i ló - vvékony ékkon ny fi ffilamentum l me la m nt ntum um m Miozin: - globuláris fej, a filam men entu tum két ellentét tu étes ét ess pól p ó us ól usán filamentum ellentétes pólusán farokrész - elnyújtott farokr krés kr ész és ész - vastag filam ment me ntum um umok m filamentumok - rajtaa aaktinkötŋ ktin kt inkö in k tŋ ddomének om ménekk ttal alál al á ha ál ható tóak tó találhatóak - AT TP-t TP -t bont bo ont (ATP ont on P-á -áz) z az aktivitást z) akktivitást tii valló kötŋdéss ATP-t (ATP-áz) az aktinhoz való indí ítj tjaa me megg (aktinna al aaktivált ktivált ATP-áz) indítja (aktinnal - a mio ozi z nf nfej flexibilisen illeszkedik a rúdhoz, a fej fej és a rúdd ááltal fe ltal lt al miozinfej bezárt sszö zö ög 45-90° szög Ezen különbségek adják az izomösszehúzódás al alapját. lapját. Az aktin (1) Az aktin (2) Fo F nyó ny ó A.. A. A. Fonyó A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A miozin (1) A miozin (2) Atlasz. SH A SH tlas tl asz. z. Fony nyyó A.. A .. A. Fonyó Csúszófilamentum-mechanizmus C súszófilamentum-mechanizmus ((1) 1) TP P jelenik jjel e en el enik ikk meg eegg -A ATP - aazz AT ATP-hez kapcsolt A Ph Pheez kapc ka apc pcsolt miozinfej ééss azz aaktinszál ktinszál áll miozinkötŋ mio i zinkköt öŋ fehérjéje egymástól fe ehé hérj rjéj rj é e ki éj kkissé s é el ss eeltávolodik távolodik egymás stó ól Csúszófilamentum-mechanizmus C súszófilamentum-mechanizmus (2) (2) -A T -ááz reakció TP r ak re akci ciió be eve v zetéseként a kötött AT ATP P az a eenzimhez nzimhe h z he ATP-áz bevezetéseként kö ötö tött t A tt D +f DP + os oszf zfát zf á formájában van át n kötött ADP+foszfát e een ej n kkonformációváltozás onfo on fo ormác rm mác áciióváltozás zajlikk le lle,, a rú úd és a fej ej kközött ö ött 90 öz 90 ° - a ffejen rúd elm l ozdu ozdu oz dull az aktinszál ál vvége ége felé - a fej elmozdul Fonyó A.. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Csúszófilamentum-mechanizmus C súszófilamentum-mechanizmus (3) (3) -A TP-ááz re TP reak akkci c ó 2. 2 sszakaszaként zakaszaként a fosz szfá sz fátt le fá lleválik váliik az az enzim m r ŋl ATP-áz reakció foszfát enzimrŋl - ezz zzel zz el eegyidŋben ggyyid i ŋbe ben n a fej kapcsolata ééss az a akt tin i miozi zink zi nkötŋ ddoménje nk o énje om ezzel aktin miozinkötŋ közö ött tt sszorossá zoro zo ross ro ssáá válik a ka ss apc p solat között kapcsolat - a fej magával viszi a sszorosan zoro zo rosan hozzá ka ro kkapcsolódó kapc apc pcso soló so oló ódó aktinfilamentumot Csúszófilamentum-mechanizmus C súszófilamentum-mechanizmus (4) (4) -A ADP DP D P leválik levál evválik ikk a miozinfejrŋl mio i ziinfejrŋl io fej ej éss a rúd rúúd között kö özö zött t az eddig 90 °-os tt °-o os szög szzög ö 45 °-osra °-os °osra os r válikk - a fej em m a vastag vas a ta tag ag sem seem a vékony filamentumok filamen ntuumo ok hosszaa eközben ek eközben nem - sem ikk változik ent ntum u ok átfedését um étt n övel öv eim el eg - az elcsúszás a filame filamentumok növeli meg aktin-miozzin infe fejj kapcsolat fe kap ka pcso pc sola laat mindaddig fennáll, fennálll,l aamí fe mígg újabb mí újab új abb ab b ATP ATP - az aktin-miozinfej amíg nem kötŋdik köt ö ŋdik a miozinfejhez miozin in infe nfe f jhez molekula nem Fonyó A.. Csúszófilamentum-mechanizmus C súszófilamentum-mechanizmus (5) ATP jelenlétével miozin AT A TP je jele leenl nlét é évvel ét e aazz aktin miozikötŋ doménje és a mi mioz ozzin o n ak kti t nkköttŋ doménje dom mén nje j kközött özött kereszthidak létesülnek létesül üllne ülne nekk (aktomiozin) ( kt (a ktom omio om ozi zin) aktinkötŋ AT A TPP-tt bo bont nt, m nt elllye yell összehúzódás, kontra raakc kció ió jö ön létre e. ATP-t bont, mellyel kontrakció jön létre. Fonyó A.. Csúszófilamentum-mechanizmus C súszófilamentum-mechanizmus (6) (6) S A SH tllasz. Atlasz. SH Atlasz. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az Az iizommťködés zommťködés energetikája (1) Csúszófilamentum-mechanizmus C súszófilamentum-mechanizmus (7) (7) Az A iizommťködés z mm zo mťkö k déés „ü „„üzemanyaga”: zemanyaga”: ATP bomlása bomlás ása ás sa ATP-igénye Az A izom izom zo om AT A P--iggén P énye nem egyenletes nyugalomban ny yug u al alom om mba b n – minimális minimális mi nagy kkontrakció ko nttra n rakc kció kc ió ó – na n gy mennyiség szükséges szüüks kség séggess kontraháló összenyomja saját A kont trahá hálló izom össz há szen sz enyomja sa en ajá j t vérereit aktív Kŋt termel az ak ktí t v izommunka izzommunka Az izom AT ATP P ta ttartalma rtalm ma - ggyorsan yorsan kimerül – fo ffolyamatos lyamatoss ATPA termelés termel elés és – kkreatinfoszfátból reeati eati t nfoszf zfát zf áttból ból bó folyamatosan folyam amat am atosan refoszforilálja at refoszforilál á ja SH HA tlas tl asz. as z. Atlasz. foszfátcsoportja fosz fo szfá sz fáátcsoport rttja ADP-hez kötŋdik kreatin-foszfát+ADP kreati inn-ffoszfát+ADP ATP+ kreatin Anaerob Anae An aero ae ro ob körülmények körü kö rrü ü üllmények között Gl Glikolízis G ik ikol kol o ízzis i – gglükózból lükózból 2 molekula 3 sz szén szénatomos énaatom én mos ter termék e mé mék keleetk ke tkez ezzik – tejsav keletkezik Glikogenolízis Glik Gl ikogen ik enol en o ízis – kii kkiindulási iiiind ndul nd u ási anyag glikog ul glikogén o én – iz izomszövetben zom o sz szöv ö etben öv n igen folyamat ig intenzív folyam ig mat energetikailag egyenértékť glikolízissel egyen nér é téékť a gliko kolílílíziss ko sssel ADP+ kreatin-foszfát Aero Ae rob körülmények ro körü kö örü ülm lmén mén ények között Aerob g glükóz lük ü óz Ⱥ p ük piroszŋOŋsav irroszŋOŋsav Ⱥ acetil-koenzi acetil-koenzim-A imm-A A aacetil-koenzim-A cet e ill-k koen nzzim im-A belép a citrát citrát-ciklusba t-c -cik iklu ik lusb lu sbaa (Szent sb nt Györgyi Gyö G örg rgyi yi – Krreb e ss félee körfolyamat), kö örf r olyamat), szén nat atom omjjai CO2-dá om -dá oxidál álód ál ódnak ód Krebs-féle szénatomjai oxidálódnak kkeele l tkkezzikk: 3 molekula NADH H2 keletkezik: 1 mole leeku leku kula la FADH2 molekula terminál terminális ális ál is oxidáció oxidá dáci ció ci ó – kkeletkezett eletkezettt h hid hidrogénszállítók i rogé id g ns gé nszá zállllllít zá ítók ít ók eeloxidálása elo l xiidá lo dálá lássa lá közb ben o oxi xiidá d ciós een nergia szabadul ne sza z badul fel közben oxidációs energia oxid oxidatív idaatív fos id foszforiláció oszf os zforilácció – oxidációs energia zf energgia ATP ATP szintézisre szinttéz ézis i ree való val aló al f lh fe lhas asználása s a felhasználása glükóz Ⱥ piro piroszŋOŋsav oszŋO ŋOŋ ŋsa s v Ⱥ ttej tejsav e sa sav a fo foly lyamat energiamérlege: ly energia i mérlleg ia egee: e: folyamat glükóz glük gl ükóz ük óz + 2 ADP + 2 foszf ffoszfát zffát ȼ 2 ttejsav ejjsa savv + 2 AT ATP kreatin+ATP Az Az izommťködés energetikája (3) Az Az izommťködés energetikája (2) ATP P a foly lyaamat energiamérlege: ly folyamat glükóz + 6 oxigén ȼ 6 CO2 + 6 H2O + 388 A ATP TP A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az Az iizommťködés zommťködés energetikája (4) (44) Z Zs sírrok o lebontása lleb eeb bon nttáássaa Zsírok bé béta-oxidáció b béta éttaa-o -oxidáció – zsírsav zsírsavakból vak akbó bó ól acetil-koenzim-A acetil-koe oeenz n im-A keletkezik keletkezik acetil acetil-koenzim-A l-k -koe oeenz nzim m-A belép a ci ccitrát-ciklusba ttrrát át-ciklusba te terminális term rm min i ális o oxidáció xid xi dáció oxid oxidatív dat atív ív foszf foszforiláció zfor zf oril or i ác il áció i ió Az Az izommťködés izommťködés energetikája (5) (55) SH Atlasz. z z. a fo ffolyamat olyamat energiamérlege: zsírmolekula zs zsír sí molekula (pl.: glicerin + 3 palmitinsa palmitinsav) sav) Ⱥ 390 3990 ATP AT TP A filamentumok (1) Az Az iizommťködés zommťködés energetikája (6) (66) A mi miofibrillumokat m ofib of ibri rillllllum u okkat felépítŋ fehérjék elŋfordulási um elŋfo ford fo rdul rd uláási aránya ul arrán ánya ya H Atlasz. Atl t assz. SH - miozin: miozzinn: 55 mi 55 % aktiin: 25 2 % - aktin: - tropomiozin: 1 % - 40 40 nm m hosszú, helikális heelik elikkál á is struktúrájú fehérjee - troponin-komplex: trropon oppon onin in-kom in mpl p ex ex: x 4 % - troponin-C tro ropo ponin-C nagy affinitással po afffinittás ássa saal 2+ köti konformációváltozás kö a Ca C iont ion nt nt konformációvállto ozá z s aktomiozin kereszthidak kereszthidaak kialakulása kial alakul al ulás ul áássa A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (1) Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (2) K R által KI á taal beidegzett, ál b ideg be iddeg egzett, részben akar araatla ar laggos, részben la rés ésszb ben ref fle lexe xesen xe A KIR akaratlagos, reflexesen Pťkö Pť kkö ödtet dttet e et ett, t h t, arán ar á tcsíkolt szerkez zet e ť izo om. m Pťködtetett, harántcsíkolt szerkezetť izom. SH A SH t assz. tl z Atlasz. biztosítják: - testtart tás ást ást testtartást -h elyv el yváálto yv ozttat atás ástt ás helyváltoztatást - bes b e zé es z det beszédet - arc cmi mimi m kát arcmimikát - légzé éstt légzést Nagyy részük rrés é zük csontvázhoz rögzül. és Harántcsíkolt izom (4) Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (3) f lé fe lépí p téési egysége pí egyyséége g a többmagvú harántcsíkolt lt iizo zo omros ostt felépítési izomrost átmérŋ: á méérŋ: 10-100 át 100-1100 0 Ƭm Ƭm ho oss sszu zuuk néhány nééhá n hány nyy m mm-tŋl több cmm-ig mig terjed tter e jed er hoss hosszuk cm-ig vé éko kony nyy ééss vastag vaasstttag a filamentumok rendezettsége ag reend dezet ezzet etts t ége vékony a sarcomereket egymá ást stól ól a Z-lemez ezz vválasztja álasztja ja el egymástól Z-vo Zvonaallllal vo a határolt – nyugalomban nyug ny ugalomban 2, ug ,3 Ƭm Ƭm Szarkomerr – Z-vonallal 2,3 Széllén é : II-csík -csík – vvilágosabb ilágosabb sáv sávv sá Szélén: Közepén: K özepé péén:: A-csík A-c -csík – sötétebb sáv sáv Közepén Kö özeepé p n világosabb zóna – H-z H-zóna - ón ó a Közepén sötét sáv – M-vonal M-von nal polimerizált aktinmolekulák a Z-lemezhez rögzülnek, rö ögz gzül ülne ül nek, ne k regulátor fehérjék: tropomiozin, troponin A-csík: A-cs Accssík ík:: 10 1 n nm m vastag vast va stag a 1,55 µ 1, µm mh hos hosszú ossszú os fila fi lame m nttum umok építik fel - 2500 miozin mioz mi oziin molekulát oz molekuláát tartalmaznak mo taartallma mazznak filamentumok titin fehérjeszál Z-lemezhez titi ti tin ti n – fehérjeszá záll rö zá rrögzíti gzíti a Z -leemezhez I-csík: 5 nm m vas vvastag stag 1 µm hosszú ho ossz os ssz szú filamentumok fi ilamentum mok ok építik ikk fel - aktint, tropomiozint tropom mio ozi z nt és troponintro opo oniinn komplexet tart r allmaznak tartalmaznak Z-lem mez: 50 nm vastag Z-lemez: Iŋ alkotó eleme: ơ-aktinin A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Harántcsíkolt izom (5) Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (6) Ángy Án gyyán á L Ángyán L.... 2+ komplex: tr ttroponin rop opon op onin on i C - Caa2+ in - a ttroponin r po ro poni nin ni n egyik egyi eg yyiik alegysége a trop pom omiozi zinh zi n oz kötŋdik, kö ötŋ tŋdi d k, a másik tropomiozinhoz alegység égge Ca C 22++-ot kötŋ ffehérje ehérje (trop eh op pon oni nin in C) alegysége (troponin - a Ca2+ szint emelkedése emel em e kedé el dése h hoz o za létre – szabaddá oz szab abaddá b dá d válik vvál álik ál ik az az hozza aktinmol lek ekul ulák ul á miozint ák mioziint kötŋ k ŋ fehérjéje feh e érjéje ker eres er eszt es zthí zt h dc dcik iklu ik luss lu aktinmolekulák kereszthídciklus myo y plas pll sma Caa2++ szintje s intje visszaáll a normáliss szintre sz szi z ntre a tro zi opo onin nC - a myoplasma troponin elengedi -okat megszťnik elen nge g di di a Ca2+-oka k t ka kereszthídciklus meg eggszťnikk Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (7) idegi impulzus hatására ideg id e i im impu pulz pu lzus lz uuss h a ássára húzódik össze at akc kciós ió ós potenciál átvitelét átviteeléét az idegrŋl ide d grŋl az az iizomra z mraa zo azz akciós Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (8) a sa sarcolemma arccol olem emma em m transzverzális ma ttra rans n zverzális ns zv zv T-tubulusok formájában formáj ájáb áj ában áb an türemkedik ttür ürem ür emke em k dik be aazz izomrost i om iz omro rost ro sstt b bel ellse s jébe be belsejébe intr trac tr acellu acel ac ellluulláári r sa s n he h ellyezkedik el a sar arco ar co oplas assma m tikuss re eticulum m (SR), intracellulárisan helyezkedik sarcoplasmatikus reticulum 2+ akt k ár Ca ra raktár accet acet e ililko kolint szabad ko dul u fel fell – (kolin (k idegvégzŋdésbŋl acetilkolint szabadul + acetil-CoA) párhuzam mosan longitudinális, lon ongi gitu gi tud tu dinális, L-tubulus L-tub ubul ub ulus ul ezzel párhuzamosan nyitja a pos postsynapticus o tssyn os y apticuss me m membránban mbrá ráánb n an lévŋ nikotinos nikot o in inos o ACh ACh-receptor Ch-r Ch -rrecep epto ep torr to kationcsatornáit kati ka tiion oncsatornáit terminális term min nális ális ciszter ál ciszternák: c er erná nák: a T-tubulusok ná T-t - ub ubul uluusok közel az L-tubulusok ul L--tubu buulu luso so ok kiszélesednek kisz szél sz élesed él dneek m embrán depolarizálódikk membrán transzvve verzális tubulusban: dihidropiridinrecepto to or (DHPR) (D DHPR) R) transzverzális dihidropiridinreceptor vázizo zo omros osto os to on tovaterjedŋ akciós potenciál a vázizomroston csat cs ator at orna or na terminális ciszternában: rianodinérzékeny Ca2++ csatorna (rianodinreceptor) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Harántcsíkolt izom (9) A kontrakció kontrakció mechanizmusaa ((1) 1)) Harántcsíkolt izom (10) ontrakció molekuláris mechanizmu usa (2) Ak kontrakció mechanizmusa az terjed T-tubulusban az aakciós kció kc iós potenciál ió pote po teenciál nagy sebességgel ter errje jedd a T -tuubu buluusb sban an an a Ca Ca2+ eljut a miofilamentumokhoz miofilamentumo mokh mo khoz kh oz ott töltéselmozdulást tölt tö ltés é ellmo és ozd z ulást hoz létree a dihidropiridinreceptorokon dih di hidropiriddin nre r cepttor orok o on ott troponin-C trrop opon o in-C megköti - konformációváltozás on konf ko nformációv nf óvál óv álto ál t zás által ltal keltett konformációváltozás lt kon on o nfo f rmác áció ác ci változás áttevŋdik a ez a töltés elmozduláss által rian anodinrecept an pttorr raa rianodinreceptorra trop op pom omio iozin kapcsolódik io kapcso so olódik ló ó hozzá ho tropomiozin nyílikk a rianodinreceptor Ca2+-csa -csatornája sato ornája azz aaktin-filamentumok felszabadulnak ktin kt n-filam f men ntu tumok kötŋhelyei kötŋhely l ei felsz s abadulna naak nak 2+ + Ca miozin mi ioz ozin in akkti tininn AD ADP- Ca2+-ATP-miozin ADP -A ATP-m mio iozi zin - aktomiozin kapcsolat zi kaapccso s lat - izom izo zo om aktív ak aktin-ADPállapota 2+-ok Ca2+ grádiensük -o ok áramlanak a myoplasmában elektrokémiai elektro okémi m ai ggrá mi rádien rá ensük en irányába rianodinreceptorokon ke keresztül k resztüül izomösszehúzódás a ri rion nod odinreceept ptor o SSR-ben or R-be Rb n lévŋ részee ezt zt éérzékeli rzék rz ékel ék eelli rionodinreceptor Harántcsíkolt izom (11) DHPR/Ca DHPR/Ca2+ és a rianodinreceptor/Ca rianodinreceptor/C Ca2+ csatornák Fonyó Fon Fo nyó A.. A. A. Harántcsíkolt izom (12) A Ca2+ mobilizáció (1) Á Án Ángyán ngyyán L L.. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Harántcsíkolt izom (13) A Ca2+ mobilizáció (2) H Atlasz. Atl tlas asz. z. SH Harántcsíkolt izom (14) A ssarcomer arcomer elmozdulásaa Fo F n ó A.. ny A. A. Fonyó Harántcsíkolt izom (16) SR S R L- és T- tubulusok Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (15) S m embr em brán br án njá j ba b n Caa2+ pumpa (Ca2+-ATP-áz)) vveszi eszi vis issz is szza a Ca C 2+-okat SR membránjában vissza a vá vázizom ázi z zo om kontrakciójában k nttraakció ko kcci jában nem szer szerepel erep er epel ep el az extr extracelluláris raccel e lulári riis Ca C 2+ Fonyó Fo F nyó ny ó A.. A. A. potenciál gyorsan az akciós akc kció kc ió ós po ote t nciál gyorsa an 4-6 ms aalatt latt la attt zzajlik ajlik le szuperpozíció: szintje kiindulási - a myoplasma maa Ca Ca2++ szin ntj tjee 80 ms alatt tér visszaa a kiindulás ásii értékre ás idŋn ingereljük ellazulás teljes - ha ezen azz id idŋ ŋn belül belül in nge gerreljl ük aazz izmot, az el llazu zulá zu láss ne lá nem m te telj ljljes es következŋ erŋsebb kö öveetk tkez kezzŋ kontrakció kontrak a ci ak c ó erŋ ŋse sebb bb tetanu nuuszzos összehúzódás: tetanuszos - nagy frekvenciájú a kontrakciók ös összefolynak frek fr ekkve v nciájú ingerlés ö szeefollyn ynak - ellazulás nem jön létre - a myoplasma Ca2+ szintje folyamatosan magas A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Harántcsíkolt izom (17) Tetanusz Harántcsíkolt izom (18) Különbözŋ K ülönbözŋ erŋsségť ingerre aadott dottt ö sszehúzódás válasz válaasz összehúzódás Atlasz. SH A SH t asszz.. tl á L.. Ángyán Izomrosttípusok (1) Harántcsíkolt H arántcsíkolt izom (19) Type IIB Type IIA A Type Type I fehér közepes/piros közepe pes/ pe s/pi s/ p ro ros vörös vörö vö röss rö Mitokondrium Mito toko to kond ko nd n driium tartalom om m kevés kközepes özepes sok Rostátmérŋ nagy na y átmeneti áttme mene net eti kicsiny bb súlyt súúllyt kell felemelni fele fe leeme m lni pl.: nagyobb Neuromuscu ula lariss Neuromuscularis kapcsolat kapcsola laat nagg y na nagy átmeneti t kicsi Füügg g : Függ: öss ssszeehú húzó zódás típusa zó típuusa s (izometriás, izotóniás) - összehúzódás kiinddul ulás á i rosthosszúság - kiindulási kontrak akcció sebessége ak - kontrakció Oxid idat id atív at ív enzim ív enz nzim nz im Oxidatív aktivitá táás aktivitás alacsony közepees közepes ma s magas Glikolítik kus Glikolítikus enzim aktivitás magas közepees közepes allac a sony alacsony kontrakció k ntra ko nttra rakc k ió kc ó erejének ere r jé j ne n k fokozása: 1 több tö b motoros mot m otor ot o oss eegy or g ség lép mťködésbe gy mťködéésb sbe 1. egység moto mo t ro to r s idegekben id ideg deg e ek e ben nŋ az akciós akci ciiós potenciálok ciós poten e ciálokk frekvenciája fre rekvenci re ciáája a SR ci 2. a motoros 2+ m veszi vesz ve szii fe sz fell a kibocsát átot át o t Ca teljes teljljjes te e m ennyiség éggét tetanusz nem kibocsátott mennyiségét lép fel A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Harántcsíkolt izom (21) Az Az izomsejt beidegzése (1) Izomrosttípusok (2) Mioglobin Miog Mi og o glo l b biin tartalom tart rtal rt aallom o alacsony magas maaga maga g s m ma magas gass ga é Glikogén tartalom vált lttozzó változó allacsony alacsony magas Kontrakció sebess sség ss égee ég sebessége Munkav avég av égzzés ég Munkavégzés gyors gyor gy os or közepes közepees gyors, rövid, robbanékony lassú lass la ssúú ss Neur Ne urov ur ovvas aszk z ul zk u árriiss h ílus – mozgató idegek éss art aartériák rtér rt rté ériáák lépnek lépn lé pn nek e be Neurovaszkuláris hílus - érzŋidegek és vénák véná vé nák lépnekk ki nák ná ki Mozgató Mozzg Mo gattó idegsejtek: id deg egse gsejt seej ek: - ơ-motoneuron ơ-motoneu euuro ron – munkaizomsejt m munkaiz izom iz omsejt om ƣ-m ƣƣ-motoneuron -motoneuro -m ron ro n – izomorsó ó intrafúzális i trafúzális rostja in Simaizomsejtek: Simaizomsejt jttek ek:: - ơ1-receptor -rrec ecep epto ep t r – vasoconstrictor vasoccon onstrict c orr szimpatikus ct sszi zimp zi mpat mp attik ikus us efferensek Ƣ2-receptor -rec ecep ec epto ep tor – vasodilatator to or szimpatikus szi zimp zi m at mp atik ikus ik kus efferensek kitaart ki rtó ó kitartó Harántcsíkolt izom (22) Az izomsejt beidegzése (2) Az Ér rzŋ idegek: iide deege gek k: - izo iizom z m és ínorsóból eredŋ afferensek aff ffeer ff eren enssekk Érzŋ fájdalomérzŋ afferen fá nse sekk - fájdalomérzŋ afferensek Pacini-testbŋl, R Ruf uffi uf fini-féle végzŋdésbŋl fi véégz gzŋ ŋdésbŋ ŋl - Pacini-testbŋl, Ruffini-féle eredŋ aafferensek fferensek – kkinesztéziás ff ineesztéziás re in rreceptorok ceptorok Motoros egység e ys eg ység ég – izommťködés izo omm mmťködés funk nkcion nk nál á is egy sége ége – egy funkcionális egysége mozgattó idegsejt i eg id egse s jt és az általa se által alla beidegzett ala be izomr m os osto tokk to mozgató izomrostok innervációs inne in nerv ne rvvácció i s index: in nde dex: x egy mozgató mozgató idegsejthez hány hán ny izomrost izomro ost ttartozik arrto t ziik Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikája (1) (1) Az iizom zom zo m ak ktí t v állapota áállla l pota a mechanikai változásokat válttoz ozáások okat elŋzi ellŋzi meg meg Az aktív Ak ktí tív ív állapot álla ál laapo pot ot – biokémiai folya ama mat Aktív folyamat á to ál ozáás – az az izom passzív pas assszzív í eelasztikus lasztikus elemei is la Mechanikai vváltozás részt vesznek veszzne nek – idŋtt vesz veesz igénybe i ech han nikai vváltozások á to ál tozásokk bizonyos késéssel kö kkövetik v tik a biokémiai ve biok okkém émiaai am mechanikai váá toz vált ozás ássok o at változásokat A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikájaa ((2) 2) Ha aazz iz zmo ot egyetlen eggyyeetl tlen en n ingerrel ingereljük, akko or az az aadott dottt iizomra do zomr zo ma izmot akkor jellemzŋ latenciaidŋ jell je lllem mzŋ la ate tenc nccia ncia i id idŋ dŋ eltelte elltelte után következik be az az izomfeszülés izomfe fesz fe eszzülés üllés Rángás: Ráánggás ás:: aazz eegyetlen ggyyyet etle et len le n egy ingerre adott ado ott mechanikai m ch me chanikai válasz vál álasz Rángásgö Rángásgörbe örb rbe követŋ latencia ingerlést kö köve veetŋ llatenci ciaa ci kontrakció ó relaxáció rela laaxá x ci có Latenciaidŋ: izom változásai zajlanak La ateenciaiddŋ: - az iz zom m elektromos és kémiai vált tozzás á ai zajlana n k le potenciál emelkedik szarkoplazmában - akcióss p otenciál hatására emelked dik a szarkop op plaazm z áb á an n a Ca2+ koncentráció Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikája (4) (4) Ángyán L.... Án ngyyán L. L Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikájaa (3) (3) Passzív rugalmas P Pa s zí ss zívv ru ruga galm ga lmaas (elasztikus) lm (el elas la ztikus) elemek: Párhuzamos P rh Pá rhuz uzzam mos o elasztikus ela lasz la sztikus elem – izom nyugalmi sz nyu yuga yu galm ga lmii feszülésében lm feszüllés é ében éb ben jáát ziik szerepet játs szzer e ep peett játszik ontr on trak rakktiililis is elemekkel elemekkel párhuzamosan párhuuza zamo m sa san n kapcsolódnak kapcso soló so lódnak ló - a kkontraktilis Soros elasztikuss elem elem – kontrakció elején elej el ején ej én megnyúlik megnyúlik – ha a kontraktilis legyŋzi iss el elem em összehúzódása öss ssze ss zehú ze húzzódása legyŋ hú ŋzi zi a soros sor o os elasztikus ela l szti tiiku k s elem ellem ellenállását külsŋ ellenállás á át ás á küls kü l ŋ megrövidülés ls meg m egrövidülés eg - a kontraktilis sorosan kapcsolódnak kkon o ttrraktililiis elemekkel el mekk ele kkel kk ell sso orosan kapcsolód dnakk Azz aktív akt ktíív elemek összehúzódása megnyújtja a rugalmas kt rug ugalmass elemeket, ug elem el emek em eket, ek ennek enne neek következtében k vetkeztében azok feszülése megnövekszik, kö megnö öve v ksszi z k, a nyújtás nyúújtás jt jt elmúlt ltáával pedig visszanyerik eredeti hosszukat lt hosszuukat elmúltával - a kettŋ között exponenciális összefüggés van Az Az izomösszehúzódás izomösszehúzódás mechanikájaa (5) (5) Az A iizmok zzm mokk mechanikai meeccha h niika k i válasza attól függ, hogy mennyire menny nyir ny iree van ir vaan rögzítve az izzom kkét ét vvég égpo p nt po n jaa, me m kkora erŋvel szemben ke kellll aazz iz zom omnaak izom végpontja, mekkora izomnak ö sz ös szeh húz ú ód ó niia. a összehúzódnia. Izotóniás Izottón óniá iáás ös ö szeh sz húz ú ódás: összehúzódás: zom ké kkétt végpontj tjaa ni tj n ncs rögz zít í ve v , az aktív ele l mek le - ha az iizom végpontja nincs rögzítve, elemek kontrakciójakor a passzív paasszí zívv elemek szabadon szab bado bado ba don n mozdulhatnak mo el nem feszülnek m eg meg - az izom két ét vvég égp ég pontjaa köz özö öz ötti távolság változikk végpontja közötti - összehúzó ódá dás al aalatt a t az izo at zom mechanikai zo zom mech me ch chanikai h feszülé ésee nem nem vváltozik á to ál tozi zikk zi összehúzódás izom feszülése Izometriás összehúzódás: Izom om metriáss ö sszehúúzó zódás: - ha aazz iizom zom zo m két végp gpo gp ontja rögzített, és a rögzítet e t erŋk e ŋk nagy er gyyob obbaak, k végpontja rögzített nagyobbak, mintt aam mennyit a kontraktilis elemek ereje le tud ud d gyŋzni gyyŋzni amennyit - nincs llehetŋség ehet eh e ŋség az izom megrövidülésére - az aktívv el elemek kontrakciója megfeszíti a soros oss passz szzív eelemeket leem ket leme passzív - az izomfeszülés növekszik - az izom hossza nem változik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikája (6) IIz zom omö mös összeh húz úzód ódás ód á Izomösszehúzódás iizometriás iz zo om met e ri riás ás ko on nttra rak kció kontrakció Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikája (7) (7) izotón niá iás kontrakció kontrakc ko kció kc ió ió izotóniás Külsŋ Kü Küls ülssŋ eerŋ rŋ = Belsŋ Bel elssŋ erŋ Koncentrikus Koncentr trrikkus Kü Küls üls lsŋ ŋ erŋ < Be els l ŋ erŋ eerrŋ Külsŋ Belsŋ Exccentrikus Ex Excentrikus Külsŋ erŋ > Belsŋ erŋ auxotóni auxotóniás n ás ko ni k kontrakció: ntra rakció: - aamely rak ra mely me ly aabban bban különbözi különbözik z k az iizo izotóniástól, zotó zo tó óni niás ástó ás tól,l tó hogy ho ogy a feszülés váltak váltakozik kozzik i izom-összehúzódások - a szervezeten belüli iz zom m-összehúúzó zóddáso sok so részlegeesen n megr röv övid i ül és során az izom részlegesen megrövidül megnŋ ŋ közben a feszülés is m - az izom különbözŋ kontrakciómódokban kon ontr on trak tr akci ak cióm ci ómód óm ódok ód okba ok ban ba n eltérŋ erŋt fejt ki Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikája ((8) 8) Izotóniás Izot Iz otón ó iá iáss ko k koncentrikus onc n en e trikus izomaktivitás: a izom az izom eg egészének gészéén neek a hossza rövidül íízületi íz ületi elm elmozdulás mozdullás mo jö ön lé létr tre tr jön létre - eg gye y ne n s mťködés: mťkö ködé d s: Tapadás á közelítt aazz E redéshez T re E egyenes Eredéshez mťködés ť :E r dé re dés közelít a Tapadáshoz Tap pad dás á hoz T E - fordított mťködés: Eredés Izotón Izotóniás niá iáss ex exce excentrikus c ntriku ce kuss izom ku izomaktivitás: omak om a tivitás: am mťködŋ ťkö köd dŋ izom m kontroláltan k ntro ko olá lált ltan lt t nyúlik, fékez taapa padá dássi pont tá dá ttávolodik volodik egymástól a tapadási Ángyán L.. Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikája (9) (9) az ere eredési r dé re dési és SH Atlas sz. Atlasz. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az Az iizomösszehúzódás zomösszehúzódás mechanikája ((11) 11) Az Az iizomerŋ zomerŋ aktív és passzív összetevŋi összzeteevŋi Az Az izomösszehúzódás izomösszehúzódás mechanikája (10) (10) Feszülés aktív Feszülléss – iz Fe izom o aakt kkttív állapota függ: füügg gg:: az a iizom z m kezdeti zo k zd ke zdeti hosszától SH A SH tlas tl assz. z Atlasz. Mechanikai feszülés: s: azz ak aktív állapottal al eegyidŋben gyid gy idŋ id ŋben kezdŋdik Az Az iizommťködést zommťködést kísérŋ hŋjelenségek (1) Az Az izomösszehúzódás izomösszehúzódás mechanikája ((11) 11) Az Az izomerŋ és a sebesség g Azz iizom zom zo m ny yuggallmi m hhŋtermelése ŋ ŋtermelése nyugalmi Egyetlen izomrángás Egye Eg yetl ye tlen tl en n iz zom mrán ráángás hŋtermelése ŋ Izomösszehúzódáss alatt ala l ttt mérhetŋ tŋ hhŋfelszabadulás: ŋŋfelszaba badu ba dulá du láss: lá hŋtermelés - iniciális vvagy agy kkezdeti ezddeti h ŋtermelés -m megkésett eggké egké késett h hŋtermelés ŋte t rmeléés – kontrakció kon kon onttrakció lezajlása lezajlássa után után Atlasz. SH Atlas sz. z. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu IIzommťködés zommťködés az emberi szervezetben (1) Az izommťködést izzommťködést kísérŋ elektromos jelenségek jelen nségek (1) mťködŋ bioelektromos termel Am ťkö köd dŋ izom iizo z mb zo ioelektromos áramott tte erme mell Elektromiográfia Elek El ekktr trom om miogr iogr io gráf ráf á ia – EMG elektromiogram elek el ektromio ek ogram Izomösszehúzódás ereje Izomösszehúz úzzód ódás ás eere r je j n nŋ elektrom mos aktivitása akt ktivitássa kt elektromos fokozódik ffo okozó oko ko ozó z dik az izom 1. 1. szer sz erve veezeetb ben en az izom állandóan feszített feszí zííte tettt tt állapotban állllapo otba otba ot ban van van – A szervezetben nyugalmi nyyuggal almi mii feszülés fes esszü zülé l s – izomtónus 2. A legtöbb legt le legt gtöb öbb öb b izom ina áthidal áth thidal legalább legal aláb al áb bb egy egy ízületet ízülettet összehúzódásukk adott ado dott ízület mozgását mozg zggás ását át eredményezi ere redm re d ényezi 3. Az egyes egy gyees izmok gy izm zmok nem m egyedül egy g ed edüül mťködnek, hanem hane ha nem ne m csoportosan csop cs op por o to tosa san sa n Elv El vezeetŋ ŋ elektróda: elektró róda ró d : - felszíni elektróda da Elvezetŋ - tťelektróda IIzommťködés zommťködés az emberi szervezetben (2) 4. A te test stta st tart r ás éss a llo rt okomoció szorosan összef füg üggg testtartás lokomoció összefügg lokomoció megváltoztatása - lok lok o om omoc o iió oc ó – testtartás tes tessttartás megváltoztatás áássa - ttesttartás essttar tttartá ttáás – aalapot lap la apot teremt a lokomoció lokkom omoc ociió létrejöttéhez oc létrej ejöt ej öttté t hez 5. Az akaratlagos izommozgások izomm mmoz mm ozgások nem oz m eg eegyes yes iz iizomrángásokból zomráángásokból vagy épüllne nekk fel, fel, hanem jól koordinált, koo oord rdin rd inál in ált, folytonosan ál tetanusból épülnek végrehajto ott m ozgááso oz ok végrehajtott mozgások izomö öss ssze zeehú húzódás erejének ereejé j ne nekk fo ffokozódása kozódása - izomösszehúzódás egy gyes mot otor ot oros egységekben or egyysé séggekben impulzusf fre r kvven e cia i em mel elés ésév és éévvel - egyes motoros impulzusfrekvencia emelésével szin sz nkron mťködésbe mťťködésbe hozott motoros egységek m eegy gyysé s gek szám mán á akk - szinkron számának növelésével nö növelésével - statikus staati t ku kus munkavégzés – különbözŋ motor motoros ros egy egységekhez gysé gy séége sége gekh hez e tartozó z izomrostok aszinkron összehúzódása Izomtónus (1) Fo F Fogalma: ogalm lma:: a harántcsíkolt har a án ántc t síkolt izomban nyugalomban an is is kimutatható k mutatható ki bi b izzo ony nyos os fokú ffok okkú feszülés o fesz fe szülés sz bizonyos - eelasztikus laasz szti tiku kuss elemek elem eem mek e hosszú - hos h osssz szúú id iideig eiig fennálló f nnálló aktomiozin fe aktomio ozin kötések kötéések - ide idegi d gii sszabályozás z bá za b lyozás – ƣƣ-motoneuron -motoneuro -m on izomsejtekkel párhuzamosan izomorsók helyezkednek Az izoms sej e tekk kkel pár árhu ár huzzamosan kapcsoltan hu n iz zomorsók he helyezkedn dn nek el 2-16 int tra r fu fuzális intrafuzális fel rostból éépülnek pül ülnek fe ül el két végé én a pe peri rimy ri mysi my sium si umho um hozz ho végén perimysiumhoz kapcsolódik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Izomtónus (3) Izomorsó Izomtónus (2) Intrafuzális rost Polaris Pola Po laariis regio reegiio - haráncsíkolt izom ƣ-motoneuron Középsŋ ŋ ínszerť ín nszeerť szak akas ak a z – ekvatorialis ekv kvvattor oriialis szakasz regio - rugalmatlan Polaris Pola l ris regio - harátcsíkolt izom ƣ mot ƣ-m oton oneu on euro eu ron ro n ƣ-motoneuron ann nnulospiralis - annulospiralis idegvégzŋdés Ángyán L.. Izomtónus (5) Izomtónus (4) Munkaizomrost megnyújtása Munk M Mu unk n aizomrost passzív megnyú yújt yú jttás jtás ása Intrafuzális összehúzódása In ntr traf a uzális rost aktív ös ssz szeh ehúz eh úzód úz ódása ód ekvatorialis Megfeszül az ekv vat ator o ia or ialililis li regio Inge g rü ge rüle lettb le tbe jö ön az annulospi iraalilis ideg e vé eg végz gzŋ gz ŋdé déss Ingerületbe jön annulospiralis idegvégzŋdés afferens bejut mellsŋ Az aff A fffer e en e s beju jutt a gerincvelŋ mells ju sŋ sszarvába z rvába za ƣ-motoneuron ƣ-m mot oton on neu e ro on - intrafuzális – megváltozik annulospiralis inttra rafu f zááliis rost fu ro ost s kontrahálása k meg eggvá vált lttoz ozik ik aazz annu ulosspir iral alis al is is rreceptorok re ece c pttor o okk érzékenysége éérz rzzék é enysége izo z mt mtón nus u ffokozása okozása - izomtónus nd dszzer szabályozza za aazz ak akti t vitásukat – ti - központi idegrend idegrendszer aktivitásukat alacsonyab bb agytörzsbŋl agyytör ag örzs zssbŋl kiinduló k induló pályákon ki pál ályá ál yákkon keresztül yá kere ke resz re sztü sz tüll tü alacsonyabb „If how „If you yo ou want want to to know k ow h kn ow flabby your brain n is, s, feel feel your ur lleg eg musc mu s le le!”” muscle!” munkaizomsejtek beidegzése ơơ-motoneuronok -mot -m mo oneuronok ingerülete – munkaizoms msejteek beid iddeg egzéése s A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Izomcsoportok (1) Izomcsoportok (2) Elsŋdleges mozgató: izomcsoport, Els El sŋdl d eg eges ess m ozg oz gató: az az izom, vagy izom mcso mc sopo po ortt, amely am mel e y az adott adot ad o t mozg ot m mo mozgás ozggás á közvetlen közzvetlen végrehajtója. Agon Ag onis on isstaa izmok: iizm zmok: bármely izomcsoporton zm izomccsop opor ortton belü or ül az egyes Agonista belül anatómiailag elkülönített elkülön ön nít ítet ettt izmok, mert et mert errt ezekk segítik segítikk egymás Pťködését. Szin Sz iner in errgiist s a izmok: izzmo m k: azok az izmok, amelyek ame mely me lyek ly ek az ek az adott adot ottt mozgásban mozg mo zgás zg ásba ás b n ba Szinergista közvetlenül közv kö vet e le lenü n l nem nü neem vesznek részt, ddee ös össz összehúzódásuk s ehúzó sz ódásuk el ód elŋsegíti lŋseegí g ti az adott addot ottt mo mozgás ozg zgááss végrehajtását. zgás vég é rehajtását. Együttmozg gás ások ok k: aamikor mikkor o az adott mo mozg zgás zg á t tŋle távolabb esŋ ás Együttmozgások: mozgást mozgásokk kkís kísérik. ísér ís é ik. ér An nta tago gonistaa iz go zmo m k: azok azok o az az izmok, izmok, amelyek e azz elsŋdleges e sŋdleg el dleg dl eges es Antagonista izmok: mozgatókkal mozgat mo a ók at ókkal el elle ellentétes len le ntétes iirányú rányú á hatást fejtenekk ki kki.. Antigravitációs alapvetŋ Antigr An ravvitáció ós iz iizmok: mok k: a testtartásban alap pveetŋ szerepet szerepeet játszó játsszó z izmok, iz zmo mok, k aamelyek eelsŋsorban k, lsŋsorban a nehézségi erŋvel ls erŋve v l sszemben zemben n fe fejtik ejt j ikk kkii hatásukat. hatá tásu tá suukat. Fáradás (1) Fáradás (2) Folyamatos Foly Fo oly lyam amat am atos at os izommťködés izo omm m ťködés esetén csökken az összehúzódások összzeh ehúzzódások ód d eereje er e e – ffáradás ej á addás llép ár ép p fel – amely nem ok, hane em kö köve veetk tkeezmé mény hanem következmény Ángyán Ángy Án g án á L L.... P Pe r fééri ri riás ás ffáradás áradás Perifériás Centra raaliis fáradá dás dá Centralis fáradás - mozgató idegg -m agassab a b id degi struktúrák magasabb idegi izom - izo zom zo m TeljesítményTelj ljljesítmé méénycsökkené n s csökkenés Transzmisszió Kontrakció Transz zmi miss sszi ss zió zi ó Kon ntra ntra nt rakc kció kc ió nélkül üll mechanizmusához mechanizmusához mech haniz i muusá sáho h z me mech c anizzmusához leküzdhe he etŋ ŋ leküzdhetŋ kötött t ffár tt árad ár adáás ad kötött fáradás kö fáradás fáradá ás fáradás fáradtságérzés hatásf fokk hatásfok csökkenés TeljesítményTelj Te ljljesítmény nyny cs sök ökke kené ke nés né csökkenés mo m toros motoros kkompenzáció ko mpenzááciió fázisa A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A fáradás kialakulásában szerepet játszó tényezŋk (1) 1 1. IIn nto toxi xiiká k ci ció ó: – a felszaporodó anyagcseretermékek anyagcseere rete term te r ékkek rontják rm ron ntj tják á a Intoxikáció: teljesítményt - fájdalomérzéss – izomláz izzomláz izo 2. kim imeer im erülése Energiakészlet k kimerülése hypoglykaemia hypoglykae emi m a – központi kö po köz ponti idegrendszeri idegrend ndsz nd szzer eri hatások haatá táso sok 3. +ŋmé +ŋ mérsék kleet – kör rny nyez ezet ez etii h et ŋmérséklet +ŋmérséklet környezeti hŋmérséklet meleg, m me leeg,, hidegg vvíz vízben ízben – hamarabb jelentkezik íz jelentkezi z k a fáradás 188 °C, C 28 °C-oss vízben – késŋbb jelentkezik jelentkezzik a fáradáss A fáradás kialakulásában szerepet játszó tényezŋk (2) 5 5. P he Pi hené néss Pihenés - ffolyamatos ollya yama m to ma os mu m munkavégzés nkavégzés – pihenési piheené nési si idŋszakok idŋszak akok ak ok beiktatása beikkta tatáása – késŋbb a fáradáss ké ésŋb bb b jjelentkezik elen el een ntkezik n munka izommunkától -m un nka ka utáni u pihenés éss – aktív pihenés pihe pi h né néss – adott izo zom zo mmunkától eltérŋ, másfélee izommozgás izom iz ommozgás om - növ vel elii a szervezet szer erve vezze ve zet alkalmazkodóképességét zet alkalmazko odó dókképeess sség égét ég ét növeli