Jog- és állambölcselet II. egyetemi jegyzet

Előnézet

A jegyzetről

Vásárlás (500 Ft)

Név

Jog- és állambölcselet II. egyetemi jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Jog- és állambölcselet

Év

2021

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

Jelentem

Hiányzik: A:3, 14, 15, 17, 25, 26. B:3, 8, 9, 11 A/1; A/2: A modern jog sajátosságai, eljogiasodás, pluralizmus Gunther Teubner – német szociológus, kortárs (1944-), Berlin Frankfurt Weber – bürokratizálódás - modern jog alapelvei: formalizált, racionális, állami beavatkozás szabályozása, szabadságjogok deklarálása, közjog és magánjog elválasztása, kiszámíthatóság - támpontok, amik köré lehet szervezni a nyugati modern jogot: intézményi autonómia, jogászi professziók, jogászképzés, természetjogi elvrendszer - jog és politika súrlódása - túl sok jogszabály - ami nem hatékony - jogalkotó akaratának, kultúrának, gazdaságnak a transzformációja - regulatory trilemma (jog vs. politika vs. társadalmi szabályozási területek) - dereguláció, tárgyalás, reflexív szabályozás (keretrendszer), önszabályozás (pl. média) - pluralizmus: többszintűség - depolitizálódás, eljogiasodás – jogivá teszi a problémákat, elismerés problémája (Fraser, Taylor) - jóléti állam - gazdasági szervezeti szabályozás (laissez fair Nozick vs. beavatkozásos modell Rawls) A/4; B/5. tétel: Habermas deliberatív jogelmélete + Legitimációs problémák a modern államban Jürgen Habermas (1929-): német szociológus, művei: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása (1962), A kommunikatív cselekvés elmélete (1981), Ténylegesség és érvényesség (1992) - empirikus (Weber) és normatív (Luhmann) elméletek összekapcsolása - diskurzus elv: egy norma csak akkor érvényes, ha minden érintett személy egy gyakorlati vita résztvevőjeként egyetértésre jut, arról, hogy ez a norma érvényes (elismerésre méltóság) - deliberatív jogelmélet: demokratikus jogállamban hogyan lehet legitim jogot alkotni? - kommunikatív cselekvés elmélete: rendszer (politika, gazdaság) és az életvilág eljogiasodása (legalábbis a jog megpróbálja uralma alá hajtani az életvilágot) o diskurzuselv: ld. fent o eljáráselv: diskurzuselv érvényesítése: az eljárástól lesz legitim a norma nem a tartalmától (Luhmann is így vélekedik) - deliberatív jogelmélet: deliberatív = tanácskozó - erkölcs és jog elhatárolása – a jogot a politikához közelítette o erkölcs: mi a kötelességünk o jog: morális normák, amik helyesek és egyetértünk bennük - civil társadalom (kommunikatív hatalom) – gazdaság – adminisztráció - a jog a kommunikatív hatalom és az adminisztrációs hatalom között közvetít - a civil társadalom kezdeményezésének közvetítése – magánélet problémáit összesűrítik + a nyilvánossággal felerősítik – kommunikatív hatalom (erőszakmentes) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - - - - - – a kezdeményezés elfogadásával adminisztratív jog lesz belőle – a legitim jog forrása a civil társadalom civil társadalom két értelmezése o a politikai folyamatokon belül jön létre: állam elleni önállóság védelmezője (Montesquieu) – ezt fogadja el Habermas o politikán kívüli: a társadalmat védi a politikával szemben (Locke) demokratikus jogállamban a népszuverenitás (közösség) és az emberi jogok (egyéni) között feszültség van, alapja a két alany (közösség vs egyén) különbözősége Habermasnál ez a feszültség inkább az alapjogokon belül van: politikai szabadságjogok (közügyekben való részvételt biztosító jogok) VS magánjellegű alapjogok – nála a politikai jogok megelőzik a magánjellegűeket Alapjogok: o jogegyenlőséget biztosító o jogközösségen belüli státuszt biztosító o állammal szembeni jogvédelmet biztosító o vélemény- és akaratképzésben egyenlő részvétel biztosító o az alapjogok gyakorlását lehetővé tevő életfeltételeket biztosító szociokulturális evolucióelmélete is volt (magaskultúráktól a liberális jogállamig) – minden társadalmi formációnak megvolt a maga igazolási szintje o magaskultúrák – uralkodó eredetmítosza o kozmológiailag megalapozott etikák – uralkodó + politikai rend o szekularizáció/ésszerű akaratképzés/ kapitalizmus – proceduralitás, formalitás, reflexitás o liberális kapitalizmus – egyenlő és igazságos csere mítosza o modern szociális állam – ellenzéki szerepek intézményesítése, legitimációs folyamatok formalizálása Luhmann kritizálta: nagyon politikai a felfogás – ha nincs egyetértés, akkor nincs döntés? a törvényhozó megteheti – a bíró köteles dönteni viszont (bírói jogalkotás mindig van) – nem vizsgálja a jogi vita sajátosságait A/5. tétel: Az alkotmánybíróságok (alkotmánybíráskodás) politikai és jogi természete - - - Politikai és jogi kérdések kapcsolódnak össze az AB munkája során, mivel... az AB a hatalommegosztás tényezője o hatalommegosztás o alapjogok biztosítása o állami- és magánszféra elválasztása o jogállamiság nélkülözhetetlen eleme amerikai AB (nem önálló – jogvitát hangsúlyozó) vs. kontinentális AB (önálló – normakontrollt hangsúlyozó) születése 1803: Marybury/madison ügy – John Marshall bíró: Amerikában először alkotmánybíráskodott a Supreme Court: kimondta, hogy az alkotmány a törvények fölött áll és az azzal ellentétes törvény nem alkalmazható (bíróságoktól nem elkülönülő AB kialakulása) az önálló AB kialakulása: 1920-as osztrák alkotmány (Kelsen) AB feladata: alkotmányosság védelme AB funkciója: tárgyi és alanyi jog védelme A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu o kollektív alapjogvédelem: tárgyi jogot védi, normakontroll o egyéni alapjogvédelem: alanyi jogot védi, alkotmányjogi panasz - Politikai jelentősége: befolyásolja a politikai viszonyokat - Jogi jelentősége: befolyásolja a jogrendszert - AB legitimációja: a népszuverenitás feltételezi a hatalommegosztást, ami biztosítja a népszuverenitásból eredő jogok érvényesítését (akár alkotmányos szinten – itt az AB szerepe) - Politikai dimenziói o társadalompolitikai törekvések: kívánt társadalom megteremtése o aktuálpolitikai törekvések: fékek és ellensúlyok rendszerében - Politikai korlátok: o political question doktrína: Supreme Court, USA-ban használatos o alkotmánybírói aktivizmus Alkotmánybíráskodás politikai és jogi természetéről önálló elméletek: - Kelsen: európai AB modell kialakítása, lépcsőelmélet (hipotetikus alapnorma), alapjogok katalógusa (ez egy negatív előírás, azaz ezzel nem lehet ellentétes törvény, ha mégis akkor ki kell mondani a semmisségét), alkotmánynak akkor van normatív ereje ha kikényszeríthető, parlamenttől nem elvárható, hogy az általa hozott törvényt visszavonja, ezért kell AB (jogi mozzanat hangsúlyozása) - Schmitt: nem értett egyet Kelsennel, nem kell AB, az alkotmány őre a német birodalmi elnök (politikai mozzanat hangsúlyozása) - Luhmann: összeegyezteti a politikai és jogi természetet, aminek letéteményese az AB A/6. tétel: Alkotmánybíráskodás hatásai a jogrendszerre - - - Legfontosabb hatása a törvényhozásra van: jogrendszert az AB alakítja a leggyorsabban, egyetlen aktussal, “negatív jogalkotás” Hatásának irányai ezen kívül (mire hat?) o alkotmányra (két fő típusa) ▪ AB alkotmányértelmezésének beépítése az alkotmányba (pl. népszavazás tilalma az alkotmánymódosításról – Alaptörvény) ▪ alkotmánymódosítás (AB kiprovokál egy alkotmánymódosítást, AB határozatra a parlament alkotmánymódosítással reagál o jogalkotásra (pl. negatív jogalkotás, mulasztás) o jogértelmezésre o jogfejlődésre, jogfejlesztésre (pl. alapjogok értelmezése fejleszti a dogmatikát) o kormányformára o állami szervek gyakorlatára o uniós jog és magyar jog viszonyára o közéletre, társadalmi gyakorlatra mértéke attól függ mennyire aktív az AB hatásának módozatai o jogrendszer módosító (megsemmisítés) o jogalkalmazást befolyásoló (nincs megsemmisítés, de az AB megmondja hogyan kell alkalmazni) o hatályos jogot stabilizáló (indítvány elutasítása) eszközei = AB hatásköre A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu AT és AT módosítás felülvizsgálata absztrakt normakontroll (előzetes, utólagos): nincs konkrét egyedi ügy konkrét normakontroll (bírói kezdeményezés, alkotmányjogi panasz) absztrakt alkotmányértelmezés: nincs semmilyen vonatkozó szabály – kvázi “kristálygömb értelmezés” Normakontroll jogkövetkezményei o indítvány elutasítása o megsemmisítés o megsemmisítés + alkotmányos követelmények megállapítása megsemmisítés tartalmi változatai (tartalmilag befolyásolja a jogalkotást) o milyen tartalmi érvek alapján o mennyiben tartatja be a jogalkotásra vonatkozó szabályokat (közjogi érvénytelenség szigorúsága) o jogbiztonság követelményének értelmezése o milyen hatállyal semmisíti meg (ex nunc, ex tunc, pro futuro) megsemmisítés formai változatai o egyes szövegrészek megsemmisítése – ez már jogalkotás? megsemmisítés következménye többféle lehet o hatályon kívül helyezés o hatályon kívül helyezés + jogalkotási feladat megállapítása (legkötöttebb eset: “kicövekelés”: az AB megmondja mit alkosson) o hatályon kívül helyezés, ezért joghézag, ezért jogalkotási feladat, de nagyobb szabadság Alkotmányellenes alkotmánymódosítás kérdése (Jellinek) o eljárási szabálysértés (ez van Mo-n, közjogi érvénytelenség) o értelmetlenség o alapérték vagy alapelv-ellenesség o o o o - - - - A/7. tétel: Az alkotmány értelmezésének sajátosságai Jogértelmezés: jogalkalmazás művelete egy jogeset kapcsán, a jogi norma valódi és teljes tartalmának feltárása - miben más az alkotmányértelmezés: alkotmány szövege más, tömör, szimbolikus, általános jogelvek, politikai sajátosságok, alapjogi kollízió, értelmezés absztraktabb - mit jelent az, hogy tartalmilag és formailag kötött? o tartalmilag: az alkotmány köt, de az AB mondja meg mi az alkotmány o formailag: alkotmányértelmezésre vonatkozó szabályok o az Alaptörvény hatályba lépésével a korábbi AB határozatok hatályukat vesztik - alkotmányértelmezés kötelező: kötelező ereje csak a rendelkező résznek van, az indokolás orientál, DE erga omnes, ezért mindenkire kötelezőek (törvényhozóra és bíróságokra is) - nem precedensbíróság, de a jogbiztonság (előreláthatóság) rá is vonatkozik Alapjog-értelmezésre vonatkozó elméletek - mivel át van itatva erősen politikával, fontos a jogi módszer meghatározása - olyan jogi módszer kell, ami felülvizsgálható, objektív kritériumok szerint érvel, nincs helye szubjektív előítéletnek (politika veszélye és közelsége) - A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - - - liberális elmélet: az alapjogok védelme az állammal szemben, az alapjogok megelőzik az államot intézményi alapjogelmélet: alapjog, mint intézmény – alapjogba nagyobb beavatkozás: az alapjog lényegét nem sértheti a törvény, de szabályozhatja (pl. sajtószabadság esetén a közszolgálati-kereskedelmi megkülönböztetés) – probléma: fennáll a szabadságjog privilégiummá válásának veszélye értékelméleti alapjogelmélet: alapjogok tartalmát úgy lehet feltárni, ha az általa kifejezett érték értelmét tárjuk fel – probléma: önkényes értelmezéshez vezethet demokratikus-funkcionális alapjogelmélet: alapjogok közéleti és politikai funkciója, középpontban a politikai szabadságjogok (participációs, azaz részvételi jogok a közéletben) – probléma: a poltikai oldalt emeli ki szociális állami alapjogelmélet: államnak biztosítani kell az alapjogok tényleges érvényesülését, de függ a gazdasági lehetőségektől, ezért prioritási kérdésekhez vezet, ami politikai mérlegeléshez A/8. tétel: A legitimitás, legitimáció, legalitás érvényességi köre, fogalmai A legitimitás fogalma - honnan ered a hatalom, a hatalom vitathatósága (európai kultúrában jelenik meg) - korai magaskultúrák: eredetmítoszok (pl. görög mítoszok) o konstitutív eredetmítosz (egyszerre vannak jelen a természetet, a társadalmi struktúrát és a hatalmi berendezkedés meghatározó erők) o narratív eredetmítosz (elmesélő módban, nem vitatható, mint a különböző – izmusok pl. liberalizmus, konzervativizmus) - premodern politikai gondolkodás o normatív megközelítés: jog és erkölcs nem válik szét o mítoszok erodálódnak, vannak istenek de az ember is uralkodik o legitimáció = legitimus (római jog) = jogszerű (az egész állam vagy egyes jogintézmények) o Szt. Ágoston: állam igazolja magát erkölcsileg (különben nincs különbség a rablóbanda és az állam között) o Aquinói Szt. Tamás: jó uralkodó eszményképe = legitim vs illegitim (zsarnokság) o IV. Károly: Aranybulla (1356): primogenitúra elve ▪ dezignációs (kijelölési) elmélet: primogenitúra, Isten kijelöli ▪ transzlációs (átruházási) elmélet: Aquinói Szt. Tamás: Istentől ered a hatalom, de vannak másodlagos okok, így a hatalom a néptől ered o Macchiavelli: elveti az Isten kegyelméből való uralkodást, realitások, aki elég ügyes és okos az uralkodóvá válhat o Szerződéselméletek: Hobbes, Locke – ellenállási jog, a hatalom a néptől ered o észjog: pozitív jog korlátja az államnak, de általában nincs ellenállási jog - Modern eszmék o Francia felvilágosodás: legitimitás már eloldódik a monarchia államformájától – Rousseau: a zsarnok elmozdítható o a francia nemzetgyűlés legitim, nem a király (1789) o Bécsi kongresszus (1814-15): a legitimitás nemzetközi jogi jelentése, a dinasztikus uralmi rend elveszíthetetlensége A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu o XIX. sz-i forradalmak: megjelennek az –izmusok (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) Legitimitás tudományos-leíró, szociológiai fogalmának megjelenése (Max Weber) – ld. kövi tétel A legitimitás, legitimáció, legalitás fogalmának megjelenése - érvényességi kör: politikai rendszer: csak a rendszerre és annak szerveire használjuk (személy nem lehet legitim) - legitimitás: elismertség, az alávetettek elfogadják, magukra nézve kötelezőnek tekintik az uralom fennállását (az ok az mindegy – félelem, egyetértés, gazdasági ok) - Legitimáció: a legitimáció egy folyamat, aminek a végén egy állapot van, ami a legitimitás – delegitimáció: nem fogadják el pl. parasztháborúk – legitimitási krízis – az egész berendezkedést elvetik pl. polgári forradalmak o tartalmi érvek: pl. emberi jogok tiszteletben tartása, Istentől ered o intézményes érv: megválasztottak o egyéb pl. dübörög a gazdaság - Legalitás: jogi fogalom, az államhatalom megszerzése és gyakorlása megfelel a pozitív jogrendnek - Legitim, de nem legális pl. forradalom - Legalitás lehet egy legitimáció is, amivel eléri a legitimitást Tipológia - normatív elméletek (legitim-e a konkrét uralom) o tartalmi mércék: legitim pl. mert tiszteletben tartja az emberi jogokat o processzuális mércék: azért legitim mert megválasztották - empirikus elméletek o a kutatónak mindegy, hogy az értékek vagy az eljárás alapján legitim-e o az a lényeg, hogy a többség követi-e konkrétan o uralom-orientál elméletek (Luhmann): az a lényeg, hogy elfogadják a parancsokat o legitimáció-orientált elméletek (Habermas, Weber): a lényeg, hogy az alávetettek tudnak-e azonosulni azzal amit követnek , A/9. tétel Legitimitástipológia: Max Weber (Habermas előző tétel + Luhmannt Luhmannál) Max Weber (1864-1920): közgazdász és szociológus, modern szociológia atyja, hatalom és uralom kérdése, vallásszociológia, tudomány semlegessége, művei: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, A politikai mint hivatás, Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapjai (posztumusz) - legitimitás: empirikus megközelítés, empirikus érvényesség - uralom legitim fennállásának megítélése nem az uralom által feltételezett elvek, eszmények vagy normák a mérvadók - az a mérvadó: ténylegesen fennáll-e, azaz az alávetettek jelentős mértékben engedelmeskednek - premissza: feltételezi, hogy a parancsok empirikusan valamilyen világképbe tartoznak - cselekvéselméleti alapok - többek magatartása kölcsönös és egymáshoz igazodik = társadalmi kapcsolat - társadalmi kapcsolat egy esély, hogy valóban társadalmi cselekvés legyen A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - - - - az esély valószínű, ha a társadalmi kapcsolatot a résztvevők valamilyen rend fennállására építik – ez akkor rend, ha valamilyen maxima vezérli – ezek a maximák akkor érvényesek, ha a cselekvők érvényesnek, kötelezőnek és mintaszerűnek ismerik el ha fennáll a valószínűség és ezzel a társadalmi cselekvés = érvényesség legitimitási hit: a rendben való hit rendkívül fontos o tradíciókba vetett hit (tradicionális jog) o kinyilatkoztatott, példaszerű rendkívüliségbe vetett hit (karizmatikus vezető, szentbe, hősbe, tehát egy személybe vetett hit) o értékracionális hit = tételesen lefektetett szabályokba – legalitásba – vetett hit hatalom VS uralom: o hatalom: az adott társadalmi kapcsolat keresztülvitelére van esély, függetlenül mások akaratától, akár politikában, gazdaságban, intimszférában o uralom: a hatalom általános értelemben: lehetőség, hogy valaki saját akaratát mások viselkedésére rákényszeríthesse ▪ érdek-konstellációból eredő uralom (pl. monopol helyzetben van a gazdaságban) ▪ autoritásból eredő uralom: parancsolási jog + engedelmességi kötelezettség akkor beszélünk uralomról ha a résztvevők közötti hatalmi viszony intézményesül Habermas kritizálta: Max Weber szerint akkor a legális uralom = legalitás 10. Weber, Habermas és Luhmann legitimitáselmélete  Luhmann − az uralmi szférában az eljárások keretében keletkezik. (pl. a politikai választás, a törvényhozás, a bírósági eljárás) − Az eljárásoknak kettős szerepe van: biztosítják a döntések meghozatalát, az intézmények zavartalan működését + expresszív-szimbolikus jelleg (résztvevői konszenzusra jutottak abban, hogy a döntési illetékességet álatlánosan elismerik és döntését elfogadják) − Különbséget tesz a döntési premisszák (elvek, normák) és maguknak a döntéseknek az elfogadása között. (Elképzelhető, hogy a premisszák helyeselhetők, de magukat a konkrét döntéseket elutasítják) − A legitimáció fogalma a döntések kötelező erejének általános elismertségét takarja (a részvevők nem döntenek a premisszákról9 Habermas − szorosan összefügg a társadalmi evolúcióról vallott nézeteivel. − Az egyes társadalmi funkciókhoz ún. igazolási szintek rendelhetőek-- azt mutatják, hogy az adott korban mit fogadnak el érvként – ezek a szintek hierarchiába rendeződnek (argumentációk egy adott fajtája értéktelenedik el, nem az érv maga) o A korai magaskultúrákban a mitikus világkép nyújt kollektív identitástudatot - eredetmítoszok segítségével igazolják magukat o A következő igazolási szint a kozmonológiailag megalapozott etikában, filozófiákban, vallásokban ölt testet: ▪ A politikai rendet is igazolni kell, nem csak az uralkodó személyét) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az elbeszéléseket argumentációk váltják fel, a világképek dogmákba rendeződnek. ▪ A szekularizáció megindulásával növekszik az igény a hatalom evilági legitimálására. o A szerződéselméletek: ▪ általános feltételeket az individuumban vagy a közösségben látják, formai feltétel a konszenzus. ▪ kialakul az igazolás reflexív jellege o A liberális kapitalizmusban a polgári társadalom politikamentessé válik – az egyenlő és igazságos csere mítosza válik vezérlési elvvé -- tehermentesíti a politikai rendet a legitimációs kényszerűségektől. ▪ Weber − A legitimitás fogalmát cselekvéselméleti alapokon fejti ki: − Az uralmi rend tényleges fennnállása szempontjából a legitimitási hitnek van döntő jelentősége. o Akkor beszélhetünk legitim és stabil uralomról, ha az uralom legitimitási igénye megfeleltethető a cselekvők legitimitási hitének (a rend hite meghatározza cselekvési motívumaikat). − Elkülöníti az uralomtól a hatalmat: a társadalmi kapcsolat egyik formája -- esély van arra, hogy valaki saját akaratát ellenszegülés ellenére is keresztülvigye -- mindenfajta társadalmi viszonyban elképzelhető. − Az uralom: A hatalom általános értelmében az a lehetőség, hogy valaki a saját akaratát mások viselkedésére rákényszeríthesse. o Fajtájától függően tart igényt legitimitásra -- különböző lesz az engedelmesség, az uralom gyakorlásának jellege. − A társadalmi cselekvés analógiájára a legitim rend érvényességének 4 típusa: o tradíció örökkévalóságba vetett hitt; o a kinyilatkoztatott, példaszerű rendkívüliségébe vetett hit; o az értékracionális jellegű hit o a tételesen lefektetett szabályokba vetett hit A legitimitási igény alapján 3 tiszta típust különböztet meg: 1) A tradicionális jellegű uralom: ősi tradíciók szentsége + ezek által autoritással felruházott személyek uralmának legitimitásába vetett hit (tradicionális jog) 2) A karizmatikus uralom: egy szent, hősies, példamutató személy által kinyilatkoztatott jogon alapul-- forradalmi, irracionális uralmi forma, amely történelmi szükségállapotok idején jött létre 3) A racinális uralom: a legalitásba, a tételes rend által az uralom gyakorlására kijelölt személyek utasítási jogának legális voltába vetett hiten alapul -- Az engedelmeskedő a személytelen jognak engedelmeskedik. 11. A szuverenitás keletkezése és hagyományos fölfogása  A szuverenitás kialakulása és fejlődése − eredetileg politikai elképzelés volt, később jogi doktrinává vált: A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu − − − − − A középkorban szuverenitásról többek között azért sem beszélhetünk, mert az állam főhatalmát jelentő királyi hatalom és más feudális hatalmi tényezők viszonyát nem a királyi hatalom alapvetően minőségi különbsége jellemezte A szuverenitás a királyi hatalom megerősítésért folytatott késő-középkori és kora újkori politikai harcok szülötte: o a kialakuló modern nemzetállam önállóságát vitatta: a pápaság+a németrómai császárság+ a nagy hűbérurak. o A szuverenitás =a politikai valóságot kifejező elmélet,+ az abszolutizmusra törekvő királyokat támogató ideológia. A polgári átalakulás politikai harcai: egyre erősebbek azok a törekvések, amelyek az állam szuverenitását el akarták választani az uralkodó hatalmától -- a nép- és a nemzeti szuverenitás elvére való hivatkozással. kb. 19. Sz elejétől – I.vh végéig tartott a szuverén nemzetállamok fénykora (amikor a politikai valóság a leginkább megközelítette a jogilag korlátlan szuverenitás elképzelését =szuverenitás-dogma) Ezt követően egyre erősebbek és nyilvánvalóbbak lettek az államhatalom jogi korlátai: külső korlátok (nemzetközi jogi), majd belső, alapjogi-emberi jogi korlátozások. Az állami szuverenitás hagyományos értelmezése (az. ún. szuverenitás-dogma) − − − − − − − − a szuverenitás a legfőbb hatalom tulajdonsága, a szuverén maga fölött más hatalmat nem ismer el, kivéve Istent a szuverenitás fogalmához hozzátartozik a függetlenség -- minden szuverén hatalom független hatalom, jogilag egyenlőek a szuverént jogilag senki sem korlátozhatja: o gyöngébb értelmezés: összeegyeztethető a természetjogi korlátokkal o abszolutizált értelmezés: teljes jogi korlátlanságot jelent mindenkire kiterjedő egyetemes hatalom minden kérdés eldöntésére kiterjedő teljhatalom kizárólagosság és átruházhatatlanság (a később ezt sokan annyiban enyhítették, hogy a hatáskörök megállapítására vonatkozik) csak az államot mint egészet illethetik meg (nem azonos a szervszuverenitással) Ez az értelmezése a 20 század végére túlhaladottá vált, mert: o a nemzetközi jogi és globális politikai változások, o az állami tevékenység alkotmányos korlátainak és azok garanciáinak a fejlődése 12. A szuverenitással összefüggő változások a XIX–XX. sz.-ban, s azok elméleti kifejeződése − − − Az állami szuverenitás= a modern állam főhatalmának a sajátossága, annak megfelelő kategória. A modern állammal (az abszolút monarchiákkal) jelent meg -- az állami szervek hatásköreiben nyilvánul meg + a XX. század közepéig a csekély jogi korlátozottság jellemezte (fölfogás, miszerint állam jogilag korlátlan főhatalommal bír) A 19. századtól az alkotmányos korlátok egyre erőteljesebbek (hatalommegosztás, alapjogok, jogállam), o a német elméletben: az államszuverenitás vs szervszuverenitás, o az angoloknál: a jogi vs a politikai szuverenitás A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu − − A többnemzetiségű birodalmak fölbomlása, a nacionalizmusok kibontakozása: előtérbe került az állami szuverenitás és a nemzeti szuverenitás- népszuverenitás viszonya jogi korlátlansága ellentmondásba került a nemzetközi jogi szabályozással (ezt Jellinek az állam önkötelezési elméletével próbált föloldani) -- Ez a tendencia az I. világháború után tovább erősödött A kettős szuverenitás elmélete és kritikája. − A 2. világháború utáni időszakra az államok szuverén egyenlősége és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének rögzítése + a beavatkozás gyakorlata volt a jellemző. − Döntő változást hozott EGK majd EU kialakulása, az államszocializmusok bukása, a szovjet blokk fölbomlása és a globalizációs folyamatok fölgyorsulása. − A szuverenitás hagyományos fogalma és az önkötelezés elmélete tarthatatlanná vált. − 2 válasz: o A szuverenitás védelmét hangsúlyozza: a fogalom átértelmezésével az önállóságra/ függetlenségre kerül a hangsúly. o A szuverenitás mint az államhatalom sajátossága globalizáció és az integrációk okán szükségképpen relativizálódik, végül használhatatlanná válik ▪ jelentős szerep jut az alkotmánybíróságoknak: a jogi korlátlanság helyett a transznacionális jogi szabályozás korlátozottsága + bizonyos nemzetállami hatáskörök védelme, kizárólagossága 13. A szuverenitás problémái az európai integráció és a kibontakozó globalizáció korában  − − A független, szuverén államok mai rendszere egy fél évezredes fejlődés eredménye, amely a vesztfáliai békétől kelteződik -- a következő 2 évszázadban a nemzetközi jogban kodifikálódik – de csak a 20.sz 2. felében válik globális méretűvé. A globalizáció új lendülete komoly kihívást jelent a szuverén államiság hagyományos felfogása tekintetben: o A nemzetközi rendszerben a hatalom eloszlása egyenlőtlen -- a legnagyobb hatalmak vannak formáló hatással. Nem is kell a kisebb államok formális szuverenitását kétségbe vonniuk ahhoz, hogy hatékonyan befolyásolják és együttműködésre késztessék őket. o A globalizáció hatásai ma közvetlenül érintik a szuverenitás tartalmát és terjedelmét, a szuverén jogok effektív érvényesíthetőségét -- a szuverenitás kiüresedése fenyeget o A sokasodó nemzetközi, transznacionális elemek: TNC-k, nemzetközi pénzügyi hálózatok, szabályozó ügynökségek, és a nemzetközi civil közösségek erodálják az állami autoritást. A/16. tétel A transznaciomális gazdasági jog létrejötte és hatása az állami jogra (Francesco Galgano: Globalizáció a jog tükrében) A régi és új lex mercatoria A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu jog és gazdaság szoros kapcsolatban állt az iparosodás előtt: középpontban a kereskedő személye - lex mercatoria a piacok egységén belül biztosította a jog egységét (egyetemes jog volt) - jogi trichotómia: római jog + kánonjog + gazdasági jog - a vesztfáliai béke után abszolutizmus: gazdaságot is az államhoz kötötte – merkantilizmus: államérdeknek alárendel, zárt kereskedő állam - ipari forradalom: gazdaság és jog elválik: kereskedelem és ipar szabadsága, lex mercatoriat államosítják és kodifikálják - egyetemessége a nemzeti pluralizmusba süllyed – kodifikációk korszaka - eltérő kereskedelmi szabályok – a szabadkereskedelem akadályokba ütközött - további távolodás: civil law és common law különbsége o tulajdonátruházás ▪ common law: elég a megállapodás ▪ civil law: egyéb feltételek (pl. birtokátruházás) o szerződés megkötésének időpontja ▪ common law: ajánlat elküldésének időpontja az irányadó ▪ civil law: ajánlat elfogadása és elfogadó nyilatkozat elküldése, tudomásszerzés róla - piacok globalizációja: nemzetközi kereskedelem egységes szabályozást igényel, ennek okai: o üzleti világ nemzetközi gyakorlatának elterjedése o nemzetközi kereskedelmi szokások (INCOTERMS) o nemzetközi választottbíróságok – egységes spontán jog jön létre - első: 1883. Párizsi Uniós Egyezmény: iparjogvédelem nemzetközi szintű védelme, nemzetközi nyilvántartás - Genfi Konvenciók: csekk és váltó (1930) - Bécsi Konvenció: ingók nemzetközi adásvétele – Bécsi Vételi Egyezmény (1980) - Európában: Római Egyezmények (I. II. III.) + Római Szerződés - új lex mercatoria kialakulása: a vállalkozói osztály által az állami törvényhozás közvetítése nélkül kialakított jog - széttöredezettség eltűnik (common law vs civil law probléma) - UNIDROIT mintaszabályok - ICC + ICSID eljárások - lex mercatoria jogforrás mert szokás és élvezi az opinion iuris támogatását Külföldi jog - piacfelügyeletek nemzetközi szerepe – ld. Rodrik ötletét, de egyelőre nincs nagyon hajlandóság - Jogi shopping: a felek egy olyan harmadik állam jogát kötik ki, aminek semmi köze az adott ügylethez – ún. semleges jog Globalizáció és legitimitás - csak a nemzetközi szervezetek útján képzelhető el jelenleg (pl WTO), amiket a nemzetállamok közösen hoznak létre – nincs globális kormányzás - szokásjog: lex mercatoria – választottbírósági ítéletek legitimálják - gazdasági demokrácia: USA vs. Európa o USA: a menedzserek az irányítók (CEO) – a tulajdonosok háttérben, hierarchikus felépítés – nincs demokrácia - A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu o Európa: a menedzserek alá vannak rendelve a tulajdonosoknak, akik a döntéseket hozzák – ők részesedési arányukban szavaznak, így van demokrácia A/18. tétel A méltányosságként felfogott igazságosság elvei és alkalmazása (Rawls: Az igazságosság elmélete - 1997) John Rawls (1921-2002): amerikai filozófus, Harvard, Az igazságosság elmélete, A méltányosságként felfogott igazságosság, a klasszikus alapjogok nem érnek sokat kulturális, szociális jogok nélkül, alapjogok oszthatatlansága - az igazságos társadalmi együttműködésben betöltött szerepét vizsgálta Rawls - a társadalom szerkezete nagyon fontos (gazdagok – szegények) - hatékonyság szembeállítása az igazságossággal – ami hatékony, de nem igazságos az nem jó - az egyén jogainak kiemelése – nem lehet senkinek a jogait csorbítani azért, hogy a közösségnek jobb legyen – a polgári szabadságjogok nem lehetnek vita vagy alku tárgyai - alappremissza: a társadalom olyan személyek önfenntartó egyesülése, akik egymáshoz fűződő viszonyaikban kötelezően ismernek el bizonyos magatartási szabályokat - részesedési elv: az előnyökben és terhekben való részesedés megállapítása elveket kíván, ilyen elv az igazságosság - azonban a valóságban nem mindenki fogadja el az igazságosság alapelvét, vagy másképpen fogadja el – nincsenek tökéletesen egyező alapelvek - a jogállam és a szabad verseny ugyan formális egyenlőséget teremthet, de a születésünk már önmagában meghatározza társadalmi helyzetünk kiindulási pontját, ami viszont egyáltalán nem egyenlő módon működik - az így kialakuló társadalmi egyenlőtlenségekre kell alkalmazni a társadalmi igazságosság elveit - egy társadalom igazságossága attól függ, hogy abban a társadalomban hogyan osztják el az előnyöket, hátrányokat, milyen lehetőségek vannak a különböző társadalmi rétegekben - ezért ki kell alakítani a mindenki számára megfelelő igazságosság elveit - a társadalmi szerződést kiemeli és új alapokra helyezi - eredeti állapotban milyen döntést hoznának + a “tudatlanság fátyla” – ebben az esetben a játékelmélet alapján minimax taktikát folytatna mindenki (minimális kockázatok mellett maximális haszon) - Rawls szerint két lehetőség o egyenlő jogok és kötelezettségek o vagyoni különbségekért cserébe előnyök a rosszabb helyzetben lévőnek + kölcsönös segítségnyújtás A/19 + 20. tétel + B/10. tétel együtt érdemes nézni A/19. tétel Emberi jogok mint erkölcsi jogok - emberi jog modern kifejezés: XVIII. sz-tól találkozunk vele a természetes jogok helyett A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - - - - - a jogrendszerek, mint erkölcsi lényt fogadják el az embert, és az őt megillető jogokat emberi jogok általános jellegét tekintve három nézet: o emberi jogok gyakorlatilag természetes jogok o emberi jogok erkölcsi jogok o emberi jogok a jogok önálló csoportját jelentik (a természetes és erkölcsi igazolási elemek csak kiegészítő szerep) – ez az irányadó emberi jogi eszme és az emberi jogok védelmének vizsgálatát el kell választani emberi jogi eszme: az emberi méltóság mibenléte, a globalizáció emberi jogokra kifejtett hatásai leglényegesebb eleme az egyén választási lehetőségének minél szélesebb körű biztosítását és a választás elismerését tartja az emberi jogi eszme a másik kérdés ennél, hogy ezek a legfontosabb elemek erkölcsi elveken nyugszanake o klasszikus liberalizmus még a természetjog felismerését látta benne o az emberi jogok akár a priori erkölcsi normák akár nem mindenképpen dinamikusan fejlődő, konkrét jogigényeknek tekintendők (mindig valamihez képest kell őket vizsgálni – általában az adott idők adott társadalmához) három generáció: első, második, harmadik EJENY (1948): kiterjesztette ezeket az alapjogok az egész emberiségre és összefoglalta az emberi méltóságra leselkedő veszélyeket és azok védelméhez jogi eszközöket próbált biztosítani - univerzalista morális jogok, amiket az alkotmány mond ki, azonban érvényességük nem függhet attól, hogy kodifikálták-e őket előfordulhat az a helyzet, hogy a bírónak morális jogok alapján dönt (ld. Dworkin, Frank) tehát egy jognak nem kell feltétlen kodifikáltnak lennie ahhoz, hogy a bíróság kötelező érvényt szerezzen neki van-e olyan morális jog, ami minden etikán felül áll VS. csak az etikákon belül beszélhetünk morális jogokról (minden etika másképp gondolkodik az adott erkölcsi morálról) végső konklúzió: azok a morális jogigények, amelyek kiállták a cáfolási kísérletek próbáját, érvényesnek tekinthetőek: ezek a morális emberi jogok – természetesen ez nem végleges, az idők során mindig újra és újra változhatnak A/20. tétel Az emberi jogok igazolóelméletei - - Emberi méltóság előzményeihez: A/34. tételt (humanizmus, természetjog, szerződéselméletek, felvilágosodás, reformáció) Az emberi jogok átültetése a tételes jogba XVII-XVIII. sz. o Anglia: Petition of Rights, Agreement of People, Habeas Corpus Act, Bill of Rights o USA: Függetlenségi Nyilatkozat o Fro.: Emberi és Polgári Jogok Deklarációja (1789) univerzalizmus – kulturális relativizmus (Ld. Taylor, Hennoth, Fraser) önálló jog: politikai, deklaratív, nemzetközi, alapjogi jelleg (pozitivizálódás) – jogi vs. politikai jelleg (kritikai, mozgalmi jelleg) első, második, harmadik generáció A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu negatív és pozitív jogok egyéni és kollektív jogok XX. sz.: szociális, gazdasági, kulturális jogok – nemzetközivé válás o ENSZ EJENY o ENSZ Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) - globalizáció problémái: harmadik generáció - Négy fő kérdés (első kettőhöz lásd: A/36. tétel: leglényegesebb elemek + erkölcsi elveken nyugszik-e) - Harmadik kérdés: emberi jogok lényege és a modernizáció – nyitott és erkölcsi pluralizmus – a modern társadalmak képesek a leghatékonyabban kezelni a nemzeti/etnikai ellentéteket - Negyedik kérdés: a globalizáció modernizációs hozadéka: elhomályosítja az identitást, multikulturalizmus, harmadik generáció Alapmodellek (az alapjogok, emberi jogok jelentőségének vizsgálata ezekben) - etnocentrizmus o hierarchia a kultúrák között: csúcson mindig a saját o nyugati kultúra expanzív jellegű sokak szerint – mivel univerzalizmusával rákényszeríti azt olyan kultúrákra, akik nem akarják (mivel egyetemesség teszi az emberi jogokat) o vakká tesz a kulturális és morális sokféleség bontakozásában, mert nem hajlandó, sőt talán képtelen is az egyenrangú diskurzusra o elnyomja a célkultúrát és nem megértő vele - relativizmus o erkölcsi relativizmuson belül lehet kulturális relativizmusról beszélni o a célkultúrát megérti és elfogadja o a relativizmus egymás mellé rendelt önálló rendszerekként tekint a különböző kultúrákra o a relativista elismer bizonyos erkölcsi értékeket, amelyet minden kultúra elismer, de ezen túl nem megy - etikai monizmus o hasonló az etnocentrizmushoz o nyugati értelem és erkölcs alapján ítél meg másokat - kommunitarizmus o relativizmus felé hajlik o a monistákat kritizálták, hogy nem veszik figyelembe mások tradícióit, hitét, érzelmi kötődését - a vita feloldása: pluralizmus o a kulturális és morális diverzitás elfogadásával együtt próbál érvelni az egyetemes morális minimum mellett o közösen meghatározott szempontok szerint o nyugat/kelet ellentétéről lehet beszélni - A/21. tétel Modern emberfogalom és emberi méltóság a felvilágosodástól Rawlsig Az ember jellemzői - legtöbb jutalom + legkevesebb büntetés A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - optimum-kereső: keresi a jót kerüli a rosszat - absztrakciós képesség: képes valaminek jutalmazó vagy büntetőjelleget tulajdonítani - előrelátó - megjelenik az ismételtség - lelkiismereti szankcionálás - szabályozottság teszi lehetővé, hogy éljünk és együttműködjünk Az emberi méltósághoz való jog eredete - az emberi méltóság az emberi jogi eszme alapja - méltóság (dignitas): római jog – itt még társadalmi státuszhoz kötötték - sztoikus filozófia: itt jelent meg először, hogy nem státuszhoz kapcsolódik, hanem minden embert megillet - keresztény természetjog: az emberi méltóság alapja az ember istenképisége - reneszánsz humanizmus: szabad akarat, ember szabadságára helyezi a hangsúlyt - felvilágosodás (racionális és autonóm lény az ember): Immanuel Kant: transzcendenstől mentes ember képe, akit azért illet meg a méltóság, mert emberi lény: az ember képes arra, hogy ösztönein túlnőve általános elveket kövessen (akár jogi, akár erkölcsi) – vagyis az ember racionális és autonóm lény - az emberi méltóság mint erkölcsi személy tulajdonsága, mely megkülönbözteti más lényektől Mai emberfogalom és méltóság - az emberi méltóság kialakulása történetileg megkésett a többi klasszikus emberi joghoz képest (ezek már a XVII. sz-ban megindultak, míg az emberi méltóság modern fogalma a II. világháború után) - John Rawls visszatért Kanthoz és ő is hasonlóan hangsúlyozza az autonómiaként felfogott szabadságot - ENSZ: EJENY (1948): minden ember szabadnak születik és egyenlő méltósággal és jogokkal bír – II. világháború eseményeire reagálva kerül be nemzetközi egyezményekbe - az ember méltósága sérthetetlen - mai példa: “légbiztonsági törvény” – Németország: a terrorista repülőt le lehetne lőni – nem fogadták el, mert nem lehet megkülönböztetni két ember emberi méltóságát – nincsenek méltók és méltóbbak - Habermas: az emberi jogok az önkénnyel, elnyomással, megalázással szembeni ellenállásból keletkeztek - Habermas: Esszé Európa Alkotmányáról: az emberi méltóság nem utólagosan keletkezett, hanem ez minden alapjog tartalmának morális forrása (anyajog) – arra világít rá, hogy nem utólag alakult ki csak explicite később lett megfogalmazva, de implicite ott volt minden alapjogban - modern válaszok a globalizáció problémáira o szeretet, jogegyenlőség, szolidaritás – Honneth o kritikai elméletek (CLS) – elnyomottak morális küzdelme méltóságukért és elismerésükért A/22. tétel Az elismerés jogi dimenziója és ennek gyakorlati implikációi - fő kérdés: hogyan integrálható a későkapitalista állam? modern kapitalizmus válsága Axel Honneth (1949-): német filozófus, frankfurti iskola képviselője, Habermas tanítványa A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu modern kapitalizmus patológiai (betegségei): o elismerés ideologikus formája o eldologiasodás o ellentmondások a normatív rendszerben: az individualizmus már nem önmegvalósítás, az egyenlőség sérült, teljesítményelv illúziója, a szeretet elve elhomályosul - polgári-kapitalista elismerési rend: o privátszféra: szeretet elve, gondoskodás o jog szférája: egyenlőség normatív alapjai o társadalmi megbecsülés szférája: teljesítményelvűség, egymás teljesítményének tiszteletben tartása és megbecsülése - az elismerés igénye mindenkiben felmerül – hiánya konfliktushoz vezet - a kapitalizmus zavarokat termelt a normatív rendben (patológiák) - szeretet, jogegyenlőség, szolidaritás – ezek keretében az emberek biztosak lehetnek méltóságukban és integritásukban - elnyomottak morális küzdelme méltóságukért és elismerésükért Nancy Fraser (1947-) - a kor: posztfordizmus, posztkommunizmus, globalizáció - ezeknek a következménye, hogy az elosztást és az elismerést egymást kizáró tényezőnek tekintik, pedig együtt kellene tárgyalni - jelenleg elsősorban elosztásról beszélünk - ezt háttérbe kell szorítani és az elismerésnek kell elsődlegesnek lennie: megteremteni a materiális egyenlőséget: erre van a jóléti állam - a liberális állam eljogiasítja az elismerésért folytatott küzdelmet - elosztási és elismerési “köznapi igazságosság koncepciók” négy formája: o mi az igazságtalanság legfontosabb dimenziója: ▪ elismerési: kulturális minták, társadalmi gyakorlatok el nem ismerése ▪ elosztási: gazdasági rendszer, társadalmi struktúrában a kirekesztés, marginalizáció, depriváció o hogyan lehet ezt orvosolni: ▪ elismerési: kulturális gyakorlatok elismerésével ▪ elosztási: gazdasági újraelosztás o melyik az igazságtalanságot elszenvedő csoport: ▪ elismerési: status-csoportok, nemi identitás, szexuális identitás, etnikai identitás alapján határozzuk meg ▪ elosztási: a piachoz vagy termelőeszközhöz való sajátos viszony alapján: osztályok o hogyan értelmezzük a csoportkülönbségeket: ▪ elismerési: létező kulturális variációkra telepedett egy hierarchikus értékítélet VAGY a kategóriák csak a társadalom által kreáltak, ezért dekonstruálni kell ▪ elosztási: igazságtalanok, társadalmilag/gazdaságilag konstruáltak, ezért dekonstruálni kell Megerősítés (afformatív-mérsékelt) Átalakítás (transzformatív – radikális) Újraelosztás Liberális jóléti állam Szocializmus - A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Elismerés A meglévő javak felszíni átcsoportosítása a meglévő osztályok között, fenntartja a csoport-megkülönböztetést, újabb elismerésbeli igazságtalanságokat generál Domináns multikulturalizmus A tisztelet kiharcolása a meglévő csoportok számára fenntartja a csoport-megkülönböztetést A termelési viszonyok mélyreható átstrukturálása, a csoportkülönbségek eltörlése enyhítheti a társadalmi elismerés igazságtalanságait Dekonstrukció Az elismerés viszonyainak mélyreható átstrukturálása, destabilizálja a csoportmegkülönböztetést A/23. tétel A jogi felelősség sajátosságai - - - - a jogi felelősség alapja, hogy nincs jogi norma jogkövetkezmény nélkül hipotézis – diszpozíció – szankció (jogkövetkezmény) a jogi felelősség rendezetlen kategória: nemcsak jogi fogalom, erkölcsileg és érzelmileg erősen átitatott alapvetően a felelősség nagyon tág: családi felelősség, vezetői felelősség, jogi felelősség magyar nyelv nehézségei: a magyarban csak egy szó van: felelősség, ezért körülírásra kényszerül (szemben pl. az angollal responsibility – liability) leggyakrabban a valamiért / valami miatti felelősséget különböztetjük meg a felelősség az egyén és közösség közti viszonyt fejezi ki, a társadalmi lét velejárója, ami értéken alapul és fejez ki a normák ezeket az értékeket közvetítik – egyének magatartásával szemben elvárásokat támasztanak, így ezzel értékelik azt a magatartást (helyes/helytelen – jogszerű/jogszerűtlen) és előírják a közösség reakcióját több formája: politikai, jogi, erkölcsi a jogi felelősség: o normatív (tehát szabályon alapul: azért mert a barátom öngyilkossága miatt felelősnek érzem magam még jogilag nem vagyok felelősé érte) o tudatosan alkotott szabályozási rendszer – címzettek magatartását befolyásolja, kiemelendő a represszió (mind a jogi, mind a politikai felelősség esetén) o a jogi normák: értéket közvetítenek, fejeznek ki és az állami kényszer lehetősége fennáll o legfejlettebb formai szempontból, ezért komplex is a jogrendszer alrendszere a jogi felelősségi viszonyok rendszere jogi felelősségi viszony o állam jogi normákat alkot, amik közvetítik ezt a viszonyt o hatalmi viszony o reális esély a fizikai kényszerre o társadalmi konfliktusokból egyedi konfliktust csinál A normatív rendszerek fejlődése párhuzamos a jogi felelősségi rendszer fejlődésével A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - o kezdetleges társadalmak: valamilyen a közösség által elítélt magatartás miatt a közösség tagjai hátrányt okoztak az elkövetőnek (de ez még nem szankció mert nem normán alapul, nem azt sértett meg) o szükségessé vált a szankció: társadalom magatartásának befolyásolása + a normatív rendszer fenntartása o differenciálódik a szankció: kompozíció megjelenik (a megegyezésen alapuló nem tölti be a jogi felelősségi funkcióját mert nem érződik a hátrány okozása) o központi állami kényszer – a jogi normák normává válnak o szankciók még tovább differenciálódtak: reparáció is szemponttá vált utilitarizmus: akkor jó a szankció, ha nagyobb hátrányt okoz, mint az az előny, amit a jogsértéssel az elkövető megszerez A/24. tétel A jogi felelősségrevonhatóság elméleti kérdései - - - - a jogi felelősségrevonhatóság jellemzői o jogi felelősségi viszony mozzanata o jogi szankcionálhatóság egyik esete o represszív szankció ebben az esetben – fontos a represszív szank