Jog- és állambölcselet II. jegyzet

Előnézet

A jegyzetről

Vásárlás (500 Ft)

Név

Jog- és állambölcselet II. jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Jog- és állambölcselet

Év

2021

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

1 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

Jelentem

1 A tételek 1. A modern jog sajátosságai I. Bevezetés -A modern jog a modern állam kialakulásával jött létre -sajátosságai: – formalizáltság (ügyek, jogviták eldöntése során a jogszabályoknak aló megfelelés vagy meg nem felelés a döntő szempont) – eljogiasodás (cselekvések egyre szélesebb köre kerül jogi szabályozás alá) – komplexitás (bonyolultság) – interdependencia (kölcsönös függőség) -A modern jog alapelvei: 1. formalizált 2. racionális 3. állami beavatkozás szabályozása 4. szabadságjogok deklarálása 5. közjog és magánjog elválasztása 6. kiszámíthatóság - elvárás: a jog átlátható és kiszámítható legyen ‹–› de –›ahogy fejlődik a társadalom egyre bonyolultabba szabályozás –› szakjogászkodás eldurvul –› egyre kevésbé érthető a laikusok számára –› a jog elszigetelt, zárt, meghatározott fogalmakkal dolgozik –› pluralizmus megjelenése nehezíti a helyzetet -ANGOLSZÁSZ (szabad jogtalálás, nyitottság, de egyben kötött precedensjog) vs KONTINENTÁLIS (írott jogszabályok, kötöttség) -MODERN JOG = PRO (mert fokozott védelem, garancia) és KONTRA (korlátoz, túl bonyolult) II. Weber – a túlszabályozás a bürokratizálódásból ered –› „bürokrácia vasketrece” – a bürokrácia képes túlterjeszkedni saját hatókörén – de vannak antiformális elemek, mint pl. o szabad mérlegelés o felek akarata (egyéniesítés) o általános elvek (jó erkölcs, jóhiszeműség) o materiális igazság-igény (alaki ‹–› anyagi igazság) o populáris igények (laikusok részvétele, népbíráskodás) III. Habermas – „életvilág gyarmatosítása” – a rendszer gyarmatosítja az életvilágot, vagyis a magánszférát, a családi kapcsolatokat – kettőség: Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 2 o a) gyarmatosítás a rendszerben o b) életvilág krízise idején korrekciós mechanizmusa van IV. Teubner – „jogi szennyezés” – túlszabályozás és bürokratizálódás problémája – itt is kettősség: a jog szabadság-biztosító ás megvonó egyszerre o védi bizonyos szabadságunkat, garanciák deklarálják jogainkat o bizonyos rendelkezések megvonják jogosítványainkat –›› jog kettős arca (1) politizálódás: súrlódás a politika és a jog között: a politika hozza a döntéseket, de amikor áttranszformálják ezeket, akkor az nem tud természetes módon lezajlani, így deformáció jön létre (2) társadalmasodás: súrlódás a jog és a társadalmi területek között: ha a jog nem veszi fel a szabályozandó területek logikáját, akkor nem lesz hatékony 2. Az eljogiasodás és a jogi pluralizmus jelensége a kortárs jogfejlődésben I. Bevezetés Weber –› bürokrácia vasketrece Habermas –› életvilág gyarmatosítása Teubner –› jogi szennyezés II. Eljogiasodás - tételes rend egyre nagyobb mértékű beavatkozása - cselekvések egyre szélesebb köre kerül jogi szabályozás alá = kevesebb olyan cselekménnyel találkozunk, ami ténylegesen a cselekvők konszenzusa által kerülne szabályozási tető alá - túlszabályozottság: a jog túl erősen avatkozik be, ez akár azt is jelentheti, hogy nem működik jól a jogrendszer - gyorsan változik = nő a "tömege", bürokratizálódás - társadalom túlfüggése az állami politikától III. Pluralizmus - olyan feltételrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a politikai hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesüljön -egyre jellemzőbb, hogy mivel túlszabályozottság van, feladatmegosztás = minél felsőbb szervekhez tolják a döntést, ez egyszerre tehermentesít és bonyolítja a helyzetet - TÖBBSZINTŰSÉG, minél felfelé delegáljuk a normaalkotó hatásköröket - a pluralizmus egyrészt utal a normavilág szerkezetére (több szint, delegáció) másrészt pedig a túlszabályozás orvoslásának egyik eszköze (ok: modern társadalom komplex szabályozási igénye) IV. Generált hatások és alternatívák Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 3 - jog növekedése = érvényesülés kérdése, minőségbeli romlás = pedig a jog felé az a követelmény, hogy logikus és koherens legyen, azonban túlszabályozás, ellentmondó szabályok, kiszámíthatatlanság - de ugyanakkor zártság, politizálódás és társadalmasodás = 1. szabályozási válság és 2. joghézagok kialakulása - ezek áthidalására alternatívák születtek: (1) dereguláció (jsz mennyiségének csökkentése) (2) tárgyalásos szabályozás (érintett felek létrehozzák a tartalmat amit az állam érvényesít) (3) eljárási racionalitás (4) rugalmasság (jog adja a keretet, mi töltjük meg tartalommal) (5) önszabályozás (minden szféra maga) + jóléti állam V. Jóléti állam - történelmi kontextusba helyezve a problémát: abszolutizmus - jogállam - jóléti állam - ezek válsága - túlszabályozással próbálta megoldani a társadalmi problémákat, intenzív szabályozás a gazdaságban is - típusai (1) liberális (rászorultsági elv) (2) korporativista (együttműködő, közalkalmazotti státusz) (3) szociáldemokrata (univerzális szolgáltatások) - KRITIKÁK: költséges bürokrácia, túlzott beavatkozás, autonómia hiánya 3. Joguralom, jogállam: a két fogalom jelentéstartalma (hasonlóságok, különbségek) + B/3. Albert Von Dicey: A jog uralma (Dicey: 1835-1922., angol jogász és újságíró) I. Bevezetés - Dicey szövegét kell alapul venni - Jogállamiság jellemzői = nagy különbség van azon államok között, ahol ezek organikusan alakultak ki (hosszú fejlődés eredménye, Anglia), és azok között, ahol "mesterségesen" (nem hosszas küzdelmek eredménye, hanem szimplán átvétel) - örök kérdés a hatalom és az önkény közötti feszültség = a hatalom jobb, mert ilyenkor nem emberek uralkodnak, hanem a törvény, DE egyén és közösség viszonya II. Jogállamiság jellemzői - visszaható hatály tilalma - fékek, ellensúlyok rendszere - törvény előtti egyenlőség - kellő felkészülési idő - jog uralma - jogforrások megismerhetősége - hatalmi ágak elválasztása Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 4 - népszuverenitás, választási eljárási szabályok lefektetése - alkotmány megléte = alapvető jogok deklarálása - jogbiztonság és legalitás III. Jogállam fogalma -doktrínáját Coke és Locke fejlesztette ki, majd a 19.században Dicey öntötte formába - nincs egységes európai fogalom: rule of law (Anglia) Rechstaat (No.) L'état de droit (Fo.) - nagy szerző: KANT –› az állam egy csoport egyesülése a jog, a törvények alatt, tehát a jogok és törvények uralkodnak = materiális jogállamiság: szabadság egyenlőség függetlenség - formális jogállamiság = nem a cél, hanem a megvalósítási mód a lényeg, állami cselekvéseknek meg kell felelniük jogi előírásoknak (esetleges átkapcsolási pont –› Hayek: Emberi cselekvés, de nem emberi tervezet) - Péter László alkotmánytörténész egyén és törvény viszonya (törvény - állam - állampolgár), mindent lehet, amit a törvények nem tiltanak ÉS az állam is mindent megtehet a polgárával ami számára nem tiltott IV. Jog uralma - kell erkölcsi megalapozás, a nép tudja, mit jelentenek a jogállam intézményei, organikus fejlődés eredménye a jogállam - Rule of law jellemzői (1) kormánynak nincs önkényes hatalma (nincs diszkréció) (2) rendes bíróságok által alkalmazott jognak van alávetve mindenki (3) alkotmány is másképpen építkezik - itt organikus, bírói döntésekből elvekből formálódik, processzuális szemléletű - nálunk a törvényeknek alkotó primátusa van, tartalmi szemlélet parlamenti szuverenitás és rule of law = nincs feszültség, a bíróság demokratikusan született törvényeket alkot, és azáltal lesz a törvény, hogy alkalmazzák = tkp. bírói döntések folyománya a rule of law rule of law = bírósági döntések folyománya 4. Habermas deliberatív jogelméletének jellemzői I. Deliberatív jogelmélet jelentése –› program: a demokratikus jogállamban hogyan lehet legitim jogot alkotni? (1) kommunikatív cselekvés elmélete (2/a) diskurzuselv: a norma akkor érvényes, ha minden érintett személy a vita résztvevőjeként egyetértésre jut arról, hogy a norma érvényes (= elismerésre méltóság) Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 5 (2/b) eljáráselv: a diskurzuselv megvalósítása, a norma az eljárástól lesz legitim és nem a tartalmától (3) deliberatív jogelmélet: tanácskozás, civilek kezdeményezéseinek figyelembe vétele, lényeg a kommunikáció és a konszenzus, a cél, hogy diskurzus útján keletkezzen a jog (ami így a társadalom megváltoztatásának eszköze) II. Deliberatív jogelméletének jellemzői - ERKÖLCS (kötelezettséget fejez ki, egyéni cselekvések) és JOG (jogosultságot fejez ki, ez az erkölcsöt támogató környezet) elhatárolása - társadalom világának 3 része: gazdaság adminisztráció (politika) civil társadalom - CIVIL TÁRSADALOM: magánélet, itt folyik a diskurzus, ezek hatalmi tényezőkké válhatnak mert felerősödnek, megjelennek a tömegkommunikációban ezért az adminisztrációnak muszáj foglalkozni velük, figyelembe kell venni a normaalkotás során - LUHMANN KRITIKÁJA: (1) szerinte ez a felfogás túl "politikai", hiszen, ha nincs egyetértés akkor döntés sincs? leértékelődik a bírói tevékenység a jogalkotással szemben (2) a törvényhozó rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy ne döntsön, a bírónak viszont mindig döntenie kell (nem tagadhatja meg a jogszolgáltatást!) = törvényhozó megteheti, hogy nem vizsgálja a vita sajátosságait III. a demokratikus állam - népszuverenitás (közösség) - emberi jogok (egyén) ALAPJOGOK: (1) jogegyenlőség (cselekvési szabadság) (2) diszkurzív alapjogok (jogi státusz) (3) jogvédelem (állammal szemben) (4/a) vélemény és akaratképzés (politikai autonómia) (4/b) életfeltételek (alapjogok gyakorlása) Habermas szerint az emberi jogok = megvalósíthatatlan utópia 5. Az Alkotmánybíróságok politikai és jogi természete I. POLITIKAI természete - Alkotmányjog: jogelmélet és politikatudomány határterületén helyezkedik el, hiszen működése során politikai és jogi kérdések kapcsolódnak össze - hatalommegosztás, mint legitimáció - népszuverenitásból eredő alapjogok, jogok érvényesítése) - jogállamiság nélkülözhetetlen eleme - POLITIKÁTÓL FÜGGETLEN testület, eljár az alkotmányossági kérdések megítélésében =/= a politikai kérdések a törvényhozó, végrehajtó hatalomra tartoznak, max akkor Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 6 foglalkozik politikával, ha jogilag is elbírálható a kérdés, tehát van politikai jelentősége (befolyásolja a politikai viszonyokat) II. JOGI természete jogi jelentősége az, hogy eljárásával a jogrendszerre is hatással van III. USA/kontinentális (1) USA alkotmány: – a bíróságok hatáskörét az egyedi ügyek eldöntésére korlátozza, ez a bírói önmérséklés alapja – általában nem értelmezik az alkotmány rendelkezéseit – nem bírálnak el politikai kérdéseket, a jogvita hangsúlyosabb (2) KONTINENTÁLIS: – az AB feladata az alkotmányosság védelme – funkciója a tárgyi és alanyi jog védelme (KOLLEKTÍV, ami tárgyi jogot véd /normakontroll/ és EGYÉNI, ami alanyi jogot véd /AJ panasz/) – önálló normakontrollon van a hangsúly IV. Önálló elméletek KELSEN: "lépcsőelmélet", hipotetikus alapnorma alapjogok katalógusa = negatív előírás mivel törvény ellentétes vele nem lehet) = alkotmánynak akkor van normatív ereje, ha kikényszeríthető, és ehhez kell az AB SCHMITT: szerinte felesleges az AB, a birodalom, a kormány az alkotmány őre LUHMANN: szerinte a politikai és jogi természet egyesül az AB-kban 6. Alkotmánybíráskodás hatásai a jogrendszerre I. Hatása TÖRVÉNYHOZÁSRA, JOGALKOTÁSRA gyakorolja a legnagyobb hatást ("negatív jogalkotás", mulasztás), de a következőkre is hat: (1) ALKOTMÁNY = értelmezései beépíthetőek, illetve alkotmánymódosítással járhatnak (2) JOGÉRTELMEZÉS (3) JOGFEJLŐDÉS, JOGFEJLESZTÉS (4) KORMÁNYFORMA (5) ÁLLAMI SZERVEK GYAKORLATA (6) UNIÓS ÉS MAGYAR JOG VISZONYA (7) KÖZÉLET, TÁRSADALOM = mértéke attól függ, mennyire aktívan tevékenykedik II. Módozatok Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 7 (1) jogrendszert módosító (2) jogalkalmazást befolyásoló (3) hatályos jogot stabilizáló III. Hatásai a jogrendszerre (1)AT felülvizsgálata, AT módosításának felülvizsgálata (2) absztrakt normakontroll: nincs egyedi ügy, előzetes és utólagos (3) konkrét normakontroll: bírói kezdeményezés, aj panasz (4) absztrakt alkotmányértelmezés = "kristálygömb értelmezés" nincs semmilyen vonatkozó szabály JOGKÖVETKEZMÉNYEK: elutasítás, megsemmisítés, alkotmányos követelmények megállapítása = megsemmisítés tartalmilag is befolyásolja a jogalkotást, kérdés, hogy ez mennyiben minősül jogalkotásnak = megsemmisítésnek többféle következménye lehet (hatályon kívül helyezés, jogalkotási feladat = DE joghézag keletkezik) - JELLINEK: alkotmányellenes alkotmánymódosítás kérdése (1) eljárási szabálysértés (ez van Mo-n, közjogi érvénytelenség) (2) értelmetlenség (3) alapérték vagy alapelv-ellenesség 7. Az alkotmány értelmezésének sajátosságai - JOGÉRTELMEZÉS: jogi norma tartalmának feltárása - ALKOTMÁNYÉRTELMEZÉS: másabb, tömör, szimbolikus, általános jogelvek vannak, politikai sajátosságok - KÖTELEZŐ ALKOTMÁNYÉRTELMEZÉS: kötelező ereje van a törvényhozóra, bíróságokra, mindenkire (alapjogok értelmezése (1) liberális, mert tilalmakat állapít meg (2) intézményes, cél az alapjog követés) I. Értelmezések (1) JOGI: kettős, (1) szűkebb: mint Alaptörvény (2) tágabb: mint a legmagasabb szintű norma, követelmény, mindenkit köt (2) POLITIKAI: hatalom korlátait jelöli ki, az állampolgárok szabadságjogait, garanciákat ad (3) MORÁLIS: megfeleljen a tisztesség és igazságosság követelményének (4) ABSZTRAKT: nem az eljárás tárgya, hanem eredménye szempontjából absztrakt, konkrét probléma alkotmányossági vizsgálata, tárgya tipikusan egy olyan koncepció, amit törvényhozásra, előzetes vizsgálatra szánnak 8. Legitimitás, legitimáció, legalitás érvényességi köre, fogalmai + B/5. Habermas: Legitimációs problémák a modern jogban - KIINDULÓPONT: mi az oka annak, hogy elfogadjuk a körülöttünk lévő világot, felettünk uralkodó fensőbbséget? Miért alkalmazkodunk normákhoz? Honnan ered a hatalom? = választ a legitimitás adja Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 8 I. Fogalmak megjelenése érvényességi kör: politikai rendszer: csak a rendszerre és annak szerveire használjuk (személy nem lehet legitim)    legitimitás: elismertség, az alávetettek elfogadják, magukra nézve kötelezőnek tekintik az uralom fennállását (az ok az mindegy – félelem, egyetértés, gazdasági ok)    Legitimáció: a legitimáció egy folyamat, aminek a végén egy állapot van, ami a legitimitás – delegitimáció: nem fogadják el pl. parasztháborúk – legitimitási krízis – az egész berendezkedést elvetik pl. polgári forradalmak    Legalitás: jogi fogalom, az államhatalom megszerzése és gyakorlása megfelel a pozitív jogrendnek   Legitim, de nem legális pl. forradalom   Legalitás lehet egy legitimáció is, amivel eléri a legitimitást   II. Elméletek – normatív elméletek: o tartalmi mércék: legitim pl. mert tiszteletben tartja az emberi jogokat o processzuális mércék: azért legitim, mert megválasztották – empirikus elméletek o a kutatónak mindegy, hogy az értékek vagy az eljárás alapján legitim-e az a lényeg, hogy a többség követi-e konkrétan o uralom-orientál elméletek (Luhmann): az a lényeg, hogy elfogadják a parancsokat o legitimáció-orientált elméletek (Habermas, Weber): a lényeg, hogy az alávetettek tudnak-e azonosulni azzal, amit követnek 9. Legitimástipológia + B/5. Habermas: Legitimációs problémák a modern jogban (jöhet hozzá az előző és a következő tétel is) - TARTALMI: azt jelenti a legitimitás, hogy az alávetettek önként követik a politikai rend parancsait (tulajdonság) - ELJÁRÁSI: a legitimitás a legitimáció folyamatában teremtődik meg (teljesítmények, azért legitim mert elfogadták) - LEGITIMITÁS-ORIENTÁLT: uralom, az alávetettek a parancsok fogadói tehát nem alanyok (Luhmann: önmagát legitimálja) - LEGITIMITÁCIÓ-ORIENTÁLT: csak az alávetettek egyetértésével lesz legitim (Weber, Habermas) Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 9 - NORMATÍV: megfigyelőhöz kötődik, hogy számára legitim-e valami /független az alávetettek megítélésétől/ - EMPIRIKUS: semleges megfigyelő, az alávetettek összessége vagy többsége elismeri-e (u.a, mint fentebb az elméletek) I. Max Weber (Max Weber: 1864-1920., német közgazdász, szociológus) Művei: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme A politika, mint hivatása Gazdaság és társadalom A megértő szociológiai alapjai  legitimitás: EMPIRIKUS megközelítés, empirikus érvényesség    uralom legitim fennállásának megítélése nem az uralom által feltételezett elvek,   eszmények vagy normák a mérvadók    az a mérvadó: ténylegesen fennáll-e, azaz az alávetettek jelentős mértékben    engedelmeskednek   premissza: feltételezi, hogy a parancsok empirikusan valamilyen világképbe tartoznak    CSELEKVÉSELMÉLETI alapok    többek magatartása kölcsönös és egymáshoz igazodik = társadalmi kapcsolat     társadalmi kapcsolat egy esély, hogy valóban társadalmi cselekvés legyen   az esély valószínű, ha a társadalmi kapcsolatot a résztvevők valamilyen rend fennállására építik – ez akkor rend, ha valamilyen maxima vezérli – ezek a maximák akkor érvényesek, ha a cselekvők érvényesnek, kötelezőnek és mintaszerűnek ismerik el   ha fennáll a valószínűség és ezzel a társadalmi cselekvés = érvényesség   összességében: LEGITIMITÁS FOGALMA = cselekvéselméleti alapok (1. társadalmi kapcsolat 2. elképzelések a legitim rend fenntartására 3. rend érvényessége)  LEGITIMITÁSI HIT: a rendben való hit rendkívül fontos   o tradíciókba vetett hit (tradicionális jog) o kinyilatkoztatott, példaszerű rendkívüliségbe vetett hit (karizmatikus vezető, szentbe, hősbe, tehát egy személybe vetett hit) o értékracionális hit = tételesen lefektetett szabályokba – legalitásba – vetett hit  HATALOM vs URALOM: o hatalom: az adott társadalmi kapcsolat keresztülvitelére van esély, függetlenül mások akaratától, akár politikában, gazdaságban, intimszférában o uralom: a hatalom általános értelemben: lehetőség, hogy valaki saját akaratát Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 10 mások viselkedésére rákényszeríthesse   érdek-konstellációból eredő uralom (pl. monopol helyzetben van a   gazdaságban)   autoritásból eredő uralom: parancsolási jog + engedelmességi kötelezettség akkor beszélünk uralomról, ha a résztvevők közötti hatalmi viszony intézményesül Habermas kritizálta: Max Weber szerint akkor a legális uralom = legalitás   10. Max Weber, Jürgen Habermas és Niklas Luhmann legitimitáselmélete + B/5. Habermas: Legitimációs problémák a modern jogban I. Weber - legitimitás tudományos-leíró, szociológiai fogalmának megjelenése - a legitimitás fogalmát cselekvés-elméleti alapokra helyezi = ha többek magatartása kölcsönösen egymáshoz igazodik, és magatartásukat ez az igazodás irányítja, akkor társadalmi kapcsolatról beszélünk - a társadalmi kapcsolat akkor lesz rend, ha a társ.cselekvéseket maximák (alapelvek) vezérlik ÉS a rend akkor lesz érvényes, ha a cselekvők ezeket magukra nézve kötelezőnek ismerik el (1) LEGITIM URALOM = nem az elvek, eszmények irányadók, hanem a tényleges fennállás, az, hogy az alávetettek engedelmeskednek a parancsoknak (2) LEGITIMITÁS FOGALMA = cselekvéselméleti alapok (1. társ.kapcsolat 2. elképzelések a legitim rend fenntartására 3. rend érvényessége) II. Weber: hatalom és uralom HATALOM = esély, hogy valaki akaratát az ellenszegülés ellenére keresztülvigyék URALOM = lehetőség, hogy valaki saját akaratát mások viselkedésére rákényszeríthesse (intézményesülés, tkp. a hatalom általános értelemben) 3 típusa: (1) tradicionális uralom (ősi tradíciók szentsége, általa felruházott személyekbe vetett hit) (2) karizmatikus uralom (szent, hősies, példamutató személy (3) racionális, legális uralom (legalitásba, rendbe vetett hit) LEGITIM URALOM = a parancsokhoz az alávetettek azért igazodnak, mert azokat szubjektíve érvényesnek, elismerésre méltónak tartják érvényesség 4 típusa: (1) tradíciókba vetett hit (2) példamutató személyébe vetett hit (3) értékracionalitás jellegű hit (4) tételesen lefektetett szabályokba vetett hit III. Habermas - "társadalmi evolúció" = társadalmi funkciókhoz IGAZOLÁSI SZINTEK rendelhetők, megmutatják, hogy az adott korban mit fogadnak el érvként, és ezek a szintek hierarchiába rendeződnek (1) korai magaskultúrák = mitikus világkép, eredetmítoszok Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 11 (2) kozmonológiailag megalapozott etika, filozófia, vallás = igazolni kell nemcsak az uralkodó személyét, de a politikai rendet is, szekularizáció (hatalom evilági legitimálása) (3) szerződéselméletek: konszenzus, individum / közösség, kialakul az igazolás reflexív jellege (4) liberális kapitalizmus: a polgári társadalom politikamentessé válik, vezérlés elvvé válik az egyenlő és igazságos csere mítosza IV. Luhmann - uralmi szférában, ELJÁRÁSOK keretében keletkezik (politikai választás, törvényhozás, bíróság) - eljárások kettős szerepe (1) biztosítják a döntések meghozatalát, intézmények zavartalan működését (2) szimbolikus jelleg: résztvevők konszenzusa abban, hogy a döntéseket elismerik - különbség döntési premisszák (elvek) és döntések elfogadása között - LEGITIMÁCIÓ = DÖNTÉSEK KÖTELEZŐ EREJÉNEK ÁLTALÁNOS ELISMERTSÉGE 11. A szuverenitás keletkezése és hagyományos fölfogása I. Keletkezés KÖZÉPKOR: királyi hatalom, feudális hatalmi tényezők = nem igazán beszélhetünk szuverenitásról (2) KÉSŐ-KK / KORA ÚJKOR: negatív fogalom, mert megerősödött a királyi hatalom tagadva a pápa/császár/rendek hatalmát, tehát a szuv. egy politikai valóságot kifejező elmélet, az abszolutizmusra törekvő királyokat támogató ideológia (3) VALLÁSHÁBORÚK (16-17.sz.) belső békét elnyomó hatalom képes biztosítani, fizikai erőszak legitim alkalmazása (4) KAPITALIZMUS: gazdasági kényszer és jogbiztonság (5) POLGÁRI ÁTALAKULÁS (1640-1850): erősebb törekvések arra, hogy az állam szuverenitása elváljon az uralkodó hatalmától, nép- és nemzeti szuverenitás, ettől kezdve az 1. VH-ig tartott a szuverenitás fénykora (a politikai valóság leginkább megközelítette a jogilag korlátlan szuverenitás elképzelését) (6) 1. VH óta: államhatalom jogi korlátai, NJ, emberi jogok II. Hagyomány fölfogás hagyományos értelmezés, az ún. SZUVERENITÁS DOGMA: (1) a legfőbb hatalom tulajdonsága (maga fölött nem ismer el a szuverén más hatalmat, kivéve Istent) (2) függetlenség (minden szuverén független és jogilag egyenlő) (3) senki sem korlátozhatja (4) egyetemes hatalom (mindenkire kiterjed) (5) minden kérdés eldöntésére kiterjedő teljhatalom (6) kizárólagosság + átruházhatatlanság (7) államot, mint egészet illetheti meg = 20. sz. végére ez így tarthatatlanná vált, megkérdőjeleződött a teljesség, kizárólagosság, korlátlanság, NJ és globális változások, garanciák Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 12 12. A szuverenitással összefüggő változások a 19-20. században és az azokat kifejtő elméletek I. Áttekintés 19. század: modern államok, csekély jogi korlátozás -fölfogás, miszerint az állam jogilag korlátlan főhatalommal bír, az államszuverenitás a modern állam főhatalmának sajátossága -Később egyre erőteljesen alkotmányos korlátok jelentek meg (hatalommegosztás, alapjogok, jogállam) + nacionalizmus erősödése, nemzeti szuverenitás Jellinek: önkötelezési elmélet –› az állami hatalom aláveti magát a saját és a nemzetközi jogi szabályoknak (2) I. VH UTÁN: elméleti válaszok (3) II. VH UTÁN: békeszerződések, beavatkozás, EU, visszafordíthatatlansága (4) SZOCIALIZMUSOK BUKÁSA: "visszanyert" szuverenitás, jogállamiság, globalizáció, multik, nemzetközi-i bíróságok, digitalizáció (5) TEHÁT A SZUVERENITÁS FOGALMA TARTHATATLAN, erre két válasz II. 1. VH utáni elméletek (1) KELSEN: jogszuverenitás (At., állami szervek jogi kötöttsége) (2) SCHMITT: az a szuverén, aki a rendkívüli állapotokról dönthet –› korlátlan főhatalom gondolata (3) HELLER: az a szuverén, aki a normál állapotokról dönthet –› állami jogi kötöttségének relativizálása (4) LASKI: elutasította, mert kell elszámoltathatóság (5) OSZTOTT SZUVERENITÁS: gyakorlása megoszlik az EU és a tagállamai között emlékeztető: szuverenitás 3 formája: (1) népszuverenitás: minden hatalom a népé, a választójoggal rendelkező nép szabadon dönthessen az állam alkotmányos berendezkedéséről, meghatározza az állam hatalmának gyakorlását és korlátait, az állam felépítésének és működésének alapvető szabályait (2) jogszuverenitás: minden államhatalmi megnyilvánulásnak alkotmányosnak kell lennie, azaz közvetlenül vagy közvetetten visszavezethetőnek kell lennie az alkotmányra. A jogszuverenitás tana a népszuverenitást a demokrácia, a jogszuverenitást a jogállam megvalósulásának tekinti (3) állami szuverenitás: a. belső: az állam a területén önállóan határozza meg és tartja fenn a jogrendjét és a területén levő természetes és nem természetes személyek felett gyakorolja az állami főhatalmat b. külső: az állam független, önálló államisággal rendelkezik, és a nemzetközi életben – a nemzetközi jog alanyaként – az egyenlıség alapján vesz részt. III. Kettős/osztott szuverenitás elmélete és kritikája Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 13 A 2. világháború utáni időszakra az államok szuverén egyenlősége és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének rögzítése + a beavatkozás gyakorlata volt a jellemző. – Döntő változást hozott EGK majd EU kialakulása, az államszocializmusok bukása, a szovjet blokk fölbomlása és a globalizációs folyamatok fölgyorsulása. – A szuverenitás hagyományos fogalma és az önkötelezés elmélete tarthatatlanná vált. – A tagállamok megőrzik szuverenitásukat az európai integrációban, mindazonáltal ez a szuverenitás már osztott szuverenitás, azaz a szuverenitás gyakorlása – a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint – megoszlik a tagállam és az Európai Unió intézményei között. – – 2 válasz: (1) SZUVERENITÁS VÉDELME: átértelmezéssel az önállóságra megy a hangsúly (2) SZUVERENITÁS RELATIVIZÁLÓDÁSA: a szuverenitás, mint az államhatalom sajátossága a globalizáció és az integrációk okán szükségképpen használhatatlanná válik, ebben az AB-knak van jelentős szerepe (jogi korlátlanság helyett transznacionális jogi szabályozás korlátozottsága és bizonyos nemzetállami hatáskörök védelme) 13. A szuverenitás problémái az európai integráció és a kibontakozó globalizáció korában +B/6. MacCormick: A szuverenitásról és a posztszuverenitásról I.  Globalizáció A független, szuverén államok mai rendszere egy fél évezredes fejlődés eredménye, amely a vesztfáliai békétől kelteződik -- a következő 2 évszázadban a nemzetközi jogban kodifikálódik – de csak a 20.sz 2. felében válik globális méretűvé. A globalizáció új lendülete komoly kihívást jelent a szuverén államiság hagyományos felfogása tekintetben: 1. integráció korlátozza 2. EU szervek tagállamokra kötelező döntéseket hoznak 3. globális világgazdaság intézményei korlátozzák az államok cselekvési képességeit - a globalizáció hatásai közvetlenül érintik a szuverenitás tartalmát, terjedelmét, szuverén jogok effektív érvényesíthetőségét - hatásai a szuverenitás kiüresedésével fenyegetik az államokat = korlátozzák szuverén jogaik érvényesíthetőségét, azt a képességüket, hogy autonóm döntéseket hozzanak - a szuverenitás fontos érték, de sem tartalma, sem gyakorlásának módja nem maradhat változatlan -A nemzetközi rendszerben a hatalom eloszlása egyenlőtlen -- a legnagyobb hatalmak vannak formáló hatással. Nem is kell a kisebb államok formális szuverenitását kétségbe vonniuk ahhoz, hogy hatékonyan befolyásolják és együttműködésre késztessék őket. - A sokasodó nemzetközi, transznacionális elemek: TNC-k, nemzetközi pénzügyi hálózatok, szabályozó ügynökségek és a nemzetközi civil közösségek erodálják az állami autoritást Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 14 II. EU - legitim fizikai erőszak megmarad - hatáskörmegosztás megmarad - törvényhozás elsőbbsége mérséklődött - Günther Teubner: szektoronként sajátos jogrendek, "állam nélküli világjog" -közvetlen hatály -közvetlen alkalmazhatóság -eu-s jog szupremáciája -szubszidiaritás 14. A jog instrumentális természete a jóléti állam korában; Teubner a szabályozási trilemmáról –››› 2. tétel - "jogi szennyezés", túlszabályozottság - a jog egyszerre biztosítja és megvonja a szabadságot = tehát KETTŐS ARCA VAN (1. politizálódás, 2. társadalmasodás) –››Teubner ezt SZABÁLYOZÁSI VÁLSÁGnak nevezi (ez lesz a regulatorikus trilemma) = jog - politika - társadalom - Teubner a következő alternatívákat nevesíti: (1) dereguláció (jogszabály mennyiségének csökkentése) (2) tárgyalásos szabályozás (érintett felek létrehozzák a tartalmat, amit az állam érvényesít) (3) eljárási racionalitás (4) rugalmasság (jog adja a keretet, mi töltjük meg tartalommal) (5) önszabályozás (minden szféra maga) - jóléti állam, fajtái, kritikái 15. A jog és a szabályozás viszonya, a governance fogalma +B/6. Foucault: A kormányozhatóság - governance: –›› az állam megszűnő monopóliuma a közpolitikai / jogpolitikai döntések meghozatalában –›› általánosságban az állami (kormányzati) és nem állami szereplők (nyereségérdekelt és nonprofit szervezetek, üzleti, munkavállalói és transznacionális érdekcsoportok) együttműködésén alapuló, összehangolt, közös javak előteremtésére irányuló, egységes elvek és célok mentén végzett kollektív cselekvést jelenti. - az állam feladata maximum a jó kormányzás feltételeinek megteremtésére irányulhat, MEGSZŰNIK kizárólagos, meghatározó akkor lenni - ki kell iktatni a végső törvényhozót, le kell értékelni az államot, így a "döntés" funkcionális helyét átveszi a tárgyalás geometriája és a konszenzuskeresés mechanizmusa. következmény = döntéshozatal folyamata potenciálisan végteleníthető lesz - A jognak ezt az objektív társadalmi szükséglet jellegét – amelynek tartalma Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 15 történetileg változik – nevezzük a jog társadalmi rendeltetésének. - Ezért a szűk értelemben vett jog kialakulása elválaszthatatlan az állam kialakulásától, a jog szükségképpen állami jellegű, ami fölveti a jog partikuláris és általános jellegének, kiélezett megfogalmazásban osztályjellegének a kérdését, ami szintén a jogbölcselet egyik alapvető és sok vitát kiváltó és itt nem részletezhető problémája. - A jogi szabályozás a saját tulajdonképpeni célját mások magatartásának a befolyásolásán keresztül, azok közvetítésével valósítja meg. - A jogot továbbá belső rendezettség jellemzi, mivel a társadalmi viszonyok ellentmondásmentes szabályozására kell törekednie. Ez azonban sohasem történhet meg maradéktalanul, mivel ellentmondásos társadalmi viszonyok ellentmondásmentes szabályozásáról lenne szó. Ennek az ellentmondásnak a kezelése sajátos technikák kialakulását eredményezte - teret kell nyitni a magánszervezetek társadalmi koordinációs funkciójának - a rögzített eljárások helyett a vita, a tárgyalás, a megegyezés működteti - ÖSSZEGEZVE: a piacnak és nem az államnak kell kormányoznia, az állam ma túlzottan autoriter, végtelenül bürokratikus, impotens, korrupt 16. A transznacionális gazdasági jog létrejötte és hatása az állami jogra +B/8. Teubner: Globális Bukowina. Jogi pluralizmus a világtársadalomban - iparosodás előtt jog és gazdaság egysége, középpontban a KERESKEDŐ személye, piacok egységén belül jog egysége (lex mercatoria biztosította az egyetemes jogot), jogi trichotómia (római jog + kánonjog + gazdasági jog) - abszolút állam: a gazdaságot is az államhoz kötötte, MERKANTILIZMUS (államérdeknek alárendelt, zárt, kereskedő állam) - IPARI FORRADALOM: gazdaság és jog elszakadása, kereskedelem és ipar szabadsága, de a ker.szabályok lecsúsznak a jogi hierarchiába mert az állam csak a saját maga által kibocsátott jogot ismeri el (= kodifikációk korszaka) - PIACOK GLOBALIZÁCIÓJA: kikezdi a jog nemzeti jellegét, nemzetközivé válik, mivel a kereskedelem egységes szabályozást igényel (nemzetközi üzleti világ, kereskedelem, választottbíróságok) o üzleti világ nemzetközi gyakorlatának elterjedése o nemzetközi kereskedelmi szokások (INCOTERMS) o nemzetközi választottbíróságok – egységes spontán jog jön létre - ÚJ LEX MERCATORIA: vállalkozói osztály által az állami törvényhozás közvetítése nélkül kialakított jog (régi: a piacok egységén belül biztosította a jog egységét (egyetemes jog volt) - GLOBALIZÁCIÓ ÉS LEGITIMITÁS: csak nemzetközi szervezetek útján képzelhető el (WTO) de ezeket a nemzetek hozzák létre, nincs tehát globális kormányzás, inkább érdekegyeztetésről van szó, GAZDASÁGI DEMOKRÁCIA (USA: nincs, EU: van)  szokásjog: lex mercatoria – választottbírósági ítéletek legitimálják  gazdasági demokrácia: USA vs. Európa Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 16 o o USA: a menedzserek az irányítók (CEO) – a tulajdonosok háttérben, hierarchikus felépítés – nincs demokrácia Európa: a menedzserek alá vannak rendelve a tulajdonosoknak, akik a döntéseket hozzák – ők részesedési arányukban szavaznak, így van demokrácia 17. Állami szuverenitás és állami jog a poszt-vesztfáliai rendszerben + B/6. MacCormick: A szuverenitásról és a posztszuverenitásról emlékeztető: szuverenitás 3 formája: (1) népszuverenitás: minden hatalom a népé, a választójoggal rendelkező nép szabadon dönthessen az állam alkotmányos berendezkedéséről, meghatározza az állam hatalmának gyakorlását és korlátait, az állam felépítésének és működésének alapvető szabályait (2) jogszuverenitás: minden államhatalmi megnyilvánulásnak alkotmányosnak kell lennie, azaz közvetlenül vagy közvetetten visszavezethetőnek kell lennie az alkotmányra. A jogszuverenitás tana a népszuverenitást a demokrácia, a jogszuverenitást a jogállam megvalósulásának tekinti (3) állami szuverenitás: a. belső: az állam a területén önállóan határozza meg és tartja fenn a jogrendjét és a területén levő természetes és nem természetes személyek felett gyakorolja az állami főhatalmat b. külső: az állam független, önálló államisággal rendelkezik, és a nemzetközi életben – a nemzetközi jog alanyaként – az egyenlıség alapján vesz részt. - VESZTFÁLIAI BÉKE JELENTŐSÉGE: megszűnt a középkori Európa politikai egysége, felbomlott a Ny-R Birodalom -› A vesztfáliai békét követően jött létre a modern államrendszer, melyet a belső szuverenitás kizárólagosságának, az államok belső és külső elismerésének igénye teremtett meg. - a szuverenitás a nemzetközi jog alapkategóriájává vált – A vesztfáliai szuverenitás normái a gyakorlatban persze nem mindig érvényesültek, a nagyhatalmi politika sok ponton képes volt korlátozni a gyengébb államok autonómiáját. - A vesztfáliai szuverenitás azonban formálisan mindaddig nem sérül, ameddig nem avatkoznak bele abba, hogy miként alakítja egy ország a saját belső uralmi-politikai viszonyait. Az erőszakos beavatkozás viszont a vesztfáliai szuverenitás nyilvánvaló megsértését jelenti. - állami főhatalom: ÁLLAMI SZERVEK HATÁSKÖREI (elsősorban erőszakmonopólium, képes felszámolni a tőkés fejlődést és vallásháborúkat) - XX. századig csekély mértékű jogi korlátozás jellemezte az állami főhatalom gyakorlását = szuverenitás állam korlátozhatatlan főhatalma - nemzetközi jog fejlődése a béke után = a szuverenitásnak két oldala van (1. belső 2. külső) - A globalizáció itt kezdi ki leginkább a szuverenitást, amennyiben egyik legfontosabb jellemzője a deterritorializálódás, a területi kötöttségek oldódása. Az elkülönült és jelentéssel teli határok, valamint a belügyeknek a külügyektől való világos elhatárolása mind nehezebbé Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 17 válik a globális térben. A megkérdőjelezhetetlen autoritás és lojalitás igényét nehezebb fenntartani a sokféle, egymást átfedő autoritások posztmodern világában. 18. A méltányosságként felfogott igazságosság elvei és alkalmazása + B/9. John Rawls: Az igazságosság elmélete I. Bevezetés - szerződéses elméletek közé tartozik, de nem teljesen az mivel csak az igazságosság elveivel foglalkozik - LÉNYEGE: (1) kiindulópont: EGYENLŐSÉG (az együttműködésre lépő emberek együtt, közös elhatározással kiválasztják azokat az elveket, melyek meghatározzák az alapvető jogokat, kötelességeket, társ. előnyöket) = mi számít igazságosnak és igazságtalannak (2) IGAZSÁGOSSÁG ELVEI: amiket az észszerűen gondolkozó emberek elfogadnának az egyenlő szabadság helyzetében (3) maga a MÉLTÁNYOSSÁGKÉNT FELFOGOTT IGAZSÁGOSSÁG: elgondolt helyzet, senki sem ismeri a társadalmi pozícióját, elvek kiválasztásánál így senki sem kerül előnybe / hátrányba = méltányos az egyénnek és mindenkinek II. Elvek - olyanok kell legyenek, amelyeket szabad és egyenlő személyek méltányos körülmények esetén jóváhagynának - alapvető jogokkal és kötelezettségekkel mindenki egyenlően legyen felruházva - a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség csak akkor igazságos, ha előnyöket teremt minden érdekelt számára - az előnyöket úgy kell elosztani, hogy vonzóvá tegyék az önkéntes együttműködést = (1) javak egyenlő elosztásának elve (2) egyenlőtlenség csak akkor, ha hátrányban lévők helyzetét javítja (3) akkor fogadható el a szabadság korlátozása, ha az a civilizáció emelésére irányul III.        John Rawls az igazságos társadalmi együttműködésben betöltött szerepét vizsgálta Rawls a társadalom szerkezete nagyon fontos (gazdagok – szegények) hatékonyság szembeállítása az igazságossággal – ami hatékony, de nem igazságos az nem jó az egyén jogainak kiemelése – nem lehet senkinek a jogait csorbítani azért, hogy a közösségnek jobb legyen – a polgári szabadságjogok nem lehetnek vita vagy alku tárgyai alappremissza: a társadalom olyan személyek önfenntartó egyesülése, akik egymáshoz fűződő viszonyaikban kötelezően ismernek el bizonyos magatartási szabályokat részesedési elv: az előnyökben és terhekben való részesedés megállapítása elveket kíván, ilyen elv az igazságosság azonban a valóságban nem mindenki fogadja el az igazságosság alapelvét, vagy másképpen fogadja el – nincsenek tökéletesen egyező alapelvek Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 18        a jogállam és a szabad verseny ugyan formális egyenlőséget teremthet, de a születésünk már önmagában meghatározza társadalmi helyzetünk kiindulási pontját, ami viszont egyáltalán nem egyenlő módon működik az így kialakuló társadalmi egyenlőtlenségekre kell alkalmazni a társadalmi igazságosság elveit egy társadalom igazságossága attól függ, hogy abban a társadalomban hogyan osztják el az előnyöket, hátrányokat, milyen lehetőségek vannak a különböző társadalmi rétegekben ezért ki kell alakítani a mindenki számára megfelelő igazságosság elveit a társadalmi szerződést kiemeli és új alapokra helyezi eredeti állapotban milyen döntést hoznának + a “tudatlanság fátyla” – ebben az esetben a játékelmélet alapján minimax taktikát folytatna mindenki (minimális kockázatok mellett maximális haszon) Rawls szerint két lehetőség o egyenlő jogok és kötelezettségek o vagyoni különbségekért cserébe előnyök a rosszabb helyzetben lévőnek + kölcsönös segítségnyújtás 19. Emberi jogok, mint erkölcsi jogok +B/10. Joseph Raz: Emberi jogok magalapozás nélkül - emberi jog modern kifejezés, természetjogok kifejezés helyett a jogrendszerek, mint erkölcsi lényt fogadják el az embert és az őt megillető jogokat - nézetek az ÁLTALÁNOS JELLEGÜKET TEKINTVE: (1) az emberi jogok gyakorlatilag természetes jogok (2) az emberi jogok erkölcsi jogok (minden embernek rendelkeznie kell vele emberi mivoltánál fogva) (3) az emberi jogok a jogok önálló csoportját jelentik - emberi jogi ELMÉLETEK: (1) természetjog: természetesek, együttélés alapjait adják, minden jogszerű, amiben megegyeztek (2) emberi jogok elméletei: befogadják őket a jogrendszerekbe, nem konszenzus kérdése - EMBERI JOGI ESZME: o az emberi méltóság mibenléte, a globalizáció emberi jogokra kifejtett hatásai o alapja az emberi méltóság, fontos szerepe van a természetjogi gondolkodásnak o emberi jogi eszme és az emberi jogok védelmének vizsgálatát el kell választani o leglényegesebb eleme az egyén választási lehetőségének minél szélesebb körű biztosítását és a választás elismerését tartja az emberi jogi eszme -EJENY (1948): kiterjesztette ezeket az alapjogok az egész emberiségre és összefoglalta az emberi méltóságra leselkedő veszélyeket és azok védelméhez jogi eszközöket próbált biztosítani - univerzalista -morális jogok, amiket az alkotmány mond ki, azonban érvényességük nem függhet attól, hogy kodifikálták-e őket -előfordulhat az a helyzet, hogy a bírónak morális jogok alapján dönt (ld. Dworkin, Frank) Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 19 -tehát egy jognak nem kell feltétlen kodifikáltnak lennie ahhoz, hogy a bíróság kötelező érvényt szerezzen neki - XVII. század jelentős = emberi jogok eszméjének átültetése a tételes jogba, majd később ENSZ szerepe 20. Az emberi jogok igazolóelméletei +B/10. Joseph Raz: Emberi jogok magalapozás nélkül I. Bevezetés (1) MI A LEGLÉNYEGESEBB ELEM? egyén választási lehetőségeinek széles körű, egyenlő mértékű biztosítása, választások elismerése (2) A PRIORI ERKÖLCSI ELVEKEN NYUGSZANAK? az emberi jogok dinamikusan fejlődő, konkrét társadalmi-gazdasági szituációkra reflektáló igények, elismeréshez hosszú út vezetett (1-2-3. generáció) (3) EMBERI JOGOK LÉNYEGE ÉS A MODERNIZÁCIÓ? modern államok = egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárok, könnyen tudják kezelni a nemzeti, etnikai ellentéteket (4) GLOBALIZÁCIÓ MODERNIZÁCIÓS HOZADÉKA? fejlődő országok szemszögéből gyakran jelenik meg kényszerként II. Alapmodellek - EGYETEMESSÉG? ezzel szemben azok érvelnek, akik tagadják a morális megalapozottságot, szerintük az emberi jogok a liberális demokráciák kreációi, és minden norma érvényesülésének feltételei a KULTÚRÁLIS LEGITIMÁCIÓ (emberi jogok eszméje nem veszi figyelembe a kultúrák különbözőségét) ETNOCENTRIZMUS (az a szemlélet, amely szerint a saját népcsoportunk mindennek a középpontja, és más csoportok kultúráját (dolgait, viselkedését, értékeit) ehhez viszonyítva becsüljük.) o hierarchia a kultúrák között: csúcson mindig a saját o nyugati kultúra expanzív jellegű sokak szerint – mivel univerzalizmusával rákényszeríti azt olyan kultúrákra, akik nem akarják (mivel egyetemesség teszi az emberi jogokat) o vakká tesz a kulturális és morális sokféleség bontakozásában, mert nem hajlandó, sőt talán képtelen is az egyenrangú diskurzusra o elnyomja a célkultúrát és nem megértő vele - RELATIVIZMUS o erkölcsi relativizmuson belül lehet kulturális relativizmusról beszélni o a célkultúrát megérti és elfogadja o a relativizmus egymás mellé rendelt önálló rendszerekként tekint a különböző kultúrákra o a relativista elismer bizonyos erkölcsi értékeket, amelyet minden kultúra elismer, de ezen túl nem megy Sz.D. 2020/2021. ősz A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 20 - ETIKAI MONIZMUS o hasonló az etnocentrizmushoz o nyugati értelem és erkölcs alapján ítél meg másokat - VITA FELOLDÁSA: PLURALIZMUS o a kulturális és morális diverzitás elfogadásával együtt próbál érvelni az egyetemes morális minimum mellett o közösen meghatározott szempontok szerint o nyugat/kelet ellentétéről lehet beszélni -KOMMUNITARIZMUS o relativizmus felé hajlik o a monistákat kritizálták, hogy nem veszik figyelembe mások tradícióit, hitét, érzelmi kötődését 21. A modern emberfogalom és emberi méltóság a felvilágosodástól Rawls-ig I. Ember jellemzői, emberi méltóság - legtöbb jutalom + legkevesebb büntetés - keresi a jót, kerüli a rosszat - előrelátó, ismételtség, lelkiismeret - kell szabályozottság ahhoz, hogy éljünk és együttműködjünk EMBERI MÉLTÓSÁG: emberi jogi eszme alapja = felvilágosodás, racionális és autonóm lény az ember = KANT: azért illeti meg az embert a méltóság, mert emberi lény, képes arra, hogy saját ösztöneit túlnőve általános elveket kövessen = erkölcsi tulajdonság, megkülönböztet más lényektől - az emberi méltóság kialakulása történetileg megkésett a többi klasszikus emberi joghoz képest (ezek már a XVII. sz-ban megindultak, míg az emberi méltóság modern fogalma a II. világháború után) II. Rawls, Habermas, Kant (Kant: 1724-1804., német filozófus Rawls: 1921-2002., amerikai filozófus Habermas: 1929-, német filozófus és szociológus) - KANT: emberi jogoknál minden egyes ember szabadságára hivatkozik - emberi jogok garantálása = p