Jog- és állambölcselet Záróvizsga "A" Tételsor

Jog- és állambölcselet Záró Vizsga "A" Tételsor

1. A modern jog sajátosságai, eljogiasodás, pluralizmus 2. A természetjogi gondolkodás korszakai
3. Radbruch: jogpozitivizmus és természetjog
4. A katolikus természetjog újjászületése: Finnis
5. Államjogi pozitivizmus és a bécsi iskola 6. Hans Kelsen jogelmélete
7. John Austin jogelmélete
8. Herbert Hart jogelmélete
9. A szociológiai szemlélet alapjai a jogelméletben
10. Formalizmus és realizmus az amerikai jogelméletben
11. A kritikai jogelméletek, a marxista jogszemlélet és a jogi realizmus kapcsolata 12. A kritikai jogelméleti kutatások főbb irányai
13. A feminista jogelmélet és a kisebbségi tudatosság más jogelméleti vonatkozásai és ezek közös elemei
14. A jogelmélet nyelvfilozófiai fordulata
15. Kortárs ’jog és nyelv’ kutatások
16. A modern jogösszehasonlítás paradigmái: funkcionalizmus és kulturalizmus 17. A ’jog és gazdaság’ szemléletmódja
18. Az emberi magatartás szabályozottságának értelmezései
19. A jog valóságkép teremtő hatása
20. A jogalkotás zártsága és nyitottsága
21. Habermas deliberatív jogelméletének jellemzői
22. Az alkotmánybíróságok politikai és jogi természete
23. Alkotmánybíráskodás hatásai a jogrendszerre
24. Az alkotmány értelmezésének sajátosságai
25. A legitimitás, legitimáció, legalitás érvényességi köre, fogalmai
26. Legitimitástipológia: M. Weber, J. Habermas és N. Luhmann legitimitáselmélete 27. Savigny jogértelmező módszere
28. Gadamer és Betti vitája a jogi hermeneutikáról
29. Dworkin: az értelmezés jelentősége a jogban (az ún. nehéz eset)
30. A jogi szöveg sajátosságai és szövegkapcsolatai
31. A jogi felelősség sajátosságai
32. A jogi felelősségrevonhatóság elméleti kérdései
33. A méltányosságként felfogott igazságosság elvei és alkalmazása
34. Modern emberfogalom és emberi méltóság a felvilágosodástól Rawlsig 35. Az elismerés jogi dimenziója és ennek gyakorlati implikációi
36. Emberi jogok mint erkölcsi jogok
37. Az emberi jogok igazolóelméletei
38. A transznacionális gazdasági jog létrejötte és hatása az állami jogra