Kriminológia I. jegyzet

1. A kriminológia fogalmával kapcsolatos álláspontok, a kriminológia kutatási részterületei
2. A kriminológiai kutatás folyamata. Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek
3. A magyarországi kriminálstatisztikai rendszer részei. A hazai ismertté vált bűnözés terjedelme és struktúrája
4. Milyen szempontok szerint vizsgálható a bűnözés személyi oldala? A hazai ismertté vált bűnelkövetők jellemzői
5. A látens bűnözés fogalma, vizsgálati módszerei. A látens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei; a tettesi megkérdezések és az áldozati megkérdezések legfontosabb eredményei
6. Bűnözésábrázolás a tömegtájékoztatásban. A bűnözési félelem és a félelmet magyarázó elméleti modellek
7. A klasszikus kriminológia jellemzői (Beccaria, Bentham). A klasszikus iskola és a pozitivista iskola összehasonlítása
8. A kriminológiai kutatások kezdete (Quetelet, Guerry); G. Tarde munkássága
9. Az olasz biológiai determinista iskola (Lombroso, Ferri, Garofalo) jellemzői, jelentősége és kritikája
10. Biológiai és pszichológiai pozitivista elméletek a XIX. sz. végén és a XX. sz. első felében (Kretschmer, Sheldon, Dugdale, Goddard, Freud)
11. A magyar kriminológiai gondolkodás általános jellemzői; a magyar kriminológia a dualizmus idején
12. Kriminológia a két világháború közötti Magyarországon és 1945-től az 1950-es évek végéig
13. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei
14. A személyiség és a bűnözés kapcsolata a modern bio-pszichológiai elméletek tükrében I. (Kohlberg: erkölcsi fejlődés elmélet; Harlow és Bowlby: kötődés-elmélet)
15. A személyiség és a bűnözés kapcsolata a modern bio-pszichológiai elméletek tükrében II. (Bandura: szociális tanulás elmélet; Jeffery: differenciális asszociáció-megerősítés elmélet; Eysenck kondicionálási elmélete)
16. A differenciális asszociáció, a kulturális konfliktus és a bűnelkövetés-lehetőségek elmélete (Sutherland, Sellin, Cloward és Ohlin)
17. A deviancia és az anómia értelmezése Durkheim munkássága alapján
18. A deviancia és az anómia értelmezése Merton munkássága alapján. A deviancia értelmezése a XXI. században
19. Szubkultúra elméletek (Cohen, Wolfgang és Ferracuti, Miller)
20. A társadalmi kontroll elméletek (Hirschi, Matza, Reiss, Reckless, Gottfredson és Hirschi)
21. Intézményelméletek: Címkézéselmélet (Lemert, Becker); interakcionista elméletek
22. Mutassa be a bűnözés és más devianciák társadalmi reprodukciójának összefüggéseit és sajátosságait.
23. Mutassa be a társadalmi reprodukció esélyegyenlőségi modelljét!
24. Mutassa be a társadalmi reprodukció kontroll- és piaci modelljét!. Mutassa be a társadalmi kirekesztődési modellt
27. A bűnelkövetés elméletei; a szituációs bűnmegelőzés elméletei
28. A viktimológia