Lebontás és felszívódás a tápcsatornában

Előnézet

A jegyzetről

Dr. Oláh András, Szunomár Szilvia, Gál Nikolett: Lebontás és felszívódás a tápcsatornában

Vásárlás (500 Ft)

Név

Lebontás és felszívódás a tápcsatornában

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Élettan

Év

2015

Intézmény

Pécsi Tudományegyetem

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-04

Oldalak száma

Jelentem

A fejlett ipari országokban 1 ember naponta kb. 300-500 g szénhidrátot, 40-100 g fehérjét, 50-100 g lipidet és 1500-2000 ml vizet fogyaszt. Lebontás és felszívódás a tápcsatornában DR. OLÁH András, SZUNOMÁR Szilvia, GÁL Nikolett, Ezen kívül napi 6-8 l emésztŋenzim választódik ki a tápcsatornában. A lebontó folyamatok a szájüregben kezdŋdnek és a vékonybélben válnak teljessé. Minden tápanyag a vékonybélbŋl szívódik fel. A vastagbélben elsŋsorban folyadékfelszívás van. A legtöbb tápanyag felszívását megelŋzi annak hidrolitikus bontása. Luminalis emésztés és az enterocyták felszínéhez kötött enzimek által (celluláris bontás) A vékonybél lebontó mťködése A tápanyagok luminalis és celluláris lebontása A cryptasejtek enterocytává differenciálódása során jelennek meg a kefeszegélyben: - oligo- és diszacharidázok - különbözŋ expeptidázok p p - különbözŋ specifitású transzporterek szintézisük a sejt egész élettartama alatt folyik Az ehhez szükséges aminosavakat az enterocyták: lumenébŋ ŋl - a felszívási fázisban: a bél lumenéb lumenébŋl - felszívási szünetben: a basolaterális membránon keresztül a vérbŋl veszik fel Fonyó A. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Enterocyták – vékonybél felszívó mťködése Az enterocyták transzporterei Az enterocyták luminalis membránján microvillusok növelik meg a felszínt = „kefeszegély” A kefeszegélyt egy vékony nem keveredŋ vízréteg fedi. a felszívásra elŋkészített anyagok csak itt diffundálva jutnak el az enterocyták felszínéig A basolaterális membránban helyezkednek y pumpa p és el a Na+-K+ p azok a transzporterek, amelyeken keresztül a felszívott molekulák elhagyják az enterocytákat. Az enerocyták membránjának transzporterei Fonyó A. Bélboholy (1) Alapállománya kötŋszövet. centrális arteria: - a bolyhok hossztengelyével párhuzamosan húzódik a csúcsig - kapillárishálózatra oszlik k illá i b li membránja b á j a kis ki molekulák l k lák - a kapilláris basalis számára átjárható Fonyó A. l b bb é á dl kí A lebontott monomerekk többsége másodlagosan aktív transzporttal szívódik fel Transzport hajtóereje a Na+ grádiens (basolateralis membránban lévŋ Na+-K+ pumpa tart fenn) vénahálózat: - a kapillárisból szedŋdik össze - a bolyhok alapja felé tart A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Bélboholy (2) A bélbolyhok szerkezete centrális nyirokér: - felül vakon kezd kezdŋ ŋdnek a nyirokkapillárisok nyirokkapillárisok, kezdŋdnek amelyek a boholy tengelyében lévŋ centrális nyirokérbe vezetnek A bolyhok hossztengelyével párhuzamosan simaizomsejtek futnak. Felszívás alatt a bolyhok simaizmai ritmikusan összehúzódnak bolyhok megrövidülnek a vér és a nyirok kiürül a bolyhokból Szénhidrátok bontása (1) poliszacharid=keményítŋ A felszívott szénhidrát nagy része növényi poliszacharid=keményítŋ A keményítŋt az ơ-amiláz bontja már a szájüregben elkezdŋdik gyomorban addig, míg az erŋsen savi pH inaktiválja az enzimet poliszacharid a pancreasamiláz hatására duodenumban és a felsŋ jjejunumban j bomlik Fonyó A. Szénhidrátok bontása (2) ơ-amiláz: ơ-amiláz: ilá csak a keményítŋmolekula belsejében lévŋ 1,4-glikozidkötéseket hasítja a jejunumban így: - maltóz l ió - maltotrióz ơ-határdextrinek végtermékek integráns glikoprotein enzim (celluláris bontó enzim): a di- és oligoszacharidok bontása monoszacharidokká (glükóz, fruktóz, galaktóz) az enterocyták kefeszegélyében történik celluláris hidrolízissel A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szénhidrátok bontása (3) A szénhidrátok lebontásának enzimei Az enterocyták oligoszacharidázai a legnagyobb mennyiségben a proximális vékonybélben vannak. A tisztán glukózegységekbŋl felépülŋ di- és oligoszacharidokat bontja: - glukoamiláz (maltáz) - izomaltáz (ơ-határdextrináz) hatásukra szabad glukóz keletkezik - szacharáz (invertáz) képes a szacharózt glukózra és fruktózra bontani A glukózból és galaktózból álló laktóz ß-galaktozid kötését kizárólag a laktáz képes hasítani. Fonyó A. Emészthetetlen növényi rostok A táplálék mindig tartalmazza: poliszacharidok, fŋként fŋ f ként cellulóz Szénhidrátok felszívása (1) A vékonybélbŋl kizárólag a monoszacharidok szívódnak fel. ơ-amiláz nem képes bontani Nélkülözhetetlenek a normális bélmotilitás fenntartásában és a székletképzésben. A vastagbél baktériumflórája a rostok egy részét lebontja: - rövid láncú zsírsavak nem hasznosulnak - gázok á k glukóz galaktóz l kó a felszívás másodlagos aktív transzporttal történik 1 lépés: a luminalis membrán Na+ - glukóz 1. kotranszportere (SLGT-1) juttatja be a sejt belsejébe a monoszacharidot 2. lépés: a basolaterális membrán GLUT-2 facilitatív glukóztranszporterén távozik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szénhidrátok felszívása (2) Szénhidrátok lebontása és felszívása fruktóz: - nem másodlagos aktív transzporttal történik - az enterocyták luminalis membránjában jelen lévŋ GLUT-5 fruktózra specifikus - facilitált diffúzióval megy végbe lassabb és a szállítás kapacitása kisebb SH Atlasz A fehérjék lebontása (1) exogén (táplálékból származó) endogén (enzimekbŋl és levált enterocytákból) 95% lebomlik és felszívódik 2-5 pH-n azokon a helyeken hasítják a 5% széklettel ürül fehérjéket, ahol a láncon tirozin vagy fenilalanin van a fehérjék lebontása a gyomorban kezdŋdik, a fŋsejtek f sejtek által fŋ elválasztott pepszinnel A fehérjék lebontása (2) hé j l k l C a ffehérjemolekula termináns végérŋl hasítanak le aminosavat szabad aminosavak exopeptidázok: - karboxipeptidáz A - karboxipeptidáz B luminalis bontás rövid peptidek további bontásuk celluláris hasnyálmirigy endopeptidázok: - tripszin - kimotripszin - elasztáz a polipeptidlánc belsejében lévŋ meghatározott peptidkötéseket bonják A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A fehérjék lebontása (3) Az A enterocyták ák kefeszegélyében k f él éb lévŋ lé ŋ peptidázok idá k végzik: é ik - aminopeptidázok - dipeptidázok szabad aminosavak 75% a peptidekbŋl szabad aminosavakat hasítanak le di- és tripeptidek 25% a sejten belüli peptidázok tovább bontják aminosavakra Aminosavak és peptidek felszívása (1) - aminosavak - di- és tripeptidek nagy része másodlagosan aktív transzporttal jut át az enterocyták luminalis membránján 5 féle Na+/aminosav-kotranszporter /aminosav kotranszporter mťködik mť mťködik - több aminosavat is szállít - egy aminosav több transzporterrel is mozoghat A di- és tripeptidek H+ kapcsolt kotranszporterekkel is szállítódnak Az enterocyták luminalis membránján csak aminosavak, di- és tripeptidek jutnak át. Aminosavak és peptidek felszívása (2) Enterocyták elhagyása a basolaterális membránon keresztül: - facilitatív aminosavtranszportereken - szabad diffúzió (hidrofób aminosavak) Fehérjék lebontása és felszívása SH Atlasz Az enterocyták felhasználják az amino- dikarbonsavakat: - glutaminsav - aszparginsav A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Lipidek bontása (1) Lipidek bontása (2) A lipidek bontása emulzifikálódásuktól függ. • a lipidek < 1,0 Ƭm átmérŋMť cseppecskékre töredeznek • bevitt táplálék fizikai széttöredezése (gyomor, vékonybél) y g - epesavas p • a szervezet emulzifikáló anyagai: sók - foszfolipidek - lipidlebontási termékek: liplecitin, monogliceridek Zsíremésztés Az emulzifikáló anyagok beburkolják a lipidcseppecskéket és stabilizálják azokat. célja: a hidrolitikus enzimek megfelelŋ, nagy felületen férjenek hozzá a lebontandó lipidcseppekhez mert az enzimek csak így férnek hozzá a szubsztrátjukhoz Lipidek bontása (3) SH Atlasz Triglicerid: enzimatikus bontását a lipázok végzik ffŋsejtekbŋl származik - gyomorlipáz: fŋsejtekbŋl 10%-os bontásért felelŋs 3 molekula szabad zsírsav szabad glicerin - pancreaslipáz: li á zsírsavakat í k hasítja h íj 2 monoglicerid molekula 2 szabad zsírsav molekula A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Lipidek bontása (4) Lipidek bontása (5) - kolipáz: 1-1 arányú komplexet képez a lipázzal feladata az emulzifikált feladata: em lzifikált lipidcseppecske felszínéhez viszi a trigliceridet bontó enzimet 2-es pozíciójú zsírsavat hasít le lizofoszfolipidek (foszfolipid bontás fŋ f terméke) prokolipázként szintetizálódik duodenumban a tripszin aktiválja - lipáz: gyomorban fejti ki a hatását - koleszterinészter-hidroláz: triglicerid 3 szabad zsírsav molekula foszfolipidekb ŋl -foszfolipáz-A2: a foszfolipidekbŋ foszfolipidekbŋl triglicerid 1 szabad b d glicerinmolekula li i l k l 3 molekula l k l szabad b d zsírsav í koleszterinészter szabad koleszterin szabad zsírsav A lipidbontás enzimei Bontás és micellaképzŋdés SH Atlasz Fonyó A. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Lipidek felszívása (1) elŋfeltétele: a lumenben a lipidbontás termékeibŋl: Lipidek felszívása (2) Az enterocyták luminalis felszínén „nem nem kevert réteg réteg” nagyon lassan keveredik a béltartalommal pH savanyú > a lumen pH - epesavas sók - foszfolipidek micellák képz p ŋdjenek j képzŋdjenek • hidrofób mag: - hosszú láncú zsírsavak - 2-monogliceridek - koleszterin - zsírban oldódó vitaminok A micellák i llák hidrofób hid fób alkotórészei lk tó é i savii kö környezetben b diffundálnak: diff dál k a zsírsavak bediffundálnak az enterocyták sejtplazmájába • hidrofil: - epesavas sók Lipidek felszívása (3) A D-, D E-, E K vitamin oldódva a micellákban a lipidekhez hasonlóan A-, K-vitamin jutnak be a sejtbe. Mire a chymus eléri a jejunumot a lipidbontási termékek nagy része felszívódik. a micellák ezután fŋként ffŋként epesavas sókból állnak alsó ileumszakaszban szívódnak fel Na+-hoz kapcsolt másodlagosan aktív transzporttal A szabad zsírsavanionok protonálódnak a töltetlen (elektroneutrális) savak oldódhatnak a kefeszegélymembrán lipidkontinumában Lipidek felszívása (4) Rövid- és közepes láncú zsírsavak nem alkotják a micellákat felszívásukhoz nincs szükség epesavas sókra a basolaterális membránon szabad formákban lépnek ki az enterocytákból bejutnak a kapillárisba A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Lipidek felszívása (5) Lipidreszintézis (1) Hosszú láncú zsírsavak és az ezeket tartalmazó 2-monogliceridek Lipidek felszívása (6) Lipidreszintézis (2) szabad zsírsavak aktiválódnak acil-koenzim-A keletkezik aktivált zsírsav enterocytákba belépnek ott tt specifikus ifik zsírsavkötŋ í kötŋ ffehérjékhez hé jékh kapcsolódnak k lód k komlpex: zsírsav + fehérje enterocytákban glukózból zsírsav+ơ-glicerofoszfát aktivált k i ál zsírsav+ơ í + -glicerofoszfát li f fá aktivált zsírsav+2-monoglicerid foszfatidsav simafelszínť endoplazmatikus-retikulumba belép ahol - trigliceridek - foszfolipidek Lipidek felszívása (7) Lipidreszintézis (3) Golgi-apparátusba kerülnek chylomicronná=lipid+protein komplex alakulnak az enterocyták a basalis membránon keresztül exocytosissal választják ki interstitiumba kerül nyirokkapillárisokba kerül reszintetizálódnak Lipidek felszívása (8) Lipidreszintézis (4) ductus thoracicus útján jutnak a vérkeringésbe enterocytákban szintetizálódik Chylomicronok: - különbözŋ apoproteinek - triglicerid - foszfolipid - szabad koleszterin - koleszterinészter keveréke A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Lipidek felszívása (9) Trigliceridek és szabad zsírsavak sorsa SH Atlasz SH Atlasz Koleszterinfelszívás- és szekréció A koleszterin sorsa az enterocytákban a koleszterin minden sejt nélkülözhetetlen alkotórésze. koleszterin felszívása és kiválasztása az enterocyták luminalis felszínének transzportfehérjéje segítségével lép be az enterocyták belsejébe: b l b intestinalis l szteroidtranszporter fehérje a luminalis membránban található két különálló ABC transzporter végzi azz enterocyták t r ták belsejébe b l jéb jutott szabad koleszterin egy részének eltávolítását Fonyó A. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Koleszterintranszport (1) Koleszterin forrása és sorsa A koleszterin szintézise, átalakulása elválaszthatatlan a lipoproteinek anyagcseréjétŋl és transzportjától. lipoproteinek szerepe: o es e és a trigliceridek g ce de transzportja a s po ja a perifériás, pe é ás, felhasználó e as á ó 1.. a koleszterin sejtekhez „forward” koleszterintranszport 2. koleszterin elszállítása a perifériáról a májhoz reverz” koleszterintranszport „reverz” a koleszterin egy része a lipoproteinekbe épül vissza más része epesavas sókká átalakítva kiválasztódik az epébe Koleszterintranszport (2) A májnak saját koleszterinszintézise is van. A májba visszaszállított koleszterin mennyisége negatívan szabályozza. lipoproteinek hidrofób belsŋ része: - triglicerid - koleszterinészter lipoproteinek hidrofil külsŋ része: - foszfolipidek - szabad koleszterin - specifikus fehérje (apoprotein) SH Atlasz Koleszterintranszport (3) Minél nagyobb a lipidek aránya a részecskékben, annál kisebb a részecske sťUťsége. • chylomicron: legnagyobb benne a lipidek aránya • VLDL: nagyon kis sťUťségť lipoprotein (nagy a lipidek aránya) • IDL: intermedier sťUťségť sťUťséggť lipoprotein p p • LDL: kis sťUťségť lipoprotein • HDL: nagy sťUťségť lipoprotein (lipidek aránya kevés) A bennük lévŋ apoproteinek alapján is különböznek a bélhámsejtekben, hepatocytákban keletkezik A vérben keringŋ lipoproteinek állandó változásban lévŋ, egymásba átalakuló dinamikus struktúrák. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Lipoprotein osztályok „Forward” koleszterintranszport (1) Fonyó A. A vérkeringésbe jutott chylomicronok trigliceridjeinek egy része a kapillárisokban lebomlik a keletkezŋ zsírsavak: - raktározódnak - a szövetekben felhasználódnak párhuzamosan nŋ az apoproteinek aránya: - lipoprotein sťUťsége nŋ - részecskék mérete csökken az így átalakult chylomicronok a HDL-bŋl koleszterint vesznek át SH Atlasz Fonyó A. „Forward” koleszterintranszport (2) belŋlük chylomicronmaradványok, remnant részecskék képzŋdnek HDL apoproteinek csatlakoznak hozzá „Forward” koleszterintranszport (3) hepatocyták: A felvett chylomicronmaradványokból+foszfolipid+koleszterin+ott szintetizált apoproteinek=VLDL részecskék a hepatocyták így ismerik fel a chylomicronmaradványokat keringésbe kerülnek endocytosyssal veszik fel trigliceridek hidrolízisével IDL A táplálékkal felvett koleszterin ezen az úton jut el a májba. LDL keletkezik más lipoproteinekbŋl származó apoproteinek (receptorok) „jelölik” meg a részecskéket A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu „Forward” koleszterintranszport (4) A körforgás állandó: a hepatocyták az LDL-receptoraik segítségével folyamatosan visszaveszik a keringŋ lipoproteineket, amelyek lebontva és r zi t tizál iismét reszintetizálva mét a vérkeringésbe érk ri é b jjutnak t k „Forward” koleszterintranszport (5) A sejtbe történŋ lipoprotein és koleszterinfelvételhez, olyan plazmamembrán-receptorra van szükség, amely ezek meghatározott apoproteinjeit ismerik fel. 11. LDL t - májsejtekben áj jt kb LDL-receptor: - szteroidhormonokat szintetizáló sejteken endocytosissal jutnak a sejtbe Ott: - szabad koleszterin - koleszterinészterek „Forward” koleszterintranszport (6) felszabadulnak „Forward” koleszterintranszport (7) 2. scavenger-receptor: SR-A, SR-B a koleszterin/koleszterinészter egy része endocytosissal kerül a sejtbe a részecske maradványa leválik a sejt felszínérŋl Pl.. SR-B1 közremťködésével veszik fel a szteroid hormonokat szintetizáló sejtek a koleszterin egy részét Fonyó A. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu „Reverz” koleszterintranszport (2) „Reverz” koleszterintranszport (1) k l i állandó áll dó körforgásban k f á b van a szövetii sejtek j k és é a máj áj A koleszterin között. A körforgás egyik fŋszereplŋje ffŋszereplŋje a HDL. Máj: - lipidmentes ApoA1 fehérjéket - lipidben szegény HDL szubfrakciót A májhoz szállított HDL-részecskék koleszterinészter-tartalma két különbözŋ receptor által kerül a hepatocytákba: 1. juttat a keringésbe koleszterin és foszfolipid kiáramlást okoznak a perifériás sejtek membránjából a HDL részecskék úgymond „kivonják” a sejtekbŋl a koleszterint ABC transzport „Reverz” koleszterintranszport (3) SR-B1-receptoraihoz kötŋdnek a HDL-remnant részecskék a sejtbe j kerül a koleszterin a receptorról leválik a HDL 2. remnant-receptorhoz kötŋdnek a lipoproteinmaradványok A májba jutott koleszterin: - részben visszaépül a lipoproteinekbe - részben szabad koleszterin vagy epesavas só formájában kiválasztásra kerül Ca felszívás (1) Az európai lakosság Ca bevitele 1000 mg/nap: tej, tejtermék, növényi táplálékok vékonybélbŋl < 400 mg szívódik fel teljes hosszúságban paracelluláris diffúzióval nem áll szabályozás alatt, mértéke a Ca bevitelének növelésével emelhetŋ emelhetŋ Fonyó A. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Ca felszívás (2) Duodenumban és a proximális jejunumban transzcelluláris transzcelluláris, aktív transzporttal szívódik fel. Ca felszívás (3) D vitamin hormon Ca-felszívás Ca felszívás 3 lépését szabályozza: A D-vitamin 1. nem fokozható a Ca bevitel növelésével 1,25-dihid xi-D3-vitamin i i (D-vitamin (D it i hormon, h kalcitriol) k l i i l) szabályozza bál 1,25-dihidroxi-D A hormon hiánya miatt Ca hiány alakulhat ki. a Ca2+ enterocytakba történŋ belépését 25 %-kal növeli luminalis Ca2+ -csatorna 2+ a sejtplazmában specifikus Ca-kötŋ 2. a belépést követŋen a Ca2+ fehérjéhez (100 x-ára növeli) kapcsolódik elengedhetetlen a további sejten belüli transzporthoz g 3. az intracelluláris Ca2+grádiensével szemben,, a basolaterális Ca2+pumpával jut ki a sejtbŋl a hormon 2-3 szorosára növeli a mťködését Vasszükséglet A feln felnŋ ŋtt szervezetben kb kb. 4000 mg vas van van. felnŋtt vasraktárakban Iŋként a májban ferritin formájában „mťködŋ vas” O2 transzport, oxidatív és nem oxidatív enzimekben • Felnŋtt férfi vasvesztesége: 1 mg/nap • Felnŋtt nŋ vasvesztesége: 2-3 mg/nap és vastartalmú enzimekk szintézisére a A vasraktárak k k feltöltésére f l l l napi vasbevitel: • férfiaknál: 10 mg/nap • Qŋknél: 20 mg/nap Vasbevitel (1) A vas a táplálék egyes összetevŋivel oldhatatlan vegyületeket képez. A vassal képzett komplexek savi pH-n jobban oldódnak. fokozott vasszükséglet: - várandósság - magaslati alkalmazkodáskor - vérvesztést követŋen A vashiányy az anaemiák leggyakoribb ggy oka. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Vas felszívás (1) Vas felszívás (2) vas forrása Hemoproteinek Anorganikus vas állati eredetť táplálék -a táplálékban lévŋ vas hem alkotórész legnagyobb része fŋként ffŋként a ferrovas (Fe2+) szívódik fel y felveszik - egy sejtfelszíní Fe3+ -reduktáz a enterocyták ferriiont ferroionná alakítja át a hembŋl felszabadul az anorganikus vas a sejten belüli hemoxigenáz ferrovasat (Fe2+) tesz szabaddá sejten j belüli b l li Fe F 2+ „abszorptív út” ferroionokat sejtplazmafehérjék kötik meg alternatív a vas az enterocytán belül apoferritin fehérjéhez kötŋdik komplex basolaterális membrán felé szállítódik elhagyja az enterocytát az apoferritin ferritinné alakul erŋs kötéssel enterocytákban marad, míg azok le nem válnak a villusról részét képezi a sejten belüli vaskészletnek Vas felszívás (3) a vas transzferrinhez kötŋdnek vas kiürül ferrovas ferrivassá oxidálódik B12-vitamin kobalamin: bonyolult felépítésť korrinoid gyťUťrendszert tartalmazó vegyület • csak egyes baktériumok és protozoonok képesek szintetizálni B12-vitamin vitamin szükséglet: 1-2 1 2 mikrogramm/nap ezt a normális táplálkozás biztosítja • raktározódik A vérplazmában é l áb lévŋ lé ŋ transzferrin f i transzportanyagként ké szolgál l ál a felszívó enterocyták, a vasraktárak és a hemoproteineket szintetizáló sejtek között. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu B12-vitamin felszívódása (1) B12-vitamin felszívódása (2) A táplálékban fehérjékhez van kötve B12-vitamin+intrinsic faktor ellenáll a fehérjebontó enzimek hatásának lebomlásával szabaddá válik ileum alsó szakaszán lévŋ enterocyták specifikus receptorai megkötik köt ö ŋd dik a nyálból yá bó és a gyomornedvb gyo o edvbŋ ŋl származó s á a ó „R-protein”-nek „ poe e kötŋdik gyomornedvbŋl nevezett glikoproteinhez endocytosyssal felveszik a gyomor fedŋ fed ŋsejtjei fedŋsejtjei termelik pancreasproteázok bontják basolaterális membránon keresztül távoznak szabaddá válik a B12-vitamin vérbe kerülnek megköti egy másik glikoprotein: intrinsic faktor transzkobalamin II-höz kapcsolódnak májsejtek receptorközvetített endocytosyssal felveszik Az emésztŋnedvek (1) B12-vitamin felszívódása (3) Emésztŋ-nedv Nyál SH Atlasz Termelŋdés helye Nyálmirigyek Nyál N ál Nyálmirigyek N ál i i k Gyomornedv Gyomorfal sejtek Epe Máj Hatás helye Szájüreg Emésztŋenzim Hatás Nyál-amiláz szénhidrátbontás (ptialin) Nyál-lipáz zsírbontás ơ-amiláz ơ-amiláz ilá Pepsin keményítŋbontás kkeményítŋ é ítŋbontás b tá fehérjebontás Rennin tejfehérje bontás Lipáz zsírbontás Gyomor Vékonybél emulzifikálás A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Az emésztŋnedvek (3) Az emésztŋnedvek (2) Emésztŋnedv Bélnedv Termelŋdés helye Lieberkühnféle crypták Hatás helye Emésztŋenzim Emésztŋ Termelŋdés Hatás helye helye -nedv Hatás Enterokináz Tripsinogen aktiválása Peptidáz Polipeptidek hasítása Laktáz Laktóz bontása Vékonybél Maltáz Izomaltáz Maltóz bontása Szacharáz Szacharóz bontása Emésztŋ-enzim Hatás Amiláz keményítŋbontás keményítŋ keményít ŋbontás Tripsin Chymotripsin Elasztáz Pancreasnedv Pancreas Vékonybél Fehérje bontás Karboxipeptidáz A -és B Lipáz Foszfolipáz A1, A2 Nem – specifikus észteráz Zsírbontás kolipáz Dezoxiribo-nukleáz Ribonukleáz Nukleinsav bontás Irodalom 1. 2. 3. 4. 5. Á Á Lajos: Bevezetés az ember élettanába I. kötet DR. ÁNGYÁN FONYÓ Attila: Az orvosi élettan tankönyve DR. ORMAI Sándor: Élettan-Kórélettan SH Atlasz: Élettan Lippincott Professional Guides: Anatomy & Physiology A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu