Makroökonómia jegyzet

A jegyzetről

Frederic S. Mishkin: Makroökonómia: Gazdaságpolitika és gyakorlat című könyv alapján készült jegyzet.

6 Üzleti ciklusok: bevezetés
Az IS-görbe
7 Monetáris politika és aggregált kereslet
8 Aggregált kínálat és a Phillips-görbe
9 Az aggregált kereslet és kínálat modellje
10 Gazdaságpolitika és aggregált kereslet/kínálati elemzés
11 Fiskális politika és a költségvetés

Miután megírtam a jegyzetet, ebből tanultam és 5-ösre vizsgáztam belőle a félév végén.

Vásárlás (500 Ft)

Név

Makroökonómia jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Makroökonómia

Tanterület

Gazdaságtudomány

Kurzus

Makroökonómia

Év

2022

Szak

Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

6 letöltés

Szerző

nightfallwish

Létrehozva

2022-06-10

Oldalak száma

Ajánlások

Nagyon szép és összeszedett, viszont az Üzleti ciklusoktól kezdődik, nem az 1. fejezettől. Az anyag második felére jól fel lehet készülni belőle, de az elsőt magamnak kell kijegyzetelnem.

- psz06

Csak az anyag második fele van a jegyzetben, míg a megjegyzésekben sokkal több minden szerepel.

- sarvariviola

Jelentem

1 [6] Üzleti ciklusok • Üzleti ciklusok o az aggregált gazdasági teljesítmény olyan visszatérő, de nem periodikus ingadozásai, melyek során számos gazdasági területen egyszerre figyelhető meg gyarapodás vagy éppen visszaesés o hosszuk és amplitúdójuk szabálytalanul váltakozik o általában együtt mozognak a különböző országokban o gazdaságok összefüggése ▪ Ha egy nagy gazdaság (pl.: USA) növekedésnek indul → megemelkedik a kereslet az import iránt → fellendül az exportáló ország is ▪ Valamely gazdaságban megjelenő pénzügyi zavarok gyakran átterjednek más országokra, mert egyre jobban integrálódnak a világ pénzügyi piacai (Amikor a pénzügyi piaci helyzet egyszerre romlik számos országban, akkor ez a negatív gazdasági sokk egyszerre vezet visszaeséshez mindenhol) o szakaszai ▪ mélypont ▪ csúcspont ▪ gazdasági expanzió (fellendülés/boom) ▪ gazdasági visszaesés (recesszió) (válság: kivételesen erőteljes visszaesések) • Hosszú távú trend ) o potenciális kibocsátás (𝒀𝑷 = 𝑨 ∙ 𝑲𝜶𝒕 ∙ 𝑳𝟏−𝜶 𝒕 o az árak teljes alkalmazkodásának eredményeként az erőforrások maximálisan ki vannak használva o meghatározzák: ▪ 𝑨: a technológiai színvonal ▪ 𝑲: a gazdaság rendelkezésére álló tőkeállomány ▪ 𝑳: az elérhető munkaerő mennyisége o növekedéselmélet: 𝑌 𝑃 nő o üzleti ciklusok értelmében 𝑌 𝑃 adott • Rövid távú eltérések o kibocsátási rés (𝑌 − 𝑌 𝑃 ): aggregált gazdasági teljesítmény rövid távú eltérése a potenciális szintjétől o nehezen mérhető o okai: gazdaságot érő sokkok, pl: ▪ a fogyasztói vagy üzleti optimizmus megugrása ▪ a kormányzati kiadások hirtelen megemelése ▪ egy olajársokk • Együttmozgás / időbeliség o pro-/ kontra-/ aciklikus gazdasági változó ▪ aggregált gazdasági teljesítménnyel azonos/ ellentétes/ független irányba változik o előjelző (leading) / késleltetett (lagging) / egyidejű változó ▪ előbb / később / ugyanakkor éri el csúcs- vagy mélypontját, mint maga az üzleti ciklus PÉLDÁK előjelző késleltetett egyidejű prociklikus kontraciklikus ▪ részvényárak indexe (S&P ▪ hosszú és rövid lejáratú államkötvények 500) közötti kamatkülönbség ▪ munkanélküliségi ▪ kamatlábak ráta ▪ infláció (kontraciklikus) ▪ fogyasztási kiadás ▪ vállalati és államkötvények közötti ▪ beruházás kamatkülönbség A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 2 • Keynesi vs klasszikus nézetek o keynesiánusok: a kormányzatnak aktív gazdaságpolitikai lépésekkel kell stabilizálnia a gazdasági ingadozásokat modell típusa árak reál- és nominális változók típusa modell elemei gazdpol fókusza Hosszú távú modellek klasszikus rugalmas (gyorsan állnak be a hosszú távú egyensúlyba) klasszikus dichotómia (=elkülönülés) aggregált kibocsátást: termelési fv határozza meg (adott tőke és munka) kamatlábat: megtakarítás-beruházás egyensúlya gazdasági növekedés Rövid távú modellek Keynesiánus ragadós nem érvényesül a klasszikus dichotómia monetáris politika befolyásolja a reálváltozók (aggregált Y, reálkamatláb, megtakarítás, beruházás) alakulását reál GDP, munkanélküliség stabilizálása • Árak ragadóssága modell típusa árazás termék típusa vállalatok száma verseny intenzitása piaci (monolop-) erő vállalati döntések tárgya árak Tökéletes verseny klasszikus árelfogadó homogén nagy erős nincs mennyiség rugalmas Monopolisztikus verseny Keynesiánus ármeghatározó differenciált nagy erős van ár és mennyiség rugalmas / ragadós • Árragadósság okai o étlap / menüköltségek – amelyek egy termék árának megváltoztatásakor felmerülnek ▪ számos rejtett költség: • új irányelvek megfogalmazása az értékesítők számára • az új árak hirdetése a fogyasztók számára • a termékek átcímkézése az áruházak polcain ▪ csak bizonyos időközönként érdemes, racionális hanyagsággal foglalkozni a döntéssel ▪ a gyakori változtatás elidegenítheti a fogyasztókat o Lépcsőzetes árváltoztatás ▪ a versenytársak eltérő időpontokban igazítanak áraikon ▪ lassabban igazodnak, mint ha a vállalatok szinkronban hoznának árazási döntéseket o az empirikus adatok szerint jelentős az árragadósság a piacokon A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 3 [6] Az IS-görbe • Tervezett kiadások o amelyet a háztartások / vállalatok / kormányzat / külföldiek a hazai előállítású termékek és szolgáltatások vásárlására kívánnak fordítani o 𝒀𝒑𝒆 = 𝑪 + 𝑰 + 𝑮 + 𝑵𝑿, ahol ▪ 𝑪: fogyasztási kiadások (a fogyasztói javak és szolgáltatások iránti összkereslet) ̅ + 𝒎𝒑𝒄 ∙ 𝒀𝑫 − 𝒄𝒓 = 𝑪 ̅ + 𝒎𝒑𝒄 ∙ (𝒀 − 𝑻) − 𝒄𝒓 (fogyasztási függvény), ahol • 𝑪=𝑪 ̅ : autonóm fogyasztás (exogén; a fogyasztók jövőbeli jövedelmükkel és háztartásuk o𝑪 vagyonával kapcsolatos optimizmusától függ) o 𝒎𝒑𝒄: fogyasztási határhajlandóság: hogyan változnak a fogyasztási kiadások a rendelkezésre álló jövedelem egydollárnyi növekedése esetén (0 < 𝑚𝑝𝑐 < 1) o 𝒄: megmutatja, hogy milyen erőteljesen reagálnak a fogyasztói kiadások a reálkamatláb változásaira (𝑐 > 0) o 𝒓: reálkamatláb (negatív kapcsolatban van a fogyasztással – ha 𝑟 magasabb, akkor nagyobb a megtakarítás reálhozama, így a fogyasztók kevesebbet költenek) o 𝑻: adók (feltételezzük, hogy exogének) ▪ 𝑰: tervezett beruházási kiadások (a vállalatok által új fizikai állóeszközök és készletek beszerzésére szánt összeg, illetve az új lakásokra fordítandó tervezett kiadás) • 𝑰 = ̅𝑰 − 𝒅𝒓𝒊 = ̅𝑰 − 𝒅(𝒓 + 𝒇̅) (beruházási függvény), ahol o ̅𝑰: autonóm beruházás (exogén, amelyet az optimizmus és pesszimizmus érzelmi hullámai befolyásolnak (Keynes: „lelki tényezőknek” „animal spirits”-nek nevezte) o 𝒓𝒊 = 𝒓 + 𝒇̅: a beruházások szempontjából releváns reálkamatláb, ahol ▪ 𝒓: rövid távú, biztonságos adósságinstrumentumok reálkamatlába ▪ 𝒇̅: pénzpiaci súrlódások, amelyek a pénzügyi piacok hatékony működésének korlátaiból fakadnak, és a hitelfelvétel során többletköltséget okoznak  a hitelezők nehezebben tudnak meggyőződni az adósok hitelképességéről  a hitelnyújtók nagyobb kamattal igyekeznek védekezni az ellen a lehetőség ellen, hogy egy adós nem fizeti vissza az általa felvett kölcsönt  a kamatfelár a vállalkozások számára elérhető kölcsönök kamata és a tökéletesen biztos kifizetést garantáló eszközök kamata közötti különbség o 𝒅: milyen erősen reagál a beruházás a reálkamatláb változására (𝑑 > 0) • típusai o állóeszköz-beruházás: a vállalatok berendezésekre és épületekre szánt kiadásait, valamint az új lakóépületekre szánt kiadásokat jelenti o készletberuházás: nyersanyagok, alkatrészek és késztermékek felhalmozása ▪ 𝑮: kormányzati vásárlások (a kormányzat különböző szintjei által termékekre és szolgáltatásokra fordított összegek, amelyek nem tartalmazzák a szociális transzfereket) ̅) • Feltételezzük, hogy exogén (𝑮 = 𝑮 ▪ 𝑵𝑿: nettó export (a hazai termékekre és szolgáltatásokra fordított nettó külföldi kiadás, vagyis az export és az import különbsége) ̅̅̅̅̅ − 𝒙𝒓 (nettó export függvény), ahol • 𝑵𝑿 = 𝑵𝑿 ̅̅̅̅̅: autonóm nettó export (exogén, pozitívan függ a külföldiek hazai termékek iránti o 𝑵𝑿 keresletétől, és negatívan a hazai szereplők külföldi termékek iránti keresletétől) o 𝒙: hogyan reagál a nettó export a reálkamatláb változására • fizetőeszköz árfolyama (e): az ára egy másik fizetőeszközben kifejezve • 𝒓 ↑ ⟹ 𝒆 ↓ ⇒ 𝑵𝑿 ↓ o Tényleges kiadások: a valóban el is költött összeg (= a gazdaságban előállított javak összértéke) o Aggregált kereslet: a javak iránt a gazdaságban megjelenő összkereslet (=tervezett kiadások – Keynes) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 4 ( ) • Árupiaci egyensúly (IS-görbe) – 𝒀, 𝒓 ábra o ha a teljes kibocsátás értéke megegyezik a tervezett összkiadással (=aggregált kereslettel) ̅̅̅̅ − 𝑥𝑟] = o 𝑌 = 𝑌 𝑝𝑒 = 𝐶 + 𝐼 + 𝐺 + 𝑁𝑋 = [𝐶̅ + 𝑚𝑝𝑐 ∙ (𝑌 − 𝑇) − 𝑐𝑟] + [𝐼 ̅ − 𝑑(𝑟 + 𝑓 )̅ ] + [𝐺̅ ] + [𝑁𝑋 = (𝐶̅ + 𝐼 ̅ + 𝐺̅ + ̅̅̅̅ 𝑁𝑋 − 𝑑𝑓 ̅ − 𝑚𝑝𝑐 ∙ 𝑇) + (𝑚𝑝𝑐 ∙ 𝑌) − (𝑐 + 𝑑 + 𝑥 ) ∙ 𝑟 autonóm jövedelemfüggő kamatfüggő ̅ + 𝑰̅ + 𝑮 ̅ + 𝑵𝑿 ̅̅̅̅̅ − 𝒅𝒇̅ − 𝒎𝒑𝒄 ∙ 𝑻 𝒓(𝒄 + 𝒅 + 𝒙) 𝑪 𝒀= − 𝟏 − 𝒎𝒑𝒄 𝟏 − 𝒎𝒑𝒄 o IS-görbe az aggregált kibocsátás és a reálkamatláb kapcsolatát mutatja meg egyensúlyban o első tag: IS-görbe eltolódása o második tag: IS-görbe mentén való elmozdulás (𝑟 ↑ ⟹ 𝑌 ↓) • Értelmezése o az IS-görbe negatív meredekségű: 𝑟 ↑ ⇒ 𝐶, 𝐼, 𝑁𝑋 ↓ ⇒ 𝑌 𝑝𝑒 ↓ ⇒ 𝑌 ↓ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 5 [7] Monetáris politika és aggregált kereslet • A központi bank és a monetáris politika o jegybanki alapkamat (federal funds rate): az USA-ban a bankok közötti egynapos hitelek kamata o jegybanki alapkamat: Mo-n a kereskedelmi bankok jegybanknál tartott betétei után fizetett kamat o FED nyílt piaci műveletek révén szabályozza az alapkamatot (változtatja a bankrendszer likviditását) o A központi bank addig képes pontosan szabályozni az 𝑟-t, ameddig a várható inflációs ráta konstans o a jegybanki alapkamat egy nominális kamatláb, de a reálkamatláb az, ami befolyásolja a háztartások és vállalkozások kiadásait, és ezen keresztül meghatározza az egyensúlyi kibocsátást o Fisher-féle összefüggés: 𝒓 = 𝒊 − 𝝅𝒆 o ha az árak ragadósak, a monetáris politikának nem lesz azonnali hatása a tényleges és a várt inflációra o a központi bank csökkenti (növeli) az alapkamatot → a reálkamatok is csökkennek (növekednek) • A Monetáris Politikai görbe (MP-görbe) – (𝝅, 𝒓) ábra o megmutatja a központi bank által beállított reálkamatláb és az infláció közötti kapcsolatot o 𝒓 = 𝒓̅ + 𝝀𝝅, ahol ▪ 𝑟̅ : reálkamatláb autonóm (exogén) komponense ▪ 𝜆: reálkamatláb érzékenysége az inflációs rátára o pozitív meredekségű → a monetáris politika követi a Taylor-elvet ▪ központi bank, ha 𝜋 ↑ ⇒ emeli 𝑟-t, mivel céljuk az infláció stabilan tartása o Taylor-elv: a nominális kamatokat nagyobb mértékben emelik, mint a várt infláció növekedése, annak érdekében, hogy a reálkamatlábak növekedjenek az infláció emelkedése esetén ▪ 𝜋 ↑⇒ 𝑟 ↓⇒𝑌 ↑⇒𝜋 ↑⇒ 𝑟 ↓⇒𝑌 ↑⇒𝜋 ↑ ▪ ha a monetáris politikai döntéshozók engednék, hogy a reálkamat csökkenjen az infláció emelkedésekor, akkor ez növelné az aggregált kibocsátást, ami viszont tovább emelné az inflációt stb. → végeredmény: az infláció idővel kontrollálhatatlanul növekedne o MP-görbe eltolódása ▪ a központi bank szigorít (lazít) a monetáris politikán, amikor emeli (csökkenti) a reálkamatokat • Taylor-elv: kamatlábak automatikus kiigazítása, az MP-görbe mentén való elmozdulás • autonóm változások eltolják a monetáris politikai görbét o autonóm szigorítása (pl.: 𝜆 ↑) /lazítása (pl.: 𝜆 ↓) emeli /csökkenti a reálkamatokat • Aggregált keresleti görbe (AD-görbe) – (𝒀, 𝝅) ábra o az inflációs ráta és az aggregált kibocsátás közötti kapcsolat árupiaci egyensúly esetén o negatív meredekségű, mert a magasabb infláció hatására a központi bank emeli a reálkamatokat, ezzel csökkentve a tervezett kiadásokat és így az aggregált kibocsátás egyensúlyi szintjét o megkapjuk, ha behelyettesítjük az MP-görbét 𝑟 helyébe az IS-görbében ̅ + ̅𝑰 + 𝑮 ̅ + 𝑵𝑿 ̅̅̅̅̅ − 𝒅𝒇̅ − 𝒎𝒑𝒄 ∙ 𝑻 𝒄 + 𝒅 + 𝒙 𝑪 𝒀= − ∙ (𝒓̅ + 𝝀𝝅) 𝟏 − 𝒎𝒑𝒄 𝟏 − 𝒎𝒑𝒄 o ugyanazon sokkok hatására és azonos irányba tolódik, mint az IS-görbe ̅ ▪ Autonóm fogyasztási kiadások 𝑪 ▪ Autonóm beruházási kiadások 𝑰̅ ̅ ▪ Kormányzati vásárlások 𝑮 ▪ Adók T ̅̅̅̅̅ ▪ Autonóm nettó export 𝑵𝑿 ▪ Pénzügyi piaci súrlódások 𝒇̅ o MP-görbe eltolódása ▪ monetáris politika autonóm szigorítása (lazítása) balra (jobbra) tolja az AD-görbét A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 6 • A pénzpiac és a kamatlábak o likviditáspreferencia modell: megadja az egyensúlyi nominális kamatlábat a pénzkínálat=kereslet által ▪ J. M. Keynes fogalmazta meg o a „mennyi pénzt szeretnének tartani” döntéskor a pénznek a reáljavakban kifejezett mennyisége fontos o likviditáspreferencia-függvény: kifejezi a reálpénzkeresletet 𝑀𝑑 𝑃 = 𝐿(𝑖, 𝑌) o A reálpénzkereslet és az 𝑖 nominális kamatláb között negatív kapcsolat van ▪ pénztartás alternatív költsége: pénzt tartunk, nem pedig valamilyen alternatív eszközt (pl. kötvény) • a kötvények 𝑖 nominális kamata → ha 𝑖 ↑ ⇒ alternatí költség ↑ ⇒ pénzmennyiség ↓ • reálpénzkereslet az 𝑖-től, míg a kiadási döntések az 𝑟 reálkamatlábtól függenek o A reálpénzmennyiség pozitívan függ a jövedelemtől ▪ jövedelem ↑ ⇒ több tranzakció ⇒ vásárlásaikhoz több pénzt kell tartaniuk o Likviditáspreferencia-elméletében Keynes három motívuma Tranzakciós motívum Óvatossági motívum Spekulációs motívum az emberek azért tartanak a váratlan szükségletek vagyoneszközként is tartanak pénzt pénzt, mert ez a csereeszköz esetére is tartanak pénzt arányos a jövedelemmel A pénz más eszközök (pl. kötvények) tartásához viszonyított alternatívaköltsége az 𝑖 A fizetési technológia o 𝑖 ↑ ⇒ pénz alternatívaköltsége ↑ ⇒ fejlődése csökkenti a tranzakciós pénzkeresletet spekulációs pénzkereslet ↓ o likviditáspreferencia-függvény: 𝑀𝑑 𝑃 = 𝐿(𝑖, 𝑌) → 𝑃 𝑀𝑑 = 1 𝐿(𝑖,𝑌) →𝑽= 𝑷𝒀 𝑴 = 𝒀 , 𝑳(𝒊,𝒀) ahol 𝑽: pénz forgási sebessége 𝑉 nem állandó, hanem a kamatláb változásainak megfelelően ingadozik → 𝑖 ↑ ⇒ 𝐿 (𝑖, 𝑌) ↓ ⇒ 𝑉 ↑ keynesi elmélet szerint a nominális jövedelem nem a pénzmennyiség változásaitól függ A forgási sebesség instabilitása a pénzkeresleti függvény instabilitását jelenti → a pénzkínálat nincs szoros kapcsolatban az aggregált kiadásokkal ▪ monetáris politika fő eszköze: a kamatlábak alakítása vált (a pénzkínálat kikerült) o pénzkereslet portfólióelmélete: mennyit szeretnénk a különböző eszközökből (pl. pénz) tartani a teljes eszközportfólióban, egy eszköz keresletét négy fő tényező határozza meg: • vagyon + • várható hozam + • kockázat – • likviditás + ▪ igazolja a likviditáspreferencia-elméletet, és jelzi, hogy a jövedelem és a nominális kamatláb mellett más tényezők is befolyásolják a pénzkeresletet Változás Hatás a Változó Ok iránya pénzkeresletre Kamatlábak ↑ ↓ A pénztartás alternatívaköltsége nő Jövedelem ↑ ↑ Több tranzakció Fizetési ↑ ↓ A tranzakciók kisebb pénzigénye technológia Vagyon Több erőforrás, amit pénzben lehet tartani ↑ ↑ Más eszközök ↑ ↑ A pénz relatíve kevésbé kockázatos, így vonzóbb kockázata Inflációs A pénz relatíve kockázatosabb, így kevésbé vonzó ↑ ↓ kockázat Más eszközök ↑ ↓ A pénz relatíve kevésbé likvid, így kevésbé vonzó likviditása ▪ ▪ ▪ ▪ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 7 o pénz kínálati görbéje (MS): különböző nominális kamatlábakhoz tartozó reálpénzmennyiséget adja meg ▪ egy függőleges egyenes, mert ̅ értéken tartani • A központi bank képes a pénzkínálatot az 𝑀 • Rövid távon az árszínvonal is adottnak feltételezhető a 𝑃̅ szinten, mert az árak ragadósak • Vagyis az 𝑀𝑠 𝑃 kínált reálpénzmennyiség a kamatlábtól függetlenül szintén adott: ̅ 𝑀 𝑃̅ ▪ pénzpiaci egyensúly akkor, ha keresett reálpénzmennyiség = kínált reálpénzmennyiség 𝑀𝑑 𝑃 = 𝑀𝑠 𝑃 o Túlkínálat akkor, ha a kamatláb magasabb az egyensúlyi értékénél ▪ ha az emberek minden további pénzüket alternatív eszközökbe fektetnék (pl.: kötvény, bankbetét) ▪ A bankok és a kötvények kibocsátói látják, hogy fizethetnek kisebb kamatokat, úgy is képesek elég vásárlót vonzani ▪ Ezeknek az eszközöknek a kibocsátói az 𝑖 ∗ egyensúlyi szintig folytatják a kamatok csökkentését o Túlkereslet akkor, ha a kamatláb az 𝑖 ∗ egyensúlyi szint alatt van ▪ ha az emberek több pénzt szeretnének tartani, mint amennyi elérhető, eladják alternatív eszközeiket (például kötvényeiket), vagy pénzt vesznek ki kamatozó bankbetéteikből ▪ arra ösztönözik a bankokat és kötvénykibocsátókat, hogy nagyobb kamatot kínáljanak az újabb források megszerzése érdekében ▪ A kamatok addig fognak emelkedni, amíg el nem érik az 𝑖 ∗ egyensúlyi szintet o Egyensúlyi kamatláb megváltozása ▪ kamatláb változása → változik a keresett mennyiség → a keresleti görbe mentén való elmozdulás ▪ A keresleti (kínálati) görbe eltolódása akkor, ha a keresett (kínált) mennyiség minden kamatláb mellett megváltozik • 𝑌 megváltozása elmozdítja a keresleti görbét 𝑀𝑠 • A kínált reálpénzmennyiség ( 𝑃 ) két okból változhat meg, eltolva a kínálati görbét: o a központi bank által kínált 𝑀 𝑠 pénzmennyiség változik o 𝑃 árszínvonal változik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 8 [8] Aggregált kínálat és a Philips-görbe • Phillips-görbe o a munkanélküliség és az infláció közötti negatív irányú kapcsolat o ha a munkaerőpiac feszes (=munkanélküliség alacsony), nehéz munkaerőt találni/megtartani o béremeléssel igyekeznek munkavállalókat vonzani, és emiatt az áraikat is gyorsabb ütemben emelik o a munkavállalók és a vállalatok viselkedésére a reálbérek hatnak, nem pedig a nominális bérek o a munkavállalók és a vállalatok az árszínvonal emelkedését várják → felfelé igazítják a nominális béreket, hogy a reálbérek ne csökkenjenek o A bérek és a tényleges infláció növekednek a várt infláció növekedése esetén is, amellett, hogy reagálnak a munkaerőpiac feszességére o munkanélküliségi természetes rátája: ha az összes bér és ár rugalmas (teljes foglalkoztatottság) ▪ Friedman–Phelps-féle elemzés → hogy hosszú távon a gazdaság eléri ezt o Várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe 𝝅 = 𝝅𝒆 − 𝝎(𝑼 − 𝑼𝒏 ), ahol ▪ 𝝅: Infláció ▪ 𝝅𝒆 : Várt infláció ▪ 𝑼: Munkanélküliségi ráta ▪ 𝑼𝒏 : A munkanélküliség természetes rátája ▪ 𝝎: Az infláció érzékenysége a munkanélküliségi résre (𝑈 − 𝑈𝑛 ) o hosszú távon a várt inflációnak a tényleges inflációhoz kell tartania → 𝑈 = 𝑈𝑛 o hosszú távú Phillips-görbe: a hosszú távú munkanélküliségi ráta bármely inflációs szint esetén megegyezik a természetes munkanélküliségi rátával o A Friedman-Phelps-féle elemzés következtetései ▪ Hosszú távon nincs átváltás a munkanélküliség és az infláció között • a várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe konzisztens a klasszikus dichotómiával ▪ Rövid távon van átváltás a munkanélküliség és az infláció között ▪ Kétféle Phillips-görbe van: hosszú távú és rövid távú • A várakozásokkal kiegészített Phillips-görbék (𝑃𝐶1 , 𝑃𝐶2 , 𝑃𝐶3 ) rövid távú Phillips-görbék o Modern Philips-görbe 𝝅 = 𝝅𝒆 − 𝝎(𝑼 − 𝑼𝒏 ) + 𝝆 ▪ kínálati sokk → megváltozik a gazdaság által adott tőke és munka mellett előállítható kibocsátás ▪ → ársokkokat okoznak (=infláció olyan elmozdulásait), amelyek függetlenek a munkaerőpiac feszességétől vagy az inflációs várakozásoktól • olajársokkok • az importárak emelkedése • költségsokkok: a munkavállalók a termelékenység növekedésénél nagyobb ütemű béremelést harcolnak ki ▪ adaptív várakozásoknak (visszatekintő várakozásoknak): a múlt megfigyelései alapján formálódnak 𝜋 𝑒 = 𝜋−1 → 𝝅 = 𝝅−𝟏 − 𝝎(𝑼 − 𝑼𝒏 ) + 𝝆 /−𝜋−1 Δ𝜋 = 𝝅 − 𝝅−𝟏 = −𝝎(𝑼 − 𝑼𝒏 ) + 𝝆, ez az akcelerációs Phillips-görbe • negatív munkanélküliségi rés az infláció emelkedését (akcelerációját) eredményezi ▪ Rugalmasabb bérek és árak esetén nagyobb |𝜔| → meredekebb a rövid távú Phillips-görbe • ha a bérek és árak tökéletesen rugalmasak → 𝜔 nagyon nagy → a rövid távú Phillips-görbe függőleges → egybeesik a hosszú távú Phillips-görbével ▪ az inflációs várakozások csak lassan alkalmazkodnak az infláció trendjének megváltozásához: a várakozások ragadósak, ami az inflációban is némi ragadósságot eredményez ▪ a múltbeli infláció a Philips-görbén → az egyes megállapodásokban a béreket és az árakat a múltbeli adatok alapján rögzítik, vagyis a múltbeli inflációtól függnek ⇒ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 9 • Az aggregált kínálati görbe o az infláció és a vállalatok által termelni kívánt teljes kibocsátás közötti kapcsolatot jeleníti meg o A hosszú távú kibocsátást meghatározó legfontosabb tényezők • elérhető technológia • rendelkezésre álló tőkeállomány • a munkaerő hosszú távon kínált mennyisége → amelyek mindegyike független az inflációs rátától ▪ A munkanélküliség természetes rátája mellett előállítható aggregált kibocsátás a kibocsátás természetes rátája (𝑌 𝑃 ), ami az a termelési szint, amelyet a gazdaság hosszú távon fenn tud tartani ̅ , 𝐿̅) ▪ A hosszú távú AS-görbe (LRAS) függőleges a potenciális kibocsátásnál 𝑌 = 𝑌 𝑃 = 𝐹(𝐾 o Rövid távú aggregált kínálati görbe ▪ Okun törvénye: ahány százalékponttal a potenciális szint felett van a kibocsátás, annyiszor fél százalékponttal van a munkanélküliség a természetes ráta alatt 𝑈 − 𝑈𝑛 = −0,5 × (𝑌 − 𝑌𝑃 ) ▪ A munkanélküliség csökkenési üteme csak fele a kibocsátás növekedési ütemének • Munkaerő-megtartás: ha𝑌 ↑, a vállalatok nem növelik a foglalkoztatást, ehelyett intenzívebben dolgoztatják munkavállalóikat → növelik a ledolgozott órák számát • Gazdasági fellendülés esetén a jobb álláslehetőségek → újabb emberek lépnek be a munkaerőpiacra, így a munkanélküliség nem csökken olyan mértékben, mint amilyen mértékben a foglalkoztatottság nő ▪ rövid távú aggregált kínálati görbe: 𝑈 − 𝑈𝑛 helyébe behelyettesítjük a 𝑌 − 𝑌 𝑃 -t • 𝝅 = 𝝅𝒆 − 𝟎, 𝟓𝝎(𝒀 − 𝒀𝑷 ) + 𝝆, adaptív várakozásokkal: 𝝅 = 𝝅−𝟏 + 𝜸(𝒀 − 𝒀𝑷 ) + 𝝆 • rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív meredekségű o ha 𝑌 nő 𝑌 𝑃 -hez viszonyítva és 𝑌 > 𝑌𝑃 , akkor Okun törvénye szerint a munkanélküliségi ráta ↓ o a rövid távú Phillips-görbe értelmében feszesebb munkaerőpiac esetén a vállalatok gyorsabban emelik a béreket → az áraikat is gyorsabban kell emelniük → 𝜋 ↑ • rövid távú Phillips-görbe feltételezi, hogy az árak ragadósak → beépülnek a SRAS görbébe • minél rugalmasabbak a bérek és az árak → az infláció annál erőteljesebben reagál a kibocsátási résre → annál nagyobb a 𝛾 értéke → az SRAS görbe meredekebb • ha a bérek és az árak tökéletesen rugalmasak, 𝛾 olyan nagy, hogy az SRAS görbe függőleges, és így egybeesik az LRAS görbével • Aggregált kínálati (AS) görbék eltolódása o Hosszú táv (potenciális kibocsátás megváltozása): • A gazdaság rendelkezésére álló tőkeállomány • A gazdaság teljes munkaerőkínálata • Az elérhető technológiai színvonal ▪ további oka lehet a munkanélküliség természetes rátájának megváltozása • Ha a természetes ráta csökken, több munkaerő hasznosul a termelésben ⇒ 𝑌 𝑃 ↑ • A munkanélküliség természetes rátájának csökkenése ⇒ 𝐿𝑅𝐴𝑆 → o Rövid táv: ▪ Várt infláció: Magasabb (alacsonyabb) várt infláció felfelé (lefelé) tolja az SRAS görbét ▪ Ársokkok: Az ársokkok tagjának megugrása (visszaesése) felfelé (lefelé) tolja az SRAS görbét ▪ Tartós kibocsátási rés • nagyobb kibocsátási rés → nagyobb 𝜋 → elmozdulás az SRAS görbe mentén • tartós kibocsátási rés az SRAS görbe eltolódását, mivel megváltoztatja 𝜋 𝑒 -et • Amíg 𝑌 > 𝑌 𝑃 → az SRAS görbe folyamatosan tolódik felfelé A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 10 [9] Az aggregált kereslet és kínálat modellje • Ismétlés • Az aggregált kereslet/kínálati modell egyensúlya o általános egyensúly: az összes piac egyensúlyban van abban a pontban, ahol az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik o rövid távú: az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik: 𝑨𝑫 = 𝑨𝑺 𝒀= ̅ + 𝑰̅ + 𝑮 ̅ + 𝑵𝑿 ̅̅̅̅̅ − 𝒅𝒇̅ − 𝒎𝒑𝒄 ∙ 𝑻] − [(𝒄 + 𝒅 + 𝒙) ∙ (𝒓̅ + 𝝀(𝝅−𝟏 − 𝜸 ∙ 𝒀𝑷 + 𝝆))] [𝑪 𝟏 − 𝒎𝒑𝒄 + 𝝀𝜸(𝒄 + 𝒅 + 𝒙) ▪ AS-görbébe behelyettesítve, egyenlővé téve AD-görbével → rövid távú egyensúlyi inflációs ráta ▪ önkorrekciós mechanizmus: függetlenül a kezdeti szintjétől, a kibocsátás idővel visszatér a potenciális szintre • azért lép életbe, mert a rövid távú AS-görbe felfelé vagy lefelé tolódik, hogy a gazdaság idővel visszakerüljön a teljes foglalkoztatottság állapotába (𝑌 pedig 𝑌 𝑃 -re) o hosszú távú: a potenciális szintjén van az aggregált kibocsátás. 𝒀 = 𝒀𝑷 ▪ az egyensúlyi 𝜋 meghatározható 𝑌𝑃 -nek az AD-görbébe való behelyettesítésével ̅ + ̅𝑰 + 𝑮 ̅ + 𝑵𝑿 ̅̅̅̅̅ − 𝒅𝒇̅ − 𝒎𝒑𝒄 ∙ 𝑻] − [(𝒄 + 𝒅 + 𝒙) ∙ 𝒓̅ − (𝟏 − 𝒎𝒑𝒄) ∙ 𝒀𝑷 ] [𝑪 𝝅= 𝝀 (𝒄 + 𝒅 + 𝒙 ) • Aggregált keresleti sokkok o olyan tényezők, amelyek hatására eltolódik az aggregált keresleti görbe o pozitív keresleti sokkok jobbra tolják az AD-görbét ▪ monetáris politika autonóm lazítása (𝑟̅ ↓) ▪ kormányzati vásárlások emelése (𝐺̅ ↑) ▪ adók csökkentése (𝑇̅ ↓) ▪ nettó export emelkedése (̅̅̅̅ 𝑁𝑋 ↑) ▪ fogyasztók, vállalkozások költekezési hajlandóságának növekedése (optimistábbak) (𝐶̅ ↑, 𝐼 ̅ ↑) ▪ pénzügyi piaci súrlódások enyhülése (𝑓 ̅ ↓) o hatások ▪ rövid távon: az infláció és a kibocsátás emelkedése ▪ hosszú távon: csak az infláció emelkedése, mert a kibocsátás visszatér a kezdeti 𝑌 𝑃 szintre o Következtetések – aggregált kibocsátás (𝑌) ̅̅̅̅ növekedése vagy 𝑇̅ , 𝑓 ,̅ 𝑟̅csökkenése rövid távon növeli 𝑌-t, de hosszú távon nem ▪ 𝐶̅ , 𝐼 ,̅ 𝐺̅ , 𝑁𝑋 ▪ Minél agresszívebben reagál a monetáris politika az inflációra (minél nagyobb 𝜆), annál kisebb a keresleti sokkok hatása az aggregált kibocsátásra rövid távon o Következtetések – inflációs ráta (𝜋) ▪ 𝐶̅ , 𝐼 ,̅ 𝐺̅ , ̅̅̅̅ 𝑁𝑋 növekedése vagy 𝑇̅ , 𝑓 ,̅ 𝑟̅ csökkenése magasabb 𝜋-hez vezet rövid és hosszú távon is ▪ Minél agresszívebben reagál a monetáris politika az inflációra (minél nagyobb 𝜆), annál kisebb a keresleti sokkok hatása az inflációra rövid távon o Pl.: Volcker-féle dezinfláció – 𝜋 ↑ ⇒ 𝑟-t növelte ⇒ munkanélküliségi ráta ↑ o Pl.: negatív keresleti sokkok • dotkom buborék 2000 márciusában kipukkadt, és a tőzsde zuhanni kezdett • 2001. 09. 11-i terrortámadások hatására megrendült a fogyasztói és az üzleti optimizmus is • Az Enron csődje 2001 végén és más 2002-es vállalati botrányok felfedték, hogy a vállalatok pénzügyi adatai nem megbízhatóak, így erősödtek a pénzügyi súrlódások ⇒ munkanélküliségi ráta ↑ és 𝜋 ↓ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 11 • Kínálati (ár)sokkok o olyan tényezők, amelyek eltolják az aggregált kínálati görbét o átmeneti kínálati (ár)sokk a rövid távú aggregált kínálati görbét elmozdítja, de a hosszú távút nem ▪ negatív (kedvezőtlen): a kínálat visszaesését jelenti → árak emelkednek • kőolajtermelés zavarai • importárak emelkedése a hazai fizetőeszköz leértékelődése esetén • a költségsokk, amely akkor lép fel, ha a munkavállalók képesek a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékű béremelést kiharcolni • 𝑨𝑺 ↑ ⇒ 𝝅 ↑, 𝒀 ↓ ⇒ 𝑨𝑺 visszatér – rövid távon: 𝝅 ↑, 𝒀 ↓, hosszú távon változatlan • stagfláció: ha 𝜋 ↑, é𝑠 𝑌 ↓ • Pl.: o 1973-as arab-izraeli háború nyomán bevezetett olajembargó eredményeként az OPEC a kőolajtermelés visszafogásával elérte az olajárak megnégyszereződését o A rossz mezőgazdasági termés az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett o Az amerikai bér- és árszabályozások feloldása nyomán a munkavállalók megpróbáltak a szabályozásokkal korábban megakadályozott béremeléseket kiharcolni o A rossz termés és az olajárak megduplázódása a rövid távú AS-görbe újabb felfelé tolódását eredményezte 1979-ben. ▪ pozitív (kedvező): a kínálat bővülésével jár • 𝑨𝑺 ↓ ⇒ 𝝅 ↓, 𝒀 ↑ ⇒ 𝑨𝑺 visszatér – rövid távon: 𝝅 ↓, 𝒀 ↑ , hosszú távon változatlan ▪ következtetések – aggregált kibocsátás (𝒀) • pozitív ársokk (𝜌), várt infláció (𝜋−1 ) ↑ → rövid távon 𝑌 ↓, hosszú távon nem változik • minél agresszívebben reagál a monetáris politika az inflációra (minél nagyobb 𝜆) → annál nagyobbak az átmeneti kínálati sokkok hatásai a 𝑌-ra rövid távon ▪ következtetések – infláció (𝝅) • pozitív ársokk (𝜌), várt infláció (𝜋−1 ) ↑ → rövid távon 𝜋 ↑, hosszú távon nem változik • minél agresszívebben reagál a monetáris politika az inflációra (minél nagyobb 𝜆) → annál kisebbek az átmeneti kínálati sokkok hatásai az inflációra rövid távon o tartós kínálati (ár)sokkok a hosszú távú aggregált kínálati görbét is eltolják ▪ negatív: 𝒀 ↓ é𝒔 𝝅 ↑ ▪ pozitív: 𝒀 ↑ é𝒔 𝝅 ↓ ▪ hosszú távú egyensúlyi kibocsátás: 𝑌 = 𝑌 𝑃 ⇒ 𝑌 𝑃 ↑ ⇒ 𝑌 ↑ rövid és hosszú távon is ▪ a potenciális kibocsátás emelkedése csökkenti az inflációt rövid és hosszú távon is ▪ pozitív kínálati sokkok: • Az egészségügyi szektor változásainak eredményeként jelentősen csökkentek az egészségügyi szolgáltatások költségei más termékekhez és szolgáltatásokhoz viszonyítva • számítástechnikai forradalom→ termelékenység→ gazdaság potenciális növekedési üteme ↑ 𝐿𝑅𝐴𝑆 → ⇒ 𝑌 ↑ , 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎𝑛é𝑙𝑘ü𝑙𝑖𝑠é𝑔 ↓ , 𝜋 ↓ o 2007-2009-es világválság ▪ 2008 júliusáig negatív kínálati és keresleti sokkok érték az amerikai gazdaságot → 𝜋 ↑, 𝑌 ↓ • 2007 megnövekvő kőolajkereslet → kőolajár megemelkedett → negatív kínálati sokkot • 2007 aug: pénzügyi válság → pénzügyi súrlódások ↑ ⇒ kiadások ↓ negatív keresleti sokk ▪ 2008 július: eltűnt a negatív kínálati sokk, a negatív keresleti sokk azonban még súlyosabbá vált • az olajárak meredeken esni kezdtek, lefelé tolva a rövid távú aggregált kínálati görbét • a pénzügyi válság egy különösen heves szakaszába lépett → aggregált kereslet csökkent ▪ 2009 végére a munkanélküliség tovább emelkedett, míg az infláció csökkent A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 12 [10] Gazdaságpolitika és aggregált kereslet/kínálati elemzés • A gazdaságpolitika céljai o A gazdasági teljesítmény stabilizálása ▪ A munkanélküliségi rátának két fő okból van központi szerepe a monetáris politika számára: • nagy munkanélküliség emberi szenvedést okoz • munkanélküliség esetén kihasználatlanok a munkavállalók, a gyárak stb → 𝑌 ↓ ▪ munkanélküliség természetes rátája: olyan > 0 ráta, ami összhangban van a legmagasabb fenntartható foglalkoztatottsági szinttel, és az inflációt se nem növeli, se nem csökkenti • a gazdaság 𝑌 𝑃 szinten termel → a kibocsátási rés nulla körül stabilizálódik (𝑌 = 𝑌𝑃 ) • a gazdaságpolitikusok ezt szeretnék elérni → egyenértékű a gazdaság stabilizálásával ▪ természetes munkanélküliség komponensei • súrlódásos: a munkavállalók és vállalatok „egymásra találásának” időigénye – ELŐNYÖS • strukturális: a munkavállalók képességei és az elérhető álláshelyek kívánalmai közötti összhang hiányából ered – NEMKÍVÁNATOS • monetáris politikának korlátozott a hatása a súrlódásos és strukturális munkanélküliségre is • a munkanélküliség természetes rátájának meghatározása nem egyértelmű (5-6%) o Az inflációnak egy alacsony szint körüli stabilizálása ▪ a magas (és változékony) infláció visszaveti a gazdasági növekedést, terheli a társadalmat ▪ a jegybankok monetáris politikájuk középpontjába az árstabilitás elérését helyezték ▪ árstabilitás: kis és stabil infláció ▪ inflációs rés (𝝅 − 𝝅𝑻 ): a tényleges infláció (𝜋) és az inflációs cél (𝜋 𝑇 ) közötti különbség • a központi bankok az inflációs rés minimalizálására törekednek (1% ≤ 𝜋 𝑇 ≤ 3%) • Ha a nulla értéket célozzák meg, azzal megnő a defláció kockázata, ami szintén káros o Hierarchikus mandátum esetén csak stabil infláció mellett követhet más célokat a monetáris politika ▪ Európai Központi Bank, Bank of England, Bank of Canada, Reserve Bank of New Zealand o Kettős mandátum: a stabil infláció és a legnagyobb fenntartható foglalkoztatottság egyformán fontos cél ▪ Federal Reserve (amerikai jegybank) • Az infláció és a gazdasági teljesítmény stabilizálása közötti kapcsolat o hosszú távú egyensúlyban – amikor 𝑌 = 𝑌 𝑃 , és az inflációs ráta az árstabilitásnak megfelelően alakul – a gazdaságot jellemző reálkamatlábat egyensúlyi (vagy természetes) reálkamatlábnak (𝒓∗ ) nevezzük o A negatív aggregált keresleti sokkokra adott lehetséges válaszok: ▪ Nincs gazdaságpolitikai reakció • hosszú távon az infláció alacsonyabb, a kibocsátás pedig visszatér a potenciális szintre • az aggregált kibocsátás azonban egy ideig a potenciális szint alatt van, és mivel az infláció kezdetben a célértéken volt, az infláció csökkenése sem számít kívánatosnak ▪ Rövid távon stabilizálja a kibocsátást • a gazdaságpolitika rövid távon eltüntetheti a kibocsátási és az inflációs rést is, ha olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek a kiinduló szintre növelik az aggregált keresletet o expanzív költségvetési politika: 𝑻 csökkentésével vagy 𝑮 növelésével o a monetáris politika autonóm lazítása a 𝒓 bármely adott infláció melletti csökkentésével • az MP-nek ugyanazt az 𝑟-et kell beállítania, ami a negatív keresleti sokkból akkor is következett, amikor nem reagált rá ⇒ MP-nek nincs hatása az egyensúlyi reálkamatlábra • aggregált keresleti sokk esetén nincs átváltás az árstabilitási cél és a gazdasági teljesítmény stabilizálásának célja között o 𝜋 stabilizálából ugyanaz a mon. politikai reakció következik, mint a 𝑌 stabilizálásából • „szerencsés egybeesés”: ha nincs konfliktus az 𝜋 és a 𝑌 stabilizálásának két célja között A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 13 o Tartós kínálati sokkokra adott lehetséges válaszok ▪ Nincs gazdaságpolitikai reakció • a rövid távú AS-görbe fokozatosan ↑, így 𝜋, 𝑟 is tartósan magasabb lesz ▪ A gazdaságpolitika stabilizálja az inflációt • a monetáris hatóság a célértéken tarthatja az inflációt az aggregált kereslet csökkentésével, egy autonóm monetáris szigorítás által o a „szerencsés egybeesés” tartós kínálati sokk esetén is érvényes: nincs ellentmondás az infláció és a gazdasági teljesítmény stabilizálásának két célja között o az inflációs rés nullára csökkentése eltünteti a kibocsátási rést is o Átmeneti kínálati sokkokra adott válasz ha a kínálati sokk átmeneti → a „szerencsés egybeesés” nem érvényesül ▪ Nincs gazdaságpolitikai reakció • rövid távú 𝐴𝑆 ↓ a kezdeti helyzetébe, így a kibocsátási és inflációs rés is bezárul • hosszú távon nincs átváltás a két cél között, érvényes a „szerencsés egybeesés” • amíg eljutunk a hosszú távú helyzetbe → alacsonyabb a 𝑌 és magasabb az 𝜋 ▪ A gazdaságpolitika rövid távon stabilizálja az inflációt • a MP autonóm szigorításával tovább csökkentheti a kibocsátást a potenciális szint alá, de annak érdekében, hogy az inflációt a 𝜋 𝑇 célértéken tartsa, vissza is kell fordítania az autonóm monetáris szigorítást • az infláció stabilizálása egy átmeneti kínálati sokkra válaszul azt eredményezi, hogy az aggregált kibocsátás nagyobb mértékben eltér a potenciális szinttől → nem stabilizálja a gazdasági teljesítményt ▪ A gazdaságpolitika rövid távon stabilizálja a kibocsátást • a monetáris politika az infláció helyett a gazdasági teljesítményt is stabilizálhatja rövid távon a monetáris politika autonóm lazításával, így a kibocsátási rés visszatér nullára, miközben az infláció nő • a gazdasági teljesítmény stabilizálása egy átmeneti kínálati sokkra válaszul az infláció emelkedését eredményezi, → nem stabilizálja az inflációt o A lényeg: az infláció és a gazdasági teljesítmény stabilizálása közötti kapcsolat ▪ ha a nemzetgazdaságot érő sokkok többsége aggregált keresleti sokk vagy tartós aggregált kínálati sokk, akkor az inflációt stabilizáló gazdaságpolitika a gazdasági teljesítményt is stabilizálja – már rövid távon is ▪ ha az átmeneti kínálati sokkok a gyakoribbak, a központi banknak rövid távon választania kell a két stabilizációs cél között • Mennyire érdemes a gazdaságpolitikának aktívan törekednie a gazdasági teljesítmény stabilizálására? o aktív beavatkozást ellenzők: nincs szükség kormányzati beavatkozásra a munkanélküliség csökkentése érdekében ▪ a bérek és az árak rugalmasak, ezért az önkorrekciós mechanizmus gyors lesz ▪ klasszikusok tábora o aktív beavatkozást támogatók: szükségesnek tartják, hogy a kormányzat aktívan próbálja csökkenteni a nagy munkanélküliséget, ha az felüti a fejét ▪ a bérek és az árak alkalmazkodásán keresztül ható önkorrekciós mechanizmus nagyon lassú, mert a bérek és árak ragadósak ▪ ha a rövid táv is viszonylag hosszabb ideig tart, akkor érdemes javítani az emberek helyzetén ▪ nagyrész keynesiánusok o késedelmek: akadályozzák az AD-görbe azonnali eltolódását → gyengítik a gazdaságpolitikai intézkedések melletti érveket ▪ mire az AD-görbe jobbra tolódik, az önkorrekciós mechanizmus már visszajuttathatta a gazdaságot a teljes foglalkoztatottság állapotába A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 14 ▪ amikor az intézkedés hatni is kezd, az a kibocsátást a potenciális szint fölé emelheti, növelve ezzel az infláció mértékét ▪ Fajtái: • adatkésés annak az időigényét jelenti, amíg a döntéshozók beszerzik a szükséges adatokat a gazdasági folyamatokról • felismerési késedelem abból fakad, hogy időbe telik, amíg a döntéshozók számára teljesen egyértelművé válik, mit is jeleznek az adatok • jogalkotási késedelem az adott intézkedés végrehajtásához szükséges jogszabályok elfogadásának időigényét jelenti • végrehajtási késedelem azt jelenti, hogy egy gazdaságpolitikai lépésről való döntés meghozatala után az is időbe telik, míg a döntéshozók változtatnak magukon a gazdaságpolitikai eszközökön • hatáskésés annak az időigénye, hogy az intézkedés ténylegesen ki is fejtse gazdasági hatását • Taylor-szabály o azt ajánlja, hogy a Federal Reserve úgy alakítsa a reál jegybanki alapkamatot, hogy az egyenlő legyen annak 2%-os historikus átlaga plusz az inflációs és kibocsátási rések súlyozott átlagával, ahol a súlyok 𝟏 𝟏 1/2-del egyenlők mindkét tag esetében 𝒓 = 𝟐, 𝟎 + 𝟐 (𝝅 − 𝝅𝑻 ) + 𝟐 (𝒀 − 𝒀𝑷 ) 𝟏 𝟏 o nominális kamatlábra (𝑖 = 𝑟 + 𝜋) → 𝒊 = (𝟐, 𝟎 + 𝟐 (𝝅 − 𝝅𝑻 ) + 𝟐 (𝒀 − 𝒀𝑷 )) + 𝝅 o A Taylor-szabály és az MP-görbe ▪ MP-görbében csak 𝜋 szerepel, míg a Taylor-szabályban szerepel az inflációs és a kibocsátási rés is ▪ a Taylor-szabály inflációs tagja azt jelenti, hogy a Fednek emelnie kell a reálkamatokat az infláció növekedése esetén • a pozitív meredekségű monetáris politikai görbéből ugyanez a következtetés adódik ▪ egy aggregált keresleti sokk esetén az infláció stabilizálása érdekében a Fednek autonóm módon változtatnia kell a monetáris politikán válaszul a kibocsátási rés megváltozására • így pozitív kapcsolatnak kell lennie a kibocsátási rés és a reál jegybanki alapkamat között – ahogy ezt a Taylor-szabály is megfogalmazza • ez nem szerepel az MP-görbében ▪ ha egy átmeneti negatív kínálati sokk esetén a központi bank stabilizálni kívánja a gazdaság teljesítményét, akkor a monetáris politika autonóm lazításába kezd egy nagyobb infláció árán • mivel a Fed kettős mandátuma megköveteli, hogy az infláció mellett a gazdasági teljesítményre is figyeljen, az aggregált kínálati sokkok miatt szintén pozitív kapcsolatnak kell fennállnia a reál jegybanki alapkamat és a kibocsátás között • ez sem szerepel az MP-görbében, de a Taylor-szabályban igen o A Taylor-szabály és a Taylor-elv közötti különbség ▪ a Taylor-szabály egy teljes leírását adja annak, milyen monetáris politikát kell folytatni bármilyen adott helyzetben • a jegybanknak milyen reálkamatlábat kell kialakítania adott infláció mellett, figyelembe véve a kibocsátási szintet is ▪ a Taylor-elv csak részleges leírását jelenti a monetáris politikának • csak az infláció függvényében adja meg a reálkamatlábat (a kibocsátási szintet figyelmen kívül hagyva) ▪ a korábbi elemzéseink a Taylor-elven alapultak, ezért a központi banknak választási lehetősége volt abban a tekintetben, hogy miként reagáljon a sokkokra ▪ ha a központi bank a Taylor-szabályt követi, akkor a döntései teljesen automatikusak, nincs lehetősége a mérlegelésre A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 15 • Infláció: mindig és mindenhol monetáris jelenség o AD/AS modellből is ez következik → a monetáris politika hosszú távon bármekkora inflációs rátát meg tud célozni azáltal, hogy autonóm lépésekkel eltolja a monetáris politikai görbét 1. A központi bank hosszú távon bármekkora inflációs rátát megcélozhat autonóm monetáris politikai lépések segítségével 2. Bár a monetáris politika hosszú távon képes az infláció szabályozására, nem tudja meghatározni az egyensúlyi reálkamatlábat 3. A potenciális kibocsátás – és így az aggregált kibocsátás hosszú távon előálló szintje – független a monetáris politikától ◦ Az utóbbi két pont a klasszikus dichotómia és a (hosszú távú) monetáris semlegesség fogalmait tükrözi o az utóbbi két pont a klasszikus dichotómia és a (hosszú távú) monetáris semlegesség fogalmait tükrözi • Az inflációs hatású monetáris politika okai o a legtöbb kormányzat elsődleges célja a minél nagyobb foglalkoztatottság → inflációt eredményezhet o a foglalkoztatottság növelése érdekében folytatott aktivista stabilizációs politika kétféle inflációt eredményezhet ▪ költségoldali infláció: vagy egy átmeneti negatív kínálati sokk következménye, vagy abból ered, hogy a munkavállalók a termelékenység növekedése által indokoltnál nagyobb béremelést harcolnak ki • költségsokk ⇒ 𝐴𝑆 ↑ ⇒ 𝐴𝐷 ↑ ⇒ 𝐴𝑆 ↑ ⋯ ▪ keresletoldali infláció: az aggregált kereslet növelését célzó gazdaságpolitikai lépések következménye • keresleti sok ⇒ 𝐴𝐷 ↑ ⇒ 𝐴𝑆 ↑ ⇒ 𝐴𝐷 ↑ ⋯ • Monetáris politika a nulla alsó korlát mellett o nulla alsó korlát (zero lower bound): ha a jegybanki alapkamat nem csökkenhet nulla alá o eddig azt feltételeztük, hogy az infláció csökkenése esetén a központi bank képes a jegybanki alapkamat mérséklésével csökkenteni a reálkamatlábat, vagyis, hogy az MP-görbe mindig pozitív meredekségű o azonban a jegybanki alapkamat nem csökkenhet nulla alá ▪ egy negatív jegybanki alapkamat azt jelentené, hogy a pénzügyi szervezetek hajlandók alacsonyabb hozamot elfogadni az egymásnak való hitelezés esetén, mint amit készpénztartás esetén megszerezhetnének, hiszen annak a hozama nulla MP-görbe: ha a jegybanki alapkamat elérte a nullát, AD-görbe: az infláció emelkedésével a a tényleges és a várt infláció további csökkenésével reálkamatláb csökken, és az egyensúlyi a reálkamatláb emelkedik kibocsátási szint növekszik o Az önkorrekciós mechanizmus eltűnik a nulla alsó korlátnál → deflációs spirál (𝝅 ↓) ▪ ha 𝑌 < 𝑌 𝑃 és 𝑟 = 0 → ha 𝜋 ↓ ⇒ 𝑟 ↑ ⇒ 𝑌 ↓ 𝑌 ≪ 𝑌 𝑃 ⇒ 𝜋 ↓ ⋯ ▪ a kibocsátás és az infláció is lefelé tartó spirálba kerül ▪ nulla alsó korlát mellett a hagyományos (konvencionális) expanzív monetáris politikára nincs további lehetőség A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 16 o nemkonvencionális monetáris politika: a központi banknak azon lehetőségei a monetáris politika lazítására, amelyekhez nincs szükség az alapkamat csökkentésére ▪ a beruházások szempontjából releváns reálkamatláb (𝑟𝑖 ) nem csak a központi bank által beállított r rövid távú reálkamatlábat tükrözi, hanem a pénzügyi piaci súrlódásokat is: 𝑟𝑖 = 𝑟 + 𝑓 ̅ ▪ 𝑓 ̅ csökkentésével segítik elő az aggegált kibocsátás növekedését ▪ Likviditásnyújtás • nulla alsó korlátos helyzet gyakran akkor lép fel, ha befagynak a hitelpiacok, és hirtelen likviditáshiány áll elő, erősítve a pénzügyi piaci súrlódásokat • a pénzügyi piaci súrlódások mérséklésének egyik kö