Nemzetközi gazdaságtan 1. Előadás

A jegyzetről

Alapfogalmak, nemzetközi kereskedelem alapmodellje, a piac, piaci egyensúly, nemzetközi kereskedelemből származó haszon, artribázs importőr, exportőr, világpiac

Vásárlás (2000 Ft)

Név

Nemzetközi gazdaságtan 1. Előadás

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Nemzetközi gazdaságtan

Tanterület

Társadalomtudomány

Kurzus

Nemzetközi gazdaságtan

Év

2021

Szak

Nemzetközi kapcsolatok

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

0 letöltés

Szerző

dienestifani

Létrehozva

2022-05-18

Oldalak száma

Jelentem

Nemz.gazdaságtan 1.Előadás 2021. szeptember 19., vasárnap 20:52 Nemzetközi gazdaságtan 1.hét 1.előadás 1.rész Közgazdaságtan: szűkös erőforrások felhasználása, elosztása – ezt tanulmányozza mikro: egyén szintje; fogyasztó, termelő, háztartások piacok vizsgálata: termékpiacok, termelési tényezők piaca makro: államok szintje, aggregált szint: aggregált árupiacok, aggregált termelési tényező, pénzügyek Közös: módszertan pozitivista tudományfelfogás (megpróbáljuk leírni, ami van) modellek matematika amerikai auópiac ábra: nyitott piac; bele van írva egy vámelemzés, lesz migráció kérdése, árfolyamingadozás, nemzetközi pénzügyi kérdések Miről lesz szó? – mindmap Miért is kereskedünk? Abszolút és komparatív előnyök modellje Kereskedelempolitikai elemzés Nemzetközi tényezőáramlás; tőke és munka Fizetési mérleg; minden ami ki/be egy országból/ba; árfolyamok elemzése Kereskedelem Pénzügyek Termelési tényezők Zárt piacok felnyitása Kereskedelem: mikroökonómia Pénzügyek: nyitott makroökonómia Tartalom: 1.Bevezetés – Kereskedelem alapmodellje 2.Komparatív előnyök 1. 3.Komparatív előnyök 2. 4.Egyéb kereskedelmi modellek 5.Kereskedelempolitika 1. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 6.Kereskedelempolitika 2. 7.Negyedéves ZH Nemz.Gazd.Elmélet – 1. lap 7.Negyedéves ZH 8.Tényezőáramlás-migráció és tőkeáramlás 9.Fizetési mérleg 10.Devizapiacok 11.Árfolyamelméletek 12.Összefoglalás, tanulságok 2.rész 1.évad 1.A nemzetközi kereskedelem fogalma, trendjei 2.A nemzetközi kereskedelem alapmodellje két részben: 1.Két piac, két ár, kereskedelem iránya: nyertesek-vesztesek 2.A világpiaci ár kialakulása, konklúzió Fogalmak: Kereskedelem: • árucsere, eladó-vevő cserél • barter-csere: áruért árut pl. szocialista rendszer; nyugati partnerekkel való csere – Mo-n nem a • • • • vállalatok döntöttek, hanem az állam, vállalatok közvetítésével lehetett termékeket eladni; impex vállalatok Adásvétel; pénzért árut Ha ez két, nem egy országban lévő ügyfél között zajlik le; nemzetközi kereskedelem – árukereskedelem Ha mi adjuk el külföldnek: export Ha mi vesszük külföldről: import Szolgáltatáskereskedelem: • A szolgáltatásnyújtó és igénybevevő két különböző országban van; internet segítsége • vagy pl. külföldi bébiszitter stb. Az órán alapvetően árukereskedelemmel foglalkozunk, de a szolgáltatáskereskedelem is hasonló. • • • • Nemzetközi kereskedelem: kellenek hozzá országok, nemzetek, könnyű és tömeges kereskedés; kb. XIX.századtól előtte lassú volt, keveset tudtunk kereskedni és nem volt biztonságos sem, nem voltak jó eszközök sem Ókor: pl selyemút, római birodalom kapcsolatai tőkés piacgazdaságok, nemzetállamok kialakulása óta beszélünk nemzetközi kereskedelemről Meghatározza egyes résztvevők jóléti, vagyoni helyzetét is Világpiac: valós világpiac nem létezik (önszabályozó piac formájában): pl.almapiac pl.olaj világpiaci ár sem világpiaci de! képzeljük el, lehetséges egy világpiac részpiacok nincs munkaerőpiac természeti tényezők piaca korlátozott A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h WTO ábra: a világkereskedelem áruforgalmi része 18-19 billió (amerikai angolban trillio) dollár értékben cserélnek gazdát az áruk Nemz.Gazd.Elmélet – 2. lap WTO ábra: a világkereskedelem áruforgalmi része 18-19 billió (amerikai angolban trillio) dollár értékben cserélnek gazdát az áruk Ezt egészíti ki 5-6billió dollárnyi szolgáltatás kereskedelem WTO ábra 2.: Ázsia csökken a legkevésbé Közel-kelet jelentősen csökken kék oszlop: érték világoskék: volumen ha az érték jobban csökken, mint a volumen: az árak is csökkentek – 2020 covid Ázsia kivétel: jól kezelték a járványt WTO ábra 3.: termékcsoportok ipari termékek dominálnak agrártermék és üzemanyagok kisebb jelentőség ipari termékek kereskedelme csökken, agrártermékeké nem változik; enni kell textilkereskedelem nő: maszkok, orvosi felszerelések autóipari termékek esnek a legjobban; recesszió Magyar kereskedelem számokban ábra Import: Kína, Oroszo. Export: USA, Ukrajna A legnagyobb exportőrök: Kína, Usa, Némo. Nagyok, de kevésbé nyitottak, mint Némo. Usa: fogyasztó Kína, Némo.: termelő 3.rész Nemzetközi kereskedelem alapmodellje 1. Parciális elemzés o nem a teljes folyamatot képezzük le, csak egy részét – elképzeljük, mi van, ha van egy termék, aminek több piaca van és a több piac között megengedett, hogy az áruk áramoljanak innen oda o Parciális, mert a valóságban nem egy, hanem több termék áramlik, így egyszerűsítünk, csak egytermékes elemzés lesz keresleti-kínálati görbékkel o Milyen hatása van a kereskedelemnek a résztvevő felekre, és miért kereskedünk Kérdések: − − − − Miért kereskedünk? Mi a nemzetközi kereskedelem oka? Milyen termékek kerülnek kereskedelmi forgalomba, mi lesz a ker. iránya? Milyen hatással van a kereskedelem a résztvevőkre? A piac A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 3. lap A piac mikroökonómia keresleti és kínálati oldal keresleti: preferencia, jövedelem határozza meg kínálati: költségek, bevételek határozzák meg kínálati görbe nem más, mint a termelési költségek leképezése kereslet-kínálat találkozik egyensúlyi ár; zárt piacon muszáj, hogy legyen, mert túlkínálat vagy túlkereslet lesz • az ÁR, am biztosítja, hogy a túlker./kín. kiigazodik • • • • • • Mo-n nem csak Mo-n termelt, hanem külföldi dolgokat is fogunk tudni fogyasztani; lehetséges lesz, hogy valamiből többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, vagy fordítva. Mi a nemzetközi kereskedelem oka? • Haszon, profit reménye! • Egyik piacon a terméket olcsóbban tudták megvenni, majd drágábban eladni máshol; árkülönbség alakul ki • több piac, több ár, árkülönbség Ki nyer, ki veszít? • • • • • • • • Piaci egyensúly két piac esetén – egy termék 2 piaca – arbitrázs lehetőség B: belföldi piac (bal) és K külföldi piac (jobb oldal) Ezek az árak irányadók, ha nincs kereskedelem a két piac között de ha van! Belföldi piacról átmennek a külföldibe és inkább ott veszik meg a terméket, mert ott olcsóbb kicsiben: a fogyasztó megy innen oda Hatása: a külföldi piacon megnő a kereslet – eltolom a keresleti görbét kifelé, de ez az extra kereslet nem helyben jelenik meg – de ahogy nő, elkezd nőni az ár – ott helyben lévő kínálat nő, többet termelnek, a helyi fogyasztónak viszont kevesebb jut, mert magasabb az ára! A külföldi országban többet termelünk, mint amennyi a kereslet, így túlkínálat alakul ki – ez az EXPORT. • Belföldre beáramlik külföldről a termék: nő a kínálat – kínálati görbét jobbra lefelé kéne tolni – de csökken az ár – a helyi termelés lecsökken – mert olcsóbban lehet csak eladni – de nő a kereslet – túlkereslet alakul ki, amit IMPORTból fognak fedezni. Ez addig zajlik ideális esetben, amíg nincs világpiaci ár, ami B és K azonos; a külföldön megtermelt túlkínálat pont akkora, amekkora a belföldön lévő túlkereslet, így lesz világpiaci egyensúly. A nemzetköz kereskedelemből származó haszon ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ IMPORTŐR: ahol magasabb a termék ára eredetileg Pb: belső egyensúlyi ár Ár csökkent, amíg el nem éri a világpiaci árat; túlkereslet – kínálat csökken, kereslet megnő HATÁSA: Csökken az ár, nő a fogyasztói többlet A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h ABC trapéz: fogyasztók nyeresége; olcsóbb lesz az importált termék, mint a hazai drága Termelői többlet: ár alatt, kínálati görbe felett volt Nemz.Gazd.Elmélet – 4. lap ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ Csökken az ár, nő a fogyasztói többlet ABC trapéz: fogyasztók nyeresége; olcsóbb lesz az importált termék, mint a hazai drága Termelői többlet: ár alatt, kínálati görbe felett volt Csökken az ár, a termelői többlet az A trapézzal csökken, mert kisebb az ár, kevesebb a profit Összességében a társadalom nyer; BC háromszög nyereség mindenkinek közben importáljuk a terméket. Átrendeződött a jólétünk; a termelőktől átmegy a fogyasztókhoz, a termelők rosszabbul járnak Exportőr: ▪ nála a világpiaci ár magasabb ▪ ha magasabb az ár; akkor a termelő jár jobban – többet, drágábban tud termelni; többlete az ABC trapéz ▪ a fogyasztók veszítenek, magasabb áron, kevesebbet tudnak fogyasztani ▪ exportot az államok korlátozzák sokszor pl. USAból tilos volt kivinni a kitermelt kőolajat, mert akkor a belső árak is növekedtek volna ▪ Összességében pozitív hatás, de van aki veszít, van aki nyer ▪ Végső konklúzió: a résztvevő felek jól járnak a kereskedelemmel, importőr és exportőr ország is, a kereskedelem növeli az összjólétet, de egyes csoportok nem járnak jól 3.videórész: o o o o A kereskedelem kialakulásának alapvető oka az egyes piacok közti árkülönbség A kereskedelem megindulása az egyes piacok közötti árkülönbség megszűnéséhez vezet Kialakul egy világpiaci ár, nemzetközi ár Annyi import legyen, amennyire az exportőrnek szüksége van ábra: Belföld: importőr ár-mennyiség, kereslet-kínálat Világpiac: • • • • ár-mennyiség, kereslet-kínálat de csak azok az áruk amik tényleg kereskedelmi forgalomba kerülnek!! keresleti oldal: importált áruk mennyisége kínálat: exportkínálat Kialakulás: • van Pa egyensúlyi ár, ahol a belföldi piacon a kereslet=kínálat, ez az ország ebből nem importál. importkereslet zéró. • Ahogy csökken az ár, elkezd csökkenni a belföldi kínálat, nő a kereslet, túlkereslet, ami az import nagysága. P2-es áron a D2 – S2 mennyiséget importáljuk, ami a túlkereslet nagysága. Konklúzió: az importkereslet a világpiacon a kereslet és a kínálat különbsége. A világpiacon belföld importkeresleti (túlkeresleti) görbéjét a hazai keresleti és kínálati görbe A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h különbségeként kapjuk meg. Nemz.Gazd.Elmélet – 5. lap A világpiacon belföld importkeresleti (túlkeresleti) görbéjét a hazai keresleti és kínálati görbe különbségeként kapjuk meg. Nő az ár, nő a túlkínálat, így nő az export nagysága. A külföldi exportkínálati (túlkínálati) görbéjét a hazai kínálati és keresleti görbe különbségeként kapjuk meg. 3.ábrával való kiegészítés: belső egyensúlyi ár itt, egy belső egyensúlyi ár ott, ebből lesz egy világpiaci ár – ahogy az ár közeledik, úgy jön létre az exportkínálat és importkereslet; annyit exportál az egyik, amennyit a másik importál – ott lesz a világpiaci ár. • • • • • • Az összes megtermelt és elfogyasztott termék a két piacon megegyezik egymással. Belföldön többet fogyasztok, mint termelek Külföldön többet termelek, mint fogyasztok Egyik oldal túlfogyasztása pont akkora, mint a másik túltermelése EGYENSÚLY A Föld önmagában egy zárt piac. A modell összefoglalása: OK: piacok közti árkülönbség ahol az ár magasabb, az importál ahol az ár alacsonyabb, exportálni fog Kereskedelem mindkét fél számára előnyös pozitív összjóléti változás; a szereplőket másképp érinti – termelőt és fogyasztót Importáló országban: ár csökken, termelés csökken, termelők rosszul járnak ár csökken, fogyasztás nő, fogyasztók jól járnak Exportáló országban: ár nő, termelés nő, termelők jól járnak ár nő, fogyasztás csökken, a fogyasztók rosszul járnak arbitrázs: olyan tranzakciótípus, ahol nincs kockázat A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 6. lap