Nemzetközi gazdaságtan 12. Előadás

A jegyzetről

árfolyampolitika-típusok
Lebegő árfolyamrendszer
Kötött (rögzített)
Árfolyamrendszer
Valutatanács
Csúszóleértékelés
Leértékelés
Felértékelés
Intervenció
Lehetetlen szentháromság
J-görbe hatás
Rugalmassági megközelítés
Marshall-Lerner-feltétel
Abszorpciós megközelítés
Jövedelemhatási megközelítés

Vásárlás (3000 Ft)

Név

Nemzetközi gazdaságtan 12. Előadás

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Nemzetközi gazdaságtan

Tanterület

Társadalomtudomány

Kurzus

Nemzetközi gazdaságtan

Év

2021

Szak

Nemzetközi kapcsolatok

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

0 letöltés

Szerző

dienestifani

Létrehozva

2022-05-18

Oldalak száma

Jelentem

11.1. Árfolyampolitika-típusok Ebben az évadban Eddig feltételeztük, hogy az árfolyamok alakulását a piac határozza meg, van egy devizapiac, a kereslet-kínálat szabadon, rugalmasan változtatja az árfolyamot. Ebbe azonban a kormányzat beleszólhat: árfolyampolitika 1. Beavatkozási formák 2. Választási dilemmák 3. Külső egyensúly és az árfolyampolitika kapcsolata 4. Kiigazítás árfolyamváltoztatással 5. Kiigazítás kötött árfolyamnál Árfolyamtípusok Másik valuta egyoldalú bevezetése: extrém dollarizálás vagy euroizálás Nincs saját fizetőeszköz, pl Montenegro, helyette másik devizát vezetnek be egyoldalúan - nem kérnek engedélyt sem hozzá. • Ez nem az eurozóna! Az esetén nem egyoldalÚ bevezetés, hanem országok közösen közös pénznemet vezetnek be. Nehézség: attól, hogy dollárt vagy eurót használ, nincs joga euró vagy dollár bankjegyeket nyomtatni - logisztika, hogy hozzájusson a bankjegyekhez, de elektronikus fizetőeszközt is be kell hozni valahogy a bankszámlákra - jegybank, ha van, nem képes saját pénzt teremteni, elektronikusan sem. Több pénznek kell bejönnie, mint amennyi elhagyja az országot. Valutatanács (currency board): bár az önálló fizetőeszköz megmarad, hatásában némileg hasonló a fentihez Ez egy árfolyampolitikai megoldás, extrém rögzítése az árfolyamnak - adott ország jegybankja azt mondja, hogy adott árfolyamszinten hajlandó korlátlanul átváltani a hazai devizát külföldi devizára (dollár vagy eur) és ezt bármikor, bármekkora értékben megteszi. Azt jelenti, hogy a belső kézpénz kínálat mennyisége be van korlátozva a mindenkori jegybanki tartalékok nagyságával. A jegybank mindig a tartalékából képes rá, hogy korlátlanul átváltson egy adott árfolyamszinten. Folyamatosan tudja az ország szinten tartania. Tartalék eszközök állományát! Tartalékok nélküli fizetési mérlege legalább egyensúlyban kell, hogy legyen. Akkor nagyon hasznos, ha egy adott országnak a hitelessége, stabilitása veszélybe került és ezzel teremtik újjá. Nincs a pénz mögött aranyfedezet, csak az emberek bizalma, ami az egyes devizák értékét adja. Ezek hasznosak, mert stabil értéket adnak a hazai devizának ezek az ígéretek. De fennmaradásához az is kell, hogy tényleg hitelesen kommunikáljon és cselekedjen a kormányzat. Másik oldal: ilyen országokban a jegybank pénzteremtő képessége, a monetáris politika legfontosabb funkcióját nem tudja ellátni. Nincs önálló monetáris politika. • Litvánia, Bulgária, Bosznia • Stabilitás és hitelesség • Monetáris politika használatának elvesztése Árfolyamtípusok Sávosan rögzített árfolyamrendszer Van egy fix árfolyamnagyság, a jegybank szűk folyosót alakt ki, 0,5-1,5-2%-os folyosó. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Pl 200ft a ft/eur árfolyam,a kkor pluszminusz 2 ft lenne a tűréshatár. Csak ez között ingadozhat. A 2 sáv elérésekor a jegybanknak be kellene avatkoznia, hogy visszatérítse Nemz.Gazd.Elmélet – 1. lap ingadozhat. A 2 sáv elérésekor a jegybanknak be kellene avatkoznia, hogy visszatérítse a sáv közé. Ha gyengül, felfelé mozdul, akkor erősítenie kell az árfolyamot Ha erősödik, lefelé mozdul, akkor gyengítenie kell az árfolyamot. Mihez rögzítünk? • Arany • Kulcsvaluta - azok a valuták, devizák, amikben megbíznak globálisan az emberek mérőszáma: egyes jegybankok mely pénznemeket használják tartalékeszközként és halmozzák fel. • Valutakosár A fix árfolyamközepet meg lehet változtatni, ha nagy baj van Kiigazítás lehetősége: Csúszóleértékelés - a fix árfolyamszintet előre meghatározott időközönként és előre meghatározott mértékben megváltoztatjuk, leértékeljük. Mo.1995-2001ig így volt Kiszámíthatóság A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 2. lap Grafikonok: Kulcsvaluták Hormonyvaluta, dollár és euró Legnagyobb rész: amerikai dollár, csúcsvalutája a világgazdaságnak 2.szelet: euró Japán jen, kanadai dollár, svájci frank, ausztrál dollár, font, kínai jüan. - ezek elhanyagolhatók Árfolyamtípusok Sávos lebegtetés Árfolyamközéphez képest a toleranciasáv tágabb Például az ERM II rendszer - eurózónába ha valaki beakar lépni, 2 évig ebben az erm 2. Zónában kell meghatároznia árfolyamát - plusz minusz 15%-os szinten belül kell tartania árfolyam szintjét. Lebegtetett: kereslet-kínált dominál az árfolyam meghatározásakor Piszkos lebegtetés Jegybank néha beavatkozik: „széllel szemben manőverezés” - kilengésekkor beavatkozik, hogy visszastabilizálja, de nem állandó beavatkozás Célzóna - Viszonylag tág célzóna, amit próbál belőni (titokban, de próbálkozik) Teljes lebegtetés Jegybank nem rendelkezik árfolyampolitikai preferenciával, szabadon engedi lebegni az árfolyamot Magyar árfolyampolitika: papíron teljesen szabadon lebegő, de a valóságban a jegybanknak vannak preferenciái A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 3. lap 11.2. Rögzített vagy lebegő - döntési faktorok Árfolyampolitika Kötött árfolyamrendszer vagy szabadon lebegő? Jegybank: megköti az árfolyam szintjét, ekkor kötött Ennél ma a helyzet másabb 44 piszkos lebegtetés A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 40 szabadon lebegtetés 10 ország, aminek nincs saját fizetőeszköze Nemz.Gazd.Elmélet – 4. lap 10 ország, aminek nincs saját fizetőeszköze 13 currency board 68 fix árfolyamrendszer Vannak átmeneti megoldások is pl csúszó leértékelés, sávos lebegés, sávos lebegés + csúszó leértékelés Manapság: megnőtt az aránya a fix árfolyamot használó országoknak Kevesebb, mint a fele lebegőt, picit több mint a fele rögzítettet használ. Nem egyértelmű, melyik a jobb vagy rosszabb. Döntési faktorok? Lebegő vagy rögzített? Lebegő: • Az árfolyam rugalmassága tompítja a világgazdasági hatásokat - ha valami történik a világgazdaságban ami közvetve hat a mi gazdaságunkra, ha ott recesszió vn akkor kevesebbet tudok exportálni, magyar termelés is csökken, ha a magyar export csökken, akkor lehet egy leértékelődés a devizapiacon. Ez viszont segíti az exportot, mert az exporttermékeink olcsóbbá válnak. Ez pro érv. Ez csak akkor működik, ha az árfolyam más bajt nem okoz. • Pénzmennyiség ellenőrzésének lehetősége csökkent • Egyensúlyi árfolyam elérése lehetséges - fizetési mérleg egyensúly! Biztosítja, hogy hosszútávon a külső egyensúly rendben lesz. • Monetáris politika autonómiája - pro érv - kövi ábra! • Árfolyamkockázat van - tranzakciós költség áll Rögzített: Mellette érv: • Történelmi - kereskedni, befektetni külföldön fix árfolyam mellett sokkal egyszerűbb, mert nincs kockázat. • (Ha az árfolyam lebeg, akkor van árfolyamkockázat) • Euró: közös fizetőeszköz, mindegyik tagállam a saját devizáját egy fix árfolyammal határozza meg a többi devizához képest és ezt az egész hálót leöntötték egy mázzal, az euróval. Miért jött létre az eurózóna? Közös piac létrehozása - árak összemérhetők legyenek, ne változzanak állandóan az árak. • Könnyebb egymás piacain kereskedni, befektetni. • Hitelesség teremtése (erős valutához kötés) - ha kicsi ország rögzíti devizája árfolyamát egy nagy erős devizához. Bizalom generálódik. Hátránya: Ha az árfolyamot rögzítem, akkor a külső egyensúlytalanságok kapcsán el fog tűnni a rugalmasság. Egyensúlytalanság: krízis tud kialakulni - még mindig ott az esélye a paritás kiigazításának, de: gyakran nem illik csinálni • Rugalmas árfolyam esetén nagy ingadozások, költséges erőforrás elosztás (kereskedelem, tőkeáramlás) • Esetenként lehetséges a kiigazítása a paritásnak • Veszély: egyensúlytalanság! Lehetetlen szentháromsága a monetáris politikának: • A 3 csúcsot egyszerre nem lehet választani! • Árfolyamrögzítés, szabad tőkeáramlás, autonóm monetáris politika • Autonóm monetáris politika: monetáris politikai cél pl infláció kontrollja, A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h pénzmennyiség változtatásával monetáris célok elérése - ha az árfolyam rögzített és szabad a tőkeáramlás, akkor a monetáris expanzió nem hatásos egy nyitott Nemz.Gazd.Elmélet – 5. lap • • • • • • és szabad a tőkeáramlás, akkor a monetáris expanzió nem hatásos egy nyitott gazdaságban. Oka: az árfolyam ha rögzített és monetáris expanzió van, csökkentik a kamatlábat (pénzmennyiség növelő lépés), ha szabad a tőke be és kiáramlás, mit okoz? kamatparitás - kamatcsökkentés szabad tőkeáramlásánál tőke kiáramlást, okoz, ami árfolyamgyengülést okoz, de az árfolyamgyengülés nem engedhető meg jegybanknak erősítenie kell az árfolyamot, ami úgy lehetséges, hogy visszaemeli a kamatlábat az eredeti szintre. A tőke be és kiáramlása hatástalanítja a monetáris politikai lépéseket, ha az árfolyamszintet meg kell tartani. A 3ból kettőt lehet egyszerre választani. Mo: autonóm monetáris politika és szabad tőkeáramlást Kína: nem konvertibilis a tőkeáramlás, de rögzített az árfolyam és autonóm a monetáris politika Bulgária: rögzített árfolyam, szabad tőkeáramlás, a monetáris politikának nincs más funkciója, minthogy fenntartja a rögzített árfolyamot. Döntési faktorok tehát Kereskedelemi kapcsolatok - gazdaságunk nyitottsága. Nagyon nyitott gazdaság, ahol az árfolyamkockázat problémás, inkább kötött árfolyamrendszert fog alkalmazni. Nagy domináns ország, könnyebben választ lebegőt. Tőkepiaci kapcsolatok Súly a világgazdaságban Monetáris politika eszközfüggetlensége: Kamatpolitika Pénzmennyiség Gazdasági stabilitás, a múltban, hitelesség fenntartása stb. Mo. Kötöttből mozdult a lebegő felé Bulgária: lebegővel kezdett és kötöttebb felé mozdult el Hasonló országok, eltérő pályát választva - következtetés: elsősorban POLITIKAI döntés is! 11.3.Árfolyampolitika - külső egyensúlyi kapcsolatok Árfolyampolitika és nemzetközi egyensúly A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 6. lap Keresleti-kínálati ábra Függőleges: árfolyam, R (vagy S) nominális árfolyam Vízszintes: külföldi deviza mennyisége 250-es egyensúlyi ár: a kereslet és a kínálat 40. Ez azt jelenti, hogy 40 pénzegység értékű tartozik oldali tranzakció van a fm-ben és 40 egységnyi követel oldali tranzakció. A keresleti görbe a tartozik oldali tranzakciók, a kínálati körbe a követel oldali. Ha megnő a kereslet a külföldi deviza iránt: megnő az import pl. Ha az árfolyam maradna a 250, akkor a kínálat továbbra is 40, de a kereslet 60. Fmben a követel marad, de a tartozik az nőtt. Hiány van külföldi devizából Rugalmas árfolyam esetén elkezd emelkedni az ára a hiánnyal rendelkező terméknek, a deviza ára emelkedik - elkezd a kínálat nőni, tehát a követel emelkedik, míg a kereslet csökken, tehát a tartozik oldal csökken. Ez addig megy, amíg a FM egyensúlyba nem kerül. Devizapiaci intervenció kötött árfolyam esetén Kötött árfolyamszintnél az egyensúly alakulása: • Kiinduló egyensúly - függőleges dollár/font (a font dollárban kifejezett ára), vízszintes: font mennyisége • A Font iránti kereslet megnő: miért? - sok oka lehet, pl magasabb infláció az usaban, többet importálunk Angliából, megnő a font iránti kereslet • Rugalmas árfolyam esetén a Dollárnak le kéne értékelődnie, megoldaná a problémát. 1 fontért több dollárt kellene fizetni. • Fix árfolyam esetén azonban a Font iránt túlkereslet alakul ki • 80 millió kereslet, 40 millió kínálat - hiányzik • Valami kell, hogy újra egyensúly legyen - hagyom leértékelődni a dollárt, de! Fix az árfolyam!! • 80millió tartozik oldali, 40millió a kínálat, tehát követel oldali. • 40 millió követel hiányzik - honnan lehet megteremteni? - a végső egyenlegező tétel a jegybanki tartalékok változása volt. A jegybank tartalékot csökkent, A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h tartalékot ad el. • Ha usa jegybank rögzíti dollár árfolyamát a fonthoz, akkor az amerikai Nemz.Gazd.Elmélet – 7. lap • Ha usa jegybank rögzíti dollár árfolyamát a fonthoz, akkor az amerikai jegybanknak sok font tartaléka van - ebből fog eladni a devizapiacon és ahogy eladja, növeli a font kínálatát, 40millió fontot tol ki, ezzel 40milliónyi plusz követel tranzakciót belerak, így helyreállítja a FM egyensúly és a devizapiacon az egyensúlyt. Leértékelődési nyomás esetén így avatkozik be. - ez akkor alakul ki, amikor túlkereslet van a külföldi deviza iránt. • Ez a fizetési mérleg tartalékok nélküli deficitjét jelenti • A központi bank intervenciója extra fontkínálatot teremt a tartalékok egy részének eladásával, a FM egyensúlyba kerül Ha az egyensúlytalanság tartósan fennáll, nem lesz képest elegendő devizatartalékot piacra dobni és nem fogja tudni az árfolyamot szinten tartani. Hosszútávon kiigazítani lehet az árfolyamot, de sokszor nem lehet ezt sem. Devizapiaci intervenció kötött árfolyam esetén Kiinduló egyensúly A Font kínálata megnő: miért? Pl usa többet exportál us-ba Lebegő árfolyam esetén a Dollárnak fel kéne értékelődnie, felértékelődési nyomás a dollár árfolyamán, de ha fix az árfolyam, nem tud Fix árfolyam esetén túlkínálat alakul ki Fontból - követel oldaliból van több, mint tartozik oldaliból - tartozik oldalit kell kreálnitartalékok igénybevételével Tartalékot halmoz fel - dollárt fog eladni, dollár kínálatot csinál, a dollárért cserébe fontot vásárol - növeli a font iránti keresletet, létrehozza a hiányzó tartozik oldalit. Ha túl sok dollár áramlik ki, hazai devizát költ el, akkor az extra pénz inflációt is okozhat és ha az emberek elakarják költeni, lehet baj az ingatlanpiacon vagy részvényeknél eszközár buborékok jöhetnek létre. • Ez egyben tartalékok nélküli fizetési mérleg szufficitet jelent • Külső egyensúlytalanságot meg kell oldani! A központi bank fontkeresletet támaszt dolláreladásokkal, ezzeltörténő növeli a tartalékát, és tilos! © www.whyz.h A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával másolása és terjesztése a FM egyensúly helyreáll Nemz.Gazd.Elmélet – 8. lap Külső egyensúly Külső egyensúly: folyó fizetési mérleg egyensúlyát értjük alatta Mert a folyó fm egyensúlytalanságát a pénzügyi és tőkemérleg a tartalékok nélküli, nem mindig tudja biztosítani. Költségvetési hiány Emlékezzünk a kettő közötti összefüggésre! Folyó fizetési mérleg: Y (gnp) C+I+G: belső felhasználás - a külső egyensúlynak vannak belső gazdasági folyamatokkal összefüggése. Vagy túlfogyasztás vagy túl sok beruházás van, vagy túl nagy kormányzati költekezés, költségvetési hiány amit gyakran inflációval próbál fedezni (pénzt kezd el nyomtatni) - reálárfolyamon keresztül is hatással lehet az árfolyamra. Ha a reálárfolyam erősödik, a saját magas infláció által, akkor a fm rosszabb lesz, deficitbe fordul - több import, kevesebb export CA = Y – (C+I+G) Infláció Infláció, reálárfolyam, folyó fizetési mérleg Milyen további összefüggés lehet? A költségvetési hiány finanszírozása: Államkötvény kibocsátás, hitelminősítők, bizalom Ha a hitelminősítők értékelni akarják, mennyire biztos, hogy a kormány visszafizeti adósságát, ha nagyon magas a hiány és elfogy a bizalom, akkor fm-et nem tudja tovább finanszírozni - ha az árfolyam lebegő,. Akkor tőkekiáramlás az árfolyam hirtelen gyengülését okozza. Kötött árfolyamnál nagy nyomás lesz, a jegybank megpróbálhat beavatkozni. Egyik módon sem könnyű a megoldás. És ennek összefüggése egyben az árfolyammal Következtetések Kereslet – kínálat, csak folyó fizetési mérleg tranzakciók. Ekkor: Rugalmas árfolyamrendszer: A dokumentum bármely részének, módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Egyensúlytalanság leértékelődést okoz,bármilyen ami elég az egyensúlytalanság kiigazítására. Megnőhet az export, csökkenhet az import, az egyensúly helyreállhat. De vannak korlátai.. Nemz.Gazd.Elmélet – 9. lap korlátai.. Egyensúlyi árfolyam: kereslet = kínálat FFM egyensúly Kötött árfolyam: Lehet, hogy le kell értékelni a fix árfolyamszintet vagy az árfolyam kiigazítása nem elég és más politika kell.. Kínálat nem találkozik a kereslettel Ekkor a valuta iránti túlkereslet nem jelent mást, mint a folyó fizetési mérleg hiánya Rugalmas árfolyam esetén kialakul az egyensúlyi árfolyam: kiegyensúlyozódik a folyó fizetési mérleg Kötött árfolyam esetén: Rövid távon intervenció (veszélyek, korlátok) Hosszú távon: leértékelés 11.4.Külső egyensúly igazítása: árfolyamváltozással Rugalmas árfolyamrendszer egyensúlyi mechanizmusa Árfolyamváltozás: ha lebegő árfolyam Árfolyamváltoztatás: ha rögzített árfolyam Érv: ha leértékelek, javítom a folyó fizetési mérleget, mert nőni fog az export, mert azok olcsóbbak lesznek külföldnek és csökkenni fog az import, mert az import drágul. A kettő javuló folyó fizetési mérleget eredményez (elvileg) Működés: Rugalmas árfolyamnál automatikus Két ország A-nak importtöblet, b-nek exporttöblet A importtöbblete deficitet okoz, B-nél exporttöbblet A valutája iránti kereslet csökken, B-é iránt nő A valutája leértékelődik, B-é fel A exporttermékei B valutájában olcsóbbak lesznek (A-nak forint, 300ft-ért árul egy terméket és először Anak az árfolyama A-B között 300ft / euró, ekkor a 300ftos termék 1eurba kerül Bben, 300ról 600ra értékelődik le az árfolyam, így Bben már csak 50 centbe kerül. Ha ez az árcsökkenés végbemegy, B többet vásárol, Anak megnő az exportja. Aban viszont B termékei drágábbak lesznek, emiatt Aban kevesebb lesz az import.) Megnő A exportja iránt kereslet, B-é iránt csökken Helyreáll az egyensúly, mégpedig automatikusan Probléma: a leértékelődés nem biztos, hogy gy be fog következni Kizárólag áruforgalomra épít Ugyanakkor az árfolyamot más is meghatározza => irányított lebegtetés Kereskedelemi vagy rugalmassági megközelítés Gazdaságpolitika - rögzített árfolyamszint LeértékeLÉSe az árfolyamszintnek - egyensúlyjavítás a célja. Leértékelés mértékét a mindenkori politikának kell belőnie Nem automatikus mechanizmus Rögzített árfolyamrendszer esetén Leértékelés, hogy javítsuk a külső egyensúlyt Önmagában a valuta leértékelődése vagy leértékelése nem biztos, hogy javít a a fizetési mérlegen A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Lényeg: X%-os árfolyamváltozás megfelelő változást idéz-e elő a két ország exportkínálatában és importkeresletében Nemz.Gazd.Elmélet – 10. lap exportkínálatában és importkeresletében Probléma: 300ftba kerül a termék - 600ra változik, B-ben az euróban kifejezett ár csökken. Ez önmagában tényleg növeli a termék iránti keresletet? Ha rugalmas akkor igen, ha nem nem. Import oldalon nagyobb a baj: Bnek terméke 1euró, 300 volt az árfolyam. 5db-ot importáltam, 1500ft-ért. Ha gyengül az árfolyam, stb, csökken a kereslet importom értéke 1800ra tovébbra is emelkedik, akkor is ha csak 3 db volt a termék! Export és importtermékeink keresleti árrugalmasság nagyságát tudni kell! Megmutatja, hogy a leértékelődésnek vagy leértékelésnek tényleg van-e pozitív hatása. Árrugalmasságok: Exportkereslet Exportkínálat Importkereslet Importkínálat Kereskedelemi vagy rugalmassági megközelítés Marshall-Lerner feltételek: • Importkereslet és exportkereslet árrugalmasságának összege > 1 (abszolút értékben) - ez azt biztosítja, hogy a leértékelődés miatt bekövetkező árváltozás a fm-ben megfelelő irányú értékváltozást hoz létre. • Az export és az import értéke összességében úgy változik, hogy javulást idéz elő a fm-ben. • A devizapiacokon a keresleti és kínálati görbe jól viselkedik, ténylegesen a leértékelődésnél tényleg nő a követel oldali tranzakciók értéke!!! Ezt biztosítja a Marshall-Lerner feltétel. • Importkínálat és exportkínálat rugalmassága végtelen Példa: a jegybank 12 százalékkal leértékeli a forintot Exporttermelés 8 százalékkal bővül, importkereslet 6 százalékkal visszaesik Export kereslet árrugalmassága: 8%/12%=0,66 Import kereslet árrugalmassága: 6%/12%=0,5 Mindkét kereslet rugalmatlan, de M – L: 0,66 +0,5 >1, tehát lesz kiigazodás Rugalmassági megközelítés: leegyszerűsítés Leegyszerűsítések: Kínálat végtelen rugalmassága irreális Export versenyképessége nem biztos, hogy az árától függ Fizetési mérleg más tételire gyakorolt hatást is vizsgálni kell Reagálási idő: J-görbe hatás: azt mondja, hogy a leértékelés/tődés nem javítja azonnal a külső egyensúlyt - az árváltozások hatása nem azonnal jelentkezik a termelői és fogyasztói döntésekben. • Szerződések - hosszútávúak, árakat rögzítenek pl importált termékek árában nem érvényesült rögtön a forint leértékelődése. • Fogyasztói szokások lassan változnak • Beszállítók Először nemhogy javul, hanem romlik a FM, mert hiába nem olcsóbb az exportált termék, nem vesznek többet, hiába lett drágább az import.. Az alkalmazkodás időbe telik. A leértékelődés nem biztos, hogy önmagában javítja az export mennyiségét, mert lehet, hogy kevésbé függ az ártól. + az exportnak van importtartalma - MO: hiába értékelem le a forintot, javítja az exporttermék versenyképességét, de annak 80%os az A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h importtartalma- import költségnövekedésén keresztül annyira káros, mint amennyire Nemz.Gazd.Elmélet – 11. lap hasznos. 11.5. Kiigazítás árfolyamváltozás nélkül Mi a helyzet, ha az árfolyam rögzített? Ebben az esetben a nominális árfolyam leértékelése nem mindig járható, nem működik Ami lehetséges, az az úgynevezett belső leértékelés, a reálárfolyam leértékelése Reálárfolyam: nominális árfolyam szor külső és belső árszínvonal hányadosával. Reálárfolyam leértékelése: ha a külső árszínvonal gyorsabban nőtt, mint a belső árszínvonal. De amikor belsőleg leértékelni szeretnénk, akkor a belső árszínvonalat csökkenteni próbáljuk a külsőhöz képest - defláció elérése. (Fájdalmas politika - ha az árak növekedése megszűnik, a termelők kevesebbet termelnek, nő a munkanélküliség, recesszió) Mi kell ehhez? Belső árszínvonal kevésbé nőjön, mint a külső Árszínvonal csökkentése – deflácó Rugalmas árszínvonal mechanizmusa Mai rögzített árfolyamrendszerek esetén kérdéses – végső soron recesszióval jár Jövedelemhatási megközelítés Jövedelemgerjesztő tételek: beruházás és export, azok, amelyek befecskendeznek a körforgásba, gyorsítja a körforgást Jövedelemfelszívó tételek: megtakarítás és import, a többletjövedelmet felszívják Hosszútávon ennek a kettőnek egyenlőnek kellene lennie. Jövedelemgerjesztő és jövedelemfelszívó (abszorbeáló) tételek Jövedelemgerjesztő: beruházás (I), export (X), fogyasztás (C); I és X exogén Jövedelemfelszívó: megtakarítás (S), import (M), fogyasztás (C), S és M endogén Y=C+I+X=C+S+M A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Az exportmultiplikátor és az importhatárhajlam Nemz.Gazd.Elmélet – 12. lap Exportmultiplikátor: az export növekedése hogyan növeli a nemzeti jövedelmet (multiplikatív hatás) - export jövedelmet gerjeszt, annak multiplikátor hatása van - ha az export nő, akkor jövedelemnövekedést generál. Importhatárhajlam: A nemzeti jövedelem változása hogyan hat az import változására (M függ Y-tól) - ha a jövedelem nő, akkor valamekkora hányadát növekvő importra fogom fordítani. Ha nő egységgel a jövedelmem, mekkora lesz az import növekménye import határhajlam. (( Átlagos importhajlam (APM) Import jövedelemrugalmassága: nemzeti jövedelem százalékos változása milyen mértékű százalékos változást okoz az importban)) Importhatárhajlam (MPM) = ΔM/ Δ Jövedelem növekedés importnövekedést hoz létre. Exportmultiplikátor = Δ / Δ (az okozat a nevezőben, ok a számlálóban) Exportnövekedés jövedelemnövekedést generál Fontos, mert: A jövedelem kapcsán egyensúlyi mechanizmust lehet felvázolni… Jövedelemhatási megközelítés Jövedelem generáló és jövedelem elszívó tételeknek ki kell egyenlíteni egymást. A jövedelem változása fogja az egyensúlyt helyreállítani a fm-ben. Megtermelt és elfogyasztott jövedelem meg kell, hogy egyezzen, azaz: Yd=Ys, azaz: C+I+X=C+S+M Egyszerűsítve: I+X=S+M S–I=X–M Y változása állítja helyre az egyensúlyt Aban passzív fm, importja nagyobb mint exportja Bben aktív, többletes, exportja nagyobb mint importja Mit okoz? A: az import több jövedelmet szív fel, mint amennyit az export generál - csökken a jövedelem, ami importcsökkenést is jelent. B: export lesz több, jövedelmet generál, mint amennyi felszívódik, nőni fog a jövedelem. Importnövekedést okoz! Aban ami passzív volt, ott a jövedelemcsökkenés miatt csökken az import Bbn ahol az export nagyobb, nő a jövedelem, nő az import, a többlet egyensúlyi helyzetbe alakul. A mérlege passzív, M > X B mérlege aktív A-ban csökken a jövedelem, emiatt az import is, B-ben fordítva Helyreáll az egyensúly Gazdaságpolitika: restrikció, beruházások, kiadások visszafogása, fogyasztás korlátozása Ha deficites a fm, akkor a jövedelem csökkenésén keresztül tudom felszámolni a fm hiányt és az egyensúlyt visszacsinálni. 2008: fm hiányból fm többlet állt elő - csökkent az emberek jövedelme, mert munkanélküliség, svájci frank hiteltörlesztés, kevesebbet fogyasztanak, import csökken, az export a korábbi szinten marad. Figyeljük meg! – sokszor az árszínvonal változás is hasonló hatással jár! A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Árszínvonal csökkenés, belső leértékelés és jövedelemcsökkenés együtt okozza az egyensúly helyreállását. Nemz.Gazd.Elmélet – 13. lap egyensúly helyreállását. Abszorpciós megközelítés ( Keynesiánus+neoklasszikus koncepció) A leértékelés akkor tud működni, ha vannak felesleges kapacitásaim. Teljes erőforrás kihasználás és külső egyensúlytalansági helyzet esetén nem fog 2021. működni december 6., hétfő 10:40 a folyamat, mert nincs miből növelni az exportot. Ekkor az egyensúly helyreállítása csak a belső felhasználás, a jövedelem csökkentésén keresztül tud megvalósulni. De ha van fölös kapacitás, van hova növelni a termelést, akkor a leértékelés is lehet jó és hathat a külső egyensúlyra. Nemz.gazd.12.előadás Magyarországi Bokros-csomag: Nagy fm mérleg hiány volt - félő volt, hogy a külső finanszírozás elapad és válság lesz. Bokros Lajos - megszorítási csomag, eredményeképp helyreállt a külső egyensúly. Elemei: Forint leértékelése Bevezették a csúszó leértékelést - még tovább értékelődött le, folyamatosan rugalmassági, árfolyamalapú megközelítés Infláció felpörgetése, emberek jövedelmének elinflálása, kevesebbet fogyasztottak Jóléti juttatások kisebbek lettek, egyetemi tandíj bevezetése stb.. Egyszerre hatott az árfolyamra és a jövedelemre. Kombinált abszorpciós megközelítés. Valutaleértékelés eltérő hatása tökéletes és tökéletlen egyensúly esetén X-M=Y–(C+I);BT=Y–AR;X–M=GNP–(C+I+G) Leértékelés csak akkor hatásos a rugalmas megközelítés szerint, ha növelni lehet a termelést Teljes foglalkoztatottság: csak AR csökkentése a járható út Valóság: kettő ötvözete Mai fogalmak Lebegő árfolyamrendszer Kötött (rögzített) Árfolyamrendszer Valutatanács Csúszóleértékelés Leértékelés Felértékelés Intervenció Lehetetlen szentháromság J-görbe hatás Rugalmassági megközelítés Marshall-Lerner-feltétel Abszorpciós megközelítés Jövedelemhatási megközelítés A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 14. lap