Nemzetközi gazdaságtan 2. Előadás

A jegyzetről

Abszolút és komparatív előnyök, nemzetközi munkamegosztás, Adam Smith és az abszolút előnyök, klasszikus komparatív előny, alternatív költségek, transzformációs görbe, transzformáció határrátája, alternatív költségek, kölcsönös kereslet elmélete, komparatív előny növekvő alternatív költséggel

Vásárlás (2000 Ft)

Név

Nemzetközi gazdaságtan 2. Előadás

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Nemzetközi gazdaságtan

Tanterület

Társadalomtudomány

Kurzus

Nemzetközi gazdaságtan

Év

2021

Szak

Nemzetközi kapcsolatok

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

0 letöltés

Szerző

dienestifani

Létrehozva

2022-05-18

Oldalak száma

Jelentem

Nemz.gazdaságtan 2.Elmélet 2021. szeptember 21., kedd 8:02 2.1.:Abszolút és komparatív előnyök klasszikusan Következő 3 nagy évadban: • Már tudjuk, mi a kereskedelem előnye • Kérdés: mivel kereskedjünk, mire szakosodjunk? • Mitől függ, mit hol termelünk? • A kereskedelmet pártoló érvek - valamilyen költségoldali megfontolás • Kereslet és knálat egyszerre határozza meg, ki ledz importőr és exportőr, de a kínálati oldal költségei határozzák meg a dolgokst. Ebben az évadban, 4 videóban: Komparatív előny klasszikus modellje: 1.Abszolút és komparatív előnyök - régi módszer 2.komparatív előny - új módszer, konstans alternatv költség alapján, 3.Kereskedelem konstans alternatív költségek esetében 4.A növekvő alternatív költség modelljevb-vbcsak a következtetések Nemzetközi munkamegosztás Három alapkérdés: 1.Mi a munkamegosztás alapja? (Basis of trade) 2.Milyen számítási módszer alkalmazható? 3.Van-e következménye, és ha van, milyen a nemzetközi szakosodásnak? Egy lépés vissza! Miért van kereskedelem országokon belül? Nem mindent magunknak állítunk elő. Miért nem vagyunk önellátók? -Adam Smith: tűmanufaktúra bemutatása Miért jó ez? A covid és a kenyérsütés sztori - mindenki nekiállt kenyeret sütni A helyzet nemzetközi szinten is hasonló Ha valamiben nem vagyunk jók, akkor azt nagyobb erőfeszítéssel tesszük meg, mint amiben jók vagyunk. És most fogadjunk el néhány absztrakciót: az országok egyének! Egyénekként hozzák meg termelési döntéseiket. Adam Smith és az abszolút előnyök • A merkantilizmus ellenében fogalmazta meg a hipotézist. Merkantilisták: az export jó, pénzt keresünk, az import rossz, mert azért pénzt kell adni. • Munkamegosztás és tűmanufaktúra • Rájött: Egy ország gazdagságát nem lehet csak a felhalmozott pénzzel mérni, mert ha nem tudjuk elkölteni vagy csak drága dolgokra, akkor nem megyünk vele semmire. • Akkor nő az emberekjóléte, ha tudnak fogyasztani! • De mindent termeljünk-e, amit meg tudunk? • A magyar narancs példája - tanú. Nem lehetetlen, de macerás. • Éghajlati körülmények, természeti erőforrások • -objektív adottságok miatt egyes orzágok olcsóbban, egyesek drágábban tudnak termelni • Klasszikus abszolút előnyök tétele (munkaértékelmélet): két ország, két termék esetében “A” ország olcsóbban (magasabb munkatermelékenységgel vagy kevesebb munkaráfordtással) állítja elő az egyik terméket, míg “B” ország a másik termékkel van ugyanígy. A nagyobb munkaerőköltséges terméket pdig importálja. A dokumentum részének, bármilyen módszerrel, technikával és terjesztése tilos! © www.whyz.h Az országban X termékből 1 óra alattbármely 8-at lehet termelni (minél több, annál jobb)történő - egy másolása termékhez munkában 1/8 órára van szükség. Y termékbő őt állt elő Nemz.Gazd.Elmélet – 1. lap Az országban X termékből 1 óra alatt 8-at lehet termelni (minél több, annál jobb) - egy termékhez munkában 1/8 órára van szükség. Y termékből 2-őt állt elő B országban ugyanezek az adatok 1 és 3. Más megfogalmazásban: A-ban X termék előállítási költsége1/8ad óra, Y-é 1/2óra, míg B-ben 1 óra és 1/3 óra. A-nak tehát X termelékenysége magasabb, előállítási költsége pedig alacsonyabb, Így A X-et termel, ebben abszolút előnye van! B-nek Y termék előállításában van abszolút előnye. X termék Y termék A ország 8. 1/8 2. B ország 1. 1 3. 1/3 1/2 A csere közösen előnyös: ha specializálódnak Tételezzük fel, hogy x és y nemzetközi cserearánya 2:1 (2 X ér 1 Y-t) A ország 2 y helyett 8 x-et gyárt(kimaxolja teljesítményét), és ebből 4-et elcserél 2 y-ra B ország pedig csak y-t termel, és 3 y többletéből 2 y-t elcserél 4 x-ért.. Így A ország 12 x-et és 2 y-t, míg B 4 y-hoz és 4 x-hez jut hozzá Eddig 8+2-őt fogyasztott, most 12x-et és 2y-ont, B pedig 4 y-ont és 4 x-et fogyaszt. A csere tehát, bár nem szimmetrikusan, de kölcsönösen előnyös volt. Jól jár mindkét ország, de nem egyformán. A klasszikus komparatív előny Abszolút előny - ritkán használható: mi van, ha mindenben Kínának van abszolút előnye? Komparatv előny: Nagyobb abszolút előny Kisebb abszolút hátrány Két ország, két termék Összehasonltás (munkaértékelmélet) Munkatermelékenység Munkaráfordítás (költség) Illetve nem munkaértékelmélet: Opportunití Corst - alternatív költség - kövi videó Példa 1. Termelékenység Feladat: A országban X termékből 8, Y-ból 6 darabot, képesek egy óra alatt készíteni, míg B-ben ugyanezek az adatok rendre 2 és 3. Hogyan szakosodnak? X termék Y termék A ország 8db/óra 6db/óra B ország 2db/óra 3db/óra A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h nak az abszolút elő Nemz.Gazd.Elmélet – 2. lap A-nak az abszolút előnye Xben nagyobb, mint Yban. Példa 2., munkaerő költségek X termék előállítása A-ban 2 órányi, B-ben 6 órányi munkába kerül, Y termék előállítása A-ban 1 órányi, B-ben 4 órányi munkába kerül. Melyik ország mire szakosodik? X termék Y termék A ország 2 1 B ország 6 4 X-nek a költsége A-ban 0,33szorosa, tehát 0,3-ada a költsége, visziszont Y-nak csak 1/4-ede a költsége A-ban Bhez képest. Látszik, hogy Aban mindkettőt olcsón lehet termelni, de Y-r olcsaóbban. B-ben mindent drágábban, de X-et kevébé drágán, mint A-ban. Hogyan léphetünk tovább? A munkaértékelmélet túlzott leegyszerűstése Az alternatív költség fogalmának pontos bevezetése, alkalmazás További bonyodalmak… A tőke több, mint egy gép. Kettéválasztják a termelési tényezőket annak érdekében, hogy pontosabb elemzést tudjunk adni, az alternatív költségekkel lépünk tovább. 2.videó rész Bevezetjük az alternatív költségek fogalmát: bármit döntünk, akkor szükségszerűen valami másról le kell mondanunk. Minden döntésnek van egy alternatív költsége, ez a lemondás ára. Termelésben is így működik. Transzformációs görbe - termelési lehetőségek htárát jelző görbe, jószágkombinációkat mutat meg, X és Y. • Ha teljesen kihasználjuk az erőforrásainkat, mennyit tudunk két termék kombinációjából előállítani • Több termelési tényező Kombinációk: azon túl nem tudunk termelni, azon belül nem használtunk ki mindent. • Transzformáció határrátája (MRT) – alternatív költség: Ha az egyik (x) termék termelését egységgel növelni szeretném, mennyi másik (y) termékről kell lemondanom • Lehet: konstans, növekvő, csökkenő A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 3. lap Egyenes: az, hogy mennyi x és y terméket tudok előállítani, az aránya állandó. Transzformáció haárrátája: maga az alternatív költség. Akárhányszor növelni akarom eggyel x termelését, mindig ugyanannyi y-ról kell lemonanom. Másik két tpusú görbe esetén: a határráta növekvő vagy csökkenő. (Ezzel nem lesz foglalkozva) KONSTANS ESETTEL FOGLALKOZUNK. A transzformációs határráta: Ha növelni akarom x termelését eggyel, hány y-ról kell lemondanom. Mekkora x termék értéke y-hoz képest. Ez megadja x RELATÍV ÁRÁT. • Ha ahhoz, hogy eggyel növeljem x termelését 2 yról kell lemondanom, akkor az x pont kétszer olyan értékes, mint y, vagyis az x-nek az ára y-ban kifejezve 2 lesz. • Konstans alternatv költség esetén ez a transzformációs határráta egyenlő a meredekségével a görbének! A vízszintes görbén lévő terméknek a reltv ára lesz egyenlő a transzformációs görbének a meredekségének az abszolút értékével. • Egy y-hoz fél x-ről kell lemondani, ez a reciprok érték. Példa 3. Alternatív költségek X termék Y termék A ország 2 1 B ország 6 4 A táblázatban munkaerő költségek vannak A-ban X terméket 2 egység munkával tudok előállítani, y-t pedig egy egység munkával. Mekkora X-nek az alternatív költsége? • Tegyük fel, hogy A-ban 2 óra munka áll rendelkezésre, akkor tudunk tetrmelni 1 db x-et vagy 2db y-t. Bben ha 12 óra áll rendelkezésre, akkor 2x-et vagy 3y-t tudunk. • Ha Aban növelni akarjuk x termelését eggyel, ahhoz 2 yról kell lemondani. • Másik módszer: • Aban x termékhez 2 óra munka kell, yhoz 1 óra. Akkor xhez szükséges erőforrások igénybevételével 2 db y-t állthatnék elő. Ha 1 db xet akarok még ermelni, ahhoz 2 db ynak megfelelő erőforrásról kell lemondani. • A országban az alternatív költség 2 lesz, Bben pedig 3/2 lesz. • Xnek az ára alternatív költsége yban kifejezve 2/1 lesz Aban és 3/2 lesz Bben. Példa 4. Alternatív költségek Mo-n ha a rendelkezésre álló erőforrásokat kihasználjuk, maximum 100 tonna pirospaprikát vagy 67 tonna narancsot vagy ezek kombinációját tudjuk előállítani. Spanyolban 25 tonna pirospaprikát, vagy 50 tonna narancsot. Ekkor mennyi a pirospaprika narancsban kifejezhető alternatív költsége Mo-n és Spo-n? Melyik országban melyik terméknek lesz komparatív előnye? A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 4. lap Mo: Vagy 100 tonna pp vagy 67 tonna narancs Ha csak narancsot termelünk és 0 paprikát, de szeretnénk megnövelni 100 tonnával, akkor az összes narncsomról le kell mondani, 67ről. 1 paprikához 2/3 narancsról kell lemondani, tehát a pp alternatv költsége 2/3 narancs. Spo: Vagy 50 tonna narancs vagy 25 t pp Ha 0 paprikát termelek de szeretnék 25tonnával több paprikát, akkor az összes narancsról lekell mondani: 50/25öd lesz sz lterntv költség, 25 paprikához 5 narancsról kell lemondani, akkor 1 paprikához 2 narancsról kell lemondani. • Mon a paprika erőforrás igénye kisebb, kevesebb narancs feláldozásával tudok egy pprikát előállani. • Spoban magasabb a paprika erőforrásigénye, 2 narancsnyi erőforrást kell arra áldozni, hogy egy paprikát előálltsak. Konklúzió: Monak van komparatv előnye paprikatermelésben, mg Spo-ban magasabb a paprika előálltási költsége. Alternatív költség - hogyan tovább? • Alacsonyabb alternatv költség azt jelenti, hogy alacsonyabb áron álltunk lő terméket. Mo-n 2/3 narancs a pp erőforrás igény. 1 paprika 2/3 narancsba kerül. • Spoban 2 db narncs a pp termelés erőforrásigénye, 1 db paprikáért 2db narancsot kell adni. TEHÁT: Az alacsonyabb alternatív költség = alacsonyabb árkitétel, egyben azt jelenti, hogy az alacsonyabb áron temelő piac fog exportálni és a magasabb áron termelő piac fog importálni. Mo. Fog exportálni paprikát, szakosodni fog a paprikatermelése. Spo. Narancsot fog termelni, tehát olcsóbb spo-ban. Komparatív előnnyel több dimenzióssá tettük a modellt, de a fő következtetés ugyanaz: Az alacsonyabb áron termelő ország lesz az exportőr é s magasabb áron termelő termelő lesz az importőr. 3.videó Alacsony alternatív költség = alacsony ár • Az alacsonyabb alternatív költséggel, alacsonyabb árral rendelkeő országnak van komparatív előnye az adott termék esetében • De hogyan történik a kereskedelem és mik az előnyei? • Tudni kell, hogy jön létre a “viágpiaci ár” • A pirospaprika alternatív költsége 2, vagyis a paprika kétszer annyit ér, mint a naran cs. 2N=1P • Spo hajlandó cserélni, ha 1 paprikát kevesebb, mint 2 narancsért tud beszerezni. Mo szempontja: Akarok e én eladni paprikát Sponak? Akkor lesz hajlandó, ha legalább annyi narancsot kap a paprikáért, mint odahaza. Odahaza 2/3 narancsot kap, tehát spo-tól is annyit kér. Ideális esetben valamivel többet fog kapni. Spo szempontja: Importálja a paprikátA dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h • Országon belül 2 narancsért tudna venni 1 paprikát. Ez a belső ára a paprikának. • Mikor fog egy spanyol fogyasztó inkább magyar paprikát venni? Nemz.Gazd.Elmélet – 5. lap • • • • • • • • Mikor fog egy spanyol fogyasztó inkább magyar paprikát venni? Akkor, ha a paprikához a 2 naracs árnál olcsóbban jut hozzá. A nemzetközi cserearánynak valahol a 0,67 és 2 közé kell esnie. A világpiaci ár a két belső egyensúlyi ár között alakult ki A világpiaci ár arány a két belső árarány között jön létre. A magyar árarány 0,67 narancs = 1 paprika Spanyol árarány 2narancs = 1 pirospaprika A nemzetközi áraránynak a kettő közé kell esnie. • A szürke zónában bárhol lehet a világpiaci ár • Minél közelebb van a spanyol belső árarányhoz, annál jobb a magyaroknak - annáltöbb narancshoz jut egy magyar paprika exportőr. • És fordítva - annál kevesebb narancsot kell fizetniük egy importált paprikért. • Minél közelebb vagyunk az egyik cserearányhoz,annál jobb a másik országnak, odavissza. • Mitől függ ez? • A keresleti-kínálati viszonyoktól. • Pontosan nem fogjuk megmondani, hova esik a világpiaci ár Kölcsönös kereslet elmélete John Stuart Mill: az országoknak a világpiaci súlyától függ. Egy kicsit ország, ami kevésbé befolyásolja az árakat, az nagyot fog nyerni. Árelfogadó ország lesz. Ha Mo. USAval kereskedik, akkor a kettejük közti cserearány az amerikai belső árarányokhoz fog húzni, Mo.többet fog keresni a kereskedelmen. Ez csak akkor igaz, ha kizárólag a kereslet-kínálat alakítja, de ez a valóságban nincs így. A nagy ország pedig kevsebbet fog nyerni. A kisországot úgy definiáljuk, mint az az országtípus, ami elfogadja a világpiaci árakat és nem tudja befolyásolni. A nagy ország képes az árakat befolyásolni. Ez az adott ország adott termék kapcsán lévő világpiaci helyzetéből derül ki. Pl Olajtermelő országok kicsik, de képesek befolyásolni az olajpiacot A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Kombinációk adják a transzformációs görbét. d k h n 16 narancsot és 76 paprikát Nemz.Gazd.Elmélet – 6. lap Kombinációk adják a transzformációs görbét. Mondjuk, hogy Mo-n 16 narancsot és 76 paprikát Spoban 20 narancsot és 15 paprikát termelünk Ezek a termelési pontok egyben a fogyasztási pontok is, mert önellátó a két ország. Ezek a specializáció előtti pontok. Mo: T(1)=F(1) = 76p és 16N Spo: T(1)=F(1)= 15P és 20 N 1 paprika = 1 narancs, relatív alakulnak ki az árak, tegyük fel. Lehetséges világpiaci ár, mert ez a két belső ár között vanm (0,67 és 2 között) Szürke vonal: lehetséges kereskedelmi kombinációk vonala. Ha 100P-m van és eladom mindet, akkor 100 narancsot tudok venni. • Specializáció: csak az egyik vagy csak a másik terméket termelem, nincs akadálya, hogy végtelenül termeljem és a költség ugyanakkora marad. • Teljes szakosodás: T2 pontban termel a két ország. Mo 100 paprikát, Spo. 5 narancsot. • Kereskedés: • Fogyasztási pont legyen F2 pontban, ahol 80 paprikát és 20 narancsot fogyasztunk. Mo 20 paprikát exportál • Másik oldal: ezt a 20 daabot a spanyolok importálják • Mo a 20 paprikáért cserébe importál 20 narancsot. F2 pontba jut. • Spanyolok: exportálnak 20 narancsot, 30 marad, és importálnak 20 paprikát. • Ez a két F2 fogyasztási pontok a specializáció után: kvül vannak a termelési lehetőségek határát jelző transzformációs görbéken. Zárt gazdaságban ez lehetetlen. A fogyasztás nem korlátozott, mert a hatékonyabb erőforrásfelhasználás miatt többet tudunk termelni és a fölösleget eladva többlettermékhez juthatunk. • Többlet: nem egyenlően oszlik el a két szereplő között, ki nyer többet? Attól függ, ki nyer többet a cserearány nyereséggel, kinek a belső árarányától van messzebb a világpiaci ár. • Jelen esetben 4 paprikánál és 4 narancsnál az 5 és 10 narancs több Spo-nak, a spanyol belső ártól van messzebb, spo-nak nagyobb a cserearány nyeresége. Összefoglalás: • A kereskedelem alapja: termelékenységgel, költségelőny • Mindez különbséget okoz az árban: • Komparatv előnnyel bíró ország olcsóbban termeli az adott terméket • Rímel az egy termék-két piacos következtetésünkre • De mi van akkor, ha nem állandó az alternatív költség? 4.videó Komparatv előnyök,növekvő alternatív költséggel Konstans alternatív költség • Az állandó alternatív költség leegyszerűsítés • Homogén termelési tényzők -munkaerőt, tőkét, földet stb. Szabadon lehet cserélgetni egymással, pl egy egység tőkét egy egység földre • A termelésben a különböző erőforrásokat azonos arányban használjuk fel - minden termékben azonos mennyiségű földet munkát stb. Használunk fel • A valóságban ez nincs így: • Növekvő alternatív költség = csökkenő hozadék, hiába növelem a termelést, a termelési költség egy idő után elkezhd nőni (nem fér fel mindenki az almafára) • Nem valósághű eredmények: • Állandó költség - állandó ár • Ezt az árat csak a költség határozza meg • A szakosodás teljes, egyes termelők csak 1 terméket termelnek • Változó alternatív költség: A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h • Növekvő: ha növeljük a termelést, újabb és újabb termékek előállítása növekvő költségű most ezzel foglalkozunk Nemz.Gazd.Elmélet – 7. lap • A szakosodás teljes, egyes termelők csak 1 terméket termelnek • Változó alternatív költség: • Növekvő: ha növeljük a termelést, újabb és újabb termékek előállítása növekvő költségű most ezzel foglalkozunk • Csökkenő: ha növeljük a termelést, újabb és újabb termékek előállítása csökkenő jellegű • Lineáris transzformációs görbe meredeksége azonos minden egyes pontban • Jobboldali: • A temrelési lehetőségek határát jelző transzformációs görbe konkáv formát vesz fel - a görbe meredeksége minden pontban más. • Ha növelem x termelését, egyre több y-ról kell lemondanom. Pontosan mennyiről? Minden pontban más. • A meredekség egyenlő a görbéhez húzott érintőleges egyenes meredekségével. De nem mindegy, hov húzom! A keresleti tényező határozza meg. Közömbösségi görbét vezetünk be hozá! Egy társadalom, közösség közömbösségi görbéje. • Azonos hasznossági szintet kijelölő kombinációk összessége. • Azt választjuk, amelyik a legmagasabb haszhnossági szintet jelöli. Amelyik pont érinti a transzformációs egyenest. A LEVEZETÉS NEM TANANYAG, DE ÉRTENI KELL. Van 2 transzformációs görbe, 2 közömbösségi görbével, amik érintik a tr.görbéketg. Kijelöl egy fogyasztási termelési pontot és meghatároz egy meredekséget, ami a vízszintes tengely termékének alternatív költsége. 60 db y és 5 db x terméket termelek. A meredekség 1/4, x termék alternatív költsége 1/4 y. X termék ára 1/4 y. A 2.országban 40y és 80x, itt 4 a meredekség. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 1x termék 4yba kerül. X termelési alternatív költsége 4y. Xnek az alternatv költsége egyes országban kisebb, kettes országnak komparatv elő Nemz.Gazd.Elmélet – 8. lap Xnek az alternatv költsége egyes országban kisebb, kettes országnak komparatv előnye van yban. Szakosodás fog történni. Elkezdünk a transzf.görbén arra menni, amelyik termékben komparatív előnyünk van. Ahogy x termék felé megyünk - nő a meredeksége a transzformációs görbének. Y országban a másik irányba, y tengely felé megyünk a görbén, egyre kisebb lesz a meredeksége a görbének. Ez addig tart, amíg a két meredekség egyenlő nem lesz! Ekkor alakul ki a világpiaci ár. Egy az egyben alakul ki az árarány, egy x = 1 y. Spo-Mo. Példa különbség: Nő a költség, nem jutunk el a sarokpontig, egy idő uán nem éri meg többet termelni. Új behúzott egyenesek: ott fogunk találni termelési pontot. T2 pont 130db xet termel 1.ország, ebből el fog adni 60 db, marad neki 70. A 60 xért cserébe fog importálni 60y-ont, lesz neki összesen 80db yja. Eljutunk E pontba. Kettes ország: 120db y termel és 40 xet a szakosodás pillanatában 60y-ont exportál, marad neki 60 y és cserébe 60 xet importál, lesz összesen 100 x-e. A két fogyasztói pont kiljebb van, mint a transzformációs körbe. A kereskedelem kölcsönösen előnyös. De nem egyforma a két haszon. Tanulságok: • A kereskedelem, a szakosodás - azt exportálom, aminek az ára alacsony. Azt importálom, aminek az ára magas-az árat az alternatv költség határozza meg. Az ár függ. Keresletikínálati viszonytól, a kínálattól a transzformációs körbe alakja miatt és függ a keeslett ől, a közömbösségi görbe miatt. • Valóságban a temelési költségeknek nagyobb befolyása van de a keresletnek is lehet ráhaása. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 9. lap