Nemzetközi gazdaságtan 3. Előadás

A jegyzetről

Heckscher-Ohlin modell, Rybczinsky-tétel, Heckscher-Ohlin-Samuelson-tétel, Stopler-Samuelson tétel, tényezőárak változása, komparatív előnyök leegyszerűsítései, MacDougall empirikus elemzése, Balassa féle komparatív előny index, tényezőellátottság

Vásárlás (2000 Ft)

Név

Nemzetközi gazdaságtan 3. Előadás

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Nemzetközi gazdaságtan

Tanterület

Társadalomtudomány

Kurzus

Nemzetközi gazdaságtan

Év

2021

Szak

Nemzetközi kapcsolatok

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

0 letöltés

Szerző

dienestifani

Létrehozva

2022-05-18

Oldalak száma

Jelentem

Nemz.gazdas.3.Elmélet 2021. szeptember 27., hétfő 23:10 3.1.:Heckscher-Ohlin-modell, avagy a komparatív előnyök egy árnyaltabb megközelítése Neo-klasszikusok, XX.század Ebben az évadban 1.a komparatív előnyök továbbfejlesztése, pontosítás: a hescher-Ohlin modell 2.Fontos következtetések levonása a modell alapján 3.A komparatív előnyök tesztelése, avagy minden úgy van-e a valóságban, ahogy mondom? A kompartív előnyök neoklasszokuis továbbfejlesztése • Modern közgazdászok: továbblépnek a munkaérték-elméletben: különválasztjuk a tőkét és a munkát, külön is próbálják kezelni • Változás az értékelméletben, módszertanban • Többtényezős modell (2 vagy 3 termelési tényező( - az előző modellben nem tudjuk megkülönböztetni őket • Különböző termékek gyártásához különböző termelési tényezőkre van szükség • Hechscher-Ohlin modell • De a kérdés még mindig ugyanaz - mi a kereskedelem kiindulópontja, következménye,ki jár jól és rosszul H-O. Modell kiindulási pontjai • Ha tökéletes verseny és egyensúly van a gazdaságban, akkor: • Az egyes termelési tényezők határterméke a felhasznált mennyiség függvényében csökkenő • Határtermék: ha még egy egység munkát felhasználok, mekkora lesz az ő plusz outputja - ez a munkás határterméke. Tőkénél ugyanígy. Minél több lesz az egyik tényező, a határtermék annál kisebb lesz. • A termelési tényezők ára megegyezik a határtermékkel (munkabér vagy tőke ára = határtermék. Annál kisebb lesz az ár. Ahol sok a tőke, ott olcsó a tőke.) • Különböző termékeknek különböző a tényezőintenzitása - mennyi kell belőle. Autógyártáshoz kevés munkás és sok gép kell. Pl textiliparban több munkás kell. • A termékek előállítási költsége a felhasznált termelési tényezők árától függ. Pl autógyár 10 egység tőke, 2 egység munka - ez ennyi, az annyi, egy autónak mekkora a költsége • Az egyes országok relatíve eltérő mennyiségű termelési tényezőkkel ellátottak, így a tényező ára relatív alacsonyabb, így ott az adott tényezőben intenzív termék előállítása relatíve olcsóbb, pl több vagy kevesebb tőke • TEHÁT: Minden ország azon termék termelésére és exportjára szakosodik, mely termék gyártása abban a tényezőben intenzív, mely az adott országban relatíve bőven áll rendelkezésre. • Relatív bőség: vannak országok, pl kína, usa, több. • Relatíve tőkében gazdag ország - a tőke relatíve olcsóbb - egy tőkeintenzív terméket alacsonyabb költséggel lehet előállÍtani, abban lesz komparatív előny. Munkával ugyanígy. A H-O Modell: Mit kell tudni ahhoz, hogy megtudjuk, az egyes országok hogyan szakosodnak? A tőke és a munka rendelkezésre álló mennyiségét a két országban A két termék tényezőigényességét Hogyan számolunk?A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 1. lap A két termék tényezőigényességét Hogyan számolunk? • Összevetjük az országon belül mekkora a tőke-munka arány (baloldali számolás) • Egyes országok tényezőellátottságát vetjük össze (jobb oldali) Példa: A országban 400 dollárnyi tőke és 6 munkás áll rendelkezésre B országban 200 dollárnyi tőke és 2 munkás Munka Tőke A ország 6 400dollár B ország 2 200dollár • Első számítás: tőke-munka arány - egy munkásra mekkora egység tőke jut • Egy munkásra több tőke jut B-ben, tehát B a tőkében gazdag, A a munkában gazdag ország. Relatív!!! • Második számítás: kevésbé jó, de: egymáshoz képest az ellátottság pl munkában, Aban 3x annyi munkás van, mint b-ben. Az eredmény ugyanaz. A ország munkában relatíve gazdag, B tőkében relatíve gazdag. Példa folytatása: • Tételezzük fel, hogy egy autó előállításához 5 egység tőkére és 10 egység munkára, míg egy pár cipő előállításához 2 egység tőkére és 8 egység munkára van szükség • Ekkor egy autó előállításához 10/5 munkás kell, tehát 2x annyi munkás mint tőke kell • A cipőnél 8/2 az arány, 4x annyi munkás kell • Autógyártás: tőkében intenzív folyamat - A országnak erre érdemes szakosodnia • Cipőgyártás: munkában intenzív folyamat - B országnak erre érdemes szakosodnia • Ez nem jelenti a valóságban, hogy csak az egyik vagy a másik terméket termeli Miért hasznos a H-O modell? • A korábbi modellekben csak a munkaerő minőségének függvénye volt a komparatív előny,vagy nem tudtunkbármely különbséget jobban a különböző tényezők közötttilos! © www.whyz.h A dokumentum részének, tenni bármilyen módszerrel, technikávaltermelési történő másolása és terjesztése • Azzal, hogy ezt meg tudjuk tenni, kapunk: • Eg kkal jobb t t lh tő od llt Nemz.Gazd.Elmélet – 2. lap • A korábbi modellekben csak a munkaerő minőségének függvénye volt a komparatív előny,vagy nem tudtunk különbséget tenni jobban a különböző termelési tényezők között • Azzal, hogy ezt meg tudjuk tenni, kapunk: • Egy sokkal jobban tesztelhető modellt, • Könnyebben tudunk a kereskedelem hatásáról beszélni 2.videó 3.2.A szakosodás következményei a H-O modellben Előző videó tartama … leírtam. 1. Annak igénye, hogy a különböző termelési tényezők komparatív előnyök létrejöttében való szerepét azonosítsuk 2. Heckscher és Ohlin: a tényezőellátottság összefüggése a tényező árával, illetve a tényező intenzitás, tényező árak és termelési költség kapcsolata 3. Tőkében relatív gazdag tőkeintenzívet termel, munkában relatív gazdag munkaintenzívet termel többet (szakosodik) H-O modellből levonható következtetések 1.Rybczynski-tétel: tényezőellátottság megváltozása: • Ha az egyik tényező állománynagysága nő, akkora a termelés az abban intenzív termék javára tolódik el. Ha pl munkaintenzív termékből többet akarok, akkor a tőkeintenzívből fogok elvonni. • Pl felfedeznek valami új ásványkincset, akkor elvonnak más iparágakból erőforrásokat holland kór • Ha csökken pl népességváltozás, természeti katasztrófa stb.. 2.Heckscher-Ohlin-Samuelson tétel: (Stolper-Samuelson tétel, tényezőár-kiegyenlítődés tétele): • A nemzetközi kereskedelem hatására a termelési tényezők ára változik • A szakosodás hatására a tényezőárak és tényezőjövedelmek megváltoznak az országokon belül és a tényezők ára kiegyenlítődik az országok között a munkaerő vagy tőke áramlása nélkül. • Akár kiegyenlítődik azok áramlása nélkül • Legfontosabb előfelvetések: • A tényezők mobilak a gazdasági szektorok között - ha egy iparág csökkenti outputját, a felszabadult munkaerő és tőke átáramlik probléma nélkül egy másik szektorba. Hosszútávon igaz lehet. • Tényezőpiacok is egyensúlyban - nincs munkanélküliség, fölösleges tőke a kiindulóállapotban Stolper-Samuelson tétel: • Kiindulás. Ha van egy adott országon belül egy termelési tényező és abban vagyok gazdagabb, akkor a kereskedelem hatására ennek az ára emelkedni fog • Emiatt azoknak a jövedelme, akiknek ez a tényező birtokában van (munka esetén a munkások) jövedelme nőni fog, a reáljövedelem. • Ugyanez mindkét országban végbemegy: a másik tőkében gazdag országnak a tőkés tőkéje fog nőni • Egyes tényezők ára közeledni fog egymáshoz és ki fog egyenlítődni A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h • Példa: textilgyártás tőkeintenzív, a bortermelés munkaintenzív termelés Nemz.Gazd.Elmélet – 3. lap • Árak szakosodás előtt: komparatív előny • Anglia fog textilt exportálni és bort importálni, Portugália textilt importálni és bort exportálni, ha kereskednek egymással • Következmény: • Angliában elkezd nőni a textil ára (a világpiaci ár magasabb, mint a belső az export esetében) • Portugáliában elkezd nőni a bor ára • Angliában csökken a bor ára • Portugáliában csökken a textil ára Mit okoz ez? • Ha nő a textil ára angliában, akkor a textil termelése elkezd nőni • A bor árcsökkenés miatt a bor termelése csökkenni fog. • Portugália: textiltermelés csökken, bortermelés nő - ez a szakosodás. ÚJ LÉPÉS: A BORTERMELÉS MUNKAINTENZÍV FOLYAMAT A TEXTILTERMELÉS TŐKEINTENZÍV FOLYAMAT • Anglia: csökken a bortermelő szektor - felszabadul sok munkás és kevés tőke • Textiltermelő szektorban sok tőke kell, kevés új munkás. • Sok munkás a kínálati oldalon, kevés új munkás a keresleti oldalon - a munka ára elkezd csökkenni!!! A munka eleve drágább volt, mert munkában relatíve szegény volt. • A tőke olcsó volt korábban, mert relatíve sok volt. Elkezd nőni a tőke ára, mert a csökkenő bortermelésből kevés tőke szabadul fel, de a textilhez sok tőke kéne. • Sok kereslet, kevés kínálat = nő az ár. • Portugália: u.ez a folyamat, az ellentétes irányba. • Tényezőár-kiegyenlítőség tétel: addig kell tartson a folyamat, amíg egyenlőek nem lesznek az árak. A TÉNYEZŐÁRAK VÁLTOZÁSA azt is jelenti, hogy ha a munkások bére Angliában csökken, akkor a reáljövedelmükAisdokumentum csökken, de a tőkések a tőke árának növekedése miatt nőni fog.tilos! © www.whyz.h bármely részének,jövedelme bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése • Portugália: fordítva. • Ha tőkében gazdag ország vagyok, akkor a tőkések fognak jól járni, a munkások Nemz.Gazd.Elmélet – 4. lap A TÉNYEZŐÁRAK VÁLTOZÁSA azt is jelenti, hogy ha a munkások bére Angliában csökken, akkor a reáljövedelmük is csökken, de a tőkések jövedelme a tőke árának növekedése miatt nőni fog. • Portugália: fordítva. • Ha egy tőkében gazdag ország vagyok, akkor a tőkések fognak jól járni, a munkások rosszul, szektortól függetlenül. • Mert megváltoznak a keresleti és kínálati viszonyok a tényezőpiacokon. • Amerikai rozsdaövezetben nyerte meg trump a választást • Elefántgörbe: a felső kék számsor - a világ lakossága percentilisekre van osztva (jövedelemszempontból sorbaállítva, 100hoz közeledve gazdagabb) • Függőleges tengely: 1988 és 2008 közti jövedelemváltozás • A legszegényebbek és a középsők jövedelme nőtt • A 70-80-90nél lévő emberek, akik felső-középosztály, a jövedelmük nem változik • A legfelső néhány percentilisnél hirtelen újra jövedelememelkedés - fejlett országok kékgalléros munkássága és a tőketulajdonosai. • Miért nem nőtt a munkások jövedelme? • Mert a fejődő országok munkaerejével versenyeznek - specializáció - Kína india stb szakosodik a munkaintenzív szektorokra - ezért a fejlett országokban az ő jövedelmük csökken/nem változik • A fejlett világban a tőkések jövedelme nő meg, amelyik termékre szakosodnak • A kereskedelem a fejlett világban azzal, hogy az ipari munkások bérét nem növeli, de növeli a szűk tőkések jövedelmét = egyenlőtlenség, elégedetlenség a szabad kereskedelemmel szemben 3.videó Az elmélet és a valóság.. • A ST.-SAM. Tétel alapján nem szektoriálisan alakulnak ki vesztesek és nyertesek, inkább tényező tulajdonlás által dominált a sors • A valóság a kettő között van • A tényezők nem tudnak tökéletesen áramlani egyik országból a másikba • Rövidtávon a szektorális termelés a jó • Hosszútávon a tényezőtulajdonság általi meghatározottság Komparatív előnyök leegyszerűsítései Térben és időben szűk - nem dinamikus. Ha egy ország egy adottsággal specializálódik valamire, akkor a világ végéig úgy marad - a valóságban az országok maguk fejlődnek/halmoznak tőkét. Erre a h-O modell és a komp.előnyök nem kínál receptet. Ideális és tökéletes körülmények feltételezése: Teljesen szabad piac feltételezése A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Állandó, tökéletes egyensúly Nemzetgazdaságon belül a tényezők szabadon áramlanak, Homogén termelési tényezők Nemz.Gazd.Elmélet – 5. lap nye Teljesen szabad piac feltételezése Állandó, tökéletes egyensúly Nemzetgazdaságon belül a tényezők szabadon áramlanak, Homogén termelési tényezők Nem igaz, mert vannak képzettebb/termelékenyebb munkások is Munkamegosztás szerkezetét alakító körülményektől és a szakosodás mikéntjének hatásaitól való elvonatkoztatás: Nemzetközi tényezőáramlás figyelmen kívül hagyása Nem foglalkozik a szakosodás hatásaival ebből mi következik? Ezzel nem foglalkozik. Tőke-munka el tud menni é be is tud jönni, ettől eltekint. Komparatív előnyök kimutatása MacDougall empirikus elemzése: • Termelékenység - amelyiknek magasabb adott termékben, az az ország nettó exportőr lesz, tehát többet exportál. • De ez nem jelenti azt, hogy a másik ország nem termelne ilyen terméket, vagy hogy ne importált volna. A Balassa féle megnyilvánult komparatív előny index: • Kimutatással foglalkozott • Az ország autóexportja összexportján belül 25%, ugyanez az arány a világkereskedelmen belül 10%. Ekkor az RCA mutató értéke 0,25/0,1=2,5. • A ország és W világgazdaság C termék. • XCA : ennek a C terméknek az exportja a ORSZÁG TELJES EXPORTJÁN BELÜL MEKKORA HÁNYADOT KÉPVISEL. • Megfordítja az érvelést: abban van komparatív előnyünk, amiből sokat exportálunk. Vietnám példája Tényezőellátottság: • Világ teljes lakosságának 1,29%-a • Világ teljes tőkeállományának (bruttó hazai beruházásának) 0,2%-a • Vietnám/összes többi ország munkaerőben és tőkében - munkásból több van vietnámban ,mint tőkéből. • Export mínusz import - pozitív szám, nagyon sokat exportál és ez nagy arányt jelent (88) • Nagy mennyiségű vasat és acélt importál - tőkeintenzív, ez is nagy arányú a teljes külkereskedelemhez képest. • Munkaintenzív termékben nettó exportáló, tehát abban van komparatív előnye, a tőkében intenzív terméket importálja. Megfelel a H-O elméletnek. • Nettó export a teljes külkereskedelem %-ában: textil és ruházati cikkek: + 88% • vas és acél: - 85% • Ugyanakkor Leontieff paradoxon: az Egyesült Államok • Esetére - tőkében gazdag ország sok munkaintenzív terméket exportál pl agrártermékek, kukorica, búza. • Magyarázat: méretgazdaságosság, humán tőke nagy, könnyű és olcsó termelni a búzát, kukoricát. 26,2% USA a világ összes fizikailag létező tőkéjének ennyi százalékát birtokolja, stb.. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása amiből és terjesztése Usa esetén a fizikai tőke a magasan képzett munkaerő és a művelhető füldterület soktilos! © www.whyz.h van neki. Olyan termékeket kell exportálnia, amit fizikai tőkében, magasan képzett Nemz.Gazd.Elmélet – 6. lap 26,2% USA a világ összes fizikailag létező tőkéjének ennyi százalékát birtokolja, stb.. Usa esetén a fizikai tőke a magasan képzett munkaerő és a művelhető füldterület amiből sok van neki. Olyan termékeket kell exportálnia, amit fizikai tőkében, magasan képzett munkaerőben és szántóföld használatban intenzívek. Kína: Közepesen képzett munkaerő, alacsonyan képzett munkaerő és a szántóföld sok. USA kereskedelme: Búza, repülőgépgyártás, elektromos mikroáramkörök megfelelnek a H-O tételnek Sokat importál ruhákat, cipőket, játékokat, ez is megfelel, alacsonyan képzett munkaintenzív termékek. Amiben nem felel meg: gyógyszer, parfüm, utó, vas acél, orvosi eszközök - ezekben nettó importőr, eközben jelentős saját kapacitásai is vannak és exportőr is - importál is sokat és exportál is sokat - iparágon belüli kereskedelem. Kína kereskedelme: Megfelel: játékok (nettó exportőr, alacsonyan képzett munkaerőt igényel), cipő, ruha, elektronikus mikroáramkörök Ami nem felel meg: komputer export - alig volt képzett munkaereje, meg fizikai tőkéje, hogyan tud exportálni komputereket? Ebben nincs komparatív előnye. Importál sok elektronikus áramkört, összekell csak rakni a komputert és exportálni Iparágon belüli kereskedelem • Termelés feldarabolásához köthető dolog • EZEK NEM MAGYARÁZHATÓK H-O. TÉTELLEL. Mai fogalmak: • Heckscher-Ohlin modell • Tényezőellátottság • Tényezőintenzítás • Határtermék • Rybczynski-tétel • Stolper-Samuelson-tétel • Heckscher-Ohlin-Samuelson- tétel • Megnyilvánult komparatív előnyök • Leontieff-paradoxon A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 7. lap