Nemzetközi gazdaságtan 6. Előadás

A jegyzetről

A kvóta fogalma – hatásai; kvóta versus vám
Támogatások és más kereskedelempolitikai eszközök
A dömping fogalma, fajtái, anti-dömping
Szabadkereskedelem vs. protekcionizmus!
Kvóta versus vám
önkéntes exportkorlátozás - VER
növekvő iparág

Vásárlás (2000 Ft)

Név

Nemzetközi gazdaságtan 6. Előadás

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Nemzetközi gazdaságtan

Tanterület

Társadalomtudomány

Kurzus

Nemzetközi gazdaságtan

Év

2021

Szak

Nemzetközi kapcsolatok

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

0 letöltés

Szerző

dienestifani

Létrehozva

2022-05-18

Oldalak száma

Jelentem

Nemz.gazd.6.előadás 2021. október 12., kedd 18:26 Ebben az évadban – kereskedelempolitika 2. 1.A kvóta fogalma – hatásai; kvóta versus vám 2.Támogatások és más kereskedelempolitikai eszközök 3.A dömping fogalma, anti-dömping 4.Szabadkereskedelem vs. protekcionizmus! Nem tarifálisok: Mennyiségi korlátozások, kvóták A vám az árra hatott, a kvóta a mennyiségre hat. Hatásmechanizmusa hasonló a vámhoz!!! Egy termék importjának mennyiségi korlátozása Általában az állam vállalatoknak teszi lehetővé a lehívását A kvóta is emeli a belföldi árat Elmélet: kvóta+belföldi termelés < kereslet => ár és belföldi termelés nő az egyensúlyig Súlyosabb beavatkozás, mint a vám Hatása gyakran súlyosan árnövelő jellegű Agrárkereskedelemben lehet vele találkozni inkább Kombinált alkalmazás - vámokkal kombinálják Hatása: • Amikor szabad kereskedünk, a belföldi termelés plusz import nagysága egyenlő a belső kereslettel. • Import nagysága nem lehet több x mennyiségnél, ami x kisebb a jelenlegi import nagyságánál • A hazai termelés plusz import kisebb lesz, mint a belföldi kereslet - tényelegesen kialakul belföldön egy túlkereslet, ami megemeli az árat, ami csökkenti a keresletet, addig megy, amíg a belföldi kínálat plusz kvóta egyenlő nem lesz a belföldi kereslet nagyságával. A kvóta fordítva működik, mint a vám • A belső ár emelkedik, kialakul egy holtteher veszteség A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h • Nagy gazdaság: az importőr által kivetett kvóta csökkenti a világpiaci árat, nő a belföldi ár • Kis nyitott gazdaság: a kvóta árnövelő hatása a belföldi fogyasztókat termeli Nemz.Gazd.Elmélet – 1. lap • A belső ár emelkedik, kialakul egy holtteher veszteség • Nagy gazdaság: az importőr által kivetett kvóta csökkenti a világpiaci árat, nő a belföldi ár • Kis nyitott gazdaság: a kvóta árnövelő hatása a belföldi fogyasztókat termeli Másik ábra: • • • • • • A kvóta megemelte a belföldi árat a pt szintre, a világpiaci ára lecsökkent pt csillag szintre Hatások: Ábra ugyanaz, mint a vámnál!!! A termelők jól járnak, a fogyasztók nem Kvótajáradék: kockázat nélküli plusz jövedelem a járadék, cserébe nem kell erőfeszítést tenni. Abból fakad a kvótajáradék, hogy a kormányzat valakit feljogosít, hogy a kvótának megfelelő mennyiséget hozzon be az országba, de ez lehet belföldi, külföldi termelő, egy vállalkozó stb. • Ő mit fog csinálni? • Kimegy a világpiacra, megveszi az s2 d2 mennyiségű terméket, a pt csillag áron. Eladja belföldön a magasabb pt áron. Minden darabon az árkülönbségnek megfelelő járadékot, profitot tesz zsebre. • Kvótánál kisebb az esély arra, hogy a cserearány nyereség nagyobb legyen, mint a holtteher veszteség, mert szigorú, szűk dolog,,a holtteher veszteség jóval nagyobb szokott lenni. Kvóta versus vám A kvóta jóval szigorúbb eszköz, mint a vám: • Kereslet emelkedése esetén kvótánál a növekvő keresletet a drágább hazai termeléssel lehet kielégíteni • A lehetséges veszteség a kvótánál lehet jóval nagyobb ,mint a vámnál • A kvóta fizikailag leszakítja a belföldi piacot a külfölditől, így a belföldi piac függetlenül működik a külpiaci folyamatoktól • Mikor számít? Ha a belföldi kereslet megemelkedik - ha vámot vezettünk be, a növekvő belső keresletetet a külpiacokról fogja kielégíteni, a belső ár nem fog tovább nőni, de ha kvótát alkalmazza, akkor a kvótánál nagyobb mennyiséget nem tud behozni, a plusz belső keresletet csak belföldi termeléssel lehet megoldani, tehát tovább fog emelkedni a belső ár. • Vám esetén pedig a növekvő behozatal lesz a fedezet Kvóta esetén a kvótajáradéknak nincsen társadalmi haszna A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Önkéntes exportkorlátozás (voluntary export restraint) VER Ez szintén egy kvóta Nemz.Gazd.Elmélet – 2. lap Önkéntes exportkorlátozás (voluntary export restraint) VER Ez szintén egy kvóta • Az exportőr önként vállalja, hogy x mennyiségél többet nem exportál • Valójában nem önkéntes • Az importőr ország nyomást gyakorol az exportőrre, hogy csökkentse a hozzá irányuló exportját. • Belemegy, mert az importőt fenyegeti, hogy ha nem eszi így, akkor akár tiltó vámtarifákat fog bevezetni. • Exportőr jól is járhat: ez is egy kvóta • Japán Kevesebbet exportál, ezért usaban felmegy az autó ára, ezért a japán autókat is drágábban lehet eladni az usaban, ezt a kvótát maga az exportőr tudja zsebre tenni, mert bár kevesebbet tud eladni, de magasabb áron - kompenzál Importőr követelésére az exportőr hozzájárulásával Hatás itt is hasonló, mint a vámnál De költségesebb, mivel a vámbevétel helyett itt a külföldi exportőrök zsebébe vándorol járadék Ugyanakkor politikai és jogi egyszerűsége miatt gyakran használják 2.videó TÁMOGATÁSOK Támogatás • Adható olyan iparágaknak, amik a külfölddel versenyeznek stb • Lehet adni olyan vállalatnak is, ami lehetne jobb helyzetben - importtal versenyez agy exportorientált • Extrém forma: exportálónak adom azért, hogy még többet exportáljon. Termelési, vagy exporttámogatás (termelési: minden megtermelt darab után a termelő kap valamekkora tranazfert, exporttámogatás: az exportált termékek után kapja meg a támogatást.) Termelés támogatása lehet szektorális, lehet tevékenységhez kötött, vagy lehet vállalatspecifikus kötött (pl K+F) Lehet közvetlen transzfer, vagy közvetett (pl adókedvezmény) Bizonyos esetben torzítja a versenyt EU szigorú szabályai Exporttámogatás Cégeknek, vagy személyeknek történő kifizetés, amelyek (vagy akik) árut szállítanak külföldre. Lehet specifikus vagy ad valorem Adóból finanszírozzák Speciális fajtái • Exporthitel-támogatás: hitelt kp hogy növelje a termelést vagy hitelt adunk a Külföldi partnernek, hogy vegye meg tőlünk a terméket. • Exporthitel-garancia: az állam garantálja, hogyha a partner nem fizeti ki az exportőrt, kisegíti őt • Külföldinek nyújtott alacsony kamatozású exporthitel: Ez azért van, mert maga az export kockázatos, ki kell fejleszteni egy terméket és kockázat, hogy a külföldi partner vajon fizetni foge A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 3. lap Ábra: exportőr ország vagyunk • Világpiaci ár magasabb, mint a belső egyensúlyi ár • A kínálat magasabb, mint a kereslet • Támogatás az exportálónak: • 100 ft a vadkörte világpici ára, mo ezen az áron exportál • Ha kap az exportőr 10ft export támogatást • Ha exportálja a terméket, kap 100ftot plusz 10ft támogatást • Ezért nem fogja bent árulni, hiány lesz • Elkezd növekedni az ára • Sok fog kiáramlani - világpiaci ár CSÖKKENÉST fog okozni NAGY ORSZÁGNÁL. Kis országnál nem feltétlen. • • • • • • • A támogatás lecsökkentheti a világpiaci árat, megnöveli a belső árat Megnő az export, a magasabb ár miatt magasabb a kínálat, kisebb a kereslet Nettó hatás: A fogyasztók rosszul járnak, a fogyasztói többlet lecsökken A termelők nyernek DE! Az exporttámogatás PÉNZBE KERÜL Minden exportált termék után fizetünk támogatást, a nagy négyszög lesz az exporttámogatás kölségee!!!! Ez megint minusz. • Lesz holtteher veszteség is, mert a támogatás miatt többet termelek és kevesebbet fogyasztok, mint korábban. E -F - G: CSEREARÁNY VESZTESÉG Egyéb eszközök Belföldi költségekre vonatkozó előírások: NABI és a Buy American Act (A belföldit előtérbe kell helyezni a külföldivel szemben) Beruházási szabályzatok Közbeszerzés Árfolyampolitika Egyéb előírások: Minőségügyi előírások A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Címkézés Környezetvédelem és munkaügy Nemz.Gazd.Elmélet – 4. lap Minőségügyi előírások Címkézés Környezetvédelem és munkaügy Egyéb (Franciaország és a japán rádiósmagnók) 3.videó Dömpingellenes eszközök Dömpingre azért lesz képes valaki ,mert támogatást kap a saját kormányától • Dömping közgazdaságilag káros-e? • A versenypolitikában más fogalom, mint a nemzetközi kereskedelemben • Versenypolitikában akkor van szó, ha költség alapú dömping: egy válallat az önköltségi ár alatt árul egy terméket, valamilyen másik termék magasabb áron való eladásával keresztfinanszírozza. Nem jó, mert kiszorítja a versenytársakat és hosszú távon monopol pozíció alakulhat ki. Versenyhatóságok üldözik, bár ez nehéz • Világkereskedelemben: egy termelő eltérő(alacsonyabb) árat használ külföldön, mint a saját belföldi piacán - árdiszkrimináció. Eltérő ár alkalmazása a hazai és a külföldi értékesítésben (árdiszkrimináció) Tisztességes-e? A tisztességes ár feltételezett, politikai fogalom Közgázban szubjektív választás eredménye, tisztességes ár nincs, mert mindenki más mennyiséget hajlandó kifizetni egy termékért. Két feltétele van: tökéletlen verseny az iparágban, vagyis vannak ármeghatározó cégek szegmentált piacok: belföldi nem tud exportot venni, ne lehessen ármozgás harmadik fél által MC < dömpingár < hazai ár = áralapú dömping dömpingár < MC = költségalapú dömping Miért teszi valaki? Dömping Dömping fajtái: 1. Tartós dömping (monopol szervezetek képesek rá) - pl tankönyvek, amerikai könyvek olcsóbbak a külpiacon, mint ott, nem is lehet eladni belföldön úgy, ha visszaviszed. Tudja, hogy euban nem fogják megfizetni olyan nagy áron , ezért enged belőle. 2. „Ragadozó dömping”: pozíciók megszerzéséig – monopolár kárpótol. -rövid idejű, nagyon alacsony ár - kiszorítani a versenytársakat, később árat emelni 3. „Szórványos dömping”: alkalmi, egyes termékcsoportokra -pl akciók, a fogyasztókkal megismertetni termékeket, magunkhoz kötni a fogyasztókat 4. „Viszonos dömping”: + hatás? . Két vállalat egymás piacán tartósan próbál alacsony áron adni, jólétnövekedést is okozhat. 2 ország 2 monopóliuma egymás piacán alacsonyabb áron => kereskedelem-teremtés, árverseny A dömpingre képes lehet valaki azért is, mert támogatást kap! – Kína és USA kereskedelemi vitái! A kínai gazdasági berendezkedés nem transzparens, nem lehet pontosan A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, látni, mekkora összegekkel támogatja saját vállalatait kína. technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h egtöbb kormány fenntartja a jogot, hogy dömping esetében ellenlépéseket tegyen antidömping. Nemz.Gazd.Elmélet – 5. lap Legtöbb kormány fenntartja a jogot, hogy dömping esetében ellenlépéseket tegyen -antidömping. Anti-dömping Államok felléphetnek a dömping ellen, nemzetközi szabályozás is van rá Lehet pl kvótát alkalmazni, vagy magas tiltóvámtarifa szinteket bevezetni Cél: a külföldön támogatott vállalkozásokat lehessen diszkriminálni és a belföldi termelőket megvédeni Dömpingellenes intézkedések Helyi termelők védelme Anti-dömping törvények Anti-dömping adók Nemzetközi szabályozás (GATT és WTO) Példák természetesnek tekintett dömpingre: diákkedvezmény, repülőjegy hétvégi kedvezménye 4.videó Szabadkereskedelem vagy protekcionizmus? A közgazdaságtan maga a szabadkereskedelmi politikák mentén köteleződik el Szabadon kereskedni jó lehet, mert: 1. Globálisan hatékonyabb erőforráselosztás – növekvő fogyasztás, jólét (akkor is, ha bizonyos társ.csoportok vesztenek) 2. Piaci verseny növelése – innovációs kényszer (piaci versenyt hoz/növel a gazdaságba, növekedést is jelenthet.) Ellenpélda: szocialista gazdaságok) 3. Optimális üzemméret - méretgazdaságosság (optimális költséggazdálkodás) 4. Technológia áramlása (az árukon keresztül) 5. Világgazdasági stabilitás - politikai stabilitás is növekedhet, pozitív hatás hosszútávon Protekcionizmus jó lehet, mert: /Kereskedelempolitikai eszközöknek torzító hatása van (vám-adó, stb) de az adók néha szükségesek egyes célok elérésében, de lehet érelni a vámok mellett. Adókat piaci kudarc kezelésére is lehet alkalmazni/ 1.Növendék/csecsemő iparágak védelme • Piaci kudarc beismerése és kezelése - okok miatt egy országnak az új termelői nem tudnak belépni a piacra pl nincs meg a tudása, mérete • Az új belépő nem tud belépni – tudás, méret • Csak ideiglenes védelemmel meglehet tenni, hogy támogatjuk a növendék iparágakat, amikor felnőnek, akkor hagyni kellőket versenyezni, ha túlélnek az jó 2.Tisztességtelen piaci magatartással szembeni védelem -Dömping például 3.Hanyatló iparágak támogatása: miért? - rövidtávon érdemes védeni őket, legyen ideje az embereknek átmenni másik szektorba / átképezni magukat. Vannak súrlódások a piacon. 4.Stratégiai iparágak – de mitől stratégiai? - olyanok, amik extra nemzetgazdasági hasznot generálnak, ami nem jelentkezik a termelőbél - pozitív externáliák 5.Externáliák, környezetszennyezés (kevesebbet termel, mint amit kellene, ezért a támogatás jó lehet, extra haszonra tehet szett a nemzetgazdaság, pl repülőgépgyártás USAban) piaci kudarc szintén. A kereskedelem szállítást generál, ami szennyező tevékenység. Államok megpróbálnak létrehozni komparatív előnyt, hogy kisebb költséggel termelő vállalatokat hoznak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h létre úgy, hogy pl lazább környezetvédelmi, munkaügyi szabályokat vezetnek be. Ezek ellen is fellehet lépni) Nemz.Gazd.Elmélet – 6. lap lépni) 6..Külső egyensúly javítása (külkereskedelemi mérleg) Koránt sem biztos a htékonyság Szabadkereskedelem vagy protekcionizmus? Közgazdasági érvek Nem közgazdasági érvek: • Nemzetbiztonság • Nemzeti kultúra védelme pl Francia szabályozás, francia filmeknek mekkora hányadban kell a mozikba kerülnie • Speciális nemzetgazdasági érdek Van-e más eszközünk, ami nem a kereskedelmet akadályozza? Hatékonyabb-e? • Nem vámjellegű akadály • Kvóta • Kvótajáradék • Önkéntes exportkorlátozás • Dömping • Antidömping politikák • Támogatás • Exporttámogatás • Egyéb adminisztratív kereskedelempolitikai eszközök • Protekcionizmus • Növendék iparág • Stratégiai iparág • Tisztességtelen verseny • Externália A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 7. lap