Nemzetközi gazdaságtan 7-8. Előadás

A jegyzetről

árfolyampolitika
Beavatkozási formák
Választási dilemmák
Külső egyensúly és az árfolyampolitika kapcsolata
Kiigazítás árfolyamváltoztatással
Kiigazítás kötött árfolyamnál
Lebegő árfolyamrendszer
Kötött (rögzített) Árfolyamrendszer
Valutatanács
Csúszóleértékelés
Leértékelés
Felértékelés
Intervenció
Lehetetlen szentháromság
J-görbe hatás
Rugalmassági megközelítés
Marshall-Lerner-feltétel
Abszorpciós megközelítés
Jövedelemhatási megközelítés

Vásárlás (2000 Ft)

Név

Nemzetközi gazdaságtan 7-8. Előadás

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Nemzetközi gazdaságtan

Tanterület

Társadalomtudomány

Kurzus

Nemzetközi gazdaságtan

Év

2021

Szak

Nemzetközi kapcsolatok

Intézmény

Budapesti Corvinus Egyetem

0 letöltés

Szerző

dienestifani

Létrehozva

2022-05-18

Oldalak száma

Jelentem

Nemz.gazd.8.előadás 2021. november 7., vasárnap 21:34 7.1.Nemzetközi erőforrásáramlás: bevezetés, tőkeáramlás, számok A tartalomból 1.A nemzetközi erőforrásáramlás fogalma, a tőkeáramlás definíciója, trendjei 2.A külföldi közvetlen beruházás magyarázata 3.A nemzetközi adózás problémája 4.A migráció közgazdaságtana 5.A migráció trendjei Bevezetés Mit értünk nemzetközi erőforrás-áramláson Az országhatárokon belül is mobil tényezők áramlása: tőke és munkaerő „Új” termelési tényezők: humán tőke, technológia... Tényezőáramlásokról lesz szó! Nemzetközi tényezőáramlás: azok a tényezők áramlása, ami országon belül is mobil: tőke és munka, a föld NEM! Tőke- és munkaerőáramlás különböző formái Fizikai és pénztőke Képzett és képzetlen munkaerő Technológia? Eltérés lesz: Kereskedelem: fogyasztás vagy termelés feladarabolása-termelésben felhasználás Tőke és munkaerő áramlása: tartós viszony, ha áramlik országok között, akkor ott lesz használva, ott lesz vele termelve - ez eltérő típusú változás. Különbségek az árukereskedelemmel szemben: Tartós viszonyt hoz létre A mundell-féle ekvivalencia tétel A termelési tényezők áramlása hasonlóan megy végbe, mint a nemzetközi szakosodás szerinti kereskedelem A kereskedelem a H-O tétel szerinti módon - tőkében gazdag ország tőkeintenzívet exportál stb.. Tőkében gazdag ország tőkét exportál. A tőkében gazdag országból elmegy a tőke a tőkében szegény országban. A tőke, ahol kevés van belőle, drága. A tőkés ember ott van, ahol kicsi a tőke hozama, mert sok van belőle - elviszi oda, ahol kevesebb tőke van, így lesz több tőkéje. Munkával ugyanígy. Alapelv ugyanaz: tényezőellátottság, tényezőárak, tényezőáramlás Tőkeáramlásnál nem mindig lesz így, a tőkének elvileg a fejlettebb országból a fejlődőbe kellene áramlania. Valóság: a tőkeáramlás a fejlett-fejlett irány dominál Fejlett-fejlődő dominál De kevés a fejlődő-fejlett felé irányuló tőke. Tőkeáramlás: Tőke a fejlettekből a fejlődőkbe áramlik (sok tőke => kevés tőke) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Valóság mást mutat – fejlett dominál Nemz.Gazd.Elmélet – 1. lap Fejlett – fejlett dominál Fejlett – fejlődő dominál Fejlődő – fejlődő kevesebb Fejlődő – fejlett kevesebb Tőkeáramlás Formái, típusai: a motivációk eltérnek • Külföldi közvetlen beruházás („működődtőke”): FDI ○ Zöldmezős beruházás ○ Mergers and aquisitions • Portfolió tőke beruházás, kölcsöntőke Portfolio tőkeáramlás • Rövidtávú: befektetők rövidtávon minél magasabb hozamot akarnak • Portfólió: befektetési egyenleg pénzügyi eszközökből, pl kötvények (kölcsön, aki kibocsátja, kölcsönt vesz fel)vagy részvények: vállalati tulajdon részvények • Kockázat minimalizálása: portfóliókat hoznak létre, sokfajta eszközbe fektetnek, a nemzetközi áramlás célja a portfólió bővítése Fizetési mérleg pozíció és ennek okai, lásd később! Magas hozam keresése Spekuláció? Pénzügyi válság (pénzügyi rendszer válsága): árfolyamválság, bankválság Bizalomvesztés váltja ki: tőkemenekítés Külföldi közvetlen beruházás fogalma - FDI • Amit megveszek, azzal az a cél, hogy működtessem - a befektető vállalatot azért vesz, hogy azt működtesse / vagy ezért hozza létre külföldön. Kontrollt szerezni. Cél az eszköz működtetése (működőtőke beruházás), kontroll szerzése Hosszú távú beruházás négy lehetséges formában ○ Részesedés szerzés külföldi vállalatban (kontroll!) – M&A, összeolvadások és felvásárlások ○ Új termelési javak/tőkejavak létrehozása külföldön, zöldmezős beruházás - új vállalat létrehozása ○ Anyavállalat a külföldi leányvállalat számára beruházási forrásokat nyújt, kölcsönt ○ Külföldön elért profit újrabefektetése Ábrák: FDI: trendek Beáramlás - hova áramlik a tőke, növekvő trendek, ami hullámzik: a hullámok a gazdasági ciklusokhoz tartoznak Másik: idén a fejlődő országokba több tőke ment, mint a fejlettekbe - most ez a trend A fejlettekbe akkor megy több tőke, ha a világgazdaságban jól mennek a dolgok A fejlődőben nincs ilyen ciklikusság Fejletteknél több az összeolvadás és felvásárlás, ami ciklikusabb Legnagyobb fogadó országok: USA, Kína, Hongkong(hídfőállás) Honnan megy a tőke: Kína, Luxemburg(adóparadicsom) Gyorsan változnak ezek a pozíciók A transznacionális/multinacionális vállalat Transznacionális vállalat (TNC) • A gazdálkodási tevékenységét kettő vagy több országban folytatja A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h • Centralizált döntéshozatali rendszere van - több országban zajló folyamatait összehangolja Nemz.Gazd.Elmélet – 2. lap összehangolja • Globális stratégiát alkalmaz • A különböző országokban lévő vállalatok között megosztja az információt, a felelősséget, a forrásokat és az eszközöket, a leányvállalatok között A TNC-k irányítása és ellenőrzése egy globális központhoz kapcsolható, látni a központot • míg az multinacionális vállalatok (MNC-k) esetén több döntési központ is van. Globális optimalizáció Horizontális és vertikális TNC/MNC (an integrált) - horizontális: mindenhol ugyanazt termeli, vertikális:szétszedi a termelést és különböző helyekre teszi 7.2.Külföldi közvetlen beruházás mögötti okok Azt kell gondolnunk, hogy a nemzetköziesedésnek előnyei is vannak. A Dunning féle elmélet Menedzsment elméletek és közgazdaságtani költséghaszonalapú elméleteket kapcsolja össze A vállalatnak valamiért jó, ha nemzetköziesedik • FDI motivációja • Többféle csoportosítás • Bizonyos előny megszerzése: • Pl. egy országban meglévő valamilyen lehetőség (piac, erőforrás, technológia, stb...) szeretné megszerezni az erőforrást, ami már ott van pl kőolaj. • Egy már meglévő előny kihasználása: • Pl. egy vállalati technológia használata. Az előnyt használja, más piacokon is sikeres lehet. Pl McDonalds - tudja, hogyan lehet 10 perc alatt X bureszt legyártani - ezt az előnyt használja ki.előnyben van a többi versenytárssal szemben. • Bizonyos hátrány leküzdése: • Bázisgazdaság specifikuma, világgazdasági verseny, kereskedelemi akadályok • Pl azért megyek be másik piacra, mert amúgy nem tudnék odajutni - export helyett bemegy és ott állítja elő a terméket. • Vád: a multik itt más terméket adnak el, mint nyugat-euban: piackutatás miatt gondolják, hogy más az ízlés, ezért megéri változtatni, helyben létrehozni a termelést A vállalat azért ruház be, hogy ebből a 4ből valamennyit megszerezzen magának: Erőforrás megszerzésére irányuló (resource seeking) Piac megszerzésére irányuló (market seeking) Hatékonyság növelésére törekvő (efficiency seeking) Stratégiai előny megteremtését szolgáló pl technológia (strategic asset/capability seeking) Dunning – OLI paradigma Tulajdonosi előnyök: ownership • A vállalathoz kapcsolódó valamilyen eszközök, ami a vállalaté, amit ki tud használni más piacokon • Például a brand, vagy a technológia Lokációs előnyök: location • Piacszerzési beruházás – ha van tulajdonosi előny is (horizontális integráció) - előny, ami maga a lokációban van pl piac, olcsó munkaerő, meglévő technológia, ott lévő A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h beszálltó, erőforrás is. • Hatékonyság javító beruházás – ha van internalizációs előny is (vertikális integráció) Nemz.Gazd.Elmélet – 3. lap • Hatékonyság javító beruházás – ha van internalizációs előny is (vertikális integráció) • Erőforrás megszerzését célzó beruházás – ha van internalizációs előny is (vertikális integráció) Internalizációs előnyök: internalization • Input beszerzése, vagy output értékesítése a vállalaton belül hatékonyabb • Belsővé tesz valamit - van a vállalat és a beszállító - a kettő között kapcsolat, amikor internalizál, a kapcsolatot vállalaton belülivé teszi - felvásárolja a beszállítót. Költséghatékonyság Tulajdonosi + lokációs előny: horizontálisan integrált vállalat jön létre pl meki – piac megszerzése Internalizációs + lokációs: vertikálisan integrált vállalat jön létre – hatékonyságnövelő, erőforrás megszerzése 7.3.Nemzetközi adózási problémák Multinacionális társaságok adóztatása • Multinak több országban is van vállalkozása - ezek az adott ország adóalanyai. Pl mol szlovákiai leányvállalata szlovákiában adózni fog a profitja után. De ha profitot ér el, nem fogja egy az egyben külföldön beruházni - sokszor kiveszik a válallatból - a leányvállalat elküldi az anyavállalatnak a profitját, ahol majd kilehet venni a profitot - PROFITREPATRIÁLÁS. Hazaküldés. • A legtöbb esetben a leányvállalat a profitja után társasági adót fizet a fogadó országban, míg az anyavállalat a származási országban teszi ugyanezt • Az egyes országok a legtöbb esetben komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy elkerüljék a leányvállalat eredményének kettős adóztatását • Probléma: az anyavállalatnál az adózott profit újra megjelenik és újra adóköteles lesz - KETTŐS ADÓZTATÁS. • Ennek elkerüléséért egyezményeket kötnek az országok - kettős adóztatást elkerülő egyezmények pl OECD országok Offshore tevékenységek nem teljesen legálisak - az offshore nem termel semmit, csak postafiók - adózási szempontból ha nem működik egy vállalat, nem is biztos hogy adót kellene fizetnie.. Két lehetséges út között választhat a nemzetközi vállalat annak érdekében, hogy csökkentse a fizetendő adóját: Képes lehet a profitot az anyavállalat átirányítani Leányvállalat külföldön és anyavállalat nálunk - tud olyat, hogy az egyik - másik profitját változtassa a másik rovására. Lehet, hogy az egyik kisebb adókulccsal adózik. 1. Abban az országban alapít leányvállalatot, ahol alacsonyak az adókulcsok 2. Alkalmazhat egyedi elszámoló árat (transzferárazást, transzferár: az az ár, amelyen árukat és szolgáltatásokat értékesítenek a nemzetközi vállalat egyes egységei egymás között). A transzferárakkal befolyásolni lehet a részt vevő cégek eredményét, ezáltal a keletkező fizetendő adó összegét is Transzferárazás: vannak tranzakciók a tagvállalatok között, ezeket az árazását a vállalat teszi meg. Pl mercigyár itt, a magyar merci meg kell hogy vegye, importálja a motort, mert azt itt nem gyártják - importtranzakció, de a motor árát a merci határozza meg - így meghatározza a két cég profitját. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h PÉLDA: Német és egy Szingapúri legányvállalat Nemz.Gazd.Elmélet – 4. lap Német és egy Szingapúri legányvállalat A németországi gyártja az alkatrészt, a szingapúri készre szerel Némo.adókulcs 50%, gyártási költség 8dollár/db Szingapúr: adókulcs 20%, 7 dollárnyi költsége van és kész a termék - a készterméket 20 dollárért adja el. Egy multinacionális társaság alkatrészeket gyárt. Németországban a társasági adókulcs 50%. Az egységre jutó költség pedig 8$ A társaságnak leányvállalata van Szingapúrban. Itt a társasági adókulcs alacsonyabb, mindössze 20%, illetve az egységköltség 7$, az eladási ár pedig 20$ A társaság teljes (globális) adója tehát 5$ Az adózás utáni profit viszont erősen változhat attól függően, hogy milyen elszámolási árat (transzferárat) határoz meg a cégvezetés a német és a szingapúri egységek között Globális szint: • Összválallati költség: • 8 némo-ban és 7 szingapúrban = 15 dollár összköltség • Bevétel: darabonként 20 dollár • Adózás előtt 1 terméken 5 dollárnyi nyereség van. • A vállalatok közti profitalakulás attól függ, a szingapúri vállalat milyen áron veszi át a félkész terméket a némettől! • 10dollár a transzferár - akkor a német költség 8dollár • A 10 dollár a német bevétele: 10-8=2 dollár lesz a bevétele adózás előtt. • Szingapúr: 7 termelési költség + 10 dollár költség, amit fizet a németnek - 7+10=17 dollár költség, és 20dollár bevétel, mert ő adja el a terméket. Tehát neki lesz 20-17= 3 dolláros adózás előtti nyeresége. • Az 5 dolláros összvállalat szintű profit megosztódik németország és szingapúr között. • Németországban 1 dollár nyereség marad, mert 50% az adókulcs • Szingapúrban 2dollár 40cent nyereség marad, mert csak 20% az adókulcs. • 5 dollárból 3dollár 40 cent marad, mint adózás utáni profit. Adózás utáni profit növelése: • Megváltoztatjuk a transzferárat - a német 2dollár profit is szingapúrban kerüljön kimutatásra. • 8 dollárra csökkenti a transzferárat • Német költsége is 8 dollár, a bevétele is 8, tehát 0 az adózás előtti nyeresége - 0 adót fizet • Szingapúr: összköltség 15, a bevétel 20, tehát a profit adózás előtt 5 dollár. • A teljes 5 dolláros profit oda kerül, ott csak 20% az adókulcs, tehát 4 dollár megmarad adózás után - ez globális szinten is megmarad, kevesebb adót kell fizetnie. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Példa: über Nemz.Gazd.Elmélet – 5. lap Példa: über Taxik lázadtak, merthogy über nem fizet adót mo-n. Igen, volt 1 millió nyeresége - anyacége volt, holland - névhasználat címszóval kiállított egy számlát 1millióra, így nem tudott adót fizetni - hanem hollandiában fizette be az adót, de ott nem kellett a digitális dolgokért adót fizetni - jól járt. :) 7.4. A migráció közgazdaságtana A munkaerőáramlás Vonzó, húzó erők (pulling forces) - ahova migrálnak az emberek • Magasabb bérek • Jobb érvényesülési lehetőségek • Jobb élet reménye Taszító, kilökő erők (pushing forces) - ahonnan elmigrálnak az emberek • Munkanélküliség • Alacsony bérek • Rossz életszínvonal • Háborúk, üldöztetés Akadályok a kettő között • Migráció tranzakciós költségei pl útiköltség • Fizikai akadályok pl határátlépés Munkabér nagyságát fogjuk használni csak. Ábra: • MPL - munkának a határterméke • A: A ország • O: munkaerő mennyisége • B országét úgy lehet felrajzolni, hogy TÜKRÖZZÜK az ábra bal oldalát a jobb oldalra. MPLb • Ez a két ország alkotja a világgazdaságot- ezt feltételezzük • Határtermék: 1 munkás mennyit outputot termel meg • Negatív meredekségű • A országban OSL1 a munkaerő mennyisége. • Utolsó munkásnak ekkora a határterméke - meghatározza a reálbér nagyságát WA1 szint. • De az összes munkásnak WA1 bért fizetek - WA1 - SL1 -H négyszögnyi bér kerül kifizetésre. • Felette lévő háromszög: az a jövedelem, amit a munkaadók tesznek zsebre. • Barna trapézt termelik meg, a négyszöget kapják a munkások munkabérnek, a háromszöget ők teszik félre. • O’ - SL1 nagyságú munkaerő a B országban - a határtermékfüggvény tükrözve van • SL1 mennyiségű munkás meghatározza, hogy WB1 szintű lesz a munkabér nagysága. • Összesen a lila trapézt termelik meg, mint jövedelmet • WB1 a bérszint szer a munkások száma - a négyszög amit a munkások tesznek el, felette a háromszög a tőkések jövedelme. • A országban több a munkás, alacsonyabb a munkabér • B országban kevesebb a munkás, ott magyasabb a munkabér • Mandel: ha engedjük a migrációt a kettő között: A országból átfognak menni B országba a magasabb munkabér reményében. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h • Következmény: • őni kezd a munkabér Nemz.Gazd.Elmélet – 6. lap • Aban egyre kevesebben dolgoznak - nőni kezd a munkabér • A meglévő munkások bemennek B-be, shol nő a munkaerő kínálata - csökkenni fog a munkabér. • Addig zajlik az egész, amíg a két munkaerőpiac között a munkabér kiegyenlítődik! SL2 pontban. • A országban kevesebb munkás magasabb munkabért kap, de összességében kevesebbet is termelnek! • Mivel nő a munkabér, a munkásoknak a jövedelemből való részesedése megemelkedik - a háromszög, a tőkések részesedése lecsökken! • A küldő országban a munkások jól járnak a kivándorlással, de a munkaadók rosszul járnak. • Sárga trapézt elveszíti A ország: össz megtermelt jövedelem, amit elveszít. • Ez átkerül B-be • B-ben a sötét háromszög is megtermelésre kerül. • B országban az összesen megtermelt jövedelem nagysága nő, de a munkások összrészesedése a jövedelemben csökken, mert a munkabér is kisebb. Tőkések jól járnak, a részesedésük megnő. B többet termel, mint korábban. • Háromszög: extra megtermelt jövedelem - hatékony allokálás, a migráció kihasználása. Következtetések A küldő ország: • Jövedelme csökken a migráció miatt GDP (amennyiben a migránsok jövedelmét külföldön számoljuk el) • A reálbér megnő • A munkavállalók részesedése a jövedelemből nő • Munkavállaló jól jár, munkaadó rosszul • Összességében rosszul jár A fogadó ország: • Jövedelme nő (nem csak a migránsok korábbi jövedelmével, hanem extra összvilággazdasági plusz jövedelem is van) • A reálbér csökken • A munkavállalók részesedése az összjövedelemből csökken, a munkaadók rosszul járnak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Korfa: • övekvő népességű ország: sok fiatal Nemz.Gazd.Elmélet – 7. lap • • • • • Növekvő népességű ország: sok fiatal Csökkenő/stagnáló népességű ország: kevés fiatal, sok középkorú és idős Hosszú távon a demográfiai különbözőség indokolja a mindenkori migrációt Ahol, kibocsátó: gyorsan nő a népesség Csökkenő, kis népességű a befogadó 7.5. A migráció, néhány számmal A migráció potenciális hasznai és költségei Fejlődő országok • A fejlődő országok számára a legnagyobb költség a „brain drain” - ha a képzett munkaerő vándorol el, a legmagasabb határtermékű emberek mennek el, akiket nehezebb pótolni. A kiképzés is erőforrásokat igényelt. Befogadó transzfert fizet a másiknak vagy pl egyetem-állami ösztöndíj-szerződés, itthon kell maradni utána. • Ugyanakkor „brain gain”: humántőke növekedés – hazatérő képzettebb munkaerő, vagy képzésbe fektető, aki végül nem migrál A kiment migráns vissza is jöhet és lehet, hogy képzettebb, amikor visszajön - hasznot termel. Kérdés, hogy visszajön-e. • Másik nagy haszon: hazautalt jövedelmek - saját munkabérben támogathatja az itthon maradottakat, ez erőforrástartalék!! Fejlett országok • Költség: bevándorlók általában nettó haszonélezői a jóléti rendszereknek • Bércsökkenés: költség és haszon • Haszon: olcsóbb és képzettebb munkaerő • Demográfiai nyomás lehetséges megoldása • Sok befogadó ország van, ahol nem figyelhető meg a bércsökkenés, mert ezek HIÁNYSZAKMÁK - a bejövők csak kitöltik az űrt, nem befolyásolják a bérszínvonalat. Hasznot is jelenthetnek, olcsó, képzett munkaerő áramlik be. • Jóléti rendszerre gyakorolt hatás: alacsonyabb bérű munkahelyeket töltenek be a bevándorlók, képzettségükhöz képest is - probléma: újraelosztós rendszernek haszonélvezője lesz • Átlag keleteui bevándorló inkább befizetője, mint haszonélvezője valaminek. Közvetett bevétel. • Demográfiai nyomás: nyugdíjrendszer - a mindenkori aktív népesség tartja el a nyugdíjasokat, de ha azok száma csökken, akkor egyes embereknek egyre nagyobb részét kell megtakarítania a jelenlegi jövedelmüknek - ez nem jó.. Bevándorló megoldhatja a problémát: nem borul meg a nyugdíjellátórendszer, mert szinten tartják a népességet. Migráció formái Átlépett határ szerint: belső (intern) – ill. külső (nemzetközi) Időbeli szempontok szerint: permanens vagy időszaki Időszaki: például diákok, vendégmunkások(2.generációs, németországban született, ő vendégmunkás, de valójában permanens, letelepedett) Térbeli szempont: Távolság: távoli vagy közeli A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Irány szerint: pl. Észak – Dél, Vidék – város, kontinentális – kontinensek között Nemz.Gazd.Elmélet – 8. lap Szociális, kulturális, gazdasági Számosság: tömeges vándorlás v. egyes emberek, családok Kényszer: önkéntes vagy kényszerített (háború, kitelepítés...) Nem állandó a migráció nagysága, változik, nem csak gazdasági, hanem pl politikai okokból is. Számok: IOM • 2020-as jelentés szerint 272millió migráns van a világgazdaságban (nem az adott ország állampolgárai) • Ez a világ összes népességének 3,5%-a. • Emelkedés van, de nem jelentős • Legnagyobb befogadó: Egyesült Arab Emirátusok (öbölmenti emírségek, Katar stb..) • Régió: óceánia, Ausztrália • Hazautalt jövedelem: 689milliárd dollár • Kb azonos a férfi-nő arány, bár kicsit több a férfi • Középkorú és aktív munkás népesség a legmagasabb arányú. • Országok: • Katar, Svédo., Szingapúr, Dél-Afrika stb.. • Utolsó ábrák: befogadó országok: • USA • Küldő: India, Mexikó, Kína stb.. Legutolsó ábra: Legtöbb ország az alacsony jövedelmű országokból érkezik, az alacsony népességű fejlettbe megy Hazautalt jövedelmek célországai: Kína, India, Fülöp-szigetek stb.. Posztszovjet térségben a GDP 15-20%-át is kiteheti! Használt fogalmak: Mundell-féle ekvivalencia • Migráció • Brain-drain • Korfa • Vonzó erők • Taszító erők • FDI • Portfolió tőke áramlás • OLI paradigma • Vertikális MNC • Horizontális MNC A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h Nemz.Gazd.Elmélet – 9. lap