Növényszervezettan

Előnézet

A jegyzetről

Növényszervezettan elmélet vizsgára kidolgozott tételek 1-5-ig

Vásárlás (500 Ft)

Név

Növényszervezettan

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Növényszervezettan

Év

2018

Szak

Biológia

Intézmény

Szegedi Tudományegyetem

1 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-04

Oldalak száma

Jelentem

Növényszervezettan elmélet Kidolgozott tételek 1.Növényi sejtfal felépitése és módosulásai Def.: A növényi sejt protoplazmája körül kialakuló többé-kevésbé szilárd váz, mely megszabja a sejtek alakját és szilárdítja azt. A sejtfal dinamikusan változó, megkülönböztetünk: elsődleges, másodlagos és harmadlagos sejtfalat. Az elsődleges sejtfal áll: rostrendszerből (cellulóz) és az alapállományból (pektin, hemicellulóz). FELÉPITÉSE: 1, CELLULÓZ 1-4 beta D-glükóz polimer váz (cellobióz molekula), egyenes lánc. Ez a növényi sejtfal fő alkotója. Az egymás mellé rendeződő láncok mikrofibrillumokat alkotnak. A cellulóz mikrofibrillumok (leggyakrabban 36) hidrogén hidakkal kapcsolódnak össze. Átmérőjük 5-12 nm és hossza több száz mikrométer. A cellulóz mikrofibrillumok köteggé csoportosulnak. Helyenként kristályos szerkezetű domének alakulnak ki. Másutt amorf régiók találhatók. Ezt a teret az elsődleges sejtfalban víz, pektin, hemicellulóz tölti ki. A másodlagos falban lignin, kutin stb. rakódik ide. Szintézise: A cellulóz szintézisét a plazmamembránban lokalizálódó cellulóz szintáz katalizálja. A rozettás szerkezetű enzim (6db alegység) a citoplazma felöl fogadja a szubsztrátot (Uridin-difoszfát-glükóz,UDP)és a protoplazmából kifelé nő a cellulóz polimer. A cellulóz szintázhoz kapcsolódó szacharóz szintáz szacharózból UDP felhasználásával UDP-glükózt és–fruktózthoz létre. A glükóz polimerizálódik cellulózzá, az UDP újrahasznosul. A membránba ágyazott rozettakomplex mozgását és a cellulózszálak lefutását a sejt kortikális citoszkeleton rendszere, a mikrotubulusok és aktin filamentumok elrendeződése szabja meg. 2, HEMICELLULÓZ Híg lúgokban oldódó glükóz, xilóz, galaktóz, fruktóz és mannóz monomerekből (1-4; 1-3 kötéssel) felépülő poliszacharid. Gyakorlatilag a cellulóz keresztkötéseket biztosító glikánok (xiloglükánok, glükuronoarabinoxylánok), melyeket a hagyományos kioldási reakciók (1 M lúggal) alapján sorolnak ide. Cellulóz mikrofibrillumokat burkolják, hálózatotalkotnak. Hidrogénhidakkal kapcsolódnak. XILOGLÜKÁN: Glükóz homopolimer gerincéhez (1,4–β-D-glükán), a 6-os szénatomnál A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu bizonyos számban xilóz molekulák kapcsolódik. Előfordulása: kétszikűek és egyszikűek pl. Arales,Liliales, Orchhidales. GLÜKURONOARABINOXYLÁN: Xilóz homopolimer vázához 1-3 kötéssel arabinóz, vagy glükuronsav kapcsolódik. Előfordulása: egyszikűek pl. Commelina. 3, PEKTIN A sejtfalból kalcium kelátorokkal (EGTA, EDTA, ammónium oxalát) kivonható anyagok neve. Főként 1-4 a-galakturonsavpolimerek. Két fő csoport: homopolimerek (homogalakturonán)és a heteropolimerek (ramnogalakturonán). A galakturonsavak a Golgi-készülékben keletkeznek. Karboxilcsoportjaik részben metilálódnaka sejtfalban elhelyezkedő pektin metilészterázok (PME) révén. Fennmaradó karboxilcsoportok Ca2+ionokkal kapcsolódnak. Strukturálisan a sejtfal mátrixanyagát alkotják. Gyakran fehérjékhez kapcsolódnak. Befolyásolják a sejtfal porozitását, töltését, sejtek közötti kapcsolódását. Szerepet játszanak sejtfelismerési folyamatokban, patogének támadása esetén. HOMOGALAKTURONÁN: 1-4 kötésű galakturonsav polimer RAMNOGALAKTURONÁN: A ramnogalakturonán II (RG II) típusú pektinek változatos cukrokat tartalmaznak melyek a galakturonsav homopolimerhez kapcsolódnak (ramnóz, apióz, fukóz stb.) gyakran összetett oldalláncként. Az RGII pektinek apióz molekuláihoz bór kapcsolódik melyen keresztül dimerizálódnak. 4, SEJTFAL FEHÉRJÉI Szintézisük az ER-ben történik, glikozilációjuk pedig a Golgi-készülékben. Vezikuláris transzporttal a sejtmembránhoz szállítódnak és exocitózissal kerülnek a sejtfalba. Hálózatot alkotnak a sejtfalban. Csoportosításukat a bennük nagy mennyiségben előforduló jellegzetes aminosavak alapján történik: hidroxiprolinban gazdag glikoproteinek(HRGP) pl.: EXTENZIN, prolinban gazdag fehérjék (PRP), glicinben gazdag fehérjék (GRP), arabinogalaktán proteinek vagy proteoglikánok(szénhidrátok aránya több mint 95%). EXTENZIN: Ez a hidroxiprolinban gazdag glikoprotein a sejtfal megnyúlásakor a vázszerkezet áthidalásával korlátozza a sejtfalszerkezet túlzott fellazulását. Sokféle enzim található melyek főként a sejtfal építésében, megnyúlásában, átszervezésében, lebontásában vesz részt.: expanzin(sejtfal H-híd kötéseit fellazító enzim), transzglikozilázok, pektinázok, sejtfal assyociált kinázok (WAK), lektinek, szignálfehérjék. INKRUSZTÁLÓDÓ ÉS ADKRUSZTÁLÓDÓ ANYAGOK A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A másodlagos sejtfalbaés a sejtfal felületérekülönböző anyagok rakódhatnak be. Ezek főként szilárdító és védő funkcióval rendelkeznek. 5, LIGNIN A második legnagyobb mennyiségben termelt szerves anyag a cellulóz után (2x1011t). Mennyiség a zárvatermő növényeknél akár 30% is lehet. A sejtfalak „fásodását” okozza, tartást szilárdságot biztosít. Komplex aromás polimer (kumaril, koniferil és szinapil alkoholok). Funkciója a sejtek abiotikus (szárazság, só, UV, ózon) és biotikus (patogének: baktériumok, rovarok, gomba) stressz elleni védelme. 6, PARA ÉS SZUBERIN Két doménből áll: egy poliaromás rész és egy hosszú (>20) szénláncú lipidek alkotta alifás rész. Sérült szövetekben nagy mennyiségben termelődik. Másodlagos és harmadlagos bőrszövet kialakulásakor, ill. a Caspary-csíkos endodermiszben.Feladata a vízszigetelés (transzspiráció csökkentése) és antimikrobiális hatás (patogének bejutása). 7-8, KUTIN ÉS VIASZ Epidermális sejtek termelik. Az ER-ben képződik. Hidrofób (víztaszító) réteget képez. Felépítése növényfajtól, sejttípustól és fejlődési állapottól függ. A viasznak szerepe van a rovarok távoltartásában, vagy éppen csalogatásában, a párologtatás csökkentésében, de fényvisszaverő képessége is jelentős. 9-10, KALLÓZ ÉS SPOROPOLLENIN Kallóz: Patogéntámadások, sérülések helyén Sporopollenin: Pollenszemek illetve spórák külső sejtfalrétegének, az exinnek az anyaga. A legellenállóbb bioszintetikus anyag SEJTFALVASTAGODÁSOK Gödörkés: egész sejtfal megvastagszik, csak aplazmodezmacsoportok területén marad vékony. Csatornás: szomszédos sejtek között hosszú, csatornaszerű plazmahíd marad. Pl. kősejtek. Létrás Hálózatos Gyűrűs Lemezes pl. ricinus Sarkos pl. begónia A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu PLAZMODEZMA, DEZMOTUBULUS, SZIMPLASZT Plazmodezmák: pórusokon átnyúló plazmaszálak a két sejt között.Szállítás és működésbeli kapcsolatot létesit, 60 nm (600 A) nagyságú, kismolekulájú anyagok átjutása (kb. 800-1000 D) pl. vírusok, nyitás/zárás-> aktin filamentumok által. Dezmotubulus: ER lamella átnyomulása (Gödörkés sejtfalmegvastagodás). Szimplaszt: citoplazma-kontinuum 2. Vakuólum és a plasztiszok felépitése és tipusai A vakuólum egy tipikus növényi sejtalkotó. Lehet egy nagyméretű központi, vagy lehet több kisebb. A sejtek akár 90%-át is kiteheti. Tonoplaszt határolja, ez a membrán, ami körülveszi a vakuólumot. Tartalmazhatnak: víz, különböző vízben oldott anyagok (ionok, alkaloidok, pigmentek), enzimek, raktározott fehérjék, csapadékok, kristályok, membránnal körülvett újabb vakuólumok, lebontásra váró sejtorganellumokat. Keletkezése: Merisztematikus sejtekben több kisméretű vakuólum található, mely a sejt térfogatának növekedésével növekszik, és sok sejtben csak egy nagy marad. De novo többféleképpen keletkezhet: Golgi-készülékről leváló vezikulákból, sima illetve durva felszínű ER-ből fűződik le (COPII), sER nyúlványai körbevesznek egy citoplazmarészt. Feladatai: 1.A Turgor fenntartása (sejtfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomás, 105-106Pa) 2.Homeosztázisszabályozása (H+felhalmozás, pH 3-5) 3.Védelem a patogének és biotikus stressz ellen (alkaloidok; proteáz inhibitorok; fungicid-, inszekticidtejnedvek) 4.Védelem az abiotikus stressz ellen, toxikus anyagok felhalmozása, elkülönítése (nehézfémek, NaCl) 5.Színanyagok felhalmozása (antociánok) 6.Raktározó feladat (magvakban fehérjék, savak, szénhidrátok) 7.Lítikusfeladat (savas hidrolázenzimek) Csoportositása: - Litikus vakuólum: vegetativ sejtekre jellemző, sejttérfogat 90%-át teszi ki, egy nagy vakuólum, feladata a viz- és ionhomeosztázis, valamint hidrolázokat tartalmaz, ez a sejt lomtára. - Fehérje raktározó vakuólum (PSV): főleg magvakra jellemző, sok van belőlük, kis A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu méretűek, fehérje és áványi anyag raktározása a feladata, fontos az élelmiszernövényekben. A plasztiszok a protoplazma részei, kettős membránnal határolt sejtorganellumok. Megkülönböztetünk: leukoplasztiszt, kloroplasztiszt és kromoplasztiszt. Eredetüket az endoszimbionta elmélettel magyarázzák, mely szerint: egy ősi egysejtű összeolvadt egy korai fotoszintetizáló prokariótával. Bizonyiték: kettős membránnal határolt, saját DNS, bakteriális riboszómák, de novo nem keletkeznek, állandóan szaporodva követik a sejtosztódás ütemét és így kerülnek be minden utódsejtbe. Etioplasztisz: Fény hiányában a proplasztiszból történő kloroplasztisz kialakulás megakad. Sajátos kristályszerű, térbeli csőszerkezet, az ún. prolamelláris test (PLB)alakul ki. Amiloplasztiszok: feladatuk a keményítő raktározása. Lehet: excentrikus és koncentrikus. Koncentrikus például a veteménybab esetében, excentrikus pedig a burgonyagumónál. Kromoplasztisz: Színes, általában sárga, narancsszínű vagy vörös plasztiszok. Felhalmozott színanyagok: karotinok (likopin) és xanthofillok. Különböző növényi szervek színét adják: termés (paradicsom, paprika), virág (körömvirág), gyökér (sárgarépa). Proplasztiszokbó lvagy kloroplasztiszokból alakulnak ki/át. A konjugált kettőskötéseket tartalmazó karotinok a plasztiszsztrómaállományában. Leukoplasztiszok: Színanyagot nem tartalmaznak, fejletlen tilakoidokkal rendelkeznek. Funkciójuk a raktározás. Típusok: Proteinoplasztiszok (fehérje) és az Elaioplasztiszok (zsírok, olajok). Gerontoplasztiszok: szeneszcens (öregedő) plasztiszok, őszi lombszíneződéskor (sárgás, barnás szín), plasztisz bomlásakor lipidcseppek képződnek a membránokból. 3. A merisztémák citológiai sajátosságai és csoportosításai A fejlődő embrió eleinte csak osztódó sejtekből áll. Később az osztódás csak bizonyos helyekre korlátozódik. Osztódó sejtek= merisztémák(görög merizeinosztódást jelent). Az állati szövetektől eltérően a növényi szövetekre lokalizált osztódás a jellemző. Növekvő lény egész élete során (osztódással, vagy nem osztódással). Citológiai sajátosságok: a sejtek kicsik, elsődleges sejtfaluk van, nagy sejtmaggal rendelkeznek, provakuólumaik és protoplasztiszaik vannak, kevés ER és mitokondrium. Alakjuk izodiametrikus, nagyjából orsó vagy kocka alakú, intracelluláris járatok nincsenek. A növény egész életében megtartja osztódóképességét, állandósult szövetek hozzák létre. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu -CSÚCSMERISZTÉMÁK -Hajtás apikális merisztémája: A hajtás tengelycsúcsán elhelyezkedő merisztémák (= ős- és primer merisztémák). A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Hajtás apikális merisztémája: A hajtás apikális merisztémája repetitíven állítja elő a levélből, a nóduszból, a levél alatti internódiumból és az ehhez tartozó rügyből álló fejlődési egységet,a fitomert. -Gyökércsúcs merisztémája A gyökér fejlődési zónái: 1. Gyökérsüveg a kollumellával: védő funkció, gravitáció érzékelése 2. Merisztématikus zóna: sejtosztódás 3. Elongációs zóna: a sejtosztódás fokozatosan megszűnik, a sejtek megnyúlnak 4. Érett vagy maturációs zóna: a differenciálódás (szállítószövetek: floem előbb, xilem A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu később) befejeződése. Hormonok: AUXIN: az apexben játszik fontos szerepet. GIBERELLIN: a merisztematikus zóna hormonja CYTOKININ: az elongációs szakasz jellemző hormonja -LATERÁLIS (OLDAL) MERISZTÉMÁK Kambium: másodlagos vastagodás (hullámos, interfaszcikuláris). Parakambium (fellogén):másodlagos bőrszövetet jelenti. - INTERKALÁRIS MERISZTÉMÁK Fűfélék (Egyszikűek) szártagjain, a szárcsomók felett, a levélhüvely alapi részén működő osztódószövet. A szártagok megnyúlásáért felelős (Pl. gabonaszár növekedése). 4. A bőrszövet-rendszer felépítése, jellemzői és függelékei A bőrszövetrendszer a hajtásos növények testének felületén levő sejtcsoportok összessége a sejtek függelékeivel együtt. Funkciói: védi a külső környezeti hatásoktól (abiotikus-, biotikus stressz), védi az időjárás változásaitól (kiszáradás, csapadék, nedvesség), véd a sebzéstől, Szabályozza a gázcserét, szabályozza a párologtatást, szabályozza a tápanyagok (víz, CO2) felvételét, külvilágból érkező ingerek érzékelése. Bőrszövetrendszer felépitése A) elsődleges: •Epidermisz (hajtás) •Rizodermisz (gyökér) B) másodlagos: •Periderma (parabőr) C) harmadlagos: •Ritidóma (héjkéreg) ELSŐDLEGES BŐRSZÖVET EPIDERMISZ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A fiatal hajtás bőrszövete, mely védőburokként veszi körül a leveles szárat. Jellemzői és citológiai sajátosságai: Egy sejtréteg (csúcsmerisztémakülső tunicarétegéből, a protodermából antiklinális osztódással keletkezik). Ritkán több rétegű (pl. Ficuselastica). Négy-vagy sökszögletesalak,egyszikűek hosszan megnyúltak. Sejtfalak sok esetben hullámosak. A sejtek szorosan illeszkednek (nyúzatkészítés!). Gázcserenyílások(SZTÓMÁK) légrései szakítják meg. Nagy központi vakuólum (színtelen vagy színes sejtnedv: VÍZ, véd a kiszáradástól). Nincsenek kloroplasztiszok. Sejtfalak kutikulával, viasszal impregnált (adkrusztálódóanyagok, ektodezmák). Inkrusztálódhatlignin (sás, szittyó), kovasav(zsurló, pázsitfű), ill. elnyálkásodhat. SZTÓMÁK: gázcserenyilások Sztóma (stoma), görög szóból ered, jelentése száj. Elsőként a mohák sporangiumnyelén figyelhető meg. Kialakulásuk: epidermiszsejtek inekvális (egyenlőtlen) osztódása: sztómaanyasejtill. melléksejtek létrejötte. Sztómakomplexek felépítése: Zárósejtpárból áll (Kétszikűek: babszem alak, Egyszikűek: súlyzó alak). Légrés,melyet a két zárósejt alakít ki és folytatódik a légudvarban. Melléksejtek is találhatóak a sztómák mellett. Citológiai sajátosságok: Kloroplasztiszok jelenléte jellemzi. Egyenlőtlen, tangenciális sejtfalvastagodás. A légrés nyitottságát a kálium és passzív mozgással a víz szabályozza. A zárósejtek megduzzadva, egymástól középen széthúzódnak, a légrés kitágul.A zárósejtek összehúzódásakor a légrés összeszűkül és bezárul. SZTÓMÁK HELYZETE A sztómák helyzete az epidermisz szintjéhez képest, a környezeti viszonyoktól függően: Mezomorf (egy szintben) pl. jácint, nőszirom Xeromorf (besüllyedt, száraz termőhelyen a párologtatás csökkentése) pl.füvek Higromorf (kiemelkedő, nedves és páratelt környezetben) pl. tök A sztómák helyzete a levél lemezen és a száron: Csoportokban, szórtan (Kétszikűek) Sorokban, egyenletesen (Egyszikűek) A sztómák elhelyezkedése a levél lemezen: Episztomatikus levél (Színi oldalon, pl. vízi növények) Hiposztomatikus levél (Fonák oldalon, pl. szárazságtűrő növények Amfisztomatikus levél (Mindkét oldalon) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A melléksejtek számaszerint a sztómakomplexek: Anomocitikus(nincs) pl. Ranunculaceae Dezmocitikus (1 db) pl. Szivarfafélék Paracitikus(2 db laterális) pl. Buzérfélék Diacitikus(2 db poláris) pl. Árvacsalán Tetracitikus(4 db) pl. pletykafélék Hexacitikus(6 db) pl. Commelinaceae Anizocitikus(3, 5 db) pl. keresztesvirágúak Aktinocitikus (sok) pl. puszpángfélék HIDATÓDÁK Guttáció:bizonyos levelek szélén a reggeli órákban vízcseppjelenik meg.Hidatódák (víznyílások): a vízkiválasztásért felelős redukált sztómák (mindig nyitva vannak), mirigyszőrök (tracheák szabad végződéseiből az intercellulárison keresztül áramlik ide a víz). EPIDERMISZ FÜGGELÉKEI Trichomák (növényi szőrők): A protodermából az ún. szőriniciálisokból (trichoblast) kialakuló sejtek, melyek az epidermisz védelmi funkcióját fokozzák vagy kiválasztó, kapaszkodó szerepet töltenek be. A sejtfal sajátosságai: Cellulóz sejtfal, melyet kutikula is fedhet (pl. fedőszőrők), elfásodhat a sejtfal (pl. serteszőrők), a sejtfalba kovasav rakódhat (pl. zsurlók), a sejtfalba mész rakódhat (pl. csalánszőrők). Csoportositásuk: 1.Papillák (virágszirmok epidermiszsejtjeinekfelszíne feldomborodik, színanyag) 2.Fedőszőrök(véd a levél felmelegedésétől, párologtatástól). Lehet egysejtű és többsejtű elágazó. Pikkely és csillagszőrők. Pl. Ezüstfa. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 3. Védő és kapaszkodószőrök (állatok rágása ellen véd ill. felkapaszkodást segíti) -Serteszőrök pl. tök -Kapaszkodószőrök pl. komló -Horgasszőrök pl. galaj 4. Tüskék (epidermisz és parenchimaszövet, elhalt sejtek) 5. Repítőszőrök (magvak, termések felületén; terjesztés). Egysejtű (pl. gyapot) és többsejtű elágazó (pl. gyermekláncfű). 6. Mirigyszőrök (élő, legtöbbször többsejtű, kiválasztó funkció, kutikula felszakadásával ürül): Enyves bunkó pl. vadgesztenye Mirigypikkely pl. komló Nektáriumok Csalánszőr (hangyasav tartalmú )Porzószőrök Só-és mészmirigyek Víz felszívó (gyökérszőrök), víztároló szőrök RHIZODERMISZ A gyökér külső elsődleges merisztémájából(dermatogén) differenciálódott elsődleges bőrszövet. Jellemzői: Nincs kutikulája, nincsenek sztómái, nincsenek kloroplasztiszai sem. Csoportositásuk: Homogén (egyforma alak és méret) pl. vizinövények Heterogén (atrichoblasztés trichoblaszt)----gyökérszőr anyagfelvétel PERIDERMA (MÁSODLAGOS BŐRSZÖVET) A hajtáson és a gyökéren kialakuló másodlagos bőrszövet, ami a víz és gázok számára átjárhatatlan. Az epidermisz alatti elsődleges kéregben egy sejtsor visszanyeri osztódóképességét(másodlagos merisztéma), ez a fellogén(parakambium). A parakambiumkifelé 4-10 rétegben parasejteket, paraszövetet(fellom) hoz létre. Ezek elhalnak. Befelé egy sejtsor vastag paraalapszövet(felloderma) jön létre. Lenticellák (paraszemölcsök): töltősejtek nyomására a periderma feldomborodása, a periderma alatti szövetek szellőztetése. RITIDOMA (HARMADLAGOS BŐRSZÖVET) A ritidóma (héjkéreg): Háncselemekkel érintkezve a fellogén (parakambium) által létrehozott harmadlagos védőszövet (pl. tölgy, nyír). Holt állomány, évről-évre vastagszik. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 5. Az alapszövet-rendszer felépítése, jellemzői és felosztása A növényi test alapállománya (a bőrszövet zárja körül, szállítónyalábok ágyazódnak bele). Felosztható: A.Valódi (parenchimatikus) alapszövetek B.Szilárdító (mechanikai) alapszövetek C.Kiválasztó (szekréciós) alapszövetek Citológiai sajátosságok: Nagyjából egyforma (lat. Par=hasonló) átmérőjű sejtek, izodiametrikus sejtek, elsődleges sejtfal, nagy centrális vakuólum (raktározás), dedifferenciálódásraképes sejtek, intercellulárisjáratok. Ált. előfordulás: -Elsődleges gyökér -Elsődleges szár -Levelek asszimilációs szövete -Gyümölcsök terméshúsa -Magvak belső táplálószövete A legfontosabb életműködések helye (fotoszintézis, légzés, raktározás, kiválasztás, tápanyag transzport). PARENCHIMATIKUS ALAPSZÖVETEK Specializált parenchimatípusok élettani működésük alapján: a)Asszimiláló alapszövet (klorenchima) b)Raktározó alapszövet c)Víztartó alapszövet d)Átszellőztető alapszövet (aerenchima) ASSZIMILÁLÓ ALAPSZÖVET (KLORENCHIMA) Olyan parenchimasejtekbőláll, melyekben kloroplasztiszok (fotoszintetikus szervesanyag-akkumuláció) vannak.Gazdag sejtközi járatrendszerjellemzi (párologtatás).Előfordulnak levelek mezofillumábanés fiatal, zöld szárakban. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Lehet: oszlopos (paliszád) és szivacsos parenchima. RAKTÁROZÓ ALAPSZÖVET Fénytől elzárt növényi részekben (magvak, gumók, gyökerek). Leukoplasztiszokban gazdag: keményitő, olaj, fehérje, csersav---ezek tartalék tápanyagok. VIZTARTÓ ALAPSZÖVET Citológiai sajátosságok: Vékony falú sejtek, kevés citoplazma, nagy központi vakuólum, vizes nyálkatartalommal (vízabszorpció, vízrezervoár). Előfordulásuk: Pozsgás (szukkulens) növények. Pl.: Agave sp., Aloe vera, Sempervivum sp., Lithops sp. ÁTSZELLŐZTETŐ ALAPSZÖVET (AERENCHIMA) Hasadásos vagy szakadásos sejtközi járatokban gazdag Üregek (lakúnák) alakulnak ki, melyek légkamrarendszert alakítanak ki. Előfordulásuk: vízi és mocsári növények levele, szára, gyökere Funkciója: fajsúlycsökkentés, gázcsere SZILÁRDITÓ (MECHANIKAI) A.SZ. Funkció: szilárdítás, tartás a nehézségi erővel szemben. a, KOLLENCHIMÁK: elsődleges sejtfal,helyenkénti részleges falvastagodás,magas pektintartalmú fal,megnyúlásra képes,nem lignifikált, élősejtek. b, SZKLERENCHIMÁK: erőteljes, egyenletes másodlagos sejtfalvastagodás, ált.lignifikált sejtfal,nincs protoplaszt, holtsejtek, növekedésre nem képesek. KOLLENCHIMÁK: Jellemzői: Megnyúlásra, növekedésre képes élő sejtek, sejtfalban a cellulóz és pektin rétegek váltakoznak, egyenlőtlen sejtfalvastagodás, magas pektintartalom-> gazdag víztartalom (akár 60%-a a friss tömegnek). Előfordulásuk: szárak, levelek, virágrészek támasztószövete. Típusai: –Sarkos kollenchima (a sejtfalak az érintkező sarkokon vastagodnak meg) –Hézagos kollenchima (a vastagodási sarkokon utólagosan hasadások jönnek létre) –Gyűrűs kollenchima (körben vastagodik a sejtfal) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu –Lemezes kollenchima (a felülettel párhuzamosan vastagodnak meg a sejtfalak) SZKLERENCHIMÁK: Jellemzői: Funkciója a szilárdítás, növekedésre nem képes sejtek, holt sejtek, másodlagosan megvastagodott, lignifikáltsejtfal, egyenletes megvastagodás. Alaki szempontból: 1.Szklerenchimarostok 2.Szklereidák 1.Szklerenchimarostok:hosszúra nyúlt, orsó szerű sejtekElőfordulás: -Intraaxilárisrostok: farostok a xylémben, lignifikáltak, afarész szállítóelemeit szilárdítják. -Extraxilárisrostok: levelek, szárak elsődleges kérgében kialakuló rostelemek. Szimplasztikusnövekedés. Pl. len (1-7 cm), kender (0,5-5 cm), rami(Boehmerianivea, 25 cm) rostjai 2. Szklereidák: változatos alakú, egyesével vagy kisebb csoportokban jelentkező, egyenletesen vastagodott sejtek. Előfordulásuk: levelek , elsődleges kéreg, gyümölcshúsok, csonthéjas termések termésfala. Típusai: –Brachiszklereidák (kősejtek) –Makroszklereidák –Oszteoszklereidák –Aszteroszklereidák –Trichoszklereidák KIVÁLASZTÓ (SZEKRÉCIÓS) A.SZ. Funkció: cseppfolyós és szilárd anyagok kiválasztása. a)Extracelluláris:mirigyszőrők, kolléterek(enyvesanyagok), nektáriumok(cukrok), ozmofórák(illatkiválasztó képződmények) b)Intracelluláris:kiválasztósejtek (olajtartó, balzsamtartó, csersavtartó, nyálkatartó, kristálytartósejtek), gyantavezetékek (fenyők), tagolatlan és tagolt tejcsövek(politerpének). A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu