Növényszervezettan

Előnézet

A jegyzetről

Növényszervezettan elmélet vizsgára kidolgozott tételek 6-15-ig

Vásárlás (500 Ft)

Név

Növényszervezettan

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Növényszervezettan

Év

2018

Szak

Biológia

Intézmény

Szegedi Tudományegyetem

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-04

Oldalak száma

Jelentem

6. A szállítószövet-rendszer felépítése,jellemzői és sejtes elemei A szállítószövet-rendszer xilémből (farész) és floémből (háncsrész) épül fel. A xilém jellemzői a vízszállító elemek kifejlődött formájában nincs protoplazma, üregüket víz tölti ki (holt sejtekben) . Sejtfalaik vastagok (másodlagos sejtfalvastagodás) és lignifikáltak. Típusai elsődleges és másodlagos xilém. Az elsődleges xilém a prokambiumból keletkezik, protoxilémre és metaxilémre tagolódik, egyszikűek és másodlagos vastagodásra képtelen lágyszárú kétszikűekben fordul elő. A másodlagos xilém kambiumból keletkezik, nyitvatermőkben és kétszikűekben található. Xilém sejtes elemei: Tracheidák (vízszállító sejtek), amik erősen megnyúlt sejtek, végük elvékonyodó, hegyes, gyűrűs, spirális, létrás, hálózatos, gödörkés, HARASZTOKNÁL, NYITVATERMŐKNÉL, ZÁRVATERMŐKNÉL van. Trachea tagok (vízszállító csövek), amik kissé megnyúlt sejtek, a két végén ferde a végfalai vanak (perforációs lemez), változatos végfal-perforáció (létrás, hálózatos vagy teljes) ZÁRVATERMŐKNÉL van. Faparenchima sejtek: Axiális parenchima (vertikális) és bélsugár parenchima (radiális). Farost(szklerenchima rost) Floém jellemzői: prokambiumból és kambiumból keletkeznek. Feladatuk az asszimilátumok (szerves anyagok) szállítása. Kifejlődött formájukban is protoplaszttal rendelkező élő sejtek, csak a háncsrostok holt sejtek. Vékony másodlags sejtfallal rendelkeznek, csak a háncsrostok vastag falúak. Sohasem lignifikáltak. Rostasejt:Vékony, megnyúlt, kihegyesedő végű sejtek,ferde végfaluk van. Gödörkésen esetleg hálózatosan vastagodott faluk nem fásodik. Plazmaszálak húzódnak át egyik sejtből a másikba. Rostacsőtag: tracheaelemekhez hasonlóan összefüggő csövet kialakító sejtek, végfalaik nem szívódnak fel, perforáltak (rostalemez). Itt húzódnak át a plazmaszálak. A rostasejt és a rostacsőtag citoplazmát tartalmazó, erősen differenciálódott (a sejtmag felszívódik) élő sejtek. Kallóz tömíti el egy-két év működést követően ősszel.Kísérősejtek: A rostacső anyasejt inekvális osztódásával alakul ki. A rostacsőtagok testvérsejtjei. Zárvatermőknél találhatóak. A szállítás irányában megnyúltak. Élő, citoplazmatartalmú parenchimatikus sejtek (van sejtmag). Háncsparenchima: Vékonyfalú, plazmatartalmú, élő sejtek. Tápanyagszállítás, raktározásban van szerepük. Háncsrostok: Extraxiláris rostok. Vastag, cellulóz sejtfalú, szűk lúmenű, plazma nélküli sejtek. Szilárdításban játszik szerepet. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 7. A szárazföldi növények nemzedékváltakozása. Harasztok Kétszakaszos egyedfejlődés A növények életciklusában egy haploid és egy diploid szakaszt különböztetünk meg, ami azonban genetikai értelemben nem nevezhető két „nemzedék”-nek. A növények diploid spóraanyasejtjei meiotikus osztódással spórákat hoznak létre. Ezek a spórák mitotikus osztódással többsejtű, haploid szervezetet hoznak létre. E haploid szervezeten alakulnak ki az ivarszervek, amelyekben mitózissal jönnek létre az ivarsejtek. Mivel ez a szervezet hozza létre az ivarsejteket, gametofitonnak (és a haploid szakaszt gametofiton szakasznak) nevezzük. Az ivarsejtek egyesülésével a diploid zigóta jön létre, ami mitotikus osztódással diploid szervezetet alakít ki. E diploid szervezeten jönnek létre a diploid spóraanyasejtek, amelyek meiotikus osztódással hozzák létre a spórákat. Innen származik e diploid szervezetek neve:sporofitonnak nevezzük. A növényvilágban a gametofiton és a sporofiton aránya változó. Korpafüvek: A korpafüvek sporofillumai vagy szétszórva, vagy kompakt csoportokban helyezkedhetnek el. A sporangiumok vese alakúak, vagy a sporofillumon rövid nyélen erednek, vagy a levél és szár szegletében alakulnak ki. Ha a sporofillumok a hajtások végén tobozszerűen tömörülnek, akkorstrobiluszról vagy sporofillumfüzérről beszélünk. A strobiluszt alkotó mikrofillumok gyakran pikkelyekké redukálódnak és néha nem is fotoszintetizálnak. . A sporogén sejtek elkülönülnek egymástól, mindegyikük kialakít egy spóratetrádot. A gametofitonok egylakiak, mindkét ivarszerv kialakul rajtuk. Az antheridiumok besüllyedtek, nagyok,sok spermium keletkezik bennük. A spermiumok kiürülése az ivarszerv felszíni sejtjeinek szétszakadásával indul meg. Az archegoniumok is besüllyedtek, palack alakúak, a nyak 4-5 sor sejtből áll. A gametofitonokon gyakran több különböző fejlettségű sporofiton is erdehet, ebből következően a gametofiton nagyon hosszú életű, és hosszú ideig táplálja a fejlődő sporofitonokat, és az ivarszervek is hosszú ideig funkcionálnak, vagy folyamatosan keletkeznek. A zigóta transzverzális osztódásával létrejön egy külső szuszpenzor sejt, a belső sejt pedig az embriót hozza létre.(izospórák ) Csipkeharasztok: A csipkeharasztok eusporangiumos növények. A sporofillumok alig különböznek a vegetatív levelektől, és sok fajban annyira lazán rendeződnek sorba, hogy a strobiluszok szinte láthatatlanok. A sporofillumok egy-egy nyeles sporangiumot hordoznak a színi oldalon a levél alapi részén.. A csipkeharasztokban kétféle sporangium alakul ki. Egyesekben a legtöbb sporocita megmarad és meiozissal spóratetrádokat hoz létre. A spórák a fejlődésük során sokáig maradnak tetrádokban. Ezek a mikrosporangiumok. A másik típusú sporangiumokban csak egyetlen sporocita marad meg, ez meiozissal hozza létre az egyetlen spóratetrádot, aminek a tagjai rendkívüli mértékben megnagyobbodnak, miközben felhalmozzák magukban a többi degenerálódott sporocita anyagait. Ezek a nagyméretű spórák a makrospórák. Azok a levelek, melyek a mikrospórákat tartalmazó mikrosporangiumot hordozzák, a mikrosporofillumok. És amelyek a négy makrospórát tartalmazó makrosporangiumot hordozzák, a makrosporofillumok. A méret és funkció szerint különböző spórák meglétét heterospóriának nevezzük. A mikrosporangiumok a strobiluszon belül inkább a csúcs közelében, míg a makrosporangiumok inkább a strobilusz alapja felé helyezkednek el. A mikrospórák hím gametofitonná fejlődnek, a makrospórák pedig a női gametofitont hozzák létre. (Heterospórások) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Zsurlók: A zsurlók a rizómák vagy föld feletti szárak darabolódása által képesek vegetatív szaporodásra. A zsurlók homospórásak. Minden zsurlónak strobiluszba csoportosuló sporofillumai vannak. A zsurlók strobilusza egy tengelyből és az azon fejlődő sporangiofórokból áll. Bizonyos zsurlófajok strobilusza átmenetet képez a levelekhez hasonló sporofillumok és a sporangiofórok között, ezért valószínű, hogy a sporangiofór sporofillum eredetű struktúra. A kifejlett sporangiofórok általában hatszögletűek a körülöttük fejlődő többi sporangifór nyomásának hatására. A sporangiofórok adaxiális oldalán sporangiumok fejlődnek, sporangiofóronként 8-10 darab. A zsurlók gametofitonjai lehetnek egylakiak, kétlakiak és az is előfordul, hogy egy előtelepen időben elkülönülve jönnek létre a különböző iverszervek. Az antheridiumok felszíni lebenyeken jönnek létre, az archegoniumok az előtelepbe beágyazva jelennek meg. A női ivarszervek nyaka a fotoszintetizáló lebenyek tövében nyílik a felszínre. Az antheridiumok egyetlen sejtből fejlődnek, ennek két utódsejtje közül a külső a hímivarszerv burkát, a belső sejt pedig a spermatogén szövetet hozza létre. Az archegoniumok szintén egy-egy sejtből fejlődnek, besüllyedt palack alakúak, nyakuk négy sorsejtből áll. Egy előtelepen több petesejt is megtermékenyülhet, és több embrió indulhat fejlődésnek. A zigóta négy egyforma sejtre osztódik. A zsurlók embriójának nincsszuszpenzora. Az embrionális gyökér keresztülnő az előtelepen és eléri a talajt, ezzel függetlenedik az új sporofiton. Páfrányok: A leveleken a sporangiumok csoportokba tömörülnek, ezek a szóruszok. A szóruszok általában a levél fonákán, esetleg szélén jelennek meg. A sporangiumok megérésekor a szóruszt borító induzium vízvesztés következtében összezsugorodik, szabaddá válnak a sporangiumok. A sporangium nyele megnyúlik, falának sejtjei egy gyűrűszerű sorban megnagyobbodnak, kialakul az annulusz.(izospórások) 8. A szárazföldi növények nemzedékváltakozása. Nyitvatermők Előző tételben a kétszakaszos egyedfejlődés áttekintendő. A nyitvatermők közös sajátossága, hogy ivaros nemzedékeik újszerűen már módosult leveleken fejlődnek. A női ivaros nemzedék/makrogametofiton/ a termős toboz módosult levelén a makrosporofillumon/termőlevél/ fejlődik. Azonban ez csak részleges védelmet biztosít a női gametofiton számára, mert a fenyőféléknél a termőlevelek a zárvatermőkkel ellentétben nem forrnak össze egy zárt magházzá. A női ivaros nemzedék az ivarleveleken egy új szervben az un magkezdeményekben fejlődik, melyek többé kevésbé szabadon állnak a termős tobozok termőlevelein. A női makrogametofiton a fenyőknél alapvetően eltér a zárvatermők hasonló haploid nemzedéktől. A toboz termőlevelek tövében a magkezdemények közepén egy makrospórából alakul ki a mikroszkópikus méretű előtelep, amely több ezer sejtből áll. Lényeges különbség a két növénycsoport között, hogy a nyitvatermők makroprotalliumában még kialakul egy archegónium (női ivarszerv), ami a zárvatermőknél teljesen hiányzik. Ebben alakul ki a petesejt, amelyet a pollenből fejlődő hím ivaros nemzedék hím ivarsejtje/spermatozoid/ termékenyít meg. A hím mikrogametofiton fejlődése is bonyolultabb, mint a zárvatermőké, még egy sejtosztódási folyamat és néhány plusz sejt még beiktatódik. Megjelenik a két hímivarsejt, de általában nincs kettős megtermékenyítés. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 9.A szárazföldi növények nemzedékváltakozása. Zárvatermők Nemzedékváltakozás! A zárvatermők evolúciós újítása a virágban a termőlevelekből kialakuló zárt magház, melynek belsejében a magkezdeményekben fejlődik a női ivaros nemzedék. A teljes női ivaros nemzedék a magkezdeményben helyet foglaló embriózsákban elfér. A nőigametofitont alkotó sejtek száma a nyitvatermőkhöz viszonyítva itt még tovább csökken. A leggyakrabban emlegetett ősi un normál „Polygonum-típusú” női gametofinnál az embriózsák lényegében egy 8 haploid sejtből fejlődő különös „szupersejt”, amely a fejlődési folyamat végén már csak 7 sejtmagot tartalmaz/un szekunder embriózsák/: egy centrális fúzionált diploid központi vegetatív magot, és hat haploid sejtmagot: az egyik oldalon csoportosulva egy petesejtet és annak két kísérő sejtjét, az ellentétes oldalon pedig még három ellenlábas sejtet. Az osztódásokat követően és a végleges poziciók kialakulása után megalakul a magokat elkülönítő sejtfal is a diploid központi sejtet kivéve, ahol kifejlett állapotban sincs határoló felület a központi magpár körül. A női előtelep lényegében az ellenlábas sejtek alkotta trió, az ivarsejteket a petesejt és a”biztonsági tartalék”-nak megfelelő két kísérősejt reprezentálja. A hím ivaros nemzedék a zárvatermőkben szinte a lehetséges végletekig egyszerűsödik. A redukciós osztódással létrejött mikrospóra/pollenszem/ egyenlőtlenül/inekválisan/ osztódik/un pollenmitózis-1/ és létrejön egy kisebb generatív és egy nagyobb vegetatív magot tartalmazó sejtpáros a kétmagvas pollen. Néhány növénycsoportot kivéve/pl fészkesvirágúak, ernyősök/ a zárvatermők pollenszemei kétsejtes állapotban kerülnek a megporzással a bibére. A pollen itt tömlőt hajt/”csírázik”/. A tömlőben elöl haladó vegetatív sejtet követi a generatív sejt ez utóbbi itt még egyszer osztódik/pollenmitózis-2/. Így alakul ki a két haploid hímivarsejt, amely mai ismereteink szerint nem teljesen egyforma. A sejtmag és a vakuolumok méretében, valamint a proplasztiszok számában különböznek egymástól. Lényegében a vegetatív tömlősejtből és a két hímivarsejtből álló három sejtmagvas pollen a zárvatermők hím ivaros nemzedéke. A pollentömlő általában a magkezdemény nyílásán/mikropile/ jut az embriózsákba/porogámia/ mindig a kísérősejtek felől. Ritkán egyes növénycsoportokban azonban előfordulhat más lehetőség is/aporogámia/, amikor kerülő úton jut el a petesejt közelébe/diófélék, nyírfák, tökfélék/. A segítősejtek sejtfalbontó enzimeikkel nyitják fel a pollentömlő falát, ekkor a vegetatív mag elpusztul és két hímivarsejt egyike valószínű amöboid mozgással eléri a petesejtet és fuziójukkal létrejön a diploid nemzedék első sejtje a zigóta, amelyből a továbbikban azembrió fejlődik. A másik hímivarsejt egy passzív folyamattal belökődik az embriózsák közepére és itt egyesül a központi diploid sejtmaggal létrehozva így egy triploid endospermium sejtmagot, amelyből raktározószövet fejlődhet a továbbiakban. Ez a folyamat a kettős megtermékenyítés, amely zárvatermő növényekre általánosan jellemző és teljes diploid sporofiton fejlődésük kezdőpontja. 10. Megtermékenyítés folyamatainak ismertetése. Beporzás. Megtermékenyítés. Kettős megtermékenyítés! Miből mi lesz, előzőkben. Megporzás: szél, rovar, víz, madár, csiga- és denevér megporzás. Pollentömlő növekedés → Kettős megtermékenyítés → Zigóta, embriófejlődés. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Pollentömlő növekedés: Megindul a pollen csírázása, a pollentömlő növekedése. A vegetatív sejt a növekvő pollentömlőbe vándorol, elöl a vegetatív sejt magja, mögötte a generatív sejt, vagy tricellulátus pollen esetén a két spermasejt halad. A pollentömlő behatol a bibébe, annak un. transzmissziós szövetébe. A pollentömlő növekedése során a sejtközötti térben, vagy a laza állagú sejtfalakban nő a magkezdemény irányába, de a sejtekbe sohasem hatol be. A pollentömlő a csúcsi részén növekszik, ahol intenzív vezikulaáramlás figyelhető meg a felszín irányába. A pollentömlő falának anyaga jelentős mértékben kallóz. A növekedés anyag és energiaellátását a csírázás utáni szakaszban a bibeszál szövetei biztosítják. Amennyiben a bibeszál csatornás típusú, a pollentömlő a bibecsatornát bélelő epitél sejtek felszínén növekedve, az ottani kiválasztott anyagból táplálkozik. A nem csatornás bibékben a bibeszál középső részét alkotó transzmissziós szövet laza sejtfalaiban, vagy ha van, sejtközötti terében halad előre, és a környező sejtek táplálják. A pollentömlő növekedésével nem tart lépést a vegetatív sejt növekedése, hanem az a csúcs irányába halad előre, és üres pollentömlőt hagy maga mögött. A bibeszál tövéhez az un. bibeponthoz jutva belép a magházba, és a magház belső felszínén, vagy ha van, a központi tengelyen növekszik a magkezdemény felé. Míg a bibeszálban a pollentömlő irányítása elsősorban a megnyúlt sejtek sejtfalai által mechanikusan történik, a magkezdemények közelében kémiai szignálok veszik át az irányítást. Kettős megtermékenyítés: A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 11. A zárvatermő növények szexuális folyamatainak összehasonlítása. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 12. Az embriogenezis folyamata. A táplálószövet (endospermium) típusai A zigóta -> proembrió (2 sejtes állapot) -> apikális + bazális sejt • Bazális sejt -> szuszpenzor kialakítása • Apikális sejt → tényleges embrió kialakítása – 2, 4, 8 sejtes állapot → periklinális osztódások révén a proembrio 2 sejtrétegre különül (16 sejtes állapot) – A külső sejtréteg, mint protoderma a bőrszövetet alakítja ki, a belső sejtréteg pedig további osztódásokkal a későbbi embrió testét (gömb stádium) – Szív stádium (fejlődő sziklevelekkel, köztük a kialakuló apikális merisztémával) – Torpedó stádium (sziklevelek megnyúlása révén) – Végül a sejtszám további növekedésével kialakul az embrió, és az osztódások leállnak A táplálószövet (endospermium) típusai A megtermékenyített központi sejtből fejlődik ki a mag táplálószövete az endospermium • Típusai: – Nukleáris típus Az osztódások során nem történik citokinézis, ezért egy sok magvú szincitium alakul ki, és a sejtesedés csak később következik be. Gyors növekedésű. – Celluláris típus Szabályos osztódások jellemzik. Lassú növekedésű. Hausztóriumokat növeszt a nuccelusba (tápanyag felszívás). – Helobiális típus Az első mitózis inekvális, és a kisebbik sejt (kalazális) nem osztódik tovább (hausztóriumot növeszt a nuccelusba). A nagyobb sejt nukleáris típus szerint, kezdetben csak magosztódásokon megy keresztül. Táplálószövet: szekunder endospermium • A központi sejtből, a kettős megtermékenyítés révén kialakuló háromszoros kromoszómaszámú (3n) táplálószövet • Típusai: – Celluláris – Nukleáris – Hellobiális • Tartalék tápanyag: – amilum (lisztes magvak: gabonafélék) – olajok, zsírok (olajos magvak: tök, kender, len, ricinus, dió) – proteinek (hüvelyesek, gabonafélék - sikér) Táplálószövet: perispermium A nucellus maradványából kialakuló táplálószövet Táplálószövet: sziklevelek Az endospermium felszívódik az embrió fejlődése és érése során A tartalék tápanyagok a sziklevelekben raktározódnak ( Fabaceae, Fagaceae ) 13. A mag. Felépítés, szerkezet, egyéb tulajdonságok MAG: Feladata az embrió védelme. Már a nyitvatermőknél megjelenik ,az új sporofitont hordozza → nem a spóra a szaporító képlet! Kialakulhat az embrió nyugalmi periódusa ,zigótából bipoláris embrió (csíra) integumentumból → maghéj (testa) központi magbóé (2n) szekunder endospermium jön létre A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu két speciális pont a mag felszínén: a hilum (köldök) – a funiculus csatlakozási pontja és a mikropile – a radikula kilépési pontja egyéb részei: – sziklevél (cotyledon) – perispermium (nucellusból) Részei: csíra (embrió) mely áll: radicula,plumula,cotyledon Tápláló szövet tipusai: endospermium, perispermium Valamint a maghéj,amely tipusai sarcotesta,sclerotesta Kétszikű és egyszikű magszerkezet Maghéj (testa) Integumentum(ok)ból alakul ki Többrétegű lehet (pl. Piper nigrum – 6 rétegű, Phaseolus vulgaris – 2 rétegű) Változatos megjelenésű, lehet sima, mintázatos, csavarodott … Típusai: – sclerotesta - fásodott (szkeleridák) – sarcotesta - húsos, színes – mixotesta - elnyálkádosó (len, paradicsom, útifű, stb.) Egyéb függelékek a magvakon Elaioszómák lipidekből, fehérjékből áll hangyákkal (myrmecochoria) történő terjesztéshez alakul ki, eredetük különböző : chalaza, funiculus, hilum (köldök), exokarpium, vacok, lepel, bibeszál, stb. Caruncula (köldökpúp) a mikropile közelében az integumentumból alakul ki. Egyes magoknál magköpeny (arillusz) is található. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 14.Termések. Terméstípusok elkülönítésének módjai. Terméstípusok ismertetése. A termés kialakításában résztvevő virágok száma (egy virág vagy virágzat) alapján megkülönböztetünk egyszerű termést, csoportos termést és terméságazatot A termésképzésben résztvevő virágrészek (csak a termő, vagy e mellett más virágrész is) alapján lehet valódi termés (a termés kialakitásában csak a termő vesz részt) áltermés (más virágrészek is részt vesznek a termés kialakitásában) A virágban egy termő, vagy több különálló termő található (apokarp vagy cönokarp termőtáj) alapján lehet :egyszerű termés vagy csoportos termés A termésfal a magok érése során kiszárad vagy (legalább részben) parenchimatikus marad – száraz termések (kiszárad) és húsos termések A magvak érését követően a termésfal felreped vagy nem reped fel : felnyíló termések és zárt termések. Termés tipusok: Száraz felnyiló: – tok: felső állású magház, polikarp – tüsző: apokarp, többmagvú – hüvely: monokarp, sokmagvú – becő(ke): 2 termőlevél, felső állású magház Száraz zárt: – makk: fellevél → kupacs – kaszat: alsó állású magh. – szemtermés: felső állású magh. – aszmag: apokarp, 1 magvú – lependék: „szárnyas” makk Húsos: – bogyó: felső állású magh., polikarp – kabak: alsó állású magh., 3 termőlevél – csonthéjas: monokarp, 1 magvú – narancstermés: sok termőlevél (5-20!), sokmagvú Termésfal három részből áll: exokarpium,mezokarpium,endokarpium Száraz termés: Aszmag termés :Apokarp temőtáj 1 termőlevél, felső állású magház Egymagvú száraz, zárt termés Tüsző termés:Apokarp temőtáj 1 termőlevél, felső állású magház Hasi varraton felülről lefelé felnyíló, monomer, sokmagvú termés Felnyiló termés: Becő,becőke 2 termőlevél összenövéséből, felső állású magház Üregét a placentából származó álválaszfal kettéosztja, és ezen fejlődnek a magvak (sokmagvú) Ha a hossza nagyjából akkora, mint a szélessége becőkének hívjuk Két kopáccsal (falrésszel) alulról felfelé nyíló termés A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Száraz felnyiló termés: Hüvely: 1 termőlevél, felsőállású magház A hasi varrat és a háti főér mentén két kopáccsal felnyíló sokmagvú száraz termés Tok termés: 2 vagy több termőlevél, alsó vagy felső állású magház ,1 vagy több üregű. Változó felnyílású száraz termés (kupak, lyukak, fogak, a termőlevelek összenövése mentén, a forradások és főerek mentén) Száraz zárt: Makk: 2 vagy több termőlevélből, felső vagy alsó állású magház Fásodott falú, egymagvú, zárt termés Gyakori a kupacs (fellevél vagy virágtengely eredetű), lehet zöld levélszerű (mogyoró), hártyás (gyertyán), vastag, kemény, kehelyszerű (tölgy), tüskés (bükk, gesztenye) Makkocska: A makktermés apró alakja ,2 vagy több termőlevelű magházból, utólagos feldarabolódással, négyesével keletkezik, csészelevelek borítják Lependék: Felső állású, két termőlevélből keletkező szárnyas makk A termésfal külső rétegeiből hártyás repítő függelék képződik Ikerlependék: Voltaképpen szárnyas ikermakk (villás terméstartó kapcsolja össze a részterméseket) Kaszat: 2 termőlevél, alsó állású magház Száraz termés, Egyes esetekben a termés csúcsi részén módosult csészelevelekből repítőkészülék (pappus) alakul, a csészelevelekből koronácska (coronulla) képződik Ikerkaszat: Alsó állású, vagy látszólag alsó állású, 2 db termőlevélből alakuló, száraz, zárt ikertermés A részterméseket a carpophorumnak nevezett terméstartó kapcsolja össze Ernyővirágzatúak jellemző terméstípusa Szemtermés: Legtöbbször 1 db termőlevélből, felső állású magházból alakuló egymagvú, száraz termés A pázsitfüvek, így a gabonafélék jellemző termése Húsos termések: Bogyó: a termésfal egész alapszövete (mezo- és endokarpiuma) húsos szövetté alakul Paprikatermés → felfújt bogyó Csonthéjas termések: 1 vagy 2 db termőlevél, felső vagy alsóállású magházból fejlődő, többnyire zárt húsos termés Exokarpium: bőrnemű, színes A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Mezokarpium: leveles-húsos, éretten édes Endokarpium: kősejtekből, szklereidákból áll, innen a „csonthéj”, ezen belül található a mag Ettől eltérő a kókusz, ahol a mezokarpium rostos, és ez teszi képessé a vízen úszásra, illetve a dió, ahol a húsos exo- és mezokarpium felnyílik és a csontár kihullik belőle (felnyíló csonthéjas termés) Csoportos csonthéjas Apokarp termőtájból alakuló apró csonthéjas termések csoportja (pl. szeder, málna) Húsos zárt: Heszperidium Több termőlevélből, felsőállású polimer, több üregű magházból fejlődő húsos termés anatrop magkezdeménnyel Az exokarpium bőrnemű és olajtartókat tartalmaz A mezokarpium lazán kapcsolódó szivacsos parenchimából áll (ezt szoktuk lehámozni a cikkelyekről) Az endokarpium mint hézagmentes sejtréteg határolja a termésfalat, belőle zsákszerű lédús szőrök nyomulnak a termésüregbe (ezekben gyűlik a narancs és a citrom édes leve) Kabak: Alsó állású, többnyire 3 db termőlevélből alakuló, fejlett mezokarpiumú nagyméretű termés Exokarpium: bőrnemű, néha hálózatos bevonatot alkot (pl. sárgadinnye) • Mezokarpium: kollenchima + lédús parenchima Endokarpium: a termésüreget elhúsosodó válaszfalai töltik ki, itt vannak a magvak (pl. tök, uborka, dinnye) Áltermés: Alma termés: Alsó állású, több termőlevelű (5), apokarp termőtájból képződő, eléggé bonyolult felépítésű áltermés ,5 db tüszőtermés (almacsutka) Az 5 db tüszőtermést veszi körül a virágtakaróból és vacokból alakuló húsos rész (ezt eszük meg) A tüszőrekeszekben 2-2 db mag található (összesen 10 db) A termés tetején az 5 csészelevél megmarad és elszárad (bizonyíték az alsó állású magházra) Csipkebogyó termés: Apokarp termőtájból keletkező aszmagtermesekből áll, amelyek az elhúsosodó, serleg alakú vacok belsejében ülnek Az áltermés egészben hull le, a vacok peremén a rászáradó csészelevelek láthatók Szamóca termés: Apokarp termőtájból fejlődő aszmagtermések csoportja, melyek az elhúsosodó kúpszerű vacokba süllyednek Eper termés: Apokarp termőtájú Az egyes makkocska terméseket az elhúsosodó lepellevelek burkolják A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Terméságazatok: A felső részén kiszélesedő, majd a csúcsán betüremkedő serlegvirágzatból fejlődő aszmagterméságazat, az egyes terméseket az elhúsosodó virágzati tengely zárja magába (fügetermés) Elhúsosodó fellevelekkel körülvett bogyós terméságazat (ananásztermés 15.A mag és a termésterjesztés módjai. Mag és termés módosulatok. A dormancia kialakulása és szerepe. A csírázás típusai Dormancia célja:Optimalizálás és az utódnemzedék biztonsága Típusai: I. Exogén: Külső körülmények – kemény maghéj vagy termésfal – hideghatás, hőingadozás, talaj savas pH-ja → csírázás (pl. Fabaceae család tagjai) II. Endogén: Az embrió az oka – morfológiai: fejletlen embrió (pl. Magnoliaceae, Ranunculaceae) – fiziológiai: fejlett embrió, de hideg-, száraz- vagy fénykezelés kell a csírázás indukálásához (pl. gabonafélék, napraforgó) – morfo-fiziológiai: fejletlen embrió; hosszabb nedves, meleg idő és hideghatás (vernalizáció) kell a sikeres csírázáshoz (pl. mákfélék) A dormancia el is maradhat Mint pl a vörös mangrove fa (Rhizophora mangle) fiatal csíranövényei esetében nincs dormancia, a magok gyorsan kicsíráznak.A fiatal csíranövények akár 25 cm hosszúak is lehetnek, mikor leesnek az anyanövényről, és A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu az iszapba merülve új növényt hoznak létre. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu