Polgári perjog I. jegyzet

A jegyzetről

TÉTELEK 1-50-ig
1. A polgári eljárás és a polgári per fogalma. A polgári per tárgya, célja, feladatai, a polgári perjog forrásai
(2. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek)
(3. A polgári perjog sajátos alapelvei)
4. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai joghatósági rendeletek
rendszere és hatálya
5. Az általános és a különösjoghatóság
6. Aszimmetrikus joghatósági okok
7. Kizárólagos, kizárt és a felek által kikötött joghatóság
8. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük
9. A bíró és a bíróság kizárása
10. A hatáskör fogalma és szabályozása
11. A pertárgy értéke
12. A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános illetékesség
13. Kizárólagos, kikötött és vagylagos illetékesség
14. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése
15. A félfogalma a polgári perjogban, a perbeli legitimáció, a keresetindításra jogosultak, az ügyész részvétele a
polgári perben
16. Perképesség
17. Pertársaság
18. Beavatkozás
19. Változások a felek személyében
20. A perbeli képviselet fogalma, fajai, a törvényes és az ügygondnoki képviselet
21. Meghatalmazotti képviselet
22. Kötelező jogi képviselet
23. Az ügyvédi tevékenység
24. A perköltség fogalma, a költségek előlegezése és felszámítása
25. A perköltség viselése
26. A költségkedvezmények célja és fajtái. Költségmentesség és költségfeljegyzési jog
27. A polgári peres eljárás illetéke és az illetékkedvezmények

Vásárlás (500 Ft)

Név

Polgári perjog I. jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Polgári perjog

Év

2020

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

1 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2021-12-30

Oldalak száma

215

Jelentem

Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka 2020. POLGÁRI PERJOG I. JEGYZET (PP. 1-253.§) 2020/21 I. félév követelményei alapján (2021 január 1-től hatályos Pp.) + egyéb dogmatikai ínyencségekkel kiegészítve A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 1 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka 2020. TÉTELEK 1. A polgári eljárás és a polgári per fogalma. A polgári per tárgya, célja, feladatai, a polgári perjog forrásai (2. Az igazságszolgáltatásban érvényesülő alapelvek) (3. A polgári perjog sajátos alapelvei) 4. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai joghatósági rendeletek rendszere és hatálya 5. Az általános és a különös joghatóság 6. Aszimmetrikus joghatósági okok 7. Kizárólagos, kizárt és a felek által kikötött joghatóság 8. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük 9. A bíró és a bíróság kizárása 10. A hatáskör fogalma és szabályozása 11. A pertárgy értéke 12. A bírósági illetékesség fogalma, fajai. Az általános illetékesség 13. Kizárólagos, kikötött és vagylagos illetékesség 14. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése 15. A fél fogalma a polgári perjogban, a perbeli legitimáció, a keresetindításra jogosultak, az polgári perben ügyész részvétele a 16. Perképesség 17. Pertársaság 18. Beavatkozás 19. Változások a felek személyében 20. A perbeli képviselet fogalma, fajai, a törvényes és az ügygondnoki képviselet 21. Meghatalmazotti képviselet 22. Kötelező jogi képviselet 23. Az ügyvédi tevékenység 24. A perköltség fogalma, a költségek előlegezése és felszámítása 25. A perköltség viselése 26. A költségkedvezmények célja és fajtái. Költségmentesség és költségfeljegyzési jog 27. A polgári peres eljárás illetéke és az illetékkedvezmények 28. Az eljárási cselekmény fogalma, fajai, a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 2 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka 2020. 29. Egyezségi kísérlet és ideiglenes intézkedés 30. Beadványok és hiánypótlás (29) 31. Félbeszakadás (30) 32. Szünetelés (31) 33. Felfüggesztés (32) 34. Idézés, kézbesítés, kézbesítési kifogás (33) 34. A nemzetközi kézbesítés hagyományos és európai uniós eszközrendszere 35. Határidő, határnap, mulasztás, igazolás 36. Eljárási kifogások, jegyzőkönyv, irat- és adatkezelés 37. A kereset fogalma és fajai. Keresethalmazatok 38. Keresetindítás és perindítás. A keresetlevél 39. Áttétel és visszautasítás 40. A bírósági meghagyás 41. A perfelvétel általános szabályai és módja 42. A perfelvételi tárgyalás és a perfelvétel lezárása 43. A perfelvétel iratai 44. Viszontkereset és beszámítás 45. Keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás és utólagos bizonyítás az érdemi tárgyalási szakban 46. Az érdemi tárgyalási szak egyéb általános szabályai, a perfelvétel kiegészítése 47. A perfelvételi és az érdemi tárgyalás közös szabályai 48. Pervezetés 49. Az eljárás megszüntetése 50. A járásbírósági hatáskörbe tartozó per eltérő szabályai A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 3 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 1. A POLGÁRI ELJÁRÁS ÉS A POLGÁRI PER FOGALMA. A POLGÁRI PER TÁRGYA, CÉLJA, FELADATAI, A POLGÁRI PERJOG FORRÁSAI FOGALMA POLGÁRI ELJÁRÁS: a) a bíróságnak vagy valamely a bírósághoz tartozó (végrehajtó), illetőleg meghatározott szempontból a bírósággal azonosnak minősülő személynek (közjegyző), b) polgári ügyekben az c) igazságszolgáltatás megvalósítására, vagy annak elősegítésére irányuló, d) jogilagszabályozott tevékenysége, e) amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyek A POLGÁRI ELJÁRÁS FORMÁI: 1) polgári PERES eljárások (felosztható vagyonjogi és különös perekre) a. célja: a bíróság elé vitt jogvita eldöntése → cél: jogvédelem b. a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról- törvényben szabályozott eljárás során véglegesen dönthetnek 2) polgári NEMPERES eljárások (minden olyan polgári eljárás, amely nem a peres eljárás szabályai szerint folyik le) a. perpótló eljárások → pl. fizetési meghagyásos eljárás vagy iparjogvédelemmel kapcsolatos nemperes eljárás b. perelhárító eljárás → pl. a bíróság vagy a közjegyző előtti egyezségi kísérletre idézés, ami elősegíti a konszenzust vagy pl. előzetes bizonyítás c. jogállapot – változtató eljárások → pl. holtnak nyilvánítás, halál tényének megállapítása d. jogok gyakorlását elősegítő eljárás → hagyatéki eljárás, közjegyzői letét e. jogot kényszer útján érvényre juttató eljárás → végrehajtási eljárás, felszámolási eljárás Peres eljárás Nemperes eljárás Minden esetben bíróság jár el, perbírósági hatáskörben, azaz jogvitát dönt el nem minden esetben bíróság jár el (pl. közjegyző, bírósági végrehajtó), de a nemperes eljárások döntő többsége is bírósági határkörbe tartozik, céljuk azonban nem a jogvitarendezés a jogvitában legalább két ellenérdekű fél van (felperes – alperes) az ellenérdekű felek jellemzően hiányoznak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 4 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 az eljárás keresetlevéllel indul az eljárás kérelemmel vagy más beadvánnyal indul a bíróság köteles mindkét felet meghallgatni (kétoldalú meghallgatás elve) azaz az eljárás kontradiktórius az eljárás döntően nem kontradiktórius (pl. fizetési meghagyásos eljárás: a közjegyző az ellenérdekű felet nem hallgatja meg) maga a nemperes eljárás célja sem teszi szükségessé a felek kétoldalú meghallgatását (nincs jogvita) a bíróság tényállás megállapítása érdekében bizonyítást vesz fel, de a per eldöntéséhez szükséges tények állítása és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felek feladata az eljárás során nem folytatnak le bizonyítást, vagy korlátozottan van helye bizonyításnak a döntés véglegesség igényével, ítélettel történik, mely, ha jogerőre emelkedik, jogi nyugvópontra juttatja a konfliktust az eljárás érdemében is végzéssel kell dönteni, ami nem minden esetben végleges, de a bíróság végzéssel határoz akkor is, ha az ügyben véglegesen dönt POLGÁRI ELJÁRÁSJOG: 1) a jogrendszer egyik ágaként a polgári eljárás (peres és nemperes) szabályozására vonatkozó hatályos joganyagot tartalmazza 2) a jogtudomány egyik területe 3) jogászképzés tananyaga POLGÁRI ELJÁRÁSI JOGVISZONY: a) a polgárieljárás során b) a polgári eljárás alanyai között (peralanyok) keletkező, c) jogilag szabályozott viszony, (d) melynek tárgyát a polgári eljárásjogi jogviszony alanyai által kifejtett magatartások, e) tartalmát pedig az alanyok jogai és kötelezettségei képezik) - nem azonos a felek között keletkező/fennálló anyagi jogi jogviszonnyal, melynek eldöntése képezi a per tárgyát - e jogviszony alanyai (háromoldalú jogviszony): 1. bíróság (aki az alábbiakkal szemben közjogi természetű eljárási jogviszonyban áll) 2. felek - felperes (aki perel) o törvény a legtöbb esetben nem határozza meg, hogy ki jogosult kereset indításra → vannak olyan anyagi jogi jogviszonyok, amelyek esetén meghatározza törvény, hogy ki jogosult ki ellen megindítani a pert (pl. személyi állapotot éríntő perek) o A felperes olyan személy lehet, akinek törvény által biztosított joga veszélyeztetve van, vagy sérelmet szenvedett A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 5 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 A jogvitában érdekelt fél saját jogán indít keresetet, mert az érvényesített jognak ő a jogosultja → materiális felperes ▪ rendszerint egybeesik a pert kezdeményező processzuális felperessel o Anyagi jogi jogosultakon kívül más is indíthat pert, ha ezt törvény lehetővé teszi → rászorulóknál o kereset indítási jog és a kereshetőségi jog nem azonos ▪ kereshetőségi jog: perbeli alanyi jog a konkrét felperest az adatott tényállás alapján a konkrét alperessel szemben megilleti- e vagy sem. → erről a bíróság érdemben dönt alperes (akit perelnek) utóbbi kettő között magánjogi természetű anyagi jogi jogviszony áll o - 3. más perbeli személyek, közreműködők a) felekhez hasonló jogosultságú - beavatkozó - ügyész b) részvételük esetleges - képviselő, tanú, szakértő… TÁRGYA • A POLGÁRI ÜGY: azaz minden olyan ügy, amely a polgári eljárás szabályai szerint folyik le, tehát: nem büntető, vagy közigazgatási jogi jogvita, amely bíróság elé vihető (végtelen felsorolás) • A polgári pert nem lehet pontosan definiálni (anyagi jog által definiált alanyi jogok, igények kikényszerítésére, megállapítására szolgáló eszköz) o a Pp. mellőzi a hatálya alá tartozó jogviták tartalmi körülírását. Oka: bíróság előtti igényérvényesítési jogosultság a nem a perjog szabályaiból következik, hanem alkotmányos megalapozottságú, vagy az anyagi jog szabályaiból következik o Ptk hatálya alá tartozó jogviszonyok: bírósághoz fordulás jogát a Ptk. 1:6 §- a biztosítja ▪ Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése- ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik. kivételek: • a) bizonyos esetekben büntetőbíróság is dönthet polgári ügyekben b) bizonyos polgári ügyeket nem bíróság előtt döntenek el (pl. birtokvédelem) CÉLJA • IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS  → JOGSZOLGÁLTATÁS - Az igazságszolgáltatás feladat, de cél nem lehet (anyagi igazság: a ténylegesen megtörtént események alapján megállapított tényállás) - Alaptörvény 25. cikk (1) “A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.”, de az anyagi igazság kiderítésére nincs alkotmányos garancia - A jogbiztonság, a jogviták lezárásának igénye (jogerő intézménye, res iudicata) az igazságos döntés felett áll (alaki igazság: az eljárás alapján megállapított és az ítéletben kimondott tényállás) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 6 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 • Polgári igazságszolgáltatás célja az érdekeltek közötti jogvita véglegesség igényével való rendezése (nemperes: jogviszonyok rendezése vagy polgári per megelőzése, elhárítása) FELADATAI a polgári eljárás feladata jogvédelem nyújtása, megalapozott, jogszabályoknak megfelelő döntés ” Funkciója” az anyagi jog kikényszerítése FORRÁSAI azok a jogszabályok, amelyek a polgári ügyek elbírálásának rendjét, a polgári eljárás résztvevőinek jogait és kötelességeit szabályozzák 1. GLOBÁLIS SZINT: - A szuverén állami cselekvés szubjektumai között valósul meg - Nem létezhet “világ PP” - Hágai Magánjogi Konferencia: jogsegélyek 1965-ös Hágai Kézbesítési Egyezmény - 1970-es Hágai Bizonyításfelvételi Egyezmény - Speciális szabályozási tárgykörrel rendelkező szerződésekre vonatkozó szabályozások (pl. nemzetközi árufuvarozás) - 2005-ös Alávetéses joghatóságról szóló Hágai Egyezmény: a felek milyen módon, formában, hatállyal köthetik ki egy adott állam PP-jének használatát peres ügyeikben? - Alapjogias jelleg nemzetközi szinten is - Bilaterális egyezmények nagyrészt 2. EURÓPAI UNIÓS SZINT 1) elsődleges jogforrások a) alapító szerződések (ESZAK, EURATOM, EGK) b) módosításaik (Maastricht, Amszterdam, Nizza, Lisszabon) c) csatlakozási szerződések 2) másodlagos jogforrások a) kötelező jelleggel: - rendelet (általános hatály, közvetlen alkalmazhatóság), - irányelv (címzett tagállamokra nézve kötelező), - határozat (a címzettekre nézve kötelező) b) nem kötelező jelleggel: ajánlás, vélemény - közvetlenalkalmazhatóság: nincs szükség azt érvényesüléshez tagállami aktusra A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 7 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 - közvetlen hatály: magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak adott rendelkezésekben foglaltakra, vagyis azok olyan közvetlen jogosultságokat keletkeztetnek számukra, amelyeket a tagállami bíróságok előtt érvényesíthetnek, és amelyet a tagállami bíróságok kötelesek védelemben részesíteni • a közösségi jog tekintetében a legfőbb hatóság az Európai Unió Bírósága: kvázi jogalkotási tevékenységet folytat a feladatköreiből fakadóan (pl. előzetes döntéshozatali eljárás), ítéleteinek nincs precedens jellege, a korábbiakhoz maga sincs kötve • EUMSZ 81.§: A polgári ügyekben való együttműködésről a tagállamok között - 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. joghatósági szabályok harmonizációja tagállami bíróságok határozatainak elismerése jogsegélyek A “4 szabadság” akkor érvényesülhet, ha a döntéshez vezető út is ekvivalens Jogforrások: Az Európai Parlament és a Tanács 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel Ia, előtte azonos tárgykörben Brüsszel I.) Az EU területén derogálja a nemzeti joghatósági szabályozókat (az Nmjtv.-t), az EU tagállamai között meghatározza, hogy melyik jár el a felek mellérendeltségi jogvitáiban, 2015. jan. 1. után indult ügyekben A Tanács 2003. november 27-i 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel IIa, előtte azonos tárgykörben Brüsszel II.) Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről („bagatell-rendelet”: 5000 eurót meg nem haladó követelések formanyomtatványos eljárásban való rendezése) A Tanács 2008. december 18-i 4/2009 EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről Európai Parlament és a Tanács július 4-i 650/2012/EU rendelete az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról Jogsegélytartalmú rendeletek 9. A bizonyítás-felvétel területén: A Tanács 1206/2001/EK rendelete polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről): paralelrendeletként derogálja az 1970-es Hágai Egyezményt 10. A kézbesítés területén: Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 8 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről: derogálja az 1965-ös Hágai Egyezményt 3. DOMESZTIKUS SZINT 1. MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE 1) a Szabadság és felelősség” címben megjelenő alapvető jogok: a) törvény előtti egyenlőség, b) minden embert megillető jogképesség, c) bírósághoz fordulás joga, d) tisztességes eljárás elve, e) nyilvánosság, f) ügyek ésszerű időben történő elintézése, g) jogorvoslathoz való jog 2) az „Állam” címben foglaltak a bírósággal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak: a) bíróságok alapvető feladatai, b) szervezeti kérdések c) bírói függetlenség, d) Kúria elnökének megválasztása, e) bíróságok összetétele, f) bíróságok jogalkalmazása 2. TÖRVÉNYEK 1) eljárási kódex a) 2016. évi CXXX. tv. a polgári perrendtartásról (PP) (1-102, 110-253.§) 2) törvények • • • • • Bszi. (2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetésről és igazgatásáról) (1-24.§), Kp. (2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról) (1,2,4-7,15§), Ákr. (2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról) (114.§) Nmjtv. (2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról) (66, 72-99.§) Ügyvédi tv. (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről) (1-6.§, 27-29, 34.§, 39.§, 57-58.§, 87-88.§), 32/2003 IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről Kmtv. (2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról), Illetéktv. (1990. évi XCIII. törvény az illetékről) (1, 3, 4-6, 37-43, 46-51, 53, 55-62.§) EK rendeletek, Egyezmények A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 9 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 A POLGÁRI ELJÁRÁSI JSZ. HATÁLYA A törvény hatálya (1.§) - E törvényt kell alkalmazni a bíróság eljárására, ha jogszabály biztosítja a bírói utat és törvény nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását. - A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. o a jogvitában érdekelt fél jogosult eldönteni, hogy a jogvitáját bíróság elé viszi e vagy sem. o a bíróság csak akkor adjon jogvédelmet, ha ezt a fél kéri, de ekkor mindenesetre köteles ezt megadni. → nem háríthatja el A) TÁRGYI hatálya (milyen életviszonyokat szabályoz, mely ügyekre kell alkalmazni?) • • • A polgári bírósági útra tartozó ügyekre (polgári ügy), melynek eldöntése a polgári bíróságra tartozik (mert ha nem, perakadály merül fel) a Bszi. 5.§-ának rendelkezése alapján bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg nem csak magánjogi jogviták → vannak olyan ügyek is, amelyekben vannak közjogi elemek. Pl. szellemi tulajdonvédelem, cégjog, munkaügy B) SZEMÉLYI hatálya (a polgári eljárás alanyai) 1) magyar - állampolgárok (természetes személyek) - jogi személyek, jogiszemélyiségnélküli szervezetek (nem természetes személyek) 2) Magyarországon - tartózkodó külföldi állampolgárok (természetes személyek) - tevékenykedő külföldi jogi személyek (nem természetes személyek) 3) nem Magyarországon tartózkodó külföldi - természetes és - jogi személyek, ha valamely magyar bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban érdekeltek nem terjed ki azokra, akik diplomáciai mentességet élveznek a lex fori elve alapján minden bíróság a saját államának eljárási szabályait alkalmazza (Nmjtv. 63.§), kivéve: perbeli jog- és cselekvőképesség, abban saját jog az irányadó B) TERÜLETI hatály főszabály: Magyarországon folyó polgári per kivételek: A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 10 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 a) 594.§ a) a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a 325. § szerinti követelményeknek nem felel meg, b) perbeli jog- és cselekvőképesség vonatkozásában d) felek kikötése alapján D) IDŐBELI hatály eljárásjogi szempontból az a kérdés, hogy az új jogszabály rendelkezéseit mely eljárásokban kell alkalmazni, lehetséges megoldások: 1) a már jogerősen lezártakban is (visszaható hatály) 2) a folyamatban lévőkben is (azonnali vagy rögtöni hatály), vagy csak 3) a hatályba lépést követően indult eljárásokban (jövőbeni hatály): új PP ezt alkalmazza - 2018. január 1. napját követő ügyekben kell alkalmazni. Az ezt megelőzően megindított eljárásokra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései alkalmazandóak E) FUNKCIONÁLIS hatály akkor, amikor a Pp. -t nem polgári peres, hanem másféle eljárásban kerül alkalmazásra ezekben az esetekben a Pp.: a) (önálló →) viszonylagos - a Pp. szabályai csak az adott eljárás céljával, rendelkezéseivel összhangban kerülnek alkalmazásra b) (általános →) részleges - nem általában és összességükben hivatkoznak a más eljárási szabályok a Pp. -re, csupán bizonyos rendelkezések alkalmazását írják elő c) (alapvető →) másodlagos - alapvetően a másik eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandók d) (kizárólagos →) kisegítő - az adott eljárásra vonatkozó szabályok mellett, azok hiányainak pótlásául kerül alkalmazásra A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 11 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 2. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN ÉRVÉNYESÜLŐ ALAPELVEK az alapelvek, alapjogok kialakulására az alábbi jelentős egyezmények, nyilatkozatok voltak hatással: 1) USA függetlenségi nyilatkozat (1776. július 4.; majd tételesen megjelenik az 1787-es alkotmányban, mely a 10 kiegészítésével az „Amerikai Bill of Rights”) 2) Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789 Francia forradalom, mely tételes joggá válik a francia alkotmányban) 3) Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (ENSZ, 1948. december 10. továbbiakban: EJENY) TÉTELES JOGKÉNT jelennek meg a magyar jogrendszerben az alábbiak alapján: 1) Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény (Emberi Jogok Európai Egyezménye, 1950. november 4. Róma, ET; továbbiakban: EJEE), kihirdette: 1993. évi XXXI. törvény 2) Polgári és politikai jogok nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ, 1966; továbbiakban: PPJE), kihirdette: 1976. évi 8. tvr. 3) Gazdasági szociális és kulturális jogok nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ, 1966; továbbiakban: GSZKE), kihirdette: 1976. évi 9. tvr. ezek az alapelvek NORMATÍV JELLEGŰEK, mely az alábbiakban mutatkoznak meg 1) a jogalkotásban oly módon, hogy a) “de lege lata” = tükröződniük kell a hatályos PE rendelkezésekben, illetve b) “de lege feranda” = ezek az alapelvek iránytmutatnak a jövőbeni szabályozáshoz 2) a jogalkalmazásban a) kétely esetén jogértelmezési, b) joghézag esetén hézagkitöltő szerepet töltenek be RENDSZEREZÉSÜK tekintetében: 1) legális rendszer szerint: a szabályozás helye szerint a) az igazságszolgáltatás alapelvei, melyek a jogrendszer egészében érvényesülnek (igazság szerint nem is alapelvek, hanem alanyi jogok!) b) a PP sajátos alapelvei (2-6.§) 2) funkcionális rendszer: igazságszolgáltatásban érvényesülő, polgári eljárásban érvényesülő stb. szerepük szerint A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 12 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 • • • • Sokáig az alapelvi fejezet létjogosultsága is vitás volt az új PP kodifikációja során a PP nem definiálja az alapelveket, ezek más jogszabályokban kerülnek kibontásra a PP az alapelvi fejezeten kívül is tartalmaz alapelveket! Az alapelvek olyan általános elvi tételek, amelyek meghatározzák az eljárás érvényesülő rendjét, kijelölik a célját, e cél megvalósításának módszereit, és meghatározzák az eljárás alanyai tevékenységének természetét, mozgásterét, továbbá a per tárgyához való viszonyát. • AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI 1) az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján gyakorlásának elve 2) törvény (bíróság) előtti egyenlőség elve 3) bírósághoz fordulás joga 4) törvényes bíróhoz való jog 5) tisztességes tárgyaláshoz való jog 6) bírói függetlenség elve 7) társasbíráskodás elve 8) ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban 9) anyanyelv és regionális nyelv használatának joga 10) nyilvánosság elve 11) közvetlenség elve 12) szóbeliség elve 13) szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve 14) képviselethez való jog 15) jogorvoslathoz való jog 1. BÍRÓI ÚT KIZÁRÓLAGOSSÁGÁNAK ELVE (AT. 25. cikk, Bszi.) - hatalmi ágak elválasztásának elvéből ered, s lényege: az igazságszolgáltatásra tartozó összes jogvita bíróság elé vitelének lehetősége Alaptörvény 25. cikk: (1) a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. (2) A bíróság dönt büntetőügyekben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben meghatározott egyéb ügyben A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 13 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. (4) A bírósági szervezet többszintű. (5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják. (7) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti. (8) A bíróságok szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. Bszi. 1. § Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el. 2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek. (2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. 5. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. 6. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. 2. Bíróság ELŐTTI EGYENLŐSÉG (AT. XV. cikk (1). Bszi. 7.§) - Törvény előtti egyenlőségből és jogegyenlőségből következik XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 14 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 Bszi. 7.§ A bíróság előtt mindenki egyenlő. 3. Bírósághoz FORDULÁS JOGA (AT. XXVIII. cikk (1) - A megerősödött állam az igazságszolgáltatás monopóliumát vindikálva az önsegélyt marginális keretek közé szorítja, saját - eszközrendszert - fórumrendszert, és - eljárási szabályrendszert alkot - e jog előfeltétele annak, hogy a tisztességes eljárás, a „fegyverek egyelőségének” elve, a nyilvános tárgyalás elve és az ésszerű időn belüli döntés megvalósulhasson - szorosan összefügg a polgári eljárás sajátos elvei közül a jogérvényesítés segítésének elvével, amennyiben a bíróságnak feladata, hogy e jog megvalósulását meghatározott eszközökkel segítse XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el 4. TÖRVÉNYES BíRÓHOZ VALÓ JOG (Bszi. 8.§ (1) Bszi. 8. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától (2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. 5. TISZTESSÉGES TÁRGYALÁSHOZ/ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG (AT. XXVIII. (1)) - 4 “alapelv” a (1) bekezdésben: a) a tárgyalás megtartása (melyről le lehet mondani, vagy pl, rendkívüli perorvoslat) b) tisztességes tárgyalás c) pártatlan ítélkezés (előítélet-mentesség és elfogulatlanság) d) ésszerű időn belüli elbírálás 6. BíRÓI FÜGGETLENSÉG (AT. 26. cikk (1), Bszi. 3.§, Bjt) tartalmi elemei: 1) A BÍRÓSÁG INTÉZMÉNYI FÜGGETLENSÉGE, melyet biztosít: a) a hatalmiágakelválasztásának elve A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 15 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 b) a gazdaságifüggetlenség c) az önkormányzatiság 2) A BÍRÓ SZEMÉLYI FÜGGETLENSÉGE, melynek biztosítékai: a) a megbízatása keletkezésének, kinevezésénekamódja b) a megbízatás megszűnésének módja (elmozdíthatatlanság) c) összeférhetetlenség d) mentelmi jog e) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség f) a döntésének szabadsága, azaz a befolyástólmentesség, utasíthatatlanság 26. cikk (1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet Bszi. 3. § A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. 7. TÁRSASBíRÁSKODÁS ELVE (AT. 27. cikk (1)) - Főszabály: a PP kivételeket tesz (1) A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. 8. ÜLNÖKÖK RÉSZVÉTELE A BíRÁSKODÁSBAN (AT. 27. cikk (2)) - laikus elemek – így az ülnökök – bevonásának okai: o ellensúlyozzák a hivatásos bíró esetleg „rutinszerű” ítélkezését o felhasználják ezeknek a személyeknek az élettapasztalatát és adott területen meglévő speciális ismereteit, o biztosítják az igazságszolgáltatás nagyobb mértékű társadalmi támogatottságát, és elismertségét - polgári peres eljárásban elsőfokon vesznek részt a tanácsok tagjaként hivatásos bíró mellett (csak munkaügyi perben jelennek meg) 27. cikk (2:) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 16 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 Bszi. 15. § (1) […] Az ülnöknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak. 9. ANYANYELV HASZNÁLATA (PP. 113.§) - A Regionális vagyKisebbségi Nyelvek Európai Kartája (Strasbourg, 1992. november 15; Mo. 1999-ben csatlakozott) alapján a horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nyelvek vonatkozásában a bíróság: a) biztosítja, hogy a fél kérelmére az eljárást e nyelven folytassák és/vagy b) megengedi a személyesen megjelenő félnek a saját regionális vagy kisebbségi nyelve használatát anélkül, hogy az számára különköltséget jelentsen és/vagy c) dokumentumok és bizonyítékok benyújtását, tolmácsok és fordítások segítségével 113. § [A nyelvhasználat tartalma] (1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. (2) Törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a bíróságnak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a beadványokat és a határozatát magyar nyelven küldi meg. (3) A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. A bírósági eljárásban a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni (4) A bírósági eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet, vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. 10. NYILVÁNOSSÁG ELVE (AT. XVIII (1), PP. 231.§) - a felek joga arra, hogy ügyüket ne lehessen „zárt ajtók mögött” lefolytatni, nem a hallgatóság joga, azaz nyilvánosság a a) tárgyalásban, b) iratok tekintetében, c) ítéletben (akkor is, ha zárt tárgyalás volt) Kizárható (tehát nem korlátozhatatlan jog) a nyilvánosság: 231. § [A tárgyalás nyilvánossága] (1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el és a tárgyaláson hozott ítéletét nyilvánosan hirdeti ki. (2) A bíróság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése, a közerkölcs védelmében, kiskorú védelmében vagy a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről a nyilvánosságot különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 17 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 zártan kezelését rendelte el és a zárt tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges. (3) A bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni. 11. KÖZVETLENSÉG ELVE (Áthatja) - - a bíróság a jogvita érdemi elbírálását jelentő döntését olyan tényekre és bizonyítékokra köteles alapozni, amelyekhez a szükséges ismereteket személyesen, eredeti forrásokból közvetlenül szerezte meg (vannak kivételek, PP2) az eljáró bíróság általános szabályként maga hallgatja meg a feleket, a szakértőket, maga hallgatja ki a tanúkat és vizsgálja meg az egyéb bizonyítékokat célszerűségi okokból lehet kivétel (pl. kiküldött bíró, megkeresés) 12. SZÓBELISÉG ELVE (Áthatja) - a jogszabályban konkrétan nem jelenik meg bírósági tárgyalásnak és a felek egymás közötti, valamint a bírósággal való érintkezésének a szóbeliségen kell alapulnia nem abszolút, és nem jelent kizárólagosságot (írásbeli forma is megjelenik, pl. kereset benyújtása) a jogot segíti elő a tolmács, jelnyelvi tolmács alkalmazása is kivételek: sok helyen maga a PP helyezi előtérbe az írásbeliséget (pl. perújítási kérelem) 13. TÉNYÁLLÁS SZABAD MEGÁLLAPíTÁSA (PP. 263.§, 279. (1) §) 263. § [A tényállás szabad megállapításának elve] (1) A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas. (2) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás - a 264. §-ban foglaltak kivételével - nem köti. 279. § [A bizonyítás eredményének mérlegelése] (1) A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg 14. VÉDELEMHEZ (KÉPVISELETHEZ) VALÓ JOG (AT. XVIII. (1)) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy - rendelkezzen a védelemhez szükséges idővel és eszközökkel, ennek tartalmi elemei: a) kérdezés joga b) nyilatkozattétel joga c) észrevételezés d) iratbetekintés e) beadványok ellenérdekű félnek való megküldésének kötelezettsége - személyesen/ az általa választott képviselő útján védekezzen A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 18 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 15. JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG (AT. XXXVIII. (7)) (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. - Magasabb fórumhoz/ más szervhez való fordulás lehetősége érdemi határozattal szemben - nem abszolút jog, korlátozható, az AB álláspontja szerint csak az I. fokú ítélet elleni rendes jogorvoslat jár - nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség nincsen rá, de az Alaptörvényben benne van A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 19 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 3. A POLGÁRI PERJOG SAJÁTOS ALAPELVEI - A polgári eljárásjog konkrét szabályai mögött általános érvénnyel ható követelmények, elvek, amelyek speciálisan a polgári eljárásra jellemzőek ezek tekintendők a polgári perrendtartás legfontosabb rendező elveinek a per teljes életciklusa alatt érvényesülnek - A PP. SAJÁTOS ALAPELVEI - 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1) perkoncentráció elve bíróság közrehatási kötelezettsége felek eljárástámogatási kötelezettsége rendelkezési elv kérelemre történő eljárás elve peranyag-szolgáltatás elve kétoldalú meghallgatás elve jogérvényesítés segítésének elve jóhiszemű eljárás elve PERKONCENTRÁCIÓ ELVE (PP. 3.§) - 3. § [A perkoncentráció elve] A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen. - A bíróság anyagi pervezetését, mint eredményt szolgálja Problémás az alapelvként való megjelenítése a jogszabályban, de az új PP kodifikációja során az egyik központi cél volt az ügyek gyorsabb elbírálásának elősegítése 2) - - BÍRÓSÁG KÖZREHATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 6. § [A bíróság közrehatási tevékenysége] A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék. 3) - al együtt mindkettő gyakorlatilag a perkoncentráció érvényesülését szolgálja Bíróság anyagi pervezetését szolgálja o a felek által szolgáltatott peranyag anyagi jogi szempontú értékelése ▪ kérdés ▪ nyilatkozattételre történő felhívás ▪ tájékoztatás o cél: a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen adja elő o ezenfelül a bíróság a jogvita kereteinek tisztázásához hozzájárul azzal, hogy a felek tudomására hozza A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 20 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 ▪ ▪ - ▪ alaki pervezetés 3) - ha az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi rendelkezésre álló adatok alapján olyan tényt észlel, amelyet hivatalból kell figyelembe venni (pl. semmisség) jogszabály szerint kérelemhez nincs kötve FELEK ELJÁRÁSTÁMOGATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége] (1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését. Kontradiktórius perben eleve problémás ilyet előírni a feleknek a perkoncentráció megvalósulásának egyik sarokköve osztott perszerkezetnél is jelentősége van → ha valamit nem megfelelő időben teszek meg viselnem kell a következményeket is o felek a törvény által szabott határidőben, eljárási szakban tegyék meg a szükséges percselekményeket, melyek elmulasztásához a törvény az érdemi tárgyalási szakban elsősorban perklúziót fűz. FELEK IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉGE: - Pp. 4. § (3): A felek tényállításaikat és egyéb tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni. (4)A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. o a valóság feltárására csak annyiban kötelezhetők amennyiben nyilatkozatot akarnak tenni. o beavatkozóra és a képviselőre is kiterjed 4) - - - - RENDELKEZÉSI ELV 2. § [A rendelkezési elv] (1) A felek szabadon rendelkeznek perbe vitt jogaikkal. (2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. „perbe vitt jog” magát az anyagi jogi igényt jelenti, amit a felek a bíróságon érvényesíteni szeretnének → a helyes megfogalmazás a „perbeli jog” lenne, helytelen megfogalmazás ellenére eszerint kell értelmezni „a cselekvés és nem cselekvés szabadsága” → önrendelkezési jog egyik aspektusa a fél joga az eljárás megindítására és a már megindított eljárásban annak személyi és tárgyi kereteinek, valamint részben a menetének meghatározására rendelkező cselekmények különösen: • kereseti kérelem előterjesztése • keresetváltoztatás és –kiterjesztés A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 21 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 - • viszontkereset • elállás • a felek közösen kérhetik az eljárás megszüntetését • joglemondás* • jogelismerés* • egyezségkötés* *: “anyagi jogi rendelkező cselekmények” kérelemhez kötöttség: o a bíróság a per folyamán olyan kérdésben, amelyre vonatkozóan a felek nem terjesztettek elő kereseti kérelmet, ellenkérelmet, viszontkeresetet, vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nem dönthet o érvényesül az per érdemében való döntés során is: túlterjeszkedés tilalma o kivételek: ▪ házassági perben → kiskorú gyermek tartása, tartózkodási helyének kijelölése, szülői felügyelet, kapcsolattartás 5) - - - 1. § [A törvény hatálya] (1) E törvényt kell alkalmazni a bíróság eljárására, ha jogszabály biztosítja a bírói utat és törvény nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását. (2) A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Polgári per sosem indul hivatalból 341. § [Az ítélet teljessége és fajtái] Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. teljes körű elbírálás 342. § [Az érdemi döntés korlátai] Az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen. Ez a szabály a főkövetelés járulékaira is irányadó. túlterjeszkedés tilalma kérelem hiányában akkor dönthet hivatalból a bíróság, ha törvény kimondja (pl. perköltség viselése, válásnál gyerekelhelyezés) kérelemhez kötöttség nem érvényesül: • kártérítés módjának meghatározása • birtokháborítás jogkövetkezményének megállapítása • személyhez fűződő jogok megsértése miatti jogkövetkezmény módja • házastársak közös lakáshasználatával kapcsolatos vita 6) - - KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS ELVE PERANYAG-SZOLGÁLTATÁS ELVE 4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége] (2) A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli. tárgyalási elvet érvényesíti a nyomozati elvvel szemben A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.h 22 Cserhalmi Ágota, 2017-2018. Kiegészítés: Erdélyi Panka, 2020 kizárólag a felek feladata a perben jelentőséggel bíró tényeket és bizonyítékokat rendelkezésre bocsájtani (nyomozati elv: bíróság köteles kinyomozni az előtte nem ismert jelentős tényeket és bizonyítékokat) o kivéve: személyi állapotot érintő perek és kiskorú gyermek tartása iránti per: bíróság hivatlbóli bizonyításra is jogosult A felperes már a keresetlevelében köteles eleget tenni tényállítási kötelezettségének, míg az alperes már az ellenkérelmében köteles előadni a védekezését megalapozó tényeket, ha pedig anyagi jogi kifogással él, az azt megalapozó tényeket (bizonyítékok is) Ha a fél nem tud eleget tenni a tényállítási és bizonyíték rendelkezésre-bocsátási kötelezettségének, mert kizárólag az ellenfele rendelkezik az ehhez szükséges információkkal akkor → állítási szükséghelyzet és bizonyítási szükséghelyzet o - - - 265. § [Bizonyítási é