Polgári perjog I. jegyzet

Előnézet

A jegyzetről

Polgári perjog I. előadás jegyzet

Vásárlás (500 Ft)

Név

Polgári perjog I. jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Polgári perjog

Év

2019

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2021-12-30

Oldalak száma

Jelentem

2019.09.18. • • • • • • • • • • • • • • Polgári perrendtartás állam által monopolizált cselekedetek önsegély kizárása a cél- gazdasági/fizikai fölény ellensúlyozására előreláthatóság akkor is le kell zárni a jogvitát, ha az ítélet nem lehet igazságos- véglegesség igénye jogvita megszüntetése a cél alapvetően “jogbiztonság fontosabb mint az igazság”lol - a jogbiztonság önmagában magába foglalja az igazság igényének teljesülését (?) másnapos a vegán res iudicata valóságnak kell elfogadni még akkor is ha az nem az igazság anyagi jog által- polgi jog- jogpozíciók érvényesítésére szolgál determinatív funkció chicagoi holokauszt per- jogeset-holokausztot túlélt személyek peréltek azokat a társaságokat, akik részt vettek a megvalósításában büntető kártérítésre való igényt nyújtottak be ahoz hogy eljárjon a bíróság kell egy eljáró bíróság is 2019.09.25. • három szintű jogforrási rendszer: globális, regionális, domesztikus/belső jogforrási szint 2017. évi XXVIII. tv nmjtv a kiindulópont: a perjog=közjog; a jogkeresés módját szabályozza maga a per jus cogens, a polgári ügynek a tárgya azonban magánjog mivel közjog: korlátozódik a szuverén területére az érvényesülési és hatályosulási igénye; • magyar perjog: Magyarország területére korlátozódik mind területi mind személyi hatályában • a perjog egy nemzeti szabályozó, de vannak nemzetközi szabályozók melyeknek feladata a szuverének egymás közötti koordinálása • 1. Globális szint: • Jogsegélyi szinten merül fel: 1960as és 1970es hágai egyezmény • külföld: értsd: a mindenkori perbíróság államától eltérő helyen • a szuverén cselekvési határai nem terjednek ki a másik szuverén területére: megkereső állam és megkeresett állam/bíróság; ekkor jön szóba a hágai egyezményben való részvétel • fórumkeresési szabályrendszer: joghatóság • nincs egy minden államot átfogó szabályozó • (alávetéses joghatósági fórumról szóló 2005-ös hágai egyezmény) • a magyar res judicata csak a magyar szuverénre korlátozódik: ahhoz hogy egy másik ország is elismerje, valamint végrehajtsa azt, megállapodás szükséges • • • • A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • hatálykiterjesztése az egyes jogerős határozatoknak • 1958-as New York egyezmény a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról; ez a legsikeresebb és legtöbb tagállamot egyesítő egyezmény • külföldinek tekinti a végrehajtás államától különböző államban keletkezett ítéleteket • a felek vihetik privát bíróságra az ügyüket és ekkor vonatkozik rá a new yorki egyezmény 2. Regionális szint: • Európai uniós szint, uniós jogforrások • a magyar jogot áthatják valamint derogálják az eu jogforrások • miért van szükség eu perjogra?: három szint • Kezdőpont (bemeneti feltételrendszer vagyis joghatóság) • Lefolyás (jogsegély) • Végpont (elismerés és végrehajtás; határozatok) • Az eljárásjog közjog, így minden szuverén saját maga szabályozza; tendencia a szuverenitás feladása az eu jog érdekében • az eu jogalkotó abból a képzetből indul ki, hogy egy egységes igazságszolgáltatási térségről van szó: mintha egy állam lenne • EUMSZ: 81. cikk: a belső piac szabályozásán belül: egységes igazságügyi térség kialakításán munkálkodik az eu, és feladatává teszi, hogy jogot alkosson: közvetlenül érvényesülő rendeletet alkosson a polgári perjog területén (derogáló jogot alkosson) • cél: a jogerős ítéletek áramlása/cirkulációja európai szinten; a szabadságok üresek lennének, ha az ítéletek nem tudnának szabadon áramlani az országok között • legyen egy plusz ötödik szabadság: a szabadságok kikényszerítésére irányuló végrehajtás áramlása; ezzel ekvivalencia az egyes igazságszolgálatások között (tényleges ekvivalencia soha nem lesz) • dogmává emeli az eu jogalkotó: van kölcsönös elismerés és végrehajtás eu szinten • egy feltétele/legitimációja van: a bemeneti feltételrendszernek (=joghatóság) egységesítése • ha nincs egységesítve: Code civil: francia személy külföldit bármikor perelhet francia bíróság előtt—ilyen szabály sehol máshol nincsen; ha így érkezik Magyarországra egy francia ítélet: M.o. azt mondaná: nem hajtja végre, mert Magyarországon nincs ilyen bemeneti feltétel, ilyen alapon nálunk nem lehet pert indítani • ezt a szórtságot akarja megszüntetni az eu jogalkotó: egységes joghatósági szabályrendszert akar megteremteni: vagyis egységesíteni a bemeneti feltételeket (hogy mi alapján, milyen feltételekkel lehet pert indítani) • a végpontot tehát az legitimálja, hogy a hozzá vezető utat ugyanazon egységesített bemeneti feltételek nyitják meg • csak így valósulhat meg a legitim ekvivalencia • • A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Rendeletek: • 1215/2012. Európai uniós (brüsszel1A) rendelet • a joghatóságról (és az annak egységesítése alapján szükségessé váló) kölcsönös elismerésről és végrehajtásról • brüsszel2 rendelet • ami a brüsszel1-be nem tartozik: személyállapoti perek (válóper • 805/2004. Az ún. nem vitatott követelésen alapuló végrehajtható okiratokról • ellentmondás híján jogerőre emelkedett bírósági meghagyás, közjegyző előtt kötött egyezség • 1896/2006 Eu FMH rendelet (fizetési meghagyás; ez egy nemperes eljárás; • szintén egy egyszerűsített nem kontradiktórius eljárás; az fmh perré alakítja az ügyet • 861/2007. Európai bagatellrendelet; kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendelet • (5000 eurót meg nem haladó pertárgy csak tőkekövetelés • szintén egy egyszerűsített, internetes igényérvényesítés • a tagállam választhat • 4/2009. Tartási rendelet • ezt (a tartást) kiveszi a hatálya alól a brüsszel1 és brüsszel2 • 650/2012. öröklési rendelet • 655/2014 az európai számlazárolásról ás bankszámlazárolásról szóló rendelet • ezeket szám és cím szerint ismerni kell +alkalmazási terület; részletesen csak a brüsszel1et kell tudni!) • Jogsegély: két parallel rendelet: 1393/2007. Kézbesítési rendelet (tagállamközi nemzetközi kézbesítésről); 1206/2001-es rendelet az Európai Unión belüli nemzetközi bizonyítás feltételeiről (ha eun belüli a bizonyítás, akkor ezt kell használni és ilyenkor derogálja a hágai egyezményt) 3. Domesztikus szint • belső jogi jogforrások szintje • 2016. évi CXXX. tv- új pp! (253ig ebben a félévben) • Alaptörvény XXVIII. Cikk; a polgári jog belső forrásának kell tekinteni • • • • +alkotmánybírósági gyakorlat 2011. évi CLXI. bszi törvény további hivatásrendi szabályozók: 2017. Évi LXXVIII. Tv (új ügyvédi tv); 2017. Évi XXVIII. Tv (nmjtv) költségjog: 1993.as illetéktörvény elhatárolási célra: Közigazgatási perrendtartás Joghatóság: • egy polgári keresetet hol és melyik bíróság előtt lehet benyújtani • joghatóság, hatáskör, illetékesség triász! • a joghatóság kérdése nem a perrendi kódexben található (szemben a másik kettővel) • a joghatóság nem más mint az egyes szuverén államok közötti polgári A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • • • • • • • • • • igazságszolgáltatási funkció feladatmegosztása/elosztása/allokációja, amely megmutatja, hogy melyik ország bírósága fog eljárni polgári ügy: a polgári per tárgya; nem más mint a jogvitában részes felek mellérendeltségi viszonyán alapuló jogviszonyból származó jogvita brüsszel1 rendelet hivatott felosztani ezeket a feladatokat differenciálni kell a joghatóság fogalmát: nemzetközi közjogi (tágabb ért.) joghatóság: bíráskodási képesség (facultas iurisdictionis) nemzetközi magánjogi (szűkebb ért.) joghatóság SS görögországi megtorló akciójára indult polgári per (1940-es évek)— nemvagyoni kártérítésre irányult a német állam ellen; három fokon ment a per: végül Areioszpagosz; Eu Bróság elé került az ügy: brüsszel1 rendeletnek a jelenlegi 7. Cikk 2. Bekezdése alapján van e joghatósága Görögországnak az alperessel szemben az ügyben? azon államok ellen is lehet indítani deliktum megtérítésére amely államban a kárt okozták VAGY amely államban bekövetkezett EU bíróság válasza: már a kérdésfelvetés sem legitim, ugyanis a szűkebb értelemben vett joghat. szabályozó abból indul ki, hogy van polgári/elbírálandó ügy ez esetben azonban: egy szuverén cselekményről van szó (bcs; háborús cselekmény); ez egy szuverén aktus volt—mivel háborús cselekmény; nincs mellérendeltség, tehát nincs polgári ügy ha alkalmaznánk a brüsszel1-et az azt jelentené hogy az egyik szuverén ítélkezne a másik szuverén felett; ilyet pedig polgári perben nem lehet! tehát az első lépés: meg kell nézni, hogy van e szuverén aktus! ha van: nincs bíráskodási képesség sem ha nincs: akkor kerül a képbe a szűkebb joghat. joghatósági okok: általános joghatósági okok (alperes lakóhelye és székhelye); másik (?) (károkozás helye) a joghatósági okokat definiálja a brüsszel1 2019.10.02. Pp előadás Joghatóság • a bírósági igazságszolgáltatás feltétele a felek közötti jogviszonyegyenlőség plusz államhatalom, ami érvényesíti az ítéletet • ha nincs szuverén cselekmény, hanem a felek mellérendeltségi viszonyán alapuó ügy (pl szerződésszegés) merül fel, akkor kell vizgsálni a joghatóság kérdését- melyik álam jogosult és kötees eljárninemzetközi magánjog • brüsszel 1A rendelet- joghatósági kérdésekről szóló rendelkezések: 426.cikk- ig • ezután az adott állam belső jogrendszerében kell megkeresni a releváns A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • • • • • • • • szabályt Mon.: Nmjtv. melyik jogforrás válaszolja meg a joghatósági kérdést? Alperes- védelmi funkció: általános joghatósági szabályként fogalmazzák meg a jogszabályok azt az elvet, hogy az alperest a saját lakóhelyén vagy székhelyén kell perelni ártatlanság vélelmének eljárásjogi megnyilvánulása- a polgári perben derül ki, hogy az alperes/adós ténylegesen tartozik-e- ezért nem lenne igazságos, nem lenne méltányos ha az alperest azzal terhelnék, hogy a felperes fóruma elé járulva védekezzen általános joghatósági ok a lakóhely/székhely Eu valamely tagállamában lakhellyel vagy székhellyel rendelkező személy a tagállamnak megfelelő helyen perelhető, ettől eltérő tagállamban csak a rendeletben meghatározott okok fennállása esetén perelhető ez a szabály kijelöli a rendeletnek a tagállami szabályoktól való elhatárolását Mikor kell alkalmazni a rendeletet? 1. Ha van eu tagállamban lakhellyel vagy székhellyel rendelkező alperes (vannak további esetek, amikor nincs szükség a tagállami lakó vagy székhelyre, hanem egyéb konstellációk is felmerülhetnek, amely alapján joghatósága van a tagállamnak) ezek az egyéb okok: kizárólagos joghatóság okai alávetéses joghatósági okai két asszimetrikus joghatósági ok: 18.cikk (1)-(21.) bek. Hatály • Tartalmi hatály: polgári vagy kereskedelmi ügyre (ami nem tartozik valamely speciális szabályozás alá) van szükség (amelyet a rendelet anank ítél) , kivételek meghatározásával • plusz kivétel: amit egyéb rendelet a brüsszel 1 rendelet hatálya alá sorol (pl.öröklési, házassági rendeletek) • Területi hatály: EU- EU területén működő bíróságok • Időbeli hatály: 2015.jan.10. Után indult polgári eljárásokban kell alkalmazni (ezt megelőző ügyben a brüsszel 1 rendelet -44/2001 EK tanácsi rendelet alkalmazandó) • indult ügy: kerestlevélnek a bírósághoz történő beérkezése a mérvadó (ez az elektronikusra is vonatkozik) • Személyi hatály: aki az eljárás alanyává válik • lakó vagy szék hellyel nem rendelkező személy kerül tagállami bíróság elé, akkor a tagállami jogszabály alkalmazandó— Nmjtv. 88.§-100.§ • ha van eus székhelye, akkor nem nmjtv, hanem a brüsszel 1 A rendelet Joghatósági okok A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • • • • • • • • • • • • • • elvek meghatározásával válaszolják meg, hogy milyen esetekben állapítható meg egy tagállam joghatósága általános joghatósági ok vagy különös joghatósági oko alapján különösön belül: vagylagos (alternatív) / asszimetrikus / kizárólagos / kizárt / alávetéses joghatósági okokat is megkülönböztetünk Általános: nem pertárgy specifikus a joghatóság, azaz függetlenül a per tárgyától, valamely államnak van joghatósága.- lakó vagy székhely csak a feltétel brüsszel 1 rendeletnek az ált joghatóságot meghatározó szabálya a kiindulópontja az európai joghatósági rendszernek, mert a többi joghatósági ok ehez viszonyít ezért szerepel az 5.cikkben, hogy ezen kívűli másik tagállamban (ami nem a lakó- vagy székhelye) csak az ebben a rendeletben meghat (7.26-cikkben) okokból perelhető az alperes Különleges joghatósági okok: 1.VAGYLAGOS JOGHATÓSÁGI OKOK Vagylagosságnak két értelme van- a) Origohoz képesti vagylagosság (4.cikk szerint ha a rendelet más okot határoz meg, mint a lakó vagy székhely- általánoshoz képest másik ok) b)ha több vagylagossági ok van, akkor ezek egymással is alternatív viszinyban állnak, az általánoson kívűl van 2-3- vagylagossági ok is fennáll Példa: Németországi lakóhellyel rendelkező természetes személy átlő a magyar-román határon vadászat közben. Eltalál egy embert/értékes tárgyat, kárt okoz. Károsult, románia területén vadászó ausztrál magánszemély, hol perelhet? válasz: a) nincs jelentősége, hogy ausztrál b) ált.joghatósági ok meghatározása: lakóhely- Németország- brüssszel 1. 4.cikk- perelhető német bíróság előtt kártérítésért c)van-e különleges joghatósági ok: van vagylagos joghatósági ok- 7.cikk (3) bek.szerződésen kívűl okozott károkért való felelősség: bekövetkeztének helye szerinti bíróság, illetőleg a fenyegető kár majdani bekövetkeztének helye szerinti tagállam is rendelkezik joghatósággal. Luxemburgi gyakorat alapján tovább szűkíthető- kár okozása és ha az attól elválik, a kár bekövetkezte szerinti tagállamban is - mindkettő beletartozik a deliktuális okcsoportba ezért perelhető még: okozás helye- Magyarország (itt húzta meg a ravaszt) kár bekövetkezte: Románia felperes dönthet az általános vagy vagylagos okok között. A vagylagos okok közül is választhat- értsd: eldöntheti, hogy német/magyar/román bíróság elé viszi az ügyet További vagylagossági okok felmerülése: Athéziós per: (büntieljárás során érvényesíthető pogári követelések A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • • • • • • • • miatt benyújtott kereset alapján induló per) : nem csak büntetés, hanem anyagi kár megítélése esetén- a bünti eljárásra jogosultsággal rendelkező tagállam bíróságai előtt lehet polgári pert is indítani a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt Anex joghatósági okok: 9.cikk: személyes vagy ügytárgybeli összefüggés miatt telepít annex joghatósági okokat tagállamokra: pl. több alperes- ha egy alperesre van joghatósága az államnak, a többire is van. - annexió- az összefüggés a lényeg. Pl viszontkereset is ilyen- ha az eredeti perben van joghatósága a tagállamnak, a viszontkereset esetén is van 2.ASSZIMETRIKUS JOGHATÓSÁGI OKOK 10.-23-cikk. asszimetria: egy jogvitában a felek között a jogalkotó által tipizált módon feltételezett erőpozíció és/vagy információs pozíció beli kiegyenlítetlenség uralkodik. tipizáltságon van a hangsúly 3 tipizált jogviszony: fogyasztói szerződések / biztosítási szerződések / munkaszerződések gyengébb fél védelmére hozott szabályok eljárásjogi oldalról az asszimetria úgy valósul meg, hogy mindhárom jogviszony területén kétoldalúan állapít meg kedvezményeket a jogalkotó, és attól függően, hogy a gyengébb fél felperesi vagy alperesi pozícióban van, mindkettőre asszimetrikusan plusz kedvezményeket határoz meg 1.Példa: .: biztosítás: a bíztosított felperesi pozícióban saját választása szerint a saját lakó vagy székhelye szerinti tagállam bíróságai előtt is perelheti a biztosítót- felperesi lakó vagy székhelyre is telepít a rendelet okot alperesként a biztosított az általános joghatósági ok kizárólagossággá erősödik- csak lakó vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt perelheti a biztosító 2.Példa: fogyasztó-18.cikk: fogyasztó felperesi pozícióban kap alternativitást- perelheti a saját lakó vagy székhelye szerinti tagállam bíróságai előtt az alperest. Ha alperesi pozícióba kerül, csak a sajátja szerinti perelhető. (Ugyanaz) plusz kedvezmény (kivétel)- 18.cikk (1) felperesi pozícióban levő fogyasztó esetén, ahoz hogy saját lakhelye szerinti bíróságon pereljen, nem feltétel, hogy a felperes rendelkezzen uniós székhellyelextraterritoriális hatályt ad agának a rendelet- uniós fogyasztóvédelem globálissá válik 3.Példa: munkaszerződés: Ha a munkavállaló felperes, akkor alternativitást kap (ált+ tipikus tartózkodási, vagyis a munkavégzése helye szerinti tagállamban is perelhet).- itt is érvényesül az extraterritoriális hatály- munkaadónak nem kell uniós székhely a perelhetőséghez. Ha munkavállaló alperes kizárólagossággá erősödik. A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • mindháromnál érvényesül az alternativitás, illetve kizárólagosság, harmadrészt pedig, hogy az őket kedvezményező rezsimtől még megegyezéssel sem térhetnek el(pl.alávetéssel sem vállalhatja a gyengébb fél, hogy a számára nehezebb eljárást választja). 3.KIZÁRÓLAGOS JOGHATÓSÁGI OKOK • 24.cikk • Egy polgári pert kizárólag egy meghatározott álllam bíróságai előtt lehet megindítani, sehol máshol. Kizárja az alávetést is. • pl.ingatlanra vonatkozó in rem jogok peresítése • magyarországon lévő ingatlan ügyeiről csak magyar bíróság dönthet- az állam vezeti a közhiteles ingatlannyilvántartást- ebbe kötelező hatályú bejegyzéseket csak a jogtárgy feletti közhatalommal rendelkező a szuverénnek van joga- magyarországi ingatlanra vonatkozó módosítást a közhiteles nyilvántartásba csak a magyar állam írhat be • pertárgy specifikus a joghatósági ok- a pertárgy kapcsolódik egy adott államhoz • olyan erős a kapcsolódás, hogy “áttöri” az általános rendelkezést 4.ALÁVETÉSES JOGHATÓSÁGI OKOK • 26.cikk • szerződő felek cselekménye szerinti joghatóság • a felek szerződésükben eltérhetnek a törvényi rendelkezéstől • meghatározzák, hogy ha jogvitájuk merül fel, vagy valamely jövőben felmerülő jogvitájuk esetén, mely tagállam bíróságai előtt járnak el • nem tehetik meg, ha kizárólagosság van meghatározva, • ha megállapodnak, akkor viszont a szerződés kizárólagosságot teremtelőreláthatóság követelménye • ezután csak a szerződésben meghatározott bíróság előtt rendezhetik a jogvitát • konklúdens joghatóság: felperes joghatósággal nem rendelkező bíróság előtt perel, és erre az alperes érdemben védekezik (nem formailag védekezik- nincs joghatóság) hanem elkezd a vádra reagálni, (érdemi ellenkérelmet terjeszt elő) úgy kell tekinteni, hogy nem akarja érvényesíteni joghatósági kifogást- beleegyezési vélelem • három személyi kör esetén nem tekinthető beleegyezésnek a védekezés • • • • • Joghatóság hiányának következménye: 1.elutasítás: keresetben le kell hivatkozni a joghatóság okátjogszabályi hivatkozást- ha ez hiányzik a bíróság elutasítja a keresetet 2.visszautasítás: 176.§ (1) bek. A) pont: visszautasítási okok rendszerre nem elutasítás! A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • nem a keresetről van szó, hanem a kerestlevélről-formai okokvisszautasítja a bíróság, ha kizárt vagy valamely más állam bíróságának a joghatósága kizárja a joghatóságot. végzésben utasítja vissza, érdemi vizsgálat nélkül- a peres jogviszonyt sem állapítja meg (nem továbbítja az alperesnek a levelet) hanem visszautasítja 3.megszűnés: 240.§ (1) a) b) c) pont: joghatóság hiány- nem utasította vissza a bíróság (nem vette észre)- ha már megindult az eljárás, később derül ki a hiány, akkor megszűnik az eljárás- ha másik tagállamnak van kizárólagos joghatósága ha nincs kizárólagosság, de semmilyen joghatósági ok nem garantája magyarország joghatóságát, akkor is megszűnik pl. Chilei és mexicoi peres felek közötti szállítási szerződésmagyarországra jön pereskedni-nincs kizárólagosság- de nincs oka a magyar bíróságnak lefolytatni az eljárást- lehet-e alávetés? ha érdemben kezd védekezni a másik fél, folytatódik az eljárás- van alávetés (?) - annak ellenére, hogy nincs joghatóság? 2019. október 9. Hatáskör és illetékesség vizsgálata: • előfeltételezi a joghatóság meglétét • feltételezni kell, hogy a brüsszel1 alapján van magyar joghatóság, így fennáll a pp tárgyi hatálya • ha kizárt a joghatóság akkor a pp csak a kereset visszautasításával kapcsolatban érvényesül • tágabb értelemben vett hatáskör: • polgári ügyben eljáró bíróság elé fog tartozni az ügy (nem büntetőjog, nem közigazgatási); néhány határesetben lesz problémás az elhatárolás: közigazgatási perrel kapcsolatban: közigazgatási ügy fogalma (Kp. 1.§) • szűkebb értelemben vett: • polgári ügyeken belül végzi el (pp 24 §-ig) a feladat allokációt; a több fajta rendelkezésre álló bemeneti fórumtípus közül mely vehető igénybe az adott polgári perben • két különböző szint ahol indítható eljárás; bemenet: járásbíróság és törvényszék • 114 db járásbíróság és 20 db törvényszék (2010. CLXXXIV. Törvény!) • harmadik kérdés: az adott szinten belül melyik individuális konkrét nevezett bíróság járhat el: illetékesség • hatáskör telepítés: a törvényalkotó több bemeneti főrumot határoz meg egy jogrendszerben: ennek több jogpolitikai és több perstratégiai szempont • pertárgyérték és pertárgy specifikum alapján különbség van az ügyek között (jelentőségüket mutatja); alacsonyabb jelentőségű: alacsonyabb szintű bírói fórum előtt indul A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • általános bemeneti fórum a Törvényszék (20.§ (1) bekezdés) • amennyiben a tv nem határoz meg kivételként járásbírósági hatáskört a Törvényszék jár el • (nem egy statisztikai arányszámot jelent az általánosság, mivel az a jellemző, hogy a járásbíróságnak több ügye van) • Járásbírósági hatáskör (20. § (3) bekezdés) • 1. 30 millió Ft pertárgyértéket meg nem haladó vagyonjogi per; nem megállapítható/meghatározható pertárgyértékű vagyonjogi per • 2. személyállapoti perek köre • (házassági perek, bontóperek, gondnoksági perek, apasági perek, szülői felelősséggel kapcsolatos perek) • 3. Végrehajtási perek • (végrehajtási igényper) • nemperes eljáráshoz kapcsolódó eljárások • alkivétel: (nem járásbíróság!) • van egy sor olyan pertárgy ami ugyan vagyonjogi pertárgy, azonban ezt a pertárgykört tovább kvalifikálja a pp: függetlenül attól hogy 30 milliót meghaladó vagy meg nem haladó pertárgyról van szó: törvényszéki hatáskör fog érvényesülni • szerzői igények; iparjogvédelmi perek; szabadalmi/védjegy perek • indoka: szükség van a specializált szakértelemmel rendelkező bírókra (ez törvényszéken teljesülhet) • közhatalommal okozott kár megtérítése és sérelemdíj esetén pedig maga a jogviszony szerkezete specifikus; nem egy tipikus mellérendeltségi viszony • közérdekű kereset esetei: (pp 571.§) társadalmi jelentősége miatt kerül törvényszéki hatáskörbe • gazdasági társaságok perei, tagsági jogviszonyon alapuló perek, alapítási perek, korlátozott anyagi felelősséggel tartozó tag felelősségével kapcsolatos perek • alapvetően a felperes határozza meg a pertárgyértéket (171.§) • így a felperes határozza meg lényegében, hogy hol indul meg a per; felperes magánautonómiája, rendelkezési joga • perstratégia • hatásköri okok: • pertárgy • a pertárgy értéke • amikor az alperes hihetően vitatja a felperes alapján megadott pertárgy értéket, akkor a bíróság dönt • megállapítás: forgalmi érték vagy a felperes által a dolognak tulajdonított érték • vannak olyan követeléstípusok amelyeknél vagy az ügy specificitására tekintettel vagy más okból nem végezhető el a pertárgy értékének meghatározása, mivel a pertárgynak nincs értéke (pl: megállapítási perek: egy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapításáról szól) • biztosítékokkal kapcsolatos ügyek: az alacsonyabb lesz a pertárgy értéke • fedezetelvonással kapcsolatos ügyek: az alacsonyabb összeg A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • rei vindicatio esete: a dolog tényleges értéke lesz a pertárgyérték • vannak olyan esetkörök aminél a pp saját maga határozza meg a pertárgyértéket: • időszakos vagy visszatérő/ismétlődő vagy határozatlan időre szóló vagyoni követelések köre: (pl: tartás): az egy évi szolgáltatást kell figyelembe venni, akkor is ha lehet tudni hogy sokkal tovább áll fenn • problémát jelenthet a pertárgyértékszámításnál ha ugyanazon keresetben több igényt érvényesítenek (pertárgyi keresethalmazat); tőkésítve össze kell számítani, és ezeknek az összege fogja kiadni a pertárgyértéket • látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén csak a legnagyobb összeget kell figyelembe venni: ez akkor áll fenn, ha a felperes úgy követel, hogy a pertárgyak között eventuális (eshetőleges, vagylagos) viszony van (akkor kéri y-t, ha x-et nem kapja meg) • melyik időpont irányadó a pertárgyérték meghatározására: • kereset beérkezésének időpillanata az irányadó • a később a pertárgy értékében bekövetkezett változás nem fogja derrogálni a hatáskört—pertárgy értékváltozás hatástalansága a hatáskörre • keresetváltoztatás: ha a felperes felemeli vagy leszállítja a követelését • a leszállítás nincs hatással a hatáskörre, míg a felemelés esetén a felemelt érték alapján állapítandó meg a hatáskör • hogyan vizsgálja a bíróság a hatáskörét: • utalni kell a keresetlevélben a hatáskört és illetékességet megalapozó szabályokra, valamint a tényekre • 24. § (1) a bíróság a hatáskör hiányát hivatalból veszi figyelembe • már nem veszi figyelembe hivatalból a bíróság a hatáskörhiányt ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ és az alperes már írásbeli ellenkérelmet terjesztett elő • nem csak az érdemi védekezést kell írásbeli ellenkérelemben előterjeszteni, hanem az alaki védekezést is) • áttétel jogintézménye: 174.§; • keresetlevél (más bírósághoz való) áttételét elrendelő végzés (van helye jogorvoslatnak, kialakulhat hatásköri vita) • van olyan, hogy az áttétel nem alkalmazható, mert nem polgári jogi ügyről van szó: a pp által nem szabályozott eljárásra tartozik: büntetőper és közig hatósági eljárás (közigazgatási ügyre tartozás esetén alkalmazható az áttétel) • 176. §: keresetlevél visszautasítása • szintén végzésben történik: az előbb említett olyan esetek, amit a pp nem szabályoz • 244.§: a peralapítás után, később merül fel a hatásköri probléma • (1) bekezdés e): megszünteti kivéve: ha az alperes érdemi ellenkérelmet terjeszt elő (vagyis kifogásolja a hatáskört) • (1) bekezdés i) pont: a megszüntetéssel egyidejűleg átteszi a másik bírósághoz tartozó ügyet (pl: közig bírósághoz) • közigazgatáshoz kapcsolódó utólagos hatáskörvizsgálat: • 24.§ (2): ha egy közig bíróság kimondja a hatáskörét, akkor ez köti a polgári bíróságot A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 2019.10.16. Illetékesség • • • • • • • • • • • • illetékesség nem más, mint nemzeti szinten a területi munkamegosztást szabályozó szabályrendszer, ezért ezt területi hatáskörnek is nevezzük a hatáskört is szokás területi alapon meghatározni Joghatóság: szuverének között, míg az illetékesség csak belföldön merülhet fel illetékességi okok esetén lehet megállapítani az illetékes bíróságot okok: általános vagy különleges különlegesen belül: kizárólagos illetékesség, alávetéses (kikötött) ill., vagylagos ill. 1.ÁLTALÁNOS ILLETÉKESSÉG -az alperes lakóhelye szerinti területi bíróság rendelkezik illetékességgel az alperes indított perben. Feltéve, hogy az adott perben más bíróság kizárólagos illetékessége nincs meghatározva. az ország illetéksségi területekre van osztva- általában megyehatár, vagy lélekszám alapján határozzák meg (pl. Nagyobb város a megyén belül lehet külön illetékesség terület) 25.§- zárt rendszert alakít ki- ha nincs megtalálható bejelentett lakóhelykiegészítő biztonsági szabályokat tartalmaz- alperes (belföldi) tartózkodási helye/ utolsó belföldi lakóhelye/ felperes lakóhelye/ felperes tartózkodási helye (ebben a sorrendben) nem természetes személyek esetén: alperesi pozíciójú székhelye/ ügyintézés helye szerinti helyet kell székhelynek tekinteni/ fővárosban székhellyel rendelkező, de pest megyére kiterjedő foglalkozást végzőnél a város lesz az illetékes 25.§ (3).: ha az alperes lakóhelye által meghat. Ill. Terület és a munkahelye által meghat. Ill. Terület egymástól eltér, akkor az írásbeli ellenkérelmével kérheti a munkahelye szerinti bírósághoz való áttételét • 2. KÜLÖNLEGES ILLETÉKESSÉGI OKOK • az általánossal vannak valamilyen rellációban • A) KIZÁRÓLAGOSSÁG: • minden mást kizár, egy meghatározott pert egy meghatározott bíróság előtt lehet csak megindítani-megszegése az eéjárás áttételéhez, vagy megszüntetéséhez vezet (270.§ (1) e)) Kizárólagossági okok: nincs általános szabályrendszer, szórtan vannak a törvényben, különleges perbeli szituációkhoz, különleges • A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • • pertárgyakhoz rendeli pertárgy miatt: sajtóhelyreigazítási per (sajtóorgánum székhelye szerinti) jegyző birtokvédelmi határozatának felülbírálatára irányuló per (jegyző székhelye szerinti) szabadalmi, vagy védjegy per (nem a PPben van meghatározva, Fővárosi Törvényszék illetékes) választott bírósági ítélet érvénytelenítésére menő per(Fővárosi Törvényszék) perszituáció miatt: perindítást megelőző ideiglenes intézkedés esetén az intézkedést hozó bíróságon lehet csak a következménypert megindítani, vagy utóper (körülmények változása miatt újra le kell folytatni a pert- pl megváltozott a pénzügyi helyzete, a teljesítés módját meg lehet változtatni a jogerő után is) házassági per (folyamatban lévő házassági per mellett, az ugyanerre a házasságra irányuló további személyállapoti pert megindítani ugyanazon a bíróságon lehet) 2 privilégizált kizárólagosság: 26.§ (1)- fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó okok (ilyenekből fakadó jogvitában, a fogyasztó, mint alperes, lakóhelye szerinti bíróság illetékes kizárólag. Azaz a vállalkozás a fogyasztót csak a fogyasztó lakóhelyén perelheti- brüsszel 1. Rendelet-asszimetrikus joghatóság) ha fogyasztó alperesnek nincs lakóhelye- az előzőekben leírt sorrend szerint az alperes fogyasztóhoz igazodik az illetékesség (pl. Tartózkodási hely stb.) a magyar szabályozás szerint hiba- nem rendelkezik belföldi lakóhellyel- akkor nyilván külföldön van lakóhelye- akkor oda kéne igazodnia az illetékességnek- eu tagállamban, vagy nem eus tagállamban. A brüsszel 1. Rednelet szerint ha van tagállamban lakóhelye, akkor kizárólag az a tagállam bírósága illetékes. Ha kizárólagos külföldi joghatóság van, akkor a magyar szabályozás nem szabályozhatja ezt a helyzetet. Ha unión kívűli lakóhellyel rendelkezik, akkor az adott ország szabályozása irányadótehát itt sincs a magyar jogalkotónak joghatósága. 2. 26.§ (2) felelősségbiztosítás: asszimetrikus, biztosított helyzetét erősíti a brüsszel 1 rendelet felperesként opciót ad neki (lakóhelye szerint vagy a biztosító helye szerint) illetékességi szinten ezt a PP lerontja- kizárólagosan illetékes a biztosított lakóhelye szerinti bíróság (kissé ellentmondásos).- indokolás: magyarországon a biztosítók székhelye tipikusan Budapest, emiatt nagy számban indítanának itt pereket, ami torlódáshoz vezetne- elhúzódó perek. Ezzel viszont túlkedvezményezi a biztosítottat a törvény. • B)ALÁVETÉSES • 27.§- joghatóságnál a felek rendelkezési joga alapján privát autonóm módon befolyásolhatják a fórumot- szerződésben megegyeznek a bíróságról, joghatósági alávetés. Erre szűk körben a hatáskör értelmében is van lehetőség. Iletékességi szinten is van lehetőség erreeljáró bíróság kikötése, alávetésére A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • • • • • • • passzív oldala: derogáció, illetékesnek meghatározott bíróság illetékességét lerontják aktív oldala: eljárási jogosultságot telepíthetnek a felek egy másik bíróságra formai kadálya nincs, szóban, írásban, szokásokkal, formátlanul megkötehteő lényeg: az ügyek köre két oldalról zárt- vagyonjogi ügyben van erre lehetőség, felmerült jogvitában vagy jövőben felmerülő meghatározott jogviszonyból származó jogvitában van erre lehetőség (jövőre vonatkozó alávetés)- specifikus meghatározás szükséges felek kikötése kizárólagosságot eredményez, kivéve ha a felek alternativitásban egyeztek meg alávetés kizárólagos illetékességi okot generál így biztosak lehetnek benne, hogy ha jogvitájuk lesz, hol fogják lefolytatni a pert megspórolják az illetékesség kikeresését korlátok: nem lehet a fogyasztótól elvenni jogot alávetéssel sem, (nem köthet olyan kikötést, amivel derogálja a lakóhelye szerint illetkéses fórum illetékességét, ha alperes. Felperesként nem vehető el tőle a választás joga, amit a rendelet biztosít számára) nem lehet kikötni a Fővárosi Törvényszék, a Budapest Környéki Törvényszéket, valamint járásbírósági szinten a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékességéttúlterheltség miatt az alávetésből származó kizárólagosság “gyengébb” mint a törvényi szinten meghatározott kizárólagosság C)VAGYLAGOS ILLETÉKESSÉG • • • • • • • • hasonlóan a joghatósághoz, alternativitást tartalmaz felperesnek ad választást- általános helyett egy másik bírósághoz forduljon- alternativitás az általánossággal szemben vagylagossági okok egymással is a vagylagosság viszonyában állnak- alternativitás alternativitással szemben Okok: pertárgy szerint: szerződéses jogviszonyból fakadó jogviták- teljesítés/ vagy szerződés megkötésének helye szerinti bíróság, deliktuális eseténkárokozás/kár bekövetkeztének helye szerinti b., ingatlanra vonatkozó perben- ingatlan szerinti hely/általános, tartásinál jogosult lakóhelye (a másikról lemaradtam), nem pertárgyhoz- anyagi jogi jogpozícióhoz, hanem peres szituációhoz kapcsolódik- így teremt választási lehetőséget- ezek a konnekszitáson (?) alapulóak-kapcsolódó 29.§ (1) főkötelezett szerint illetékes bíróság előtt, mellékkötelezett is perelhető (ha rá nem is vonatkozik a per konkrét oka, vagy ha a mellékköteleztt máshol is lakik) pertársak- több alperest perelnek- bármelyikére illetékességi okkal A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • rendelkező bíróság a többi pertársra is illetékes lesz, feltéve, hogy a 36.§-37.§ben meghatározott pertársi feltételek fennállnakmegállapítható-e a pertársaság főbeavatkozás esete: valaki egy folyamatban lévő per al és felperesét beperli, olyan pertárgyra (tipikusan dologszolgáltatásra) vonatkozik a per, amely dolgot harmadik személy is magának követel- ezért mindkettőt az al- és felperest is bepereli- eredeti per bírósága rendelkezik illetékességgel- felperesnek ad lehetőséget, hogy az általános szerint válasszon, vagy az itt meghatározottak szerint, vagy nem az ltalános az alternativa, hanem több alternativát ad meg a törvény 28.§ (1)- hibás, mert a másik bíróság kizárólagos iletékességének hiányában az általános iletékes bíróság helyett itt meg itt indulhat peraz általánosságnak már feltétele, hogy más bíróságnak ne legyen kizárólagos illetékessége— ha van kizárólagosság, akkor nincs általános- tehát nem lehet általánossághoz viszonyuló alternativa (?) • 30.§- illetékesség vizsgálata • • hiányának jogkövetkezménye, hogyan és mikor vizsgálandó kereset benyújtása határozza meg az iletékes- az a bíróság az illetékes, aki a benyújtás pillanatában illetékes- ez rögzül, nem változtatható később beálló változás miatt lenne csak illetékes egy bíróság, de a kereset benyújtáskor nem volt iletékes, akkor a később beálló változás helye szerint illetékes bíróság illetékességét kell megállítani (hiszen ott már folyamatban van a per valószínűleg) - áttételt akadályozza meg a törvény illetékesség hiányát hivatalból veszi figyelembe a bíróság nem kell differenciálni az illetékességet (mint hatáskörnél a tágabb és szűkebb hatáskört- bírósági ügy-e egyáltalán, büntető (176.§) vagy polgári (174.§) ügy, melyik bíróság stb stb) illetékességnél: hiány jogkövetkezméyne nem lehet a visszautasítás, hiszen illetékességet valahol biztos hogy meg lehet állapítani, így ez áttétellel végződik kivétel: alperesi percselekményektől függően határozza meg a jogkövetkezményt az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztése után az illetékesség hiánya már nem vehető figyelembe, kivéve, ha az illetékesség kizárólagos hiba- érdemi ellenkérelemről kéne beszélin, mert az írásbeli túl tág fogalom- bármiről szólhat az ellenkérelem- kisebb formai dologról is, ami önmagában kizárja már az illetékességet- nem kiegyenlítő 240.§- eljárás megszüntetés- itt már: az olyan írásbeli ellenkérelem előterjesztése után, amely nem tartalmaz illetékességi kifogást (csak érdemben védekezik) már nem lehet figyelembe venni az llletékesség hiányát, kivéve ha kizárólagos • • • • • • • • A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • • ha a kizárólagosság alávetésből származik, de a felpers mégis máshol indít keresetet, és az alperes nem figyelmezteti az alávetésre, és érdemben védekezik- ezzel új alávetést hoznak létre- tehát derogálható ellentétben a törvényivel- különbség az alávetéses és törvényi kizárólagosság között, ezért gyengébb ha nincs törvényi kizárólagosság akkor az alperes védekezése illetékesség alapító tényező másik illetékességet alapító tényező: eljáró bíróság kijelölése ez előfordul két esetben: egyébként illetékes bíróságot kizárják (másikat kell kijelölni) vagy több bíróság illetékes 2019.11.06 • • • felek: alperes, felperes- ha mindkettőre vonatkozik a szabály, akkor a pp “félként” hivatkozik rájuk perbeli jogképesség, cselekvőképesség keresetlevél tartalmi eleme a felek megjelölése Perképesség • ki lehet fél? • jogaik és kötelezettségeik vannak az eljárás folyamán • jogé és cselekvőképességgel szorosan összefügg • • • • • • • • • Perbeli jogképesség: 33.§ definíció- akik jogokat és köt. Alanyai lehetnek az eljárás során- nem nevesíti őket keresetlevél visszautasítása- ha nem jogképes a fél, a íróság ezzel a szankcióval él e) pont- hiánypótlási lehetőség megadása nélkül visszautasítja a bíróság a kereslete, és befejeződik az eljárás eljárás legelején merül fel, hanem később, az eljárás megkezdése után derül, ki hogy az alperes pl. Nem jogképes (mert elhunyt)- ebben az esetben a 240.§ (1) a) pont- befejeződik, megszűnik az eljárás (abban az esetben, ha az alperes már a kereset levél benyújtásakor sem volt életben, csak nem tudtak róla) eljárás alatt meghal az egyik fél- eljárás félbeszakad- másik jogintézmény- addig szakad félbe, amíg az elhunyt jogutódját nem vonják be az eljárásba az elhunyt fél helyzetében halott személy jogképessége már az eljárás kezdetén sincs jogviszony kizárhatja a jogutódlást- pl. Tartási szerződés- személyhez kötődik ilyenkor hivatalból megszűnik az eljárás lehetséges, hogy nincs jogutód- pl. Jogi személyt felszámolnak- per tárgya hiába egy olyan jogosítvány, ami utódra szállhatna, nincs jgutód241.§ (1) c)- hivatalából megszűnik az eljárás kérelemre történő megszüntetés- ha nincs jogutód és bármelyik fél kérte a félbeszakadást A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Perbeli cselekvőképesség (34.§) • személyesen vagy meghatalmazott útján eljárhat-képes arra, hogy beadványt írjon, megjelenjen, stb. • ügycsoportok- b)pont (pl. Részlegesen korlátozott nagykorú, per tárgyára nincs korlátozva a cselekvőképessége)- perbeli cselekvőképessége van • kiskorú- főszabály- törvényes képviselő hozzájárulása kell (kivételmunkájából származó bevételre vonatkozóan) • Kiskorú ime tartozik a fent említett ügycsoportba- - rá vonatkozik pl. A c) pont- per tárygáról a pj szabályai szerint érvényesen rendelkezet- pl a munkabére • c) pont szerinti eset még- ptk. Szerint - személyiségi jogok érvényesítése is 2019.11.13. Felek és perbeli személyek • aki ered, és akit perelnek, az lesz fél a perben • perképesség- perbeli jog- és cselekvőképesség- féllé válási képesség egybe esik az anyagi jogi jogképességi fogalommal, de nem esik egybe a cselekvőképességi fogalommal • a perjog, mint közjogi viszony nem fogadja el a feltételes jogviszoyokatne függhet más jognyilatkozatától a perben elhangzottak hatályossága • vagy teljes csk., vagy teljesen cselekvőképtelen valaki • Többes alakzatok- személyes keresethalmazati tényállás- pertársaság szabályozása- 36.§-tól • Személy cserés tényállások- változás a peres felek személyébenfelperesi, alperesi oldalon is- kibővülés vagy helyettesítődés • nem perbeli fél, hanem kapcsolódó beavatkozói pozíció szabályozása41.§ • 1. Személyi többes tényállások- PERTÁRSASÁG- 36-40.§ • • • • • akár felperesi akár alpresis oldalon több fél vesz részt a perben alperesi- ha több alperest perel a felperes több alperest perel több felperes több felperes perel egy alperest példa: együttes kötelezettségek, egyetemlegesség, közös károkozásnál, többes személyi kötelmek, tömeges kár stb. • • A) 36.§- szükségszerű, kényszerű pertársaság B) 37.§- célszerűségi pertársaság • A) Szükségszerű pertársaság • A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • • • a kényszerű, azt jelenti, hogy meghatározott személyek perben állása kötelező- olyan szoros a kapcsolat közöttük, hogy az ő részvételük nélkül a per nem dönthető el anyagi jog is meghatározza, hogy kikek a perben állása kötelező ha nincs perbe állítva az összes perbe állítandó pertárs, akkor a bíróság visszautasítja a keresetet- nem lehet pert alapítani rá • B) Célszerűségi pertársaság: 37.§ • 3 esetkör: nem kötelező a perben állás, nem kényszerű, hanem célszerűségi szempontok miatt igények összekötése, hogy egy perben lehessen megítélni lehetőség, nem kötelezettség 3 esetkör: 1. az ítélet anyagi jogereje kiterjedne a pere való részvétel nélkül is az adott személyekre 2.a ugyanazon jogviszonyból származó igények érvényesítése 3. hasonló ténybeli és jogi alapból származó követelés (feltétel: összes alperessel szemben rendelkezzen a bíróság illetékességgel a 29.§Ben meghatározott okok nélkül- ha van megengedett pertársaság, akkor az egyik alperes ellen van illetékességi ok, akkor ez megalapítja az illetékességet a többi alperessel szemben is- ez nem alkalmazható ebben a pontban) • • • • • • Pertársaság célja: • • • • • ne legyen túl sok per, tehermentesítés ezt szolgálja az a jogkövetkezmény rendszer is, amelyet a jogalkotó a pertársasági formákhoz fűz függőségi elv érvényesül: kényszerű és a célszerűséginél is van olyan alpont, amely alapján a pertársak cselekményei egymásra kihatnak, azaz valamely pertárs perbeli cselekménye a szoros kötődés miatt azokra a pertársakra is kihat akik az adott perbeli cselekményt elmulasztották- mintha a mulasztó is megtett volna kivételes rendelkezés: 38.§ (3) + 37.§ (1) b), c) - polgári jog szablyai szerint egyes kifogásokat érvényesíthet pl. Kezes, egyéb járulékos kötelezett- őt is teljesen a ertátsakra kihatóancselekvxnek kell tekinteni függetlenségi elv: célszerűségi b) és c) pontjára vonatkoztatott esetekjogkövetkezmények- azaz a célszerűségi pertársáságnál a nem szoros kötődésen alapuló társaságban lévő felek cselekményei nem hatnak ki a másik pertárs perbeli jogviszonyára • Keresethez csatlakozás intézménye • • 36.§- ban lévő kényszerű pertársasághoz kapcsolódik függetlenül attól, hogy aki szeretne- e pereskedni, belekerül a perbe A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu • alperesként pl. Közös tulajdon megszüntetése- egy tulajdonos hiába ért egyet a megszüntetéssel, alperesi pozícióban kerülne a perbe- ennek perköltségi következményei lehetnek , hiszen őt vesztesként terhelné a költség- ezért ad lehetőséget a Pp a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, a kényszerű pertársság fennállása esetén a felpereshez történő csatlakozásra /oldal váltásra, ha egyet ért a felperesi keresettel Beavatkozás • • • félrevezető az elnevezés s a rendszertani elhelyezése úgy tűnik, mintha a fő különbség a beavatkozás és a perbehívás között az önkéntesség lenne beavatkozó is önkéntesen száll a perbe A) Egyszerű beavatkozó: • 41.§ (1) és (3) bekezdésben van. Különbség: egyszerű és önálló beavatkozó között van! a beavatkozás jogintézménye arra d éhtőséget, hogy a ebben részt nem vevő személy egy folyamatban lévő p