Polgári perjog II. jegyzet

Előnézet

A jegyzetről

Polgári perjog II. jegyzet kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)

Név

Polgári perjog II. jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Polgári perjog

Év

2021

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2021-12-30

Oldalak száma

Jelentem

Polgári Perrendtartás 2 2016. évi CXXX. törvény alapján [2021. május 11-i állapot] A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© NEGYEDIK RÉSZ BIZONYÍTÁS XVII. FEJEZET A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 78. A bizonyításra vonatkozó alapvető rendelkezések 263. § [A tényállás szabad megállapításának elve] (1) A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas. (2) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás - a 264. §-ban foglaltak kivételével - nem köti. 264. § [Más hatóság határozatához kötöttség] (1) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményeiről polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. (2) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében hozott jogerős döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti. 265. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet] (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. (2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg, és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét. (3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. 266. § [Bizonyítás nélkül megállapítható tények] (1) A bíróság az ellenérdekű fél által beismert, a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. (2) A bíróság az általa köztudomásúnak tekintett és az olyan tényeket, amelyekről hivatalos tudomása van, akkor is figyelembe veszi, ha azokra a felek nem hivatkoztak. 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© (3) A bíróság a törvényes vélelmeket - ideértve a jogszabály szerint az ellenkező bizonyításáig valósnak tekintendő körülményeket - hivatalból veszi figyelembe. (4) A bíróság tájékoztatja a feleket a (2) és (3) bekezdés alapján hivatalból figyelembe vett tényekről. A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában ellenbizonyításnak van helye. 79. A bizonyítás módjai és eszközei 267. § [A bizonyítás módjai] A bizonyítás történhet különösen tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve, ha a bizonyításfelvétel adott módja a közrendbe ütközik. 268. § [A bizonyítás eszközei] (1) A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson. (2) Bizonyítási eszközként különösen tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe. (3) Nem használható fel a bizonyítási eszköz, ha azt törvény a) kizárja, vagy b) feltételhez köti, kivéve, ha a feltétel fennállása megállapítható. 269. § [Jogsértő bizonyítási eszközök] (1) Jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető része, a) amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő, b) amely egyéb jogsértő módon keletkezett, c) amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy d) amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. (2) A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, ha ez a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján tényként egyértelműen megállapítható. A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a bíróság hivatalból veszi figyelembe és erről a feleket tájékoztatja. (3) Ha a bizonyítási eszköz nem nyilvánvalóan jogsértő, annak jogsértő voltát a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfele haladéktalanul köteles bejelenteni. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél akkor hivatkozhat a bizonyítási eszköz jogsértő voltára, ha arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást és a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül azt bejelenti. 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© (4) A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet kivéve - kivételesen a) a jogsérelem sajátosságát és mértékét, b) a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és e) az eset összes körülményeit mérlegelve figyelembe veheti. (5) Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja. (6) A jogsértő bizonyítási eszközre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a bizonyításban közreműködő személy tényállításán, szakvéleményén, vallomásán vagy egyéb nyilatkozatán alapuló bizonyítékra is. (7) * A jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell. 270. § [Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása] (1) A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot - ideértve a fél más eljárásban tett tényállítását is -, kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja, az eljárás sajátosságait leszámítva, e törvény rendelkezéseibe ütközik. (2) A bizonyíték felhasználhatóságának akadályát a bíróság kérelemre vizsgálja, kivéve, ha az nyilvánvaló. Ha valamelyik fél a más eljárásban beszerzett bizonyíték felhasználhatóságának akadályát állítja, a bizonyítás e tekintetben őt terheli. (3) A más eljárásban felvett bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek. Ha a felhasználni kívánt bizonyíték bármely jelen lévő fél előtt korábban nem volt ismert, a jelen lévő fél kérelmére a bíróság azt részletesebben is ismerteti. 80. A közreműködők és a velük szemben alkalmazható kényszerítő eszközök 271. § [A közreműködők kötelessége és jogai] A tanú, a kirendelt szakértő, az okirat, illetve a szemletárgy birtokosa, és mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja (a továbbiakban együtt: közreműködők), kötelesek közreműködni a bizonyítás felvételében. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kérelemre a közreműködők jogosultak a közreműködésükkel összefüggésben felmerült költségeik megtérítésére, és - ha a közreműködés a hivatásuk gyakorlásával valósul meg - megfelelő díjazásra. A költség, illetve a díj meghatározása tárgyában hozott végzéssel szemben az érintett közreműködő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek; a fellebbezésnek - a fellebbezéssel nem érintett részben - a kifizetésre halasztó hatálya nincs. 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© 272. § [A közreműködőkkel szemben alkalmazható kényszerítő eszközök] (1) A bíróság azt a közreműködőt, aki kötelezettségét megszegi anélkül, hogy azt - az ok valószínűsítése mellett - alapos okkal előzetesen kimentette volna, a) az okozott költségek megtérítésére kötelezi, b) pénzbírsággal sújthatja, c) elrendelheti az elővezetését, d) csökkentheti a díját, e) értesítheti a mulasztásról elöljáróját, vezetőjét, munkáltatóját. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközöket a bíróság együttesen is alkalmazhatja. (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszközök nem alkalmazhatók, helyette a törvényes képviselőjével szemben alkalmazható az (1) bekezdés a) és b) pontja. (4) * A bíróság az (1) bekezdés c) pontja szerinti elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő végzésben megjelölt személyt végzésben kötelezi. A végzés ellen az elővezetés költségének megfizetésére kötelezett személy külön fellebbezéssel élhet. 273. § * [Utólagos kimentés] Ha a közreműködő a kötelezettsége megszegését a kényszerítő eszköz alkalmazása után - az ok valószínűsítése mellett - alapos okkal kimenti vagy kötelezettségét haladéktalanul teljesíti, a bíróság az intézkedést elrendelő végzést hatályon kívül helyezi. 274. § [Perorvoslat] A kényszerítő eszközt alkalmazó, illetve a kényszerítő eszközt alkalmazó végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen az érintett közreműködő külön fellebbezéssel élhet. Az elővezetést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. XVIII. FEJEZET A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 81. A bizonyítás indítványozása és elrendelése 275. § * [A bizonyítás indítványozása és a bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása] (1) A bizonyítási indítványban a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt és a bizonyítási eszközt. (2) Az okirat és a tárgyi bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásakor a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt. 276. § [A bizonyítás elrendelése vagy mellőzése] (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. (2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi. (3) A bíróság a fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, a bizonyítás felvétele tárgyában hozott határozatához nincs kötve. 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© (4) A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha a) a bizonyítási indítványt a fél nem e törvényben foglaltaknak megfelelően terjeszti elő, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, b) a bizonyítással járó költségek előlegezésére kötelezett fél - felhívás ellenére - az előlegezési kötelezettségét nem teljesítette. (5) A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. 82. A bizonyításfelvétel és a bizonyítás eredményének mérlegelése 277. § [A bizonyításfelvétel helye] (1) A bíróság csak a saját illetékességi területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, más bíróság területén csak akkor járhat el, ha a) ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, vagy b) a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség, kiskorú érdeke vagy más fontos érdek indokolja. (2) Ha a bíróság az illetékességi területén kívül jár el, erről értesíti az illetékes járásbíróságot, amely megkeresésre a bizonyításfelvétel során segédkezik. (3) A bizonyítási eljárást a bíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, a bizonyításfelvétel történhet elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével. (4) Ha a bizonyításfelvétel tárgyaláson történő lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bizonyításfelvétel történhet kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján is. 278. § [A bizonyításfelvétel módja és a felek által gyakorolható jogosultságok] (1) A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás felvételének módját, eszközeit, az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét. (2) A bizonyítás felvétele során a közreműködőket - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság nyilatkoztatja. A bíróság tagjai a közreműködőkhöz és a felekhez a ténybeli nyilatkozataik valós tartalmának tisztázása, a közreműködő szavahihetőségének és illetéktelen befolyástól való mentességének ellenőrzése, a tudomásszerzés körülményeinek, illetve az okirat vagy más bizonyítási eszköz hitelességét érintő körülményeknek a feltárása érdekében kérdéseket intézhetnek. (3) A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek, azzal kapcsolatban észrevételeket és indítványokat tehetnek, a bíróság számára további kérdések feltételét indítványozhatják. A bíróság engedélyezheti, hogy egyes kérdéseket a fél közvetlenül tegyen fel a közreműködőnek. (4) Ha e törvény szerint a fél a bizonyítás felvétele során indítvány megtételére jogosult, az indítvány az érdemi tárgyalási szakban is előterjeszthető. A 276. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, továbbá ha a fél az indítvány előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, a bíróság az indítvány teljesítését mellőzi. 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© 279. § [A bizonyítás eredményének mérlegelése] (1) A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg. (2) Ha a per során a félnek és képviselőjének tényállításai eltérőek, ezt a bíróság akként értékeli, mintha magának a félnek a tényállításai lennének eltérők. (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb tartozás összegét, ha az a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján nem állapítható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg. XIX. FEJEZET A BIZONYÍTÁSFELVÉTEL KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 83. Bizonyításfelvétel elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével és kiküldött bíró útján 280. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás] Ha a bizonyításfelvétel során a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatása szükséges, a bíróság a XLVII. Fejezet rendelkezései szerint a meghallgatást elektronikus hírközlő hálózat útján is foganatosíthatja. 281. § [Bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján] (1) Kiküldött bíróként - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a bíróság eljáró tanácsának elnöke, egy vagy több tagja, továbbá az eljáró bíróság egy vagy több bírája, bírósági titkára járhat el. (2) A bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján történő foganatosítását elrendelő végzésben meg kell jelölni a) a kiküldött bírót, b) a bizonyításfelvétel időpontját, c) a meghallgatandó személy nevét, címét, perbeli szerepét vagy a szemle helyszínét, d) a bizonyítandó tényeket, és azokat a kérdéseket, amelyekre a meghallgatott személyt nyilatkoztatni kell, e) azt az okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt, amelyet a közreműködő a meghallgatás helyszínén köteles felmutatni. (3) A bíróság a végzésben elrendelheti, hogy a) a kiküldött bíró útján történő bizonyításfelvételre meghatározott helyszínen vagy az érintett személy tartózkodási helyén kerüljön sor, b) a kiküldött bíró készítsen képfelvételt, hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt a bizonyítási cselekményről. (4) A bíróság a meghallgatandó személyt és a feleket a bizonyításfelvétel kitűzött határnapjára megidézi. (5) A kiküldött bíró a bizonyítási cselekményről jegyzőkönyvet vesz fel. 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© 84. Bizonyításfelvétel megkeresett bíróság útján 282. § [Megkeresett bíróság útján történő bizonyításfelvétel elrendelése] (1) A bíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a meghallgatandó személyek laknak, illetve, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben foganatosítható. Az eljáró bíróság székhelyén működő járásbíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet. (2) A bizonyításfelvétel megkeresett bíróság útján történő foganatosítását elrendelő végzésben meg kell jelölni a megkeresett bíróságot és a 281. § (2) bekezdés c)-e) pontjában foglaltakat, továbbá a bíróság elrendelheti a 281. § (3) bekezdésében foglaltakat. A megkeresett bírósággal az elnök közli azokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni kell és azokat az adatokat, amelyek a bizonyítás lefolytatásához szükségesek, így különösen az eljárásban résztvevők, továbbá a képviselőik nevét és egyéb szükséges azonosító adatait, a költségek előlegezésére vonatkozó adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását és a bizonyítandó tényállást, valamint azt is, ha az eljárásban résztvevők valamelyike költségkedvezményben részesül. (3) A megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat is, amelyek a megkeresés elintézéséhez szükségesek. 283. § [A megkeresett bíróság eljárása] (1) A megkeresett bíróság a bizonyítás lefolytatására határnapot tűz ki, és arra a meghallgatni kért személyeket idézi, a feleket pedig a határnapról értesíti. (2) A megkeresett bíróságon a bizonyítást egyesbíró vagy bírósági titkár folytatja le. A megkeresett bíróság - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkereső bíróság jogait gyakorolja. (3) Ha a megkeresés teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, erről a megkeresett bíróság haladéktalanul értesíti a megkereső bíróságot. (4) A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső bírósággal közli. (5) A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az iratokkal együtt nyolc napon belül meg kell küldeni a megkereső bíróságnak. XX. FEJEZET TANÚK 85. A tanúkkal kapcsolatos általános rendelkezések 284. § [A tanúbizonyítási indítvány] (1) A tanúbizonyítási indítványban be kell jelenteni a tanú nevét és idézhető címét. (2) Ha a megidézni kért tanú kiskorú, be kell jelenteni az életkorát, törvényes képviselője nevét és idézhető címét is. (3) Ha a perben a bírót vagy más hivatalos személyt tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt kérik megidézni, az idézési címe a szolgálati helye szerinti bíróság vagy a hivatal címe. Ha a bíró vagy más hivatalos személy szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézésre az általános szabályok az irányadók. 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© 285. § [A tanú adatainak zártan kezelése a tanúbizonyítási indítvány megtétele során] (1) A tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait külön lapon kell bejelenteni, kivéve, ha a tanú az adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, vagy ha az adatokat valamennyi peres fél ismeri, vagy azok valamely közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhetők. (2) A hozzájárulásról vagy az adat ismertségéről az indítványozó félnek a tanúbizonyítási indítványban nyilatkoznia kell. (3) Különösen indokolt esetben a tanúbizonyítási indítványban elegendő a tanú neve helyett egyéb megjelölést alkalmazni; az így megjelölt tanú nevét is a külön lapon kell bejelenteni. (4) A külön lapot a bíróság az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, annak tartalmát csak a bíróság, a jegyzőkönyvvezető, illetve a leíró és az ügyész jogosult megismerni. A bíróság biztosítja, hogy az adatokat bejelentő fél és az ügyész kivételével a felek és egyéb perbeli személyek számára a tanú személyi adatai az eljárás egyéb adataiból se válhassanak megismerhetővé. (5) Ha a fél az (1)-(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az adatbejelentéstől számított hat hónap eltelte után ezzel kapcsolatos kifogást előterjeszteni nem lehet. Ha a kifogás elkésett, azt a bíróság hivatalból elutasítja, a kifogást elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. 286. § [Az ellenérdekű fél kötelezése a tanú adatainak bejelentésére] A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet is kötelezheti a tanú nevének és idézhető címének a bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy ismernie kell. Ebben az esetben az adatok zártan történő kezelését a tanú hozzájárulásának hiányában csak akkor lehet megszüntetni, ha a bizonyító fél időközben egyéb úton megismerte a tanú személyi adatait. 287. § [A tanú idézése] (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben megjelölhetők azok a körülmények is, amelyekre a tanú meghallgatása irányul, és a tanú felhívható arra, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával. (2) A tanút az idézésben tájékoztatni kell adatainak kezelési módjáról, az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, továbbá arról, hogy a megjelenésével kapcsolatos költségek megtérítésére mennyiben tarthat igényt. (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanút törvényes képviselője útján idézi a bíróság azzal a felhívással, hogy a tanú megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú tanú idézéséről a bíróság a törvényes képviselőjét értesíti. (4) Ha a tanú a bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhető, a bíróságnak a tanú ismételt megidézése előtt meg kell vizsgálnia, hogy a téves bejelentés nem a per elhúzását célozta-e. 288. § [A törvényes képviselő meghallgatása] A fél törvényes képviselőjét tanúként meghallgatni nem lehet, kivéve, ha az általa képviselt természetes személy fél a perben perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. 9 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© 289. § [Tanúzási képtelenség] (1) Nem hallgatható meg tanúként, aki a) védőként járt el, olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást, b) a titoktartás alól felmentést nem kapott, olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül. (2) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. (3) Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely hatóság vagy szerv illetékes, jogszabály határozza meg. (4) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni. (5) E § rendelkezései ellenére meghallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető. 290. § [A tanúvallomás megtagadása] (1) A tanúvallomást megtagadhatja: a) a felek bármelyikének hozzátartozója, b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben, c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette, d) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha a tanúvallomással érintett adatok a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó törvény rendelkezései alapján nem minősülnek üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e, e) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő, f) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalomszolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben. (2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyinek hozzátartozója, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha a) a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje, b) a kérdés olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél ba) a tanú mint valamelyik fél képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy bb) valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy c) a kérdés a tanú családtagjának származására, házasságára, életben létére, halálára, kiskorú családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik. (4) Az (1) bekezdés c)-f) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kötelezettség megszűnik, ha a titok nem természetes személy jogosultja megszűnt jogutód nélkül. 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© (5) Az (1) bekezdés a), valamint c)-f) pontja esetén a tanút mentességére meghallgatása előtt, illetve mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (6) Ha a tanút az e §-ban meghatározott esetekben a mentességére történő alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe. 291. § [A tanúzási képtelenség és a tanúvallomás megtagadásának előzetes bejelentése] (1) Ha a tanú a 289. § (1) bekezdése értelmében nem hallgatható meg vagy a 290. § (1) bekezdése alapján nem kíván vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell. A bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve is meghallgathatja. (2) Abban a kérdésben, hogy a tanúvallomás megtagadásának helye van-e, a meghallgatást foganatosító bíróság határoz. A határozathozatal előtt a jelen lévő feleket meg kell hallgatni. Ha a tanúmeghallgatást megkeresés útján foganatosítják, a megkereső bíróság a megkeresett bíróság határozatát - kérelemre - megváltoztathatja. A kérelemnek a tanú meghallgatására halasztó hatálya van. (3) A vallomástételre kötelező határozat ellen a tanú külön fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a tanú meghallgatására halasztó hatálya van. A vallomástételt nyilvánvalóan alaptalanul megtagadó tanút azonban a fellebbezést elbíráló bíróság pénzbírsággal sújthatja, a pert tárgyaló bíróság pedig az okozott költségek megfizetésére kötelezheti. 86. A tanú meghallgatása lefolytatásának szabályai 292. § [A tanú meghallgatására vonatkozó általános előírások] (1) A megidézett, jelen lévő tanút a tárgyalási napon meg kell hallgatni. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. (2) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál a meghallgatása előtt nem lehet jelen, és meghallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat el. (3) A meghallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. (4) A fogyatékossággal élő tanú meghallgatásának a fogyatékosságára tekintettel, az állapotának megfelelő módon kell megtörténnie. A fogyatékossággal élő tanú meghallgatása mellőzhető, ha az állapota miatt tőle értékelhető vallomás nem várható. 293. § [A tanú adatainak zártan kezelése a meghallgatás során és azt követően] (1) A tanút a meghallgatása megkezdése előtt nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e a nevének kivételével - a 285. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a nevét is - a 284. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 294. § (1) bekezdésében meghatározott személyi adatainak zártan kezelését. Ha a tanú ezt kéri, a bíróság zártan kezeli azon adatait, amelyeket a tanút megidézni kérő fél ellenfele - az ügyészt ide nem értve - még nem ismerhetett meg. 11 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© (2) Ha a tanú a bíróság felhívására a személyi adatainak zártan kezelését nem kéri, illetve külön felhívás nélkül is úgy nyilatkozik, hogy személyi adatainak zártan kezelését nem kívánja, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan kezelésének megszüntetésére. (3) Ha az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a tanút megidézni kérő fél ellenfele - az ügyészt ide nem értve - a tanú személyi adatait ismeri, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti. (4) A tanú személyi adatainak zártan történő kezelése tárgyában a meghallgatást foganatosító bíróság a felek meghallgatása nélkül dönt, külön határozatot hoznia azonban nem kell, a jegyzőkönyvben elegendő az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megtörténtét rögzíteni. 294. § [A tanú azonosítása és meghallgatása] (1) A meghallgatás kezdetén a bíróság meggyőződik a tanú személyazonosságáról, és a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét az adatkezelés módjának megfelelően a jegyzőkönyvben vagy külön lapon rögzíti. A tanú adatait akkor is rögzíteni kell, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. (2) Ha a bírót vagy más hivatalos személyt tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok miatt hallgatja meg a bíróság, a meghallgatása előtt személyazonosságát a nevének, feladatkörének, munkakörének, esetleges vezetői megbízásának, a szolgálati helye szerinti bíróság vagy hivatal nevének és címének a rögzítése mellett kell megállapítani. (3) A bíróság a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg. Ha a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a tanú által a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, valamint érvényességéről elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet. (4) A tanútól meg kell kérdezni, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. A tanúnak erre a kérdésre akkor is válaszolnia kell, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ezután a vallomástételre köteles tanút a per eldöntése szempontjából lényeges tényekre nézve részletesen meg kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást. (5) A meghallgatás során mindvégig kiemelt figyelmet kell fordítani a tanú személyhez fűződő jogainak, így különösen emberi méltóságának védelmére. A bíróság a tanúval szemben tiszteletlen magatartást tanúsító vagy ilyen hangnemet használó személy részéről - a 236. §-ban meghatározott intézkedésen túlmenően - ismételt esetben további kérdések feltételét megtiltja vagy a közvetlen kérdezés jogát megvonja. (6) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek az előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni. 12 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© 295. § [A tanúhoz intézett kérdések] Az elnök a tanú meghallgatását indítványozó fél kérelmére engedélyezheti, hogy a tanúhoz először a meghallgatást indítványozó fél intézzen közvetlenül kérdéseket, majd - az ellenérdekű fél ilyen tartalmú kérelme esetén - az ellenérdekű fél. Ez esetben a feleket követően az elnök, valamint a tanács többi tagja jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. 296. § [A tanú okirat-felmutatási kötelezettsége] (1) A tanú a meghallgatásakor a birtokában lévő feljegyzést, okiratot, a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait, illetve azoknak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság felhívására megtekintés végett bemutatni, kivéve, ha azt perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. A feljegyzés, az okirat, tárgyi bizonyíték bemutatására kötelező határozatra a 291. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat, feljegyzés másolatának, kivonatának az iratokhoz történő csatolását. Ha a tanú a másolatot, kivonatot csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság gondoskodik. 297. § [A tanúvallomás rögzítése] (1) A meghallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, a (2) bekezdésben meghatározott esetet, a folyamatos felvétel készítésének esetét, továbbá, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. (2) Ha a bíróság a tanú vallomását a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételre rögzíti, a felvétel megkezdését megelőzően a tanút figyelmeztetni kell, hogy a hangfelvételt kísérje figyelemmel. Tájékoztatni kell arról, hogy a felvétel közben, közvetlenül a kifogásolt rész elhangzását követően a visszahallgatás, kiigazítás vagy kiegészítés iránti igényét jelezheti. A hangfelvétel egészének visszahallgatása ebben az esetben nem kérhető. (3) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vagy a hangfelvétel felvétele során a korábban előadott vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, a kiigazítást vagy kiegészítést indokolt esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni. 298. § [A kiskorú tanú meghallgatása] (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. (2) A kiskorú tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A meghallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni. A meghallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie. (3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú meghallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire történő figyelmeztetés helyett az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni a tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanú esetén a személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi meg, valamint a vallomástételre kötelező határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő gyakorolja. 13 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© (4) Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság által kirendelt eseti gyám gyakorolja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat. 299. § [Költségtérítés] (1) A tanúnak igénye lehet a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút meghallgatása után figyelmeztetni kell. (2) A tanúnak járó költségtérítés számításáról és részletes szabályairól jogszabály rendelkezik. (3) A meghatározott tanúdíjat a meghallgatást foganatosító bíróság az annak fedezésére letett összegből nyomban kiutalja. Ha a bíróság letétbe helyezést nem rendelt el, vagy a letett összeg nem elegendő, a meghatározott tanúdíj előlegezésére az e törvény alapján a költség előlegezésére köteles felet kell kötelezni. (4) Ha a tanút a bíróság székhelyétől eltérő településről idézték meg, a bíróság az útiköltséget a tanú részére előlegként is kiutalhatja. XXI. FEJEZET SZAKÉRTŐK 87. A szakértő alkalmazásának szabályai 300. § [Szakértő alkalmazása] (1) Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. (2) Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni. (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában szakértő a fél megbízása vagy kirendelés alapján, indítványra alkalmazható. 301. § [Szakértő kizárása] (1) Szakértőként nem járhat el, a) akire a 12. § a)-c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, b) aki az ügyben mint bíró vett részt, c) aki olyan gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt. (2) Szakértőként nem lehet alkalmazni azt a gazdasági társaságot vagy szolgáltatót, amelynek tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § a)-c) vagy e) pontjában, illetve vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § f) pontjában meghatározott kizáró ok és azt a szakértői intézményt, intézetet, testületet, szervet vagy szervezetet sem, amelynek vezetőjével, elnökével szemben a 12. § a)-c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn. (3) A kizárási okot a bíróság hivatalból veszi figyelembe és azt a szakértő és a fél is köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni. (4) A bíróság a kizárás tárgyában a felek meghallgatása után határoz. A perben kirendelt szakértő alkalmazása esetén a bíróság a határozata előtt a szakértőt meghallgatja. 14 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© 88. Magánszakértő alkalmazása 302. § [A magánszakértői vélemény] (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a fél a megbízása alapján eljáró szakértő (a továbbiakban: magánszakértő) által készített szakvélemény (a továbbiakban: magánszakértői vélemény) benyújtását indítványozhatja. (2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani. (3) A bizonyító fél ellenfele akkor jogosult magánszakértői vélemény benyújtását indítványozni, ha a bizonyító fél magánszakértői vélemény benyújtását indítványozza. (4) Több bizonyító fél, illetve a bizonyító fél több ellenfele ugyanazon szakkérdés vonatkozásában csak egy magánszakértőt alkalmazhat. (5) Kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye magánszakértő alkalmazásának. 303. § [A magánszakértő perbeli jogai és kötelezettségei] (1) A magánszakértő a perben jogosult a) a feladata teljesítése érdekében a per irataiba betekinteni és azokról másolatot készíteni, és b) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél jelen lenni, ott a magánszakértői vélemény benyújtását követően a felekhez, az ellenfél magánszakértőjéhez és a közreműködőkhöz kérdések feltevését indítványozni. (2) A magánszakértő a perben köteles a) a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról, b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze, c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon elkészíteni, és d) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél a bíróság, a felek, valamint az ellenfél magánszakértőjének a kérdéseire válaszolni. 304. § [A magánszakértői vélemény kiegészítése] (1) A bíróság a magánszakértői véleményt a benyújtó fél ellenfele részére kézbesíti. A benyújtó fél ellenfele a magánszakértői véleményre vonatkozóan a magánszakértőhöz kérdéseket intézhet. (2) A fél a) az ellenfél magánszakértői véleményre vonatkozó kérdéseinek a megválaszolása, b) az ellenfél magánszakértői véleményével szemben szakkérdésben fennálló ellentét indokainak az ismertetése, c) a magánszakértői vélemény egyéb aggályosságának a kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása, vagy d) a magánszakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozó kérdések megválaszolása 15 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© érdekében az általa benyújtott magánszakértői vélemény írásbeli vagy szóbeli kiegészítését indítványozhatja. (3) Ha a magánszakértői vélemények között a szakkérdésben ellentét áll fenn, bármelyik fél indítványozhatja, hogy a magánszakértők a magánszakértői véleményeket az ellentét indokainak az ismertetése vonatkozásában ugyanazon a tárgyaláson szóban egészítsék ki. (4) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül a magánszakértői vélemény kiegészítését benyújtani vagy a magánszakértőjét a bíróság felhívásában megjelölt tárgyalásra előállítani. (5) A bíróság a magánszakértő meghallgatása előtt megállapítja a magánszakértő személyazonosságát - igazságügyi szakértő esetén a magánszakértő nevének, szakértői igazolványa számának és elérhetőségi címének rögzítésével - továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll-e fenn vele szemben kizáró ok, valamint figyelmezteti a magánszakértőt a hamis szakvéleményadás jogkövetkezményére. A kérdések vonatkozásában a 308. § (2) bekezdését alkalmazni kell. 305. § [Új magánszakértő alkalmazása] Magánszakértői vélemény benyújtását követően a fél új magánszakértőt a 302. § és a 304. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően akkor alkalmazhat, ha a) a bíróság a magánszakértőt a perből kizárta, vagy b) a megbízott személy törvény értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet vagy a szakkérdés megválaszolására törvény értelmében nem jogosult. 89. Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása 306. § [Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása] (1) A bizonyító fél a más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye felhasználását indítványozhatja. (2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a bizonyító fél köteles a szakvéleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani, vagy ha az célszerű, a bíróság intézkedik a szakvélemény beszerzése iránt. (3) A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan kérdések feltevését és azt is indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg. (4) Kirendelt szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának. 90. Kirendelt szakértő alkalmazása 307. § [A szakértő kirendelésének feltételei] (1) A bíróság indítványra szakértőt rendel ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában a) a bizonyító felek egyike sem indítványozza magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását, b) valamennyi magánszakértői vélemény aggályos, vagy 16 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Johnny© c) a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása vagy a feltenni indítványozott kérdések megválaszolása érdekében szükséges. (2) A szakértő kirendelésére irányuló indítványban fel kell tüntetni azokat a határozott kérdéseket, amelyeket a szakértőnek a szakvéleményében meg kell válaszolnia. A fél az indítványát a kirendelésig kiegészítheti. Ugyanezen időpontig az indítványozó fél ellenfele is jogosult kérdések feltevését indítványozni. 308. § [A szakértő kirendelése] (1) A bíróság ugyanazon szakkérdésre rendszerint egy szakértőt rendel ki. A 307. § (1) bekezdés c) pontja esetén a korábban alkalmazott szakértőt, ha ez a szakértő személyében rejlő okból nem lehetséges, továbbá a kirendelés minden más esetében a felek által közösen megjelölt szakértőt kell