Politológia I. tételek

Előnézet

A jegyzetről

Politológia I. 1-28. tételek kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)

Név

Politológia I. tételek

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Politológia

Év

2020

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2021-12-30

Oldalak száma

Jelentem

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól eltérő konkrét történeti alakzatokban jelent meg. A gazdaság és a politika szétválasztottsága, közvetítéses vagy közvetítés nélküli összekapcsolódása, továbbá dominanciakapcsolata alapján a következőképpen jellemezhetjük és csoportosíthatjuk az egyes társadalmi formációkat. 1. A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA SZÉTVÁLASZTÁS NÉLKÜL a. ősközösség (még nem alakult ki elkülönült politikai szféra) b. ázsiai államdespotizmus (a politikai szféra relatíve elkülönül, de a politika közvetlenül termelési funkciót tölt be) 2. A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA ELVÁLÁSA ÉS KÖZVETÍTÉSEK NÉLKÜLI KAPCSOLATUK a. a politikai létszféra első történelmi leválása és viszonylagos önállósulása, a politikai szféra gyenge dominanciája a görög és római rabszolgatartó társadalmak fejlődésének bizonyos szakaszában valósult meg b. germán forma, feudális út (a magán- és közszféra egymásba csúszik, a gazdaság dominanciája fokozatosan fejlődik ki) 3. A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA ELVÁLÁSA ÉS KÖZVETÍTÉSEKEN KERESZTÜL MEGVALÓSULÓ KAPCSOLATUK a. a gazdaság dominanciája egyirányú közvetítéssel  a klasszikus kapitalizmus kora b. a politika erős dominanciája egyirányú közvetítésekkel  hadikommunizmus c. a gazdaság dominanciája kétirányú közvetítő mechanizmusok mellett  legfejlettebb kapitalista társadalmak d. a politika dominanciája, fokozatosan kifejlődő kétirányú közvetítő mechanizmusokkal a gazdaság és a politika között  ez az átmenet időszakára jellemző az 1990-es évek elején 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 2.A társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer a. a társadalom gazdasági-termelési viszonyai és a politikai-hatalmi viszonyok között rendkívül szoros a kapcsolat b. a politikai viszonyokat gazdasági érdektörekvések hatják át, ugyanakkor a gazdasági viszonyokat érdekkötött politikai döntések alakítják c. a politikai vezetés konkrét érdekeket elfogadva, azokat döntési akarattá változtatva próbálja meg alakítani a társadalom érdekviszonyait és azokon keresztül magát a társadalmat d. fontos, hogy a hatalmi rendszer felépítése egy megszüntethetetlen és normális létében érdektagolt társadalomból és az érdekviszonyokra épülő politikai tagoltságból induljon ki e. a társadalomban meglévő érdekek valóságos társadalmi súlyuknak megfelelő rangsorolását a nyilvánosan működő és ellenőrizhető, érdek-képviseleti mechanizmus biztosíthatja f. a demokratikus hatalmi rendszerek lényege az érdektörekvések nyilvános „becsatornázása” a politikai rendszerbe, az érdektörekvések egymást pontosító, ütköztető nyilvános rangsorolása s újrarangsorolása g. Összegezve, a politikai vezetés a társadalom irányítása során a társadalom érdekviszonyaira kíván hatni, a társadalom érdekviszonyait meghatározott irányba kívánja befolyásolni, mert csak így képes társadalompolitikai céljainak eléréséhez a társadalom tagjait megnyerni. 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 3.Az érdektranszformáció folyamata és szakaszai Abból indulunk ki, hogy a társadalom gazdasági viszonyai érdekviszonyokon keresztül csatolódnak be a politikai rendszerbe, a társadalom alapvetően érdekviszonyok mentén szerveződik. Az érdektörekvéseknek meghatározott transzformációs mechanizmuson kell keresztülmenniük ahhoz, hogy a politikai megítélés során figyelembe lehessen őket venni, világossá és kezelhetővé váljanak az érdekkonfliktusok, és egyáltalán legyen esély érdekkompromisszumok megkötésére. Az érdekek transzformációs mechanizmusának három szakaszát különböztetjük meg. a. Az első szakaszban az érdekek a legegyszerűbb gazdasági törekvések formájában, gazdasági szolidaritásérzésként nyilvánulnak meg. b. A második szakaszban az egyéni gazdasági szolidaritásérzések csoportérdekké integrálódnak. Az érdekek kifejeződésének e szakaszában az érdekek még a gazdasági viszonyokon belül vannak ugyan, de mivel már csoport- és rétegérdekként fogalmazódnak meg, ezáltal már közösségi, politikai viszonyokat is érintenek, elemi politikai töltéssel bírnak. c. Az érdektranszformálódás harmadik szakaszában az egyéni és csoportérdektörekvések az általánosítás olyan szintjére emelkednek, amelyen kifejezett politikai akarattá integrálódnak, s politikai követelések formájában jelennek meg. Ez az a szakasz, amelyben a politikai akaratként megfogalmazott érdektörekvések a politikai rendszerbe átmennek. Ezen a szinten az érdektörekvések már ideológiai burokban jelennek meg. Az érdektranszformáció előbb elemzett három szakaszát politikai szervezetek és intézmények, politikai garanciák, normatív jogosultságok és kötelezettségek biztosítják. 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 4.Az érdekérvényesítés típusai Az érdekérvényesítésnek sokféle spontán, kollektív, szervezeti, nyilvános és nem nyilvános formája van, s szinte mindegyik előfordul minden politikai rendszerben. a. Spontán, burkolt, nem szabályozott érdekérvényesítés: az érdekérvényesítés leghétköznapibb formája, erősen érzelmekkel telített, gyakori formája a munkalassítás. Gyakran alkalmazták ezt az érdekérvényesítő eszközt a sztrájkot tiltó diktatúrákban, így a diktatórikus szocializmusokban is. b. Tárgyalásos érdekképviselet és érdekérvényesítés: nem szervezeti, de előkészített csoportos érdekérvényesítő akció és eszköz. Többnyire nagy tömegek, csoportok által alkalmazott eszköz. Az érdekeit érvényesíteni kívánó csoport tisztában van a vele szemben ható, érdekeit sértő intézkedéssel, változtatással, és ezekkel szemben pontokba szedett, egyértelmű és egymás között egyeztetett követeléseket fogalmaz meg. Az érintett csoportok a hasonló helyzetben lévők létszámának az emelésével próbálják meg növelni érdekérvényesítő képességeiket. c. Szervezeti érdekérvényesítés: a szakszervezetek, szakmai szövetségek, korporációk széles tömegekre támaszkodó érdekérvényesítő eszköze. Többnyire hivatásos politikusok, választott vezetők tárgyalásain zajlanak, intézményesített kompromisszumkereső formákban. Az érdekmeghatározott követeléseket és álláspontokat előzetesen megvitatták, szakértők érveivel, adataival támasztották alá. Ez a demokrácia tipikus érdekegyeztető és –érvényesítő eljárása. d. Érdeklobbizás: az USA-ból elterjedt és átvett intézményes és nyilvános érdekképviselet egy-egy konkrét készülő döntés kacsán. Ma már professzionálisan működő és bejegyzett lobbik szakszerűen előkészítik és felmérik egy-egy érdek érvényesítésének az esélyeit. Felkészült szakértők elemzéseire támaszkodva vállalják a döntések befolyásolását. 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás e. Informális érdekkijárás, érdeklobbizás: befolyásos, egy adott döntés kacsán erős hatalmi pozícióban lévő személyt, vezetőt, döntés-előkészítőt, döntéshozó testületek tagjait keresik meg, kérik támogatásukat. f. Állami (parlamenti és önkormányzati) érdekképviselet: az érdekképviselet közvetett, nyilvános, integrált, testületi fórumokon megvalósuló formája és eszköze. Ez az érdekképviselet a pártok által közvetített érdektagoltságot jeleníti meg, artikulálja a parlamenti és a helyi önkormányzati testületekben. 5. A politikai döntések: közvetítők a politikai és gazdasági rendszer között a. a társadalom gazdasági viszonyai leginkább érdekek képében, míg a társadalom politikai-hatalmi rendszere és viszonyai leginkább döntések formájában fejeződnek ki b. a politikai döntések a hatalmi mechanizmus legszembetűnőbb és legjellemzőbb megnyilvánulásai  tükrözik a hatalmi erőviszonyokat, a hatalom jellegét és bizonyos értelemben a hatalom minőségét is c. a politikai döntések érdek-, hatalmi és szervezeti viszonyokba ágyazottan születnek d. elég széles körben elfogadott állítás, hogy a hatalom: a döntések tényleges birtoklása az érdekek érvényesítése céljából e. a politikai döntések esetében különbséget kell tenni a döntési variánsok és a döntési alternatívák között: i. Döntési variáns: egy tágabb vagy távlati politikai döntéshez képest eszköz jellegű döntési megoldási mód, amelyet a döntés-előkészítő hivatásos apparátus tár a döntéshozó elé. ii. Döntési alternatíva: stratégiai jellegű és jelentőségű, melyet eltérő csoportérdekek alapján elkülönülő politikai erőcsoportok vázolnak fel. f. a politikai döntések és döntési folyamatok optimalizálása az egyik legnehezebb gyakorlati feladat g. a politikai döntések optimalizálásának, egyúttal a hatalom minőségének is a legjobb biztosítéka a hatalom demokratizálódása  mégpedig azért, mert a demokratikusan meghozott, végrehajtott és ellenőrzött döntések képesek a legtöbbféle értékelési 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás követelményhez igazodni, a legkülönfélébb stratégiai, eszköz-, szakmai, ideológiai követelményeknek, a hatalmi erőviszonyoknak és az érdektörekvéseknek a leginkább megfelelni h. a politikai döntésmechanizmus demokratizmusának legfőbb biztosítékai: i. a többség elvének biztosítása a döntések meghozatalakor ii. a kisebbségi vélemények védelme iii. a döntési alternatíva (nem csak a döntési variáns) állításának szabadsága iv. a döntési folyamatok nyilvánosságának biztosítása v. a döntéshez szükséges információs források alternativitása vi. a döntések utólagos korrekciójának intézményes lehetősége i. a politikai döntések rendszere mint közvetítő mechanizmus funkcionál a politikai rendszer és a többi társadalmi alrendszer között 6.A politika szó etimológiája (polis, polites, politikon – polity, politcs, policy) A „politika” szó eredetileg az ókori görög világ történelméből származott, jelentése bővült, szűkült, változott. a. polis, polites, politikon: a „politika” szó a görög nyelvben megjelent polis szóból ered, amely eredetileg várat, erődöt jelenthetett. Később háromféle értelemben használták a polis szót: város, a városállam területe, a városállam politikai közössége. A városállam polgárát politesnek vagy politikonnak nevezték. b. polity, politcs, policy: az angol nyelvben a politizálásra, a politika tartalmára, a kormányzati tevékenységre három eltérő formájú és jelentésű szót használnak a politikatudományban. Az angol polity kifejezés a kormányzati tevékenység megnevezése. A politics a politizálást jelenti. A policy kifejezés a politizálás tartalmára (programok, célok, elvek) utal. 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 7.Platón és Arisztotelész a politika fogalmáról Platón a. két helyes, ideális államformát különböztetett meg b. az egyik a monarchia, amelyben egy ember birtokolja a hatalmat és a közjó érdekében gyakorolja azt c. a másik az arisztokrácia, amelyben az állam vezetéséhez legfontosabb tudással rendelkező bölcsek gyakorolják a hatalmat  a kiválóknak kötelező vállalni az uralkodást d. helytelen kormányzati rendszerek: türannia, timokrácia, demokrácia, oligarchia e. türrania az, amelyben a maga önző, egyéni érdekeit érvényesítő uralkodó gyakorolja a hatalmat f. timokrácia az, amelyben a katonák uralkodnak g. a demokrácia a vagyontalan többség uralma h. az oligarchia a vagyonos, pénzimádó gazdagok uralma Arisztotelész a. a politika lényege szerinte: a városállami közösségi életben való részvétel az erény és a jog előírásai szerint b. három helyes, ideális államformát különböztetett meg: monarchia, arisztokrácia, politea c. a politea esetében a többség, azaz a vagyonnal rendelkező középréteg uralkodik d. helytelen kormányzati rendszerek: türannia, oligarchia, demokrácia e. az erényen alapuló és törvényeknek megfelelő politika tárgyalására elsősorban a Politika, továbbá a Nikomakhoszi etika című művében tér ki Arisztotelész 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 8.Machiavelli a politikáról a. ő az első, aki A fejedelem (1513) című művében egyértelműen és határozottan a hatalmat állítja a politika középpontjába b. Machiavelli a politikát a hatalom megszerzésével, sikeres működtetésével és megőrzésével azonosítja c. a normativista szemlélet helyett szigorú, a dolgokat a nevén nevező realizmus és a kíméletlen őszinteség jellemezte műveit d. Machiavelli az első, aki hangsúlyozza, hogy a politika világának, a hatalomért folytatott harcnak és a hatalom működtetésének sajátlagos (sui generis) törvényszerűségei, racionalitásai, mércéi és módszerei vannak, amelyek nem az erkölcsre, a vallásra, az erényekre épülnek e. a hatalmat megtestesítő fejedelem legfőbb erénye a virtú  a virtú a politikai cselekvést tápláló erő/akarat, amely nélkülözhetetlen a fejedelem számára ahhoz, hogy céljait előmozdítsa, a várost megvédje, a rendet fenntartsa f. a politikai cselekvés mércéje a politikai hasznosság, ami nem más, mint a köz jólétének előmozdítása g. a hatalom megtartása és működtetése nélkülözi az erkölcsi jelleget h. bár Machiavelli művében nincs szó szerint leírva „A cél szentesíti az eszközt!” mondat, de ebben a formában terjedt el Machiavelli nézeteinek lényege 1. mindazonáltal Machiavelli nem egyszerűen a személyes hatalom bármi áron való megőrzését tekintette a fejedelem céljának, hanem azt, hogy a fejedelem a virtú birtokában a közjó gyarapítására kell hogy törekedjen 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 9.A politika mint konfliktusos viszony, tartalom és tevékenység a. a politika világa a konfliktusok világa  különböző történelmi korszakokban, társadalmi körülmények között eltérő konfliktustartalmak uralták, határozták meg az emberi társadalmak életét b. a politika világát meghatározó főbb ellentétek, konfliktustartalmak: i. a törzsi, nemzetségi konfliktusok ii. az államilag szervezett társadalmak, birodalmak közötti államkonfliktusok iii. a vallások és a vallási irányzatok közötti konfliktusok iv. az osztályok, rétegek és csoportok közötti konfliktusok v. a nemzetek, a nemzeti közösségek között kialakult konfliktusok vi. a fajok, a népcsoportok között kialakult konfliktusok vii. az ideológiák, politikai értékek közötti konfliktusok viii. a politikai ellenfelek és riválisok között kialakult konfliktusok c. a politika világát megosztó konfliktusokat illetően legalább három szemléleti módot, felfogást különböztethetünk meg a politikatudományi irodalomban: i. a politika osztályharcos elmélete szerint a politika lényege az osztálykonfliktus és a forradalmi harc: a marxizmus és a lenini bolsevizmus a gazdaság a politika világát egyaránt a tőkések és munkások osztálya között kialakult, a tőkeviszonyokból eredő kibékíthetetlen (antagonisztikus) osztályellentéttel magyarázta. Az osztályharc központi kérdése és feladata a kizsákmányoló osztály érdekeit érvényesítő államhatalom szétzúzása. A forradalmi osztályharc győzelme majd átvezet az osztálykonfliktusok nélküli társadalomhoz, a kommunizmushoz. ii. Carl Schmitt felfogása szerint a politika lényege a barát és ellenség felismerése és megkülönböztetése: amíg egy nép a politika szférájában létezik, addig e népnek magának kell meghatároznia a barát és ellenség megkülönböztetését, ebben rejlik a politika létezésének lényege. Ha már nem rendelkezik e megkülönböztetésre irányuló 9 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás képességgel, akkor politikailag megszűnik létezni. Ha eltűri egy idegentől, hogy az írja elő számára, ki az ellensége, akkor már nem politikailag szabad nép, alárendelődik egy másik politikai rendszernek. iii. A harmadik magyarázat szerint a politika szabályozott versengés, amelynek alapja a politikai megosztottság és a konszenzusteremtés: a csoportérdekek folyamatos képviselete, az érdekkonfliktusok artikulálása a civil szervezetekben és a kormányzati döntéshozatali folyamatokban aktivizálja a társadalom tagjait, egyúttal bevonja őket a konszenzusteremtés folyamatába. Ezek a folyamatok létrehozzák és fenntartják a demokratikus társadalom létéhez szükséges konszenzusokat. (Tocqueville) 10.A politika mint érdekek és ideológiák által meghatározott tevékenység a. a politika érdekmeghatározott, célokat kitűző (teleologikus), akaratlagos (voluntarista) tevékenység, amely hatalomra tör b. a politikai cselekvések belső meghatározó elemei: i. a szükségletek, vagyis anyagi és nem anyagi jellegű igények kielégítésére irányuló vágyak, erős motivációk ii. az érdekek, amelyek olyan tudatosított szükségletek, amelyek kielégítése csakis mások érdekeinek a háttérbe szorításával, elnyomásával elégíthetők ki iii. a politikai értékek mint szabadság, egyenlőség, demokrácia, szolidaritás, humanizmus, béke, jogállam, jogbiztonság iv. célkitűzések, amelyek irányt szabnak a politikai magatartásoknak v. a szükségletek és az érdekek által meghatározott akaratok vi. a politikai közösségek által felerősített kollektív érzelmek, szimpátiák, gyűlölködések vii. a politika világával kapcsolatos ismeretek, nézetek, ideológiák 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 11.A politika alanyai a. a politikai rendszer hordozói, fenntartói, működtetői a politika alanyai b. a modern politikai rendszerekben a politikai élet alanyait a részvétel szempontjából többféle csoportba sorolhatjuk: i. politikai névtelenek: a társadalomnak azok a tagjai és csoportjai, akik saját alapvető érdekeik felismerésére és megfogalmazására sem képesek, így a politikai életben mint érdekhordozó és valamilyen célt akaró polgárok meg sem jelennek. ii. politikától elforduló passzívak: ide tartoznak a politikától tudatosan távol maradó csalódottak, a közömbös-passzívak és a hedonista passzívak. A politika örömtelen, sikertelen és idegen világ számukra, s mindaddig, amíg saját tevékenységi szférájukat valamilyen politikai beavatkozás nem érinti, közömbösek és politikailag aktivizálhatatlanok. iii. politikailag aktívak: az aktív közéleti politikai cselekvőket erős közéleti elkötelezettség, határozott célképzet, egyértelmű politikai világkép jellemzi. iv. hivatásos politikusok: az egyének, a politikusok jelenítik meg a politikai szervezetek tevékenységét, akaratát, érdekeit, de a főszerelők a pártok, az állami szervezetek. c. a politikai élet alanyait természetesen sokféle más szempont szerint is csoportosíthatjuk, ez a csoportosítás a politikai életben való részvételükön és bekacsolódásukon alapult. 11 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 12.A politika megjelenési formái: tevékenység, viszony és tartalom a. a politika sajátos tevékenység, amelyben az érdekmeghatározottság, az akarati tartalom és a hatalomra irányultság három mozzanata egymástól elválaszthatatlanul jelenik meg és hat egymásra b. a politika cselekvésekben mutatkozik meg, egyének, csoportok, rétegek vagy akár tömegek cselekvésében c. a politika világát politikai magatartások, tevékenységek formájában észleljük leginkább d. a politikai tevékenység során sajátos tartalmú viszonyok jönnek létre a politika alanyai, a politikai tevékenységet kifejtők között e. a politikai viszonyok leírhatatlanul sokrétű és bonyolult hálózatai a politikai rendszernek  részben interperszonális, részben intézmények, szervezetek, államok közötti viszonyok f. a politika ugyanakkor sajátos tartalom is, amelyet gyakran politikumnak nevezünk, utalva arra, hogy ez a sajátos politikai tartalom nem politikai tartalmú tevékenységeket és viszonyokat átpolitizálhat, politikai tartalommal tölthet meg 13.A politikai rendszer társadalmi funkciói A politikai rendszer társadalmi funkciói, amelyeket az egész társadalom felé ellát: a. a társadalmi újratermelési folyamatok irányítása politikai döntések meghozatala és végrehajtása révén (társadalomirányító funkció) b. a politikailag releváns érdektörekvések, politikai vélemények és akaratok összegyűjtése, becsatornázása az intézményesült eljárásokon, szervezeteken keresztül (érdekartikulációs funkció) c. a politikai szocializációs folyamatok irányítása, a politikai kultúra intézményes átadása (szocializációs funkció) 12 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás d. a társadalom politikai integrációjának megvalósítása és a politikai rendszer legitimációja (integrációs funkció) Ennek eszközei: a legális erőszak alkalmazása, az uralkodó politikai rezsim és politikai elit iránti lojalitás megszerzése, a politikai életben való részvétel biztosítása, a jogbiztonság érvényesülése, a civil biztonság garantálása, a szociális biztonság megteremtése és garantálása. e. a politikai rendszer bekapcsolása a nemzetközi politikai rendszerbe az állami külképviseletek fenntartásával, nemzetközi szervezetekben való részvétellel (nemzetközi funkció) 14.A politikai rendszer belső funkciói A politikai rendszer belső funkciói, amelyek önmaga fenntartásához és működtetéséhez kapcsolódnak: a. a politikai rendszer felé közvetített és a politikai rendszerbe becsatornázott érdektörekvések politikai integrálása, csoportosítása és döntési javaslatokká, kezelhető politikai követelésekké alakítása b. a politikailag releváns információk begyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és továbbítása a politikai rendszer egésze felé c. az állampolgárok politikai szerepekre toborzása és kiképzése d. a politikai tradíciók, szimbólumok ápolása, fenntartása, működtetése, politikai és történelmi jelképek őrzése és megjelenítése e. a társadalom egészének és a politikai rendszer stabilitásának a biztosítása f. a politikai rendszer infrastruktúrájának a fenntartása és működtetése 13 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 15.A politikai rendszer szakpolitikai funkciói A legfontosabb szakpolitikai funkciók: a. gazdaságpolitika (pénzügyi politika, hitelpolitika, beruházáspolitika, munkahelyek teremtése, vállalkozások támogatása, stb…) b. oktatáspolitika (a köz- és felsőoktatás rendszerének működtetése, tandíj- és ösztöndíj-politika, stb…) c. egészségpolitika (az egészségügy irányítása, az egészségügyi ellátórendszer irányítása, finanszírozása, stb…) d. szociálpolitika (a munkanélküliek ellátása, a szociális segélyezés rendszerének működtetése, a gyermekgondozási rendszer fenntartása, a családpolitika, a nyugdíjrendszer fenntartása és működtetése, stb…) e. környezetvédelmi politika (az egészséges környezet védelme, a környezetszennyezés csökkentése, természetvédelem, stb…) f. biztonságpolitika (a hadsereg fenntartása, nemzetközi katonai szervezetekhez csatlakozás vagy távolmaradás, a terrorizmus elleni harc, stb…) g. jogpolitika (a törvény- és jogszabályalkotás tartalmának meghatározása, nemzetközi jogi egyezményekhez csatlakozás, kiadatás, menekültügyi szabályozás, büntetőjogpolitika, stb…) 14 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa, a politikai kultúra, a politikai ideológiák és a politikai közösségek. a. politikai szervezetek: ezek a politikai rendszer legszembetűnőbb elemei. A fontosabb politikai szervezettípusok közé sorolhatók: i. a közhatalmi funkciókat ellátó szervezetek ii. a pártok és pártrendszerek iii. az érdekképviseleti szervezetek, a munkáltatók, a munkavállalók, az egyes szakmák rétegszervezetei, korporációi, szakszervezetei iv. a politikai sajtó és tömegkommunikáció szervezetei, a politikai hírügynökségek v. az egy cél elérésére létrehozott szervezetek, amelyek céljuk elérése után megszűnnek vi. a nemzetközi politikai szervezetek, társaságok, ezek nemzeti szervezetei vii. egyéb politikai szervezetek, egyesületek, intézményesen működő lobbik b. politikai normák: politikai normákon politikai tartalmú és politikai funkciót betöltő magatartási szabályokat értünk. c. politikai magatartások: itt megkülönböztetünk legális és illegális magatartásokat. A legális magatartások körén belül tömeges és csoportos tevékenységeket, valamint szervezeti és egyéni magatartásokat különböztetünk meg. Az illegális magatartások közé tömeges, csoportos, szervezeti jellegű tevékenységek és a hivatásos politikusok illegális magatartásformái tartoznak. d. politikai érdektörekvések rendszere: a politikai rendszer egyik társadalmi funkciója az adott rendszer jellegét nem veszélyeztető és politikailag releváns érdekek és akaratok becsatornázása és intézményes közvetítése a politikai rendszer felé. e. politikai döntések mechanizmusa: a döntési folyamatok egymásra épülő hierarchizált mechanizmusok, amelyek minden esetben érdektörekvésekkel és konfliktusokkal telítettek. Hogy melyik döntési alternatíva milyen mértékben válik 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás formalizált döntéssé, az alapvetően a társadalmi berendezkedés és a mindenkori konkrét hatalmi erőviszonyok alapján dől el. f. politikai kultúra: összetevői közé tartoznak a politikai nézetek és eszmék, a politikai értékek, a politikai ismeretek, a politikai érzelmek, a sajátos politikai viselkedési minták és reagálási készségek, a politikai előítéletek és beállítottságok. A politikai kultúra átörökítése részben spontán, részben a politikai intézmények által tudatosan vezérelt folyamat szerint valósul meg a politikai szocializáció keretében. g. politikai ideológiák: a politikai ideológia koherens nézetrendszer, amely valamely politikai akarat, cél köré szerveződik. h. politikai közösségek: azonos érdekkel rendelkező, azonos politikai nézeteket valló emberek többé vagy kevésbé megszerveződött csoportjai. A politikai közösséghez sajátos politikai kultúra kötődik. 17.A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők A politikai rendszerek minőségét meghatározó tényezők: a. a politikai rendszerben elfogadott, kinyilvánított és ténylegesen érvényesülő domináns politikai értékek és politikai kultúrák (szabadság, egyenlőség, demokrácia, igazságosság, hatalommegosztás, stb…) b. a politikai rendszer legitimációja és legitimációs eszközei (személyi legitimáció, tradicionális legitimáció, racionális legitimáció, értéklegitimáció) c. a döntési-hatalomgyakorlási folyamatok minősége (a döntési folyamatok és eljárások, a döntés-előkészítés racionalitása, gyorsasága, ellenőrizhetősége, nyilvánossága) d. a politikai rendszer struktúraelemeinek és intézményeinek autonómiája (minél nagyobb a rendszerelemek autonómiafoka, a rendszer annál „értékesebb”) e. rendszerspecifikus tényezők (a rendszer varietasfoka, a rendszer konnektivitása, a rendszer variabilitása) f. a jogrendszer állapota és funkcionálása g. a politikai rendszer infrastruktúrájának állapota, kiépültsége és működése 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 18.A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége a. a politikai rendszer minden egyes összetevőjét és elemét érintheti az innováció folyamata. Így tehát érintheti a politikai szervezetek rendszerét, a politikai kultúrát, az ideológiát, a politikai nyilvánosság szerkezetét, a döntési eljárásokat, stb… b. az innovációnak különböző szintjei vannak a társadalomban: i. egyéni szintű innováció ii. szervezetek szintjén kialakuló innováció iii. közösségek szintjén kialakuló innováció iv. makrotársadalmi szinten kialakuló innováció c. ha a társadalmakat az innovációra orientáltság és az innovációra nem orientáltság dimenziójában nézzük, akkor többféle társadalomtípust különböztethetünk meg: i. önmegsemmisítő társadalmi rendszerek: ezek azok a társadalmi rendszerek, amelyek képtelenek a megújulásra ii. életképtelen társadalmi rendszerek: ezek azok a társadalmi rendszerek, amelyek nagy valószínűséggel még azt a problémát sem tudják megoldani, amelyeket más társadalmak meg tudnak oldani iii. életképes társadalmi rendszerek: ezek azok a társadalmi rendszerek, amelyek megújulásra kész intézményrendszerük következtében, nagy valószínűséggel képesek megőrizni életképességüket iv. önfejlesztő társadalmi rendszerek: ezek azok a társadalmi rendszerek, amelyek nemcsak választ tudnak adni az őket elérő kihívásokra, nemcsak arra képesek, hogy megőrizzék életképességüket, hanem növelni is tudják azt d. minden reform és megújulás érdekellentéteket, hatalmi ellenállásokat gerjeszt, tehát az innováció csak konfliktusokon keresztül előrehaladó folyamatként érvényesülhet bármilyen társadalmi szférában éppen ezért konfliktusokat felszínre hozó és konfliktusokat kezelő és megoldó intézményeket, módszereket kell kidolgozni, s ezen módszerek alkalmazására kell trenírozni a társadalmat 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás e. a politikai rendszer megújulását biztosító elvek közül a demokrácia alapvető biztosítékait kell kiemelni: a többség hatalmának érvényesítését, a kisebbségek oltalmazását, a véleményeltérések tűrését. E három elv mellett a megújulást elősegítő intézmény az alternatív információforrások igénybevételének a lehetősége is. A politikai rendszer megújulását elősegítő garancia a döntéshozatali eljárás társadalmi ellenőrzése is f. a politikai rendszer innovációs képességét növelő mechanizmusok mellett vannak a politikai rendszer innovációs képességét csökkentő tényezők is: i. a döntési folyamatok túlcentralizáltsága ii. a túlzott szervezeti koncentráció, egy ponton túl a társadalmi reprodukció redisztribúciós mechanizmusa iii. a konfliktustűrő és –kezelő intézmények hiánya iv. a hatáskörök nem kellő rögzítése v. innovációt akadályoztató tudati tényezők (saját véleményhez való erős ragaszkodás) 19.A politikai rendszer strukturalista-funkcionalista felfogása a. az amerikai politikaelmélet egyik fő elméleti alapja és összetevője a parsonsi strukturalista-funkcionalista társadalomfelfogás b. a politikai rendszerhez, a társadalom egyik funkcionális alrendszeréhez különböző strukturális alrendszerek tartoznak (politikai pártok, érdekszövetségek, állami intézmények, politikai mozgalmak, stb…) c. a funkcionális alrendszerekhez tartozó struktúrák ún. „áthajló” struktúrák, tehát egyidejűleg több funkcionális alrendszerhez is tartoznak, valamelyikhez azonban elsődlegesen tartoznak d. a politikai rendszert a társadalom többi alrendszere és struktúrája mint a politikai rendszer környezete veszi körül 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás e. a politikai rendszer környezete két részből áll: i. a belső környezetből, amely az adott társadalom gazdasági, etnikai, kulturális, ökológiai stb.. alrendszereit tartalmazza ii. és a külső környezetből, amely a nemzetközi politikai rendszert jelenti f. a politikai rendszer nyílt és adaptív rendszer, amelynek környezetváltoztató hatásairól állandó visszacsatolások érkeznek feléje g. a politikai rendszer környezetéből input hatások indulnak el a politikai rendszer felé az inputoknak két fajtáját különbözteti meg D. Easton : követelések és támogatások h. a politikai rendszer felől a környezetbe output hatások indulnak el, ezeknek is két fő fajtája van : döntések és politikai vezérlések i. D. Easton ki- és bemeneteli akcióit G. A. Almond dolgozta ki részletesebben: i. Inputok – Követelések 1. javakra és szolgáltatásokra irányuló követelések (munkabér, az oktatási rendszer, a közlekedési hálózat fenntartása, stb…) 2. magatartások szabályozására irányuló követelések (a közbiztonság szabályozása, stb…) 3. a politikai életben való részvételre irányuló követelések (választójog, stb…) 4. szimbolikus követelések a politikai rendszer felé (a olitikai szimbólumok megjelenítése a kommunikációs rendszerben) ii. Inputok – Támogatások 1. anyagi támogatások (adók befizetése) 2. a törvényeknek és a szabályoknak való engedelmesség 3. részvétel a politikai életben (szavazás) 4. a hatóságok felé irányuló tiszteletadás kinyilvánítása iii. Outputok – Döntések és politikai akciók 1. elvonások 2. a magatartások szabályozása 3. a javak és szolgáltatások, valamint fontos státuszok elosztása 4. szimbolikus teljesítmények 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás j. a politikai rendszer funkciói Almond szerint: i. Input (politikai) funkciók 1. a politikai szocializáció és toborzás 2. az érdekek kifejezése 3. az érdekek csoportosítása 4. politikai kommunikáció ii. Output (állami) funkciók 1. szabályozás, szabályalkotás 2. szabályalkalmazás 3. szabályok alapján való ítélkezés k. H. W. Wiseman a politikai rendszeren belül lejátszódó politikai folyamatok jellege és a hatalom működésének módja alapján négy működési módot különböztet meg: i. politikai kizsákmányolás, vagy erőszak útján gyakorolt hatalom ii. politikai alkudozás, vagy kompromisszumok útján gyakorolt uralom iii. politikai bürokrácia, avagy jogszabályok útján gyakorolt uralom iv. politikai azonosuláson vagy lojalitáson alapuló uralom (politikai rendszerek többségem mind a négy módszert alkalmazza, de eltérő mértékben Wiseman szerint nincs olyan politikai rendszer, amelyet fenn lehetne tartani csak az egyik módszer alkalmazásával) 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 20.Az ideológia fogalma a. a politikai ideológiák tudományosan megalapozott és koherens nézetek és eszmék összessége, amelyek egy-egy politikai akaratot, célkitűzéseket támasztanak alá b. az ideológia szó megalkotása a francia Antoine Destutt de Tracy nevéhez fűződik c. az ideológiák legfontosabb közös elemei és összetevői: i. az ideológiák cselekvésre ösztönző eszmerendszerek ii. az ideológiák bemutatják, leírják, közérthető formában elmagyarázzák, igazolják egy politikai szervezet cselekvésének célkitűzéseit, ami a társadalmi berendezkedés megőrzésére, módosítására vagy „teljes eltörlésére” is irányulhat iii. az ideológiák valamely társadalmi réteg, osztály, politikai csoport sajátos szemléletmódját tükrözik, s az adott réteg, osztály, csoport érdekei által meghatározottak iv. az ellenideológiák a velük kibékíthetetlenül szemben álló csoportok, osztályok ideológiájára adnak válaszokat (osztályideológiák, faji ideológiák, nacionalista ideológiák)  alapvetően kritikai ideológiák v. Karl Mannheim megkülönbözteti az ideológiát az utópiától  míg az ideológia a fennálló társadalom magyarázatát adja és a fennálló rendet védelmezi, addig az utópia a jövőbe tekint, és a létező rend jogosságát kérdőjelezi meg 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 21.Az ideológiák funkciói A politikai ideológiák funkciói: a. az ideológia helyességét igazoló, magyarázó legitimációs funkció és propaganda funkció (az ideológusok az ideológiák helyességét tudományos nézetekre, fogalmakra, empirikus adatokra támaszkodva kívánják bizonyítani a tudományban járatos szakértőkre támaszkodva) b. kritikai funkció (e funkció két irányban teljesedik ki: egyrészt a fennálló társadalmi berendezkedés egészének kritikájában, másrészt az egyes ideológiák más ideológiák helytelenségét kívánják bizonyítani) c. programadó és célkitűző funkció (akár a fennálló társadalmi berendezkedés egészének, vagy a működő kormányzati/ellenzéki politikának az alternatíváját fogalmazza meg általános politikai és szakpolitikai célkitűzések, ígéretek formájában) d. értéktételező, mintaadó funkció (az adott ideológia elkülönítő jegyeit és a csak rá jellemző vonásait kívánja megjeleníteni) e. érdekartikulációs és érdekintegráló funkció (az azonos politikai ideológiákat elfogadó egyének közösen felvállalt eszméik, érdekeik és értékeik által integrálódnak) f. cselekvésre ösztönző, magatartást meghatározó funkció (az azonos eszméket, értékeket valló személyek azonos módon cselekednek, s elvárják a csoporthoz tartozó csoporttagtól, hogy a csoport által megkövetelt viselkedést tanúsítsa) Az ideológiák funkciói eltérő történelmi, társadalmi, politikai helyzetekben, kormányzati vagy ellenzéki pozíciókban eltérő súllyal és jelentőséggel rendelkeznek. 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 22.A modern ideológiák sajátosságai a. a modern ideológiák előfeltételei: a tradicionális kötelékek lehúzódása az egyéni tevékenységstruktúráról és az egyének kiszakadása a természetes kisközösségekből, az átfogóbb fogalmi gondolkodás lehetőségének megjelenése, valamint további előfeltétel az ideológiák működésében, hogy az adott társadalomban a fennálló struktúrák széles körét kérdésessé lehessen tenni b. az ideológiák a tudomány és a politika közé beékelődve működnek c. az ideológia tartalma az adott társadalmakban ténylegesen felmerülő, konkrét problémákra összpontosul, és ezekre a társadalom politikai küzdelmeiben is megmutatkozó érdekekre tekintettel határozott választ ad d. a modern ideológiák tartalmukhoz az anyagot jórészt a tudomány oldaláról szerzik be  hogy melyik tudományos ismeret kerül át az ideológiába, azt mindig az dönti el, hogy alkalmas-e arra, hogy a folyamatosan zajló társadalmi-politikai véleményharcokban valamelyik oldal pozícióját javítsa e. az ideológiai tételek egyéni tudat felé való továbbítása egy sor mechanizmuson keresztül történik  az iskolai szocializációtól kezdve a tömegkultúra különböző ágain át a tömegsajtó, illetve a tömegkommunikáció eszközeiig bezárólag 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 23. A klasszikus liberális elmélet és gondolkodásmód kialakulása a. a liberalizmus eszméje a XVIII. században keletkezett, a XIX. században vált uralkodó eszmeáramlattá Európában és az Észak-amerikai Egyesült Államokban b. a szabadságelvű filozófia a kapitalizmus uralkodó eszméje, történetileg rendkívül változatos formákban jelent meg és újult meg c. a liberalizmus eszméje radikális és totális kritikai elméletként jött létre d. a liberalizmus a feudális társadalmi berendezkedés és intézmények totális kritikájából és tagadásából született e. a feudális társadalmi berendezkedés totális kritikája és elvetése a kapitalizmus megteremtésének a programjával kapcsolódott össze a liberalizmusban f. a liberalizmus szellemi előzményei és részben forrásai a késő reneszánsz politika filozófiája és gondolkodása, a felvilágosodás eszméi, a racionalizmus, de különösen a skót és angol politikai filozófusok és műveik: Hobbes, John Locke, James Mill és John Stuart Mill g. a XVIII. században az angol whigek szabadelvűségre alapozott pártja és gondolkodói jelentettek erős szellemi forrást h. a szabadságelvű állam- és politikai filozófia alapjait rendszerezett formában először John Locke fejtette ki az Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról című művében i. a klasszikus liberalizmus legismertebb szellemi apostola John Stuart Mill, A szabadságról című esszé szerzője j. a liberalizmus gazdaságelméletének alapjait az angol kritikai közgazdaságtan s különösen Adam Smith és David Ricardo fektette le a szabad piac gazdaságszervező elveinek a kidolgozásával k. az utilitarista filozófia hozzájárulása a liberális eszmék fejlődéséhez az átfogó politikai és jogi reformok követelése volt, jelszavuk szerint a cél: a lehető legtöbb szabadság és boldogság a lehető legtöbb embernek l. az USA alapító atyái lelkes hívei és terjesztői voltak a liberalizmus eszméjének m. a második világháború után kiemelkedő hatást gyakoroltak műveikkel a liberalizmus továbbfejlesztésében: Friedrich A. Hayek, Karl Popper, Milton Friedman, James Buchanan, Isaiah Berlin, Ronald Dworkin és John Rawls 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás 24. A liberalizmus eszméjének és ideológiájának általános jellemzői és a liberalizmus (pozitív és negatív) értékei A liberalizmus rendkívül változatos és történelmileg is átalakuló eszme- és értékrendszer s ideológia. A liberalizmus John Gray által leírt általános ismérvei: a. a liberalizmus individualista, mivel azt állítja, hogy az egyén erkölcsi szempontból elsőbbséget élvez mindenfajta társadalmi közösség követelésével szemben b. a liberalizmus egalitárius, mivel minden embernek ugyanolyan erkölcsi státuszt biztosít, és tagadja, hogy az emberi lények között jogi vagy politikai alapon különbséget lehetne tenni azért, mert eltérő erkölcsi értékeket vallanak c. a liberalizmus univerzalista, mivel az emberi fajt erkölcsi szempontból egységesnek tekinti, és a sajátos történeti közösségeknek és kultúráknak másodlagos szerepet tulajdonít d. a liberalizmus meliorista, mivel azt állítja, hogy az összes társadalmi és politikai intézmény jobbítható és tökéletesíthető A John Gray által leírt általános ismérvek sorát feltétlenül ki kell egészíteni további általános ismérvekkel: e. a liberalizmus meghatározó elmélettörténeti forrása a racionalizmus filozófiája és szemléleti módja f. a liberalizmus jogfelfogásainak alapja az emberi jogok természetjogi felfogása, aminek lényege, hogy az embert emberi természetéből eredően illetik meg az alapvető szabadságok és ezek jogintézményekben megjelenő formái g. alapvető követelése minden liberális eszmei és filozófiai áramlatnak az államipolitikai szféra és a magánszféra szigorú elválasztása, az állami beavatkozás tilalma az egyén magánéletébe h. a liberálisok egyöntetűen vallják, hogy a gazdasági szabadság az alapja és feltétele a politikai szabadságnak és nem fordítva i. a szabadság elsődlegesen „negatív szabadság”, ami az államhatalomtól, a különféle társadalmi közösségektől, azok normáitól, és a másik egyéntől való szabadságot jelenti 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Szakács Tamás A liberalizmus legfőbb pozitív (elfogadott) értékei: a. az egyén szabadsága b. az egyén másoktól való szabadsága és az egyén önmagát megvalósító szabadsága c. a magánautonómia, az egyén szabad önmegvalósítása d. a szabadság egyenlőségének a maximalizálása és ennek jogi garantálása e. tolerancia  a különböző életfelfogások, nézetek, erkölcsi értékrendek tűrése, elfogadása f. a sokféleség és a változatosság, a pluralitás g. a formális jogi egyenlőség, a mindenki szabadságát egyenlően védő jogi garanciák h. a magánszféra elválasztása az államhatalomtól és a közszférától i. az értéksemleges állam j. a gazdaságba „be nem avatkozó állam” k. a gazdasági szabadság, ami a politikai szabadság alapja l. a gazdasági