Politológia I. tételek

Előnézet

A jegyzetről

Politológia I. 29-57 tételek kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)

Név

Politológia I. tételek

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Politológia

Év

2020

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2021-12-30

Oldalak száma

Jelentem

Szakács Tamás 29.A szocializmuselméletek- és ideológiák közös vonásai és főbb képviselői a. a nagy ideológiai családok között a szocializmus ideológiai családja foglalja magában a legtöbb fajta nézet- és eszmerendszert b. a szocializmusideológiák családja a legheterogénebb, a szocializmusirányzatok a legkritikusabbak, és egyes irányzatai a legádázabb harcot folytatták egymással szemben a történelem során c. a szocializmus ideológiai családjához tartoznak: i. az utópista szocialista elméletek (XVII-XIX. század – Robert Owen, Charles Fourier, Claude de Saint-Simon) ii. tudományos szocializmus (XIX-XX. század – Karl Marx, Friedrich Engels) iii. klasszikus szociáldemokrácia (XIX-XX. század első fele – Karl Kautsky, Eduard Bernstein) iv. a kommunizmus (bolsevista) ideológiája (Lenin, Trockij, Kamanyev, Zinovjev, Sztálin, Gramsci, Lukács György) v. nemzeti szocializmusok és fasizmusok (XX. század – Benito Mussolini, Francisco Franco, Adolf Hitler) vi. harmadikutas (népi) szocializmusok (XX. század első fele – Németh László) vii. keresztényszocializmus (XX. század elejétől kezdve – Giesswein Sándor, Prohászka Ottokár) viii. megújult szociáldemokrácia (XX. század második felétől) ix. harmadik út elnevezésű szocializmusideológiák (Anthony Giddens, Tony Blair, Gerhard Schröder) x. anarcho-szindikalista szocializmuseszmék (XX.század – Mihail Bakunyin) 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás A szocializmuselméletek- és ideológiák közös vonásai a. a kapitalizmus totális kritikája b. rendkívül éles ideológiai kritika a liberalizmus, a konzervativizmus és a nacionalizmus felé c. a tőkés magántulajdon és az ezen alapuló kizsákmányolás elvetése d. a magántulajdon „kisajátítása” és kollektív tulajdonná való átalakítása e. a piacgazdaság éles kritikája f. a gazdasági tőke és a „szimbolikus tőkék” monopolizálásának és uralmának éles kritikája g. a forradalmi osztályharc elfogadása (klasszikus szociáldemokrácia) más irányzatok a forradalmat elutasítják, helyette a radikális reformokat fogadják el mint a társadalmi viszonyokat átalakító folyamatot h. a párt és a szervezett mozgalom szerepének hangsúlyozása i. a kollektivizmus j. a tudományosság igénye, azaz az ideológiai tételek közgazdasági, társadalomtudományi, történettudományi alátámasztása k. a társadalmi egyenlőtlenségek korlátozására, bizonyos területeken a megszüntetésükre való törekvés l. erős a szociális érzékenység és a szolidaritásérzés ápolása m. az univerzalizmus, vagyis annak a hite, hogy a szocializmus, de legalábbis legfőbb társadalmi értékei az egész emberiség és minden nemzet, ország számára kívánatosak, megvalósíthatóak 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 30.Marx és Engels tudományos szocializmusa és a revideált tudományos szocializmus Marx és Engels tudományos szocializmusa a. Marx és Engels kommunizmus-szocializmus elmélete két fő alappilléren nyugszik: i. egyfelől a XIX. századi kapitalizmus totális kritikáján és e kritika alapján kialakított, előrevetített kommunista társadalom képén ii. másfelől Marx filozófiai antropológiáján b. a kommunista kiáltvány bevezető részének híres indító mondata: Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete c. a kiáltványt a Kommunisták Szövetségének kérésére Marx írta meg és 1848 februárjában jelent meg először Londonban, németül d. az első fejezet első mondata: Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. e. a hűbéri társadalom pusztulásából keletkezett modern polgári társadalom nem szüntette meg az osztályellentéteket, csak új osztályokkal, az elnyomás új feltételeivel cserélte fel a régieket a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket (az egész társadalom két nagy, egymással homlokegyenest szemben álló osztályra szakad: burzsoázia és proletariátus) f. a burzsoáziának a történelemben felettébb forradalmi része volt, mert szétrombolta a hűbéri, patriarchális, idillikus feudális viszonyokat Napjainkban azonban – írják a kiáltványban- csak a proletariátus az egyetlen forradalmi osztály g. „a munkásoknak nincs hazájuk”, mivel minden országban elnyomásban élnek a program lényege és célja az osztálykülönbségek megszüntetése, a föld- és a termelési tulajdon megszüntetése, h. a kiáltvány tehát osztályharcos ideológiai program, nyílt felhívás a burzsoázia hatalmának erőszakos megdöntésére i. a kiáltvány befejező része egyértelműen fogalmaz: „A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek. Világ proletárjai, egyesüljetek!” 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás j. Marx és Engels A német ideológia című, közös társadalom- és történelemfilozófiai alaptételeket összegző művükben már egyértelműbbé tették, hogy „a kommunista számára arról van szó, hogy a fennálló világot forradalmasítsa, a készen talált dolgokat gyakorlatilag megtámadja és megváltoztassa” k. A kommunizmus filozófiai meghatározása is A német ideológiában található: „A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni, hanem eszmény, amelyhez a valóságnak igazodnia kell. Mi a kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotot megszünteti.” A revideált „tudományos szocializmus” – a szociáldemokrácia ideológiája a. a szociáldemokrácia klasszikus elmélete, ideológiája és programja a XX. század elején alakult ki, elsősorban Nyugat-Európa országaiban b. ez a szociáldemokrácia marxista tételeken nevelkedett, sőt azt mondhatjuk, hogy a revíziók és a belső viták ellenére a szociáldemokrata pártok az 1950-es évekig megmaradtak marxista pártoknak c. a tudományos szocializmus első elméleti és gyakorlati revíziója Eduard Bernstein német szociáldemokrata politikus és gondolkodó nevéhez fűződik d. Bernstein a középrétegek kiszélesedésének és erősödésének tendenciájára helyezte a fő hangsúlyt e. Bernstein elutasította az osztályharcos szemléletet, helyette a parlamenti demokrácia útján megvalósuló békés átmenetet hirdette a szocializmusba, amelynek lényegi eleme a demokrácia a liberalizmust a szociáldemokrácia ideológiájának szellemi előzményeként határozta meg f. az alkotmányos törvényhozás erősebb a forradalomnál a törvényhozásban „az ész uralja az érzelmeket”, a forradalomban „az érzelem kerekedik az ész fölé”hangsúlyozza Bernstein g. a szociáldemokrácia történelmét végigkísérték az éles ideológiai és a gyakorlati politikai viták a legélesebb vita, majd szétválás a szociáldemokraták és a belőlük kiváló (elsősorban „oroszországi” bolsevik) kommunisták között alakult ki 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 31.A kommunista (bolsevista) ideológia és kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése a kommunista pártok hatalomra kerülése után (1917-1989) A kommunizmus (bolsevista) ideológiája a. a tudományos szocializmus szociáldemokrata revíziójával majdnem egyidőben alakult ki a kommunizmus bolsevista-leninista ideológiája b. a kommunizmus bolsevik ideológiája mérhetetlenül felerősítette a kapitalizmus mindenáron való megdöntésének célkitűzését, a kapitalista társadalom minden összetevőjének tagadását, az osztályharc élezését és a forradalom szükségszerűségébe és kíméletlenségébe vetett hitet c. Lenin szerint a munkásosztályt mint a „történelem igazi alanyát” a forradalmi élcsapat kell hogy vezesse d. a kommunisták „messianisztikus küldetése” a hatalom bármi áron való megragadása, a forradalom ellenségeinek kíméletlen eltiprása, a szocialista társadalom megteremtése e. a bolsevista kommunisták dogmatikusan ragaszkodtak a tudományos szocializmus eredeti tételeihez, így a magántulajdon, az áruviszonyok és a pénz azonnali megszüntetéséhez, a forradalmi terror kiépítéséhez, a társadalom tagjainak kommunista átneveléséhez, a kommunista forradalom permanens továbbviteléhez, a világkommunizmus viszonylag egy időben történő megteremtéséhez f. Lenin 1920-ban írta, hogy a bolsevizmus mint politikai eszmeáramlat és mint politikai párt 1903-ban jött létre és azóta áll fenn (Lenin: A „baloldaliság” – a kommunizmus gyermekbetegsége) g. a sikeres forradalom feltételeit Lenin a Mi a teendő? című írásában vázolja első feltétel a marxi forradalmi elmélet megtisztítása az E. Bernsteinnek a „kritika szabadságára” hivatkozó elferdítéseitől, a második a „politikai osztálytudat” bevitele a munkásosztályba, a harmadik az „élcsapatként működő forradalmi párt” megszervezése h. a bolsevik párt a „proletárok osztályegyesülésének legmagasabb formája” i. a lenini politika, a bolsevista kommunizmus mintegy hetven évig fennmaradt, egészen a bolsevik típusú szocialista rendszerek és pártok összeomlásának időszakáig (19891992) 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás A kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése 1917-1989 között a. a totalitárius ideológiák univerzális magyarázatigénnyel és szándékkal lépnek fel, amelynek alapján az ideológia az emberi társadalom törvényszerűségeinek és a történelmi fejlődésnek minden kérdésére tudományosan alátámasztott választ tud adni b. a tudományos előrelátás mítosza alapján a marxizmus-leninizmus tudományát alapul véve a múlt és jelen minden lényeges összefüggése megérthető, megismerhető, és a jövő pedig tudományosan kiszámítható, előre látható, sőt megtervezhető c. a tudományos kizárólagosság hite és meggyőződése minden tudomány alapja d. a totalitárius ideológia egyeduralma a politikai tudatosság és voluntarizmus minden ellenállást elsöprő érvényesüléséhez vezetett e. a párt és a pártvezér tévedhetetlenségi mítosza alapján megkérdőjelezhetetlenné válnak az ideológiai tételek f. a totalitárius kommunista ideológia globális jellegű, univerzális érvényessége van, mivel hirdetőit az a meggyőződés vezette, hogy előbb-utóbb a kommunista ideológia győzni fog az egész világon g. a totalitárius ideológia egyeduralmának nélkülözhetetlen kelléke és eszköze a totalitárius propaganda és a mozgalmi aktivizmus h. az ideológiai átnevelés az egész társadalomra, minden korosztályra, minden társadalmi rétegre kiterjed i. a társadalom és az egész világ két részre oszlik: barátra és ellenségre i. barát: a párt, a kommunisták, a párttagok, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a szocialista értelmiség, a Szovjetunió, a szocialista országok, a felszabadító mozgalmak, a káderek, a forradalmárok ii. ellenség: a volt kizsákmányolók, a kispolgárok, a kulákok, a papság, a trockisták, az ellenforradalmárok, a szabotőrök, a huligánok, a nemzetközi imperializmus, Tito és bandája, a Rajk-banda tagjai, a revizionisták, a munkásárulók j. a totalitárius ideológia jellemzője, hogy nincsen tulajdonképpen legitimációs igénye, vagy legfeljebb egy csökevényes, korlátozott önlegitimációs igénye van 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 32.Harmadikutas szocializmusok és „harmadik út” (a szociáldemokrácia újabb megújulása) Harmadikutas szocializmusok a. a két világháború között alakult ki a harmadikutas (népi) szocializmusok ideológiája, amely egyaránt elvetette a bolsevik kommunizmust és a nemzetiszocializmust, a klasszikus kizsákmányoló kapitalizmust és a diktatórikus államszocializmust b. Magyarországon az egyik legismertebb harmadikutas szocializmuselmélet Németh László „minőségszocializmusa” volt c. Németh László szerint a feladat egy új politika kidolgozása, amelynek hordozója csak „egy új nemesség” lehet d. az új politikai program lényege: tervgazdaság, de „nem oroszos”, a magántulajdon helyébe a „munkásbizomány” kell hogy lépjen, amelyben a birtokos felelős, de „megőrzi egyéni függetlenségét” a „nagy kollektív kereteken belül” e. az új politikának meg kell fékeznie a bürokráciát f. a „magyarság új életre lobbanását” egy „sorsához méltó magatartású újnemesség” hozhatja el, az „értékes emberek” közössége A harmadik út – a szociáldemokrácia újabb megújulása a. a harmadik út ideológiájának és programjának a megfogalmazója Anthony Giddens angol politológus, szociológus, filozófusprofesszor b. a harmadik út az 1970-es években domináló szociáldemokrácia és az 1980-as éveket átható (thatcheri-reageni) neoliberalizmus alternatívája c. az újonnan felvetődő kérdések, amelyekre a szociáldemokrácia választ kell, hogy adjon és programot kell hogy kidolgozzon: i. Milyen következményekkel jár a globalizáció? ii. Miféle individualizmus jellemző a modern társadalmakra? iii. Van-e még jelentése számunkra a jobboldaliság és a baloldaliság szavaknak? iv. Milyen politikai szerepvállalás várható el az egyéntől, az államtól, a civil mozgalmaktól? 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás v. Hogyan lehet az ökológiai problémákat szociáldemokrata politika alapján kezelni? d. a kérdésekre adandó válaszokat A. Giddens politikai programpontokba sorolta e. az „öt dilemmára” adott válaszokat egységes rendszerbe foglalják a „harmadikutas értékek: az egyenlőség, az elesettek védelme, a szabadság mint autonómia, a „felelősség nélkül nincs jog” elve, a „demokrácia nélkül nincs hatalom” elve, a kozmopolita pluralizmus, a filozófiai konzervativizmus f. ezek a programba foglalt értékek segítik át a polgárokat a globalizáció, a magánélet és a természethez való viszonyunk megváltoztatásán, forradalmi jelentőségű átalakulásán 33.Fasizmusok, fasiszta és nemzetiszocialista ideológiák a. a fasiszta és a nemzetiszocialista ideológiák a XX. század első évtizedeiben jelennek meg és válnak koherens ideológiai világ- és történelemmagyarázattá, politikai programmá b. a fasizmus szót az olasz Benito Mussolini használta 1920-ban c. az olasz, a spanyol és a portugál fasizmusok ideológiájában nem játszott komoly szerepet a rasszizmus, a faji ideológia d. a német, a magyar és a kelet-európai nemzetiszocializmusokat erősen áthatotta a faji ideológia, a rasszizmus e. a nemzetiszocializmusok mindegyike erős szocialista alapról, a tőkés társadalmat kritizáló elméleti bázisról indult ki f. Thomas Mann a nemzetiszocializmust és a fasizmust „olyan korbetegségként” jellemezte, „amely mindenütt otthon van, amelytől egyetlen ország sem mentes”. g. Lukács György marxista filozófus szerint a nemzetiszocializmus „a kor nagy problémáira adott reakciós válasz”, amelynek előfeltétele, szellemi megalapozója a filozófiai irracionalizmus 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás A fasiszta ideológia közös jellemzői a. képviselőik egy merőben új rend, új civilizáció teremtését hirdették meg, amelynek fel kell váltania a liberális államot b. a liberalizmus individualizmusával szemben a fasiszta állam által kifejezett nemzeti, illetve faji kollektívumot tették meg végső létezőnek c. mindegyik fasiszta elmélet szocialistának vallja magát kisebb-nagyobb mértékben programjába vesz antikapitalista és szociális intézkedéseket d. a fasizmus legfőbb ideológiai jegye : nemzet és állam egységes és totális szubsztanciája Hitler történelmi-politikai világképe a. „A történelem a népek élet-halál harcának története”, melyhez az állam csak keretet ad a nép számára, mivel a történelmi események hordozói nem az államok, hanem a népek és a fajok b. Az állam politikájának célja a háború, a háborús felkészülés c. „Minden egyes lény terjeszkedni akar, minden egyes nép világuralomra törekszik.” d. A harcra tehát állandóan készen kell állni (katonailag, ideológiailag, biológiailag), mivel a háborúban az erős legyőzi a gyengébbet a természeti törvény alapján „Aki élni akar, az harcoljon, aki pedig nem vesz részt az örök küzdelemben, az nem érdemli meg az életet.” A fasiszta és a nemzetiszocialista ideológiák közös vonásai a. mindegyik totalitárius b. mindegyik nacionalista c. mindegyik szocialista d. a legtöbbje rasszista A magyar nemzetiszocializmus a. a magyarországi nemzetiszocialista ideológiát és programot legrészletesebben az 1938 tavaszán megjelent „A hungarizmus irányeszméi” című, Hubay Kálmán által írott terjedelmes brosúra tartalmazta, amely a Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom hivatalos ideológiája volt 9 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás b. a párt 1939. február 24-i betiltása után Nyilaskeresztes Párt néven alakult újjá, és 1939. március 15-én tette közzé részben megújított programját c. a magyar nemzetiszocializmus megvalósítja az ősi magyar népi és nemzetvezéri elvet d. a kartelleket feloszlatják, a kamatrabszolgaságot eltörlik e. a „haladó kisipart” állami hitellel felélesztik, a vagyon- és jövedelemadókat csökkentik f. a föld a magyar népközösségé g. az élet csak munkával tartható fenn, ezért a Nyilaskeresztes Párt programja követeli és tervezi a munkanélküliség teljes megszüntetését h. a zsidók nem lehetnek teljes jogú magyar állampolgárok, magyarnak zsidóval házasságot kötni tilos i. az 1939-es program kimondja: „Zsidómentes magyar államot akarunk.” j. a fajelméleti alapokon nyugvó és szociális demagógiával átitatott magyarországi fasiszta szocializmus ideológiája terrorhoz, öldökléshez és tömegmészárláshoz vezetett 34.Keresztényszocializmusok és a megújult szociáldemokrácia a második világháború után Keresztényszocializmusok a. a két világháború között jelentek meg Európában, majd Dél-Amerikában váltak népszerűvé a keresztény világnézetre alapozott szocializmuselméletek és ideológiák b. a keresztényszocializmus a Rerum Novarum kezdetű pápai enciklika nyomán bontakozott ki, nagyon sokszínű, heterogén formákban c. a konzervatív alapozású szociális katolicizmus elvetette a liberalizmus szélsőséges individualizmusát, az egyének összességeként fogta fel a társadalmat d. a keresztény világnézet az egyén közösségi mivoltát hangsúlyozta, a társadalom fő összetartó ereje a közjó szolgálata e. a magyarországi keresztényszocialista mozgalom vezetője és fő ideológusa Giesswein Sándor győri kanonok, pápai prelátus volt 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás f. Giesswein mellett a magyarországi keresztényszocializmus legismertebb ideológusa Prohászka Ottokár volt g. az Országos Keresztényszocialista Párt 1923. május 20-21-én tartott újjáalakuló kongresszusán határozta meg Prohászka a párt legfőbb törekvéseit és a keresztényszocializmus általános elveit: i. a keresztényszocialista program követeli, hogy az ember legyen a szociális és gazdasági élet középpontja ii. a párt az egyéni tulajdonjogot tartja a szellemi és gazdasági kultúra létfeltételének, a tulajdon felhasználását azonban erkölcsi és szociális kötelezettségek irányítsák a nemzet és az emberiség javára iii. a gazdasági élet egészséges fejlődése az összes egyének, osztályok és népek erejének együttműködését követeli iv. a tőke maga is a munkának lévén eredménye, semmi előjoggal nem bír a munka felett h. a keresztényszocialista pártok és ideológusok szocialista elnevezésük ellenére gyakran a konzervatív ideológiák és pártok csoportjába sorolták be magukat A megújult szociáldemokrácia a második világháború után a. a második világháború után került sor a szociáldemokrácia második nagy megújulására, még jobban eltávolodva a klasszikus tudományos szocializmus elméleti alapjaitól b. a Szocialista Internacionálé frankfurti Alapító Nyilatkozata 1951-ben leszögezte, hogy a szocializmus Európában született mint a tőkés társadalom ellen tiltakozó mozgalom c. az Alapító Nyilatkozat leszögezi, hogy „A kommunizmus jogtalanul hivatkozik a szocialista hagyományokra; valójában a felismerhetetlenségig eltorzította ezt a hagyományt. Olyan merev teológiát állított fel, amely összeegyezhetetlen a marxizmus kritikai szellemével.” d. a nyilatkozat leszögezi: szabadság nélkül nem lehet szocializmus, a szocializmust csak demokrácia által lehet megteremteni e. a szociáldemokrácia ideológiájának továbbfejlesztésében jelentős szerepet játszott a Német Szociáldemokrata Párt 1959-ben elfogadott Bad Godesberg-i programja a program hangsúlyozza, hogy a „demokratikus szocializmus” a keresztény etikában, a humanizmusban és a klasszikus filozófiában gyökerezik 11 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás f. a Szocialista Internacionálé 1989 júniusában, Stockholmban fogadta el azt az Elvi Nyilatkozatot, amely talán a legrészletesebben foglalkozik a demokratikus szocializmus alapértékeivel g. a demokratikus szocializmus a stockholmi Elvi Nyilatkozat szerint olyan nemzetközi mozgalom, amelyet közösen elfogadott értékek jellemeznek: i. a szabadság ii. az igazságosság és az egyenlőség iii. szolidaritás 35.A nacionalizmus mint politikai eszme közös vonásai és alapelvei a. a nacionalizmus mint nemzetelvű politikai eszme és gondolkodás Európában a XVIII. században keletkezett, a XIX. és XX. század történelmét alapvetően meghatározta b. a nacionalizmus alapelvei Anthony D. Smith szerint: i. a világot nemzetek alkotják, s minden egyes nemzet sajátos jellemvonásokkal rendelkezik ii. minden politikai hatalom forrása a nemzet iii. a nemzet iránti lojalitás minden egyéb lojalitás felett áll iv. valódi szabadság csak egy nemzettel való azonosuláson át valósítható meg v. a világ békéje és szabadsága a nemzetek összességének szabadságán és biztonságán alapszik vi. a nemzetek csak saját szuverén államaikban lehetnek „szabadok” c. a nacionalizmus mindig egy meghatározott nemzethez kötődő érzésben, politikában, közösséghez tartozásban mutatkozik meg, történetileg rendkívül változó formákban és érzelmekkel telítetten 12 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 36.A „nemzetiség” és a „nemzet” a magyar történelemben (A gentilis nemzettudat; a rendi nemzet és nemzettudat; a háromféle nemzetfogalom, a modern nemzet és nemzeteszme) A gentilis nemzettudat a. Szűcs Jenő történész szerint a honfoglalás előtti magyarság hétmagyar neve és nemzetség megjelölése két tényezőre utal: az egyik a politikai integráció, a törzsek szilárd uralmi szervezetbe fűzése, a másik az etnikai hagyomány integrációja, a domináns magyar törzs eredettudatának az általános elfogadása b. a gentilis nemzettudat szerint a magyar nemzetség a közös hagyomány és szokásvilág alapján önmagát egységes társadalomnak, népnek fogadta el A rendi nemzet és nemzettudat a. a XI-XIII. században a gentilis szemléletmód és tudati struktúra átalakul, lebomlik, elhomályosul és egy új nemzettudatnak adja át a helyét kialakul a „rendi nemzet”, a „nemesi nacionalizmus” b. a rendi, nemesi nemzettudat és felfogás lényege Szűcs Jenő szerint: i. a társadalom szuverén közösségekből, universitásokból és rendekből épül fel, a nemzet tagjai között jogegyenlőség van ii. a nemzet tagjai egymás iránt és a feljebbvalók iránt hűséggel tartoznak iii. az állam szuverenitása a nemzet szuverenitásán alapul A háromféle nemzetfogalom a. a XVIII. század előtti Magyarországon Szűcs Jenő szerint háromféle nemzetfogalom és ténylegesen létező magyar nemzet mint közösség létezett. i. legtágabb értelemben „magyarnak” számított és a gens Hungarica tagja volt, aki a regnum Hungariae alattvalója volt (területi – alattvalói nemzet) ii. a Hungarus szemlélet elismerte és elfogadta mindazok saját, külön identitását, akik nemzetük alapján csoportonként elkülönültek a magyarságtól (nyelvi – kulturális nemzet) 13 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás iii. egy harmadikfajta nemzetet alkottak azok, akik a rendi-korporatív értelemben szerveződő Natio Hungarica kereteibe tartoztak, az ország privilegizált testületeinek a tagjai (politikai nemzet) A modern nemzet és nemzeteszme a. a modern nemzet és nacionalizmus történelmi alapja a nemzetiség, vagyis egy meghatározott területen élő nagyobb embercsoport, amelynek egységét a közös nyelv és a közös kultúra, a közös szokások, a közös erkölcsök, tradíciók biztosítják b. a nemzeti keretekben élő politikai közösség a szabad polgárok közössége c. a modern nacionalizmus genetikusan és tipológiailag két ágra oszlik Szűcs Jenő szerint: az államnemzetre és a kultúrnemzetre d. az államnemzet jellemzői: i. a nyelvi, kulturális és állampolitikai keretek a kései feudalizmus idején egységessé formálódtak ii. erős polgársággal rendelkezik iii. a politikai társulás új képlete radikális fordulathoz kötődik e. a kultúrnemzet esetében az etnikai-nyelvi és állami-politikai keretek nem esnek egybe f. a XIX. század magyar nemesség a Habsburgok ellen a magyarságot kultúrnemzetként, a magyarországi nemzetiségekkel szemben államnemzetként definiálta 37.Nacionalizmusok a történelemben a. a modern nemzetek kialakulása az 1789-es francia forradalomhoz és az azt követő évtizedekhez, évszázadokhoz köthető Európában b. minden modern nemzet sajátos történelmi, társadalmi folyamatok eredményeként és hatására jött létre c. a francia nemzet és a nemzeti gondolat megteremtésében és tudatosításában jelentős szerepe volt Mirabeau és Emmanuel Joseh Sieyés vitájának arról, hogy a francia nemzet része-e az egész nép. A nemzet a törvény előtt egyenlő egyének szövetsége, akik egységes és oszthatatlan szuverenitással rendelkeznek 14 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás d. a német Herder szerint Németország egysége szellemében, nyelvében és irodalmában van. A nyelv és a nemzet között szétszakíthatatlan kapcsolat van. A nyelv mindig egy népnek a nyelve: „az országnak, a népének és történetének lenyomata”. A modern német nemzet megteremtésének eszköze a közös nyelv és a közös kultúra, összekapcsolva a német nemzeti géniusszal. e. Rogers Brubaker a nemzetépítésre törekvő nacionalizmusok két alapvető változatát különbözteti meg: i. a nemzetállam megalkotását célzó nacionalizmus ii. nemzet-előmozdító vagy nemzetiesítő nacionalizmus (célja a politikai intézményrendszer etnicizálása, etnikai-vallási kultúrával való átitatása) g. a nemzetiesítő államnemzetek és nacionalizmusok három jelentős alternatív modellje vethető fel R. Brubaker szerint: i. a polgári állam modellje, amelyben minden állampolgár birtokában van az állam és az állam minden polgár céljait szolgálja ii. két-vagy soknemzetiségű államok modellje, amelyekben két vagy több államalkotó nemzet birtokában van az állam, és szolgálja azokat iii. kisebbségi jogi modell, amelyben az állam nemzeti állam, de nem nemzetiesítő, és a kisebbségi csoportok tagjai nemcsak állampolgári minőségükben egyenlők, de bizonyos specifikus kisebbségi jogokkal is rendelkeznek h. R. Brubaker az új nacionalizmusok között megkülönböztet: i. anyaországi nacionalizmusokat (politikája túlnyúlik a nemzetállam területén kívül élő, más államokban kisebbségi etnikumként létező anyanemzet tagjai felé) ii. kisebbségi nacionalizmusokat (politikája kapcsolódik az adott nemzetállam többségi nacionalizmusához) 15 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 38.Nemzetfogalmak – megközelítési módok, felfogások A tudományos irodalom szerzői között nincs egyetértés a nemzet tudományos fogalmát illetően: a. a nemzet létező, valóságos, de meghatározhatatlan Tudjuk, hogy mi a nemzet, de nem tudjuk gyorsan, röviden megmagyarázni (Walter Bagehot) b. a nemzet alkalmatlan és reménytelenül zavaros kifejezés ahhoz, hogy valós entitást és kollektivitást írjunk le vele a nemzet a politikai szótár legrejtélyesebb és legtendenciózusabb kifejezése (Charles Tilly és munkatársai) c. a nemzet nem valós, hanem egy korlátok közé szorított, elképzelt közösség, amelyre jellemző a tagok egymás számára való anonimitása (Benedict Anderson) d. Ernest Renan a nemzetről: i. a nemzet a múltban gyökerezik, de a jelenben hat cselekvéseinek révén ii. a nemzet nem örök, változik, és a nemzeteknek van kezdetük, és lehet végük is a történelemben iii. a nemzet valóságos, szubsztanciális létező, tartós társadalmi képződmény, szociológiai értelemben vett társadalmi csoport, amelynek kontinuitása van, a társadalmi élet gyakorlati folyamataiban létező és ható sajátos entitás iv. a nemzet egy adott területhez kapcsolódó és ott élő állampolgárok összessége v. a nemzet múltbeli emlékek gazdag örökségének közös birtoklása, a közös tettek emléke a múltból és közös akarat a jelenben, hogy a jövőben is nagy cselekedeteket hajtsunk végre e. Nemzet a marxista-leninista irodalomban: i. „a nemzet az emberek történelmileg kialakult tartós közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségeiben megnyilvánuló lelki alkatnak alapján keletkezett.” (Sztálin) ii. a nemzetek létező társadalmi és történelmi közösségek, amelyeket a nyelv és a nemzeti együttérzés, valamint a közös kultúra kapcsol össze (Marx és Engels) iii. a nemzet sorsközösség, amely saját karakterrel és kultúrával rendelkezik (Karl Renner és Otto Bauer) 16 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 39.Az érték fogalma, fajtái, megjelenési formái Az érték fogalma Az érték mérlegelés és választás eredményeként létrejött értékítélet, amelynek alapján valamit, valamilyen minőséget, tulajdonságot helyesnek, kívánatosnak ítélünk (pozitív érték), annak ellenkezőjét pedig (negatív érték) elutasítjuk, elvetjük, elítéljük. Az értékek fajtái, megjelenési formái a. Az értékhordozókat és az általuk megjelenített értéket két fő csoportra oszthatjuk: anyagi értékek és nem anyagi értékek b. Az anyagi értékek: i. tárgyakban, tárgyi formákban jelennek meg, és az emberi szükségletek kielégítésére szolgálnak ii. az anyagi-tárgyi értékek közé tartozik a természeti környezet a maga teljességében és egyedi összetevőit illetően egyaránt c. A nem anyagi értékek: i. nem tárgyi megjelenési forma, hanem szellemi, tudati termék, ami értéktartalmat nyerhet ii. ide tartoznak a normatív értékek, a szellemi értékek, az esztétikai értékek, valamint az életminőség mint érték iii. a normatív értékek lehetnek: jogi normák, politikai normák, erkölcsi normák, vallási normák, közösségi normák, szervezeti normák iv. a szellemi értékek megjelenési formája: a tudás, az ismeret, a tudományos ismeretek, nézetek, magyarázatok, illetve maga a tudomány mint rendszerezett tudás v. az esztétikai értékek megjelenési formái szinte végtelenek: egy nem ember által alkotott tárgyi környezet, ember által alkotott művészeti tárgy, egy előadásmód, egy vers művészi megjelenítése, stb. vi. az életminőség anyagi és nem anyagi, posztmateriális értékek integrált rendszere, amely meghatározza a társadalmi lét tartalmát 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 40.Az értékek összefoglaló magyarázata és a politikai értékrendszer Az értékek összefoglaló magyarázata a. az érték mérlegelés és választás eredményeként létrejött értékítélet, amelynek alapján valamit, valamilyen minőséget, tulajdonságot helyesnek, kívánatosnak ítélünk (pozitív érték), annak ellenkezőjét pedig (negatív érték) elutasítjuk, elvetjük, elítéljük. b. az értékek értékkategória-árokban fejeződnek ki és tudatosodnak a pozitív és negatív értékek egymáshoz kapcsolt, egymásra reflektáló, relációs kategóriák a maguk elvont szintjén kizárják egymást, összeegyeztethetetlenek az értékek pozitív tartalma csak negatív árjával együtt érthető meg igazán c. az értékek többféle funkciót látnak el, általában együttesen érvényesülnek, de egy-egy konkrét szituációban valamelyik funkció dominánssá válhat az értékek funkciói: magatartás-befolyásolás, értékmérő funkció, csoportintegráló funkció, életminőséget meghatározó funkció d. az értékek Sollen-jellegű objektivációk az értékek kellést, követelményt kifejező formákban jelennek meg, követelő vagy elutasító tartalommal e. az értékek világának hordozói a közösségek a közösségek teremtik, tételezik, fogadják és sajátítják el a szocializáció keretében az objektiválódott értékeket, építik le és utasítják el korábbi nemzedékek értékrendszerét f. az értékek társadalmi és történeti objektivációk az értékek konkrét emberi céltételező tevékenységek eredményeként jönnek létre. A későbbi nemzedékek számára az objektiválódott értékek mint már készen talált, elsajátítandó követelmények rendszere létezik. g. az értékek a mindennapi lét folyamatainak alapvető magatartás-befolyásolói és a mindennapi lét minőségét meghatározó elemek h. az értékek rendszert alkotnak az értékrendszerek hierarchizáltak, heterogén tartalmúak és történetileg változóak i. a társadalom értékrendszere megszüntethetetlenül heterogén, ami a sokféle csoport, réteg, közösség szervezet létével függ össze 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás A politikai értékrendszer, a politikai értékek A politikai értékrendszer az alábbi értékeket foglalja magában: a. az emberi társadalom legáltalánosabb értékei b. az Alkotmányba és a törvényekbe foglalt alapértékek és alapjogok c. a közösségi élettel és a politizálással kapcsolatos erkölcsi értékek, tilalmak, követelmények d. a politikai ideológiai értékek rendszerei (liberalizmus értékei, konzervativizmus értékei, szocialista értékek rendszere, nemzeti értékek rendszere) e. a ténylegesen érvényesített szakpolitikai értékek a társadalom alrendszeriben A legfontosabb pozitív és negatív értékpárok a politika világából: a. szabadság elnyomás b. egyenlőség  egyenlőtlenség c. demokrácia  diktatúra d. humanizmus  embertelenség e. béke  háború f. korlátozott és ellenőrzött hatalom  abszolút hatalom g. osztott hatalom  koncentrált hatalom h. sajtószabadság  cenzúra i. a sokféleség tolerálása  monolitikusság j. nyílt politizálás  titkosított politika k. biztonság  kiszámíthatatlanság l. közéletiség  politikai közömbösség m. önkormányzat és autonómia  a központi hatalom abszolút ereje 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 41.Az elsődleges politikai értékek a demokráciában Az elsődleges politikai értékek a demokráciákban a. politikai szabadság b. egyenlőség c. demokrácia d. a politikai rendszer legitimációja vagy igazságossága e. humanizmus f. béke g. természetes emberi környezet Politikai szabadság a. a politikai szabadság mint alapérték lényege, hogy a társadalom egyénei, közösségei és szervezetei minden szabadságrelációban részt vehessenek a társadalmi folyamatok politikai jellegű irányításában b. a politikai szabadság legfontosabb relációi: i. az egyének egymás közötti viszonya ii. az egyének viszonya közösségeikhez iii. a politikai közösségek egymás közötti kapcsolata iv. az egyének és a politikai közösségek viszonya az intézményesült állami hatalom szervezeteihez v. az egyének és a politikai közösségek viszonya a saját és a nem saját politikai szervezeteihez vi. a politikai szervezetek viszonya az intézményesült állami hatalom szervezeteihez vii. az államok viszonya egymáshoz Demokrácia A demokrácia a szabadság és a politikai egyenlőség együttes érvényesülését biztosító hatalmi berendezkedés. 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás Egyenlőség a. a szűken értelmezett politikai egyenlőség tartalmát úgy összegezhetjük, hogy az nem más, mint az állampolgárok, a politikai mozgalmak és szervezetek egyenlő joga a politikai életben való részvételre b. a társadalmi egyenlőség komplex rendszerébe tartozó egyenlőségértékek: i. a politikai, állampolgári egyenlőség ii. a jogi egyenlőség iii. a gazdasági-tulajdonosi egyenlőség iv. a kulturális egyenlőség v. az oktatási egyenlőség vi. a nemzeti-etnikai egyenlőség vii. a vallási-felekezeti egyenlőség viii. az államok egyenlősége c. az egyenlőségérték érvényesülését biztosítani kell i. az egyének között ii. a közösségek egymás közötti viszonyaiban iii. a szervezetek között iv. a politikai mozgalmak egymás közötti viszonyaiban v. az egyének, a közösségek, a szervezetek és az állam szervezetei közötti viszonyokban vi. az államok egymás közötti viszonyaiban d. a politikai egyenlőség garanciái közé tartozik a többség és a kisebbség jogainak védelme A politikai rendszer legitimációja vagy igazságossága A politikai rendszer igazságossága a társadalom túlnyomó többségének az értékítélete egy konkrét politikai rendszer legitim vagy illegitim voltáról. Humanizmus A humanizmus követelménye az emberi élet, az emberi szabadság az ember méltóságának védelmét, őrzését és kibontakozását sűríti magába 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás Béke Az emberiség kollektív jogát jelenti az élethez, az emberiség és az emberi kultúra fennmaradásához. Természetes emberi környezet Az egész emberiségnek, a jelen és a jövő nemzedékeinek közös érdeke a természeti értékek megőrzése. Az emberi környezet védelme, a környezetszennyezés korlátozása az emberiség kollektív joga és az emberiség életben maradásának feltétele, ezért vált elsődleges politikai jelentőségű értékké a természetes emberi környezet. 42.Leszármaztatott politikai értékek Leszármaztatott politikai értékek a. a politikai életben való részvétel szabadsága (elsősorban az egyének, a közösségek és szervezeteik részvételét jelenti a döntések meghozatalában) b. az irányítók, a vezetők, a képviselők felválthatósága (ez az egyik garancia a személyi hatalmak intézményesülésének elkerülésére) c. nyilvános politizálás és politikai nyilvánosság (ennek legfontosabb összetevője a sajtószabadság) d. a politikai közösségek szerveződésének biztosítása e. az önkormányzat, a közösségek saját önkormányzásukhoz való joga f. a hatalom osztottsága g. a sokféleség tolerálása h. a politikai biztonság és a politikai megbízhatóság (lényege, hogy a politikai élet résztvevőinek magatartása és magatartásuk következménye kiszámítható legyen a politikai élet alanyainak összes relációiban) i. politikai szolidaritás j. kollektivitás és közösségi elkötelezettség k. politikai-hatalmi stabilitás megteremtése és megőrzése 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás l. a demokratikus politikai kultúra elemei (elvszerű politizálás, széles körű tolerancia, nyílt kiállás és felelősségvállalás, bizalom és nyitottság, stb.) m. autonómia és szuverenitás n. a sokféleségből demokratikusan megszerveződő egység 43.A pluralizmus fajtái és területei A pluralizmus mint felfogás és nézetrendszer fajtái (ellentétárjaikkal együtt): a. filozófiai pluralizmus b. ideológiai pluralizmus c. politikai pluralizmus (összetevői: érdekpluralizmus, a politikai kultúra pluralizmusa, a politikai hatalom pluralizmusa) d. gazdasági pluralizmus e. jogi és erkölcsi pluralizmus f. értékek pluralizmusa g. társadalmi pluralizmus 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 44.A politikai pluralizmus Európában A pluralizmus elmélettörténeti előzményei a feudalizmusaban a. a pluralizmus történeti gyökerei az európai feudalizmusba nyúlnak vissza b. az egyetlen és egységes katolikus egyház ellen protestáló egyházak megjelenése vezetett a vallási és hitfelekezeti, később a teológiai pluralizmushoz c. a feudalizmusban még két területen fejlődtek ki pluralista vonások: az egyik a gazdasági élet, a másik a politikai szféra d. a gazdasági élet pluralitását a gazdasági korporációk kialakulása jelentette e. a politikai szféra pluralitásának alapját a rendek, a politikai privilégiumokkal is rendelkező gazdasági korporációk és a politikai frakciók jelentették f. a feudalizmusban a vallási, a gazdasági és a politikai szféra pluralitása mellett csíráiban megjelent a hatalom pluralitását követelő ideológia is, először Locke, majd Montesquieu elméletében A politikai pluralizmus klasszikus elmélete a. a klasszikus kapitalizmus időszakában a pluralizmus elsősorban mint kritikai elmélet létezett b. kritikájának éle a klasszikus liberalizmus gazdasági individualizmusa ellen irányult A klasszikus pluralizmus elmélete a XIX. században és a XX. század elején a. az európai pluralizmuselmélet atyja Harold J. Laski b. Laskinak és társainak elmélete alapvetően kritikai elmélet volt c. kritikájuk éle elsősorban az abszolút szuverén állam ellen irányult tagadták az állam mindenhatóságát és minden irányú kompetenciáját d. felfogásuk szerint az állam csak az egyik intézmény a társadalom különböző funkciókat ellátó és egyenrangú intézményei között a szuverenitást meg kell osztani a különböző intézmények között, és jogi eszközökkel is biztosítani kell a főhatalom pluralitását e. a pluralisták tagadták, hogy az állam minden szabadság és jog egyedüli forrása 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás f. G. D. Cole szerint: „Ahogyan az ember teremtette az államot, ugyanígy az ember le is rombolhatja, és ahogyan naggyá tette az államot, ugyanúgy korlátozhatja is.” g. az európai pluralizmuselméletek francia irányzatának legjelentősebb képviselői Hugo Krabe, Charles Brun, Maxime Leroy, Charles Benoist, Maurice Haurion, Léon Duguit kritikájuk az angolokéhoz hasonlóan az állam mindenhatósága ellen irányult A pluralizmus totális kritikája a. a pluralizmuselméletek első totális kritikája Carl Schmitt nevéhez fűződik b. Schmitt szerint a pluralizmus nem más, mint „halálosan romboló támadás az állam autoritatív teljhatalma ellen” c. a pluralizmus a partikuláris elfajulás veszélyét, a politikai és jogi egyenlőség leple alatt a gyengék többségének uralmát jelenti 45.A pluralizmus gyakorlata és módszerei az USA-ban 1. az USA politikai pluralizmusának három fő társadalmi alapja (a föderalizmus, az érdekcsoportok és a társadalmi szövetségek rendszere, a csoportheterogenitás) meghatározott államszervezeti megoldásokat és módszereket hívott életre 2. az amerikai pluralista állam- és hatalomszervezés legfőbb módszerei és összetevői a következők: a. az állami föderalizmus, b. az önkormányzati szervek országos hálózata, c. a kormányzati hatáskörök és funkciók decentralizálása, d. a hatalmi ágak elválasztása, e. a többpártrendszer f. a választásokban a csoportképviseletek részvétele és a nem hivatalos érdekcsoportok és befolyásoló csoportok befolyásoló és közvélemény-alakító szerepének jogi és szervezeti elismerése 9 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 46.A pluralista demokrácia és a poliarchia A pluralista demokrácia Amerikában A következő értékek és elvek jelentik a modern amerikai pluralizmus alapjait: a. a politika alapja a heterogén társadalmi csoportok versengése a hatalomért b. alapvető cél a társadalmi sokszínűség és a csoportheterogenitás megőrzése c. az állam nem lehet más, mint a törvényes keretek között végbemenő érdekkonfliktusok végigharcolásának színtere d. egyetlen politikai erő sem kerülhet olyan hatalmi pozícióba, amelynek alapján kizárólagosan birtokolná az állami hatalmat e. biztosítani kell a csoportok autonómiáját és szabad versengését f. az ellenfelek konfliktusaikat kölcsönösen elfogadott feltételek között és egymás önállóságának korlátozása nélkül oldják meg g. a versengő csoportoknak meg kell őrizniük integrációs hajlamaikat, és el kell fogadniuk az alapvető pluralista elveket és módszereket h. a csoportoknak és az egyéneknek viszonylag erős konfliktustűrő képességgel kell rendelkezniük A pluralista demokrácia legfőbb veszélyét továbbra is a hatalom monopolizálásában látják. A poliarchia a. Robert Dahl a pluralista demokrácia jelölésére új terminus technicust vezetett be: poliarchia b. a poliarchiához jelentős mértékű társadalmi pluralizmusra van szükség, mivel az legalább ötféleképpen korlátozza azt, hogy a tisztségviselők kizárólagossá tegyék és abszolutista módon kiterjesszék hatalmukat az állampolgárok felett c. az öt korlátozó tényező: i. szervezetalapítás szabadsága ii. a tisztségviselők versengés révén nyerik el pozícióikat iii. a pluralista versengés biztosítja a kompromisszumképes vezetők kiválasztódását 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás iv. alternatív információforrások léte v. a hatalom megosztásának komplex rendszere 47.A pluralista demokrácia és poliarchia totális kritikája a. a pluralizmus lényege Carl Schmitt szerint abban áll, hogy csak társadalmi, kifejezetten nem államiként jellem