Politológia II. tételek

Előnézet
Politológia II. tételek (2020) boritókép

A jegyzetről

Politológia II. 1-25. tételek kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)
Név
Politológia II. tételek
Típus
Felsőoktatás
Tantárgy
Politológia
Év
2020
Szak
Jogász
Intézmény
Elte
0 letöltés
Szerző
Létrehozva
2021-12-30
Oldalak száma
54
Jelentem

Szakács Tamás 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához, így az államhatalom működésének központi viszonyát jelenti a parlament és a kormány közötti kapcsolat  ebben a kapcsolatban a parlamentnek kell hogy legyen egyértelmű domináló szerepe, és ezt fejezi ki a kormány parlamenti felelőssége - ha egy skála mellett akarjuk a kormány parlamenti felelősségének fokait felvázolni, akkor a következő főbb megoldásokat lehet jelezni:  konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történő kormánybuktatás  egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatás  a kormány megbuktatása kifejezett bizalmatlansági indítvány nélkül  a kormány lemondásának benyújtása bármilyen kormányjavaslat leszavazásával Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történő kormánybuktatás - ez a megoldás biztosítja a legnagyobb autonómiát a kormánynak a parlamenttel szemben - ebben az esetben a kormánynak nemcsak el kell vesztenie a parlamenti többség bizalmát, hanem ugyanakkor egy másik kormányfő személyében is meg kell egyeznie a parlamenti többségnek, aki egyazon aktussal válik kormányfővé, amellyel a hivatalban levő kormányt és kormányfőt megbuktatja a parlament Egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatás - lehetővé teszi a bizalom megvonását utód megnevezése nélkül is - a modern parlamentarizmus történetében egy sor korlátozás jött létre a különböző országokban, amelyek a kormányok stabilitását szem előtt tartva óvintézkedésekkel vették körül a bizalmatlansági indítvány intézményét: 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás  az egyik ilyen sűrűbben előforduló korlátozás, hogy a bizalmatlansági indítvány parlamenti bejelentése után egy „lehűlési időszakot” tesznek kötelezővé a bizalmatlansági indítvány feletti szavazás előtt, s így a kormánynak lehetősége van arra, hogy rendezze sorait a parlamentben  egy másik elterjedtebb korlátozás, amikor előírják, hogy egy meghatározott időszakon belül a sikertelen bizalmatlansági indítvány után nem lehet újabbat előterjeszteni  egy további verzió csak azt tiltja, hogy az a parlamenti párt, amely ilyen sikertelen indítványt előterjesztett, nem ismételheti meg ezt egy időszakon belül vagy akár az egész ciklus alatt A kormány megbuktatása kifejezett bizalmatlansági indítvány nélkül - még tovább nő a parlamenti felelősség erőssége, ha kifejezett bizalmatlansági indítvány nélkül is meg lehet buktatni a kormányt, és bizonyos fontos törvényjavaslatok parlamenti leszavazása is a kormány bukását vonja maga után A kormány lemondásának benyújtása bármilyen kormányjavaslat leszavazásával - a parlamenti felelősség extrém erősségű foka, ha bármilyen kormányjavaslat parlamenti leszavazása kötelezővé teszi a kormányfő számára a kormány lemondásának benyújtását - ekkor csak mint egy parlamenti bizottságot lehet a kormányt felfogni, amelynek tagsága és tevékenysége csak laza kontúrokkal és mindig változó összetételben emelkedik ki a többi parlamenti képviselő közül A magyar alkotmányos szabályozás - a bizalmi kérdés két oldalról vethető fel a magyar alkotmányos szabályok szerint:  a parlament oldaláról felvethető a bizalmi kérdés a kormány irányában, konstruktív bizalmatlansági indítvány formájában (A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.)  másrészt felvethető a bizalmi kérdés a kormány oldaláról is, önmagával szemben két úton is: • felvetheti önmagában is a bizalmi szavazást a kormány (A Kormány - miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat.) • felvetheti úgy is a bizalmi szavazást a kormány, hogy egy általa benyújtott előterjesztés feletti szavazást egyben bizalmi szavazásnak is nyilvánít (A Kormány - miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.) 23. A parlament feloszlatási lehetőségei - a kormány parlament alá rendelését a bizalmi kérdéskör jelentette, ugyanakkor a modern alkotmányok a kormány oldalára is telepítenek jogosítványokat a parlamenttel szemben, és itt a legfontosabb jogosítvány a parlamentfeloszlatás indítványozásának lehetősége az államfő felé, aki bizonyos esetekben mérlegelheti az indítvány teljesítését, más esetekben köteles annak mérlegelés nélkül eleget tenni - a parlament feloszlatási lehetőségének eltérő modelljeit úgy lehet a legjobban megérteni, ha egy skála két végpontjaként ábrázoljuk egyrészt a kormány és a végrehajtó hatalom teljes integrálását a parlament működésébe, másrészt a parlamenttől független végrehajtó hatalom konstrukcióját - a két végpontban kizárt a parlament feloszlatása, és ha egy konkrét alkotmányos berendezkedés az egyik vagy másik végső pont közelébe esik, akkor a parlament 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás feloszlatási lehetőségeinek szűkülését lehet megállapítani - a két eltérő végpont között azonban alapvető különbség van: a teljes parlamentbe integráltság esetén a kormánnyal szemben bizalmi kérdéssel meg lehet buktatni a kormányt, míg a másik végső pontnál a parlament feloszlatásának hiányával együtt hiányzik a végrehajtó hatalom felelőssége is a parlament előtt - ezzel szemben, ha a skála közepe felé esik egy vizsgált alkotmányos berendezkedés, akkor a kormánnyal szembeni bizalmi kérdés felvethetőségével arányban állónak találhatjuk a kormány jogosítványait a parlament feloszlatásának indítványozására - a legszélesebb parlamentfeloszlatási indítványozási joggal az angol kormányfő rendelkezik, és ennek elrendelése felett az 1900-as évek óta már nincs mérlegelési joga az államfőnek - az angolhoz hasonlóan széles a parlamentfeloszlatási jog az 1975-ben hatályba lépett görög alkotmányban is, azonban a kormányfő javaslattételi joga fölött itt széles mérlegelési joga van a köztársasági elnöknek - a portugál és a finn alkotmányban a feloszlatási jog egyedül a köztársasági elnököt illeti meg, és ehhez az aktushoz nem szükséges miniszteri ellenjegyzés  ugyanilyen szélességű a francia köztársasági elnök parlamentfeloszlatási joga is - a hatályos spanyol alkotmány a parlament feloszlatásának kezdeményezési jogát a kormányfőnek juttatja, de néhány korlátot beiktat A magyar alkotmányos szabályozás - a magyar alkotmány szerint három eset lehetséges a parlament feloszlatására:  Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. (1. eset)  A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha: a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól (2. eset) b) vagy a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. (3. eset) 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 24.A kormánytagok és a képviselők viszonya - itt alapvetően három viszonyulás lehet, és ezeknek eltérő következményei vannak a politikai rendszer működésére:  az egyik modellben a kormánytagsághoz előfeltétel, hogy az adott személyt előtte parlamenti képviselővé válasszák  előfordul az is, hogy egy országban az alkotmányjogi szabályok a két pozíció között összeegyeztethetetlenséget mondanak ki  lehetséges az is, hogy szabályozatlanul hagyják ezt a kérdést, s mind a képviselők közül, mind rajtuk kívüli körből is lehetséges a kormánytagság - kifejezett összekapcsolást csak Írország, Ausztrália és Nagy-Britannia esetében találhatunk, kifejezett tiltást pedig a franciák ma hatályos alkotmányában, ill. a holland közjogi szabályokban - Japán alkotmánya pedig egyedülálló módon kifejezetten megengedi, hogy miniszter kinevezhető a parlamenti képviselőkön kívüli körből is - Franciaországban az 1958-ban végbement prezidencializmus felé eltolódásból következett a képviselőséggel összeegyeztethetetlen miniszteri poszt szabályának kimondása, és ez azt jelenti, hogy a miniszteri kinevezés után le kell mondani a képviselői mandátumról - Hollandiában a miniszteri kinevezés után 3 hónapig még megtarthatja a kinevezett miniszter a képviselői mandátumot, ám azután le kell mondani erről A magyar alkotmányos szabályozás - a 89-es átmenet óta a miniszterek esetében a törvény nyitva hagyó szabályozása a miniszteri és a képviselői poszt között a gyakorlatban úgy alakult, hogy az első parlamenti ciklusban 19 miniszter közül 7-8 miniszter nem volt tagja a parlamentnek, ezzel szemben a második ciklusban a főszabály szerint a miniszterek egyben ogy-i képviselők is voltak 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás - a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal védett miniszterelnöki pozíció Magyarországon nincs arra rákényszerítve, hogy pártja parlamenti frakciójának vezérei közül válassza ki minisztereit (a „nyitva hagyó szabályozás” pedig, amely nem kötelezi erre, módot is ad e megoldásra) 25.Az országgyűlési képviselők választási rendszere - az országgyűlési képviselők száma összesen 386 - 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 152-őt megyei, fővárosi választókerületben listán választanak - az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs mandátum kerül betöltésre - az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény jelölhetnek (két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet) - az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges (a választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van!) - a területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek  az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított - országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát - ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép - az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott (a választópolgár egy jelöltre szavazhat!) - ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele (érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban:  mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak;  képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott - ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban:  azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;  képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott - ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani - a területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott (a választópolgár egy listára szavazhat!) - ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak.  a pártlisták jelöltjei a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz feltéve, ha a választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott - a pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás - a közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el - az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai 1.A modern pártok kialakulása - a modern politikai pártok a XIX. és a XX. században alakultak ki, s megjelenésük után pár évtized alatt átalakították a politikai rendszer szerkezetét, a politikai életet és a hatalomért folytatott versengés mechanizmusát - a politikai tudományok jeles művelőinek egész sora nagyon negatívan fogadta és értékelte a pártok megjelenését - Hume korának pártjait két nagy csoportba sorolta: 1. „személyes pártok” csoportja 2. valódi pártok (ezeken belül elkülönítette) a. szimpátián alapuló pártok b. közös elveken alapuló világnézeti pártok c. közös érdekeken alapuló érdekpártok - Hume mindegyik párt szerepét negatívan ítélte meg, kivéve az „érdekpártokét” - Moisei Ostrogorski az állandóan működő „szervezett pártok” betiltását javasolta az alábbi okok miatt: -  a szervezett pártokat a pártoligarchia uralja  a szervezett pártok a választókat manipulálják  a párgépezet bürokratizálódik  a döntéshozatal egy szűk csoport kezébe kerül  a pártba való belépéssel az egyén elveszíti individualitását Ostrogorski szerint ezek a negatív hatások veszélyeztetik a demokráciát, és korlátozzák az egyén szabadságát  javasolta, hogy ad hoc jellegű „választási pártok” vagy egy-egy meghatározott célra szerveződött pártok működhessenek, amelyek a választások, illetve céljuk elérése után feloszlanának - A. Bluntschli a vallási-politikai pártokat, az etnikai pártokat, a regionális-területi pártokat és a rendi pártokat nem tekinti szerencsés képződményeknek, mert a társadalom integrációjával szemben a társadalomban és a politikában meglévő szakadékokat mélyítik el 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás - az olasz Antonio Gramsci nem a pártokat általában, hanem a totalitárius pártot és pártfejlődést tartotta a demokrácia legfőbb veszélyének  a totalitárius párt monopolizálja a hatalmat, kiiktatja az ellenfeleket a politikai életből, így megszűnnek a párt „politikai funkciói” - Gramsci hangsúlyozza, hogy a párt pozitív szerepet csak akkor tölthet be, ha az ún. „szerves centralizmus” alapján működik, vagyis ha „nyitott az alulról és oldalról jövő nyomások iránt” - a kezdeti negatív elméleti értékelések ellenére a pártok néhány évtized alatt a politikai élet főszereplőivé váltak  ennek egyik legjelentősebb oka az általános választójog fokozatos kiszélesedése volt  a választójog kiszélesedésével mindaddig politikai képviselettel nem rendelkező tömegek váltak a politikai élet alanyaivá - a gyülekezési és az egyesülési szabadság szélesedése révén a párt- és érdekszervezetek alakítása vált a leghatékonyabb politikai eszközzé, az érdekek érvényesítésének esélyét leginkább növelő politikai harci eszközzé - Max Weber pártoknak az olyan szabad csatlakozáson alapuló társulásokat nevezte, amelyekben a társulásnak az a célja, hogy a vezetőket egy szervezeten belül hatalomhoz juttassa, és ezáltal az aktív tagoknak kedvező lehetőségeket biztosítson. - a pártok lehetnek időleges vagy tartós társulások, mindenféle szervezetben előfordulhatnak, s bármilyen formájú szervezetként kialakulhatnak - a pártok követhetnek elsősorban személyes érdekeket, vagy igazodhatnak dologi célokhoz - a politika irányítása a pártvezetők és a pártvezérkar kezében van, melléjük sorakoznak fel az aktív párttagok, akiknek szerepe többnyire csak a helyeslésre korlátozódik, de adott esetben ellenőrzést gyakorolhatnak, vitafórumként működhetnek, kifogást emelhetnek - azok a választók és szavazók, akik nem csatlakoznak aktívan a párthoz, csupán a választási időszakok vagy szavazatgyűjtő körutak propagandájának alanyai 2.A modern pártok történeti típusai Történeti kialakulásuk szerint öt nagy átfogó csoportba sorolhatjuk be a modern politikai pártokat. 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 1. PROTOPÁRTOK - a protopártok a modern pártok korai formái - idetartoznak a honorácior pártok, a rendi pártok, a szektásodott vallási-politikai pártok, az értelmiségi szellemi elitpártok - protopártnak tekinthetők a gyakorlatban ritkán előfordult, Ostrogorski által ajánlott ad hoc választási pártok 2. SZERVEZETT PÁRTOK - a modern pártok első igazi formája - a párt szervezete, tagsága és tevékenysége stabil és állandó - Gramsci a modern szervezett pártot egyenesen a modern politikai élet „új fejedelmének” nevezte (utalva Machiavelli: A fejedelem c. művére) 3. TÖMEGPÁRTOK - részben a szervezett pártokkal együtt alakultak ki - a választójog kiszélesedése teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a párt az addig politikai képviselettel nem rendelkező „politikai névtelenek” tömegét megszervezze, s új politizálási eszközöket vigyen be a politikai életbe - a tömegpártok tipikus megjelenési formái az osztálypártok, a világnézeti vagy ideológiai pártok 4. VERSENGŐ NÉPPÁRTOK, „CATCH ALL” PÁRTOK - ez a pártalakzat az 50-60-as évtizedek terméke - a versengő párt olyan heterogén párt, amely minden társadalmi réteg szavazóiért verseng, és minden réteg érdekeinek a képviseletét felvállalja - politikai programja rendkívül általános, tartózkodik az ideológiára, világnézeti elvekre hivatkozástól 5. TOTALITÁRIUS PÁRTOK - ezeken belül elkülönülnek a fasiszta és a bolsevik típusú pártok - a totalitárius párt erős kényszerítő hatalmi szervezet, az ideokrácia szerepe erős benne, minden külső és belső politikai csoportosulást elfojt, a rendszer központi eleme a diktátor, akinek hatalma korlátlan és kiszámíthatatlan 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 2. A pars pro toto elve - a párt elnevezés a latin pars, vagyis rész szóból ered, s arra utal, hogy minden párt csak a társadalom egy részét képviseli, soha nem az egészet - a pars pro toto elve azt jelenti, hogy a párt ugyan a részt képviseli, de az egészre kíván hatni  a párt alakító, szervező tevékenysége a társadalom egészére irányul - a párt csak más párthoz való viszonyában értelmes kategória  a párt mint pars, mint rész eleve feltételezi más parsok, részek létét és működését, csak együtt jeleníthetik meg a társadalom és a politikai élet egészét  persze minden pártban megvan az egyetemessé válás igénye, az, hogy saját magát a társadalom egészét reprezentáló szervezetként és politikai erőként fogja fel - a pars pro toto elve utal arra is, hogy a pártok nem egyetlen politikai részterület befolyásolására vagy feladat és cél megvalósítására kapnak felhatalmazást a választóiktól, hanem átfogó, minden fontos társadalmi szférára kiterjedő politika megvalósítására kaptak felhatalmazást - a pars pro toto elvéből kifolyólag a pártoknak a társadalom minden fontos területére vonatkozóan kell, hogy legyenek programszerű célkitűzései - a pártok programjai az ún. „részpolitikák” teljes körét átfogják  ez különbözteti meg például a politikai pártokat a csak egy-egy terület érdekkonfliktusainak megvívására felkészült érdekszervezetektől, korporációktól 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 3. A bolsevik típusú kommunista pártok. Az állampárt és az állampárt szociológiai karaktere 1.A bolsevik típusú kommunista pártok A bolsevik típusú kommunista pártok a modern politikai rendszerek intézményei. Funkciójuk, szervezeti rendszerük, működési mechanizmusuk, hatalmai pozíciójuk és hatáskörük oly mértékben különbözik az összes többi politikai párttól, hogy kétséges: vajon szociológiai értelemben egyáltalán pártnak tekinthetők-e? A bolsevik típusú kommunista pártok szociológiai jellemzői: 1. a bolsevik típusú kommunista pártok megkülönböztető jegye s minden párttól elkülönítő jellemzője, hogy nem egyszerűen az azonos ideológiát elfogadó emberek összessége, hanem élcsapat (a párthoz tartozás különös érdem, kitüntetés)  Lenin szerint a párt a „munkásosztály élcsapata”, a munkásosztály legjobbjait tömöríti magában 2. a bolsevik típusú kommunista pártok élcsapat és ideológiai elitpárt önképe lényegileg háromirányú kizárólagossági igényen alapszik: a. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és adekvát ideológiájuk b. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és egyedül helyes társadalom-, ember- és természetfilozófiája c. bolsevik típusú kommunista párt az egyedül igazán hivatott politikai szervezet a hatalom birtoklására és gyakorlására 3. az ideológiai elitpárt felsőbbrendűségi tudata és a messianisztikus küldetés és elhivatottság vállalása a többséggel szemben történelmi hősiesség pátoszát kölcsönözte minden párttagnak 4. a „magában való” munkásosztály „magáért való” osztállyá szerveződése csak a párt közvetítésével történhet meg 5. a bolsevik típusú kommunista pártok ideológiája és politikai gyakorlata tartalmaz egyfajta omnipotens (mindenható) és omnikompetens (mindenre jogosult) önképet 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 6. a bolsevik típusú kommunista pártok egyik legfontosabb megkülönböztető jegye a demokratikus centralizmus  a demokratikus centralizmus a deklarált működési alapelve a kommunista pártoknak, illetve a kommunista országok egész politikai intézményrendszerének  főbb elemei:  a vezető testületek tagjait demokratikusan és titkosan, alulról felfelé választják meg  a testületek tagjai választóik által visszahívhatók tisztségükből  a felsőbb testület döntései kötelezőek az alsóbb szervekre és a tagokra  a meghozott döntéseket a kisebbség is köteles képviselni és végrehajtani, esetleges további ellenvélemény pedig csak a döntést hozó vagy a felsőbb fórumokon képviselhet 7. a hatalom koncentrálása egycentrumúvá változtatta a politikai rendszert  a pártközpontú hatalomkoncentráció rendszerében egyetlen párt kezében összpontosult minden hatalom 8. a bolsevik típusú kommunista pártok jellemzője volt egyfajta szervezeti karizmatikus hit és meggyőződés, amely azután a konkrét vezetők személyében perszonifikálódott 9. a politikai gyakorlatot hosszú időn át a „cél szentesíti az eszközt” elve hatotta át 10. a párt uralja az alkotmányos jogi rendszert azáltal, hogy valóságos, bár informális törvény- és jogszabályalkotó szerepet játszik 11. a pártok belső centralizáltsága nemzetközi relációban is érvényesült, egy erősen centralizált nemzetközi pártrendszert alkotva 2. Az állampárt kialakulása a szocialista országokban - az állampárt a kelet-közép-európai diktatórikus szocializmusok hatalmi rendszere (történelmileg először az ázsiai államszocializmusban alakult ki 1917 után) - az 1917 utáni történelmi fejlődés eredményeként, a marxi egységes, koncentrált államhatalom összecsúszott a lenini elképzeléseken alapuló bolsevik típusú párttal  az így kialakult állampárt példátlanul sikeresnek bizonyult a hatalom megtartása, a politikai ellenfelek háttérbe szorítása, majd kiiktatása során - a másfél évtized alatt kialakult és intézményesült állampárt szerkezetéből és belső mentalitásából fakadt a személyi kultusz igénye 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás - a koncentrált állampárti hatalmi rendszert és diktatúrát, valamint annak személyi kultuszos formáját kényszerítették rá 1945 után a szovjet csapatok által megszállt kelet-közép-európai országokra - 1989 és 1992 között, a lezajlott társadalmi rendszerváltások következtében ezek a pártok szétestek, megszűntek vagy átalakultak 3. Az állampárt karaktere - az állampárt az államigazgatási és katonai bürokráciát, valamint a pártbürokráciát és az ideokráciát ötvözte - az állampárt etatizált párthatalmat és pártosodott állami hatalomkoncentrációt valósított meg - az állampárt közvetlenül birtokolja azokat a redisztribútori, bürokratikus tulajdonosi jogosítványokat, amelyekkel meghatározza a gazdasági újratermelési folyamatokat - az egymásba csúszott párt- és állami bürokrácia sajátos rekrutációs (toborzási) és mobilitási csatornákat és mechanizmusokat alakított ki  az állami vezetők kétharmada a pártapparátusból került ki és került oda vissza egy idő után - az állampárt vezetői, szervei közvetlenül birtokolják a közhatalmi jogosítványokat, az állami tisztségeket - az állampárt „szervezeti karizmáját” a mindenkori diktátor személyesítette és jelenítette meg 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 4. A modern pártok általános jellemzői és funkciói 1.A modern pártok általános jellemzői, fogalmi ismérvei - a pártok nem állami szervezetek, az állami szervezeti rendszeren kívül jönnek létre, a parlamentben és az önkormányzati képviseleti szervezetekben működnek - a pártok nem rendelkeznek közhatalmi jogosítványokkal  nem hozhatnak az állampolgárokra általánosan kötelező vagy egyedi kötelező határozatokat, jogi normákat, döntéseket; nem rendelkeznek állami kényszerítő erővel és szervezettel - a pártoknak önkéntes alapon szervezett és nyilvántartott tagságuk van (a pártba bevagy kilépés szabad egyéni akaratelhatározáson alapul - a pártok tevékenysége, belső felépítése és szervezete, működésének jellege és területe jogilag nem szabályozott - a pártoknak saját programjuk, ideológiájuk, értékrendjük van - a pártoknak jelölt- és listaállítási joguk van az országos és a helyi állami-képviseleti választásokon - a modern pártok szervezett pártok  a párt racionálisan megszervezett és hierarchizált gépezet, amelyben érvényesítik a munkamegosztás s a koordinálás szervezési elveit, valamilyen módon ötvözik az egyszemélyi és testületi vezetést, a pártalkalmazottak és a vezetők szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyban működnek - a modern pártokra a stabilitás jellemző  a stabilitás követelménye időbeli, szervezeti és a tagság stabilitását jelenti - a pártok fő célja a politikai hatalmi pozíciók megszerzése és megtartása - a modern pártok ma már többfunkciós szervezetek 2. A modern pártok funkciói 1. szabályozott és nyilvános versengés a szavazatokért, a képviselői mandátumokért és ezen keresztül a kormányzati hatalomért 2. tagok, támogatók és politikai vezetők toborozása, a vezető pozíciókra való felkészítés és kiválasztás 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 3. az érdekek integrálása és képviselete 4. közvetítés a társadalom rétegei és érdekcsoportjai, valamint a társadalom között 5. felkészülés a kormányzati feladatok ellátására; kormányzati pozícióba kerülés esetén kormányzati politika kidolgozása és az ország kormányzása 6. politikai döntések kidolgozása, előkészítése és meghozatala 7. a választási rendszer meghatározása, a választási versengésben jelöltek állítása és részvétel a választási versenyben, a szavazatok maximalizálása 8. a politikailag releváns információk beszerzése, gyűjtése, feldolgozása és továbbítása a politikai közvélemény felé, ezzel a politikai közvélemény alakítása, befolyásolása 9. a politikai kultúra kialakítása, befolyásolása politikai viselkedési, gondolkodási mintákon keresztül, politikai értékek és szerepek megjelenítése, mindezekkel a politikai szocializációs folyamatok meghatározása 10. részvétel a nemzetközi politikai életben, nemzetközi pártszervezetekben, a nemzetközi politika befolyásolása 5. A pártrendszert meghatározó tényezők A pártrendszer jellegét, struktúráját, működését legerősebben a következő tényezők határozzák meg: 1. a társadalom politikai és kulturális tradíciói 2. a társadalom struktúrája 3. a választási rendszer 4. a politikai kultúra és a politikai tagoltság 5. a politikai rendszer hatalmi szerkezete (egy-, két- vagy többcentrumú-e?) 6. regionális és etnoregionális viszonyok 7. államforma és államszerkezet 9 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 6. Pártrendszer-típusok, a pártrendszerek csoportosítása 1.A pártok száma alapján 1. Egypártrendszerek 2. Kétpártrendszerek 3. Többpártrendszerek (általában 3-5 versengő párt) 4. Sokpártrendszerek (5-8 vagy több párt esetén) 2.A párt és az állami szervek egymáshoz való viszonya alapján kialakított tipológia 1. Államközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (a kezdeti pártosodás ideje, a honorácior és egyéb protopártok időszakában) 2. A modern pártelvű politikai rendszerekben működő pártrendszerek (modern versengő pártok, amelyek az állami pozíciók bizonyos körét „zsákmányolják”, de az állami szervek viszonylag erős autonómiája és elszigetelése a pártoktól megmarad) 3. A pártközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (általában egypártrendszerek vagy áltöbbpártrendszerek, amelyekben egyetlen párt birtokolja ténylegesen a hatalmat, az állami szervezetek autonómiája nem érvényesül, a hatalomért folytatott versengés tilos) 3.A hatalom birtoklásának módja alapján 1. Monopolisztikus vagy totalitárius pártrendszerek (egyetlen párt kizárólagos hatalma érvényesül, zárt pártrendszer, mert új pártok nem alakulhatnak, a politikai versengés kizárt) 2. Hegemonisztikus pártrendszerek (az egypártrendszerek pragmatikus és fellazult rendszere, amelyben versengő pártok ugyan nem működhetnek, de bizonyos nyomásgyakorló csoportok, szervezetek működnek, egyfajta latens pluralizmus és érdekbeszámítás érvényesül) 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 3. Pluralista-versengő pártrendszerek (nyílt és szabályozott politikai versengés folyik a hatalomért, a pártrendszer nyitott, tehát új pártok alakulhatnak, a kormányzati hatalomban a váltás lehetősége reális) 4.A többpártrendszerek koncentráltsága alapján (Maurice Duverger) 1. Dekoncentrált, versengő többpártrendszerek 2. Koncentrált, versengő kétpártrendszerek a. merev kétpártrendszerek (szigorú elválasztottság és szavazási fegyelem érvényesül a pártokban, pl.: Anglia kétpártrendszere) b. rugalmas kétpártrendszerek (az elválasztottság kevésbé éles, nincs szigorú szavazási fegyelem, pl.: az USA pártrendszere) 3. Koncentrált egypártrendszerek (volt szocialista országok) 5.A pártok versengése és a pártrendszer polarizáltsága alapján (Giovanni Sartori) 1. Nem versengő pártrendszerek a. Egypártrendszerek, amelyek belső hatalmi szervezetük alapján lehetnek:  totális  autoriter  pragmatikus egypártrendszerek b. Hegemón pártrendszerek, amelyek lehetnek  ideologikus  pragmatikus pártrendszerek 2. Versengő pártrendszerek a. predomináns pártrendszerek b. kétpárti rendszerek c. mérsékelten pluralista pártrendszerek d. szélsőségesen pluralista pártrendszerek 3. Atomizált pártrendszerek 11 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás GIOVANNI SARTORI – EGYPÁRTRENDSZEREK IDEOLÓGIAILAG TOTÁLIS erősen kényszerítő, ideologizáltan megköveteli AUTORITER erősen kisebb ideológiai intenzitású, az működik, a kényszerítés lazább, de még gyengesége jellemzi, feszített ez is kizár minden más jellegű ugyanakkor együttműködő politikát jellegű is a BELSŐ ÉS KÜLSŐ CSOPORTOKKAL VALÓ VISZONYAIK ALAJÁN A DIKTÁTOR JELLEMZŐJE TEKINTETÉBEN politizálást ÉRDEKBECSATORNÁZÁS PRAGMATIKUS előzőekre nyitott minden belső és külső csoportautonómiát megszüntet minden csoportautonómiát az jellemzők alcsoportok tekintetében és a periférián bizonyos autonómiát is enged elismer, de korlátozó számukra a korlátlan és előre kiszámíthatatlan hatalom korlátozó erőkkel korlátlan, bár részben előre folyamatosan alkudozik, a kiszámítható hatalom megkötött alkuk korlátozzák hatalmát minden érdektörekvést és az érdekkifejezés funkcióját beszámításos pluralistást elfojt, jellemzője kizárólagosan figyelembe az elnyomás kizárás eszközével él kisajátítja, a módszerrel vesz bizonyos érdekeket, felszívja azokat 12 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás A hegemón pártrendszerekben másodosztályú pártok is működhetnek, melyek csak létükben engedélyezettek, az ellentmondás, a hatalmi harc nem engedélyezett számukra. Sem hatalmi váltás, sem verseny nincs. GIOVANNI SARTORI - VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK PÁRTRENDSZEREK PREDOMINÁNS Predomináns pártrendszer kialakulásáról akkor beszélünk, amikor: 1. stabil választási rendszer fenntartása mellett, 2. legalább három egymást követő választás alkalmával, 3. tisztán abszolút többséget tud egy párt megszerezni, 4. és/vagy a győztes és a második legtöbb szavazatot elnyert párt eredménye között 10% vagy ennél is jelentősebb az eltérés KÉTPÁRTI RENDSZEREK Például: India, Japán, Uruguay Kétpártrendszerről akkor beszélünk, ha: 1. két párt van versenyben a megszerezhető parlamenti helyek abszolút többségéért 2. a két párt közül a nyeréskor az egyik elnyeri az elégséges parlamenti többséget 3. a győztes párt egyedül kormányoz 4. a hatalmi váltásra a két párt között reális remény van PÁRTRENDSZEREK PLURALISTA MÉRSÉKELTEN Például: Anglia, USA, Új-Zéland 1. nem kétpárti (3-5), de kétpólusú koalíciós forma 2. centripetális verseny van 3. relatíve kis ideológiai különbség van a releváns pártok között Például: Belgium 13 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 1. rendszerellenes pártok jelenléte PÁRTRENDSZEREK SZÉLSŐSÉGESEN PLURALISTA Szakács Tamás 2. kétoldalú ellenzék léte 3. egy párt vagy pártok egy csoportjának a centrumban történő elhelyezkedése 4. eredendő ideológiai mintázat megléte 5. ideológiai polarizáció 6. a centrifugális erők uralkodnak el a centripetális erők felett 7. nem felelős ellenzék léte 8. jellemző a túllicitálás politikája 6.A pártok Robert Dahl általi csoportosítása 1. szigorúan versenyző pártrendszerek 2. együttműködő-versenyző pártrendszerek 3. szövetkező-versenyző pártrendszerek 4. szigorúan szövetkező pártrendszerek 7. A pártok Jean Blondel általi csoportosítása 1. kétpártrendszerek 2. „két és fél” pártrendszerek (átmenet a tiszta kétpártrendszer és a sokpártrendszer között) 3. többpártrendszerek domináns párttal 4. többpártrendszerek domináns párt nélkül 8. A pártok Stein Rokkan általi csoportosítása 1. „brit-német típusú” pártrendszer (két nagy versengő párt erős dominanciával, egy vagy több kispárt mellett 2. „skandináv típusú” pártrendszer (egy nagy párt és vele versengő több kispárt) 3. „még éppen” többpártrendszer (három vagy több párt egyforma arányú részvétele a parlamentben) 14 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 7. A magyar pártrendszerek történeti periodizációja, általános és egyedi vonásai 1.A magyar pártrendszerek történeti periodizációja 1. AZ ELSŐ KORSZAK: A PREMODERN PÁRTRENDSZER (az 1867-től 1918-ig tartó, premodern, honorácior pártokból álló, lényegileg kétpólusú versengő pártrendszer) 2. A MÁSODIK KORSZAK: PARLAMENTEN KÍVÜLI ÁTMENETI SOKPÁRTRENDSZER (az 1918 őszétől 1919. március 21-ig tartó, „parlamenten kívüli” időszak zűrzavaros pártrendszere) 3. A HARMADIK KORSZAK: KOMMUNISTA TOTALITÁRIUS EGYPÁRTRENDSZER (az 1919. március 21-től 1919 augusztusáig tartó kommunista diktatúra pártrendszere) 4. A NEGYEDIK KORSZAK: PREDOMINÁNS VERSENGŐ PÁRTRENDSZER (1919 ősze – 1944. március 19.) 5. AZ ÖTÖDIK KORSZAK: TOTALITÁRIUS NEMZETISZOCIALISTA EGYPÁRTRENDSZER (az 1944. október 16-tól működő fasiszta-nemzetiszocialista diktatúra totalitárius egypártrendszere) 6. A HATODIK KORSZAK: KORLÁTOZOTT, DE VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA TÖBBPÁRTRENDSZER (1944 decemberétől 1949-ig szinte folyamatosan átalakuló többpártrendszer) 7. A HETEDIK KORSZAK: KOMMUNISTA EGYPÁRTRENDSZER (1949-től 1953-ig totalitárius, 1953-tól monopolisztikus, majd a 80-as évtizedben hegemonisztikus-pragmatikus egypártrendszer működött) 8. A NYOLCADIK KORSZAK: AZ 1990-TŐL MŰKÖDŐ VALÓDI VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA DEMOKRATIKUS TÖBBPÁRTRENDSZER 15 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 2.A magyar pártrendszerek általános vonásai A magyarországi pártok és pártrendszerek fejlődésében megfigyelhetők azok az általános vonások, amelyek Európa többi polgári országában is jellemezték a pártok és pártrendszerek kialakulását és korai fejlődését: - a honorácior pártok tömeges kialakulása a XIX. század közepétől - a kezdeti pártok lényegében „képviselői pártok” voltak - a pártok professzionalizálódása és a hivatásos politikusok megjelenése a pártfejlődés XX. századi időszakára volt jellemző - tömegesen alakultak parlamenten kívüli pártok, politikai egyesületek, amelyek közül kevés lett parlamenti párt - a pártok professzionalizációja leginkább az első világháború után válik jellemzővé 3.A magyar pártrendszerek egyedi vonásai A magyarországi pártrendszer történeti egyediségét meghatározó tényezők: - az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése - „felirati” és „határozati” pártok kialakulása - a közjogi viták állandósulása és dominanciája 1867-től a századfordulóig - a kapitalista gazdasági rendszer és társadalmi berendezkedés új politikai törésvonalainak a pártpolitikai „leképeződése” A magyar pártrendszer alakulását meghatározó további tényezők: - a szociáldemokrata párt megjelenése, az agrárszocialista pártok megalakulása, a magyar „szabadelvű konzervatív” pártok, majd a radikális polgári-liberális pártok létrejötte - az első világháború és lezárásának hatása a magyarországi pártrendszerre - a második világháború és annak hatása a magyarországi pártrendszerre - a kommunista és a nemzetiszocialista egypárti pártrendszerek hosszú idejű működése, továbbá a többszöri rendszerváltás hatása a magyarországi pártrendszerek alakulására 16 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 8. A magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza – premodern pártrendszer (1867-1918) - a magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza 1867-től 1918 őszéig, a kiegyezéstől a parlament feloszlatásáig és a monarchia összeomlásáig, a Kormányzótanács kinevezéséig tartott - az 1865-ben összehívott Országgyűlésben honosodott meg a Felirati Párt és a Határozati Párt  e két nagy párt átalakulások, kiválások, egyesülések és névváltoztatások után és közben a dualista korszak két meghatározó pártja maradt:  Felirati Párt  Deák-párt  Szabadelvű Párt  Nemzeti Munkapárt  Határozati Párt  Negyvennyolcas Párt  Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt  Függetlenségi Párt  Egyesült Független és Negyvennyolcas Párt A magyarországi dualista korszak premodern pártrendszerének jellemző vonásai: - olyan parlamenti pártok alkotják, amelyek megválasztott képviselőkből állnak össze - a pártok jogilag nem léteznek, nem jegyzik be őket, s nincs szervezeti-működési szabályzatuk - a pártoknak nincs még írott és hosszabb távra szóló programjuk, egy-egy közjogi, gazdasági, nemzetiségi, jogállási kérdésben aktuálisan alakítják ki álláspontjaikat és szavaznak aszerint, hogy melyik vezető politikus vagy álláspont pártján állnak - az Országgyűlésben képviselőcsoport mint szervezet és ezekhez kötődő jogosítványok nem léteztek - a pártoknak nincs parlamenten kívüli szervezeti érhálózata, állandósult szervezeti háttere és tagsága - a párt érdemi működése a parlamentre és a sajtónyilvánosságra szorítkozik - a pártálláspontok kialakításának, a politikai egyeztetéseknek a színterei: az Országház; a pártklub vagy pártkör; a helyi választások idejére összehívott, a jelöltállítást, támogatást, álláspontokat egyeztető vacsorák, megbeszélések - a pártpolitizálás szélesebb integráló eszköze a pártsajtó 17 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás - a pártoknak nyilvántartott tagságuk, szabályzatuk nem volt - a képviselők nagy része földbirtokos, ügyvéd, értelmiségi foglalkozású volt - az egyéni választókerületek jelöltjeit a helyi választókerületi gyűléseken választották ki és szervezték meg a jelölt megválasztását - a kezdeti közjogi viták miatt kétpólusú, egymással élesen versengő többpártrendszer jött létre, amelyben élesen szemben állt egymással a kormánypárt és az ellenzék - a dualizmus politikai szervezeti rendszerében keveredtek az országos, a megyei pártszervezetek és politikai egyesületek, egyletek és politikai körök - a pártrendszerbe fokozatosan léptek be az ideológiai-világnézeti és az osztály- és rétegpártok (szervezett és nyilvántartott tagsággal működő párt az MSZDP és az Országos Antiszemita Párt volt csupán) - a premodern magyarországi pártrendszerben a XX. század elejére már egy sokpárti parlamenti és aktívan politizáló parlamenten kívüli pártrendszer alakult ki  az egymással versengő pártcsaládok:  a konzervatív, majd újkonzervatív pártok,  a szabadelvű konzervatív pártok,  a hazafias-patrióta ártok és politikai egyletek,  a szocialista-marxista munkáspártok,  agrárszocialista pártok, továbbá radikális gazdasági pártok,  a liberális, majd radikális liberális pártok voltak 18 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Szakács Tamás 9. A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa, valamint 1919 márciusa és 1919 augusztusa között 1.A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa között - 1918 őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása, a dualista államrendszer megszűnése után a pártok közötti „közjogi” politikai törésvonal és megosztottság megszűnt - 1918 októbere és 1919. március 21-e között egy viharos gyorsasággal átalakuló és átmeneti sokpártrendszer alakult ki Magyarországon - az átalakuló és átmeneti pártrendszer jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze:  a dualizmus időszakának meghatározó pártjai szétesnek, szétválnak, átalakulnak  tömeges számban jönnek létre új és újabb pártok  a pártrendszeren belül egymástól élesen elkülönülő pártcsaládok és politikai szervezetek, mozgalmak és a pártok hátterét jelentő civil háttérszervezetek alakulnak ki  nemcsak sokpárti pártrendszer, hanem sokféle ideológia centrumot felmutató, ideológia