Római jog I. dologi jog

Előnézet

A jegyzetről

Római jog I., IV. tétel, dologi jog, 41. tétel kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)

Név

Római jog I. dologi jog

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Római jog

Év

2019

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

Jelentem

RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 1/47 401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI I. - A DOLOG (RES) FOGALMA DOLOG: önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn nem minősül dolognak: a) az alkatrész: olyan testi tárgy, amely valamilyen kapcsolat folytán elvesztette önállóságát (pl. asztal lába) b) a dologösszesség: olyan dolgok csoportja, amelyeket a közfelfogás (communis opinio) közös név alá foglal össze c) az emberi uralom alá nem hajtható dolgok; pl. tengerfenék, égitestek d) a szabad ember teste, mert: „senki sem tekinthető a testrészei tulajdonosának” („dominus membrorum suorum nemo videtur”) II. - A VAGYON FOGALMA ÉS MEGJELÖLÉSEI A RÓMAI JOGBAN VAGYON: valakit (egy meghatározott jogalanyt) megillető, - pénzben kifejezhető jogok és kötelezettségek összessége (Benedek Ferenc: a vagyon az azonos célra rendelt, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogosultságok és kötelezettségek összessége) kezdetben a vagyon fogalma: egy személy dolgainak (ingó és ingatlan vagyontárgyainak) összessége (familia pecuniaque) később vagyon elvontabb jogi fogalma: apától származó vagyon (patrimonium) vagy javak (bona) Ulpianus meghatározása nemcsak a tulajdonunkban álló dolgokat tekinti a vagyon összetevőinek, hanem azt is, ami minket megillető, pénzben kifejezhető jogosultságban, perelhetőségben nyilvánul meg modern vagyonkoncepció: nem magukat a dolgokat, hanem az azokon fennálló jogokat (pl. tulajdonjogot) tekinti a vagyon alkatrészeinek („vagyontételeknek”) a) b) c) AKTÍV VAGYON: a vagyonon belül a jogosultságok („aktívumok”) vannak túlsúlyban PASSZÍV VAGYON (hereditas damnosa a hagyaték tekintetében): a vagyonon belül a kötelezettségek („passzívumok”) vannak túlsúlyban KÜLÖNVAGYON (pl.: peculium): a vagyonon belül egyes vagyontárgyak elkülönülnek, egy kisebb alegységet képeznek. III. A DOLOGI JOG TARTALMA a római jog ókori tankönyveiben a dolgokról szóló rész (de rebus) nemcsak a dologi, de az öröklési és kötelmi jogokat is tárgyalja (még nem különültek el) a dologi jog önálló kategóriaként először a középkorban jelent meg (ius reale) az in rem actio-val védett jogok felosztása: a) b) saját dolgokra vonatkozó jog (ius in re sua) : a tulajdon idegen dologbeli jogok (ius in re aliena): más dolgán állnak fenn; pl.: szolgalom, zálogjog, örökhaszonbérlet, felülépítményi jog ~1~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 2/47 402. A DOLOGOSZTÁLYOZÁSOK 0. A DOLOGOSZTÁLYOZÁSOK nem elvont (ld. görögök), hanem gyakorlati rendszerezés; szemléletes voltuk miatt ezek napjainkig tovább élnek, és a modern magánjog részét képezik. 1. a) b) RES IN PATRIMONIO - RES EXTRA PATRIMONIUM 2. - RES IN COMMERCIO - RES EXTRA COMMERCIUM dinamikus jellegű csoportosítás a forgalomképesség alapján; a dolgok egyik embertől a másik emberhez való kerülésük alapján tesz különbséget (adásvétel - commercium) res in commercio: forgalomképes dolgok; azok a dolgok, melyek alkalmasak adásvételre res extra commercium: forgalmon kívüli, forgalomképtelen dolgok, eladása tiltott nehézségek: vadállat forgalomképes, de nem tartozik senki vagyonába; per alatt álló telek beletartozik valamelyik peres fél vagyonába, de forgalmon kívüli dolog is egyben a) b) - 3. a) b) - - a nyugvó állapotú dolgokat statikusan szemlélve magánvagyonba tartozásuk alapján rendezi 2 csoportba: res in patrimonio: a magánvagyonba tartozó dolgok, a magánszemélyek tulajdonában álló dolgok res extra patrimonium: a magánvagyonon kívül eső dolgok, (pl.: nyugvó hagyaték, középületek) vagy azok a dolgok, amelyek nem is állhattak magántulajdonban (pl.: vallási kultusz tárgyai, császárkorban a bíborcsiga, res communes omnium (bíbor: purpura)) RES DIVINI IURIS - RES HUMANI IURIS ez a dolgok legfőbb felosztása (summa divisio) (Gaius és Iustinianus szerint): egyes dolgok az isteni jog alá tartoznak, mások pedig az emberi jog alá res divini iuris: (isteni jog alá tartozó dolgok) → sem magánvagyon, sem forgalom tárgyai nem lehettek SZENT DOLOG (res sacra): a rómaiak által az égi isteneknek (dis superis) szánt és a ius sacrumnak megfelelően felszentelt épületek, tárgyak, eszközök; sem magánvagyon, sem forgalom tárgyai nem lehettek; ellopásuk bűncselekménynek számított TEMETKEZÉSI HELY (res religiosa): az emberi holttestet magában foglaló sír (az alvilági istenekre bízott (dis Manibus)) dolgok csoportja; a rabszolga sírja sem kivétel, de az ellenségé igen SÉRTHETETLEN DOLGOK (res sanctae): a városok falai és kapui, melyek ugyan nem függtek össze az istenek tiszteletével, de az emberi behatásokkal, támadásokkal szemben az istenek különleges védelme alatt állottak res humani iuris: (emberi jog alá tartozó dolgok) KÖZDOLGOK (res publicae): a római állam ill. városok tulajdonában voltak; vagyis: 1. a közhasználatú dolgok (kikötők, középületek) 2. közösségek vagyona (közföld (ager publicus), állami rabszolgák (servi publici)) MAGÁNDOLGOK: (res privata): mindaz, ami nem közdolog; nem feltétlenül kell magántulajdonban állnia, lehet uratlan is 4. - RES COMMUNES OMNIUM mindenkit megillető dolgok: levegő, folyóvíz, tenger, tengerpart (litus maris) mindaddig uratlanok, amíg valaki birtokbavétellel tulajdont nem szerez felettük a iustinianusi Institutiok kimondták: a tengerpart egyáltalán nem került a birtokló tulajdonába 5. - RES NULLIUS senki vagyonába sem tartoznak (nullius in bonis est): a senki dolgai, az uratlan dolgok pl.:az összes isteni jog alá tartozó dolog, az emberi jog alá tartozó köz dolgai és a nyugvó hagyaték; tulajdonképpeni uratlan dolgok: vadak, halak, madarak, elhagyott dolgok hasonlít a res extra patrimoniumhoz, azok nem is tartozhattak magántulajdonba 6. a) b) RES CORPORALES - RES INCORPORALES res corporales: testi dolgok, amelyeket érzékelni lehet res incorporales: testetlen dolgok, azok a vagyoni értékű alanyi magánjogok, melyek adásvétel tárgyai lehetnek (pl. haszonélvezet, követelések) ~2~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 7. a) b) 8. - 9. - 3/47 RES MANCIPI - RES NEC MANCIPI a dolgok legősibb felosztása res mancipii: azok a dolgok, melyek tulajdonát ősi, ünnepélyes átruházó ügylettel (mancipatioval vagy in iure cessioval) kellett átruházni - az itáliai földön fekvő telkek - mezei telki jogok (szolgalmak): út, gyalogút, marhahajtás, vízvezetés - rabszolgák - négylábúak, melyeket igavonásra, teherhordásra használnak (marha, öszvér, ló, szamár) res nec mancipi: a dolgok tulajdonjogát puszta átadással (traditio) át lehetett ruházni, és e dolgok nem is lehettek mancipatio tárgyai RES IMMOBILES - RES MOBILES a mai alapvető jelentőségű felosztás háttérbe szorította az előzőt (res (nec)mancipi) res immobiles: ingatlan dolgok; a telek, és minden, ami azzal összefügg (telekalkatrészek, mint növényzet, épület) res mobiles: ingó dolgok, az összes többi dolog res se moventes: később alakult ki, az ingó dolgok közül önállósították a mozgó dolgokat (rabszolgák, állatok) RES CONSUMPTIBILES elhasználható dolgok: a használat által felemésztődnek (pl. gabona, bor, pénz, ruha) 10. RES FUNGIBILES helyettesíthető dolog: ezeknek lényege súlyukban, számszerűségükben, mértékükben áll; mennyiséggel (quantitas) hivatkoznak rá pl. gabona, arany – egy halom pénz stipulatiojakor csak 1 db stipulatio hangzik el, nem annyi, ahány db érme van az előzővel nagyjából megegyezik, de vannak olyan elhasználható dolgok, melyek nem helyettesíthetők pl. cukrászati remekmű. 11. RES DIVISIBILES - RES INDIVISIBILES res divisibiles: csak mennyiséggel bíró, károsodás nélkül (sine damno) osztható dolgok res indivisibiles: oszthatatlan dolgok, pl.: rabszolga, szobor 12. RES SIMPLEX - RES COMPOSITA - UNIVERSITAS RERUM res simplex: egyszerű dolog, amely természeténél fogva egy, egységes; a közfelfogás szerint nem részekből tevődik össze; lehet természetes (pl. fa) és mesterséges (gerenda) res composita: összetett dolog, több egyszerű dologból (alkatrészekből – partes, portiones) áll, mégis egy dolognak minősül, a köztük lévő állandó kapcsolat folytán elvesztették önálló mivoltukat; mindig emberi tevékenység által jön létre universitas rerum: dologösszesség, a közfelfogás több egymáshoz hasonló dolgot foglal egy közös név alá anélkül, hogy ezáltal az egyes dolgok önállósága megszűnne (pl. nyáj, könyvtár) az összetett dologtól eltérően nem egy, hanem töb dolog 13. - INSTRUMENTUM felszerelés az összetett dolgok és a dologösszesség közötti közbenső alakzat ezek a dolgok nincsenek olyan szoros kapcsolatban egymással, mint az összetett dolog alkatrészei, összefüggésük mégis több, mint a dologösszességet kitevő dolgok közötti kapcsolat (pl. telek, ház, fürdő) több olyan, közös név alá foglalt dolog, amelyek a maguk összességében egy bizonyos másik dolog szolgálatára vannak rendelve gazdasági célt szolgálnak, mégsem függnek össze az adott dologgal fizikailag (nem alkatrészek), önálló létük, s ezért önálló jogi helyzetük van 14. PERTINENTIA tartozék olyan egyes dolgok, melyek egy fődolog szolgálatára hivatottak anélkül, hogy azzal a fődologgal egy dolgot alkotnának ~3~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) - 4/47 nincs materiális kapcsolatban a fődologgal, a fődolog működőképes a tartozék nélkül is pl. szekér és pótkerék, gyűrű és tokja) a fődologról kötött szerződés külön kikötés hiányában a tartozékra is kiterjed 404. A RÓMAI TULAJDON FOGALMA, TARTALMA [MINIMUM TÉTEL XIV.] I. - A RÓMAI TULAJDON MEGHATÁROZÁSA a tulajdon jogintézménye a preklasszikus korban kialakult; a forrásokban definíciót azonban nem találunk, csak utalásokat: - TULAJDONJOG - a római tulajdon olyan jog, amely a) dolgokra vonatkozik (rabszolgára is; „servi res sunt” - Ulpianus) b) teljes hatalmat, rendelkezési lehetőséget biztosít a tulajdonos dolga felett - TULAJDONJOG (2): - a tulajdon a legtágabb, legteljesebb alanyi magánjog a tulajdon teljességének időbeli korlátlansága, melyet csak tv. vagy maga a tulajdonos korlátozhat. II. - A TULAJDON TARTALMA a tulajdonból (egy dolog feletti teljes hatalom) fakadó jogosultságok; a tulajdonos - (1): egy dolog feletti teljes hatalom, amelynél fogva „a magáéban mindenki megteheti mindazt, amivel nem zavar másokat” – Ulpianus (a nemtulajdonosok érdekeinek a tulajdonjog teljességét korlátozó szerepe) az a dologi jog, amelynél fogva a tulajdonos a tulajdon tárgyául szolgáló dolgokra bárki jogosulatlan behatását kizárhatja (a tulajdonjog nemtulajdonosokkal szembeni kizárólagossága) a) használhatja a dolgát (ius utendi); pl.: ekéjével szánthat – más személy csak a tulaj engedélyével használhatja, idegen dolog önkényes használata: „használatlopás” b) gyümölcsöztetheti a dolgát, s a gyümölccsel teljes mértékben rendelkezik (ius fruendi); pl.: birkája lenyírt gyapjúját eladhatja c) rendelkezhet a dolgával (ius disponendi); pl.: eladhatja, elajándékozhatja (elidegenítheti – ius alienandi), a dolgot zálogba adhatja (megterhelheti – ius onerandi) vagy átörökítheti, de tulajdonjogával „visszaélve” azt a dolog rendeltetésével ellentétesen is gyakorolhatja: rongálhatja, meg is semmisítheti (ius annihilandi); pl.: tehene tejét kiönti d) bírhatja a dolgát (habere): a dolog beleszámít vagyonába, zavartalanul magánál tarthatja e) birtokolja dolgát (ius possidendi), civilis possessor-nak minősül; a tulajdonos interdictumok formájában birtokvédelemre is jogosult az in rem actiokkal biztosított ált. tulajdonjogi védelem mellett ezek a részjogosítványok a modern jogban a tulajdon pozitív oldala a római jogban e jogosultságokat in rem actiók (rei vindicatio, actio Publiciana) védik bárki sérti is őt, akadályozza jogosulatlanul a tulajdona élvezetében, az ellen keresettel léphet fel: ezt nevezzük a modern jog szerint a tulajdon negatív oldalának (védelemre való jogosultság) ~4~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 5/47 405. AZ EGYES TULAJDONI FORMÁK [MINIMUM TÉTEL XV.] - a tulajdon kialakult jogintézményként a préklasszikus korban, a virágzó rabszolgatartó társadalom idején jelent meg enélkül ez a fejlett és erősen magántulajdonra épült gazdálkodás már el sem képzelhető voltaképpen csak egyetlen tulajdoni forma létezett, a civiljogi tulajdon, a többi kvázi tulajdon, de ettől eltekintve a fő felosztás: I. KÖZTULAJDON II. MAGÁNTULAJDON: 1. CIVILJOGI TULAJDON (KVIRITÁR) 2. PRAETORI TULAJDON (BONITÁR) 3. TARTOMÁNYI TELEK TULAJDONA 4. PEREGRINUSOK TULAJDONA 1. CIVILJOGI TULAJDON, DOMINIUM EX IURE QUIRITIUM, (KVIRITÁR TULAJDON) - a római jog szerinti magántulajdon: a „Quirites” jogán alapuló tulajdon (dominium ex iura Quiritium) = civiljogi / kviritár tulajdon 3 ELŐFELTÉTELLEL rendelkezik: a) a római magántulajdon alanya csak commerciummal bíró önjogú személy lehet (olyan civis Romanus, aki nem áll apai/férji hatalom alatt) ill. bármely ius commerciivel bíró Latinus b) nem minden dolog lehet a római tulajdon tárgya, a magánvagyonba nem tartozó dolgokon ugyanis római magántulajdon sem állhatott fenn c) a római jog a civiljogi tulajdon keletkezéséhez megkívánta a megfelelő szerzésmódot is; római tulajdon szerzésre alkalmas: ius civile és ius gentium - védelmére a tulajdoni kereset (rei vindicatio) szolgált, ez esetben mindhárom kritériummal rendelkezni kell 2. PRAETORI TULAJDON (BONITÁR TULAJDON) - ha a római tulajdon 3 feltétele közül * a megfelelő szerzésmód hiányzik, vagy * az előd nem volt tulajdonos, de valaki elbirtoklási helyzetbe került, akkor a rómaiak azt mondták, hogy a dolog az ő vagyonába tartozik - a praetor az actio Publiciana-val abszolút védelmet biztosított az elbirtoklónak 3. - TARTOMÁNYI TELEK (FUNDUS PROVINCIALIS) TULAJDONA tulajdonszerű helyzete volt civiljogi tulajdont senki sem szerezhetett rajtuk, mert állami tulajdonban álltak a telkeket a tulajdonos-szerű birtokosuk („kvázi-tulajdonosuk”) adófizetés ellenében * használhatták * gyümölcsöztethették * eladhatták * átörökíthették 4. PEREGRINUSOK TULAJDONA - a praetor a „mintha polgár lenne” (si civis esset) fikcióval - az idegeneknek is megadta a civiljogi tulajdonkeresetet (rei vindicati utilis) Posztklasszikus és iustinianusi változások: tartományi telek és peregrinustulajdon különállásának megszűnése + Iustinianus formailag is deklarálta a római magántulajdon egységét (csak a bonitár tulajdon különállása maradt meg). 406. A TULAJDON KORLÁTAI - a római tulajdon és a modern tulajdon összehasonlításakor kiemelik a római tulajdon korlátlanságát, de: valójában a törvény bizonyos konkrét tulajdoni korlátokat megállapított: ~5~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) - 6/47 a tulajdonosoknak figyelemmel kellett lenniük mások jogaira és jogos érdekeire ennek védelme + a joggal való visszaélés általános tilalma tette szükségessé a korlátozásokat a szomszédjogi és részben a közérdekű korlátozásokat a posztklasszikus korban törvényi szolgalmaknak (servitutes legales) nevezték 2 nagy csoport: 1) A KÖZÉRDEK VÉDELMÉBEN BEVEZETETT KORLÁTOZÁSOK - kógens szabályok pl.: - városon belül senkit sem szabad eltemetni / elhamvasztani, a sírhoz vezető út minden esetben megilleti a hozzátartozókat (ha idegen telken vezet keresztül) - árvíz idején a szomszéd telkén is át lehet kelni - a folyóparti telkek ugyan magántulajdonban voltak, de a tulajdonos mégis köteles volt eltűrni, hogy azon áthaladhassanak, kiköthessenek - építésrendészeti korlátozások - új bányák feltárása érdekében a telektulajdonos köteles volt eltűrni a telken végzett ásványkutatást - korlátozások a rabszolga-felszabadításokra, a rabszolgák megölése, kínzása ellen - a fényűző élet tiltása (lex sumptuaria) - az állam területéről való hadifontosságú cikkek kivitelének tilalma; pl.: fegyverek - ELIDEGENÍTÉSI ÉS TERHELÉSI TILALMAK; pl.: elidegeníthetetlen dolog volt a hozományként kapott telek a férj által, valamint a per alatt álló dolog; AZ ELIDEGENÍTÉSI TILALOM: törvényen, hatósági intézkedésen, jogügyleten alapulhatott - ELKOBZÁS (publicatio) ÉS A KISAJÁTÍTÁS (expropriatio); az elkobzást mellékbüntetésként alkalmazták; kisajátítás: a tulajdonostól dolgát akarata ellenére elveszik, általában az adásvételi szerződést alkalmazták helyette 2) - AZ EGYÜTTÉLÉS ÉRDEKÉBEN BEVEZETETT KORLÁTOZÁSOK diszpozitív szabályok ún. szomszédjogok (iura vicinitatis) a szomszédjogi korlátozásokat törvényi szolgalmaknak tekintették a zavartalan együttélés érdekében állít fel bizonyos korlátokat, véd bizonyos magánérdekeket, még a tulajdonos korlátozásával is pl.: - a házakat csak bizonyos távolságra lehetett építeni egymástól és nem szabad „elvenni” a szomszédtól a természetes fényt - a fák gallyai a szomszéd telkére nem nyúlhattak át, áthullott gyümölcs felszedésének joga - nem lehetett olyan változást eszközölni, amelyből másnak kára származna, ha pedig olyan helyzet állt elő, amelyből a szomszédot kár érheti (háza összedőléssel fenyeget), köteles volt azt megszüntetni - a cautio ellenében a tulajdonos köteles volt tűrni, hogy a szomszéd behatoljon az ő telkére (pl. építési anyagot letegyen) 407. CONDOMINIUM, IUS ADCRESCENDI I. - A TULAJDONKÖZÖSSÉG (CONDOMINIUM) egy dolgon fennálló egyetlen tulajdonjog egyszerre több személyt illet meg (a tulajdonjog van megosztva, nem a dolog) - keletkezhet a felek közötti megegyezéssel vagy véletlenül is (pl.: közös öröklés, közös kincstalálás) római jogban 1. az archaikus kori a „consortium (ercto non cito)” nevű alakzatnál találkozunk az intézménnyel: a pater familias halála után a házközösség önjogúvá vált tagjai (sui heredes) nem osztják fel egymás között a családi vagyont, hanem vagyonközösségben maradnak a társak egymástól függetlenül is, jogérvényesen rendelkezhettek az egész dologgal, annak ellenére, hogy az többeké volt a klasszikus római jogtudósok értelmezése: az egyesülés megszüntette a különböző tulajdonokat, mert egy dolgon egyszerre csak egy tulajdonjog állhat fenn egy a jogosított és mindenki más kötelezett = a tulajdon kizárólagossága - ~6~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) - - 7/47 de: ha pl. ketten közösen örökölnek egy házat mindketten az egész házat (tota res), osztatlanul (pro indiviso), részeik arányában (pro parte) bírják tulajdonul tehát csak a dolgon fennálló tulajdonjog oszlik meg közöttük, s nem a dolog eszmei (intellectu) hányaduk ugyan van, amely azonban nem mutatkozik meg külsőleg (corpore): valójában az egész dolog osztatlanul mindkettőjüké a tiltakozási jognál fogva (ius prohibendi) mindegyik tulajdonostárs tiltakozhat a másik rendelkezése ellen, és megakadályozhatja a tulajdonnal kapcs. változtatásokat (pl. eladás) ha az egyik fél él e jogával, vele szemben a többségi akarat sem hatályosul az egész dolgot érintő rendelkezés (ügylet csak az összes tulajdonos beleegyezésével érvényes főleg Iustinianusnál a tulajdonostársak többségének akarata érvényre juthatott az actio communi dividundo nevű kereset funkciói:  osztókereset (a tulajdonközösség felbontásának kérése)  ezzel lehetett perelni a közös dologra fordított kiadások arányos viselésére  a tulajdonostárs által okozott károk megtérítésére az eljárás során a bíró a következő döntéseket hozhatta: a) - megszüntethette a tulajdonközösséget oly módon, hogy elrendelte a dolog fizikai fel- ill. megosztását a tulajdonosok között részeik arányában licitációt nyitott a tulajdonosok között és a legtöbbet ígérőnek odaítélvén a dolgot, a vételárat osztotta fel a tulajdonosok között b) - a tulajdonközösség fenntartásával elrendelhette a dolog bérbeadását az egyik tulajdonostárs vagy más személy részére, ilyenkor a bérösszeg került felosztásra előírhatta bizonyos mérték szerinti ill. felváltva folyó, időszakonkénti használatot is, amikor esetleg cautio biztosította az ítélet végrehajtását - II. - NÖVEDÉKJOG (IUS ADCRESCENDI) a tulajdonos valamely jogi tény folytán való és egy dologra vonatkozó eszmei hányadnak vagy tulajdonjogi részjogosultságnak a megszerzése, amely addig mást (pl. tulajdonostársat, haszonélvezőt) illetett meg - elsősorban az öröklési jogban fordul elő amikor többeket neveznek ki örökösnek, de valamelyikük meg az örökség megszerzése előtt kiesik, a kiesett rész arányosan hozzánő a megmaradt örököstársak részéhez az örököstársaknak növedékjoguk (ius adcrescendi) van a kiesett részre a „haszonélvezet hozzánövése” (de usufructu adcrescendo): végrendelkezés folytán más lesz a tulajdonos és más a haszonélvező ha a haszonélvezet bármilyen oknál fogva megszűnik, a tulajdon kiegészül, és a haszonélvezet hozzánő a dolog tulajdonához, a tulajdon pedig teljessé válik (a tulajdon rugalmassága /elaszticitása/) - 408. A POSSESSIO FOGALMA, ELEMEI [MINIMUM TÉTEL XVI.] A BIRTOK (POSSESSIO) FOGALMA: az a tény, állapot, amikor valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy dolog; a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak van-e valamilyen joga a dologhoz, a birtok elsődlegesen ténykérdés és nem jogkérdés - a tulajdonnál azt kérdezem: enyém-e a dolog? a birtoknál: nálam van-e a dolog? ~7~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) - 8/47 pl.: tolvaj birtokosa az ellopott dolognak, holott semmiféle joga nincs hozzá, vele szemben a meglopott tulajdonos továbbra is tulajdonos, de nem birtokos birtoklásban nincs utódlás, vagyis megállapodással a birtok nem ruházható át és a birtokosi helyzetet sem lehet örökölni amíg valaki önhatalmúlag vagy mások közreműködésével nem valósítja meg egy dolog fölött a tényleges uralmat, nem birtokol általában a tulajdonos és a birtokos személye egybeesik, mert az a természetes, ha annál van a dolog, akinek joga is van hozz a birtok ún. jogi tény, azaz olyan tény, amelyhez adott esetben bizonyos joghatások (együttesen: birtokjog) kapcsolódhatnak a birtok tényéhez fűződő joghatásokat összefoglalóan birtokjognak (ius possessionis) nevezzük A BIRTOK ELEMEI: - a birtoknak két eleme van: 1. CORPUS a birtok tényleges hatalomba vétele annyit jelent, hogy testünkkel (corpusunkkal) úgy hatunk egy dologra, hogy az uralmunk alá kerüljön 2. ANIMUS - - a birtoklási szándék, akarat azt fejezi ki, hogy akarok birtokolni, akarom, hogy a dolog a tényleges uralmam alá kerüljön, nálam legyen az animus feltételez egy beszámítási képességet, de a birtokosnak nem kell feltétlenül cselekvőképesnek lennie (pl.: egy őrült nem rendelkezik animussal, de egy 7 év alatti gyermek rendelkezhet animussal bizonyos dolgok birtoklására nézve ezek nélkül nincs birtok, mivel ha a birtoklási szándék nem ölt testet a dolog tényleges hatalomba vételével, nem keletkezik birtok (és fordítva: ha egy dolog van valakinél, de ő nem tud róla, nincs birtoklási szándéka (animusa), akkor nincs birtok) A BIRTOK ELEMEINEK MEGVALÓSULÁSA, A CORPUS JELENTŐSÉGE: - a birtok megszerzéséhez szükséges, hogy az fizikailag, testileg (corpore) valósuljon meg - ez nem jelent szükségképpen személyes birtokbavételt (rabszolga, hatalomalatti családtag, képviselő birtokszerzésével a családfő közvetlen birtokossá vált) - és a birtokbavétel nem jár mindig kézzel történő megragadással (csak kisebb tárgy esetén) - nagyobb tárgyak corpore birtokbavétele bármely olyan cselekménnyel megvalósulhat, amelyet a communis opinio birtokbavételnek tekint - pl.: a lakásban elveszett tárgyat birtokoljuk; malomkőnél nem elegendő a megragadása, a birtokbavételhez több ember szükséges, mert a corpore elem itt a szállítás, az elmozdítás birtokolni csak testi dolgokat lehet: a res incorporales birtoklása kizárva, védelmükre nem lehetett interdictumot kérni a posztklasszikus kor elismerte a JOGBIRTOKOT is (iuris possessio): pl. egy átjárási szolgalomnál a jog gyakorlását (átjárás) tekintették a birtoklás corpore megnyilvánulá-sának; ez esetben nem dolgot birtoklunk, így a tényállást nevezték jogbirtoknak A BIRTOK ELEMEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ ANIMUS JELENTŐSÉGE: - birtokláshoz a corpuson, a testi ráhatáson kívül szükség van birtoklási szándékra (animus) - azok, akiknél nem beszélhetünk tudatról (csecsemők, őrültek), nem szerezhettek birtokot - animus nélküli birtoklás: alvó ember kezébe teszünk vmit (corpore nála van, de ennek nincs tudatában), udvarunkba esett labda, nyájunkba keveredett idegen állat - belső, szubjektív tényező, önmagában nincs jelentősége a birtok szempontjából ~8~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 9/47 410. A POSSESSIO FAJAI [MINIMUM TÉTEL XVII.] I. POSSESSIO NATURALIS – POSSESSIO CIVILIS 1. - TÉNYLEGES BIRTOK (NATURALIS POSSESSIO) ha valaki mindenféle joghatás (pl.: birtokvédelem, birtokjog) nélkül, csak ténylegesen tart magánál egy dolgot az illető a tényleges birtokos (naturalis possessor) az ilyen birtoklást nevezték később detentio-nak (~bírlalat) és azt, akinek a dolog csak a bírlalatában van, detentor-nak - abszolút detenció: (pl. res scra vagy res religiosa birtoklása), szökött rabszolga általi birtoklás, amikor egyáltalán nem áll fenn birtokjog relatív, képviseleti detenció: pl. hatalomalattiak, haszonélvező vagy a bérlő mint birtokközvetítő detentorok általi birtoklás, amely utóbbi a – birtokjogi joghatásokat élvező- civilis possessor (pl. családfő, bérbeadó) nevében történik ténylegesen mindazok szerezhetnek birtokot, akiknek megvan a megfelelő értelmi képességük ahhoz, hogy az animust megvalósítsák – tehát még a rabszolga is 2. SZŰKEBB ÉRTELEMBEN VETT BIRTOK (CIVILIS POSSESSIO) ha a tényleges birtokhoz jogi következmények (pl. tulajdonkeletkeztető hatás, birtokvédelem), azaz birtokjog is járul a kétféle birtokos között jogi következmények szempontjából jelentősek az eltérések a szűkebb értelemben vett birtok alanya már csak olyan valaki lehetett, aki jogok szerzésére képes, akit birtokjog is megillet Civilis possessornak minősült a klasszikus római jogban: a) a dolog tulajdonosa (DOMINUS) b) a jóhiszemű birtokos (BONAE FIDEI POSSESSOR): az a személy, aki tulajdonosnak hitte magát c) a rosszhiszemű birtokos (MALAE FIDEI POSSESSOR): aki jobb tudomása ellenére azt állította (úgy viselkedett), mintha tulajdonos lett volna d) az örökhaszonbérlő (EMPHYTEUTA) e) a záloghitelező (CREDITOR PIGNERATICIUS) f) a szívességi használó (PRECARISTA) g) a vitás dolog letéteményese (SEQUESTER) - II. - minden más birtokos naturalis possessor volt a klasszikus jogban a civilis possessio és a naturalis possessio megkülönböztetésének elvi alapja a római jogi szakirodalomban régóta vitatott SAVIGNY szerint a civilis possessio birtoklás tulajdonosi akarattal (animo domini), s így a civilis pessessornak elsősorban a tulajdonos, valamint a jó- és a rosszhiszemű birtokosok minősülnek JHERING élesen bírálja az előző nézetet, melynek a hibája az, hogy itt a birtokos szándékától függne a possessori milyensége; Jhering szerint a birtoklás minőségét nem az animus domini, hanem a birtoklás objektív jogcíme határozza meg; egyes személyek a causa possessio alapján birtokolnak (ezek a civilis possessorok), a többi birtokos pedig csak a causa detentionis alapján birtokolnak (naturalis possessorok) POSSESSIO IUSTA - POSSESSIO INIUSTA ezek a birtokos tudatától független, objektív fogalmak (pl. valaki a fürdőben tévedésből más holmiját viszi el, birtoklása jóhiszeműsége ellenére is jogellenes) 1. - JOGOS BIRTOK (POSSESSIO IUSTA) ha a birtoklás nem ütközik a jogrendbe, ha nem sérti másoknak a jogát 2. - JOGELLENES BIRTOK (POSSESSIO INIUSTA) ha a birtoklás a jogrendbe ütközik, még ha a birtokos nem is tud róla ~9~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 10/47 III. POSSESIO VITIOSA - POSSESSIO NEC VITIOSA hibás birtok és a jogellenes birtok nem mindig esik egybe - 1. - HIBÁS BIRTOK (POSSESSIO VITIOSA) az, amelyet valaki vi, clam, precario (erőszakkal, alattomban, vagy szívességi használatra kapott dolog vissza nem adásával) szerzett 2. - HIBÁTLAN BIRTOK (POSSESSIO NEC VITIOSA) az, ahol a szerzés körül ilyen hiba (vitium) nincs a fürdős példánál a birtoklás nem hibás, mert nem erőszakkal és alattomban történt, de jogellenes ha a tulajdonos a dolgot erőszakkal szerzi vissza, akkor birtoklása hibás, de nem jogellenes a hibás birtokost is megilleti a birtokvédelem egy megszorítással, mert azzal szemben, akitől hibásan szerzett, nem kap birtokvédelmet, de mindenki mással szemben ő is védelemben részesül IV. POSSESSIO BONAE FIDEI - POSSESSIO MALAE FIDEI SZUBJEKTÍV KATEGÓRIA a jó- és rosszhiszem kérdése az archaikus korban nem merült fel, de a későbbiek során mindinkább fontosabb lett a megkülönböztetés egyébként ennek a kategóriapárnak csak a jogellenes birtoklásnál van jelentősége V. - - 1. - JÓHISZEMŰ BIRTOK (POSSESSIO BONAE FIDEI) jóhiszemű birtokos (bonae fidei possessor): az, aki azt hiszi, hogy a birtokolt dolog az övé illetve általában az, aki úgy tudja, hogy az ő birtoklása nem sérti másnak a jogát (függetlenül attól, hogy valójában esetleg sérti), tehát az, aki tulajdonosnak hiszi magát 2. - ROSSZHISZEMŰ BIRTOK (POSSESSIO MALAE FIDEI) rosszhiszemű birtokos (malae fidei possessor): az, aki tudja, hogy birtoklása beleütközik a jogrendbe, séri másnak jogát (pl.: rabló, tolvaj, de az is, aki úgy vásárol egy dolgot, hogy tudja, az eladó nem jogosult a dolog eladására) POSSESSIO AD USUCAPIONEM - POSSESSIO AD RELIQUAS CAUSAS élesen megkülönböztették az elbirtokláshoz (usucapio) vezető birtokot (POSSESSIO AD USUCAPIONEM) az egyéb jogkövetkezményektől járó birtoktól (POSSESSIO AD RELIQUAS CAUSAS) pl.: zálog - „aki zálogba adta a dolgot, az csak az elbirtoklás szempontjából birtokol, ami pedig minden egyéb következményt illet, aki zálogba kapta a dolgot, az birtokol” a birtok tényéhez kapcsolódó 2 fő joghatás: a) a birtokvédelem b) a birtok tulajdonkeletkeztető hatása megoszlik a 2 személy között pl.: örökhaszonbérlő, a vitás dolog letéteményese, szívességi használó pl. valaki zálogba ad egy olyan dolgot, amelyre nézve még csak elbirtoklófélben van, ilyenkor a dolog nincs nála, de folytathatja az elbirtoklást, birtokvédelembena ténylegesen birtokló záloghitelező részesül, bár ő a dolgot sohasem fogja elbirtokolni VI. A BIRTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÖVETKEZMÉNYEK: a birtokló helyzete előnyösebb a nem birtoklóénál pl.: tulajdoni perben a birtokost illeti meg a kedvező alperesi helyzet, így ha a másik fél mint felperes nem tudja a dologhoz való jogát bebizonyítani, a dolog a birtokosnál (az alperesnél) marad; anélkül, hogy egyáltalán valamilyen joga lenne a dologhoz B) adott esetben (az actio ad exhibendum folytán) marasztalás terhe mellett a birtokos köteles a nála lévő dolgot felmutatni C) a birtok fontos szerepet játszik tényállási elemként a tulajdonszerzés szempontjából az elbirtoklásnál és más esetekben is, pl.: nem csak elbirtoklásnál, hanem a foglalásnál, az átadásnál, stb. A) ~ 10 ~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 11/47 411. A CIVILIS ÉS A NATURALIS POSSESSIO [MINIMUM TÉTEL XVIII.] → lásd 410. tétel, I. pont I. POSSESSIO NATURALIS – POSSESSIO CIVILIS 1. - TÉNYLEGES BIRTOK (NATURALIS POSSESSIO) ha valaki mindenféle joghatás (pl.: birtokvédelem, birtokjog) nélkül, csak ténylegesen tart magánál egy dolgot az illető a tényleges birtokos (naturalis possessor) az ilyen birtoklást nevezték később detentio-nak (~bírlalat) és azt, akinek a dolog csak a bírlalatában van, detentor-nak abszolút detenció: (pl. res sacra vagy res religiosa birtoklása), szökött rabszolga általi birtoklás, amikor egyáltalán nem áll fenn birtokjog relatív, képviseleti detenció: pl. hatalomalattiak, haszonélvező vagy a bérlő mint birtokközvetítő detentorok általi birtoklás, amely utóbbi a – birtokjogi joghatásokat élvező- civilis possessor (pl. családfő, bérbeadó) nevében történik ténylegesen mindazok szerezhetnek birtokot, akiknek megvan a megfelelő értelmi képességük ahhoz, hogy az animust megvalósítsák – tehát még a rabszolga is 2. SZŰKEBB ÉRTELEMBEN VETT BIRTOK (CIVILIS POSSESSIO) ha a tényleges birtokhoz jogi következmények (pl. tulajdonkeletkeztető hatás, birtokvédelem), azaz birtokjog is járul a kétféle birtokos között jogi következmények szempontjából jelentősek az eltérések a szűkebb értelemben vett birtok alanya már csak olyan valaki lehetett, aki jogok szerzésére képes, akit birtokjog is megillet Civilis possessornak minősült a klasszikus római jogban: a) a dolog tulajdonosa (DOMINUS) b) a jóhiszemű birtokos (BONAE FIDEI POSSESSOR): az a személy, aki tulajdonosnak hitte magát c) a rosszhiszemű birtokos (MALAE FIDEI POSSESSOR): aki jobb tudomása ellenére azt állította (úgy viselkedett), mintha tulajdonos lett volna d) az örökhaszonbérlő (EMPHYTEUTA) e) a záloghitelező (CREDITOR PIGNERATICIUS) f) a szívességi használó (PRECARISTA) g) a vitás dolog letéteményese (SEQUESTER) - minden más birtokos naturalis possessor volt a klasszikus jogban a civilis possessio és a naturalis possessio megkülönböztetésének elvi alapja a római jogi szakirodalomban régóta vitatott SAVIGNY szerint a civilis possessio birtoklás tulajdonosi akarattal (animo domini), s így a civilis pessessornak elsősorban a tulajdonos, valamint a jó- és a rosszhiszemű birtokosok minősülnek JHERING élesen bírálja az előző nézetet, melynek a hibája az, hogy itt a birtokos szándékától függne a possessori milyensége; Jhering szerint a birtoklás minőségét nem az animus domini, hanem a birtoklás objektív jogcíme határozza meg; egyes személyek a causa possessio alapján birtokolnak (ezek a civilis possessorok), a többi birtokos pedig csak a causa detentionis alapján birtokolnak (naturalis possessorok) ~ 11 ~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 12/47 412. A POSSESSIO MEGSZERZÉSE I. BEVEZETÉS: A BIRTOK (POSSESSIO) FOGALMA: az a tény, állapot, amikor valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy dolog; a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak van-e valamilyen joga a dologhoz, a birtok elsődlegesen ténykérdés és nem jogkérdés A BIRTOK ELEMEI: - a birtoknak két eleme van: 1. CORPUS a birtok tényleges hatalomba vétele annyit jelent, hogy testünkkel (corpusunkkal) úgy hatunk egy dologra, hogy az uralmunk alá kerüljön 2. ANIMUS a birtoklási szándék, akarat azt fejezi ki, hogy akarok birtokolni, akarom, hogy a dolog a tényleges uralmam alá kerüljön, nálam legyen az animus feltételez egy beszámítási képességet, de a birtokosnak nem kell feltétlenül cselekvőképesnek lennie (pl.: egy őrült nem rendelkezik animussal, de egy 7 év alatti gyermek rendelkezhet animussal bizonyos dolgok birtoklására nézve - ezek nélkül nincs birtok, mivel ha a birtoklási szándék nem ölt testet a dolog tényleges hatalomba vételével, nem keletkezik birtok (és fordítva: ha egy dolog van valakinél, de ő nem tud róla, nincs birtoklási szándéka (animusa), akkor nincs birtok) A BIRTOK MEGSZERZŐI: - ténylegesen mindazok szerezhetnek birtokot (naturalis possessio), akiknek megvan a megfelelő értelmi képességük ahhoz, hogy az animust megvalósítsák (még a rabszolga is) - ezzel szemben a civilis possessio alanya már csak olyan valaki lehet, aki jogok szerzésére képes, akit birtokjog is megillet (rabszolga esetében a tulajdonos birtokol) II. A BIRTOKSZERZÉS (A POSSESSIO MEGSZERZÉSÉNEK) MÓDJAI: - egy testi dolog feletti tényleges uralom megvalósításának, a birtokszerzésnek 2 féle módja van, történhet: 1. - ÖNHATALMÚLAG 2. - MÁSOK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ez az átadás (traditio) eredeti (szoros) értelemben testi dolog tényleges, kézről kézre való átadása/átvétele a felek előzetes megállapodása a dolog átadásában és átvételében (akaratmegegyezés), és és ezen megállapodás tényleges megvalósítása átadás és átvétel útján pl.: nem traditio, ha vkinek a zsebébe csúsztatunk valamit a tudta nélkül, vagy vkitől elveszünk vmit a tudta nélkül (ez önhatalmú birtokszerzés) a fizikai átadás nem mindig lehetséges (pl.: ingatlan), vagy szükségtelen → kialakultak a traditio különleges, könnyített fajtái is - másoktól függetlenül; ez lehet megengedett (eldobott dolog felvétele a földről, a mezőn a nyúl elfogása) és tilos, jogellenes (lopás) A BIRTOKSZERZÉS FAJTÁI: a) LONGA MANU TRADITIO: - pl.: az ingatlan átvételénél alkalmazzák, de minden olyan esetben, amikor nem lehetséges a dolog kézről kézre történő átadása - az átvételénél a helyszínre menni, ott ki kell nyilvánítani a birtoklási szándékot: - a dolog jelenlétében megtekintéssel és akarattal ill. közvetlen rámutatással történő átadás - „hosszú kézzel való átadás” – longa manu traditio, mivel lehetetlen a dolgot kézbe venni - Paulus: „mivel a dolog jelen van; (…) nem szükséges testtel és érintéssel megszerezni a birtokot, hanem lehet szemmel (megtekintéssel) és akarattal is” ~ 12 ~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) b) - 13/47 QUASI TRADITIO: itt sincs közvetlen kézről kézre történő átadás pl.: a tulajdonos megengedte valakinek, hogy a telkén követ bányásszon az illető a kibányászással megszerezte a kiemelt kövek birtokát a megszerzés nem önhatalmú, mert a tulajdonos itt is ”átadta” a kibányászott köveket az engedélyezés által c) TRADITIO SYMBOLICA: - jelképes átadás - pl.: megengedték, hogy a raktárban lévő áru birtokát meg lehessen szerezni a raktár kulcsának mint jelnek az átadásával - klasszikus kor: traditio clavium nem a raktárhelyiség, hanem csak a benne tárolt ingóságok átadására szolgált - posztklasszikus kor: az ingatlanoknál nem kellett bejárni / megszemlélni az ingatlant, elegendő volt az elidegenítését tartalmazó okmány átadása (traditio per chartam) d) BREVI MANU TRADITIO: - az átadásra vonatkozó puszta megegyezés pótolta az átadást olyan esetekben, mikor a birtokszerző már eredetileg is naturalis possessor volt - jelentése: „rövid kézzel történő átadás” - pl.: valaki az általa bérelt dolgot megvette; ilyenkor elvileg a bérlőnek előbb vissza kellett volna adni a dolgot (1. traditio), majd az eladó adja a dolgot a vevő részére (2. traditio) vissza - ehelyett a felek puszta megállapodással(solo consensu) megtörténtnek tekintik a 2 traditiót - az eddigi naturalis possessor a civilis possessorral történő megállapodás alapján - tényleges átadás nélkül civilis possessorrá vált e) - CONSTITUTUM POSESSORIUM: a brevi manu traditio fordítottja a civilis possessorból lesz naturalis possessor tényleges átadás nélkül pl.: valaki eladja a telkét, fenntartván magának a haszonélvezeti jogot f) további speciális birtokszerzési tényállás: ADDICTIO, MISSIO IN POSSESSIONEM, melyre a praetor iussuma illetve decretuma alapján került sor 413. A POSSESSIO MEGSZŰNÉSE I. A BIRTOK MEGSZŰNÉSE A CORPUS ÉS AZ ANIMUS EGYÜTTES MEGSZŰNTÉVEL : a) - ELHAGYÁS (DERELICTIO) - ha vki nem akar tovább birtokolni, és ezt a szándékát corpore, külsőleg is kifejezésre juttatja, akkor ezzel megszűnik a birtok az elhagyó személy eldobja magától a dolgot és nem törődik annak további sorsával azonban a corpus és az animus ideiglenes megszűnése (pl. a birtokos nem gondol állandóan a dologra) még nem szünteti meg a birtoklást birtok-derelictioval: a tulajdonos távolabbi célja, hogy a dolgot később visszaszerezze b) - ÁTADÁS (TRADITIO) II. - A BIRTOK MEGSZŰNÉSE A CORPUS MEGSZŰNTE FOLYTÁN: a birtok akkor is megszűnik, ha csak a corpus vész el, de az animus változatlanul fennáll pl.: egy dolgot elvesztünk: hiába akarjuk tovább birtokolni, a corpus megszűnt, így nincs birtok sem; kényszerből dolgozom megbilincselve a saját telkemen: a birtok megszűnik a tulajdonos szintén lemond a birtokáról és testileg is megszünteti kapcsolatát a dologgal de mindezt azért teszi, hogy egy másik személy - az ő birtokmegszűnése folytán - birtokot szerezhessen a derelictio tehát meghatározott céllal, rendeltetéssel történik ennek ellenére, ha valaki átad egy dolgot, ezzel az ő birtoka megszűnik, még akkor is, ha az átvevő nem szerez az átvétellel birtokot, pl. mert őrült ~ 13 ~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) - 14/47 a hibásan szerző birtokos civilis possessorrá válik, de az előző birtokos ezáltal megszakított civilis possessioja mégis megmarad, amennyiben sikerrel kérhet birtokvédelmet a vele szemben hibásan birtoklóval szemben (ő is civilis possessor marad) III. A BIRTOK MEGSZŰNÉSE AZ ANIMUS MEGSZŰNTE FOLYTÁN: problematikus helyzet: a birtok elsődlegesen ténybeli mivolta fogalmilag kizárja, hogy a tényleges helyzet ellenére puszta akarattal meg lehessen szüntetni a birtokot Iustinuanus kora: ha a birtokos nem akar többé birtokolni és ezt a szándékát corpore ki is nyilvánítja, megszűnik a birtok, még akkor is, ha a corpore ráhatás lehetősége megvan de: a megtébolyodás esete nem vonja maga után a birtok megszűnését; az őrült (furiosus) ugyan nem tud birtokot szerezni, de ha a birtok megszerzése után következik be az animus megszűnte, akkor az nem jelenti a birtok megszűntét IV. A BIRTOK MEGSZŰNTE AZ ALANYRA TEKINTETTEL megszűnik a birtok a a) birtokos halálával (mors) → mind a naturalis, mind a civilis possessio megszűnik b) capitis deminutio esetében mind a naturalis, mind a civilis possessio megszűnik a birtoklásban nincs utódlás V. A BIRTOK MEGSZŰNÉSE A TÁRGYRA TEKINTETTEL a) ha a birtokolt dolog elenyészik, akkor vele együtt a birtok is megszűnik b) ha a dolog megváltozása folytán szűnik meg a birtok c) a birtoklás tárgya forgalmon kívülivé válik (csak a civilis possessio szűnik meg) d, Ingatlanokra vonatkozó különös rendelkezések: klasszikus kor: hosszabb ideig műveletlenül hagyott föld → nem veszíti el a birtokot, ha valaki birtokba vette → az előző birtokos a poossessiót elveszíthette, de tulajdonjoga megmaradt posztklasszikus kor: a föld tulajdonjogát is elveszti a birtok mellett, ha a földet más 2 éven keresztül birtokolja és műveli iustinianus: rablónak bélyegezte a földet elfoglaló és megművelő embert, a távollévő javára fenntartotta a civilis possessiót 414. A BIRTOKVÉDELEM FOGALMA, INDOKAI [MINIMUM TÉTEL XIX.] I. - - A BIRTOKVÉDELEM FOGALMA az a legfőbb joghatás, amely magához a birtok tényéhez kapcsolódik; a birtokos (civilis possessor) védelmet kap pusztán azért, mert birtokol birtokról tulajdonképpeni értelemben akkor beszélhetünk, ha megjelent az állam által elismert és szabályozott birtokvédelem háborítatlanságot, zavarmentességet biztosít, lehetőséget ad az elveszett birtok visszaszerzésére nem szükséges, hogy a birtokos valamilyen jogosultsággal rendelkezzék, mert nem a jog kap itt védelmet, hanem az a tény, hogy a dolog nála, birtokában van (rabló, tolvaj is kaphat védelmet) → elsősorban tényvédelem és nem jogvédelem csak a civilis possessorok birtokát védi (akiknél pl. a tulajdonnak legalább a látszata fennforgott) → látszat védelme II. - A POSSESSIÓRIUS ÉS PETITÓRIUS VÉDELEM a tényvédelem (látszatvédelem) és a jogvédelem közötti eltérésből származik a) - POSSZESSZÓRIUS VÉDELEM: (tényvédelem) - valakit megvédenek a birtokában anélkül, hogy keresnék, van-e joga birtokolni, tehát anélkül, hogy bizonyítania kellene: tulajdonjoga vagy egyéb joga van-e a dologhoz interdictummal szemben jogokra nem, csak tényekre lehet hivatkozni előzetes eljárás, ahol tisztázódott a birtoklási pozíció adott esetben csak ideiglenesen dönti el egy dolog sorsát ~ 14 ~ A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) b) - 15/47 PETITÓRIUS VÉDELEM: (jogvédelem) in rem actio-val érvényesíthető jogvédelem, tehát nem a birtokvédelem egyik fajtája ha valaki a tulajdonjoga vagy egyéb dologi joga alapján perel, akkor csak e jog fennállásának bizonyítása után lehet pernyertes és juthat hozzá a perelt dologhoz egy petitórius perben a jogkérdés körül folyik a vita mindig végleges rendezésre kerül sor III. A BIRTOKVÉDELEM INDOKAI a) a birtokper arra szolgál, hogy az eljövendő tulajdoni per szempontjából tisztázza, a felek közül kit illet meg a kedvező alperesi helyzet (IUSTINIANUS szerint) b) a birtokvédelem tulajdonvédelmet is jelent; többnyire a dolog annak a birtokában szokott lenni, akinek joga van a birtokláshoz; kivételesen fordul elő, hogy a dolog olyanhoz kerül, akinek a birtokláshoz semmi joga sincsen (JHERING szerint) c) közbiztonság fenntartása is indokolja a birtokvédelem megadását, mely az interdictumok útján valósult meg (azokkal a jogeszközökkel, amelyek a közigazgatásban, a magistratusok igazgatási gyakorlatában jelentek meg) (SAVIGNY szerint) 415. A BIRTOKVÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI a birtok hatékony jogi védelmét a peren kívüli jogsegélyek, az interdictumok biztosították I. - A BIRTOK MEGSZERZÉSÉRE SZOLGÁLÓ INTERDICTUMOK olyan esetre szólnak, amikor valaki még nem birtokolt és a praetor ilyen interdictum segítségével jutattja birtokosi helyzetbe pl.: a haszonbérbeadó részére biztosított interdictum Salvianum, mellyel birtokba vehette bérlőjének zálogul lekötött dolgait II. - A BIRTOK MEGTARTÁSÁT CÉLZÓ INTERDICTUMOK a meglévő birtok védelmét, megtartását szolgálják a) - interdictum uti possidetis az ingatlanok birtokvédelmét szolgálja akkor, ha valaki másvalakit egy ingatlan birtokában háborít, anélkül, hogy kivetné a birtokból (tehát csak zavarja a birtoklást) eredetileg interdictum simplex volt (csak az egyik félhez intézett tilalommal igyekezett a háborítást megszüntetni), a ránk maradt klasszikus kori szöveg azonban már interdictum duplexet tartalmaz (a praetor mindkét félhez intézett parancsa) ez az interdictum annak biztosítja a birtokot, aki a kibocsátáskor a másikkal szemben hibátlanul (nec vi, nec clam, nec precario) birtokol ha az interdictum kiadásakor a birtok a hibás birtokosnál van, az interdictum visszaszerző hatályú lesz, mert a hibás birtokos köteles ilyenkor a birtokot kiadni a hibátlan félnek - - b) - interdictum utrubi a birtok megtartását cél