Római jog I. jegyzet

Előnézet

A jegyzetről

Vásárlás (500 Ft)

Név

Római jog I. jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Római jog

Év

2020

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

126

Jelentem

Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus Jegyzetet készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus Róma1 Történeti rész Római jog fejlődésének korszakai Római jog történetének korszakolásai: - Nehéz korszakolni. - Gazdasági szempontból: ➢ Kis paraszti, patriarchális ➢ Kereskedelmi korszak -> Fellendülő, virágzó, hanyatló - Állam és jogváltozásai szerint: ➢ Államformák: Királyság, köztársaság, Császárság ➢ Római jog változásai: Civiljog; civiljog és praetori jog; kettő összeolvadása, Császári jog. Római jogtörténet korszakai: - Archaikus: ➢ Paraszti életviszonyok, „ősijog” - Préklasszikus jog: ➢ Ekkor rakják le a közjog és a magánjog alapjait. ➢ Az érett és a kései köztársaság kora. - Klasszikus jog: ➢ Ekkor tökélesítették a magánjogot. - Késő császárkor joga: ➢ Vulgárjogiasodás ➢ Korszakolása: Posztklasszikus jog és Iustinianusi jog. 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus A római állam és jog az archaikus korban 1. §. Archaikus Róma társadalma Nemzettségi szervezet: - Patriarchális nemzettségi szervezet. -> Társadalom alapegysége - Nemzettség: Gens -> Kezdetben házközösségben élő paraszti család - Család: Familia Társadalom tagozódása: - Quirites: Szabad római polgárjoggal rendelkező lakosság. - Királyságtól: Patricius, plebeius és cliens. 2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaságban Római állam és felépülése: - Civitas -> Városállam - Res publica -> A közdolga - Állam -> Senatus Populusque Romanum (SPQR) ➢ 10-10 gens = 1 curia -> 10 curia (férfiak egyesülése) = 1 törzs (3db törzs volt) Királyság államszervezete: - Király = Rex: Az legfőbb bírája hadura és papja. - Senatus: A patrícius nemzettségfők 100 fős (később 300 fős) gyűlése. - Comitia curiata: Az ősi népgyűlés. 30 curiából állott és a Forum Romanumon volt. ➢ Először csak patríciusok, majd plebeiusok is résztvehettek rajta. Korai köztársaság államszervezete: + Magistratus: Köztársaság legfőbb hivatalnokai. - Sajátossága volt az annuitás és a kollegialitás. - A főhatalom (magistratus maiores) felruházásáról a comitia curiata döntött. - Imperium: Állami főhatalom ➢ 1. Legfőbb polgári hatalom a város határán belül. ➢ 2. Falon kívül a hadsereg főparancsnoksága. ➢ 3. Jogszolgáltatás hatalma. ➢ 4. Jog a törvényjavaslatok előterjesztésére és a népgyűlés összehívására. ➢ 5. Jog a senatus egybehívására és tanácsának kikérésére. ➢ 6. Büntetések és kényszerítő intézkedések kiszabásának joga. 3 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus A rendes magistratusokat a különböző népgyűlések választották. Potestas: A magistratusokat megillette a hivatali hatalom ➢ 1. Szertartások végzése. ➢ 2. A nép összehívása közérdekű ügyben. ➢ 3. Tiltakozhatott collegája döntésével szemben. ➢ 4. Hirdetmények (edictumok) kibocsátásának joga. - CONSUL: ➢ A király helyére 2db consul lépett. ➢ Imperiummal rendelkezett. - PRAETOR: ➢ Kr.e. 367-ben átvette a peres jogszolgáltató tevékenységet. ➢ Imperiummal rendelkezett. ➢ Kr.e.242-től „társa” lett neki a praetor peregrinus (idegenek praetora) ➔ A köztársaság végén 16db praetor volt. - CENSOR: ➢ 5 évente 18 hónapra 2 censort választottak. ➢ Feladatuk a senatorok névjegyzékének cenzusos összeírásaés az állami javak felügyelete. - AEDILIS CURULIS: ➢ Kr.e. 367-ben hozták létre ➢ Feladatuk a középületek és a középítkezések felügyelete. Rendészeti jogkört gyakoroltak, ellenőrizték a piaci árakat és biztosították a gabona ellátást. - QUAESTOR: ➢ A consulok pénzügyi beosztotjai feladatuk a kincstár és a levéltár gondozása. ➢ Később kibővült az intézmény és gazdaságilag provinciákat is ők irányították. - NÉPTRIBUNUS: ➢ Kr.e.494-ben jött létre ➢ A néptribunus a városon belül szent és sérthetetlen. ➢ Később joguk volt a plebs és a senatus összehívására is, joguk volt a senatus törvényeivel és a magistratusok intézkedéseivel szemben vétót emelni. - PONTIFEX MAXIMUS: ➢ Róma szakrális vezetője. ➢ Kezdetben a jogfejlesztésben jelentős szerepe volt. + Rendkívüli magistratusok: - Dictator: Félévre választották valamelyik consul közül, ezalatt a félév alatt teljhatalma volt. - Fontosabb rendkívüli magaistratusok: Interrex, praefectus urbi. - 4 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus + Senatus: - A római állam folyamatos működését biztosította. - Patrícius nemzettségfők gyűlése. - A senatus határozta meg a külpolitikát és a hadügyet, ellenőrizte az államháztartást, felügylete a szakrális szférát, irányította a közigazgatást és sok tekintetben az igazságszolgáltatást és a magistratusokon keresztül befolyása volt a belpolitikára. - A népgyűlésen elfogadott törvényt a senatus hagyta jóvá. - A senatusi határozatok, melyek formailag tanácsok voltak a valóságban törvényerővel rendelkeztek. + Népgyűlés: - Comitia Curiata: ➢ A királyság korában a főhatalom felhatalmazására szolgált. ➢ A köztársasági korban már inkább szakrális jellegű volt. ➔ A gyűlésen a pontifex maximus elnökölt. - Comitia Centuriata: ➢ Katonai századokra oszlott, a 17-60 év közötti férfiak lakosságának gyűlése. ➢ Maga a gyűlés a város falain kívül volt. ➢ Funkciói: Magistratus maiores megválasztása, törvényhozás, hadüzenet és békekötés jóváhagyása, valamint büntetőbíráskodás államellenes bűncselekményekben, illetve a polgárok főben járó bűnügyi tárgyában. - Comitia tributa: ➢ Területi egységek szerint összehívott népgyűlés városon belül. ➢ Szerepe: Magistratus minores megválasztása, szövetség kötése külföldi államokkal és uralkodóikkal, valamint törvényhozás nem politikai ügyekben. - Concilium plebis: ➢ Egyedül a plebs tagja vehettek rajta részt. Kr.e. 287-től a populus Romanus is részt vehetett rajta. Itália területe az archaikus korban: - Ager Romanus: Róma városához tartozó földterület. - Ager peregrinus: Idegenek területe, földje. Patríciusok és a plebeiusok küzdelmei: - Plebs Kr.e. 494. évi tiltakozása: Kivonulás a Szent hegyre. ➔ Tribuni plebis létrehozása - Kr.e. 445-ben lex Canuleia: ➔ A patrícius és a plebeius házasság engedélyezése. - Kr.e. 444. Katonai tisztségek viselése (parancsnok): ➔ Consuli jogkörrel ruházták fel. - Kr.e. 367-366 lex Liciniae Sextiae: ➢ Csökkentették a plebeiusok adósságterheit, 500 iugerumra korlátozták a közföldekből elfoglalt terület nagyságát és egy consult a plebsből kell választani. - Kr.e. 326. Enyhítették az adósrabszolgaság szigorát. - Kr.e. 300. A plebs tagjai bekerülhettek a pontifexek testületébe. - Kr.e. 287. A fentiek hivatalos deklarálása. 5 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus 3. §. Normarendszerek az archaikus korban Jog önálló normarendszerré válása: - Normák betartása a szabályok kötelező erejűek. ➔ XII táblás törvények Jog fogalmának differenciálódása: -> Ius + Ius szó fejlődése: - Eredetileg a Forum Romanum egyik hely, ahol az igazságszolgáltató magistratus ítélkezett. - A praetor színe elé vitele -> in ius vocatio - Már az V. században valamilyen magatartás jogszerűségét jelentette. + Ius civile: - A ius, mint tárgyi jog. ➢ A római jog összességére akar utalni, így létrejött a ius civile a civil jog. ➔ Kezdetben Róma városállam összes jogát jelentette. Vallási normarendszer fejlődése: -> FAS - Olyan magatartás, mely az isteneket nem sérti. - Később a vallási normák összességét jelentette. - A FAS szabályainak egy része közjogi jelleggel is bírt. -> Ius sacrum. Az erkölcs, mint önálló normarendszer: -> MOS - Az erkölcsi normák rendszerét a MOS szóval jelölték. - A MOS alatt gyakran a szokásjogot értették. ➔ A censorok szerint olyan társadalmi erkölcsök, melyek se nem a ius, se nem a fas-hoz nem tartoznak. A jog erkölcs megalapozottsága: - A rómaiak szerint az erkölcsi szabályoknak nem kellett joginak lenniük. ➔ A jogszabályokat az említett erkölcsi eredetű, de jogi tartalmat nyert alapelvekből kiindulva kell értelmezni és alkalmazni. 6 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG A KÉSEI KÖZTÁRSASAÁG KORÁBAN - 1. §. Kései köztársaság társadalma Róma terjeszkedik Itáliában és a Mediterrániumban. -> Pun háborúk. Római társadalom rétegződése: - Nobilitas: A patrícius származású földbirtokos arisztokráciát a patrícius és plebeius származású Nobilitas (nemesség) váltotta fel. - Ordo senatoris: Kr.e. II. századtól beszéltek szenátori rendről (ordo senatoris). ➔ Senatorok és az Ő családjuk. - Ordo equester: A vagyonos patríciusokból jött létre a lovagok rendje. ➔ Ők voltak Róma nagyvállalkozói, bankárai és a pénzarisztokrácia képviselői. - Új plebs: A fennmaradt szabad népesség nagy részt az elszegényült parasztság. ➔ Föld nélkül Rómába mentek szavazatukat áruba bocsájtva és az ingyenes játékok közönsége. - Rabszolgák: Helyzetük folyamatosan rosszabbodott. Politikai küzdelmek a kései köztársaság korában: - Kr.e. II. századtól a nobilitas tagjai felfigyeltek a parasztság elszegényedéséből adódó társadalmi feszültségre. -> A földbirtokreform sürgetése. - Gracchus-fivérek: Egy már elavult rendszer visszaállítása. ➢ A lovagrend folyamatosan erősödött. ➢ Ennek a rendszernek a visszaállítása társadalmilag kedvező volt. ➔ Létrejött a néppárt (populares), majd megjelent az Optimates párt (legjobbak), mely az arisztokráciából áll. POLGÁRHÁBORÚ: Optimata Sulla győzelme -> Egyeduralom és terror (örökös dictator lett). - 2. §. Kései köztársaság államszervezete Egyre gyarapodó provinciák (az első Szicília volt) ➢ A hagyományos államszervezet új kihívásokkal szembesül. Róma, mint városállam jogi szervezet: - A senatus nem volt képes jogi hatalmát érvényesíteni, mert a főmagistratusok külföldön harcoltak, ezért hivatali idejüket megkellett hosszabbítani. + Magistratusok: - A 2 consul irányította az államot. - A praetor Kr.e. 242-ben kollégát kapott (praetor urbanus és praetor peregrinus). - Továbbra is működött az aedilis curulisek, quaestorok, censorok és a plebeiusi főhivatalok habár utóbbiakat már patríciuosok is betölthették. ➔ A két aedilis curulis tartotta kézben a rabszolga és az igás barompiacot. - A magistratusok betöltéséhez szükséges előfeltételek úgy voltak megszabva, hogy csak gazdagok tölthessék be a magistratusi pozíciókat és ezeknek a sorrendje, valamint a korhatárja is megvolt határozva: 30 évesen korban quaestura, aedilis curulis és tribunus 37 éves korban, 40 éves korban lehetett a praeturát betölteni, valamint consuli tisztséget 43 évesen. ➔ Ez a cursus honorum - Egyre gyakoribbá vált, hogy a magistratus éves főhatalmát megkellett hosszabbítani. - A magistratusok nem kaptak fizetést. ➢ A hivatali idő lejártával a promagistratusok egy-egy provincia élére lettek kinevezve. ➔ Monarchikus törekvések (I. triumvirátus) 7 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus + Senatus: - Az államélet központja. - Sullánál 600 fős. -> Caesarnál 900 fős (saját embereikkel töltötték fel) - Társadalmi és politikai szerepe nőtt. -> A népgyűléseké csökkent - Szükségállapot estén senatus consultum ultimumhoz folyamodtak. ➔ Teljhatalmat adtak a consuloknak. + Népgyűlések: - Ténylegesen a comitia centuriata (ennek volt törvényhozó feladata) és a comitia tributa működött. Itália jogiszervezete: - Kr.e. 268-ra a rómaiak egész Itáliát uralmuk alá vonták. ➢ lex Iulia de civitate (Kr.e. 90): Róma mellett kitartó szövetségesek római polgárok lettek. + Ager Romanus: Rómaiak állam területe -> Itália egész területe. + Ager peregrinus: Idegen területek, nem képezték a római állam tulajdonát ➔ Sokáig magántulajdon sem lehetet. - Latin városállamok (nomen latinum): ➢ Kr.e. 493-től szövetségi szerződés. ➢ A latin háborút követően egyfajta másodrangú állampolgársággá fokozták le. - Itáliai szövetségesek (Socii Italici): ➢ Eredetileg nem tartoztak az ager romanushoz, de később megtarthatták önkormányzatukat. Provinciák jogiszervezete: - Eredetileg egy imperiummal rendelkező magistratus működési területét jelentette. ➔ Később a meghódított területeket nevezték így. - A helyi igazgatást a provinciai rendtartás szabályozta. - A provinciák földterülete Rómát illette. ➔ A földhasználatért évi adót kellett fizetni az államnak. - A római kormányzat először még magistratusokat nevezett ki, majd Kr.e. 81-ben véglegesen hivatalviselt magistratusokat nevezetek ki. ➔ A helytartóknak imperiumuk volt. Melléjük quaestorokat neveztek ki, hogy igazgassák a provincia gazdaságot. 8 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus 3. §. Kései köztársaság jogrendszere- Préklasszikus jog Ius civile – ius praetorium: + Ius civile: - Róma speciális nemzeti joga (az állam saját joga) ➢ A római polgárok összes életviszonyát rendezte. - Párjai: Ius praetorium, ius naturale és a ius gentium. + Ius praetorium: - A praetori jog az a jog, amelyet közérdekből a praetorok vezettek be a civiljog szabályainak kisegítése vagy kiegészítése, vagy kijavítása céljából. - A praetorokat nem illette meg a törvényhozás – legislatio joga. ➢ „Praetor ius facere non potest” -> A praetor jogot szolgáltat, nem alkot - Ellenben az ítélkezésük útján egy ténylegesen új joganyagot hoztak létre. ➔ Forrásai a praetori edictumok voltak. - A civiljog merev szabályai leszűkítették a magistratusok mozgásterét. Ezek olyan jogsegély formák voltak, melyek nem támaszkodtak a civiljogra és a szokásjogot juttatta érvényre. ➔ A törvénykezés nem volt korlátozva, így elősegítette vagy gátolta a ius civile érvényre jutását. Tehát a praetor imperiumából fakadóan szabadon alakítothatta perrendjét. - Lex Aebutia de formulis (Kr.e. II. század): ➢ A praetor peregrinus által kialakított praetori perrend és a római perjog sajátossága folytán az annak keretében elhelyezkedő anyagi jogi szabályokat civiljogi erőre emelte. + Ius civile és ius praetorium: - Sokáig egymás mellett érvényesültek. - Az edictum révén olyan fontos lett, hogy Cicero már egyenrangúként kezelte. ➢ A ius civile értelme folyamatosan változott. ➔ A praetori jog rugalmas volt, míg a civiljog merev. - A praetori jog keretében érvényre jutott a ius naturale és a ius gentium. 9 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus Görög filozófia hatása a római jogra: - A civiljog korlátait a görög filozófiával akarták fellazítani. + Aequitas: - Már az archaikus korból kimutatható a polgárok közötti jogegyenlőségének az eszméje. - A préklasszikus korban jelentésváltozáson ment keresztül. ➢ Igazságos és méltányos elbírálást jelentette az aequitas. ➢ A bona fides és a ius aequm (ellentétes a szigorú joggal, ius strictum) szinonimájává vált. + Természetjog (ius naturale): - A természetjog az ember természetes értelmén alapul, melyet emberi törvény nem ronthat le. ➔ Pld.: Házasság. + Ius gentium: - A háború és a béke joga. - A ius gentium mint a valamennyi népnél érvényesülő jog. - A ius naturale és ius gentium közötti különbség, hogy a ius gentium ismerte a rabszolgaságot. Római birodalomban egyidejűleg hatályos jogrendszerek: - Az imperium Romanum határain belül háromféle jogrendszer érvényesült. + Birodalmi jog: - Elvben a birodalom egész területén érvényre jutott (ténylegesen csak Itáliában). - A birodalmi jog magában foglalta a ius civilét és a ius praetoriumot. ➢ A jogrendszer differenciálódása utána ius publicumot és a ius privatumot foglalta magába. ➔ Tehát a birodalmi jog gyakorlatilag a római jog. + Helyi népjogok: - A római hódítások időkből ered. ➢ Pld.: A hellenisztikus Egyiptom családi és vagyonjoga. - Általában peregrinus bírói fórumokon érvényesült. + Provinciai jog: - Forrásai: ➢ Egyes vagy az összes tartományra kiterjesztett szabályok. ➢ Provinciai törvények, rendtartások. ➢ Tartományi helytartók hirdetményei. o leges provinciae szabályozta a különböző provinciákban élő lakosok közötti perek lefolyását, ez tekinthető a nemzetközi jog csíráinak. ➔ Ez a háromféle jogrendszer hatással, kölcsönhatással volt egymásra. 10 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG A PRINCIPÁTUS KORÁBAN 1. §. Principátus korának társadalma Róma szabad társadalmának rétegződése: - Császár: Őt a császári család veszi körül. -> „Nem kötik a törvények”. - Ordo senatoris – senatori rend: Az egyetlen földbirtokos arisztokrácia. ➔ Többnyire a senatori rend tagjai töltötték be a köztársasági adminisztráció fontosabb hivatalait. - Ordo equester – lovagrend: Vezető szerepüket elvesztették, de nagy befolyásra tettek szert a császári közigazgatásban. - Ordo decurium – városi nemesség: A városi tanácsok tagjai voltak, akiket a helyi „censorok” a város promagistratusai közül nevezték ki. - Plebs – köznép: Összetétele: Városi köznép, vidéki köznép. Rabszolgák: - Helyzetük nem romlott a principátus elején, majd fokozatosan javult. 2. §. Principátus államszervezete Róma állam principátus kori szervei: + Princeps: - Az állam feje. Maga a szó a senatusból ered. ➢ A legtekintélyesebb senator előjogok nélkül, ebből ered a császár hatalma. - Élethossziglan tisztségei: -> Tribunicia potestas ➢ Személyének sérthetetlensége ➔ A népgyűlés és a senatus összehívásának joga és vétója. -> Imperium proconsulare ➢ Császári provinciák feletti legfelső kormányzat ➢ Szándékosan tisztázatlan tisztség -> Imperator -> Pontifex maximus ➢ Vallási vezető 11 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus + Köztársasági intézmények: - Magistratusok: ➢ Köztársasági szervek választották a magistratusokat, de a császárnak ajánlási joga volt. ➢ Consul: Feladata és szerepe reprezentatív volt. ➢ Praetor: Rendes jogszolgáltatást csak a praetor urbanus és peregrinus végzett. -> Megszűnt. ➢ Censor: A cenzust az uralkodó látta el. ➢ Aedilis curulis: Városi rendfenntartás és bíráskodás. ➢ Quaestor: Kivette a kezükből az aerarium kezelését és a praetorok kapták. Továbbá a princepset, a consulokat és a provinciák helytartóit segítette. ➢ Tribunus plebis: A császár minimálisan korlátozta szerepüket. - Senatus: ➢ Formailag az állami szuverenitás hordozója, habár 600 senatort a császár nevezett ki. ➢ A senatus legitimálta az uralkodókat. ➢ A senatus választotta meg a magistratusokat, a „törvényhozás” feladata, kormányozta Itáliát és a provinciákat (csak a senatusiakat), felügyelt az államkincstárra és büntető ügyekben a fellebviteli fórumként ítélkezett. + Birodalmi államszervezet: - Részben a magistratusok helyére léptek a Rómát (később) Itáliát igazgató császári főhivatalok. - Praefectus praetorio: ➢ Eredetileg császári testőr, később egész Itáliára kiterjedő törvénykezési hatáskörrel bírtak, a princeps helyetteseiként ítélkeztek a provinciai helytartóktól fellebbezett ügyekben, sőt általános rendelkezést is kibocsájthattak. - Praefectus urbi: ➢ Imperiummal felruházott polgári főhivatalnokok. ➢ Feladata: A közrend fenntartása és bíráskodhatott Rómában és Róma 100 mérföldes körzetében. -> Olyan, mint egy főpolgármester. - Birodalom egységes kormányzását szolgáló hivatalok: ➢ Kancellária: Feladata a naplók vezetése és a császári adminisztráció személyzeti ügyei, a hivatalos levelezés kezelése, a jogi beadványok kezelése, császári magánkincstár (az aerariumtól függetlenül működött ez a fiscus caesaris). ➢ Hadrianus császártól kezdve fokozatosan épült ki az állami közigazgatás. ➢ Legfőbb kormányszerv a senatus szerepét sok tekintetben átvette a császári tanács (consilium principis) ez pedig Septimus Severus alatt katonai jelleget öltött fel. ➢ Megoszlott a pénzügyi igazgatás az aerarium Saturni (közjogi) és a fiscus caesaris (magánjogi) között, utóbbi végül elközjogiasodott és magába olvasztotta az aerariumot. 12 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus Birodalom területi igazgatása: - Róma és Itália hagyományos területi felosztását Augustus megszüntette és kerületekre osztott. - A principátus idején az Appennini-félsziget egésze ager Romanus volt. ➔ Adómentesség és katona nem tartózkodott rajta. - A városok önkormányzatát megnyirbálták. - A tartományokat a Severusokig megosztva kormányozta a senatus és a princeps. - A tartományi földeknek csak bérlői lehettek. ➢ Kiváltképpen azok a coloniák, melyek megkapták a ius Italicumot. Constitutio Antoniniana: - Kr.u. 212-ben a birodalom összes szabadalattvalójára kiterjesztették a római polgárjogot. ➢ Kibocsájtása után fokozottan érvényesült a birodalmi jog és a helyi népjogok egymásra hatása. Erre azért volt szükség, mert sokan nem érezték magukat rómainak. 3. §. Principátus jogrendszere – Klasszikus jog Ius civile – Ius praetorium a klasszikus korban: + Ius civile: - A klasszikus korban a ius civile a népgyűléstől, a senatustól, a császártól és a responsumok adására feljogosított jogtudósoktól származott. - A ius civile alatt volt, hogy magát a jogtudományt értették. ➢ A ius civile a ius privatum szinonimája lett ➢ Mivel a jogtudósok a magánjoggal foglalkoztak, ezért egyesült a magánjoggal. + Ius honorarium: - Szabályait a formailag jogszabályalkotásra nem hivatott tisztségviselők alkották meg. ➢ Praetorok, aedilis curulisek és provinciai helytartók. - A principátus korában a praetori és egyéb edictumok jellege megszilárdult. ➔ De elvesztette a civiljogot megújító szerepét. A jogfejlesztés feladata a császár jogalkotás vette át. Ius publicum – Ius privatum: + Ius publicum: - „A közjog a vallási dolgokra, a papi és az állami tisztségekre vonatkozik.” ➢ A közjog az állam szervezetére vonatkozott. + Ius privatum: - A polgárok személyi, családi és vagyoni viszonyait foglalta magában. - A klasszikus és a posztklasszikus jogtudomány a ius publicumot és a ius privatumot a közérdek és magánérdek szerint különböztette meg. Ius cogens – ius dispositivum: + Ius cogens: - A jogszabály kényszerítő jellegű. ➢ Pld.: Választójogi szabályok. + Ius dispositivum: - Engedő, hézagpótló jogszabályok. ➢ Pld.: Szerződési jog előírásai -> Ezek többnyire közjogiak. -> Ezek többnyire magánjogiak. De néha itt is vannak kényszerítőek (Pld.: Serdültség korhatára) Mores szerepe a császárkorban: - A MOS normái részben tételes jogi normákká alakultak (Pld.: Tiltották a hatalomalattiakkal való kegyetlenkedést), részben pedig a jogalkalmazás során kiemelkedő alapelvekké váltak (erre utal a boni mores = Jó erkölcsök). 13 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus Magánjog fejlődése a provinciákban: - A keleti részen a provinciák fejlettebbek voltak. - A keleti jog és a birodalmi jog között kölcsönhatás alakult ki. ➢ A latin nyelv lassan terjedt el. - A nyugati provinciákban alacsonyabb kulturális színvonal volt, szokásaik fejletlenek voltak. ➢ A latin nyelv gyors elterjedése biztosította a fejlődést és a római jog, így könnyen hatolt be a nyugati provinciákba. ➢ A gazdasági viszonyok elmaradottak, ezért a római jog leegyszerűsödött, ebből kifolyólag létrejött a nyugati vulgárjog. RÓMAI ÁLLAM ÉS JOG A KÉSŐ CSÁSZÁRKORBAN 1. §. A késő császárkor társadalma Római Birodalom felbomlása: - A politikai egységet nem lehetett fenntartani. ű - I. Theodosius halálával (395.) Róma ketté szakadt. ➔ 476-ban megszűnt Róma nyugati része. ➔ A keleti birodalom egészen 1453-ig fennállat - Az utolsó egységesítési kísérlet I. Iustinianus császár nevéhez köthető (lásd később!). Római társadalom tagozódása: + Honestiores: - Birodalmi és városi arisztokrácia, papok, katonatisztek, hivatalnokok és magasabb foglalkozást űzők (orvos, építész, jogász STB.) - Az előkelők felső osztálya továbbra is a senatorkból és a lovagokból állt. - Az előkelők alsó osztálya a városi nemesség volt. ➢ Császárok a curiájukhoz kötötte őket (adóbeszedés -> Sokszor elhagyták a városukat). + Humiliores: - Alattuk csak a rabszolgák voltak. - Rétegei: ➢ Városi köznép -> Gyakran szakmai egyesületekbe tömörültek. -> Kisbérlőkből félszabadok lettek (szabad bérlők, de röghöz kötöttek) ➢ Colonusok 14 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus 2. §. Késő császárkor államszervezete Dominatus és a hagyományos római államszervek: - Diocletianus császár nyíltan új államformát hozott létre a „dominatust”. + Dominatus: - Végleg szakított a vegyes köztársasági és monarchikus államszervezettel. - A birodalom súlypontja keletre került. ➔ Új főváros: Constantinapolis (I. Constantinus) ➔ Itáliát betagolták a provincia rendszerébe. + Tetrarchia: - 2 főcsászár és 2 alcsászár alkotja. ➢ Az államhatalmom a császár (Augustus) kezében összpontosul. o A pogánykorban istenség, a kereszténységben szentség. o Egyedül az uralkodót illette meg a törvényhozó, igazságszolgáltató és a végrehajtó hatalom teljessége, valamint az államvagyon tulajdonosa. + Köztársasági szervek: - Csak néhány magistratus és a senatus létezett. ➢ A consulok helyett gyakran a császár elnökölt a senatusban. ➢ A praetor csak szabadságperekben „ítélkezett”, valamint gyámhatósági jogkört gyakorolt. ➢ A IV. századtól két senatus működött (Rómában és Constantinapolisban). ➢ Az aedilisi tisztség megszűnt. o Az ünnepi játékok költségeit a megmaradt magistratusokat terhelte. Egységes birodalmi adminisztráció: - A két birodalom fél kormányzását az állami adminisztráció funkcionálisan és hierarchikusan tagolt rendszere látta el. + Központi kormányzat: - Az udvarban működött: Az uralkodó a saját comeseit nevezte ki a főhivatalokra. - Sacrum consistorium: Állami tanács ➢ Az uralkodó körül gyűltek állandó tagjai a polgári és katonai felső vezetők, valamint az udvari főméltóságok. - Udvari főméltóságok: ➢ Magister officiorum: Főudvarmester o A császár kegyétől függő döntéseket öntötték formába, a levelezést és egyéb hivatali ügyeket intézték, beadványok jogi elbírálása, a császári utazások szervezése, államrendőrség, birodalmi posta és a fegyvergyárak ellenőrzése. ➢ Quaestor sacri palatii: Főkancellár o Feladata: Az uralkodó nevében kiadott jogi iratok (császári rendeletek) levélformában való megfogalmazása, és alacsonyabb rangú hivatalnokok kinevezése. ➢ Comes Sacrum largitionum: „Pénzügyminiszter” o A birodalom pénz és adó ügyeit igazgatta. 15 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus + Birodalom területi igazgatása: - Polgári igazgatás: ➢ Praefectus praetorio: o Ő állt a praefectura élén, feladata a közigazgatás, a természetbeni adók behajtása és a legfelső szintű törvényhozás. ➔ Ítéletük ellen fellebbezni nem lehetett. ➢ Praefectus urbi: o A két főváros nem tartozott a praefecturák rendszerébe. Élükön a praefectus urbi állt, aki alá az összes városi hivatalnok alá volt rendelve. ➢ Vicariusok: o A praefectus praetoriót segítette. ➢ Helytartók: o Kisebb provinciákat különböző rangú helytartók igazgatták. o Szintén bíráskodhattak, gondoskodhattak az állami feladatokról és a közrendről, továbbá felügyelték a tartományi városok önkormányzatát. ➢ Katonai igazgatás: o Egyes alakulatok a császár környezetében voltak. o Mások a tartományokban és a határokon (külön volt a császári testőrség) o Magister peditum: A hadsereg főparancsnoka és a legfőbb hadbíró. Egyház szerepe a kései Római Birodalomban: - IV. században a keresztény vallás felemelkedett. - I. Constantinus 313. türelmi rendelete. - I. Theodosius: 380. a keresztény vallást államvallássá tette. - A birodalmi egyház szervezet alapját a püspökség jelentette. 16 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus 3. §. Késő császárkor jogrendszere – posztklasszikus és Iustinianusi jog Egyesülés a birodalmi jogrendszerben: - A ius civilét a posztklasszikus korban a ius publicum mellett a ius criminaléval is összehasonlították. - A ius publicum (közjog) és a ius privatum (magánjog) kettőssége elhalványult. ➢ Inkább tudományos kategóriapár volt. ➔ A császárságban korlátozták a magánszféra autonómiáját. - A birodalmi jog egységesülése mutatkozik meg a jogszabály gyűjtő munkákban. ➢ A különböző jogtudósokra való hivatkozásban egységet próbáltak teremteni idézési törvényekben és jogegységesítő aktusokban. ➔ Pld.: Iustinianusi kodifikáció - A birodalmi és a helyi jogok között is megindult az egységesülési folyamat, melynek következtében a köztük lévő különbségek jórészt megszűntek. - Nagy hatással volt a jogfejlődésre a kereszténység megjelenése a posztklasszikus korban. Vulgárjog: - A posztklasszikus jog egyik sajátossága. - Egyik oka a fejlett gazdasági és szellemi élet, de a IV. századtól elkezd hanyatlani. ➢ Másik oka, hogy a klasszikusok kifinomult gondolkodás módja sose került a provinciákba. ➔ Mert a provinciákban egyszerűbben ítélkeztek. - A posztklasszikus római vulgárjogon tehát részben a provinciák Rómához viszonyított egyszerűbb joggyakorlatából, részben a klasszikus jogtudomány lehanyatlásából eredő, leegyszerűsödött jogászi gondolkodásmódot tükröző római jogot értjük. Iustinianusi törvényhozás: - A XII. táblás törvénytől kezdve az első összefoglaló törvénymű. ➔ Bővebben lásd később! RÓMA ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATAI 1. §. Archaikus Róma államközi kapcsolatai Az államközi érintkezés intézményei: - Amicita: Városállamok között létrejött barátsági szerződés. - A szövetségi szerződések, ekkor a felek teljes egyenlőségéből jött létre. 2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején Államközi intézkedés intézményei: - Még mindig ismerték a barátsági szerződést. ➢ Egyenlő szövetségi szerződés: Foedus aequum ➢ Egyenlőtlen szerződés: Foedus iniquum ➔ Később azonban mindkettő az alávetettség jele volt. - 3. §. Római Birodalom államközi kapcsolatai Római „egyhatalmi ideológiát” az imperium Romanus és a Pax Romana fejezte ki. ➢ Az aequitas már nem játszott szerepet. ➢ Rómának a Parthus Birodalomon kívül nem volt ellenfele. o Államközi szerződések jöttek létre a parthusokkal, azon keleti királyságokkal, melyek függetlenségét Róma nem szüntette meg (ütköző államok = Róma cliensei). ➔ Nem volt sok az államközi kapcsolat. 17 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus 4. §. Államközi kapcsolatok a jogban Ius fetiale: - Vallási előírásoknak az összességét jelentette, amelyek Róma és a latin, illetve közép-itáliai városállamok közötti érintkezést rendezték. ➢ Elsősorban hadüzenet és békekötés tekintetében. ➔ Ezt egy papi kollégium ellenőrizte. ➔ A háború egy szakrális dolog volt az archaikus korban.  „A háború két istenítéleti párbaj.” Ius gentium: - Az államok érintkezései világi jellegűvé váltak. - A ius gentium a közös magánjogi szabályok megjelölésévé vált. ➔ Nem számít nemzetközi magánjognak! A JOG – IUS – FOGALMA ÉS FORRÁSAI A RÓMAIAKNÁL A) A JOG – IUS – FOGALMA 1. §. A jog – ius – fogalma és kategóriái Jog fogalma: - „A jog a jó és méltányosság művészete.” Jogi dogmatika fontosabb fogalmai: - Jogviszony: Olyan, emberek közötti viszony, amelyet a tárgyi jog szabályoz. ➢ Csak személyek között állhat fenn. ➔ Pld.: A tulajdonos, mint jogalany és dolga, mint jogtárgy közötti viszony NEM jogviszony! - Jogi tény: Olyan tények (cselekmények), melyek joghatásokat (Alanyi jogok, jogviszonyok keletkezése, módosulása, megszűnése) váltanak ki. - Jogintézmény: A nagyobb jelentőségű jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok rendszerezett összessége. ➢ Tárgyi jogi jelenség. ➔ Pld.: Adásvételi szerződés, szerződés, felelősség STB.  Római jogban(!): Apai, férji hatalom, tulajdon STB. - Az egymáshoz hasonló jogviszonyokat a jogágak határozzák meg (ius publicum és ius privatum). - A jogánál magasabb, a tárgyi jog legmagasabb szintje a jogrendszer. Jog különböző felosztásai: + Ius universale -Ius particulare: => Földrajzi felosztás - Ius universale egy adott állam egész területére kiterjedő jogot jelent. - Ius particulare egy bizonyos vidékeken érvényesülő, részszerű jog. + Ius generale – Ius speciale: - Ius generale általános jelleggel érvényesülő jog. ➢ Pld.: A hatalomgyakorló nem tartozik felelőséggel családja és rabszolgái szerződéseiért. - Ius speciale a különös szabályokat jelenti, amelyek bizonyos különleges szabályozást igénylő jogviszonyokra vonatkozik. ➢ Pld.: Ez alól kivételt képezett a praetor által bevezetett járulékos keresetek. 18 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus + Ius commune – ius singulare: - Ius commune: Sok értelemben használták, de a lényege a római jog szerint, hogy a ius commune a jogrendszerint alkalmazandó. - Ius singulare: „Az a jog, amelyet a törvények általános rendjével szemben valamely érdek érvényesítése végett a jogalkotó tekintélye vezetett be.” + Ius primarium – ius subsidiarium: - Ius primarium: Elsődleges jogszabály. - Ius subsidiarium: Bizonyos kisegítő jogszabályok, csak akkor lehetett alkalmazni, ha más elsődleges jogszabály nem szabályozta. + Egyéb kategória párok: - Ius vetus – Ius novum ➢ Ius vetus köztársasági joganyag, míg a ius novum császári joganyag - Ius ordinarium – Ius extraordinarium - Ius sacrum – Ius profanum - Ius divinium – Ius humanum - Ius scritpum (írott jog) – Ius non scriptum (íratlan jog) 2. §. Jogalkalmazás Jogalkalmazás folyamata: - A jogalkalmazó feladata, hogy az elé került tényállást értékelve a jog alapján hozzon döntést. ➢ Vagyis, hogy kiválassza az arra vonatkozó jogszabályt, megállapítsa a jogszabály hiteles szövegét, kötelező erejét, valamint szükséges esetén értelmezze és interpretálja azt. Jogszabály kiválasztása: - A jogalkalmazó feladata, hogy a jogi normák közül megtalálja azt, melyet az adott helyzetben alkalmazhat. - Szempontjai: ➢ „A későbbi törvény lerontja a korábbi törvényt.” ➢ „A különös tövény lerontja az általános törvényt.” ➢ „Az elsődleges törvény lerontja a kisegítő törvényt.” Interpretatio: - Olyan logikai műveletet értünk, amelynél a tényállás mellett rendelkezésre áll a jogszabály is. A jogalkalmazónak pedig az a kötelezettsége a konkrét esetre vonatkoztatva kimondja ítéletét. + Értelmezési folyamat: - Nyelvtani értelmezés, logikai értelmezés, rendszertani értelmezés, törvényszerinti értelmezés. ➢ Ezeket nem határozták meg, csak a gyakorlatban alkalmazták. ➢ A klasszikus és részben a posztklasszikus jogtudomány a jogszabályok értekezésének több általános elvét dolgozta ki 1. A jogszabályt mindig a maga egészében kell értelmezni. 2. A jogszabály betűszerinti követése nem zárja ki a törvénytelenséget. ➔ Sokszor az írott jog következetes betartása, érvényesítése vezet a törvény szellemével ellentétes helyzethez. 3. A törvényhozó akaratát kell megvizsgálni. 4. Amennyiben kétség áll fenn az érintettre a nézve az enyhébb megoldást eredményező interpretatiót kell alkalmazni. ➔ „Kétség esetén a vádlott javára kell ítélni” elve. 19 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus 5. A logika általános szabályai szerint kell cselekedni. ➔ „Nem járja, hogy akinek a több szabad, annak a kevesebb ne lenne szabad.” ➔ Pld.: Házasságtörésnél a nő nem tanúskodhatik, ebből következik, hogy amúgy tanúskodhat. Interpretatio eredménye: - Megállapító - Kiterjesztő: A jogszabály szószerinti értelmét tágítja. - Megszorító: A jogszabály pontos értelmét tarja fel. Analógia: - A tényállás hasonlóságán alapuló jogalkalmazói eljárás. - A jogalkotás egyik nemének tekinthető. - Fajtái: ➢ Törvényanalógia: A bíró adott esetre vonatkozó jogszabály hiányában egy hasonló, de konkrét jogszabályt alkalmaz. ➢ Joganalógia: Amikor semmilyen konkrét hasonló jogszabály nem áll rendelkezésre. De a jogrendszer belső logikájának megfelelt/megkellett felelnie. 20 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus Jog felosztásai – TELJES: + Ius civile – Ius praetorium a klasszikus korban: - Ius civile: ➢ A klasszikus korban a ius civile a népgyűléstől, a senatustól, a császártól és a responsumok adására feljogosított jogtudósoktól származott. ➢ A ius civile alatt volt, hogy magát a jogtudományt értették. o A ius civile a ius privatum szinonimája lett o Mivel a jogtudósok a magánjoggal foglalkoztak, ezért egyesült a magánjoggal. - Ius honorarium: ➢ Szabályait a formailag jogszabályalkotásra nem hivatott tisztségviselők alkották meg. o Praetorok, aedilis curulisek és provinciai helytartók. ➢ A principátus korában a praetori és egyéb edictumok jellege megszilárdult. ➔ De elvesztette a civiljogot megújító szerepét. A jogfejlesztés feladata a császár jogalkotás vette át. + Ius publicum – Ius privatum: - Ius publicum: ➢ „A közjog a vallási dolgokra, a papi és az állami tisztségekre vonatkozik.” o A közjog az állam szervezetére vonatkozott. - Ius privatum: ➢ A polgárok személyi, családi és vagyoni viszonyait foglalta magában. ➢ A klasszikus és a posztklasszikus jogtudomány a ius publicumot és a ius privatumot a közérdek és magánérdek szerint különböztette meg. + Ius cogens – ius dispositivum: - Ius cogens: ➢ A jogszabály kényszerítő jellegű. -> Ezek többnyire közjogiak. o Pld.: Választójogi szabályok. - Ius dispositivum: ➢ Engedő, hézagpótló jogszabályok. o Pld.: Szerződési jog előírásai -> Ezek többnyire magánjogiak. ➔ De néha itt is vannak kényszerítőek (Pld.: Serdültség korhatára). + Ius universale -Ius particulare: => Földrajzi felosztás - Ius universale egy adott állam egész területére kiterjedő jogot jelent. - Ius particulare egy bizonyos vidékeken érvényesülő, részszerű jog. 21 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus + Ius generale – Ius speciale: - Ius generale általános jelleggel érvényesülő jog. ➢ Pld.: A hatalomgyakorló nem tartozik felelőséggel családja és rabszolgái szerződéseiért. - Ius speciale a különös szabályokat jelenti, amelyek bizonyos különleges szabályozást igénylő jogviszonyokra vonatkozik. ➢ Pld.: Ez alól kivételt képezett a praetor által bevezetett járulékos keresetek. + Ius commune – ius singulare: - Ius commune: Sok értelemben használták, de a lényege a római jog szerint, hogy a ius commune a jogrendszerint alkalmazandó. - Ius singulare: „Az a jog, amelyet a törvények általános rendjével szemben valamely érdek érvényesítése végett a jogalkotó tekintélye vezetett be.” + Ius primarium – ius subsidiarium: - Ius primarium: Elsődleges jogszabály. - Ius subsidiarium: Bizonyos kisegítő jogszabályok, csak akkor lehetett alkalmazni, ha más elsődleges jogszabály nem szabályozta. + Egyéb kategória párok: - Ius vetus – Ius novum ➢ Ius vetus köztársasági joganyag, míg a ius novum császári joganyag - Ius ordinarium – Ius extraordinarium - Ius sacrum – Ius profanum - Ius divinium (szakrális jog) – Ius humanum (emberi jog) - Ius scritpum (írott jog) – Ius non scriptum (íratlan jog) B) RÓMAI JOG FORRÁSAI Jogforrás fogalma: - Ismeretelméleti értelemben véve a jog megjelenési formája. - Lételméleti szempontból véve, ami a jogot létrehozza, amitől annak léte származik. Római jog egyes forrásai: # Jogforrás 1. Szokásjog 2. Törvény 3. Senatusi határozat 4. Magistratusi hirdetmény 5. Jogtudomány 6. Császári rendelet Jogforrás latinul Consuetudo lex Senatus consultum Edictum Iurisprudentia Constitutio 3. §. Szokásjog - consuetudo Szokás, jogszokás, szokásjog: - A ius legrégibb forrása a szokásjog ➢ Különféle életviszonyokra különböző gyakorlatok alakultak ki. ➔ Érvényesülése vallási és erkölcsi. - Jogszokások összességét nevezzük szokásjognak. ➢ Ez a jog mindig íratlanul keletkezett, ebből kifolyólag íratlan jognak nevezték. ➔ Pld.: Praetori edictumok. - A szokásjognak az erkölccsel közös gyermeke volt. ➢ Mores maiorummal jelölték. 22 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus Szokásjog ismérvei, hatásai: - A nép hallgatása, egyetértése elfogad egy gyakorlatot, amely írásba foglalás nélkül mindenkit kötelez. ➢ Modern értelemben: A jogalkalmazásban hosszabb időn át ténylegesen érvényesülő íratlan szabályok. Szokásjog a császárkorban: - Principátus: „A szokásjog a törvények legjobb magyarázója”. - Dominatus: A szokásjogot megfosztották a törvényrontó hatályától. ➔ Központosító törekvések. 4. §. Törvény – lex Törvény a köztársasági korban: - Törvény, mely szigorúan előírt módon írásban megszövegezett és a népgyűlések által megszavazott, szabályszerűen kihirdetett határozatokat jelentette. + Lex lata vagy lex rogata: - A lex rogata megszavazott törvény. - Lex lata meghozott törvény. ➢ A törvények meghozatalában mindhárom állami főszerv részt vett. ➢ A magistratus hívta össze a népgyűlést és dolgozta ki a törvényjavaslat írásbeliszövegét, valamint ő terjesztette azt tetszése szerint vagy hatásköre szerint valamelyik comitia elé. ➔ A populus formátlan gyűléseken megvitatta.  Comitián vitának nem volt helye. ➔ A népgyűlés által elfogadott törvényt a senatusnak kellett megerősítenie. 23 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Földi, Hamza huszonharmadik kiadása alapján készítette: Csipke Tibor és Tóth Bálint Timóteus - - Lex rogata részei: ➢ Praescriptio: Törvény fejirata o Először a javaslat tevő magistratus nevét tüntette fel (róla nevezték el a törvényt) ➔ Jogalkotók személyes felelőssége. o Tartalmazza a törvény meghozatalának helyét és idejét, valamint az először szavazó század vagy kerület nevét. ➢ Rogatio: A törvény rendelkező része, mely a törvényi parancsot fogalmazta meg. ➢ Sanctio: A törvény megszegőivel szemben joghátrányokat helyezett kilátásba. o Lex perfecta: Bizonyos magatartást tilosnak és érvénytelennek nyilvánított ennek következménye rendszerint az eredeti állapot visszaállítása volt. ➔ Pld.: Házastársak közötti ajándékozást tiltó szj. szabály. o Lex minus quam perfecta: Csak büntetést írt elő, de jogsértő cselekményt nem érvénytelenítette. ➔ Pld.: A minor személy becsapásával kötött szerződés érvényes ugyan, de a csaló ellen büntetőkereset indítható. o Lex imperfecta: A magatartást ugyan tiltja, de jogkövetkezményt nem fűzött hozzá. Lex data: ➢ Azok a törvények, melyeket a törvényhozásra feljogosított magistratusok adtak ki. ➔ Általánossá a kései köztársaságban vált. ➢ A rómaiak lex szót akkor is használták abban az értelemben mikor a szerződő felek magatartását meghatározó szerződési kikötésről beszéltek. ➔ Pld.: Bérletnél a bérlő magatartását megszabó bérbeadó előírás. o Szembeállíthatjuk a lex publica (törvény és azzal egyenrangú jogforrások) és a lex privata (szerződési kikötés) fogalmát. *szj. = szokásjog Törvény a császárkorban: - A comitiák törvényhozó képessége egyre csökkent. ➢ Jelentősége is egyre csökkent. - Dominatus idején lexnek nevezték a császári rendeleteket. Római törvényhozás emlékei: - „Legrégibb” emléke a XII. táblás törvények ➢ A szokásjogok publikálatlansága okán alkották meg. ➢ Magánjogi (családjogi és vagyon jogi), eljárásjogi, anyagi büntetőjogi, valamint rendészeti és vallási tartalmakat tartalmaz a XII. táblás törvénymű. ➢ Egy ide