Római jog I. jegyzet

Előnézet

A jegyzetről

Római jog I. jegyzet, kidolgozott

Vásárlás (500 Ft)

Név

Római jog I. jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Római jog

Év

2021

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

171

Jelentem

Róma 1 összes 101 Miért is tanulunk római jogot? Oktatás tárgya & lényege: Római jog fogalma: - elnevezés: ius civile (ünnepélyes: Quiritium), ma: ius Romanum - definíció: - történeti értelemben: ókori Rómában hatályban volt jogszabályok összessége - tágabb értelemben: az a joganyag is, amely a r.j. közép & újkori továbbélése során ráépült (szoros összefüggés, nehezen elválasztható) - szűkebb értelemben: római magánjog (ius privatum Romanum) (magánszemélyek személyi/vagyoni viszonya) (<-> közjog (ius publicum) (állammal kapcs. szabályok)) Római jog tanítása: - II. sz. közepe: Gaius -> Institutiones („tanítások”) - VI. sz.: iustinianusi kodifikáció: Institutiones seu Elementa - más Iustinianus-i tankönyv: Digesta/Pandectae Tanításának mai jelentősége: - jogtanulás szempontjából: - mai kontinentális jog alapja (polgárjog) - szilárd dogmai alapokat ad - nincs kitéve változásnak - fejleszti a jogászi gondolkodás kialakulását - tömör regulák, terminológia -> modern jogban bonyolultabb, elvontabb fogalmak megértése - jog művelése szempontjából: - általa jobban meg lehet ítélni a modern jogi problémákat - véd a specializálódás & jogpozitivizmus ellen - mert arra nevel, h a jog =/= társadalmi értékek és célok nélküli § halmaz -> méltányosság & igazságosság - segít az európai jogrendszerek megismerésében - nemzetközi jog szaknyelve -> római birod. kora, középkor – XIX.sz.: ius commune Europaenum A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 102* institúció & pandekta rendszer Institúciórendszer: - institutio = tanítás - definíció: a római jog tananyagának Gaius által megalkotott és a iustinianusi Institutiones révén áthagyományozódott rendszere - Kr. u. II. sz.: Gaius tankönyve (Institutiones) római jog institúcióit 3 részre: - személyek (personae): személyi & családjog - dolgok (res): dologi, öröklési, kötelmi jog (~vagyonjog, hármas tagolás) - keresetek (actiones): polgári eljárásjog - Kr. u. 533: Iustinianus: Institutiunes seu Elementa: - jogtudomány elemi szintű anyaga, egységes tk. - gaiusi rendszer követése & további rendszerezése - 3 fő rész ugyanaz, de pl. kötelmek 4 csoportra: - contractus - quasi contractus - delictum - quasi delictum - mai institúció-rendszer: korábbi 2 rendszerezés továbbfejlesztése: 1. eljárásjog 2. személyi jog (benne elkülönítve: családjog) 3. dologi jog 4. kötelmi jog 5. öröklődési jog Pandektarendszer: - Kr. u. 533: Iustinianus: Digesta seu Pandectae -> pandekta tanfolyam, pandekta rendszer - középkor: institúció oktatás után pandekta tanfolyam (hatályos jog, Digesta alapján) - ma: institúció = római jog, pandektisztika = hatályos polgári jog oktatása - Ptk-k megszületése -> pandektajog hatályát veszti - XIX. sz. német jogtudósok kialakítják a modern-pandekta rendszert. Részei: 1. magánjog általános része & személyi jog 2. dologi jog 3. kötelmi jog 4. családjog 5. öröklődési jog Hatás a polgári tv. könyvekre: - institúciórendszer: mai Ptk-k alapja, pl.: - Code Civil (1804) - osztrák Ptk. (1811) - magyar Ptk (1959) - de! német BGB (1900) a pandekta rendszerre épül A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 103 római jogtörténet korszakai, ezek általános jellemzői A római jog történetének tagolásai: - gazdasági fejlődés szerint: - kisparaszti, patriarchális (házközösségi) korszak (Kr.e. III.sz.-ig) - kereskedelmi korszak - azon belül: fellendülő – virágzó – hanyatló - nem kereskedők, hanem nagybirtokos (latifundium) római arisztokrácia - államformák szerint: - királyság (regnum) - köztársaság (libera res publica) - császárság (imperium) - római jog belső fejlődése szerint: - Archaikus jog (Kr.e. 753-Kr.e. III. sz.) - királyság, korai patrícius köztársaság - Preklasszikus jog (Kr.e. III.-I. sz.) - kései köztársaság - Klasszikus jog (Kr.e. I.sz. – Kr.u. III. sz.) - a principátus kora - Későcsászárkor joga (Kr. u. III. sz. – VI.sz.) - a dominátus kora - posztklasszikus jog (Kr. u. VI. sz. első feléig) - Iustinianusi jog (I. Iustinianus uralkodása (527-565)) - más megközelítés (Bonfante, De Francisci, Volterra) - városállam régi civiljogának kora (Kr.e. 553-202) - Róma központú birodalom kora (Kr.e. 202.-Kr.u.235 (Alexander Severus császár halála) - jogegyesítés kora (Kr.u. 235-565 (Iustinianus halála)) Korszakok általános jellemzői: 1. Archaikus Róma: - alapítása: Kr.e. 753 - királyság ideje 2 korszakra: - partiarchális nemzetségi forma (latin & szabin pásztor, földműves közösség összeolvad) - etruszk uralom (ipar & keresk. fellendül, hagyományos társad. rend felbomlik) - társadalom szerkezete: - alapegység: nemzetség (gens) -> tagjait (gentiles) vérségi kapcsolat fűzi össze (közös ős) -> közös föld (pagus) & meghatározott családi és öröklési rend -> fellazul, egy idő után már csak kultikus & névbeli közösség (nomen gentilicium) - család (familia): eleinte házközösségben élő parasztcsalád -> mindenki, aki a házban (domus) lakik -> családfő (pater familias), feleség (uxor), gyerekek (liberi), rabszolgák (famuli) - társadalom tagozódása: - Quirites: szabad, római polgárjoggal rendelkező lakosság, részei: - patríciusok (ősi nemzettségfők (patres) leszármazottai) - plebeiusok (alacsony sorú köznép – plebs) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - cliensek (patrícius nemzetségek alávetett elemei, gazdasági & katonai feladatok) -> feladat: kíséret (obsequium) a gens fejének, cserébe védelem (patronatus) - rabszolgák (servi/mancipia (régi)): -> eleinte elég kevés (patriarchális rabszolgaság), pater familias uralma alatt - államszervezet: - a római állam felépülése: - megnevezései: civitas (városállam), res publica (köztársaság), res populi (Cicero-> a nép dolga), hivatalosan senatus populusque Romanus (SPQR) - polgárok több, egymással összefüggő szervezeti formába: - 10 gens = 1 curia - 10 curia = 1 tribus (törzs) -> 3 volt: Ramnes, Tities, Luceres (curia=”férfiak egyesülése”, római álam szerv. legősibb egysége) -> alapja: katonai beosztás, de jogi és kultikus alap is -> saját vezetője (curio), papja (flamen curialis) volt -> V.sz. elején felváltja a századok (centuria-k) rendje - a királyság államszervezete: ősi római államot (populus Romanus) 3 szerv alkotja: - rex (király): - legfőbb bíra, hadvezér, pap, végrehajtó hatalom feje (imperium) - eleinte „istenek választják” (auspicia) - etruszkok idején curiák választják (lex curiata de imperio) - ideiglenes távollét -> jogkörét a praefectus urbi látja el - ha meghal -> a senatus vezet (naponta válják egymást) (interrex), amíg nincs új király - senatus: - patríciusok gyülekezete (eleinte 100, tribusok után 150) - vének tanácsa: a király tanácsadó szerve - állami felségjog állandó hordozója - tagjait a király jelöli ki - comitia curiata (népgyűlés): - 30 curiaból áll - Forum Romanum területén, a comitiumon gyűl össze - eleinte csak patríciusok, aztán plebeiusok is - szakrális feladatok, közjogi funkció nem ismert A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 104 – A köztársaság államszervezete A korai köztársaság államszervezete: - utolsó etruszk király elűzése (regifigium Kr.e. 510) -> új államforma: köztársaság, szervei: - magistratusok - senatus - comitia I. Magistratusok: - állami főhatalmat gyakorló tisztségviselők ill. magának a tisztségnek az elnevezése; a köztársaság korának főhivatalnokai - működésért nem kaptak díjazást - jogukban állt lemondani (abdicare) tisztségükről & nem voltak megfoszthatók - 1 évre választották (annuitás), kövi évben nem választhatták újra - 1 tisztséget egyszerre több egyenlő jogkörű főhivatalnok (kollegialitás) - vesszőnyalábot (fasces) hordozó állami testőrök (lictor), írnokok, hivatalszolgák álltak rendelkezésre (összesen: apparitores) -> fizetség (merces) - csoportosítás: - hatalom szerint: - imperiummal rendelkező - imperiummal nem rendelkező - feladatkör szerint: - rendes (állandó: magistratus ordinarii) - rendkívüli (extraordinarii) - hatáskör szerint: - nagyobb (magistratus maior): consul, praetor, censor - kisebb (magistratus minor): aedilis, questor, tribunus plebis - állami főhatalom (imperium) szétosztása: - legfőbb polgári hatalom (imperium domi) (a város határán belüli területekre) - falakon kívül a hadsereg főparancsnoka (imperium militae) - jogszolgáltatás hatalma (iurisdictio) - népgyűlés összehívása, törv. javaslatok előterjesztése joga (ius agendi cum populo) - senatus egybehívása, tanácsának kikérésének joga (ius agendi cum patribus) - büntetések & kényszerítő intézkedések kiszabásának a joga (ius coercitionis) - magistr.-okat megillető hivatali hatalom: potestas - lehet kisebb (minor potestas) vagy nagyobb (maior potestas) - collegák azonos hatalom, bármilyen ügyben önállóan eljárhat - egy collega bármilyen intézkedésének végrehajtását intercessioval megakadájozhatja - elemei: - auspicium végzése (istenek akaratának kifürkészése, madárjóslás) - nép összehívása v.milyen közös ügy megvitatása céljából - tiltakozás collegák döntése ellen - hirdetmények kibocsájtása (csak magistratus curules) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - Rendes magistratusok: - népgyűlés választja - tisztségre pályázók (candidati) megválasztásuk után főhivatalnokok (magistratus desingati) lettek -> esküt tettek - fajtái: - 1. Consul: (2db) - állam élén - hadvezér (praetor maximus), -> bíró -> consul - imperium -> rex végrehajtó hatalma, hadvezéri & bírói jogköre (- rex szakrális feladatai -> rex sacrorum -> 3 tagú főpapi testület feje (pontifex maximus)) - 2. Praetor: (Kr.e. 367-) (1->2->16db) - peres jogszolgáltatás (a consul helyett) - imperiummal rendelkezik, helyettes -> gyak. a consul többi hatalmát is - 1 -> 2 (praetor peregrinus) -> 16 db - 3. Censor: (Kr.e.443-) (2db) - 5 évente 18 hópanra - nem rendelk. imperiummal - feladata: - lefolytatni a census-t (5 évente, polgárok katonai & adózási célú összehívása) -> polgárok centuriakba és tribusoka osztása - senatorok névjegyzékének összeállítása - bizonyos erkölcsrendészeti szankcíókat alkalmazni - felügyelni az állami javakat (földek, középületek. közutak..) - az állam nevében szerz.-et kötni egyes vállalkozókkal - 4. Aedilis curulis: (Kr.e. 367-) (2db) - magistratus minor - felügyel a középítkezésre & középületre (cura aedium) - rendészeti jogkör (cura Urbis) - piaci árak ellenőrzése & gabonaellátás biztosítása (cura annonae) - nyilvános játékok lerendezése (cura ludorum) - 5. Quaestor: (Kr.e. 447-) - consulok pénzügyi beosztottja (kincstár: Saturnus templomban) - államkincstár (populi Romani) és levéltár (tabularium) felügyelete - 6. Néptribunus: (Kr.e. 494-) (2->10 db) - viselőinek (tribuni plebis) személye városon belül szent & sérthetetlen - aki rá kezet emel, sacer lett (kiközösített, bárki megölheti) - összehívja a plebs üléseit (ius agendi cum plebe), később szenátusét is (ius agendi cum patribus) - vétójog a magistratusi intézk.-ekkel szemben (ius intercedendi) - támogatás & menedék nyújtása a patríciusok által űzött plebsnek (refugium) - 7. Aedilis: (2db) - plebeius templomok őrei - néptribunus segítője -> plebs levéltárát és pénztárát kezeli - ugyanaz a jogkör mint az Aedilis curules, de nem bíráskodik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Rendkívüli magistratusok: - csak különleges esetben, kinevezés útján - megszabott időtartamra & meghatározott feladat elvégzése céljából - fajtái: - 1. Dictator: - legjelentősebb, egyik consul jelöli ki a senatus (de nem a népgyűlés) beleegyezésével, másik consul nem vétózhatja meg - teljes főhatalom (summum imperium), max. 6 hónapra - ő nevezi ki helyettesét (lovasság parancsnoka – magister equitum) - 2. Interrex - 3. Praefectus urbi (rex ideiglenes távollétében helyettese a királyság korában) - 4. Decemviri legibus scribundis (XII táblás törvény létrehozói) - 5. Tribuni militum consulari potestae (katonai parancsnok consuli jogkörrel) - 6. Tresviri rei publicae constituendae (a triumvirek) II. Senatus: - biztosítja a római állam folyamatos működését - patr. nemzetségfők gyűlése -> hivatalviselt magistratusok tanácsa - névsor -> eleinte a consulok, utána censorok - tagjai (senatores) eleinte csak patricius (patres), majd gazdag plebeius is (conscripti) - eleinte a népgyűlésen elfogadott törvényeket szentesíti („atyák tekintélye” – auctoritas patrum), aztán ez előre kikérhető lett, majd csak formalitás - határozatai csak tanácsok a magistratusoknak, de! törvényerővel rendelk. - feladatai: - külpolitika és hadügy meghatározása - államháztartás ellenőrzése - szakrális szféra ellenőrzése - igazságszolg. és közig. irányítása - magistratusok -> befoly. a belpolitikára III. Népgyűlés: - fajtái (a Populus Romanus szerk. egységeinek megfelelően) 1. comitia curiata 2. comitia centuriata 3. comitia tributa 4. + concilium plebis - sajátosság: vitának nem volt helye - comitia curiata: - felhatalmazást ad a főhatalom gyakorlására (lex curiata de imperio) - és a censori hivatal viselésére (lex curiata de potestate censoria) - egyre inkább szakrális feladatok (elnök: pontifex maximus (ilyenkor comitia calata) -> consul/praetor csak akkor elnököl, ha hatalommal való ünnepélyes felruházás céljából gyűlt össze a gyűlés - comitia centuriata: - Servius Tullius féle reform – Kr.e. 5.sz. - a comitia katonai századokra (centuria) osztott, 17-60 éves férfilakosság (patr. és plebs) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - város falain kívül, campus Martiuson - funkciók: - a magistratus maiores megválasztása - törvényhozás - hadüzenet & békekötés jóváhagyása - büntetőbíráskodás államellenes bűncselekmények & polgárok főbűnei tárgyában - comitia tributa: - területi egységek (tribus) hívták össze - Servius Tullius féle reform – ő osztotta fel Rómát tribusokra - a város falain belül, a forumon tartották - funkciói: - a magistratus minores megválasztása - törvényhozás - szövetség kötése külföldi államokkal & uralkodókkal - törvénykezés nem politikai ügyekben - concilium plebis: - csak a plebs tagjai - határozatai (plebiscita) eleinte csak a plebsre, Kr.e. 287-től egész populus Romanumra - elnök: néptribunus (tribunus plebis) csak ilyen formában hívhatott össze népgyűlést - tribusok alapján szerveződött, azért valószínűleg összeolvadt a lex Hortensia után a comitia tributával A késői köztársaság államszervezete: - Római Birodalom kialakulása (imperium Romanum) 1. Róma városállamának jogi szervezete: - a magistratusok szerepe - 2 consul vezeti az államot - praetor mellé Kr.e. 242-ben collega (régi: praetor urbanus, új: praetor peregrinus – eldönti h a ius gentium alkalmazása címén a civiljogot vagy a peregrinusjogot használja) - továbbra is működik az aedilis curulis (2db, rabszolga & igásbarompiac felügyelete) - questorok, censorok - plebeius főhivatalokat patríciusok is betölthették - magistratusi tisztség -> vagyonos és előkelő családok - lex Villia annalis (Kr.e. 180) és lex Cornelia de magistratibus (Kr.u.82) -> egyes tisztségeket meghat. időben és életkorban kell viselni 1. quaestura (quaestor, 30 évesen) 2. aedilitas v. tribunatus (37 évesen, aedilis v. tribunus plebis) 3. praetura (40 évesen, praetor) 4. consulatus (43 évesen, consul) 5. censor és dictator (kizárólag consulviselt személy lehetett) - tisztségek viselése között minimum 2 év (tapasztalatlan ne legyen), pályázók körének leszűkítése - gyakoribb lett a magistratusok éves főhatalmának meghosszabítása A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - magánembert is felruházhattak ilyen tisztséggel (privatus cum imperio, pl. Pompeius Magnus) - nem kaptak fizetést, költségek elvitte vagyonuk nag részét, de! - promagistratusok – proconsul, propraetor: szolgálatuk leteltével 1 provincia élére mint helytartó - új intézménytípus: triumviratus: 3 államférfi megegyezésén alapul, monarchikus törekvés - 1. Triumvirátus: (Kr.e. 60) (Iulius Caesar, Pompeius, Licinius Crassus) - 2. Triumvirátus: (Kr.e. 43) (Aemilius Lepidus, M. Antonius Octavianus) - a senatus szerepe: - közt. korában az államélet központja & legfőbb irányítója - Sulla alatt 600 fő, Caesar alatt 900 fő - formális szerep mellett a legfőbb államhatalmi szervvé váll - szükségállapot -> senatus consultum ultimum ->teljhatalom a magistratusoknak -> nincs intercessio és provocatio - a népgyűlések szerepe: - ténylegesen csak a comitia centuriata (törvényhozás) és comitia tributa működött, de egyre inkább háttérbe szorulnak - törvényeket főleg a concilium plebi keretein belül fogadták el 2. Itália jogi szervezete: - Kr.e. 286-ra egész Itália (Rubicon folyóig) római fennhatóság alatt - 2 eltérő jogállású rész: - ager Romanus (rómaiak által birtokolt, római polgárjog) - ager peregrinus (szövetséges terület, latinjogúak/nincs de iure jogképességük) - Kr.e. 1. sz -> Itália egy része fellázad Róma ellen (Marsus-háború) -> itália népei fokozatosan elnyerik jogaikat - lex Iulia de civitate Latinis et sociis danda (Kr.u. 90): szövetségesek római polgárjogot kapnak 3. A provinciák jogi szervezete: - provincia: Imperiummal rendelkező magistratus működési területe, melyet a senatus jelölt ki számra. Később: az Itálián kívüli meghódított területek A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 105 – ius, fas, mos - Kr.e. 8.sz.: Mos (mores maiorum=ősök szokása): komplex normarendszer, általános, vallási-erkölcsijogi normák rendszere - egyes normák kötelező ereje szokások & szankciók miatt megszilárdul, jogi normák önállósodnak -> szokásjog (consuetudo) a vallási & erkölcsi normáktól elkülönülve Ius: - Kr.e. 451-450: XII táblás törvények -> jog, mint önálló normarendszer kialakulása - jogot a ma ismert formában a rómaiak találták ki -> náluk volt először szó rá: ius - „ius” -> eredetileg a Forum Romanum egy konkrét helye, ahol a praetor törvénykezett -> v.mely magatartás jogszerűsége (<-> iniuri=jogsérelem) - miután a „ius” fogalmát elvonatkoztatták a magatartás ténylegességétől -> alanyi jog & tárgyi jog - ius civile (ius Quiritium): a polgárok (cives) által közösségként felfogott római városállam jogrendszere (ius civium Romanum) (ellentét: ius peregrinorum pl. athéni jog) - római jogtudósok: a jog „jó és méltányos művészete” -> igazságot (iustitia) kell megvalósítani - jogszabályokat a jogi tartalmat nem nyert erkölcsi alapelvekből kiindulva kell értelmezni Fas: = „istenek jogainak tiszteletben tartása” <-> nefas= „istenek jogainak megszegése” - jog önálló normarendszer lett -> elszakadt: - a „fas” a „ius”-tól - a „nefas” az „iniure”-tól - eredetileg minden olyan magatartás, ami az isteneket nem sérti, később vallási normák összessége - fas egy része közjogi jelleggel is bírt (~kánonjog) -> ius sacrum, ius pontificium - ebből lesz császárkorban isteni jog (ius divinum) (<-> ius humanum) Mos: - jelentései: - erkölcsi normák önálló rendszere - ősi római társadalom komplex, differenciálatlan normarendszere (mores maiorum, lsd. fent) - szokásjog - jogi hatalommal nem bíró sima szokások - a mos „sui generis” fogalma (censorjog találta ki): olyan társadalmi normák, amelyek sem a ius, sem a fas körébe nem tartoznak - betartására a censor felügyelt, büntetett is érte A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 106* – A praetor tevékenysége, ius praetorium, ius honorarium Ius praetorium (praetori jog): - kialakulása: - késő köztársaságkori ius civile-vel párhuzamosan érvényesülő jogrendszer - kialakításában döntő szerep: praetorok (imperium) - Praetor: - „a praetor csak szolgálhatja, de nem alkothatja a jogot” - „praetor ius dicere potest, facere non potest” - nem hozhatott törvényeket (legislatio) - de törvénykezhetett (iurisdictio) -> ius honorarium: a főmagistratusok imperiumaik alapján végzett törvénykezése által létrehozott joganyag) Ius honorarium (tisztségviselői jog): - forrása: - praetor & többi magistratus (aedilis curulis) hirdetményei (edictum) - legfontosabb része: ius praetorium - eredete: - praetor urbanus peren kívüli jogsegélyei (civiljoggal szemben – contra legem) (általában szokásjogot részesíti előnyben -> civiljog korlátozza) - praetor peregrinust nem kötik a civiljog szabályai -> imperiuma és ius gentium alapján kialakítja saját praetori perrendjét (polgárok & idegenek közt) -> ezt a lex Aebutia de formulis (Kr.e. 2. sz. közepe) civiljogi erőre emeli, római polgárok közt is ezt használják - „A praetori jog az a jog, amelyet a praetorok vezettek be a civiljog szabályainak kisegítése, kiegészítése vagy kijavítása szempontjából” Ius civile és ius praetorium összehasonlítása: - a 2 jog évszázadokig párhuzamosan érvényes - praetor évente kibocsájtott hirdetménye -> fontos tényezője lett a jogalkotásnak ( Cicero már egyenrangúként említi őket) - ius civile: merev, régi, szigorú civiljog (ius strictum) - ius praetorium: hajlékony, rugalmas, méltányos praetori jog (ius aequum) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 107* – Ius civile, ius gentium, ius naturale késő köztársaságkori Róma -> alap: ius civile, majd megerősödik a ius praetorium Ius civile (civiljog): - Róma speciális „nemzeti” joga - a római polgár valamennyi életviszonyát rendezi -> állam & polgártársai irányába - párja: ius gentium, ius naturale (szabályait a ius preatorium juttatja érvénybe) - idők folyamán rideg, szigorú civiljog lett (ius strictum) a praetori joggal szemben (ius praetorium: rugalmas, méltányos (ius aequum) - Kr.e. 2.sz.-tól görög filozófia segítségével próbálták a civiljogot fellazítani -> 3 alapvető kategória: - aequitas/ius aequum - ius naturale - ius gentium - aequitas: polgárok közötti jogegyenlőség eszméje & igazságos és méltányos elbírálás - bona fides (jóhiszeműség) és ius aequum szinonímája <-> szigorú jog (ius strictum) Ius naturale (természetjog): - nincs római előzmény, a görög filozófia alakította ki - az ember természetes értelmén (naturalis ratio) alapszik - eleinte aequitas értelemben használták - olyan életviszonyokra vonatkozik, amelyek az ember & állat közös természetéből erednek - emberek nem ronthatják le - modern természetjog: Hugo Grotius – a ~-ot ismét világi alapra helyezi Ius gentium (népek joga): - eredetileg háború & béke joga (ius belli ac pacis) eleinte szakrális vonásokkal -> pl. hadüzenet, békeküldés, követküldés - valamennyi népnél/államnál érvényesül (görög minta alapján) - ius gentium és ius naturale közti különbség: gentiumban van rabszolgaság Római birodalomban egyidejűleg hatályos jogrendszerek: - Birodalmi jog (Reichsrecht): -> gyakorlatilag a római jog - elsősorban Róma & Itália - római polgár vs római polgár, vagy római polgár vs. peregrinus - civiljog és praetori jog, differenciálódás után ius publicum és ius privatum is - Helyi népek joga (Volksrecht): - római hódítás előtti időkből erednek - általában a meghagyott peregrinus bírói fórumok előtt érvényesülnek - római bíróságok is alkalmazták - Provinciai jog (Provinzialrecht): - a római jog bizonyos tartományokra/összes tartományra kiterjesztett szabályai - egyes provinciák számára kibocsátott, helyi népek jogára is tekintettel lévő provinciai törvények (leges provinciae) = nemzetközi magánjog csírái) - tartományi helytartók hirdetményei (edicta provincilaia) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 108. A PRINCIPATUS ÁLLAMSZERVEZETE 1. A római állam szervei A császárság első felében a római államot 3 tényező alkotja: - uralkodó - köztársasági intézmények (egyre kisebb jelentőséggel) - birodalmi államszervezet (fokozatosan épül ki) 2. AZ URALKODÓ: - az állam feje a princeps - Augustus tekintélyére (auctoritas) utal, -> ezen alapszik a császár hatalma - élethossziglan fel van ruházva: - tribunicia potestas: személyének sérthetetlensége, a népgyűlés, és senatus összehívásának joga, vétójog - imperium proconsulare: provinciák feletti legfelső kormányzat joga -> valamennyi provinciára kiterjedt, nagyobb a helytartó hatalmánál - imperator (a hadsereg főparancsnoka) - pontifex maximus + Octavianus ezen felül: Augustus (felséges), pater patriae (haza atyja) 3. A KÖZTÁRSASÁGI INTÉZMÉNYEK: MAGISTRATUSOK - Augustus alatt köztársasági szervek választják -> de: császárnak ajánlási jog (=kinevezés) - csak szenátori rend tagjai viselhetik a) Consul: - nem töltheti ki hiavatli idejét, helyére az uralkodó újabbat nevez ki -> katonai & politikai hatalmuk a császárhoz - reprezentetív & jogszolgáltató feladat b) Praetor: (18 db) polgári ügyekben jogszolgáltatás (praetor urbanus és praetor peregrinus) c) Censor: principátus elején megszűnik d) Aedilis curulis: (6 db) vásári rendfenntartás és bíráskodás. e) Quaestor: (20 db) princeps, a consul és a senatusi provinciai helytartó segítője f) Tribunis plebis: (10 db) polgári ügyekben ítélkezés, szerepük csökkent. SENATUS - állami szuverenitás hordozója - 600 senatort a császár jelöli ki - nem veszíti el politikai iránító szerepét -> legitimálja a császárt - Feladatai: -> magistratusok megválasztása -> törvényhozás -> Itália & senatusi provinciák kormányzása -> államkincstár felügyelete A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu -> fellebbviteli fórum büntetőügyekben NÉPGYŰLÉS - törvényhozási jog megmarad - szerepük formális lett (utolsó lex rogata Kr.u. 96) III) A BIRODALMI ÁLLAMSZERVEZET: - új hivatalok: a) Rómát & Itáliát igazgató császári főhivatalnokok (praefectus) - praefectus praetorio (2 db) - eredetileg a császári testőrség parancsnoka - II. sz. vége: egész Itáliára kiterjedő törvénykezési hatáskör - princeps helyettese - általános rendelkezéseket is kibocsáthattak - praefectus urbi - imperiummal rendelkezett - polgári hivatalnok, a császár a senatorok közül választotta ki. - közrend fenntartása rendőri egységek révén -> bíráskodás Rómában & 100 mérföldes körzetben - aediles curules rendészeti és igazgatási szerepét vette át - további praefectusok: - városi rendőrség és tűzoltóság parancsnoka - állam- és hadikincstár kezelői, birodalmi posta igazgatója - curator: senatori rangú hivatalnok B) A BIRODALOM EGYSÉGES KORMÁNYZÁSÁT SZOLGÁLÓ HIVATALOK - princeps saját kancelláriája, 4 osztály: 1. naplók vezetése 2. hivatalos levelezés 3. jogi beadványok 4. császári magánkincstár kezelése => hivatalvezetők az uralkodó szabadosai - császári tanács (consilium principis): főtisztek, jogtudósok. -> élén a két praefectus praetorio - pénzügyi igazgatás: aerarium Saturni (közjog) és fiscus Caesaris (magánjog) - titkosrendőrség A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 109. A PRINCIPATUS JOGRENDSZERE 1. A ius civile és a ius praetorium => fokozatos egybeolvadás, csak eredetbeli különbségek) a) IUS CIVILE - a jogszabályalkotásra hivatott tényezőktől származott: -> népgyűlés -> senatus -> császár & responsumok adására feljogosított jogtudósok - civiljog & praetori jog egybeolvadása -> ius civile nagy része magánjog -> ius civile = magánjog (ius privatum) b) IUS PRAETORIUM / HONORARIUM - a formailag jogszabályalkotásra nem hivatott tényezőktől származott: -> praetor -> aedilis curulis -> provinciai helytartók - edictumok (praetori és egyéb) jogszabályi jellege megszilárdult → a ius honorarium elvesztette civiljogot megújító szerepét - praetorok nem fejlesztik a jogot (edictumokat minden évben ugyanúgy adják ki) -> ezt a szerepet a császárkori jogalkotás, bíráskodás& jogtudomány veszi át 2. A ius publicum és a ius privatum a) ius publicum (közjog) - a vallási dolgokra, a papi és az állami tisztségekre vonatkozik (Ulpianus) - az állam, vallás szervezetére vonatkozott b) ius privatum (magánjog) - a magánélet, a polgárok személyi, családi, vagyoni viszonyait foglalta magába 3. A ius cogens és a ius dispositivum a) ius cogens - kényszerítő (de nem feltétlenül tiltó) jogszabály (közjog kógens) b) ius dispositivum - engedő, hézagpótló jogszabály (magánjog diszpozitív) 4. A mores szerepe - tételes jogi normáká alakul, fontos alapelv lett (boni mores=jó erkölcs) - jó erkölcsbe ütköző magatartás akkor is jogellenes, ha nem sért tételes jogi rendelkezést 5. A magánjog fejlődése a provinciákban - fejlett Keleti provinciák: római magánjog behatolását lassítja a ius gentium & görög nyelv -> de! helyi & római jog közeledik egymáshoz - a Nyugati provinciák: (Gallia, Hispania) alacsonyabb kulturális szint -> római jog könnyen behatol (vulgárjog) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 110. A DOMINÁTUS ÁLLAMSZERVEZETE 1. A dominátus és a hagyományos római államszervek - Diocletianus: új államforma - uralkodó hivatalos megszólítása (dominus et deus - úr és isten) → dominatus - birodalom súlypontja: K - államforma: abszolút monarchikus - Itáliát betagolták a provinciarendszerbe - új főváros: Byzantium = Constantinapolis (Bizánc) - A két birodalomfél különleges jogi és politikai kapcsolatban 2. AZ ÁLLAMHATALOM FELÉPÍTÉSE a) tetrarchia („négyes uralom”) - a birodalom irányítása: 2 főcsászár (Augustus) + 2 alcsászár (Caesar) - államhatalom a császár kezében, de a köztársasági címei is megmaradtak - övé a törvényhozó, az igazságszolgáltató és végrehajtó hatalom teljessége - ő az államvagyon tulajdonosa b) Köztársasági szervek - néhány magistratus és senatus létezett - a magistratusok minden jelentőségüket elvesztették - a consulok tisztségét a császár vette át - praetorok már csak a szabadságperekben & gyámhatósági jogkör 3. Az egységes birodalmi adminisztráció - két birodalomfél kormányzása: állami adminisztráció funkcionálisan és hierarchikusan tagolt rendszere: -> központi kormányszervek -> területi igazgatás - ezeken belül többszintű hivatali apparátus - területi adminisztráció: -> polgári közigazgatás -> katonai közigazgatás 4. KÖZPONTI KORMÁNYZAT - a császár környezetében, az udvarban - népes kíséret (comitatus) nagy jelentősége - Az V. sz-ra a comesek hierarchiáján belül 3 csoport alakult ki: a) Államtanács (sacrum consistorium) - a központi igazgatás legfőbb szerve - a consilium principis helyett - tagjai az uralkodó körül, a császári palotában gyűltek össze - állandó tagok: udvari főméltóságok A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu b) 4 udvari főméltóság 1. FŐUDVARMESTER (MAGISTER OFFICIORUM) - alá tartoztak a kancellária hivatalai -> császár kegyétől függő döntéseket öntötték formába -> levelezést & egyéb hivatali ügyeket -> beadványok jogi elbírálásáva -> a császári utazásokat szervezik - alatta működött az államrendőrség, palotaőrség, birodalmi posta, fegyvergyárak 2. FŐKANCELLÁR (QUAESTOR SACRI PALATII) (~ igazságügyminiszter) - az uralkodó nevében kiadott jogi iratok megfogalmazása 3. PÉNZÜGYMINISZTER (COMES SACRARUM LARGITIONUM) - a birodalom pénz- és adóügyei 4. COMES RERUM PRIVATARUM - az uralkodó magánvagyonára felügyel A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 111. A DOMINÁTUS JOGRENDSZERE 1. Egységesülés a birodalmi jogrendszerben a) ius civile (magánjogi értelemben) szembeállítása a -> ius publicum-mal -> ius criminale-val (közbűncselekmények) - ius civile továbbra (a iustinianusi korban is) = a római polgár joga, a római jog b) egységesül a ius publicum és ius privatum is - a ius publicum a kógens jog - a ius privatum a diszpozitív jog c) egységesülés a jogszabálygyűjtő munkákban, az idézési törvényekben, a jogegységesítő aktusokban és a iustinianusi kodifikációban d) egységesülés a birodalmi jog és a helyi jogok között; a különbségek jórészt megszűnnek -> Pl.: K-en csak az öröklési és családjogi szokások maradtak meg. e) egységesülést, integráló hatást idéz elő a kereszténység is 2. A vulgárjog (posztklasszikus római vulgárjog) - a posztklasszikus kor sajátossága - Kr.u. IV-V. század - oka: fejlett gazdasági és szellemi élet lehanyatlik, a klasszikus jogászi gondolkodásmód a provinciákban nem érvényesült - vulgárjogi gondolkodásmód = leegyszerűsödött jogászi gondolkodásmód - pl.: a posztklasszikus vulgárjog nem választotta el a tulajdont és a birtokot és az adásvételt a tulajdonátruházási aktustól 3. Iustinuanusi törvényhozás - a XII. táblás törvények óta ez a törvénymű jelentette először a római jog összefoglalását - korábban az Edictum perpetuum (Hadrianus) kodifikációja csak az edictumanyagot, a II. Theodosius és III. Valentinianus által elrendelt kodifikáció pedig csak a császári rendeleteket foglalta össze - a iustinianusi kodifikáció a jogtudósok műveinek (ius) és császári rendeletek (leges) páratlan összefoglalása A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 112. SOROLJON FEL NÉHÁNY A JOGFEJLŐDÉS SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS RÓMAI CSÁSZÁRT! 1. AUGUSTUS (KR.E. 27-KR.U. 14) - principatus kiépítése (monarchia + látszólagos köztársasági forma) - törvényeivel rendet, békét teremtett (pax Romana) - lex Iulia iudiciorum privatorum: a régi legis actiok eltörlése - ius respondendi: megadja a jogtudósoknak a szakvélemény adásának jogát - lex Iulia de vi privata: erőszakos jogérvényesítés általános tilalma - ügyvédi díjazás tiltása - lex Aelia Sentia (Kr.u. 4): manumissiok korlátozása - lex Iulia de collegis (Kr.e.21) : szenátusi engedély szükséges az egyesületek alapításához - lex Iulia de maritandis ordinibus (Kr.e. 18) : a római polgárok közül minden 25-60 év közötti ffi és 20-50 közötti nő házasságban köteles élni. A házasságban nem élők a rájuk szálló hagyatékot egyáltalán nem, a gyermektelenek csak fele részben szerezhették meg. 2. CLAUDIUS - törvények a császári bürokráciára vonatkozóan - saját kancellária - ügyvédi jutalmazás 100 aranyig - fiscus pereiben császári procuratorok jártak el (egyszerre fiscus képviselői és a per bírái) - S.C. Macedonianum: Claudius alatt született, a filius familias részére folyósított pénzkölcsön az apa halála után sem volt peresíthető, mert ez naturalis obligatiot eredményezett. - megszüntette a házassági tilalmat nagybácsi és unokahúg között, hogy elvehesse Agrippinát, aki később megmérgezte :D - eltörölte a nők törvényes gyámságát 3. HADRIANUS (KR.U. 117-138) - egységes államigazgatás kiépítése - Edictum Perpetuum: praetori edictumok anyaga - a privilegizált jogászok egybehangzó responsumait civiljogi erőre emelte, véleményük formailag és jogforrássá vált. (eltérő álláspont -> bíró szabadon dönthet) - császári szakvélemény (rescriptum) adása vitás jogi kérdésekben, ami kötötte a bírót az ítélet meghozatalában - eltörölte a lex Minitia azon rendelkezését, hogy a polgár és peregrinus házasságból született gyermek peregrinus lesz - a saját földben ill. szent helyen talált kincs a megtalálót illeti, az idegen telken talált kincs felerészben őt, felerészben a telektulajdonost illeti 4. ANTONIUS PIUS arrogatio: serdületlent (önjogút) csak úgy lehet örökbe fogadni, hogy az örökbefogadó vállalja, hogy nagykorúságáig magánál tartja, ennek biztosítására cautio; ha mégsem, akkor ki kell adnia a vagyonrészét/örökségként vagyonának ¼ részét. (quarta divi Pii) 5. SEPTIMUS SEVERUS (193-211) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - az államszervezet jellegének elfordulása a dominatus felé; katonai jelleg 195: megtiltja a gyámolt vagyonának elidegenítését 6. DIOCLETIANUS (284-305) - dominatus kialakítása, alig burkolt abszolutizmus, K-i súlypont - dominus et deus cím - tetrarchia: négyes uralom, 2 főcsászár (Augustus), 2 alcsászár (Caesar) - a polgári igazgatás 3 szintű, hierarchikus: 1. 4 praefectus praetorio a praefecturák élén (közig., adóztatás, igazságszolgáltatás) 2 praefectus urbi a 2 főváros élén 2. vicariusok (segítik a praefectus praetoriot; törvénykezés, diocesis élén) 3. helytartók (provinciák élén) igazságosabb adórendszer: földadó, személyi adók → gazdaság stabilizálódik 7. CONSTANTINUS (313-337) - 330. máj. 11.: új főváros: Konstantinápoly (Constantinapolis) - 313: milánói edictum: türelmi rendelet, a keresztényüldözés megszűntetése - unus testis nullus testis: egy tanú vallomására ne alapítsák az ítéletet - colonusok röghöz kötése - az eljegyzést felbontó fél a jegyestől kapott ajándékokat köteles visszaadni, amit ő ajándékozott, nem követelheti vissza - Augustus házasságra kötelező törvényeit hatályon kívül helyezte 8. NAGY THEODOSIUS (379-395) halálával 2 részre szakad a birodalom 380-ban államvallássá tette a kereszténységet colonusok röghöz kötése 9. III. VALENTINIANUS (NY-R-I CS.) ÉS I. THEODOSIANUS (K-R-I CS.) kodifikáció elrendelése: Codex Theodosianus (439), rendeletek lex citationis: csak Pomponius, Ulpianus, Paulus, Gaius és Modestinus műveiből lehet idézni, csak rájuk lehet hivatkozni, valamint akikre ők hivatkoztak 10. IUSTINIANUS ld. 123. tétel A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 114 – A ius fogalma és kategóriái Ius jelentése (kettős fogalom) - jogosultság = alanyi jog (facultas agendi): a személynek cselekvési & perindítási lehetősége van -> „senki sem cselekszik csalárdul, ha saját jogát gyakorolja” (Gaius) - jogszabályok = tárgyi jog (norma agendi) - jogi normák különböző csoportjainak a megjelölése (ius civile, ius publicum) - filozófiai fogalmak megjelölése (ius naturale, ius gentium) - jogszabályok egyes forrásai (pl. törvény, császári rendelet) -> források tárgyi jognak néha tartalmi értelmezést – „a jog jó és méltányos művészete” (Celsus) -> cél az igazságosság (iustitia) érvényesítése Jogi dogmatika - a római jogászi gondolkodásmód nem dolgozta ki, de igazából használta a jogi dogmatika alapfogalmait: - jogviszony (Rechtverhältnis): Olyan emberek közti viszony, melyet a tárgyi jog szabályoz. Csak személyek közt állhat fent - jogi tény (Juristische Tatsache): Olyan tény (történés, emberi cselekvés) amely joghatást (jogkeletkezés, jogmegszűnés, jogváltozás) vált ki - jogintézmény (Rechtsinstitut): Nagyobb jelentőségű jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok rendszerezett összessége (pl. római jogban apai/férji hatalom) - jogág: Az egymáshoz hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok összessége (pl. ius publicum, ius privatum) - jogrendszer: Egy adott államban hatályos jogszabályok összessége, a tárgyi jog legfelsőbb kategóriája - a jog felosztásai: - ius civile – ius naturale & ius gentium - ius civile – ius praetorium - ius aequum – ius strictum - ius publicum – ius privatum - ius cogens – ius dispositivum - ius universale (birodalmi jog) – ius particulare (partikuláris jog) - universale: egy adott állam egész területére kiterjedő jog - particulare: csak bizonyos vidékeken érvényesülő, résszerű jogszabályok - ius generale (általános jog) – ius speciale (egyedi jog) - generale: egy jogrendszeren belül általános jelleggel érvényesül - speciale: különleges szabályozást igénylő jogviszonyokra vonatkozó kül. szabályozás - ius commune (rendszerű jog) – ius singulare (kivételes jog) - commune: a jog rendszerint alkalmazandó jogszabályai - singulare: kivételesen alkalmazott jog - különleges méltánylást igénylő jogi helyzetre - különleges elbánásban részesített személycsoportra A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - ius primarum (elsődleges jog) – ius subsidiarium (kisegítő jog) - primarum: jogi kérdést elsődlegesen szabályozó jogszabály - subsidiarium: csak akkor alkalmazható, ha az adott jogi kérdést más, elsődleges jogszabály nem tárgyalja A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 115* – A ius civile kifejezés jelentése a rómaiaktól napjainkig Archaikus Róma - rómaiak: saját joguk ius civile (ünnepélyes: ius Quiritium) - eleinte a civiljog = államot alkotó polgárok (cives/Quirites) közösségeként felfogott római városállam sajátos jogrendszere -> írásban rögzíti: 12 táblás törvények -> eredeti értelmében ius civile = ius Romanorum - szó: „ius” (mint tárgyi jog) + „civile” (->római polgárok) - ius civium Romanorum <-> iura peregrinorum (külföldi, pl. athéni jog) Preklasszikus kor: a köztársaság kora - kor jogrendszerét alapvetően a ius civile határozza meg - kifejlődik & megerősödik a ius praetorium -> évszázadokon át párhuzamosan érvényesülnek, egyenrangúak - ius civile a római polgár valamennyi életviszonyát rendezi -> Róma speciális „nemzeti” joga - a ius civile értelme fokozatosan kibővül - a ius praetoriumhoz képest a civiljog merev, régi, szigorú jog lett (ius strictum) Klasszikus kor: a principátus kora - ius civile és ius praetorium közötti határvonal fellazul - egybeolvadnak, csak az eredetbeli különbség van -> ius civile = egységes jog, maga a jogtudomány - jogszabályalkotásra hivatott tényezőktől származhatott -> népgyűlés, császár, senatus, jogtudósok responsummal - jogtudósok által művelt anyag nagy része magánjog -> ius civile = magánjog (ius privatum) (jelentés megkettőződik) Későcsászárkor: a dominátus kora - posztklasszikus & iustinianusi kor, egyesülés korszaka - ius civile (mint magánjog) <-> ius publicum és ius criminale - de megőrzi eredeti jelentését is (civiljog, a római polgárok joga) - a iustinianusi kodifikációval a ius civile fejlődése nem zárul le Középkor - ius civile = római jog - név: ius Quiritium -> ius Romaorum („rómaiak joga”) -> ius Romanum („római jog”) Újkor - 18.sz. a ius civile jelentése leszűkül -> csak magánjogot jelent - modern megfelelő a polgárjog, mert az újkori polgári jog a magánjogra épül A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 116 – A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei 1. A jogalkalmazó feladata & eszközei - a jogalkalmazás folyamata, a jogalkalmazó feladata - a jogszabály megalkotója egy típusesetet tart szem előtt - de a jogalkalmazó sokszor más (akár nem is hasonlító) tényállással kerül szembe - jogalkalmazó feladata: konkrét tényállást értékelve jog alapján hozzon döntést - kiválassza az arra vonatkozó jogszabályt (ha nincs, hasonló (analóg) jogszabályt) - megállapítsa e jogszabály pontos szövegét & kötelező erejét - ha kell, értelmezze (interpretálja) - a jogszabály kiválasztása - a jogalkalmazó feladata – jogi normák tömegéből megtalálja az odaillőt – alapelvek: - későbbi törvény lerontja a korábbit („lex posterior derogat legi priori”) - a különös törvény lerontja az általánost („lex specialis derogat legi generali”) - az elsődleges törvény lerontja a kisegítőt („lex primaria derogat legi subsideriae”) 1. A jogalkalmazás módszerei - interpretatio - logikai művelet: rendelkezésre áll a tényállás & a jogszabály - jogalkalmazó (bíró) kötelessége: a jogszabály rendelkezéseit a konkrét esetre vonatkoztatva ítélkezni - primitív népeknél szó szerinti értelmezés, fejlett társadalmaknál értelmezés - folyamatának típusai: - nyelvtani értelmezés (i. grammatica): szavak jelentésének & szemantikai kapcsolatának vizsgálata - logikai értelmezés (i. logica): formális logika szabályainak használata - rendszertani értelmezés (i. systematica): szöveg többi jogszabályhoz való viszonya, magasabb kategóriákkal (jogág, jogrendszer) való összefüggései elemzése - történeti értlemezés (i. historica): jogalkotót a jogszabály alkotása során vezérlő cél vizsgálata - általános elvek: - jogszabályt mindig a maga egészében kell értelmezni - a jogszabály betű szerinti követése nem zárja ki a törvénysértés lehetőségét („in fraudem legis” eljárás – törvény kijátszása) - törvényhozó akaratának megvizsgálása -> ha ez nem állapítható meg -> érintettre nézve enyhébb megoldást kell alk. - logika általnos szabályinak alkalmazása - kevesebbre való következtetés elve (argumentum a maiori ad minus) - ellenkezőből való következtetés elve (argumentum a contrario) - a jogszabályalkotás az interpretatio eredményét tekintve lehet: - megállapító (i. declarativa): a jogszabály pontos értelmét tárja fel - kiterjesztő (i. extensiva): a magyarázat a jogsz. szó szerinti értelmét tágítja - megszorító (i. restrictiva): a magyarázat a jogsz. szó szerinti értelmét szűkíti A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - analogia - a tényállás hasonlóságán alapuló jogalkalmazói eljárás - már a pontifexek is éltek vele a 12 táblás törvények alkalmazásánál - pontifexek & praetorok analógiája a jogalkotás egyik neme - fajtái: - törvényanalógia: nincs az adott esetre vonatkozó jogsz. -> a bíró egy hasonló, de konkrét jogsz.-t használ - joganalógia: semmilyen konkrét/hasonló jog nem áll rendelkezésre -> bíró a jog általános elvei alapján dönt A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 117 – A ius és a lex szó jelentései a római jogban 1. Ius - jelentése: - 12 táblás törvény -> tisztán kivehető a jog, mint önálló normarendszer kialakulása - jogot a rómaiak találták ki -> náluk volt először szó rá (ius) - „ius” eredetileg a Forum Romanum konkrét helye, ahol a praetor törvénykezett - v.mely. magatartás jogszerűsége <-> iniuri (jogsérelem) - miután el tudták vonatkoztatni a konkrét tényállástól -> alanyi & tárgyi jog - „a jog jó és méltányos művészete” -> igazságosság (iustitia) - erkölcsi és jogi parancs: élet 3 alapszabálya: -> „tisztességesen élni, mást meg nem sérteni, mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti” („iuris praecepta sunt haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum cuinque tribuere”) - kettős fogalma: - jogosultság = alanyi jog (facultas agendi): a személynek cselekvési & perindítási lehetősége van -> „senki sem cselekszik csalárdul, ha saját jogát gyakorolja” (Gaius) - jo