Római jog II. jegyzet

Előnézet

A jegyzetről

Római jog II. jegyzet teljes

Vásárlás (500 Ft)

Név

Római jog II. jegyzet

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Római jog

Év

2019

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

172

Jelentem

Róma 2 összes 501 – Az obligatio fogalma és kialakulásai 1. A kötelem fogalma - kötelem: obligatio - definíciók: 1) Paulus: „A kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy dolgot vagy egy szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen vagy valamiért helytálljon a számunkra.” ez a definíció összehasonlítja az obligatiót a dologi jogi jogosultsággal: irányulhat: szemben álló felek: szerkezete, hatálya: kereset: elvárt magatartás: ereje: példa: időtartama: létrejötte: kötelmi jogi jogosultságok dologi jogi jogosultságok tevékenységekre, dolgokra 2 vagy több (de konkrét személy) relatív a kereset csak meghatározott adós ellen irányulhat in personam actio-val védett az adós aktív magatartásra van kötelezve gyengébb haszonbérlő – kötelmi jogi jogosult; nincs dologi jogi jogosultsága, csak a haszonbérbe adóval áll jogviszonyban, aki bármikor kidobhatja a bérleményéből rövid, átmeneti jellegű a szerződő felek viszonylag szabadon hozzák létre dolgokra 1 személy (pl.: tulaj) áll szemben mindenkivel abszolút a kereset bárki ellen indítható, aki a jogosultat jogának gyakorlásában sérti in rem actio-val védett a jogosult passzív magatartást vár el mindenkitől erősebb örökhaszonbérlő – dologi jogi jogosult; pozíciója majdnem olyan erős, mint a tulajdonosé, aki az örökhaszonbérlő hozzájárulása nélkül nem szüntetheti meg az örökhaszonbérletet tartós jellegű, általában élethossziglan keletkezése, módosulása és megszűnése csak a törvény által taxatíve és kógens jelleggel meghatározott módokon lehetséges 2) Iustinianus: „A kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen valamilyen szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően.” -> kötelem = jogi lekötelezés => kizárja a jogon kívüli (erkölcsi, vallási, stb.) kötelezettségeket -> kötelem = jogi kényszer => teljesítésre kényszerülünk, mert a jog ezsközeivel rászoríkényszeríthetnek minket hogy teljesítsünk -> csak az kötelem, amit az állam/jogrendszer annak nevez 3) feljettebb jog szerint: „A kötelem olyan jogviszony, amelynél az egyik fél (hitelező, creditor) a másik féltől (adós, debitor) bizonyos magatartást követelhet, s amennyiben az adós ennek a kötelezettségének nem tenne eleget, a hitelező jogosult őt in personam actio-val erre a magatartásra rászorítani.” A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 2. A kötelem kialakulása - archaikus kor: kezdetleges kötelmi viszony -> hitelezőnek adós felett korlátozott hatalma - két alapvető forrás: a) bűncselekmények (delictum) - fejlődési stádiumok: -> v.ki kárt okoz másnak, sértettnek joga keletkezik hogy bosszút álljon -> később lehetősége van az elkövetőnek hogy váltságdíj fizetésével megússza a bosszút -> végül a jogrend kötelezi hogy fizessen => igazi kötelem kb. csak innentől van - erre az eredetre utal a szavak jelentése is: -> obligatio: megkötözés -> liberatio: szabadulás (kötelem megszűnése) -> solutio: kioldozás b) szerződések (contractus) - forma: isteneket tanúul hívó eskü - kötelező erő nem a megállapodás -> hanem a formaságok betartása - megszegése ~ delictum -> hitelező elfoghatta, magánál tarthatta, csak teljesítés után engedi el - ősi kötelmeknél élesen elválik: -> tartozás (jogi kötelezettség) -> felelősség (jogi kikényszeríthetőség) => pl. ha hatalom alatti családtag szerződést köt -> ő csak tartozik de nem felel -> pater familias felel de nem tartozik -> klasszikus korban a kettő ~ együtt jár A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 502 – Az obligatio fajai és keletkezési formái I. A kötelem fajai 1. civilis obligatio – honoraria (praetoria) obligatio - Iustinianus: kötelmek fő felosztása - klasszikus korban alakult ki - eleinte csak 1 fajta volt (civiljogi) - praetor tevékenysége új kötelmet hoztt létre a) civilis obligatio: civiljog által bevezetett kötelmek b) honoraria obligatio: praetor által bevezetett kötelmek 2. stricti iuris obligatio – bonae fidei obligatio - eleinte csak stricti iuris (mert a civiljog is az) - préklasszikus korban elterjed a bona fides (praetori jog miatt) - eleinte csak a követelés erkölcsi alapja, aztán a marasztalás mértéke - klasszikus korban már a kötelmek nagy része bona fides szerint, a stricti iuris kimegy a divatból - praetor tevékenysége új kötelmet hoztt létre a) stricti iuris obligatio: összes formális szerződés + kölcsön b) bona fidei obligatio: összes konszenzuális szerződés ( kivéve: kölcsön) 3. naturalis obligatio - „természetes kötelem” - eredetileg a hatalom alattiak peresíthetelen kötelmei -> jogtudósok kiterj. a fogalmat más peresíthetetlen kötelmekre is - naturalis obliagtio: minden olyan kötelem amit nem lehet peresíteni -> = actio nélküli kötelem - ismérvei: -> minden más tekintetben van joghatása -> beleszámít a hitelező civilis tartozásába -> meg lehet erősíteni zálogjoggal, kezességgel, tartozás elismeréssel -> novatioval teljes joghatású (=peresíthető) civilis obligatio lesz - esetei: -> hatalomalattiak kötelmei -> capitis deminutio-t szenvedett illető c.d. előtti kötelmei -> pactumban kötött kamatkövetelés -> a pupillus gyámi hozzájárulás nélküli kötelezettségvállalása -> SC. Macedonianum ellenére folyósított kölcsön -> büntetésből elszenvedett követelés -> elévült követelés (talán?) - Iustinianus: szerencsejátékból jövő kötelezettség nem naturalis obligatio -> Iust. utálta & üldözte a szerencsejátékokat A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 4. obligatio principalis – obligatio accessoria a) obligatio principalis: önmagában megálló „főkötelem” (legtöbb kötelem ilyen) b) obligatio accessoria: járulékos kötelem, a főkötelmet kiegészíti -> általában biztosíték (pl. kezesség) -> nem létezhet a főkötelem nélkül, megszűnésével ennek is vége II. A kötelem keletkezési formái - contractus: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat - delictum: magánüldözés alá eső bűncselekmény (lopás, rongálás, stb.) - klasszikus korban keletkezés alapján -> szerződés alapján létrejövő -> bűncselekmény alapján létrejövő - Gaiusnál is eleinte ez a felosztás van -> nála contractus = minden kötelem ami nem delictum alapú - majd: Gaius Institutio, korai posztklasszikus átdolgozás => 3 keletk. forrás -> szerződés -> bűncselekmény -> különböző más jogcím - Iustinianus: négy keletk. forrás (+ vegyes kötelmek) a) szerződés (contractus) b) „mintegy” szerződés (quasi contractus) -> nincs szerződés, olyan kötelem keletk, ami a szerződésre hasonlít -> pl.: jogalap nélküli gazdagodás, gyámság, hagyomány, véletlen közösség c) bűncselekmény (delictum) d) „mintegy” bűncselekmény (quasi delictum) -> nincs bűncselekmény, olyan kötelem keletk, ami bűncselekményre hasonlít -> pl.: lakásgazda felelőssége, hajós/istállós/fogadós, kötelességszegő bíró A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 503 – A negotium fogalma, fajai és alkatrészei 1. A jogügylet (negotium) fogalma - jogi tény, joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentés - kötelem =/= jogügylet - kötelem => jogviszony - jogügylet => jogi tény - példa: kötelem: adós tartozik x összeggel a hitelezőnek jogügylet: adós pénzkölcsön szerződést kötött -> jogi tény, a kötelem alapja - jogügylet fogalmi elemei: a) joghatásra irányulás b) akaratnyilatkozat -> jogügyletet létrehozó személyek belső akarata -> ennek külső megnyilvánulása (=maga a nyilatkozat) 2. A jogügylet fajai (csoportok, osztályozások) 1) a magánjog rendszerén belüli elhelyezkedés alapján - személyi &családi jogügyletek (pl. manumissio, confarreatio) - dologi jogügyletek (pl. mancipatio, occupatio) - kötelmi jogügyletek (pl. stipulatio) - öröklési jogügyletek (pl. testamentum) 2) civiljogi jogügylet – egyéb jogügylet a) civiljogi jogügylet: civiljogi, ünnepélyes formaságokkal teli jogügylet b) egyéb jogügylet: formaságoktól mentes jogügylet 3) egyoldalú jogügylet – kétoldalú jogügylet a) egyoldalú jogügylet: joghatás létrehozásához elég 1 személy akaratnyilatkozata (pl. occupatio) b) kétoldalú jogügylet: joghatás létrehozásához legalább 2 személy megegyezése kell (pl. szerződés) 4) élők közti jogügylet – halál esetére szóló jogügylet a) élők közti jogügylet: joghatás beállta nem függ senki halálától (pl. vállalkozási szerződés) b) halál esetére szóló jogügylet: joghatás beállta függ v.ki halálától (pl. végrendelet) 5) konkrét/kauzális jogügylet – absztrakt/kauzátlan jogügylet a) konkrét jogügylet: jogügyleti nyilatkozatból kitűnik a causa, ami miatt létrejött (pl. adásvételi) b) absztrakt jogügylet: formaságok betartása mellett a cél háttérbe szorul (pl. in iure cessio) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 6) viszterhes jogügylet – ingyenes jogügylet a) viszterhes jogügylet: jogügylet kötelez az ellenszolgálatással való viszonozásra (legtöbb jogügylet) b) ingyenes jogügylet: jogügylet nem kötelez ellenszolgáltatásra (pl. ajándékozás) 3. A jogügylet alkatrészei - jogügylet, mint akaratkijelentés elemi összetevői A) esszenciális (elengedhetetlen) alkatrészek (essentialia negotii) - jogügyletben feltétlen szerepelnie kell - hiányában a jogügylet létre se jön - ide vonatk. szabályok kógensek (kényszerítő) - pl. adásvételi szerz.-nél a vételárban való megállapodás B) naturális (természetes) alkatrészek (naturalia negotii) - nem kell külön belefoglalni - megállapodással mellőzhetők - ide vonatk. szabályok diszpozitívak (engedő) - pl. adásvételi szerz.-nél a kellékszavatosság C) accidentális (esetleges) alkatrészek (accidentalia negotii) - csak akkor része a jogügyletnek, ha a felek kifejezetten belerakják - pl. adásvételnél a visszaeladási jog [Dömötör László szerint a továbbiak már nem tartoznak a tételhez, de ez nem garancia arra, hogy F. A. Szerint is így lesz…] A jogügyletek legfontosabb általános kikötései: 1. 2. 3. FELTÉTEL (CONDICIO) IDŐHATÁROZÁS (DIES) MEGHAGYÁS (MODUS) - a feltétel és az időhatározás az érvényességet és hatályosságot is befolyásolhatja - a meghagyás sem az érvényességet, sem a hatályosságot nem érinti - a civiljogi ügyletek nem tűrik meg a feltételt & időhatározást -> alkalmazásuk esetén a jogügylet tartalomtól függetlenül érvénytelen 1. feltétel (condicio) - olyan jövőbeli bizonytalan esemény, amelytől a jogügylet hatálya függ - csoportosítása: a) FELFÜGGESZTŐ FELTÉTEL (condicio suspensiva) - az esemény beálltáig nem lép hatályba a már érvényesen létrejött jogügylet (ideiglenes hatálytalanság) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - az érvényesség és a hatályosság kezdete nem esik egybe - ha a feltétel meghiúsul -> a jogügylet soha nem lép hatályba (végleges hatálytalanság) - pl.: adásvételi szerződés: „Ha megérkezik a hajó Africából, eladom a lovamat” b) BONTÓ FELTÉTEL (condicio resolutiva) - a jogügylet a megkötéssel hatályba lép - az érvényesség és hatályosság kezdete egybeesik - viszont ha a feltétel beáll, a szerződés hatályát veszti - pl.: „Ha január 1-jéig nem fizeted ki a vételárat, a telket úgy kell tekinteni, mintha meg sem vetted volna.” - a feltétel beálltával a szerződésből minden joghatása megszűnik - a jogügylet-feltétel kapcsolata: - feltétel alapvető követelménye, h az esemény jövőbeli legyen - nem feltétel: múlt/jelenbeni esemény + amiről nem tudnak a felek + olyan jövőbeli esemény ami 100% biztos -> mert a bizonytalanság mindig eleme kell hogy legyen - az ex nunc és az ex tunc hatály - ex nunc: „mostantól”: a feltétel hatályba léptető ereje a feltétel beálltától érvényesült -> pl.: ha valaki végrendeletében egy rabszolganője felszabadítását feltételhez köti, és a rabszolganőnek még a feltétel teljesülése előtt gyermeke születik, a gyermek az ex nunc hatály szerint rabszolga lesz - ex tunc: „akkortól”: a feltétel visszaható hatályú -> pl.: előző példa, de eszernt a gyermek szabadnak születik 2. időhatározás (dies) a feleknek az a rendelkezése, amellyel a jogügylet hatályát bizonyos időponthoz kötik a felek meghatározhatják azt, hogy -> a jogügylet mikor lépjen hatályba -> a jogügylet hatálya mikor szűnjön meg a jogügylet hatásának kezdetét & végét biztosan bekövetkező eseménnyel összekapcsolják 3. meghagyás (modus) - ingyenes vagyoni juttatástnál - a juttató fél valamilyen feladatot ír elő az ingyenesen szerző fél terhére - a meghagyás nem feltétel: az ügylet hatályba lépését nem befolyásolja - a kedvezményezett a juttatást mindig megszerzi - DE: élők közötti ajándékozás -> meghagyás teljesítése elmarad -> ajándékozó a juttatást az ajándékozás céljának meghiúsulására tekintettel visszavonhatja - császárkor: kereset a meghagyás teljesítésének kikényszerítésére & a juttatás elvonására - pl.: „Neked adom a földemet, de tarts el engem életem végéig.” - pl.: „A ház halálom után legyen Titiusé, de emeljen síremléket nekem.” A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 504 – A negotium érvényessége & hatályossága I. A jogügylet érvényessége - a jogügylet 3 eleme: -> akarat -> nyilatkozat -> joghatásra irányuló minőség -létrejött jogügylet csak akkor érvényes, ha -> létrehozó személy(ek) akarata & nyilatkozata önmagában is ép + összhangban van -> kétoldalú jogügyleteknél a 2 fél akarata találkozik -> elérni kívánt joghatás nem ütközik a jogrendbe Az érvénytelen jogügylet - akkor érvénytelen, ha az érvényességi feltételek nem teljesülnek - hibás jogügylet: a külső tényállás megvalósult, de az akarat/nyilatkozat/joghatásra irányulás hibás - érvénytelen jogügylet: a hibás jogügylet a törvény előírása miatt nem alkalmas -> létezik, de érvénytelen - ügyleti hibák: érvénytelenségi okok -> akarat: pl. erőszakkal kikényszerített jogügylet -> nyilatkozat: pl. formaságokat sértő végrendelet -> joghatáshoz kapcsolódás: pl. jogellenes célú szerződés A jogügyletek érvényességének kategóriái 1) súlyosság alapján a) semmis jogügylet - feltétlen érvénytelenség - jogilag úgy kell tekinteni mintha létre se jött volna - pl: jó erkölcsbe ütköző szerződés, kényszer b) megtámadható jogügylet - létrejöttekor nem érvénytelen, de megtámadással azzá lehet tenni - megtámadás = jogosult fél határidőn belül nyilatkozattal/pereléssel érvénytelenné teszi - megtámadhatóságnak nincs igazi tartalma magában -> függő jogi helyzet (félúton érvényesség & érvénytelenség között) => érvénytelenség=semmisség, de a megtám.-ság külön fogalom 2) római jog sajátos tagolása alapján a) civiljog szerinti érvénytelenség - érvénytelenség civiljogi jogforráson alapul b) praetori jog szerinti érvénytelenség - érvénytelenség praetori edictumban lefektetett szabályon alapul => mindkettő eredményezhet semmisséget ÉS megtámadhatóságot is A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu -> semmisség eredménye mindkét esetben ugyanaz (formula megtagadása) -> megtámadhatóság -> civiljogi: mint ami fent van (érvénytelenné tehető) -> praetori jogi: megerőtleníthető 3) eredeti – utólagos a) eredeti érvénytelenség: a jogügylet már megszületéskor érvénytelen -> sokak szerint az érvénytelenség csak eredeti lehet b) utólagos érvénytelenség (pl. halál esetére szóló jogügylet) 4) teljes – részleges a) teljes érvénytelenség: érvénytelenség kiterjed a jogügylet egészére (-> összes joghatásra) -> az érvénytelenség főszabály szerint teljes b) részleges érvénytelenség: érvénytelenség csak a jogügylet egy részét érinti 5) abszolút – relatív a) abszolút érvénytelenség: jogügylet mindenkire nézve érvénytelen b) relatív érvénytelenség: joghatás csak egyik/másik félre érvényes -> „sántikáló jogügylet (negotium claudicans)” 6) orvosolhatatlan – orvosolható a) orvosolhatatlan érvénytelenség: az érvénytelenségi ok elmúltával se lesz érvényes -> főszabály b) orvosolhatató érvénytelenség: két lehetőség -> jogügylet megerősödése (v.milyen tény megvált. -> érvényes) -> más érvényes jogügyletbe való átfordulás (azonos tartalom, más forma) II. A jogügylet hatályossága - az érvényesség fogalmára épül - def.: Az érvényes jogügylet aktív állapota, amikor a jogügylet alapján már jogokat lehet érvényesíteni & a feleket már kötelezettségek terhelik - közvetlen joghatás: jogérvényesítés & perindítás lehetősége - közvetett joghatás: felek által elérni kívánt, de nem mindig realizálódó joghatás (pl. tulajdonszerzés) - érvényes jogügylet létrejöttével azonnal hatályba lép -> de! van hogy a felek feltételekkel határozzák meg a hatályosság kezdő/záró időpontját ÉRVÉNYESSÉG HATÁLYOSSÁG Mindkettő a jogügylet egy bizonyos állapotát írja le, a különbség az állapot tartalma és okai a jogügylet képes a célzott joghatás kiváltására a jogügylet a közvetlen joghatást kiváltja (aktualitás), ha (potencialitás) a jogosult jogát actio-val érvényesítheti szükséges hogy nem legyen érvénytelenségi ok, ami kizárná az alkalmasságot (negatív kritérium) sok tényező kell hozzá egyszerre, amik nélkül érvényességtől függetlenül se lehet joghatás (pozitív kritérium) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - az érvényesség a hatályosság elengedhetetlen (immanens) kritériuma A hatálytalan jogügylet - érvénytelenség: az érvényesség (negatív) kritériumai nem teljesülnek - hatálytalanság: érvényes jogügylet hatályosságának valamelyik (pozitív) kritériuma hiányzik -> hatálytalan jogügylet nem vált ki joghatásokat - ha a jogügylet hibátlan létrejöttekor hiányzik a hatályosság kritériuma -> érvényes de hatálytalan (pl. végrendelet haláltól lesz érvényes) - érvényesen létrejött & hatályos jogügylet hatályát veszti ha a kritériumok egyike megszűnik -> pl. szerződés határideje lejár => érvényes marad de megszűnik a hatály A hatálytalanság fajtái: a) eredeti & utólagos b) teljes & részleges c) abszolút & relatív d) ideiglenes & végleges A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 505 – Az obligatioban szereplő személyek, a többalanyú obligatiok I. AZ OBLIGATIOBAN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK 1. Főszemélyek - kötelem alanya mindig minimum 2 személy a) hitelező (creditor) - aki az adóstól követelhet/magatartást elvárhat - ha az adós nem tesz eleget, a magatartást a jog segítségével kikényszerítheti b) adós (debitor) - aki tartozik valamivel - magatartásra köteles - kötelep típusai főszemélyek egymáshoz való viszonya alapján: a) egyoldalú kötelem - legegyszerűbb eset - adós csak tartozik, hitelező csak követel - pl.: ajándékozás, lopás b) kétoldalú kötelem - mindkét fél adós és hitelező egyszerre - tartozik a másiknak, de elvár tőle dolgokat - két típusa van: -> egyenlően kétoldalú (szinallagmatikus) kötelem - két fél követelése ~ egyenértékű - pl. adásvételnél az eladó adós az árúval, a vevő a pénzzel - a két szolgáltatásnak csak elvben kell egyenértékűnek lennie -> egyenlőtlenül kétoldalú kötelem - látszólag 1 tartozás és 1 követelés - de pluszban lehet v.milyen kevésbé jelentős ellenkövetelés/viszonttartozás is 2. Mellékszemélyek - további lehetséges személyek a 2 fő résztvevő mellett a) képviselő - ügy ura helyett meghat. körben jognyilatkozatot thet - közvetlen képviselet -> jogokat & kötelezettségeket is szerezhet - adstipulator: régi civiljogi képviselő -> stipulatiónál hitelező melletti mellékszemély -> csak járulékos hitelező, de az adós teljesíthet neki -> perelhet, korlátok közt a hitelező helyett jognyil. tehet -> el kell számolnia a hitelezőnek A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu b) egyéb mellékszemélyek - „teljesítés végett odavett” személy (az adós teljesíthet neki, de ő nem perelhet) - kezes (főkötelemhez kapcs. járulékos kötelem alanya) - teljesítési segéd - alvállalkozó - adós által telj.-re megbízott egyéb személy 3. Segédszemélyek - technikai feladatok látják el - nem tehetnek jognyil.-ot, max. segírthetik annak létrejöttét - nem szerezhetnek jogokat & kötelezettségeket - ügylettel kapcsolatos jogaik & kötelezettségeik egy másik szerződésből adódnak - szerepük irányulhat: -> bizonyítás könnyítése -> segédkezés a szerződés technikai létrejöttében (pl. írnok, küldönc, tolmáncs) II. A TÖBBALANYÚ OBLIGATIOK - ha bármelyik oldalon többen állnak - a követelés/tartozás megoszlik köztük 1. Egyetemlegesség (solidaritas/correalitas) - ha kivételesen nem oszlik meg a követelés/tartozás. fajtái: a) hitelezői egyetemlegesség - bármelyik hitelező követelheti az egész dolgot, de csak egyszer - az adós bármelyiküknek teljesíthet - előny a hitelezőnek: nem kell együtt fellépniük, elég egyiküknek cselekednie - előny az adósnak: bármelyiknek teljesíthet b) adósi egyetemlegesség - mindegyik adós az egésszel tartozik - a hitelező bármelyiktől követelheti az egészet (de csak 1x) + fel is oszthatja köztük - 2 jogviszony van: belső (adóstársak közt) és külső (hitelező-adós) -> belső dönti el, a fizető adósnak van-e visszkereseti joga (regressus) a többiek ellen - egyetemlegesség keletkezhet: a) ügyleti rendelkezés alapján - pl. a végrendelet előírja az örököstársak egyetemleges felelősségét a hagyomány kiadásáért b) törvényi rendelkezés alapján - pl. oszthatatlan szolgáltatás, több gyám együttes eljárása c) véletlenszerűen - pl. többen örökölnek passzív hagyatékot (=több tartozás mint jogosultság) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - egyetemlegesség szabályozása: a) klasszikus kor - hátrányosan érvényesül a szabály, ami szerint egy ügyet csak 1x lehet perelni -> pl. ha a hitelező az egyik adóst rosszul perli & veszít, a többitől már nem követelhet -> mert a litis contestatio felemésztette a keresetjogát b) iustinianusi kor - változás: az egyetemes kötelem csak tényleges teljesítéssel szűnik meg -> pl. ha a hitelező az egyik adóst rosszul perli & veszít, tovább perelhet - pár évre rá meg is szüntette az egyetemlegességet -> csak megosztva perelhet, figyelembe véve melyik fizetőképes éppen (beneficium divisionis) 2. Halmozás (cumulatio) - több kötelem áll fenn egymás mellett - ezekből fakadó 1 keresetet egyszerre több személy ellen is meg lehet indítani - vagy tényállás miatt egyszerre több kereset indítható => személyek/keresetek halmozása a) személyek halmozása -> hitelezői halmazat - több hitelező indíthatja meg ugyanazt a keresetet 1 adós ellen -> adósi halmazat - 1 hitelező 1 jogcímen perel több adóst - mindegyik adós önállóan, a többitől függetlenül felel az egész tartozásért - hitelező az egészet többszőr behajthatja az összestől külön-külön b) keresetek halmozása - 1 hitelező 1 adóssal szemben indíthat több keresetet - csak akkor, ha a keresetek nem alternatív hanem kumulatív viszonyban vannak A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 506 – Az ügyleti képviselet I. A KÉPVISELET FOGALMA - egy jognyilatkozatot a közvetlenül érdekelt fél helyett valaki más eszközöl - római jog nem dolgozta ki a képviselet pontos fogalmát, de a koncepciót ismerték II. A KÉPVISELET FAJAI 1. Alapkontrukciók a) közvetett képviselet - a képviselő saját nevében tesz jognyilatkozatot - jogi hatások is vele történnek (ő szerez jogot & kötelezettséget) - ezeket egy további aktussal a képviseltre ruházza - csak funkcionális értelemben képviselet, hisz bárki átruházhat másra általa megszerzett jogot - pl. serdületlen gyámja, őrült gondnoka b) közvetlen képviselet - a képviselő a képviselt nevében tesz jognyilatkozatot - joghatás is azonnal őt érinti - elég negatívan tekintettek erre (rabszolgaság & családi szerkezet miatt) -> rabszolga & családgyermek a családfőnek közvetlen szerez, de nem ad tovább kötelezettséget 2. Képviselet keletkezésének jogalapja szerint a) törvényes képviselet - felhatalmazás jogszabályon alapul (pl. gyám, gondnok) b) jogügyleten alapuló képviselet - megbízáson alapul -> szerződés (képviselő & képviselt belső jogviszonyát rendezi) -> 2 nyilatkozat hozza létre (megbízó ajánlatát a megbízott elfogadja) - meghatalmazáson alapul -> megbízó 3. személyhez való 1oldalú nyilatkozata -> kinyilvánítja, hogy a megbízott ténykedése rá nézve kötelező 3. Képviselet tárgya szerint a) ügyleti képviselet - peren kívüli képviselet (pl. a képviselő köti meg helyette a szerződést) b) perbeli képviselet - a megbízás peres eljárásra vonatkozik A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu III. A JÁRULÉKOS KERESETEK (ACTIONES ADIECTAE QUALITATIS) 1. Alapja, kialakulása - hatalomalatti (családgyermek, rabszolga) mindent a pater fam.-nak szerez - de a kötelezettségek őt terhelik => praetori méltányos szabályozás: -> bizonyos esetekben a családfő is peresíthető legyen -> a vállalkozó feleljen a „menedzsere” által kötött szerződésekért - járulékos keresetnél van: -> hatalomgyakorló -> hatalomalatti - kérdés: a hatalomalatti cselekedeteiért a hatalomgyakorló mennyire felelős? 2. A praetori szabályozás módszere & alapgondolatai - hatalomgyakorló a tudati viszonyulás függvényében felel: a) egyetértés (voluntas), felhatalmazás (iussum), parancs -> teljes felelősség b) puszta tudomás (scientia) c) nemtudás (ignorantia) -> korlátolt felelősség - vállalkozó & szabad „menedzser” esetében is ezt alkalmazzák 3. A római vállalkozások jogi struktúrája - vállalatok jellege alapján van -> tengeri (nagykereskedelmi) -> szárazföldi (kiskereskedelmi) - vállakozásban részt vevő személyek többszintű rendszere alakul ki - hatalomgyakorló=cégtulaj, hatalomalatti=menedzser - szerződéseket 3. személyekkel a „menedzserek” kötik 4. A járulékos keresetek fajtái a) actio quod iussu - családfő parancsára kötött szerződésekből eredő követelesék (iussum=parancs) - családfő ellen - egész tartozás erejéig b) actio de peculio - ha a hatalomalatti kapott különvagyont - hatalomgyakorló csak ennek erejéig prelehető - akkor is ha a családfő nem is tud róla, mert a felelősséget a különvagyon adása teszi A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu c) actio de in rem verso - ha a hatalomalatti a szerződéssel szerzett hasznokat a hatalomgyakorló vagyonába befektette - e kereset alapján a családapa felel a különvagyon értéke felett is d) actio tributoria - ha a hatalomalatti peculiumával -> a hatalomgyak. tudtával, de beleegyezése nélkül -> folytat szf.-i vállalkozást - hat.gyak. követeléseit csak a többi hitelezővel együtt érvényesítheti - eleinte csak ha a hatalomalatti csődbement & üzleti vagyonát nem igazságosan osztották fel - később: ezzel követelhető a csődvagyon felosztása - hat. gyak. úgy léphet fel mintha ő is hitelező lenne - nincs joga követelése értékét levonni a csődvagyonból (mert tudtával történt) e) actio exercitoria és actio institoria - ha a hatalomgyak. a hatalomalattit hajóvállalat élére nevezi ki - egész tartozás erejéig - akkor is ha a hatalomgyakorló tudott a dologról f) actio quasi insistoria - Papinianus hozta létre - ha csak 1 meghatározott ügy ellátásával bízta meg A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 508 – Milyen szolgáltatásra vannak kötelezve a dare, facere, praestare szolgáltatási fajtákra tekintettel az egyes reál- és konszenzuálszerződésekben szereplő felek A FELEK SZOLGÁLTATÁSA (PRAESTATIO) AZ EGYES REÁLSZERZŐDÉSEKBEN (CONTRACTUS REALES) ADÓS HITELEZŐ kölcsönadó KÖLCSÖN (mutuum) HASZONKÖLCSÖN (commodatum) dare civiljogi tulajdont ad át; a pénzfizetés is, mivel ez mindig dare haszonkölcsönbe adó facere „magában foglalja a tevés minden formáját; az adást…” letétbe helyező, letevő facere kölcsönbe vevő praestare szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség facere minden szolgáltatást felölel haszonkölcsönbe vevő praestare szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség letétbe vevő, letéteményes facere LETÉT „magában foglalja a tevés minden formáját; az adást…” „magában foglalja a tevés minden formáját; a teljesítést…” (depositum) dare praestare rendhagyó letétnél helyettesíthető dolgot, ált. pénzt adnak tulajdonba záloghitelező zálogba vevő praestare ZÁLOGSZERZŐDÉS (pignus) teljesítés; visszaadási kötelezettség rendhagyó letétnél a pénz szavatolása, visszaadása zálogadós zálogba adó facere „magában foglalja a tevés minden formáját; a teljesítést…” dare CSERE a zálogtárgy igénybe vétele, eladása esetén egyik fél dare (permutatio) SZÍVESSÉGI HASZNÁLAT (precarium) ELADÁSI BIZOMÁNY (aestimatum) másik fél szívességi használatba adó facere „magában foglalja a tevés minden formáját; az adást…” bizományba adó facere „magában foglalja a tevés minden formáját; az adást…” civiljogi tulajdon átadása szívességi használó praestare szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség átvevő (bizományos) praestare szavatolás, visszaadási kötelezettség, ha nem tudja értékesíteni dare akkor, ha tudja értékesíteni (pénz) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu A FELEK SZOLGÁLTATÁSA (PRAESTATIO) AZ EGYES KONSZENZUÁLSZERZŐDÉSEKBEN (CONTRACTUS CONSENSUALES) HITELEZŐ ADÓS eladó vevő facere dare áruszolgáltatás (rem habere licere) ADÁSVÉTEL (emptio venditio) a vételár kifizetése praestare a felelősségi és szavatossági szabályokra tekintettel bérbeadó tulajdonos DOLOGBÉRLET praestare (locatio conductio rei) bérlő a dolog használója praestare használatba adás szavatolás, helytállás; visszaadási kötelezettség bérbeadó bérmunkás a bér megfizetése (utólag) bérlő munkaadó facere dare dare MUNKASZERZŐDÉS (locatio conductio operarum) VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS (locatio conductio operis) MEGBÍZÁS (mandatum) TÁRSASÁG (societas) „magában foglalja a tevés minden formáját; az adást…” bérbeadó megrendelő az időbér kifizetése bérlő a mű előállítója, a vállalkozó dare facere az összeg kifizetése megbízó dare költség és kár tekintetében egy mű létrehozása megbízott facere „magában foglalja a tevés minden formáját” egyenjogú tagok facere kölcsönösen „magában foglalja a tevés minden formáját” A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 509 – Az alternatio, a facultas alternativa, és a datio in solutum az adósi szolgáltatás a kötelem keletkezésénél: az adósi szolgáltatás a teljesítéskor: mivel teljesíthet az adós? ki választhat? mi követelhető? a mással teljesítés lehetősége: mi jogosítja fel az adóst a mással teljesítésre: a mással teljesítésnél mivel teljesíthet az adós? mással teljesítésről tudnak-e a létrejöttétől? VAGYLAGOS VAGYLAGOS SZOLGÁLTATÁS FELHATALMAZOTTSÁG (alternatio) többféle szolgáltatás (facultas alternativa) egy szolgáltatás; a hitelező csak egy meghatározott szolgáltatást követelhet az adós több szolgáltatás közül választhatja meg, hogy melyikkel teljesít egy szolgáltatás; a többszörösség megszűnik mivel az egyikkel való teljesítés is megszünteti a kötelmet ha a hitelező választ: a kért szolgáltatással; ha az adós választ: bármelyikkel bármelyikük (hitelező, adós); ha erről nem rendelkeztek külön: az adós ha a hitelező választ: bármely szolgáltatás; ha az adós választ: valamelyik igen, részben ha ő jogosult a választásra keletkezéskor előírt többféle szolgáltatás közül választhat akkor tudható, ha az adós jogosult választani TELJESÍTÉS HELYETTI ADÁS (datio in solutum) egy szolgáltatás az eredetileg kikötötthöz képest más szolgáltatás a szolgáltatással, amit a törvény/szerződés előír bármi mással, amit a hitelező elfogad csak az egyik fél jogosult a választásra: az adós a hitelező a szerződésben illetve a törvényben meghatározott szolgáltatás az a szolgáltatás, amihez a hitelező hozzájárult igen (=felváltó szolgáltatás) szerződés, vagy törvényi feljogosítás törvényben/szerződésben meghatározott más módon igen bármi mással, ha a hitelező elfogadja azt kötelem létrejöttekor mindkét fél tudja a kérdés csak teljesítéskor merül fel hitelezői hozzájárulás A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 510 – A kártérítés I. A KÁRTÉRÍTÉS FOGALMA - kártérítést a római jog gyakorlatban ismerte, de a fogalmát nem dolgozta ki -> kártérítés modern fogalmát kell visszavetíteni, ezt 2 féleképpen lehet a) kitejesztő értelmezés -> kártérítés = minden vagyoni reparáció ami kártérítési funkcióval rendelkezik b) szűkítő értelmezés -> kártérítés = csak a károkozásért való felelősség -> minden más csak kártalanítás (mai magyar pj-ben ez van) c) tankönyvi értelmezés -> másik kettő között áll, ez tükrözi a legjobban anno hogy lehetett -> kártérítés: kárral egyenértékű vagyoni megtérítés -> nem kártérítés, ha az elkövető által fizetett pénzbeli magánbüntetéssel (poena) kárpótolnak -> mert nem ez a poena célja, az alapból büntetés A kártérítés kialakulása - lassú & nehézkes folyamat - 12 táblás törvény: általános kártérítés még nincs, a törvényekben van 1-2 kártérítés jellegű szabály, de alapvetően poena-val oldották meg - lex Aquila (Kr.e. III.sz.): kártérítési alaptörvény (csak büntetésre menő keresetnél) - lassan elválik a kártérítés és a büntetés - tiszta kártérítés kialakul (bona fidei actio-k és rei vindicatio) II. A KÁR FOGALMA ÉS FAJAI - kár: vagyonban bekövetkezett csökkenés. a) felmerülő kár (damnum emergens) - vagyontárgyak elpusztulása, megrongálódása (pl. termést elveri a jég, rabszolgát megölik) - ténylegesen érzékelhető, valós vagyoncsökkenés b) elmaradt haszon (lucrum cessans) - joggal & alaposan remélt előnytől való elesés -> (pl. megvernek -> nem tudunk dolgozni -> kiesett munkabér) III. A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPJA - jogellenesen okozott kár megtérítésének kötelezettsége ismeretlen a római jogban - kártérít még Iustinianusnál is csak konkrét jogcímek alapján van a) kártérítési kötelezettség alapulhat: -> törvény különös rendelkezésein (főleg tulajdonvédelem, pl. rei vindicatio) -> szerződésen (főleg bona fidei contractus) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu b) kártérítési igény alapjául szolgál: -> bona fidei contractusok - régi civiljogban nincs ilyen (ius strictum miatt) - praetor a civiljogi erővel nem rendelkező megállopdások sorát látta el keresettel - intenitoba sokszor berakta a „quidquid dare facere oportet ex fide bona”-t => így keletkezett bona fidei actiokkal szankcionált szerződés a bona fidei contractus -> stricti iuris contractusok - pl. ha stipulatioba felvették a clausula bonae fidei-t c) a kártérítés mint szolgáltatás elvei: - alapból szubszidiárius szolgáltatás (eredeti helyett fizeti) - elsődleges szolgáltatás (ha úgy vállal valaki kezességet, hogy az adós hibája miatti kárt megtéríti a hitelezőnek) - casum sentit dominus („a tulaj érzi a véletlent”) (középkortól van) -> ha senkit se kötelez törvény/szerződés kártérítésre, a károsult viseli a kárt - vis maior esetén a tulaj viseli a kárt IV. A KÁRTÉRÍTÉS MIBENLÉTE - egyetlen cél: eredeti állapot visszaállítása -> sértettet olyan helyzetbe hozni, mintha nem is lett volna kár. módjai: a) természetbeni kártérítés - legegyszerűbb & alapabb mód (ha van rá lehetőség) - károkozó a megrongált dolgot megavítja, visszaadja, stb. b) pénzbeli kártérítés - kártérítés általános formája (mert nem mindig lehet természeben) - „minden dolgot át lehet váltani pénzzé” elv - különlegesen is szerepelhet pénz kártérítésként (pl. késedelmi kamat) c) eltérő, de természetes kártérítés - ha nem lehet rendesen természetben, és a pénzbeli nem látszik megfelelőnek - pl. béradótól elperlik a lakást. A tulaj által kidobott bérlőt úgy kárpótolja, hogy kiutal neki egy másik lakást V. A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE - okozott kár és a kártérítés mértéke egyensúlyban van (jó esetben) a) kártérítés alsó határa - forgalmi érték (verum rei pretium „valódi érték”) b) érdeksérelem (interesse) - forgalmi érték feletti kötelezettség - szubjektív, egyéni érdek alapján - tényleges anyagi helyzet & kár nélküli anyagi helyzet különbsége - Jhering: pozitív és negatív interesse A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu -> pozitív interesse - érvényes szerződés nem teljesítése miatti kár - olyan helyzetbe kell hozni a károsultat mintha teljesítették volna => konrét helyzetre megállpítható teljes kár -> negatív interesse - érvénytelen szerződés miatti kár (bízhatott az érvényességben) - összeg mértéke relatív, mert bizonyos egyéni szempontok figyelembe vételével kell nézni - túlzást elkerülendő Iustinianus: max. a forgalmi érték 2szerese c) előszereteti érték (pretium affectionis) - az érték amit az illető az elpusztult/megrongált dolognak érzelmileg tulajdonít - római jog nem használta => kedvenc rabszolga megölése = random rabszolga megölése d) kármegosztás - forgalmi érték alatti kártérítés (kivételes eset) - kártérítés több ember közt oszlik meg - akár a szerződésben is kiköthetik e) károk és hasznok beszámítása - a károkozó csak a hasznokat meghaladó kárért felel f) kárenyhítési kötelezettség - károsult köteles együttműködni a kár elhárítása/csökkentése érdekében - ha ezt nem teszi, az ebből adódó többletkárét ő felel VI. MENTESÜLÉS A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL - nem terheli kártérítési kötelezettség a károkozót, ha törvényben/szerződésben rögzített mentesítő körülmény áll fenn: -> bizonyítja hogy nem ő volt gondatlan -> felelősségét szerződésben korlátozta -> bizonyítja hogy a kár a károsult hibája -> bizonyítja hogy a kár a károsult beleegyezésével történt A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 511– A pozitív és negatív interesse Érdeksérelem (interesse) - forgalmi érték feletti kötelezettség - szubjektív, egyéni érdek alapján - tényleges anyagi helyzet & kár nélküli anyagi helyzet különbsége - Jhering: pozitív és negatív interesse -> pozitív interesse - érvényes szerződés nem teljesítése miatti kár - olyan helyzetbe kell hozni a károsultat mintha teljesítették volna => konrét helyzetre megállpítható teljes kár -> negatív interesse - érvénytelen szerződés miatti kár (bízhatott az érvényességben) - összeg mértéke relatív, mert bizonyos egyéni szempontok figyelembe vételével kell nézni - túlzást elkerülendő Iustinianus: max. a forgalmi érték 2szerese A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 512– Az adós felelőssége általában I. A FELELŐSSÉG FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA - általános értelemben: az ember alávetettsége társadalmi normáknak & ezek megszegése miatti szankcióknak - különbség: -> jogi felelősség (polgári & büntető) -> minden más felelősség - római jogban felelősségfogalom nincs, latinban nincs is rá szó - de! a fogalom koncepcióját ismerék, építettek is rá II. A SZERZŐDÉSI FELELŐSSÉG A RÓMAI JOGBAN - adós felelősségének a kérdése szerződés nem előírásszerinti teljesítésénél korokban különbözik a) archaikus kor - merev, objektív szempontok (ius strictum) - ha a kötelemsértés és egyik személy magatartása között volt ok-okozati kapcsolat -> konkrét esettől függetlenül felelőssé tették => eredményfelelősség b) préklasszikus kor - szubjektív szempontok figyelembevétele - adós szándékos kötelemsértő magatartása (dolus) alapvetően felelősségkiváltó - megjelenik a culpa -> tágabb értelemben felróhatóság -> szűkebb értelemben gondatlanság III. AZ ADÓS FELELŐSSÉGE STRICTI IURIS SZERZŐDÉSEKNÉL - adós csak annyira van kötelezve, amit szó szerint vállalt -> pl. ha Józsi rabszolgát ígérte, a hullája is jó - akkor is felel ha ártatlan az eredmény elmaradásában (pl. elemi csapás – vis maior) => eredményfelelősség - később az irracionális merevség enyhül - praetor a szerződést formailag betartó, de igazából csaló adós ellen keresetet ad - szerződésszegésnek tekinti, ha a szerződésbe felvették a dolusra utaló záradékot (clausula doli) IV. AZ ADÓS FELELŐSSÉGE A BONAE FIDEI SZERZŐDÉSEKNÉL - itt már a praetor teljesen elszakadt a formális szabályoktól, új rugalmasabb felelősségrendszer - adósnak mindent meg kell tennie a kötelem teljesítése miatt, amit a jóhiszeműség megkíván - adóstípusok a felelősség szempontjából: -> az tisztázandó kinek az érdekében jött létre a szerződés -> azaz van e haszna az adósnak a szerződésből? a) ingyenadós: a szerződésből nincs semmi haszna (pl. elvállal egy dolog őrzését) b) érdekelt adós: van haszna belőle (pl. ingyenesen őriz, de használhatja) A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu - adósi felelősséget meghatározó körülmények: a) dolus - szándékos szerződésellenes magatartás (=> aktív) - de lehet passzív is (pl. bérbeadó nem figyelmezteti a bérlőt hogy szivárog a hordó) b) culpa - gondatlan magatartás (az adós hanyagsága) - 3 fajtája van: -> culpa lata - nagyfokú gondatlanság - nem ügyel olyanra amire mindenki ügyel => majdnem dolus, klasszikus kortól felelőssége ugyanolyan -> culpa levis - kisebb fokú gondatlanság, mértéke objektív (de enyhébb az előzőnél) - aki nem tanúsítja a „derék családapa” (bonus pater familias) gondosságát (diligentia) => olyanra nem ügyel amit előre látott/láthatott volna -> culpa in concreto - nem általános mérték szerinti, hanem egyéni & szubjektív gondatlanság - „nem tanúsítja más ügyében azt a gondosságot amit a sajátjában szokott” - nagyon példás embernél elérheti a culpa levis felelősségének szintjét c) custodia - kisebb balesetekért való felelősség A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 513 – Felelősségi fokozatok a klasszikus és Iustinianusi jogban I. AZ ADÓSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI A KLASSZIKUS JOGBAN - bonae fidei contractusok körében az adós érdekeltségétől függ a felelősség foka - felelősségi rendszer (enyhébbtől a súlyosabbig): a) dolus-ért való felelősség - legenyhébb - adós felróható magatartásán alapul, szubjektív - mindenki felel a dolusért („adott szó kötelez” alapján) - előre kizárni nem lehet, max. utólag el lehet tekinteni a felelősségre vonástól - ingyenadós (megbízott, letéteményes, stb.) felelőssége itt meg is áll b) culpa-ért való felelősség - adós felróható magatartásán alapul, szubjektív -> culpa lata-ért - mindenki felel, aki nem tanúsít minimális gondosságot - majdnem dolus, így kb. mindenkit érint -> culpa levis-ért - minden érdekelt adós felel - akinek haszna van a szerződésből, köteles „gondos családapaként” eljárni -> culpa in concreto-ért - a felelősség meghatározott bizalmi viszonyoknál van (pl. gyám) c) custodia-ért való felelősség - legszigorúbb, objektív - az az érdekelt adós felel, akinél a szerődés miatt a másik dolga van (pl. bérlő) - köteles a dolgot megőrizni & szerz. szerint éppségben visszaadni - felelősségnek kettős alapja van (ha egyik is hiányzik, nem felel): -> adósnak haszna van a szerződésből -> idegen dolog van nála - felelősség súlyossága és a felelősséget kiváltó cselekmény felróhatósága fordított arányban vannak -> súlyos a felelősség ha jelentéktelen ok is kiváltja (pl. custodia) -> enyhe a felelősség ha csak súlyos szerződésszegés váltja ki (pl. ingyenadós) II. A POSZTKLASSZIKUS & IUSTINIANUSI VÁLTOZÁSOK - többirányú módosítások - felelősség alapja a culpa lett -> eddig félig objektív és szubjektív rendszer teljesen szubjektív lett - custodia kb. össze lett vonva a culpa levis-el -> névlegesen megmaradt a hajóssal, fogadóssal, és béristálló-tulajjal való szerződésnél - custodia helyett a culpa in custodiendo (őrizetben való gondatlanság) -> de a felelősség szintje alig változott, mert a culpa fennforgását vélelmezték A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 514 – A custodia és a vis maior I. ŐRIZET (CUSTODIA) - felelősségi forma, objektív felelősség - kisebb balesetekért való felelősség - kisebb baleset (casus minor): -> olyan kár, amit általában el tudna hárítani, de a „leggondosabb családapát” is érintheti => legnagyobb figyelem mellett is bekövetkezhet (pl. lopás, elvesztés, véletlen elejtés) - custodiens: -> custodia kötelezett -> érdekelt adós, aki szerződés miatt másvalalki dolgát őrzi -> vis maior határáig mindenért objektíven felel -> vis maiorért csak vétkes késedelem esetén felel & többletkárért II. VIS MAIOR - nem felelősségi forma, hanem kártelepítési tényező - olyan erő/esemény, aminek az emberi gyengeség nem tud ellenállni - pl. természeti csapások - esemény abszolút jellegű: nem az adott személyhez viszonyítunk -> megnézzük van-e ember aki el tudja hárítani - vis maiorért nincs felelősség, csak során bekövetkezett többletkárokért van - senki se felel érte, kivéve: -> aki szerződésben külön vállalja -> ha az illetőnek felróható, hogy vis maior érte a dolgot (pl. előidézett forradalom) -> késedelmes adós -> tolvaj -> generikus szolgáltatással tartozó adós -> érdekelt adós, aki katasztrófahelyzetben a saját dolgát részesítette előnyben A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu 515 – Az egyes reál- és konszenzuálszerződésekben szereplő felek felelőssége A FELEK FELELŐSSÉGE AZ EGYES REÁLSZERZŐDÉSEKBEN (CON