Római jog II. kötelmi jog

Előnézet

A jegyzetről

Római jog II. kötelmi jog összes tétel kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)

Név

Római jog II. kötelmi jog

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Római jog

Év

2021

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

156

Jelentem

RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 1/87 501. AZ OBLIGATIO FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA [MINIMUM TÉTEL XXX.] I. - A KÖTELEM FOGALMA kötelem: obligatio definíciók (3): 1) - PAULUS: „A kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy dolgot vagy egy szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen vagy valamiért helytálljon a számunkra.” - összeveti az obligatiót a dologi jogi jogosultságokkal: irányulhat: szemben álló felek: a jogviszony szerkezete, hatálya: kereset: elvárt magatartás: a jogosultság ereje: példa: a jogosultság időtartama: a jogosultság létrejötte: kötelmi jogi jogosultságok dologi jogi jogosultságok tevékenységekre, dolgokra 2 vagy több, de meghatározott személy relatív; a kereset csak meghatározott adós ellen irányulhat in personam actio-val védett az adós általában pozitív, aktív, tevőleges magatartásra van kötelezve gyengébb dolgokra 1 személy (pl.: tulajdonos) áll szemben mindenkivel abszolút; a kereset bárki ellen indítható, aki a jogosultat jogának gyakorlásában sérti in rem actio-val védett a jogosult negatív, passzív magatartást vár el mindenkitől erősebb haszonbérlő – kötelmi jogi jogosult; nincs dologi jogi jogosultsága, csak a haszonbérbe adóval áll jogviszonyban, aki bármikor kidobhatja a bérleményéből örökhaszonbérlő – dologi jogi jogosult; pozíciója majdnem olyan erős, mint a tulajdonosé, aki az örökhaszonbérlő hozzájárulása nélkül nem szüntetheti meg az örökhaszonbérletet tartós jellegű, általában élethossziglaniak (kiv.: zálogjog, árukon a kereskedő tulajdonjoga) statikus rövid életű, átmeneti jellegű kiv. ingatlanok bérkete, egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok, kvázikontraktuális kötelmek (gyámság, gondnokság), társaság, tartási kötelmek dinamikus a szerződő felek viszonylag szabadon hozzák létre keletkezése, módosulása és megszűnése csak a törvény által taxatíve és kógens © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 2/87 jelleggel meghatározott módokon lehetséges 2) - IUSTINIANUS: „A kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen valamilyen szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően.” (Inst.) - kötelem = jogi lekötelezés → kizárja a kötelmek köréből a jogon kívüli (pl. pusztán erkölcsi, vallási, illem- és becsületbeli) kötelezettségeket kötelem = jogi kényszer → valaminek a teljesítésére kényszerülünk, mert a jog eszközeivel rászoríthatnak bennünket kötelezettségünk teljesítésére csak az kötelem, amit az állam, a jogrendszer annak minősít 3) A FEJLETTEBB JOG SZERINT: A kötelem olyan jogviszony, amelynél az egyik fél (hitelező, creditor) a másik féltől (adós, debitor) bizonyos magatartást követelhet, s amennyiben az adós ennek a kötelezettségének nem tenne eleget, a hitelező jogosult őt in personam act io -val erre a magatartásra rászorítani. (hitelező és adós jogviszonya) II. A KÖTELEM KIALAKULÁSA archaikus kor: kezdetleges kötelmi viszony = a hitelezőnek az adós feletti korlátozott hatalma két alapvető forrásra vezetik vissza a kötelem eredetét: ▪ a bűncselekményekre - delictum, ill. ▪ a szerződésekre – contractus → a) - b) - - DELICTUM: e feltevés szerint a kötelmi jogviszonyok bűncselekmények, delictumok következményei fejlődési stádiumok: (1.:) eleinte: ha valaki kárt okozott a másiknak, (pl.: testi sértés) a sértettnek joga keletkezett arra, hogy bosszút álljon a jogsértőn (2.:) később: lehetővé tették az elkövető számára, hogy „váltságdíj” fizetésével megmentse magát a bosszútól (3.:) végül: a jogrend kifejezetten kötelezte a jogsértőt ilyen elégtétel szolgáltatására gyakorlatilag csak itt beszélhetünk kötelemről, kötelezettségről deliktuális eredet: a kifejezések értelme → ▪ obligatio: megkötözés, bilincsbe verés ▪ liberatio: megszabadulás, a kötelem megszűnése ▪ solutio: kioldozás CONTRACTUS: e feltevés szerint a kötelmi jogviszonyok eredete a szerződések, contractusok ősi szerződések szakrális jellege ezek formája: az isteneket tanúul hívó eskü DE: az ősi szerződéseknél a kötelező erőt nem a megállapodás eredményezte, hanem az előírt formaságok betartása a szerződésszegés a delictumokéhoz hasonló következménnyel járt: a hitelező elfoghatta a nem teljesítő adóst, megkötözve magánál tarthatta, s csak ha az adós vagy helyette más teljesített, akkor engedte őt el az ősi kötelmi viszonyoknál élesen elválik ▪ a tartozás (Schuld, a jogi kötelezettség) ▪ és a felelősség (Haftung, a jogi kikényszeríthetőség) © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) - 3/87 pl.: a hatalomalatti családtag létrehoz egy deliktuális kötelmet; ekkor a családtag csak tartozik, de nem felel - a pater familias viszont felel, de nem tartozik a klasszikus jogban a tartozás és a felelősség már általában együtt jár 502. AZ OBLIGATIO FAJAI ÉS KELETKEZÉSI FORRÁSAI [MINIMUM TÉTEL XXXI.] I. A KÖTELEM FAJAI (4) 1) - - 2) - 3) - - civilis obligatio - honoraria (praetoria) obligatio: Iustinianus: ez a kötelmek legfőbb felosztása (summa divisio) a klasszikus korban alakult ki a praetor jogalkotó tevékenysége új kötelmeket vezetett be (nem obligatio: debitum) civilis obligatio: a civiljog által bevezetett kötelmek honoraria obligatio: a praetor által bevezetett kötelmek előtte a rómaiak csak egyféle kötelmet ismertek: azt, amelyet valamilyen civiljogi jogforrás tekint obligationak stricti iuris obligatio - bonae fidei obligatio: kezdetben csak az elsővel találkozunk, mivel a civiljog maga is ius strictum préklasszikus kor: teret hódít a bona fides elve a praetor tevékenysége folytán - kezdetben mint a követelés erkölcsi alapja, később pedig mint a marasztalás mértéke klasszikus kor: a kötelmek többségét a bona fides szerint bírálják el, ezzel szemben és párhuzamosan fokozatosan háttérbe szorul a stricti iuris obligatio stricti iuris - az összes formális szerződés + kölcsön bonae fidei - az összes reál és konszenzuál szerződés, kiv.: kölcsön naturalis obligatio: „természetes kötelem” eredetileg: a hatalomalattiak peresíthetetlen kötelmei a jogtudósok kiterjesztették a fogalmat az egyéb peresíthetetlen kötelmekre is DEF.: minden olyan (actio nélküli) kötelem, amelyet nem lehet peresíteni ISMÉRVEI: ▪ minden más vonatkozásban joghatással bír (ez abban nyilvánul meg, hogy ha az adós az ilyen kötelmet önként teljesíti, ezt nem lehet sem ajándékozásnak, sem pedig tartozatlan fizetésnek tekinteni, s épp ezért ezt később nem is lehet visszakövetelni) ▪ be lehet számítani a hitelező civilis tartozásába ▪ meg lehet erősíteni zálogjoggal, kezességgel és tartozás-elismeréssel ▪ novatio-val teljes joghatású (peresíthető) civilis obligatio-vá lehet alakítani ESETEI: a) a hatalomalattiak kötelmei (legrégebbi): pl. női családtagok és rabszolgák obligatiói (deliktuális kötelmek nem, ezek civilis obligatiok), a filius familias családon belüli kötelmei, nem naturalis obligatio továbbá: a járulékos keresettel ellátott kötelmek, hatalomalattiak által kötött szerződések alapján a másik felet terhelő kötelezettség (hatalomgyakorló által érvényesíthető civilis obligatio) b) a capitis deminutio-t szenvedett személy capitis deminutio előtt keletkezett kötelmei c) a nudum pactumban kikötött kamatkövetelés e) a SC Macedonianum ellenére folyósított kölcsön f) a büntetésből elvesztett követelés © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) g) 4/87 talán az elévült követelés is Iustinianus: a szerencsejátékból eredő „kötelezettség” (lusus aleae) nem naturalis obligatio, mivel a szerencsejátékot üldözte, büntette és a kifizetett veszteség visszakövetelésére is módot adott 4) - II. - obligatio principalis - obligatio accessoria: obligatio principalis: önmagában megálló ún. főkötelem; a kötelmek általában ilyenek obligatio accessoria: járulékos kötelem; egy főkötelem kiegészítéséül, általában biztosítékául szolgálnak (pl.: kezesség); önmagában, főkötelem nélkül nem létezhet és a főkötelem megszűnésével ez is megszűnik A KÖTELEM KELETKEZÉSI FORRÁSAI ld. 501. tétel, „a kötelem kialakulása” contractus: joghatás kiváltására irányuló kétoldalú akaratnyilatkozat delictum: magánüldözés alá eső bűncselekmény (lopás, rongálás stb.) 1) klasszikus korban keletkezés szerint 2 csoport: a) SZERZŐDÉSEK (obligationes ex contractu) b) BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes ex delicto) által létrehozott kötelmek → 2) Gaiusnál is eleinte kettős felosztás: „Minden kötelem vagy SZERZŐDÉSBŐL, vagy DELICTUMBÓL származik.” a contractus nála: minden olyan kötelem, amely nem delictumból származik 3) majd Gaius: Institutio, korai posztklasszikus átdolgozás – 3 kötelmi keletkezési forrás: a) SZERZŐDÉSEK (obligationes ex contractu) b) BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes ex delicto) c) KÜLÖNBÖZŐ MÁS JOGCÍMEK (obligationes ex variis causarum figuris) 4) Iustinianus a kötelmek keletkezésének 4 forrását említi; (ez sem teljes, mivel a vegyes kötelmeket nem említi) a) SZERZŐDÉSEK (obligationes ex contractu) b) „MINTEGY” SZERZŐDÉSEK (obligationes quasi ex contractu): szerződés nincsen, mégis olyan kötelem keletkezik, amely a szerződéses kötelmekre emlékeztet; pl.: ▪ jogalap nélküli gazdagodás ▪ megbízás nélküli ügyvitel ▪ gyámság ▪ hagyomány ▪ véletlen közösség c) BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes ex maleficio / delicto) d) „MINTEGY” BŰNCSELEKMÉNYEK (obligationes quasi ex maleficio / delicto): ▪ lakásgazda felelőssége ▪ leeséssel fenyegető tárgy ▪ hajós, istállós, fogadós ▪ kötelességszegő bíró © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 5/87 503. A NEGOTIUM FOGALMA, FAJAI ÉS ALKATRÉSZEI [MINIMUM TÉTEL XXXII.] I. - A JOGÜGYLET FOGALMA jogügylet: negotium definíció: jogi tény, joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentés - pl.: kötelem - vki adósként tartozik egy pénzösszeg megfizetésével a hitelezőnek jogügylet - vki adósként pénzkölcsön-szerződést kötött; jogi tény, a kötelem alapja - obligatio és negotium eltérő minőségű kategóriák, de: szoros kapcsolat is – a kötelmek legfontosabb keletkezési forrása a jogügylet, elsősorban a szerződés - A JOGÜGYLET FOGALMI ELEMEI: a) b) joghatásra irányulás akaratnyilatkozat („külső tényállás”); ezen belül is 1) a jogügyletet létrehozó személyek belső akarata 2) ennek külső megnyilvánulása, maga a nyilatkozat II. A JOGÜGYLET FAJAI (CSOPORTOSÍTÁSOK, OSZTÁLYOZÁSOK) A MAGÁNJOG RENDSZERÉN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜK ALAPJÁN: ▪ ▪ ▪ ▪ személyi és családjogi ügyletek (pl.: manumissio, confarreatio) dologi jogi ügyletek (pl.: mancipatio, occupatio) kötelmi jogi ügyletek (pl.: stipulatio) öröklési jogi ügyletek (pl.: testamentum) 1) CIVILJOGI (ÜNNEPÉLYES) JOGÜGYLET - FORMASÁGOKTÓL MENTES JOGÜGYLET 2) - EGYOLDALÚ JOGÜGYLET – KÉTOLDALÚ JOGÜGYLET egyoldalú jogügylet (NEGOTIUM UNILATERALE) a kívánt joghatás létrehozásához elegendő egy személy akaratnyilatkozata → pl.: manumissio, occupatio, végrendelet - kétoldalú jogügylet (NEGOTIUM BILATERALE) a kívánt joghatás létrehozásához legalább két akarat találkozása (megegyezés) szükséges → pl.: szerződés, házasságkötés, tulajdon-traditio 3) - ÉLŐK KÖZÖTTI JOGÜGYLET – HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ JOGÜGYLET élők közötti jogügyletek (NEGOTIA INTER VIVOS) a jogügylet által kiváltott joghatás beállta nem függ senkinek a halálától → pl.: vállalkozási szerződés - halál esetére szóló jogügyletek (NEGOTIA MORTIS CAUSA) a jogügylet által kiváltott joghatás beállta függ valakinek a halálától → pl.: végrendelet 4) - KONKRÉT/KAUZÁLIS JOGÜGYLET – ABSZTRAKT/KAUZÁLATLAN JOGÜGYLET konkrét/kauzális jogügylet (NEGOTIUM CAUSALE) a jogügyleti nyilatkozatból kitűnik az a jogi cél (causa), amelynek megvalósítása érdekében az adott jogügylet létrejön → pl.: adásvételi szerződés, munkaszerződés - absztrakt/kauzálatlan jogügylet (NEGOTIUM ABSTRACTUM) © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 6/87 a törvényes formaságok betartása mellett a valóságos jogügyleti cél háttérbe szorult → pl.: mancipatio, in iure cessio, stipulatio 5) - VISSZTERHES JOGÜGYLET – INGYENES JOGÜGYLET visszterhes jogügylet (NEGOTIUM ONEROSUM) a jogügylet kötelez valakit az általa kapott szolgáltatás ellenszolgáltatással való viszonzására → pl.: a jogügyletek többsége - ingyenes jogügylet (NEGOTIUM GRATUITUM) a jogügylet nem kötelez ellenszolgáltatással való viszonzásra → pl.: halál esetére szóló jogügyletek; ajándékozás, haszonkölcsön, szívességi használat, letét, megbízás III. A JOGÜGYLET ALKATRÉSZEI jogügyleti alkatrész: a jogügyletek, mint akaratkijelentések elemi összetevői 3 nagy csoport: a) - b) - c) - ESSZENCIÁLIS (elengedhetetlen) ALKATRÉSZEK (ESSENTIALIA NEGOTII) a jogügyletben feltétlenül szerepelniük kell ezek hiányában a jogügylet létre sem jön (negotium non existens) az ide vonatkozó szabályok kógensek (kényszerítő jellegű) → pl.: adásvételi szerződésnél a vételárban való megállapodás NATURÁLIS (természetes) ALKATRÉSZEK (NATURALIA NEGOTII) a törvény diszpozitív szabálya alapján egyes jogügyleteknek ipso iure tartalmát képezik ezek az alkatrészek a feleknek nem kell külön belefoglalniuk a szerződésbe megállapodásukkal mellőzhetik azokat az ide vonatkozó szabályok diszpozitívek (engedő jellegű) → pl.: adásvételi szerződésnél kellékszavatosság AKCIDENTÁLIS (esetleges) ALKATRÉSZEK (ACCIDENTALIA NEGOTII) csak akkor képezik a jogügyletek tartalmát, ha az azokat a felek a jogügyletbe, szerződésbe kifejezetten felveszik → pl.: ha az egyik szerződő fél a szerződés megkötésekor valamely kívánságáról hallgatott, utóbb már nem hivatkozhatott arra, hogy a szerződésbe valamilyen további kikötést szeretett volna belefoglalni → pl.: adásvételi szerződésnél a visszaeladási jog kikötése - [Dömötör László szerint a továbbiak már nem tartoznak a tételhez, de ez nem garancia arra, hogy F. A. Szerint is így lesz…] A jogügyletek legfontosabb általános kikötései: 1. FELTÉTEL (CONDICIO) 2. IDŐHATÁROZÁS (DIES) 3. MEGHAGYÁS (MODUS) - a feltétel és az időhatározás az érvényességet és hatályosságot is befolyásolhatja a meghagyás sem az érvényességet, sem a hatályosságot nem érinti az ősi civiljog ügyletei (actus legitimi) nem tűrik meg a feltételt és az időhatározást – alkalmazásuk esetén a jogügylet tartalomtól függetlenül érvénytelen © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 1. - 7/87 FELTÉTEL (CONDICIO) olyan jövőbeli bizonytalan esemény, amelytől a jogügylet hatálya függ ) csoportosítása: a) FELFÜGGESZTŐ FELTÉTEL (condicio suspensiva) az esemény beálltáig nem lép hatályba a már érvényesen létrejött jogügylet (ideiglenes hatálytalanság) az érvényesség és a hatályosság kezdete nem esik egybe ha a feltétel meghiúsul (condicio deficit), a jogügylet soha nem lép hatályba (végleges hatálytalanság) pl.: adásvételi szerződés – „Ha megérkezik a hajó Africából, eladom a lovamat 5 aranyért.” b) ) - BONTÓ FELTÉTEL (condicio resolutiva) a jogügylet a megkötéssel egyidejűleg azonnal hatályba lép az érvényesség és a hatályosság kezdete egybeesik ha azonban a feltétel beáll (condicio existit), a szerződés hatályát veszti pl.: „Ha január 1-jéig nem fizeted ki a vételárat, a telket úgy kell tekinteni, mintha meg sem vetted volna.” a bontó feltétel beálltával az érvényes szerződésből már nem származnak jogok és kötelezettségek, a szerződés jogi hatása megszűnik a jogügylet-feltétel kapcsolata: a feltétel alapvető követelménye a megszabott esemény jövőbelisége a megtörtént, jelen- vagy múltbeli, de a felek előtt még nem ismert esemény nem feltétel pl.: „ha Titius consul volt”, „ha Maevius életben van” – nem feltétel nem feltétel a jövőbeli, de biztosan bekövetkező esemény, mivel a condicio mindig magában hordja a bizonytalanságot, itt pedig nincs függő helyzet az ex nunc és az ex tunc hatály ex nunc: „mostantól” : a feltétel hatályba léptető ereje; a feltétel beálltától érvényesült → pl.: ha valaki végrendeletében egy rabszolganője felszabadítását feltételhez köti, és a rabszolganőnek még a feltétel teljesülése előtt gyermeke születik, a gyermek az ex nunc hatály szerint rabszolga lesz ex tunc: „akkortól” : a feltétel hatálytalanító ereje; visszaható hatály a jogügylet megkötésére visszamenőlegesen lépteti életbe azt, illetve szünteti meg a hatályát → pl.: előző példa, de eszernt a gyermek szabadnak születik IDŐHATÁROZÁS / IDŐTŰZÉS (DIES) a feleknek az a rendelkezése, amellyel a jogügylet hatályát bizonyos időponthoz kötik a felek meghatározhatják azt, hogy ▪ a jogügylet mikor lépjen hatályba (dies a quo – a kezdő időpont) ▪ a jogügylet hatálya mikor szűnjön meg (dies ad quem – a befejező időpont) a felek a jogügylet hatásának kezdetét-végét biztosan bekövetkező eseménnyel kapcsolják össze (halálod napján) → feltétel: bizonytalan esemény (esküvőd napján) ) - 2. - - 3. - MEGHAGYÁS (MODUS) az ingyenes vagyoni juttatást tartalmazó jogügyletben a juttató fél meghagyás útján (sub modo) való feladatteljesítési előírása az ingyenesen szerző fél terhére a meghagyás nem feltétel: az ügylet hatályba lépését nem befolyásolja a kedvezményezett a juttatást mindig megszerzi DE: élők közötti ajándékozásnál ha a meghagyás teljesítése elmarad, az ajándékozó a juttatást az ajándékozás céljának meghiúsulására tekintettel visszavonhatja © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) - 8/87 császárkori jog: keresetet adott a meghagyás teljesítésének kikényszerítésére, illetve a juttatás elvonására pl.: ajándékozás, halál esetére szóló intézkedések pl.: „Neked adom a földemet, de tarts el engem életem végéig.” vagy: „A ház halálom után legyen Titiusé, de emeljen síremléket nekem.” 504. A NEGOTIUM ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYOSSÁGA ÁLTALÁBAN [MINIMUM TÉTEL XXXIII.] I. - A JOGÜGYLET ÉRVÉNYESSÉGE a jogügylet 3 eleme: ▪ AKARAT ▪ NYILATKOZAT ▪ JOGHATÁSRA IRÁNYULÁS MINŐSÉGE kapcsolódik a jogügylet érvényességéhez: - a létrejött jogügylet csak akkor érvényes (alkalmas a célzott joghatások kiváltására), ha ▪ a jogügyletet létrehozó személy(ek) akarata és nyilatkozata önmagában is ép ▪ és összhangban van egymással ▪ kétoldalú jogügyleteknél a 2 fél akarata találkozik ▪ a jogügylettel elérni kívánt joghatás nem ütközik a jogrend valamely tilalmába - - AZ ÉRVÉNYTELEN JOGÜGYLET akkor érvénytelen, ha az érvényesség (negatív) kritériumai nem teljesülnek = valamilyen érvénytelenségi ok forog fenn hibás jogügylet (negotium vitiosum): a jogügylet külső tényállása megvalósult, de az akarat, a nyilatkozat, vagy a joghatáshoz kapcsolódás hibában (vitium) szenved érvénytelen jogügylet (negotium invalidum) : a hibás jogügylet a törvény előírása folytán nem alkalmas a fél (felek) által kívánt joghatás kiváltására, érvénytelenül jött létre ügyleti hibák - érvénytelenségi okok, melyek a jogügylet elemeit hibássá, a jogügyletet érvénytelenné teszik: ▪ akarat → akarathiba; pl.: a fizikai erőszakkal kikényszerített jogügylet érvénytelen ▪ nyilatkozat → nyilatkozati hiba; pl.: a formai előírásokat sértő végrendelet ▪ joghatáshoz kapcsolódás, célzott joghatás hibája; pl.: jogellenes célú szerződés A JOGÜGYLETEK ÉRVÉNYESSÉGÉNEK KATEGÓRIÁI 1) Az érvénytelenségi ok súlyosságának alapján: (a legfontosabb felosztás) ▪ semmis jogügylet ▪ megtámadható jogügylet a) - (causa invaliditatis) SEMMISSÉG (nullitas, Nichtigkeit) – SEMMIS JOGÜGYLET (negotium nullum) feltétlen érvénytelenség az ügyleti hiba a jogügylet érvénytelenségét a törvény erejénél fogva (ipso iure), azonnal és feltétlenül váltja ki © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) - b) - 9/87 a semmis jogügylet nem alkalmas a célzott joghatások kiváltására, mivel jogilag úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna (pro infecto habetur) példák: akarat: kényszer hatására cselekszünk nyilatkozat: végrendeletek az alakiságok megsértésével jön létre joghatás: contra bonos mores - jó erkölcsbe ütköző szerződés MEGTÁMADHATÓSÁG (rescissibilitas, Anfechtbarkeit) MEGTÁMADHATÓ JOGÜGYLET (negotium rescissibile) – feltételes érvénytelenség, feltételes semmisség függő jogi helyzet: félúton van az érvényesség és az érvénytelenség között az ügyleti hiba a jogügylet érvénytelenségét csak feltételes módon, valamely különös törvényi feltétel (ma: megtámadás) bekövetkeztével idézi elő a megtámadható jogügylet megszületésekor nem eleve érvénytelen (→ alkalmas lehet célzott joghatások kiváltására), de a törvény lehetővé teszi azok beálltának megakadályozását (ma: megtámadás útján) - a MEGTÁMADÁS (rescissio) ma: ▪ a jogügyletet a megtámadásra jogosult fél a törvény szabta határidőn belül a másik félhez intézett nyilatkozatával vagy per útján teszi érvénytelenné ▪ az érvénytelenség külső feltétele ▪ elmaradása/sikertelensége esetén a jogügylet érvényes; ▪ bekövetkezése esetén a jogügylet érvénytelen, mintha eleve semmis lett volna - 3 tényezője van: x) ki jogosult a megtámadásra y) van-e határidő a megtámadásra z) milyen módon gyakorolhatom a megtámadási jogot ▪ egyoldalú nyilatkozattal ▪ per útján - a római jog a modern értelemben vett megtámadhatóság intézményét csak a civiljogi megtámadhatóság formájában ismerte a modern értelemben vett megtámadhatósághoz a praetori jog azon szabályai állnak közel, amelyek lehetővé teszik az érintett fél (vagy egy 3. személy) számára, hogy az érvénytelenségi októl szenvedő jogügyletet megerőtlenítse - 2) További felosztások: ▪ eredeti és utólagos érvénytelenség ▪ teljes és részleges érvénytelenség ▪ abszolút és relatív érvénytelenség ▪ orvosolható és orvosolhatatlan érvénytelenség a) - EREDETI ÉS UTÓLAGOS ÉRVÉNYTELENSÉG - érvénytelenség elsősorban a jogügylet létrejöttének kérdése, mivel a jogügyleti hibák általában a létrehozatalkor keletkeznek → eredeti érvénytelenség ▪ a már megszületésekor érvénytelen jogügylet ▪ sokak véleménye: az érvénytelenség csak eredeti lehet, mivel az érvényesen létrejött jogügylet később nem válhat érvénytelenné DE: - utólagos érvénytelenség ▪ pl.: halál esetére szóló jogügyletek © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) ▪ ▪ b) - 10/87 pl.: a végrendelkező által visszavont végrendelet tkp. érvényét vesztette; olyan, mintha létre sem jött volna TELJES ÉS RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG az elmaradt joghatás terjedelmével kapcsolatos teljes érvénytelenség ▪ az érvénytelenség kiterjed a jogügylet egészére ▪ tehát a jogügylet által kiváltani szándékozott összes joghatásra ▪ a római jogban az érvénytelenség főszabályszerűen teljes volt ▪ pl.: teljesen érvénytelen az olyan szerződés, amely lehetetlen szolgáltatásra irányul - részleges érvénytelenség ▪ az érvénytelenség csak a jogügylet egy részét érinti ▪ pl.: végrendeletek megtámadása c) - ABSZOLÚT ÉS RELATÍV ÉRVÉNYTELENSÉG - relatív érvénytelenség ▪ a joghatások csak az egyik vagy a másik félre nézve állnak be ▪ pl.: „ha valaki egy gyámolttól a gyám hozzájárulása nélkül vásárolt, akkor csak az egyik oldalról áll meg a szerződés; aki ugyanis vásárolt, az lekötelezte magát a gyámoltnak, de a gyámoltat nem kötelezi le magának." ▪ ebben az esetben az ügylet csak az egyik oldalról (ex uno latere) érvénytelen, a másik fél kötelezettségvállalása érvényes ▪ ez a sántikáló jogügylet (negotium claudicans) d) - ORVOSOLHATATLAN ÉS ORVOSOLHATÓ ÉRVÉNYTELENSÉG - orvosolható érvénytelenség ▪ kivételes esetekben ▪ a jogügylet utólagos megerősődését (convalescentia); pl.: akkor, ha az a fél, akinek az akarata a szerződés érvényességéhez hiányzott, utólagos nyilatkozatával a szerződést megerősítette, jóváhagyta ▪ más érvényes jogügyletbe való átfordulását (conversio) jelentette; pl.: az eredetileg érvénytelen szerződés utóbb azonos tartalommal, de más formában kelt életre az elmaradt joghatás irányára vonatkozik abszolút érvénytelenség ▪ a jogügylet mindenkire nézve érvénytelen ▪ abból senki sem szerezhet jogokat és kötelezettségeket orvosolhatatlan érvénytelenség ▪ az érvénytelenség általában és elvileg ilyen, tehát ▪ a jogügylet az érvénytelenségi ok elhárulása esetén sem válik érvényessé ▪ regula Catoniana (ifj. Cato): „ami kezdetben hibás, nem erősödhetik meg az időmúlás által” (az érvénytelen ügylet időmúlás által nem válik érvényessé pl. serdületlen érvénytelen szerződése a felserdüléssel) II. A JOGÜGYLET HATÁLYOSSÁGA az érvényesség fogalmára épül - DEF.:  az érvényes jogügylet aktív, működő állapota,  amikor a jogügylet alapján már (ill. még) jogokat lehet érvényesíteni, © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 11/87  amikor a feleket a jogügylet alapján már (ill. még) terhelik kötelezettségek,  tehát az az állapot, amely ténylegesen kiváltja a célzott joghatásokat,  vagyis a jogok keletkezését, változását ill. megszűnését - - a hatályos jogügylet ▪ közvetlen joghatása: a jogérvényesítés, perindítás lehetőségének megnyílása ▪ közvetett joghatása: a felek által a jogügylettel valójában elérni kívánt, de nem mindig realizálódó joghatás; pl.: adásvételi szerződésnél a tulajdonjog megszerzése a közvetett joghatás beállása esetén hatályosulásról, teljesedésbe menetelről beszélünk az érvényes jogügylet ált. már létrejöttekor azonnal hatályba lép (pl.: bolti adásvétel) de: gyakori, hogy a felek a jogügylet hatályba lépését feltételtől (condicio) teszik függővé, és meghatározzák a hatályosság kezdő és/vagy záró időpontját (időtűzés, dies) ÉRVÉNYESSÉG HATÁLYOSSÁG Mind az érvényesség, mind a hatályosság a jogügylet egy bizonyos állapotát írja le; a különbség ennek az állapotnak tartalmában és okaiban áll a jogügylet képes a célzott joghatás a jogügylet a közvetlen joghatást (a kiváltására (potencialitás) jogérvényesítés lehetőségét) ténylegesen ki is váltja (aktualitás), ha a jogosult jogát actioval érvényesítheti szükséges, hogy ne forogjon fenn egy sor olyan tényező együttes fennállása érvénytelenségi ok, amely kizárná a célzott szükséges, amelyek nélkül az érvényesség joghatások kiváltására való alkalmasságot ellenére sem kerülhet sor a joghatások (negatív kritérium) kiváltására (pozitív kritérium) - - a HATÁLYOSSÁG (pozitív) KRITÉRIUMAINAK ▪ egy része külső (objektív) körülményekből adódik; pl.: nem lép hatályba a megbízási szerződés, vagy hatálya megszűnik, ha a megbízó/megbízott meghal ▪ más részük a jogügylet belső rendelkezéseiből fakad; pl.: nem léphet hatályba az a szerződés, amely olyan feltételhez volt kötve, amely meghiúsult csak az érvényes jogügylet lehet egyúttal hatályos → az érvényesség e tekintetben a jogügylet hatályosságának elengedhetetlen, belső (immanens) kritériuma A HATÁLYTALAN JOGÜGYLET érvénytelenség: akkor, ha az érvényesség (negatív) kritériumai nem teljesülnek = valamilyen érvénytelenségi ok forog fenn - hatálytalanság: az érvényes jogügylet hatályosságának valamely (pozitív) kritériuma hiányzik = az érvényesség ellenére nem áll fenn a hatályosságot biztosító valamely tényező → a hatálytalan jogügylet nem vált ki joghatásokat - ha a jogügylet hibátlan létrejöttekor hiányoznak a hatályosság kritériumai, a jogügylet érvényes, de még hatálytalan, nem lép hatályba pl.: végrendeletnél a hatályba lépés időpontja a végrendelkező halála, addig a végrendelet hatálytalan © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 12/87 - az érvényesen létrejött és hatályos jogügylet hatályát veszti akkor, ha a hatályossági kritériumok egyike megszűnik pl.: szerződésnél a kikötött határidő leteltével a jogügylet érvényes marad, de általában megszűnik a hatály - a hatálytalanság fajtái: ▪ eredeti és utólagos ▪ teljes és részleges ▪ abszolút és relatív ▪ ideiglenes és végleges 505. AZ OBLIGATIOBAN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK. TÖBBALANYÚ OBLIGATIOK I. AZ OBLIGATIO-BAN SZEREPLŐ SZEMÉLYEK: ▪ FŐSZEMÉLYEK ▪ MELLÉKSZEMÉLYEK ▪ SEGÉDSZEMÉLYEK 1. - A KÖTELEM FŐSZEMÉLYEI („AZ ÜGY URAI” – DOMINI NEGOTII) obligatio def. → kötelem alanya elengedhetetlenül min. 2 személy: a) - HITELEZŐ (creditor) = jogosult az, aki az adóstól valamit követelhet / valamilyen magatartást elvárhat ha az adós nem tenne eleget a kötelezettségének, ezt a (kötelemszerű) magatartást a hitelező a jog segítségével (ált. perrel) kikényszerítheti: rászoríthatja az adóst, hogy teljesítse azt, amivel tartozik b) - ADÓS (debitor) = kötelezett az, aki tartozik valamivel aki a hitelezővel szemben valamilyen magatartásra köteles - a kötelem típusai a főszemélyek egymáshoz való viszonya alapján: a) - EGYOLDALÚ KÖTELEM (obligatio unilateralis) a kötelmi viszonyok legegyszerűbb esete az adós csak tartozik, a hitelező csak követel pl.: a deliktuális kötelmek, ajándékozás, lopás a lopás egyoldalú kötelmet hoz létre: - sértett: creditor - ő csak követel, mert szeretné visszakapni az ellopott dolgot - tolvaj: debitor - vissza kell adnia a dolgot - azért nem beszélhetünk kétoldalúságról, mert a tolvaj nem lesz jogosult arra, hogy érvényesítse azokat a költségeket a sértettel szemben, amíg a dolog nála volt b) - KÉTOLDALÚ KÖTELEM (obligatio bilaterales) mind a két fél adós is és hitelező is egyben tartozik a másik félnek, de ugyanakkor tőle is elvárhat bizonyos magatartást © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 13/87 ▪ EGYENLŐEN KÉTOLDALÚ KÖTELMEK (obligationes bilaterales aequales) / SZINALLAGMATIKUS KÖTELMEK (obligationes synallagmaticae) – „megegyezés” - mindkét fél követelése közel egyenértékű - pl.: adásvételnél az eladó adós az árut illetően, de hitelező a vételár vonatkozásában - a vevő pedig adós a vételárral, de hitelező az áru tekintetében - nem szükséges egyenértékűnek lenniük az egymás ellenértékét képező szolgáltatásoknak; a kisebb eltéréseket a jog tolerálja, a nagyobbakat korrigálja • 2. a) - b) - 3. - EGYENLŐTLENÜL KÉTOLDALÚ KÖTELMEK (obligationes bilaterales inaequales) - látszólag egy tartozás és egy követelés áll egymással szemben - de jelentkezhet valamilyen kevésbé jelentős ellenkövetelés ill. viszonttartozás - a főkövetelés mindig actio directa-val (pl.: letevő keresete a letéteményes ellen a dolog visszaadása iránt: actio depositi directa) - az esetleges ellenkövetelés az actio contraria keresettel volt érvényesíthető (pl.: a letéteményes az őrzés során felmerült költségek megtérítését actio depositi contrariaval követelhette) - pl.: római ingyenes letéti szerződés A KÖTELEM MELLÉKSZEMÉLYEI további lehetséges részt vevő személyek a közvetlen érdekelt feleken (hitelező, adós) kívül KÉPVISELŐK az ügy ura helyett meghatározott körben jognyilatkozatot tehet közvetett képviselet esetén jogokat és kötelezettségeket is szerezhet az ügy urai között fennálló szerződésből fakadóan adstipulator: ▪ régi civiljog is elismerte ▪ stipulatio-nál a hitelező (stipulator) melletti mellékszemély (adstipulator) ▪ csak járulékos hitelező, mégis az adós joghatályosan teljesíthet az ő kezéhez ▪ perelhet, és bizonyos korlátok között a hitelező nevében jognyilatkozatot is tehet ▪ ténykedéséről a hitelezőnek elszámolni tartozik (tkp.: ~ megbízott) A KÖTELEM EGYÉB MELLÉKSZEMÉLYEI olyan személyek, akik alig vagy egyáltalán nem tekinthetők képviselőknek, de a kötelemmel kapcsolatban ők is bizonyos jognyilatkozatokat tesznek, vagy egyéb fontos cselekményeket végeznek: ▪ solutionis causa adiectus („teljesítés végett odavett”) személy, aki csak a teljesítés felvételére volt feljogosítva, a perlésre nem ▪ kezesek (admissor): valójában ők egy főkötelemhez kapcsolódó járulékos kötelem alanyai ▪ teljesítési segédek ▪ alvállalkozók ▪ az adós által a teljesítéssel megbízott egyéb személyek A KÖTELEM SEGÉDSZEMÉLYEI technikai feladatokat ellátó segédszemélyek nem tesznek jognyilatkozatot (max. segítik annak létrejöttét) abból az ügyletből, amelyik létrehozásában segédkeznek, kötelezettségeket nem szereznek jogaik és kötelezettségeik külön szerződésből fakadnak sem jogokat, sem © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 14/87 szerepük a római jogban irányulhatott: ▪ a bizonyítás megkönnyítésére (pl.: libripens, testis) ▪ segédkezésre a szerződés technikai létrehozásában (pl.: írnokok (scribae), küldöncök (nuntii), tolmácsok (interpretes)) ▪ II. TÖBBALANYÚ OBLIGATIO-K ha bármelyik oldalon többen állnak általános szabály: a követelés / tartozás (általában és elvileg egyenlő arányban) megoszlik a több hitelező ill. a több adós között (obligatio divisa) pl.: XII táblás tv.: a hagyatéki követelések megoszlanak az örököstársak között - 1. - EGYETEMLEGESSÉG (SOLIDARITAS / CORREALITAS) a követelés / tartozás nem oszlik meg a kötelemben szereplő több személy között AZ EGYETEMLEGESSÉG FAJTÁI: (2) a) hitelezői egyetemlegesség aktív egyetemlegesség a hitelezői oldalon többen vannak, de a követelés nem oszlik meg közöttük: bármelyik hitelező követelheti az adóstól az egészet, de csak egyszer (una res vertitur – „egy dologról van szó”) az adós bármelyik hitelezőnek kötelemszüntető hatállyal az egészet teljesítheti pl.: az adós 2 egyetemleges hitelezőnek tartozik 1000 sestertius-szal, bármelyik hitelező követelheti tőle az egész összeget, de az adós bármelyik hitelezőnek jogosult a teljesítés hatályával kifizetni az 1000 sestertius-t a ~ előnye a hitelező szempontjából: nem kell együttesen fellépniük, perelniük az adóst, hanem közülük bárki egyedül is behajthatja az egész követelést a ~ előnye az adós szempontjából: bármelyik hitelezőnek joghatályosan teljesíthet b) - - adósi egyetemlegesség passzív egyetemlegesség az adósi oldalon többen vannak de a tartozás nem oszlik meg közöttük mindegyik adós az egésszel, in solidum tartozik a hitelező bármelyik adóstól követelheti az egész tartozást, de csak egyszer tetszése szerint válogathatja meg, hogy az adósok közül ki ellen és milyen összeg erejéig lép fel pl.: 5 adós egyetemlegesen tartozik a hitelezőnek 5000 sestertius-szal; a hitelező bármelyik adóstól követelheti a teljes összeget (nem csak a rá eső 1000-t) az adósi egyetemlegesség esetében 2 jogviszony van: ▪ külső - ami fennáll a hitelező és az adós között ▪ belső - ami a megtérítési viszony lesz az adóstársak között az adósok közötti jogviszony dönti el, hogy a fizető adósnak van-e visszkereseti joga (regressus) adóstársai ellen: követelhet-e megtérítést és mennyit adóstársaitól (pl.: a delictum elkövetői között nincs regressus) → a visszkereseti jog nem az egyetemlegesség folyománya, velejárója - AZ EGYETEMLEGESSÉG KELETKEZHET: (3) A) ügyleti rendelkezés alapján (ex voluntate) - pl.: amikor a felek így szerződnek, az örökhagyó végrendeletében előírja az örököstársak egyetemleges felelősségét a hagyomány kiadásárért stb. © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) B) - C) - 15/87 törvényi rendelkezés alapján (ex lege) pl.: oszthatatlan szolgáltatás esetén; több gyám együttes eljárásánál; egy bűncselekményt együtt elkövetők esetében a vagyoni megtérítés vonatkozásában véletlenszerűen (communio incidens) pl.: öröklésnél, többen örökölnek egy passzív hagyatékot (több a tartozás, mint a jogosultság), ekkor egyetemlegesség jön létre a passzív hagyaték örökösei között AZ EGYETEMLEGESSÉG SZABÁLYOZÁSA: a) klasszikus kor: nagyon hátrányosan érvényesült az a perjogi szabály, miszerint egy ügyben csak egyszer lehet perelni pl.: egyetemleges kötelemnél ha a hitelező valamelyik adóst az egész követelés erejéig perelte be, de rosszul választott és a végrehajtás nem/részben vezetett eredményre, akkor a hitelező nem perelhetett tovább, nem követelhette a többi adóstól a fennmaradt, ki nem fizetett részt a litis contestatio-val ugyanis felemésztette a keresetjogát, s ha mégis megkísérelte volna a perlést, újabb kereset ellen az adósoknak exceptio-juk volt b) - - 2. - - iustinianusi jog: változás: az ügyletből keletkezett egyetemleges kötelem csak a tényleges teljesítéssel szűnik meg - „mert nem a kiválasztással, hanem a teljesítéssel szabadulnak a többiek” (Ulp.) pl.: ha a hitelező csak követelésének egy részét kapta volna meg az először beperelt adóstól, tovább perelhette az egyik adóst a másik után, amíg csak követelése teljes egészében kielégítést nem nyert később Iustinianus megszüntette (visszalépés) az egyetemlegességet: előírta, hogy az adósok ilyen irányú kérelme esetén a hitelező csak megosztva perelheti őket HALMOZÁS (CUMULATIO) mai büntetőjogi szakkifejezéssel: „halmazat” több önálló kötelem (obligationes cumulativae) áll fenn egymás mellett egy bizonyos cselekmény alapján az abból fakadó egyetlen keresetet egyszerre több személy által vagy ellen is meg lehet indítani (személyek halmozása) vagy: egy adott tényállás alapján egyszerre több kereset is indítható (keresetek halmozása) SZEMÉLYEK HALMOZÁSA (CUMULATIO PERSONARUM) a) hitelezői (aktív) halmazat: több hitelező indíthatja meg ugyanazt a keresetet ugyanazon a jogcímen egy adós ellen pl.: amikor a külön-külön rendelt hagyományostársak (disiunctim) mindegyike perelhette az örökhagyót, míg az együttesen rendelt (coniunctim) hagyományosok csak egyetemleges hitelezők voltak b) - adósi (passzív) halmazat: egy hitelező perel ugyanazon jogcím alapján több adóst pl.: a sértett egy tolvajbanda valamennyi tagját perli actio furti-val mindegyik adós önállóan, egymástól függetlenül felel az egész tartozásért a hitelező jogosult mindegyik adóstól az egészet behajtani annyiszor, ahány adósa van így az adósok sem formailag (a perelhetés szempontjából), sem materiálisan (a követelés kielégítése szempontjából) nincsenek összefüggésben egymással © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 16/87 KERESETEK HALMOZÁSA (CUMULATIO ACTIONUM) olyan tényállások, amelyeknél egyetlen hitelező egyetlen adóssal szemben indíthat több keresetet de csak akkor jöhet létre valóságos keresethalmaz, ha ezek az actiók egymással nem alternatív, hanem kumulatív viszonyban állnak alternatív keresetekként illetik meg a hitelezőt a rei persecutoria actiók különböző fajtái egymás között → ilyenkor a hitelezőnek kell eldöntenie, melyik kereset megindítását választja - tisztán vagyoni megtérítés (rei persecutorius pl. rei vindicatio) - tisztán büntetőkereset (pl. actio furti) - vegyes: vagyoni megtérítés és büntetés - Vegyes kereset esetén nincs helye halmozásnak. - actio furti + rei vindicatio együtt megindítható - tolvaj jogalap nélküli gazdagodása → condictio furtiva - Az actio furti (halmozható, annyi kereset, ahány adós) + rei vindicatio vagy condictio furtiva (ezekből egyszerre csak 1 indítható akkor is, ha több tolvaj van, mert csak 1 dolgot loptak el, ezért ezek egyetemlegesek) - pl. dologrongálás → actio legis Aquilae (vegyes büntetőkereset, nincs halmozás) 506. AZ ÜGYLETI KÉPVISELET I. - A KÉPVISELET FOGALMA egy jognyilatkozatot a közvetlenül érdekelt fél helyett valaki más eszközöl a római jog explicit formában nem dolgozta ki a képvieselet fogalmát (a repraesentatio kifejezés középkori eredetű), de a jogintézmény lényegével tisztában voltak II. A KÉPVISELET FAJAI 1) Alapkonstrukciók: a) KÖZVETETT KÉPVISELET: a képviselő saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot, köti meg a szerződést a jogi hatások előbb a képviselő személyében állnak be ő szerzi meg a jogokat, ő vállalja a kötelezettségeket, amelyeket azután egy további aktussal a képviseltre ruház pl.: serdületlen gyámja, őrült gondnoka csak funkcionális értelemben tekinthető képviseletnek, mivel bárki átruházhat egy újabb aktussal 3. személyre egy általa megszerzett jogot b) - - KÖZVETLEN KÉPVISELET: a képviselő kifejezetten a képviselt nevében teszi meg a jognyilatkozatot a jogok és kötelezettségek azonnal a képviselt személyében állanak be ezt a képviseleti formát a római jog mostohán kezelte (valószínűleg a rabszolga és a családgyermek a családfő részére való közvetlen szerzése miatt, de emellett az általuk vállalt kötelezettségek nem terhelték a családfőt) pl.: klasszikus jog - procurator és a tutor általi birtokszerzés legfontosabb római jogi konstrukciója az actio quasi institoria ilyen a modern jogok képviselete © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 2) 17/87 A képviselet keletkezésének jogalapja szerint: a) TÖRVÉNYES KÉPVISELET a képviseletre való feljogosítás jogszabályon alapul pl.: a gyám gyámoltjának, a gondnok gondnokoltnak törvényes képviselője JOGYÜGYLETEN ALAPULÓ KÉPVISELET a képviselet alapja a felek megbízási szerződésen ill. meghatalmazáson alapuló megállapodása: megbízás: ▪ a felek szerződése ▪ a képviselő és a képviselt közötti belső jogviszonyt rendezi ▪ 2 nyilatkozat hozza létremert a megbízó megbízási ajánlatát a megbízottnak el kell fogadnia meghatalmazás: ▪ a megbízónak 3. személyekhez szóló egyoldalú nyilatkozata ▪ ebben nyilvánítja ki azt, hogy a megbízott (képviselő) ténykedését magára nézve kötelezőnek ismeri el A képviselet tárgya szerint: a) ÜGYLETI KÉPVISELET peren kívüli képviselet pl.: a képviselt helyett a képviselő köti meg a szerződést b) - 3) b) - 3. PERBELI KÉPVISELET a megbízás a perben való eljárásra vonatkozik A JÁRULÉKOS KERESETEK (ACTIONES ADIECTICIAE QUALITATIS) a) - - ALAPJA, KIALAKULÁSA: a hatalomalatti (családgyermek, rabszolga) a civiljog szerint minden jogot a pater familiasnak (apja, ura) szerzett de: a kötelezettségek általában csak a hatalomalattit terhelték → praetori szabályozás: (méltányosság alapján) ▪ bizonyos esetekben a családfő / rabszolgatartó is peresíthető legyen a hatalomalattiak szerződéseiből kifolyólag ▪ más esetekben a vállalkozók is vállaljanak felelősséget a „menedzsereik” által kötött szerződések alapján így alakultak ki a JÁRULÉKOS KERESETEK (actiones adiecticiae qualitatis) - a járulékos kereseteknél van tehát ▪ hatalomgyakorló ▪ hatalomalatti - kérdés: A hatalomalatti működéséért a hatalomgyakorlót mennyiben lehet felelőssé tenni? b) - A PRAETORI SZABÁLYOZÁS MÓDSZERE, ALAPGONDOLATA: a hatalomgyakorlónak azon tudati viszonyulás függvényében kell felelnie a hatalomalatti által kötött szerződésekért, amely őt a hatalomalatti tevékenységéhez fűzte ez a viszonyulás lehetett: ▪ egyetértés (voluntas), felhatalmazás (iussum) vagy parancs (praepositio) korlátlan és egyetemleges felelősséget vont maga után - © Feco ’2003 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu RÓMAI JOG - V. RÉSZ, KÖTELMI JOG (68 TÉTEL) 18/87 puszta tudomás (scientia) arról, hogy a hatalomalatti kereskedik a peculim-ával ▪ nemtudás (ignorantia) ugyanerről, amely esetben a hatalomgyakorló legfeljebb csak korlátolt felelősséggel tartozott ezeket az elveket alkalmazta mutatis mutandis a praetor akkor is, amikor a vállalkozókat szabad jogállású „menedzsereik” eljárása alapján tette felelőssé ▪ - c) A RÓMAI VÁLLALKOZÁSOK JOGI STRUKTÚRÁJA: (a járulékos keresetek tényállásai alapján) a vállalatok jellege alapján megkülönböztetünk ▪ tengeri (hajózási, „nagykereskedelmi”) és ▪ szárazföldi (ipari, „kiskereskedelmi”) vállalkozásokat - ezekre részben járulékos keresetek vonatkoznak ezekben a vállalkozásokban részt vevő személyeknek többszintű rendszere alakult ki - hatalomgyakorló = „cégtulajdonos” hatalomalatti = „menedzser” a szerződéseket a 3. személlyel a „menedzserek” (magister navis, institor) kötötték a civiljog szerint amíg a jogokat a cégtulajdonos mint hatalomgyakorló megszerezte, addig a kötelezettségek egyedül a menedzsert terhelték praetor: → járulékos keresetek megteremtése→ szélesebb körben felelőssé tette a hatalomgyakorlókat / „cégtulajdonosokat” is a hatalomalattiak / „menedzserek” ügyletei alapján - d) AZ ACTIONES ADIECTICIAE QUALITATIS (JÁRULÉKOS KERESETEK) FAJTÁI: I. - II. - ACTIO QUOD IUSSU a hatalomalattinak a családfő parancsára kötött szerződéseiből eredő követelések érvényesítésére a családfő ellen az egész tartozás erejéig (in solidum) lehetett indítani ACTIO QUOD IUSSU-t „iussum”: a hatalomalattinak adott parancs, amellyel a hatalomgyakorló ügyletkötésre jogosította fel a hatalomalattit ACTIO DE PECULIO a hatalomalatti által kötött szerződésekből eredő tartozásra a hatalom gyakorlója az általa a hatalomalattinak juttatott különvagyon (peculium) erejéig volt perelhető ACTIO DE PECULIO-v