Társadalomelmélet 16-27.

Előnézet

A jegyzetről

Társadalomelmélet 16-27-ig esszék kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)

Név

Társadalomelmélet 16-27.

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Társadalomelmélet

Év

2020

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

Jelentem

Társadalomelmélet 16. [Type here] 16. Mutassa be Marx osztályelméletét: mi az egyenlőtlenség, egyenjogúsítás, kizsákmányolás, elidegenedés? Mutassa be Marx kommunizmus-képét, és nézeteit a pénz szerepéről!  Karl Marx német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója. A modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója. Két fő műve, a Kommunista kiáltvány és A tőke a baloldali munkásmozgalom filozófiai és ideológiai alapvetése lett. Karl Marx nem hagyott hátra külön e célból írt munkában, szisztematikusan kidolgozott osztályelméletet, A tőke című művének III. kötete éppen ott szakadt meg, ahol a tulajdonképpeni osztályelmélet kidolgozása elkezdődhetett volna. Mégsem állítható, hogy ne lett volna osztályelmélete. Osztályelméletének alapja a tulajdon, pontosabban a termelőeszközök magántulajdona, ami egyenlőtlenséget szült. Ezáltal a termelőeszközök tulajdonosai – a tőkések – hatalomra tesznek szert. A kialkuló viszonyok munkássá tették a tömegeket, miközben a tőkés burzsoázia gazdasági hatalmának alárendelődött állam révén a politikai hatalom birtokosa is lett. Érdekeik azonossága és közös képviselete révén egyben osztállyá is alakult. Hasonlóan átalakult a munkások tömege is képviselettel rendelkező munkásosztállyá. Bár a kizsákmányolás fogalmát gyakran kötik Marxhoz, ő maga írja, hogy amióta a termelők többet termelnek, mint amennyi saját fenntarásukhoz kell, volt kizsákmányolás is. A kizsákmányolás egyes formáit a töblettermék elsajátításának módja különbözteti meg: a feudalizmusban az elsajátítás alapja a személyi függés volt, míg a kapitalizmusban a gazdasági kényszer. A munkásnak munkaerejét kell eladnia, hogy a termelőeszközökhöz hozzájusson. A munkásnak nincs termelőeszköze, nem kap a kész termékből sem és fiztését sem a befektetett munkája után kapja, hanem munkaerejéért. Emiatt nemcsak kizsákmányolt lesz, de el is idegenedik – először a terméktől, majd attól az embertől is, akié a termék lett. Az áruk értékét csak egy másik áruhoz viszonyítva határozhatjuk meg. Ezt nevezi Marx csereértéknek és ennek a csereértéknek megjelenési formája a pénz, mint általános értékmérő. A pénz ugyanakkor egy különleges árufajta is, valamint forgalmi eszköz is. A kommunizmussal kapcsolatos elméletének lényege az osztályharc, ami abban különbözik mások leírásától, hogy az osztályok létezése csak a termelés/történelem egyes szakaszaihoz köthető és az osztályharc proletárdiktatúrához vezet, ami átmenet az osztálynélküli társadalomba. A kommunizmus és az azt megelőző szocializmus nem más, mint a kapitalizmus ellentéteinek feloldása. Ugyanakkor Marx látta a nyers kommunizmus – azaz a magántulajdon teljes megszüntetésének veszélyét is. A kommunizmus a kapitalizmus alapján fejlődik ki, ezért magán viseli annak számos jegyét is. A kommunizmus célja nem a magántulajdon, hanem a polgári tulajdon megszüntetése (a nyers kommunizmus, ami minden magántulajdont megszüntetne, az emberi kapcsolatokra is káros, ezért nem szabad megvalósítani). A termelőeszközök tulajdona közös (a közösség lesz a tőkés) és a közösség minden tagja munkás is egyben, mindenki egyenlő munkabérrel. Marx gazdasági és politikai tanai szeves egységet képeznek egymással. Új szemléletmódja révén sikerült a történelem teljesen új szemléletét megvalósítva. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 17. [Type here] 17. Értelmezze Bourdieu osztályelméletét: mi a rend, a jelképes hatalom és erőszak, valamint a mező?  BOURDIEU a konstruktivista strukturalizmus kidolgozója volt. A társadalom elemzési egysége nála is az osztály, de osztályelmélete eltér a marxista felfogástól. Szerinte a társadalmat térként kell elképzelni, amit úgynevezett mezőkre lehet osztani A mezők különböző - általa tőkének nevezett - erőforrások és funkciók (pl. művészet, politika, gazdaság)köré rendeződő egyénekből állnak. Osztályfogalma tehát többszempontú, mint Marx gazdasági tőkén alapuló elgondolása. B. szerint Marx a társadalmi térben csak egy síkot vizsgál. Ráadásul Marx a konstruált osztályt valós osztálynak tekinti. A társadalmi mezőkön belül, a sajátosan a mezőre jellemző játszmák szabályainak elfogadása mellett zajló hierarchia-harcot tekinti B. a marxista osztályharccal analógiába hozható társadalmi küzdelemnek. Bourdieu szerint tehát az osztály a társadalmi térben fogalmi szinten létrejövő tömörülés, ami két feltételnek felel meg: 1. Vannak felhatalmazott, a tömörülés egészének nevében megszólaló képviselői 2. Létét elfogadják nemcsak a bele besoroltak, hanem a bele nem soroltak is Bourdieu szerint a rend a társadalmi tér és mezők lehetséges konfigurációi közül egy, a jelenben ténylegesen kialakult változat. Ezt a struktúrát az egyes mezők erőforrásai (tőkéi) és elérhető profitjai alakítják ki. Az erőforrások jelenbeli birtokosai szervezik meg a legitim erőszak monopóliumával rendelkező aktuális államot, hogy biztosítsák pozíciójukat és saját kulturális és szimbolikus nézőpontjukat kényszerítsék a mező többi tagjára, beleértve a hatalom legitimitásának elismerését is. Ezt nevezi Bourdieu szimbolikus erőszaknak. A szimbolikus erőszak szélsőséges esetben oda vezethet, hogy nem is lehet társadalmi mobilitásról beszélni, hanem csak a meglévő társadalmi struktúrák reprodukciójáról. A politikai mező és történései konzerválják a fennálló társadalmi struktúrát, hacsak nincsenek a mező irányítottjai között olyanok, akik hajlandóak az erőforrások újraosztásáért küzdeni és a hatalmat átvenni. Ha vannak ilyenek, akkor megindul a harc a posztok újraelosztásáért s közben a posztok átalakítják betöltőiket és a poszthoz való görcsössé váló ragaszkodást váltják ki belőlük. E két - egymás ellen küzdő - csoport alkotja a Bourdieu szerinti osztályokat. Mivel a harc a reprezentáció és a legitimitás viszonyainak megváltoztatásáért zajlik, a küzdelem fő színtere a politikai mező. Bourdieu szociológiai vizsgálataiban egyik fő kérdésként azt vizsgálta, hogy a cselekvés mennyire szabad és mennyire determinált. Relacionista felfogása az akarat és a kényszerítő körülmények egymásra hatását vizsgálja, a viszonyrendszerre, relációra helyezve a hangsúlyt. Kérdés (cím) 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 17. [Type here] Bevezetés: témamegjelölés, fontosabb adatok, források Tárgyalás: Tétel: a tételmondat rövid ismertetése Részletezés: a tétel kifejtése, példák (esetleges kitérők) Bizonyítás: érvek a tételem mellett Cáfolat: az ellenérvek cáfolata Befejezés: értelmezés, összegzés, esetleg jövőre tekintés 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 21. [Type here] 21. A kulturális felejtés három fajtája hogyan hat egymásra?  A kulturális emlékezet nem személyes jellegű emlékezés, hiszen a világról alkotott ismeretünk csupán igen kis részben alapozódik a saját közvetlen átélésre; amit valóságként ismerünk, azt a társadalmi közlés teremti meg a számunkra. Az emlékezet mellett felmerült egy másik kérdés vizsgálata is, a felejtésé. Ez társadalmi szinten elsősorban az a kérdést kutatja, hogyan tudunk szándékosan felejteni. Weinrich szerint a felejtés az emlékezet hiánya, “nemléte”. Ez a felejtés lehet egyéni és közösségi, más csoportosításban akaratlan és szándékolt. Az akaratlan felejtés (amnézia) estén nem a felejtés ténye a kérdés, hanem az, hogy mifelejtődött el. Ez a fajta felejtés elsősorban az egyénre jellemző A szándékolt (elrendelt) felejtés az uralkodó csoport által - saját pozitív megítélését negatívan befolyásoló - meghatározott tények kötelező elhallgatása (pl. 1956 megítélése a szocialista és a mai magyar rendszerben). A szándékolt felejtés szakszava az amnesztia (közkegyelem), ami nem csak jogi (kollektíve megnyílik a börtön), hanem társadalmi is lehet - HA a társadalom közvéleménye is egyetért ezzel. A szándékolt felejtésnek a fenti formája a visszateknő felejtés. Létezik azonban egy jövőorientált formája is, amikor pl. egy uralkodó azért tesz valamit, hogy neve fennmaradjon. A szándékolt felejtés a közösség szintjén jelenik meg, de a közösséget alkotó egyének emlékezetében tovább él az elhallgatott múlt (pl. a megváltoztatott utcanevek helyett a köznyelv még a régit használja). Az írásbeliség megjelenése lehetővé tette, hogy a felejtésre ítélt gondolatok, művek, események a tudatosság határán kiszorulva mégis fennmaradjnak az érintett generáció halála után is. A harmadik területen, a tudományban a probléma egy paradoxonban jelenik meg: “ússz a fősodorban”, hogy “képben legyél” ↔ hagyd a fősodort, hogy eredeti lehess (felejtsd el az eddigi eredményeket(=ne is gondolj rájuk), hogy újat alkothass. Itt azonban nem lehet teljesen elhagyni a fősodort, mert ez viszont a tudományosság rovására megy. Nehezíti a döntést, hogy ami ma ujdonság, az néhány év után már elavultnak számít és mindennapi életünkből esetleg tudománytörténet anyagába kerül át. A tudományosként értett eszméknek egy hatalmas része nincsen jelen a tudományos közösség korszerű tudáskészletében. Ezek csakis a tudománytörténetnek a részei; ennyiben természetesen emlékeznek rá. Ámde ez nem az időszerű, hanem a történeti emlékezésbe tartozik. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 22. [Type here] 22. Kihívás, utánzás és kölcsönhatás miként alakítja ki a civilizációk fajtáit Toynbeenál?  A történelembölcseleti gondolkodásnak a jelenlegi helyzete bonyolult és sokszínű, azonban csökken a történelembölcseleti érdeklődés és mintegy pótlékaként a társadalmi fejlődés elméletei kerültek előtérbe. Ilyen elmélet pl. Toynbee általános civilizációs elmélete. Toynbee szerint az ember közösségi lény, mivel születése óta ezernyi szállal kapcsolódik hozzá, illetve életben sem maradt volna a közösség nélkül. Ez a kapcsolati háló alakítja ki a viselkedést is, mindazon tudás elsajátításával, amit a közösségbő átvátelre érdemesnek érzünk – vagy amire a közösség rákényszerít. A tanulás eszköze ezekben az esetekben az utánzás. Az utánzás mellett a másik tényező az alkotóerő. Fontos fejlődési tényező a civilizáció időbeli orientációja is. A múltba forduló társadalmak kizárólag a már kialakult mintákat követik, ismétlik, ezért nem fejlődnek. A jövőbe forduló, az alkotókedvet támogató társadalom útja pedig a fejlődés lesz. Ha a fejlődést fönntartó alkotó kisebbség elveszíti lendületét, hogy olyasféle mintákat és értékeket képviseljen, amelyeket a többség a követésre kiváltképpen is érdemesként kezel. Ekkor ugyanis pusztán egy uralkodó kisebbséggé válik, amely a vezető szerepét már csupán közvetlen erőszakkal tudja fönntartani, természetesen csupán ideig-óráig. Ekkor a társadalom felbomlik és egy új alkotó kisebbség hagyja el a közösséget, hogy új kultúrát teremtsen. Ezt a fejlődési utat, amikor a régi romjain épül meg meg az új kapcsolt keletkezésnek nevezzük. A civilizációk létrejöttének másik lehetséges útja a tényleges keletkezés az ősi, természeti közösségekben bekövetkező ugrásszerű változás. Nemcsak az egymást követő, hanem az egyidőben egymás mellett fenálló civilizációk is hatnak egymásra. A kölcsönahtás eredményeképpen a civilizáció képes megújulásra. Ezt a megújulást hívja Toynbee renenszánsznak és példaként említi az itáliai reneszánszot, ami a latin-görög kultúra újjászületését hozta el. A civilizációk fejlődése és fennmaradása attól függ, megfelelőképpen tudnak-e válaszolni az őket érő kihívásokra. Megfelelő válasz a nem eltúlzott, de adekvát válaszok sora, ami a civilizációt folyamatos fejlődésben tartja. A fentiek alapján Toynbee részletes civilizáció-osztályozást alkotott meg. Három fő típusa a fejlődő, a megtorpant és az életképtelen civilizáció. A fejlődő civilizációk különböző fokon állhatnak. Független civilizációként indulnak (előzmények és ősök nélkül), pl. az LatinAmerika, Sumer vagy Kína. A második nemzedékbéli civilizációk az elsőkből keletkeznek. Ilyen például a hellén létrejövése az égei-mínosziból. Belőlük jöttek végezetül létre később a harmadik nemzedékbéli civilizációk, ekképpen többek között a nyugati, a muszlim, valamint a japán és a koreai (mindkét utóbbi a kínaiból). A megtorpant civilizációk lemaradásának oka lehet küső vagy belső, ilyenek pl. az inuitok, ill. a nomádok. Életképtelennek pedig azokat a civilizációkat tekinti, melyeket beolvasztottak más civilizációk (mint pl. a skandinávokat a nyugati civilizáció) Toynbee munkássága a társadlomelmélet összegzését eredményezte. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 23. [Type here] 23. A történelmi vég elméleteivel szembeállítva domborítsa ki a huntingtoni elemzés jelentőségét a civilizációk összeütközéséről!  A XX.sz. történelembölcseleti gondolkodóinak egy része, közöttük például Fukuyama eljutottak arra a véleményre, hogy a történelem előrehaladó fejlődése véget ért, mivel sikerült megvalósítanunk a tökéletes társadalmat, a nyugati típusú liberális demokráciát. Mások, például Huntington, éppen ellenkezőleg gondolták és ennek bizonyítására számos érvet tudtak bemutatni. Fukuyama szerint tehát elérkeztünk a történelmi fejlődés végpontjához, ami ráadásul ‘happy end’. Ez a liberális demokrácia, amiben minden polgár szabad és egyenlő ezért maximálisan hatékony rendszer. Huntigton szerint viszont inkább a hanyatlás jeleire kell figyelnünk, nincs vég, csak a bipoláris világból multipoláris világ lett. Míg Fukuyama azt állítja, hogy a fejlődés egyenes visszafordíthatatlan és a nyugati típusú demokrácia előbb-utóbb elterjed mindenhol. Huntington felhívja a figyelmet arra, hogy a régi civilizációk újra megerősödnek (arab világ, Kína). E civilizációk szerint az egyenes fejlődés csak nyugati, nem univerzális jelenség. Ráadásul a Nyugat súlya, befolyása már ma is csökkent. 8 fő civilizáció létezik ma egymás mellett, fő jellemzőjük a vallás. Még Nyugaton sem a demokrácia a vezető eszme, inkább a kulturális önazonosság Fukuyama úgy véli, hogy a nyugati civilizáció a legerősebb, mindenki számára követendő példa. Huntington viszont konkrét civilizációs típustannal igazolja a fenti állítás helytelenségét. Megmutatja, hogy az erőteljes civilizációk (vagyis elsősorban az iszlám és Kína), gyönge civilizációk (azaz Latin-Amerika és Afrika), ingázó civilizációk (India, Japán és a keleti ortodoxia) mellett csak egy a történelemben az egyetemesség az igényével szereplő nyugati, amely a gazdasági befolyásával, a katonai erejével, továbbá a közéleti eszközeivel is igyekszik hatásokat kiváltani. A Nyugatot sajátos egyetemesítő törekvései egyre inkább viszályba sodorják a más civilizációjú országokkal, leginkább is Kínával, valamint a muszlim országokkal. Fukuyama hivatkozik a kommunizmus összeomlására és a globalizációra, ami szerinte újabb bizonyítékként jelzi a változás irányát, a nyugati civilizáció világméretűvé válását. Huntington szerint a fokozódó nyugati nyomás fokozza a többi civilizáció ellenállását, a Nyugat pedig csak szeretne globalizált világot vezetni. Fukuyama azt állítja a fogyasztói társadalom és a tömegkultúra terjedése a globalizáció bizonyítéka Huntington viszont azt, hogy a globális civilizációnak közös nyelv és vallás lenne az alpfeltétele, mert nem a felszín a fontos, hanem a közös nyelv és vallás által fenntartott kohézió. Fukuyama újabb érve álláspontja mellett, hogy a tudományos-technikai fejlődés a határokon átívelve mindenütt gyors gazdagodást és nagyméretű átrétegződést eredményez. Huntington ezt azzal utasítja el, hogy megmutatja, nem mindenki kér a nyugati civilizációból. Japán például csak 1945 után fogadta el mind a modernizációt, mind a nyugati kultúrát, de régi hagyományait is tovább őrzi. Kína pedig csak a modernizációt fogadta el, a nyugatiasodást egyáltalán nem. A XX. századi történelembölcselet eredményei tehát arra intenek, hogy ne higgyünk abban, hogy megvalósítottuk a tökéletesség végállapotát, inkább szerényen helyezzük el magunkat egy multipoláris világ térképén. Vagy vegyünk új lendületet a civilizációs kihívásokból egy új fejlődési szakaszhoz. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 23. [Type here] Fukuyama – a piacgazdaság az ideális (mint Marx) és ez átitatja az életet és a tudományt is (költség-haszon elve) Kérdés (cím) Bevezetés: témamegjelölés, fontosabb adatok, források Tárgyalás: Tétel: a tételmondat rövid ismertetése Részletezés: a tétel kifejtése, példák (esetleges kitérők) Bizonyítás: érvek a tételem mellett Cáfolat: az ellenérvek cáfolata Befejezés: értelmezés, összegzés, esetleg jövőre tekintés 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 24. [Type here] 24. Milyen történelmi feszültségek metszéspontjára helyezi Szűcs a régiónkat? A társadalomtörténeti megközelítésnek a sajátosságai közé tartozik a hosszú távú hatásoknak és folyamatoknak a rögzítése és értelmezése. A magyar társadalom alakulásának a szempontjából elsősorban a megkésett fejlődés hatásait szokták elsőként említeni és aláhúzni. A megkésett fejlődés okaként merült fel a topológiai szemlélet, azaz, hogy földrajzi helyzetünknek szerepe volt ebben a lemaradásban. A történelmi és gazdasági fejlődés szempontjából Európa három eltérő régióra tagolható: Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára. Nyugat-Európa jellemzője a hűbériség magánjogi természete, amivel szemben keleten a hűbériség államosított formája alakult ki. A Közép-Európához tartozó magyarországi feudalizmus fejlődése nyugati mintára kezdődött meg, de annak sajátos változata jött létre. A magyar viszonyokból hiányzott a szerződéses jelleg, és nem intézményesítették a hűbéri szabadságokat, ezért nem jött létre a területi önrendelkezés a rendszere és későn alakult ki az írásbéliség is, továbbá nem jött létre a lovagi kultúra sem. Viszont kialakult egy felduzzadt, jogaihoz makacsul ragaszkodó nemesi réteg, ami a további nyugatias fejlődés gátjává vált. A feudális válságra Nyugat-Európa gazdasági-területi expanzióval és az abszolút monarchiák, majd a polgári államok kialakulásával megtalálta a megfelelő választ. Keleten Oroszország ugyancsak terjeszkedett (Szibéria, lengyel területek) és központosított. Magyarországnak azonban nem volt terjeszkedési lehetősége, a nemesség ereje pedig csak egy speciális államformát, a rendi abszolutizmust “engedett” megvalósulni. Míg nyugaton (Anglia, Franciaország, Itália) a polgári forradalmak győztek, addig Közép- és Kelet-Európában a nagy birodalmak fennmaradtak és konzerválódtak. Emiatt régiónk helyzete speciális földrajzi helyzete hozzájárult a feudálizmus viszonyok rögzüléséhez és ezáltal szevezetileg bürökratikius, gazdaságilag gyarmati jellegű viszonyok alakultak ki. Kérdés (cím) Bevezetés: témamegjelölés, fontosabb adatok, források Tárgyalás: Tétel: a tételmondat rövid ismertetése Részletezés: a tétel kifejtése, példák (esetleges kitérők) Bizonyítás: érvek a tételem mellett Cáfolat: az ellenérvek cáfolata Befejezés: értelmezés, összegzés, esetleg jövőre tekintés 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 25. [Type here] 25. Miben különbözik Thomas Kuhn elmélete a pozitivizmus haladásképzetétől? Thomas Kuhn amerikai tudománytörténész a „paradigmaváltás” fogalmának bevezetője. Elmélete szerint a tudományos területek időszakos paradigmaváltásokon mennek keresztül, nem pedig lineáris és folyamatos úton haladnak előre. Ezek a paradigmaváltások új megközelítéseket nyitnak meg, ezért a tudományos igazság fogalma egy adott pillanatban nem hozható létre kizárólag objektív kritériumokkal, mert azt a tudományos közösség konszenzusa határozza meg. A szociológia 1840-ben Comte-tal kezdődött, legalábbis ő volt a névadója a társadalomtudománynak, bár ő még természettudományként gondolkodott róla. Comte azt vallotta, hogy a világ dolgai állandó és megváltoztathatatlan tényekkel magyarázhatók, tehát a tények megismerhetők. Leírta a tudományok pozitivizálódási folyamatát is: 1. a megfigyelt tények magyarázata teológiai-fiktív 2. a megfigyelt tények magyarázata metafizikai-absztrakt 3. a megfigyelt tények magyarázata törvények segítségével (tudományos-pozitív stádium, a fejlődés vége) Minden tudomány fejlődési útja ez, de minden tudománynál más formában zajlik, ez a tudományok különbözőségének tétele. Hasonlóan fejlődnek a társadalmak is: Stádium teológiai metafizikai tudományos Szellemi hatalom birtokosai papok filozófusok szociológusok Gyakorlati hatalom birtokosai katonák jogászok ipari vezetők A szintén pozitivista Spencer is militáns és indusztriális társadalmakat különböztet meg. Kuhn elképzelése viszont egészen más. Az ő elméletének az alapfogalma a paradigma: egy olyan elmélet, amelyet az adott közösség elfogad, illetve ez alapján szerveződik. Az ő tudományfejlődési elméletének lényege a paradigmaváltás, mely a következőképpen zajlik: 1. a régi paradigma gyengül, mert nem minden probléma oldható meg a segítségével 2. megjelenik egy új pre-paradigma, aminek a tudóstársadalom ellenáll 3. bebizonyosodik a pre-paradigma használhatósága és új paradigmaként fogadják el Kuhn elmélete a pozitivizmusétól abban különbözik, hogy nincs végállapot (a paradigmaváltás folyamatosan zajlik) és a régi paradigmák bizonyos elemei később ismét aktuálissá válhatnak. Az ő fejlődése tehát folyamatos és ciklikusan előrehaladó, néha részben visszanyúló folyamat, melyben normáltudományos kutatási fázisok és tudományos forradalmak váltják egymást. A másik fontos eltérés a pozitivizmustól, hogy míg Comte állandó, megváltoztathatatlan igazságról beszél, addig Kuhn szerint az igazság relatív – függ az aktuálisan elfogadott paradigmától. Kuhnt elmélete publikálásakor plágiummal vádolta Michael Polányi, aki már régóta tartott előadásokat ugyanerről a témáról. Bár a Polányi – Kuhn vitát rendezték egymás között, Polányi munkásságát továbbra is folyamatosan Kuhn paradigmaváltásainak keretein belül értelmezték, Polányi legnagyobb döbbenetére. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 26. [Type here] 26. Mit jelent Comte elméletében, hogy a metafizikai állapot átmeneti jellegű? Comte a szociológia (1840) és a pozitivizmus tudományos elindítója. Pozitivista szemléletet alkalmazva a tudományos és a társadalmi társadalmi fejlődésre is három fejlődési fázist különített el: Stádium teológiai metafizikai tudományos Szellemi hatalom birtokosai papok filozófusok szociológusok Gyakorlati hatalom birtokosai katonák jogászok ipari vezetők A fázisok közül a metafizikai átmeneti jellegű (a szintén pozitivista Spencer például csak katonai és ipari társadalmakról beszél). A második (metafizikai) fázist olyan átmeneti fázisként írja le, amiben még dominál a fantázia, de már az absztrakt fogalmak és megfigyelések is teret kapnak a magyarázatban. Ez az állapot feltételezi, hogy az egyre nagyobb számú tényt egyre kiterjedtebb analógiák kapcsolják össze. Teológiai hatalomvesztésről van szó, amikor Isten helyébe elvont logikai elvek lépnek magyarázatként, a teológia pedig kivonul a tudományból. Comte fellépése előtt az utópista Saint-Simon titkára volt, oly nagy hatást gyakorolt Comte-ra, hogy egyes kutatók körében feltámadt a gyanu, miszerint Comte a mester tanait vette át, illetve fejlesztette tovább. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 27. [Type here] 27. Mit jelent Weber elméletében a ’varázstalanodás’ kifejezés? Karl Marx mellett Max Weber, német szociológus (1864-1920) dolgozta ki a modern társadalom keletkezésének legátfogóbb, a Marxéval lényegi pontokon vitatkozó elméletét. Weber Marxnak a gazdaság meghatározó jelentőségét egyoldalúan hangsúlyozó felfogásával szemben (alap-felépítmény) a társadalmak (nagy kultúrák) gazdasági és kulturális (főképp vallási) rendszereinek kölcsönös egymásra hatását vizsgálta, s összehasonlító módon próbálta a nyugati fejlődés egyediségét meghatározni. A varázstalanítás (Entzauberung) egyike (távolról sem egyetlen) a többértelmű – sőt meglehetősen homályos – fogalmaknak a weberi életműben. A modernizációval megszűnik a „mágia”. Ez a kálvini forradalom – Kálvin előtt elképzelhetetlen volt vallás „mágia” nélkül. A misében a bor vérré, az ostya hússá válik. A kálvini teológiából hiányzik a mágia, a hívek bort isznak, és kenyeret esznek, „emlékezve Krisztus áldozatára”. A mágia szót viszont a protestáns etiká-ban könnyű negatíve értelmezni, a mágiában van valami „sötét”, annak a meghaladása viszonylag egyértelműen „haladásnak” tekinthető. Amikor aztán Weber a „varázstalanítás” kifejezést kezdi használni, ennek az értelmezése már jóval bonyolultabb – bár távolról sem egyértelmű, hogy Weber valaha a világ újbóli mágikussá tételét vagy akár újraelvarázsolását lehetségesnek vagy akár kívánatosnak tartotta volna. A varázstalanítást generikus fogalomnak tekintem, amelyhez képest a racionalizáció szűkösebb fogalom, nem tudja átfogni az emberi lét teljes komplexitását (annak gazdasági, kulturális, politikai összetevőit). A varázstalanítás elméletével Weber a modern emberi lét egészét a lehető legösszetettebben megragadni, ennyiben a problematikája hasonló Marx elidegenedéselméletéhez. A fogalom eredete művészeti, Scillerre, illetve Mozart Varázsfuvolájára vezetik vissza. Bár a tudomány a racionalitás irányába halad, a lelki problémákkal küzdő Weber úgy érezte szükség van az életben “egy kis varázslatra”, miközben a tudomány “elvarázstalanodik”. Élete ajándéka volt, hogy a varázslatot sikerült megtapasztalnia egy házasságán kívüli igazi kapcsolatban. Kérdés (cím) Bevezetés: témamegjelölés, fontosabb adatok, források Tárgyalás: Tétel: a tételmondat rövid ismertetése Részletezés: a tétel kifejtése, példák (esetleges kitérők) Bizonyítás: érvek a tételem mellett 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 27. [Type here] Cáfolat: az ellenérvek cáfolata Befejezés: értelmezés, összegzés, esetleg jövőre tekintés 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet [Type here] [Type here] Kérdés (cím) Bevezetés: témamegjelölés, fontosabb adatok, források Tárgyalás: Tétel: a tételmondat rövid ismertetése Részletezés: a tétel kifejtése, példák (esetleges kitérők) Bizonyítás: érvek a tételem mellett Cáfolat: az ellenérvek cáfolata Befejezés: értelmezés, összegzés, esetleg jövőre tekintés 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu