Társadalomelmélet 6-10.

Előnézet

A jegyzetről

Társadalomelmélet esszék 6-10-ig kidolgozva

Vásárlás (500 Ft)

Név

Társadalomelmélet 6-10.

Típus

Felsőoktatás

Tantárgy

Társadalomelmélet

Év

2019

Szak

Jogász

Intézmény

Elte

0 letöltés

Szerző

b.hanna

Létrehozva

2022-01-02

Oldalak száma

Jelentem

Társadalomelmélet 6. [Type here] 6. Vesse össze és értékelje Smith és Tönnies fölfogását az egyén és a közösség viszonyáról! Adam Smith a skót felvilágosodás gondolkodója, egyben a modern közgazdaságtan megalapítója is volt, aki a társadalomfilozófiai kérdéseket is a közgazdaság szemléletmódját és fogalmait felhasználva tárgyalta. Tönnies német szociológus és filozófus célja egy általános társadalomkutatási elmélet megalkotása volt. Mindkét gondolkodó fontos kérdésnek tartotta az egyén és a közösség viszonyát. Elméleteiket összevetve számos hasonlóságot is találhatunk az alapvető eltérések mellett. A közösségi teret mindketten kétfelé osztják: egyik része a térnek a társadalom, a másikat, aminek a fejlődése mindig le van maradva Smith államnak hívja. Tönnies a másik részt közösségnek nevezi és elsősorban emberléptékűségét emeli ki a rideg, személytelen társadalommal szemben. Az egyén közösségi szerepéről Smith a közgazdasági liberalizmus szellemében nyilatkozik: mindenki mindaddig teljes szabadságot kell, hogy élvezzen, amíg csak nem lépi át a jog korlátait. Tönnies szerint az egyén sosem teljesen szabad, mert nem tud függetlenedni sem a közösség sem a társadalom hatásaitól. Csupán annyi a különbség, hogy az emberléptékűbb közösségben többnyire szabadon választhatja ki, hogy mit tart lényegesnek és ennek alapján melyik csoport tagja lesz (lényegakarat). A társadalom viszont Tönnies szerint a személyes preferenciákkal nem törődve, a közérdeknek megfelelően választja meg a célcsoportot, amibe besorolja az egyént (választóakarat). Vagyis a közösségi rend emocionális jellegű és az egyetértésen alapul, a társadalmit viszont a a jogi alávetettség racionalitása jellemzi. Smith szerint viszont a társadalom, akárcsak a piac, önszabályozó. Az egyén viszonyait a kölcsönösség és a csere határozza meg, az egymásra utaltság helyett a munkamegosztás jellemző. Máshogyan ítélték meg a társadalmi változások dinamikáját is. Tönnies szerint, mivel az egyén társadalmi szabadsága korlátozott, lényeges változások csak lassan következhetnek be, egy emberöltő ezekhez kevés. Smith társadalma viszont szabad piacként működik, amelyen a változás a sok egyéni döntés és cselekvés eredője (nem összege, mint ahogy sokan fogalmaznak!!!), az úgynevezett “láthatatlan kéz”. Egyformán liberálisnak ítélték koruk közvéleményét, de Smith szerint ez egy természetes állapot, Tönnies viszont a liberalizmust is egy elszemélytelenedett társadalom ideológiájának tekinti, amelynek humanizálásáért, kultúrájáért tenni kell. A két gondolkodó véleménykülönbsége nem meglepő. Smith ugyanis csaknem másfél évszázaddal korábban, a felívelő kapitalizmus Angliájában élt, míg Tönnies egy abszolutisztikus, militáns, később a gazdasági válságtól megtört, majd fasizálódó Németország légkörén keresztül látta saját kora világát. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Esszé 7. [Type here] A kapitalizmus bírálatai alapján vajon a piac az egyedüli lehetséges gazdaságszervező erő, és van-e benne valami embertanilag meghatározott? Adam Smith (18. sz.-i skót közgazdász) szerint mindenki az önnön javának kiszolgálására törekszik. Az egyéni cselekvések összegződésével kapott eredő eredmény más lesz, mint sok egyéni cselekvés összege.Ezt hívja Smith „láthatatlan kéz”-nek és ez vezeti olyan célok megvalósulásához is, melyek nem képezték senki tervének a részét. Így a saját érdek megvalósítása eredményesebben mozdítja előre a társadalmat, mintha az lett volna a kifejezett szándék. A gazdasági szereplők mindegyike egyéni hasznának maximalizálására törekszik, önérdekkövetők, de ez nem profithajhászást jelent, hanem az ember általános működését. Ezáltal a gazdaság embertanilag is meghatározottá válik. A haszonmaximalizáció megvalósításának helye a piac, ami a tőkés gazdaság szervező ereje. A tőkés gazdaság egyi bírálója, Max Weber szerint viszont a nyereségmaximalizálás és racionális cselekvés nem antropológiai adottság. Karl Marx (19. sz.-i német munkanélküli) kapitalizmus-kritikája szerint a tőkés társadalom a termelési viszonyok fejlődésének csupán egyik állomása. Az emberek helyzete a társadalomban előre meghatározott; akaratuktól független viszonyokba kerülnek bele, olyan termelési viszonyokba, amelyek anyagi helyzetüknek és képességiknek felelnek meg. Mivel az életben maradás mindenki számára alapszükséglet (Maslow), a munkás a piacra lép, ahol – mivel termelőszköze nincs – azt adja el, amije van: a munkaerejét. Ennek ára pedig annyi lesz, amennyi az életben maradáshoz kell, ez az ár a munkabér. Emellett hozáférést kap a termelőeszközökhöz, hogy áruba bocsátott munkaereje a vevőnek (tőkés) hasznot hozzon, amiből viszont a munkás nem részesül. Mivel mindennek az árát a kereslet-kínálat viszonyai szabják meg, a piac a tőkés gazdaság fő szervező ereje. A fenti viszonyok miatt a tőkések és a munkások között fokozódó osztályellentét van, amit a tőkések – gazdasági hatalmukat politikaivá transzformálva az állam elnyomó gépezetével tartanak féken. Ezáltal a piac mellett a nem gazdasági kényszer is gazdaságszevező erővé válik. Marx szerint azonban elkerülhetetlen a forradalom és az utána megvalósuló proletárdiktatúra. A létrejövő kommunizmusban pedig megszűnik a tőkés/polgári magántulajdon és mindenki képességei és szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból az újraelosztás során. Mivel itt a termelés is a szükségleteknek megfelelően történik, a piac gazdaságszervező ereje megszűnik, helyét az állam veszi át (központosított gazdálkodás, tervutasítás). 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Esszé 7. [Type here] A későkapitalizmus jóléti államaiban az állam és a jog fejleszti-fenntartja a gazdaságot, nincs az államtól független politikai gazdaságtan. A 19. századi értelemben vett proletariátus megszűnt, a termelőeszközöktől való „megfosztottságot” a jóléti állam szociális juttatásokkal, állami hatalommal végrehajtott vagyoni újraelosztással kompenzálja. A későkapitalizmus legitimációs válsága: a jóléti állam jelentette anyagi biztonságból fakadó „tartalmilag diffúz tömeglojalitás” meggyengül a jóléti állam válságával. A kompenzáció és a fokozott termelés következtében csökkenő árak hatására kialakul a fogyasztói társadalom, ahol a vásárlást elsősorban a fogyasztói szokások szabályozzák, így ezek válnak gazdaságszervező erővé. 2 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu TarsadalomElmeletEssze 8. [Type here] 8. Vannak-e különbségek piacok és gazdaságok között, és mi a kapcsolat a piac és a társadalmi összefüggései között? A gazdaság társadalmi interakciók egy halmaza, mely magába foglalja a javak és szolgáltatások megtermelését, kereskedelmét, elosztását és fogyasztását adott helyen vagy helyeken. A piac az a színtér, ahol ezen szolgáltatások és javak cseréje történik. A piacokról általánosságban elmondható, hogy természetes módon valósulnak meg a gazdaságokon belül az emberi társadalmakban. Bizonyos szempontpontból a gazdaság egésze tekinthető piacok egy rendkívül tág halmazának. Adam Smith (18. sz.-i skót közgazdász) szerint mindenki az önnön javának kiszolgálására törekszik (haszonmaximalizáció). A haszonmaximalizáció színtere a piac, aminek működését és egyensúlyát szabad verseny esetén a keresletkínálat viszonya szabályozza. Azonban nem minden piac szabad vesenyre épül. Vannak olyan piacok, ahol egy-egy vállalat vagy szolgáltató versenytársak nélkül van jelen. Az ilyen monopolpiacokon az egyensúlyt: a kínálat növelésének határköltséghatárhaszon aránya állítja be. Megint más az egyensúlyszabályozó tényező a tervutasításos piacon. Itt csak mesterséges egyensúlyról beszélhetünk, amelynek kialakítója és fenntartója az állami szabályozás. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 9. [Type here] 9. Spencer fejlődéselmélete mennyiben biológiai meghatározottságú, és milyen mértékben szakad el az élettantól?  A szociológia előfutárait és klasszikusait nagymértékben érdekelték a társadalom fejlődési tendenciái. Nemcsak a múltbeli társadalmi változásokat magyarázták, hanem a jövőt is előre akarták látni, melyben egy tökéletes társadalom eljövetelét várták. A gondolkodók egy része, az úgynevezett evolucionisták, biológiai jellegű folyamattal magyarázta a feljődéstpl. adaptációval, komplexitással vagy differenciálódással (ez utóbbit hirdette Spencer). Spencer társadalommodellje egyértelműen élettani: a társadalom egy szervezet, több részből áll, a részek funkciója más és más: • táplálkozás+légzés = termelés = fenntartó • vérkeringés = kereskedelem = elosztó • idegrendszer = közélet = szabályozó A fejlődés jele a gyarapodás (ez gazdasági fogalom), útja az adaptáció, eredménye a differenciálódás (e két utóbbi fogalom biológiai). A fejlődés jellege evolúciós, mivel a piaci verseny a darwini természetes kiválasztódáshoz hasonlóan spontán módon irányítja a folyamatokat. Eltér azonban a biológiától abban, hogy a rátermettséget egyetlen tényezővel, a piaci hatékonysággal jellemzi. Pedig társadalmi típustana nemcsak ipari, hanem katonai társadalmat is tartalmaz, mely utóbbi rátermettségét egyértelműen nem a piaci magatartással, hanem a hadászati sikerességgel jellemezhetünk. Bár megrajzol egy kívánatos ívet a katonai társadalomtól az ipariig, de azt is írja, hogy az egyes társadalomformák nem egymás előfutárai, hanem a környezeti hatásokra való reakció eredményei. A társadalmat tehát ugyanolyan törvények mozgatják, mint a természet fejlődését, ha az állam nem avatkozik be, akkor fejlődés spontán módon kiválasztja a gyenge egyedeket, intézményeket (szociáldarwinizmus). Ennek alapján ellenezte az állami beavatkozást, még a szociálpolitikát is. A fejlődéselméleti jelleget természetesen kritikák is érték. Ezek egyik érve, hogy nem lehet minden nemzet számára egyforma társadalmat létrehozni, mert a nemzetek – akárcsak az őket alkotó emberek – különbözőek. A másik ellenérv, hogy a fejlődés nem nyilvánulhat meg egyetlen tényezőben és nem lehet csak az anyagi javak hajszolásához kötni, mert a történelem bizonyította, hogy a gazdaggá lett társadalmak elzüllöttek, majd széthullottak. Bár a fejlődéselméletek jól magyarázzák a társadalomtörténeti makrofolyanatokat, inkább változáselméletnek kellene hívnunk őket, mert a változások nem mindig jelentenek előrelépést és mert egy előző társadalmi alakulat nem szükségszerűen alapja a következőnek. Spencer elméletének legfőbb gyengéje az anyagi szemlélet kizárólagossága, ami miatt csak bizonyos körben használható. 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu Társadalomelmélet 10. [Type here] 10. Ismertesse Luhmannn rendszerelméletének alapfogalmait, és vonatkoztassa ezeket a jogrendszer kérdéseire!  A szociológia előfutárait és klasszikusait nagymértékben érdekelték a társadalom fejlődési tendenciái. Nemcsak a múltbeli társadalmi változásokat magyarázták, hanem a jövőt is előre akarták látni, melyben egy tökéletes társadalom eljövetelét várták. A gondolkodók egy része, az úgynevezett evolucionisták, biológiai jellegű folyamattal magyarázta a feljődést pl. adaptációval, differenciálódással vagy komplexitással (ez utóbbit hirdette Luhmann). Luhmann a társadalmat rendszerszemléletű megközelítésben vizsgálva három modellt különít el: 1. Mellérendelten tagolt társadalom - ilyen pl. az egyenjogú törzsek alkotta társadalom 2. Alárendelten tagolt társadalom - hierarchikus rendszerű (birodalom) 3. Szerep szerint tagolt - mellérendelt rendszereken belül hierarchikusan rendezett alrendszerek A társadalom fejlődését nem differenciálódásként látja, hanem az egyes részrendszerek egyensúlyának változásaként létrejövő variációkként1. Ezek a társadalmi alakzatok tehát nem váltják egymást, hanem különböző súlyozottsággal egymás mellett, egymásba alakulva léteznek. Az egyes rendszereken belül is lehetnek részrendszerek, illeve struktúrák – ez utóbbiak határai viszonylag állandók, de a struktúra elemei számára nem átjárhatatlanok. A társadalmi rendszerelméletet Luhmann számos tudományterületen felhasználta, közöttük a jog vizsgálatára is, ami annál is kézenfekvőbb volt számára, mivel eredetileg jogi végzettsége volt. A joghoz elsősorban az elvárások felől közelített és azt a normatív elvárások közé sorolta, ami annyit jelent, hogy az elvárások nem teljesülése esetére is van egyértelmű továbblépési lehetőség. Azaz a jog akkor válik igazán fontossá, ha a norma nem teljesül. Fontosnak tartja azt is, hogy a jog időtálló legyen. A jog időtállóságát az adja, hogy • a jog képes reprodukálni önmagát • minden jog megváltoztatható (de nem egyszerre az összes, mert a változásnak a jogon kell alapulnia és az új jognak be kell illeszkednie a régiek közé - így lesz legitim) Bár a jog a társadalmat szolgálja és nagyban függ környezetétől, mégis zárt rendszert alkot, önmagában kerek egészet. A rendszerszemléletet a jogban a a zártság mellett a jogforrási hierarchia jelenti, azaz a magasabb szintű jog dominanciája az alacsonyabb szintű felett. A jognak, mint rendszernek jellegzetessége a komplexitás, ami sokszor átláthatatlanságot is jelent. Bár a fejlődéselméletek jól magyarázzák a társadalomtörténeti makrofolyamatokat, inkább változáselméletnek kellene hívnunk őket, mert a változások nem mindig jelentenek előrelépést és mert egy előző társadalmi alakulat nem szükségszerűen alapja a következőnek. Különösen jól látható ez Luhmann esetében, akinél nincs folyamatosan előrehaladó változás, csak a tényezők egyensúlyi helzetének változása eredményez eltérő képet az egyes állapotok egymásba alakulásakor. nem egyre több alrendszer alakul ki, hanem a meglévők közötti egyensúlyi viszony változik (Apu megjegyzése, ez nem írandó bele: olyan, mint egy alakját változtató, de új részeket nem növesztő amőba) 1 1 A dokumentum bármely részének, bármilyen módszerrel, technikával történő másolása és terjesztése tilos! © www.whyz.hu